Tétel adatlapja
CÍMLAP

Balassi Bálint összes költeményei


TARTALOM, ELŐSZÓ


VERSEK
ELSŐ
MÁSODIK
HARMADIK
NEGYEDIK
ÖTÖDIK
HATODIK
HETEDIK
NYOLCADIK
KILENCEDIK
TIZEDIK
TIZENEGYEDIK
[TIZENKETTŐDIK] DECIMA SECUNDA
TIZENHARMADIK
[TIZENNEGYEDIK] DECIMUS QUARTUS
TIZENÖTÖDIK
TIZENHATODIK
TIZENHETEDIK
TIZENNYOLCADIK
TIZENKILENCEDIK
HUSZADIK
HUSZONEGYEDIK
HUSZONKETTŐDIK
HUSZONHARMADIK
[HUSZONNEGYEDIK] POEMA VIGESIMUM QUARTUM
[HUSZONÖTÖDIK] VIGESIMUM QUINTUM
[HUSZONHATODIK] VIGESIMUM SEXTUM
HUSZONHETEDIK
[HUSZONKILENCEDIK] VIGESIMUM NONUM
HARMINCADIK
HARMINCEGYEDIK
HARMINCKETTŐDIK
HARMINCHARMADIK
HARMINCNEGYEDIK
HARMINCÖTÖDIK
HARMINCHATODIK
HARMINCHETEDIK
HARMINCNYOLCADIK
HARMINCKILENCEDIK
NEGYVENEDIK
NEGYVENEGYEDIK
NEGYVENKETTŐDIK
NEGYVENHARMADIK
NEGYVENNEGYEDIK
NEGYVENÖTÖDIK
NEGYVENHATODIK
NEGYVENHETEDIK
NEGYVENNYOLCADIK
NEGYVENKILENCEDIK
ÖTVENEDIK
ÖTVENEGYEDIK
ÖTVENKETTŐDIK
ÖTVENHARMADIK
ÖTVENNEGYEDIK
ÖTVENÖTÖDIK
ÖTVENHATODIK
ÖTVENHETEDIK
ÖTVENNYOLCADIK
ÖTVENKILENCEDIK
HATVANODIK
HATVANEGYEDIK
[HATVANKETTŐDIK]
[HATVANHARMADIK]
[HATVANNEGYEDIK]
[HATVANÖTÖDIK]
[HATVANHATODIK]



VALAHÁNY TÖRÖK BEJT, KIT MAGYAR NYELVRE FORDÍTOTTAK

CÉLIA-VERSEK
[ELSŐ]
[MÁSODIK]
HARMADIK
NEGYEDIK
ÖTÖDIK
HATODIK
HETEDIK
NYOLCADIK
KILENCEDIK
TIZEDIK

SAJÁT KEZŰ VERSFÜZÉR
AZ ERDÉLI ASSZONY KEZÉRŐL
AZ MAGA ELMÉJÉNEK GYORS VOLTÁRÓL AZ SZERELEM MIATT
AZ CÉLIA BÁNATJÁRÓL
BÁNJA, HOGY HAJNALBAN KELL AZ SZERELMESÉTŐL ELMENNI
FULVIÁRÓL

ENNÉHÁNY ISTENHEZ VALÓ ÉNEKEK, KIKET A PSALMUSOKBÓL IS, MAGÁTÚL IS SZERZETT
HYMNI TRES AD SACROSANCTAM TRINITATEM
HYMNUS SECUNDUS
HYMNUS TERTIUS
EGY KÖNYÖRGÉS. ÚJ
PSALMI 27.
EX 54. PSA[LMO]
EX PSALMO 42.
PSALMUS 148.
EBBEN A NOÉ BÁRKÁJÁBÓL ELREPÜLT GALAMB ÁLLAPATJÁHOZ
HASONLÍTVÁN ÁLLAPATJÁT, KÉRI ISTENT, HOGY ÉLETÉNEK
SŰRŰ NAGY VESZÉLYIBEN ONTSA REÁ KEDVÉT, S ÁLDÁSÁNAK
BÁRKÁJÁBAN VALÓ BÉFOGADÁSÁVAL MENTSE MEG AZ SOK
KÍSÉRTETTŐL FEJÉT

