Berkenyefélék
A berkenyéknek több faja található, de mindegyik csak szórványosan fordul elő. Virágaik fehérek, sátoros fürtöt alkotnak. Terméseik almatermések. Fájuk szórt likacsú, színes gesztű.
Barkóca berkenye - Sorb
Sorbus torminalis (L.) Cr.
53. ábra
a) leveles és virágos hajtás, b) leveles és virágzó hajtás,
c) téli hajtás, d) csiranövényke
Termőhelyi igénye: Melegkedvelő, de fagyra érzéketlen fafaj. Az árnyalást hosszabb ideig is eltűri. Az előhegységek és dombvidékek mészkő felett kialakult agyag- és vályogtalajain növekszik legjobban. A száraz homokot és a nedves talajokat kerüli.
Alakja: Másodrendű fa, méretes törzset és viszonylag keskeny koronát növeszt.
Gyökere: Sekély, elágazó.
Kérge: Fiatalon szürke és sima, idősebb korban apró, barna pikkelyekben válik le.
Rügyei. Szórt állásúak, tojásdadok, zöldek.
Hajtásai: Barnák, rajtuk hosszúkás paraszemölcsök láthatók.
Levelei: Karéjosak, karéjainak száma 7, szélük fűrészes, a karéj végek és az öblök hegyes szöget zárnak be. A két alsó karéj csaknem merőlegesen áll a nyélre, és hosszabb a többinél.
Virágai: Május-júniusban virágzanak.
Termései: 2-3 cm nagyságúak, körte alakúak, barna színűek, ehetők. Szeptemberben érnek, októberben hullnak (53. ábra).
Növekedése: Magról jól, sarjról nehezen újul. Lassan nő, a madarak terjesztik.
Fája: Kemény, finom szövetű, vörösesbarna. Faragásra és műszerek készítésére alkalmas.
- vissza -