Csertölgy - Cer
Quercus cerris L.
18.
ábra
a) leveles hajtás, b) virágzó hajtás,
c) téli hajtás, d) csiranövényke,
e) makk és kupacs
A nemestölgyek kellemetlen konkurrense
Jelentősége: A cser hazánk egyik legelterjedtebb fafaja. Több mint 180 000 ha-on található. Ez erdeink mintegy 17-18%-ának felel meg. Fatömege még területarányánál is nagyobb, az összes élőfakészlet 28%-a. Kisebb értéke miatt azonban területének jelentős csökkentését tervezzük.
Hazája és elterjedése: Hazája Közép- és főleg Dél-Európa, a Kaukázus és Kisázsia. Igazi mediterrán fafaj. Északi határa hazánk jelenlegi területét alig haladja meg,
Termőhelyi igénye: A kocsánytalantölgyéhez hasonló, de valamivel jobban tűri a szárazságot és a meleg hegyoldalakat. Meszes talajokon is gyakoribb. A kései fagyok iránt rendkívül érzékeny, ezért nagyon hideg téli időben a cseresekben van a legtöbb fagyrepedés.
Alakja: Elsőrendű, magas fává nő. Törzse zárt állásban szép egyenes, végig követhető, koronája keskenyebb, lazább, mint a többi tölgyé. Szabad állásban a cser is elterebélyesedik.
Gyökere: A többi tölgyéhez hasonló.
Kérge: Fiatalon feketésszürke, gyengén repedezett, idősebb korban hosszanti irányban, ormosan mélyen repedezett. A repedések között élénkvörös. narancssárgás színű. A bütüfelületen a kéregormok csipkés alakot mutatnak.
Rügyei: Aránylag kicsinyek, tojásdadok, szürke mezzel borítottak és fonalszerű pálhalevelek veszik körül.
Levelei: 5-18 cm hosszúak, 2-9 cm szélesek, az oldalkaréjok száma 4-8 db. A levelek érdes felületűek, felül fénylők, sötétzöldek, alul gyakran finoman molyhosak. A karéjok hegyes csúcsban végződnek, és gyakran a karéjok és az öblök hasogatottak.
Virágai: Mintegy két héttel későbben fakadnak, minta kocsányostölgyé.
Termése: Csak a második év szeptemberében érik. Kupacsa kehely alakú, felületén számos hosszú, ár alakúan elvékonyodó, felfelé felpödört pikkelyektől bozontos, ami minden más tölgyfajtól megkülönbözteti. Makkja 20-43 mm hosszú, 15-25 mm vastag, felületén hosszanti tűkarcszerű bemélyedések vannak, köldöke kiemelkedő félgömb, durván ripacsos. A makk 1/3-a ül a kupacsban, s ez a része világosabb vörösbarna, a kiálló része sötétebb vörösbarna színű. Gyakrabban terem, mint a többi tölgy.
Növekedése: Különösen az első években gyorsabb, mint a többi tölgyé, de rövidebb ideig tart. 300 évnél tovább csak ritkán él. A többi tölgyhöz hasonlóan jól sarjadzik, és gyakoribb, bő makktermésének köszönve természetes úton is jól újul.
Fája: Könnyen felismerhető. Szijácsa szélesebb. hosszabb állás után a bütüfelületen megszürkül. Gesztje vörösbarna, de az egész farész vöröses alapszínezetű, ami biztonsággal elkülöníti a nemestölgyek világosbarna alapszínétől. Csersavtartalma nagyon alacsony.
Felhasználása: Ma ugyan jelentősebb, mint régen volt, de gyűrűs repedezése és kártyásodása miatt gyakran csak tűzifának és farostfának alkalmas.
Károsítói: A már említett fagyrepedéseken kívül az odúképző csertaplót és a gyapjaspillét kell megemlíteni, mert mindkettő súlyos és gyakran helyrehozhatatlan károkat okoz benne.
Gyors növekedése ellenére miért nem karoljuk fel jobban a csertölgyet?
Melyek a csertölgy legjellemzőbb elkülönítő bélyegei?
- vissza -