GYŰJTEMÉNYEN KÍVÜL FENNMARADT ISTENES ÉNEKEK
BALASSI BÁLINT NEVÉRE, MELYBEN KÖNYÖRÖG BŰNE BOCSÁNATJAÉRT, ÉS
HÁLÁKAT IS ÁD, HOGY ISTENHEZ VALÓ MEGTÉRÉSE ÁLTAL KEDVET
LELT ISTENNÉL; S AZÁLTAL AZ ÖRÖK KÁRHOZATTÓL MEGSZABADULT
MÉGIS BŐVEBB SZÓVAL KÉRLELI ISTENNEK HARAGJÁT
DEO, VITAE MORTISQUE ARBITRO
KÖNYÖRÖG ISTENNEK, HOGY BUJDOSÁSÁBAN VISELJE KEGYELMESEN
GONDJÁT, S TERJESSZE IS REÁ ÚJOBB ÁLDÁSÁT
ADJ MÁR CSENDESSÉGET
HÁBORÚIT, SZÍVE FÁJDALMÁT SZÁMLÁLVÁN, KÉRI ISTENT, HOGY
KÉTSÉGBEN ESÉSTŐL OLTALMAZZA
MÉGIS AZONRÓL
PSALMUS 51.

VERSTÖREDÉKEK
EGY VIRÁGÉNEK
EGY KÖNYÖRGÉS

VERSVÁLTOZATOK
BOCSÁSD MEG, ÚR ISTEN
EGY ÚTONJÁRÓ SZERZETTE ÉNEK

KÉTES HITELŰEK
ÍMÉ EZ SZÍVEMBE
VENUS ASSZONY UDVARÁTÓL ELVÁLT LEGÉNYNEK BÚCSÚZÓ ÉNEKE
VENUS CUPIDÓT KÜLDI ELVÁLT SZOLGÁJA UTÁN, KI ÁLTAL VISSZAHÍVATJA
PSALMUS 6.

BALASSI BÁLINT (1554-1594)



Balassi Bálint (Zólyom, 1554. okt. 20.-az Esztergom várát ostromló királyi seregek táborában, 1594. május 30.): a magyar reneszánsz költője, a magyar nyelvű világi líra megteremtője. Zólyom várában született, gazdag főnemes szülőktől. Atyja felségárulási pere miatt a család Lengyelországba menekült , itt készíti első irodalmi művét, a Beteg lelkeknek való füves kertecske című vallásos elmélkedés fordítását. Élete örök nyugtalanságban zajlott, megfordult Báthory István erdélyi, majd lengyel udvarában, volt végvári vitéz Egerben és Érsekújvárott. 1594-ben a török által megszállt Esztergom ostrománál megsebesült, tíznapi szenvedés után meghalt. Első fennmaradt verseit 1575 táján írta, tíz évvel később már a humanizmus tudós költőitől tanulja a reneszánsz poétika szabályait. Szerelmi költészetének legkiválóbb darabjai az 1587-es Júlia-ciklusban születnek, katonaénekeinek rejtett ihletője hasonlóképpen a szerelem. Istenes énekeinek legmarkánsabb darabjai a házasságát közvetlenül megelőző, illetve az azt követő válságos években születtek. A magyar dráma fejlődésében is az úttörő kezdeményezés érdeme illeti meg. Költői hagyatékának gondozója Rimay János (1570 k.-1631), a magyar nyelvű reneszánsz lírának Balassi után legjelentősebb képviselője, a magyar késő-reneszánsz legkiemelkedőbb íróegyénisége.
(Vö. A magyar irodalom története 1600-ig. Szerk. Klaniczay Tibor. 1. Budapest, Akadémiai K., 1964. 448-481. p.)

Forrás: http://www.bibl.u-szeged.hu/oldbook/balassi4.html