82. A BÚBOS VÖCSÖK.

Egyéb neve: királyvöcsök, öreg bujár, szakállas vöcsök, bódorka,
dárévöcsök, kontyos-bóbitás-nagy vöcsök.

(Colymbus cristatus L.)

KÁROS.


82. A BÚBOS VÖCSÖK.


Leirás. Akkora, mint a tőkésrécze; de nyurgább. Az egész madár kinyújtott vékony nyakkal palaczkformájú. Fekete fejebúbján hátraszegett kettős bóbita, nyakán, a tarkó tájáról indúlva, és köröskörűl finom, szálazott tollakból álló, tömött gallér, mely belűl rozsdaszínű, szélei felé sötét. Lába oldalt vágó, ujjai között kötött uszóhártya helyett hasított keresztbe bordázott és széles lemezek. A köröm lapos és széles. Csőre gyilokszerű, éles-hegyes. A farok mindössze pár foszlott tollacska. Hasa fehér, gyönyörűen atlaszfényű; háta barna. Szárnyatükre fehér. A tojó kevésbbé szakállas és kevésbbé ékes. Fészke békanyálból és korhadásnak eredő anyagokból tákolva a víz színén úszik, nem a nád sűrűségében, hanem a szélek rigyásában található; egyes nádszálhoz úgy van fogva, hogy egy helyen maradjon. Fészekalja rendesen négy hosszúkás, fehér tojás, a mely azonban a hosszú kotolás alatt és a fészek rothadó anyagától elbarnul és elszennyesedik. Pelyhesei szürke alapon sötéten csíkosak.

Élete módja. A búbosvöcsök kitünő bukó s ezt oly villámgyorsan végzi, hogy a sörét csak a víz színébe vágódik. A halastavaknak nagy veszedelme. Biztosabb helyeken több vöcsök egyesül és hajtást rendez a halakra. Bukva terelik ezeket a part felé s mikor a hal már szorúl, a riadó hal közé bukva kapkodják a prédát.

A búbos vöcsök, a meddig teheti - pedig soká birja - bukással iparkodik a veszedelem elől menekülni; roppant soká marad a víz alatt és azalatt messze bir úszni; ha messzi van a nád, a mely befogadhatná, pillanatra felüti a fejét, egyet lélekzik és újból alábukik.

Szárnyra csak végső szükségben kap és igen messze verdesi a vizet, a míg emelkedni kezd. A magasba érve azonban elég sebesen és kitartóan száll tova.

VisszaCímlapElőre