
CÍMLAP
Csokonai Vitéz Mihály összes versei
TARTALOM, ISMERTETŐ
Tartalom
1789
Quem dii oderunt, praeceptorem fecerunt
Mindég közel van a halál
A poéta gyönyörködése
A kétszínűség
A szerencse változó
A tengeri zivatar
A kevély
A főldindúlás
A gazdag
Rút ábrázat s szép ész
Baráti búcsúvétel
Az ősz Laudonra
Vis et nequitia
1790
Belgrádra
Egy individuale datum az asszonyi állhatatlanságról
Búcsúzik az atya a leányától
A magyar! Hajnal hasad
A magyar gavallér
A reggelről
A rózsa
Vénusi harc
Konstancinápoly
XXVI. ének
XXI. ének
Az embergyűlölő
A pendelbergai vár formája s megvétele
Az istenek osztozása
1791
Jót kívánás
Méltó pár
A szerelmes vitézhez
A víg poéta
Míg nálatok itt múlatok
Bús hánykódások
Az árvíz
[Estve jött a parancsolat...]
A híves estve
A békesség
A Pindus
Az ősz
A tél
Az álom
Cigány
A fösvény
Homerus Batrachomiomachiája vagy a Béka és egér-harc
1792
Jöszte poétának
A búkkal küszködő
Az anakreoni versek
Közhírré bocsájtás
[Bár az ég búsúlva néz is...]
Édes rabság
[Óh, únalom! vad únalom...]
A versszépítő
Az estve
A nyár
A dél
A patyolat
[Kedves, drága lélek...]
A viola
Amynt és Laura a fák között
Esdeklés
[Nézd el...]
Horváth Ádámhoz
Felvidúlás
Egy kesergő magyar
A szabadság
Futtába készűlt versecskék
Miért ne innánk?
A rövid nap s hosszú éj
A hír
1793
A híres Rácz Sámuel úrhoz
A vídám természetű poéta
Az elragadtatott érzékenységek
A fársáng búcsúzó szavai
A pártütő
Komáromi J. halálára
[Az emberi nemen...]
[Jer, óh asszonyi rend...]
[Mint a megvénhedt fa...]
[Ötezer és mintegy...]
[Aranka Györgyhöz]
A tanúnak hívott liget
A felgyúladt szerető
A távolról kínzó
A szépek szépe
A poétákban lakó istenség
A méz méze
A szerelmes szemek
Az éj és a csillagok
Az emésztő tűz
A feredés
Egy tulipánthoz
Broughton religiói lexiconára
Víg élet a Parnasszuson
Csikorgó versei a trójai háborúról
[Jaj, hogy szenvedek...]
A mezei gyönyörűségről
Egy rózsához
[Laura, még ingó kegyelmed]
Egy kétségbe esett maga gyilkosa
Az Ekhóhoz
A feléledt pásztor
Haljunk meg
Szerelmes búcsúvétel
Trocheus lábakon
A had
Nagy Sámuelhez
Egy angyalhoz
1794
A vízital
Melitesz Rozáliához
Ének a tavaszhoz
A semminél több valami
Szerelmes panaszok
Dafnis hajnalkor
Chloé Dafnishoz
Szerelmes fogadás
Az esztendő négy szakasza
Ajánló csók
[Örvendjél Fébusnak...]
Élj vígan érdemeddel...
[Szomorú hallgatók...]
[Győzödelmi pompát...]
[Vagyon egy oly tenger...]
[Az életnek hasznát...]
[Mint foly a sebes víz...]
[Az ember életét...]
Gróf Károlyi József úrnak
Az estve
Az álom
A tengeri háború
Zsugori uram
Konstancinápoly
A szerencse
A kevély
A főldindúlás
A dél
A tél
A nyár
Az ősz
T.N. Mihályfalvi István úr utólsó tisztességére
Kész légy a halálra
Serkentése a múzsának
Marjai leányok tanítója
Egy vén fának árnyékában régen szenvedő rózsafa
Egy bécsi magyar gavallér
Ván, vén
Örömversek Prof. Budai Ésaiás úrhoz
Más versek
Szomorú versek
[Falataimat elegyes borhajtással...]
Ferenc nevenapjára hamarjában készített versek
Hunyadi Ferenchez
A tolvaj isten, vagy az a crimen raptus
1795
Az Otahajta
D[ebreceni] Magyar Psyche
A szeretet győzedelme a tanúltakon
Currens de lepore
Köszöntő
Mátyási József úrnak
A semminél több valami
Magyar! hajnal hasad!
