"Tettye" napjainkban Pécs egyik negyede, névadója a hatalmas mésztufa alól eredő Tettye-forrás. A régebben szederkőnek nevezett édesvízi mészkőben - mint mindenhol, itt is - számos kisebb-nagyobb üreget találni, amelyeket a helybéliek kitágítottak, folyosókkal kapcsoltak egybe, s rendszerint pincének használtak.

A legnagyobb tettyei pincebarlang teljes hossza 218 m, s nevezték már Rhé Gyuri-barlangnak, vagy egyszerűen Gyuri úti-barlangnak is. Myskowszky Emil, a mecseki barlangkutatás első szervezője szerint a pincének használt bejárati rész mögött kiterjedt, hosszú, természetes úton keletkezett üregek sora fekszik, de a behordott törmelék és iszap miatt csak nagy fáradsággal lehet bejárni. 1906-ban a Pécsi Naplóban terjedelmes cikk jelent meg a romantikus barlangról, ami hírt ad a barlang látványos átalakításáról. A bejárat mesterséges vízesés alatt nyílott, s a boltív alatt villany világította meg a 14 m hosszú, papírmaséból készült sárkányfigurát s a barlang többi lakóját. A második fordulónál hatalmas ichthyosaurus függött, azután óriáskígyó, boszorkány, kék tó békákkal és a Zsolnay-gyár kerámia gombái. A Tettyei-mésztufabarlangnak ma is két bejárata ismeretes. Az egyik, egy elfalazott bajárat a Tettye-forrástól délre 330 m-re, a Tettye utcából nyíló Böckh János utca közelében van. Ugyanitt kezdődik a sétaútnak kialakított Gyuri út is, amely mellett mély vízmosásos szakadékot és egy csatorna nyílását láthatjuk. Ez a csatorna az egykori Tettye-árok vonalát követi, s a támfalából vízesésként kiömlő víz a mélyebb szinten továbbvezető csatornába ömlik. A Gyuri út mellett nyíló csatornába, a második bejáratba behatolva, első pillantásra azt hisszük, hogy természetes barlangban járunk, hiszen a falakat mindenhol vastag kalcitkéreg fedi. Csak néhány ponton tűnik elő az alatta fekvő téglaboltozat. Beljebb meghajolva, majd négykézláb menve, a 25. m-nél a keleti oldalon rókalyuk méretű, csőszerű, később "Z" alakban haladó folyosó vezet a Tettyei-mésztufabarlangba. A csatornában a Rókalyuk-folyosó torkolatánál kimélyülő mederben víz áll, a mennyezet magasan felettünk van. A csatorna vízesésszerű lépcsővel folytatódik, amely alatt az 1939-ben létesített Gyuri úti táró boltozata húzódik a tettyei karsztakna felé.

Ismerjük meg a barlangot Rónaki László 1976-ban megjelent leírásából, és lépjünk be a terméskővel és mésztufatömbökkel kirakott, jelenleg téglával elfalazott bejáraton a 15 m hosszú lejtős folyosóba. A járat hamarosan északnyugati irányba fordul, ahol régen a "sárkány" volt. A természetes tufában haladó folyosó, az agyagos rétegzettséget követve, enyhe lejtéssel 22 m-ig pinceszerű kialakítású. Ezen túl a természetes üregekben cseppkőképződés nyomai is megfigyelhetők. Nyugati irányban egy alacsony átbújón magas, teremszerű üregbe érünk. Tovább haladunk az emelkedőn 20 m-t, ahol több ág kereszteződéséhez jutunk. Ide csatlakozik a márgás padlószintben a Rókalyuk-folyosó, melynek nedves lejárata pinceszerű levegőt hoz a Tettye árvízi csatornája felől. Két másik folyosórész omlással zárt rézsűjében a felszínről bedobott beton padláb maradványai látszanak. Az északkeleti irányba továbbvezető folyosó két oldalán egy kamra és egy fülke nyílik. A folyosó 20 m után összeszűkül, és úgy tűnik, természetes üregekben folytatódik két szinten. A felső járat másfél méterrel magasabban, hat méter után egy szakadás szűk üregén át tart összeköttetést azzal a kelet-nyugati irányú boltozatos folyosóval, melybe az alsó járat torkollt. A tufában mesterségesen kivájt 24 m-es folyosó a keleti végén derékszögű iránytöréssel észak felé fordul, melynek végéhez közel (kb. 18 m-re) 2x3 m-es ovális nyíláson nyugati irányban két kis egymásba nyíló, természetes üregbe juthatunk. De menjünk vissza a folyosók találkozásához. A folyosó nyugati vége egy igen régi omlással betömedékelődött terem kezdetéig járható. Az északi irányban haladó mellékfolyosó kezdeti szakasza egy méter hosszan régi téglafal boltozatú. A tovább 2,5 m átmérőjűre bővülő boltozat 22 m távolságban a természetes tufafalnál végződik, egy 5,7x5,2 m-es méretű, elliptikus alaprajzú, négy méter magasságig természetes felszakadású teremben. Körben az agyagos tufafalon csákánynyomok és koromlerakódás. A terem végénél két méter átmérőjű, 0,5 m mélyre ásott üreg található.

A pincebarlang klímája egyébként kellemesen száraz, időnként denevérek keresik fel.

Tettye környékén még ismeretes a Tettye u. 77. sz. ház telkén az ún. Márga-barlang is, amelynek bejáratát elfalazták, s ugyancsak feltárásra vár a Tettye-forrás mögötti jelentős barlangrendszer is.