Kezdőlap

Vajda Lajos (Zalaegerszeg, 1908. aug. 6.Budakeszi, 1941. szept. 7.): festő. A Képzőművészeti Főisk.-n Csók István növendéke volt (1927 – 30). A Nemzeti Szalon 1928-as kiállításán bemutatott csendélettel jelentkezett először. A Kassák Lajos szerkesztette Munka c. lap fiatal konstruktív művészeihez csatlakozott. 1930 – 34 között Korniss Dezsővel együtt Párizsban Légernél tanult. Itt megismerkedett a kubizmussal, a szürrealizmussal, de ezeknél is nagyobb hatással volt rá az avantgarde szovjet filmművészet. 1934-től Szentendrén és Szigetmonostoron a bartóki népzenegyűjtés módszerét követve népi képzőművészeti motívumokat kutatott. Számos rajzán a szentendrei parasztművészet és anyagi kultúra metamorfózisa ment végbe. Stílusában népi motívumok absztrakt és szürrealista jegyekkel, szimbólumokkal is ötvöződtek. Ugyancsak magába szívta a szerb egyházművészet stílusát is A Képzőművészek Új Társasága (KUT) visszautasította műveit, gyűjteményes kiállításait barátoktól kölcsön kapott műtermekben rendezte. A fasizmus kiváltotta szorongásos életérzést apokaliptikus szörnyeket idéző rajzaiban vetítette ki. A sokat nélkülöző festő fiatalkori betegsége, tüdőbaja a negyvenes évek elején kiújult, a budakeszi tüdőszanatóriumban halt meg. Az Alkotás művészházban 1943-ban rendezett emlékkiállítása után műveit több tárlaton is bemutatták. Művészete a magyar avantgarde piktúra legegyénibb terméke. Racionalista szerkezeti elv és szürrealisztikus vizionáriusság egyesült művészetében. 1948-ban az Európai Iskola rendezésében, 1966. ápr.-ban Szentendrén gyűjteményes emlékkiállításon mutatták be műveit. – Irod. Kállai Ernő: Egy festő halálára (Az Ország Útja, 1941); Kállai Ernő: Előszó az 1943-as kiállításhoz; Mándy Stefánia: V. L. emlékkiállítása (Jelenkor, 1943. nov. 15. sz.); Mezei Árpád: V. L. és az Európai Iskola (Műv. Tört. Tanulmány, Bp., 1960); Mándy Stefánia: V. L. (Bp., 1964); Bálint Endre: V. L. (Valóság, 1964); Körner Éva: V. L. művészete (Valóság, 1964); Bálint Endre: Emlékezés V. L.-ra (Népszava, 1966. 211. sz.); Perneczky Géza: V. L. emlékkiállítás Szentendrén (Magy. Nemzet, 1966. 97. sz.).