A XVII. Nemzetközi Genetikai Kongresszus Rendezési Bizottsága messzemenően figyelembe vette annak a lehetőségét, hogy a Kongresszus anyagát a köz számára elérhetővé tegye, hogy a genetika megértése széles körben elterjedjen. Ezzel egyidőben tervek készültek arra vonatkozóan, hogy a Kongresszus egy, a Nagyközönség Figyelmét Felkeltő Programban (NFFP) motorként szolgáljon.
Az NFFP célja a genetikára vonatkozó ismeretanyagunkban történt haladást a társadalom számára fontos területeken közismertté tegye. A genetikusok biztosak abban, hogy tudományuk hozzájárul az általános jóléthez, az egészséghez és jó közérzethez. A genetika segíti a környezetünk megértését, az élelmiszertermelés mennyiségének és minőségének javítását. A biológián alapuló iparágak hatékonysága szintén növekedni fog.
Mindezek ellenére, tudatában kell lenni annak, hogy a közvélemény bizonyos gyanakvással is fogadja a genetikának a mindennapi életben való alkalmazását. A genetikusok is érzik, hogy bizonyos értelemben felelősek ezért a nyugtalanságért, mivel nem írták le és nem magyarázták meg megfelelően tudományterületüket és annak alkalmazásait. Így az emberek genetikai tudása gyakran elégtelen ahhoz, hogy ésszerűen ítéljék meg a kutatási eredmények hatásait.
A XVII. Kongresszusnak a megnyitása a nyilvánosság számára az NFFP révén egy kísérlet ennek a helyzetnek a megváltoztatására. Mi annyi emberrel szeretnénk a genetikát és a genetikusokat megismertetni, amennyivel csak lehetséges.
Ezen kívül, rendkívüli örömünkre szolgált, amikor Bernard Dixon beleegyezett ennek, A Genetika és az Élet című könyvecskének a megírásába. Ő egyike volt, A genetikai jövőnk, című könyv fő szerzőinek, amelyben a Brit Orvosi Szövetség az eddigieknél nagyobb figyelmet szentelt a genetikai kutatásokat övező közérdeklődésnek. Köszönettel tartozunk A Szövetségnek, hogy engedélyt adott ama kiadvány egyes anyagainak felhasználására.
A Birmingham-i Genetikai Kongresszus rendezői remélik, hogy a nyíltság, amely így létrejött, továbbra is hatást gyakorol a genetikusok és a nagyközönség kapcsolatára. A genetika tudománya mindenkié és mi azt szeretnénk, hogy a nagyközönség, akinek mi dolgozunk, ismerje és értse a munkánkat.
Sir RALPH RILEY DSc, FRS
Az eredeti előszó utolsó mondatában van leírva: "a genetika tudománya mindenkié". Nos, ebben a szellemben készítettem el a füzet magyar fordítását és feldolgozását, feltöltését a World Wide Webre. Ezek után ez a kis népszerűsítő füzet, valóban könnyen elérhetővé válik, szerte a világról, a benne levő tudomány pedig minden magyar ajkú olvasóhoz szól.
Ez a füzet NEM TANANYAG. Talán egy kicsit inkább az ellentéte, abban az értelemben, hogy a sok száraz és főleg memorizálást igénylő szakkönyv után (előtt) kikapcsolódást jelenthet azon olvasó számára, aki, ha csak egy kicsit is, de érdeklődik a genetika iránt. A szövege könnyen érthető, sok kép, illusztráció segíti az olvasót a mondanivaló lényegének megértésében.
A WWW-es változat egyik előnye az nyomtatott változattal szemben, hogy a szövegben eltérő színnel és aláhúzással jelzett szavak, szövegrészek úgynevezett "váltó"-ként működnek, azaz, a szóval vagy szövegrésszel valamilyen kapcsolatban levő más anyagra lehet "átugrani" általa. Például az ilyen módon jelölt szakkifejezések egy genetikai szótárhoz vezethetnek, ahol pontos leírását lehet megtalálni a kérdéses kifejezésnek. Ezek után a "Vissza" gombra kattintva visszajutunk az eredetileg olvasott szövegrészhez.
Köszönettel tartozom tanszékvezetőmnek, Prof. Szabó T. Attilának, akinek noszogatásai és segítsége nélkül a fordítás nem készült volna el, illetve, akinek aggályos vizsgálódásai nélkül, a fordítás valószínűleg túl hamar elkészült volna.
Szintén köszönet illeti azt a számítógépes team-et, akik lehetővé tették, hogy a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán ma már gyakorlatilag mindenkinek megvan a lehetősége a Világhálózat eléréséhez. Ők: Dugmanics Imre, Baján Ferenc és Kovács Róbert.
Az eredeti, angol nyelvű kiadás: