Vachott Sándorné, Csapó Mária (Pest, 1830. jan. 23. – Tapolca, 1896. febr. 29.): írónő, szerkesztő, fordító. 1845-ben ment férjhez Vachott Sándorhoz. Házukhoz sokat járt Petőfi. Ott szerette meg húgát, Csapó Etelkét. Amikor férje 1850-ben súlyos betegen jött ki a börtönből,~ vállalta a család eltartását. Cooper regényeit ő fordította először magyarra. Szerk. a Remény zsebkönyvet (1858), az Anyák hetilapját (1861), a Szünórákat (1862), a Magyar Gazdasszonyok hetilapját (1863 – 65), a Gyermekvilág és az Ifjúsági Könyvtár c. sorozatot. A m. gyermekirodalom egyik megteremtője. – F. m. Derű és ború (r., Pest, 1854); Irma hagyományai (r., Pest, 1859); Gyermekvilág (Pest, 1861); Ünnepi ajándék (Pest, 1867); Rajzok a múltból (emlékirat, I – VI.,füz.,Bp., 1887). – Irod. B.: V. S: né (Hazánk s a Külföld, 1867. febr. 3.); Fodor Erzsébet: Négyszemközt egy régi m. újságírónővel (Lantos Magazin, 1930).