Egy hosszú életű paradicsom

A CAMPBELL SOUP COMPANY ÉS A CALGENE (USA) valamint a Nottingham Egyetem és a Zeneca (EK) kutatói egy új módszert találtak fel a gyümölcs megpuhulásának és megrothadásának megelőzésére. Stratégiájuk az volt, hogy megakadályozták a poligalakturonáz (PG) nevű enzim termelődését; ez az enzim normális körülmények közt lebontja a sejtfalakat szilárdan összekötő pektint és ezzel megpuhítja a gyümölcsöt. A PG termelődésének megakadályozására a paradicsom sejtjeibe egy megfelelőképpen összeállított fordított sorrendű, (ellenirányú, anti-sense) DNS-darabot juttattak, amely útját állta a növény saját DNS-ének az enzim termelésében. Bár a PG 10 százaléka így is aktív maradt a kísérletek korai szakaszában, a leginkább enzimtermelés-gátolt növények egymás közötti megporzásával 99 százalékos gátlású növényeket állítottak elő. Ezek a paradicsomok jobban kezelhetők mint a közönségesek és állítólag ízletesebbek is.

Az anti-sense technológia elve

Az 'anti-sense' technológia elve

A DNS-nek csak az egyik szála íródik át általában mRNS-re. Ez a 'sense'-szál. A gén előtt egy promoter van, amely elindítja az olvasás folyamatát. Ha a növénybe egy erős promotert jutattunk a gén 'hibás' végére, akkor ez 'anti-mRNS' képződését váltja ki, amely a DNS komplementer (anti-sense) száláról íródik. Az anti-mRNS és a normál mRNS erősen összekapcsolódik, így nem képződhet fehérje. A gén valósággal 'ki van kapcsolva'.