A Dugonics oszlopa
A pesti dicsőség
Militat omnis amans et habet sia castra Cupido
Tanítványaitól búcsúzik
Búcsú a magyar múzsáktól
Lantomtól búcsúvétel
A borital mellett
Bakhushoz
Főldi Rózsa
A szárazság és az elhagyatott szerelmes
Árpád
1796
A főtiszteletű, méltóságú és tekintetű Rendekhez a Diétai Múzsa
Egy orvosnak sírverése
A mostani háborúban vitézkedő magyarokhoz
Rút ábrázat s szép ész
A magyar gavallér
Az 1741-diki diéta
A had
Az én vagyonom
Az ekhóhoz
Útravaló a Múzsához
Az estvéhez
Az én címerem
Barátomnak
Bálint napja
A nemes magyarságnak felűlésére
1797
A becsűlet s a szerelem
[Vályi Klárához]
[Válasz Vályi Klárához]
Az emberiség s a szeretet
A fogadástétel
A pillantó szemek
A szamóca
Barátomhoz
Az alvó Lillára
A Duna nimfája
A boldogság
A méhekhez
Az alvó Lilla felett
Alku
Két szerető dalja
Anakreon s Ovíd
Megkérlelés
Generál Hoche halálára
Az esküvés
Hálaének a Vénus oltáránál
Búcsúvétel
A fekete pecsét
Az eltávozás
A távolról kínzó
Tháles
Orgiák
A békekötésre
[Újévi ajándék]
1798
Újesztendei gondolatok
A magyarokhoz
Keserédes
Lillához távollétemben
Köszöntő
Komárom, február 16. 1798
Lillához
Dórishoz
[Már se hintó...]
A tavasz
Rózsim sírja felett
Még egyszer Lillához
Szerettem...
Dugonicsra
[Aranysujtásos nadrág]
A füredi parton
Czindery sírja felett
A haza templomának örömnapja
Ízis és Oziris
T. N. Nádasdi Sárközy Istvánné Sz. Chernelházi
Chernel Eszter asszonynak tiszteletére
Krisztina napra
A magánossághoz
Dorottya kínjai
Marosvásárhelyi gondolatok
Mihály-napi álom
[Horváth Ádám névnapjára]
Kifakadás
[Pata község lakosainak írott vers]
[Nagy Péter által nyert nemesség címere...]
1799
[Somogyi kázus]
Josepha kisassszonyhoz
Egy fiatal házosúlandónak habozása
A szerelem tilalma
A heszperi méhes története
Parasztdal
Jövendőlés az első oskoláról a Somogyban
Óh, szegény országunk
Az igazság diadalma
[Kata napra]
Nemes bátorítás
A múzsához
Virág Benedek úrhoz
[Antal napjára]
1800
Visszajövetel az Alfőldről
Lócsere
Az elmátrónásodott Dóris
Álomlátás
Az én barátném, D. A. quodlibetjére
Az elválás reggelén
Impromptu egy cseresznyefa-levelet rágó hernyóra
Szívem titkon...
Hymenhez
A hajókázó Ámor
Egy eltörött vasmacskára
A hízelkedő
A fiatal remény
A szépség ereje a bajnoki szíven
Epigramm Leonórához
Az estvéhez
Fillishez
Borbély granáriumára
1801
A békétlenkedő
Purgomák
A nap innepe
A palatinusné halálára
Dr. Főldiről egy töredék
Főtiszteletű és méltóságos pókatelki Kondé Miklós
őnagyságának tiszteletére
Az ember, a poézis első tárgya
Erdődi Lajoshoz
Kazinczyhoz, mikor kiszabadúlt
Az estike
Izenget már...
A Hafíz sírhalma
Az elszánt szerető
A békesség és a hadi érdem
Léthe
Dr. Főldi sírhalma felett
Főldiről
Sárközy kisasszon halálára
Tisztelő versezet
Epistola
A szomotori templomra készített felűlírások
1802
Búcsúzás egy lyánkától
Gróf Széchényi Ferencnének
Görög úrhoz
Himfyhez
A nagymélt. gróf Széchényi Ferenc Ő excellenciája
nemzeti könyvtárjára
Csetneki pergő
Szerelemdal
Szegény Zsuzsi, a táborozáskor
Gróf Erdődyné Ő nagyságához
Mélt. gróf Festetics György ő nagyságára
Szűcs Sára koszorúja, amelyet téli zőldből kötözött egy
Helikon tetején megfordúlt útas, mint tartják, Cs. V. M.
