Berkenyefélék

A berkenyéknek több faja található, de mindegyik csak szórványosan fordul elő. Virágaik fehérek, sátoros fürtöt alkotnak. Terméseik almatermések. Fájuk szórt likacsú, színes gesztű.

 

Barkóca berkenye - Sorb
Sorbus torminalis (L.) Cr.

Barkóca berkenye
53. ábra
a) leveles és virágos hajtás, b) leveles és virágzó hajtás,
c) téli hajtás, d) csiranövényke

Termőhelyi igénye: Melegkedvelő, de fagyra érzéketlen fafaj. Az árnyalást hosszabb ideig is eltűri. Az előhegységek és dombvidékek mészkő felett kialakult agyag- és vályogtalajain növekszik legjobban. A száraz homokot és a nedves talajokat kerüli.

Alakja: Másodrendű fa, méretes törzset és viszonylag keskeny koronát növeszt.

Gyökere: Sekély, elágazó.

Kérge: Fiatalon szürke és sima, idősebb korban apró, barna pikkelyekben válik le.

Rügyei. Szórt állásúak, tojásdadok, zöldek.

Hajtásai: Barnák, rajtuk hosszúkás paraszemölcsök láthatók.

Levelei: Karéjosak, karéjainak száma 7, szélük fűrészes, a karéj végek és az öblök hegyes szöget zárnak be. A két alsó karéj csaknem merőlegesen áll a nyélre, és hosszabb a többinél.

Virágai: Május-júniusban virágzanak.

Termései: 2-3 cm nagyságúak, körte alakúak, barna színűek, ehetők. Szeptemberben érnek, októberben hullnak (53. ábra).

Növekedése: Magról jól, sarjról nehezen újul. Lassan nő, a madarak terjesztik.

Fája: Kemény, finom szövetű, vörösesbarna. Faragásra és műszerek készítésére alkalmas.


- vissza -