A szélhez
Gróf Széchényi Ferenc Ő excellentiájához
Éva napra
1803
Serkentés a Múzsához
A feléledt pásztor
A versszépítő
Ajánlás
Az anákreoni versek
A hévség
A leánykákhoz
Lillához
A búkergető
A szeplő
Az álomhoz
Az én poézisom természete
Első szerelemérzés
Édes keserűség
A bátortalan szerelmes
Az éjnek istenihez
A rózsabimbóhoz
Az éj és a csillagok
A poétákban lakó istenség
Tartózkodó kérelem
A tanúnak hívott liget
A feredés
Déli aggodalom
Megkövetés
A szépek szépe
A muzsikáló szépség
A versengő érzékenységek
Az eltévedt lélek
Lillám szácskája
Habozás
Az utólsó szerencsétlenség
Siralom
A tihanyi ekhóhoz
Bácsmegyei leveleire
A pillangóhoz
A reményhez
Budai Ferencre, halála után
1804
Rhédey Lajos úrhoz
Halotti versek
Előljáró beszéd
Tüdőgyúladásomról
Főhadnagy Fazekas úrhoz
Salétrom isnpector Kiss Imre úrhoz
Töredékek
In com. Pállfy
Tervezet
Zsengék (1785-1788)
Proo: Egy kies kert leírása
Proo: A kalmár
Proo: Forma venusta Perit
Proo: Gloria Calcar Habet
Proo: A virtus legbátorságosabb kőfal
Proo: Bene Qui latuit, bene vixit
Proo: Fulmen Describitur
Proo: Impedit ira animum
Proo: Invidus
Proo: A poéta legkisebbért is megharagszik
Proo: Panaszolkodik egy mindenbe szerencsétlen, de igaz lelkű ember
Proo: Lurida Sub Dulce melle Venena Latent
Proo: Exundatio Aquarum
Proo: Thisbe keservei
Proo: Egyedűl a tudományok teszik halhatatlanná az embert,
kivált a poézis
A poétai felvidúlás
Proo: Az estvének leírása
Az álom leírása
Proo: Ventus Describitur
Egy fösvénynek leírása
Egy város leírása
Proo: Dido Aeneastól való búcsúzása
Proo:Gloria calcar habet
A békesség
Ki poéta nevet érdemel...
Proo: Sint Maecenates, feret Hungara terra Marones, Virgiliumque
tibi vel tua rura dabunt
Proo: Libertas optima rerum
Az ősz
A tél
A mező
Az öreg ember
Az aratás
Oskolai vacatio
Névnapra íratott versek
Más
Szűntelen közel van a halál
Piramis és Thisbé históriájának lefordítása
Ismertető
Csokonai költészete a felvilágosodás eszmevilága, a népies-deákos költői magatartás és a Nyugat-Európában ekkor már leáldozó, nálunk azonban éppen virágot hajtó rokokó stílus vonzásában épült, teljesedett ki. Rousseau és a felvilágosodás filozófiáját mélyen és költőileg éli át szülővárosa kollégiumának falai között; a magyar gondolati vers legszebb darabjai születnek ebből a hatásból (Az estve), s legszemélyesebb érzelmei is nemegyszer az újkori racionalizmus gondolati szárnyain emelkednek magasba (A magánossághoz). Természettudományos műveltsége sajátosan keveredik a rokokó stílusvilággal, melyben az élet mint valami gáláns, nimfákkal népesített kerti ünnep jelenik meg (Lilla- versek; Anakreoni dalok). Az antikvitás stíluseszközeit talán ő élte át legmélyebben a magyar lírában, ugyanakkor ő a legzeneibb, képeinek plaszticitásában egyik legrealistább költőnk is. Valamennyi költői gesztusa a nyelvi-művészi teremtés egyazon tövéről fakadt: gáláns vagy fennkölt verseinek szókincsében is ott él a diákos, hetyke humor és naivitás, melyből népdalokat utánzó versei is születtek (Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz; Szegény Zsuzsi a táborozáskor). Szatirikus talentumát a kor kedvelt műfajában, az eposz-paródiákban kamatoztatta a leggazdagabban.
Forrás: Legeza Ilona könyvismertetői
https://legeza.oszk.hu