ÁLMOSKÖNYV

 

ÁLMOK

AZ OLVASÓHOZ
(Előszó a II. kiadáshoz)

Néhány esztendő alatt megérett Álmoskönyv-em arra, hogy második nyomtatásban adjam őt azoknak a kezébe, akik Magyarországon és a határain túl is még mindig szeretnek álmodni.

Szükség volt e második kibocsátásra már csak azért is, mert a könyvárusok polcairól elfogyott Álmoskönyv-em; másrészről igen sok hiányossága mutatkozott vala a könyvnek. Hiányoztak belőle mindenféle álmok, amelyeket az emberek álmodni szoktak, és rájuk magyarázatot nem találnak. A sok száz levél, amellyel olvasóim felkerestek: arról győzött meg, hogy tökéletesnek hitt Álmoskönyv-em öregbítésre, bővítésre szorul.

Azonkívül az elmúlt években magam is gyarapítottam ismereteimet mindenféle bevált régi könyvek és jónak vélt új könyvek olvasgatásával. Megismerkedtem Mesmer tudományával, aki tudvalevőleg kézrátevéssel tudott gyógyítani - én talán az apró betűkkel fogom majd elmulaszthatni azokat a borús gondolatokat, amelyek az embereket egy-egy rossz álom után meglepni szokták.

Nincsen rossz álom.

Mert amikor álmodunk: azt jelenti, hogy még élünk.

A halottak nem álmodnak, mert hiszen ők már mindent tudnak.

Tehát a legrosszabb álom sem jelenthet egyebet, mint azt, hogy még nem léptük át a halál néma kapuját; tennivalónk, elfoglaltságunk van a földön. Az álmok mutatják néha balsorsunkat is, amellyel majd bátran szemközt kell néznünk; de jelentik örömeinket is, amelyek majd felváltják csüggedtségünket.

A legrosszabb álomban is van valamely jó.

Éppen arra való ez a könyv, hogy az álmától elborult ember kikeresse magának a sokféle álommagyarázat közül azt a megfejtést, amely őt leginkább megvigasztalja.

1925. ősz

A szerkesztő

* * *

MAGYAR EMBER ÁLMAI

Az emberiség történelme: álmoknak sorozata. Az Ótestámentumban Ábrahám álmodik, a próféták látásai se egyebek álmoknál. Da-Niel (Dániel) próféta például "meglátta" az elmúlt világháborút, és annak végét pontosan jövendölte. Valamennyi bibliai próféta álmodik a Megváltóval. A zsidók még ma is várják.

A régi Egyiptom, Szíria, India álmai telve titokzatosságokkal, amelyek között a csillagvizsgáló se tud eligazodni. Piramisokat építenek az Álom tiszteletére. Könyvtárak telnek meg az Álom tudományával.

Aki a világ minden álmát összegyűjteni akarná, hétszer beutazhatná a tengereket, szárazföldeket, mégis elhullajtana egy-egy álmot valahol, amelyet nem vett észre, és műve csonka volna.

Így nagy munkára nem is vállalkozhatunk. Hazánkban maradunk, a magyar ember álmait próbálgatjuk megfejteni a rendelkezésünkre álló eszközökkel. Azért lehet a könyvnek a címe: Magyar álmok is.

A Kárpátoktól az Adriáig minden lehunyó nappal felébrednek az álmok árnyai. Az emberek kezdik azt a másvilági életüket, amelyre másnap felébredve magyarázatot keresnek. A sok régi, bölcs Álmoskönyv mellett tán elkél az én szerény próbálkozásom.

*

A könyvben következő álmok és babonák magyarázatait nem én találtam ki, csupán összegyűjtöttem az álomfejtéseket.

Összeszedtem régi könyvekből és régi emberek elbeszéléseiből.

Falusi asszonyok hiedelmeiből, bölcsnek nevezett öregemberek megjegyzéseiből.

Megsárgult papirosú könyvek segítettek munkámban, amely könyvek már nem lelhetők fel, csak a múzeumokban, s ezért olvasmánynak is szórakoztató e könyv; megleljük benne őseink álmait, s azt, hogyan mulattatták képzeletüket, midőn álmukból felébredtek. Dédapáink, ükanyáink álmai is szólnak hozzánk e lapokról, amely álmok magyarázatait az 1756-iki esztendőben megjelent Álmos Könyvetské-ből gyűjtöttem. Már az ismeretlen, régi szerző is azt írja sárgult könyvében, hogy az éjjeli látásokat, jelenéseket és álmokat a régi álmoskönyvekből és bölcs emberek nagy mesterséggel összegyűjtött tapasztalataiból szedegette össze. Elöljáró beszédében hivatkozik Pliniusra, mert nem minden álomnak szabad hinni. Az álom sok és különb-különbféle. Némely álom csak a mindennapi cselekedeteinket forgatja; némely pedig a vérnek nagy bőségéből és teljes voltából származik; és ez a sok vér megrekeszti nedvességével és párájával az agyvelőt, amelyből aztán a csodálatos éjjeli látások következnek.

Ugyancsak 1756-i Álmos Könyvetske írója hivatkozik Ciceróra, aki azt mondja: "Az embereknek, akik mértékletesen és józanon élnek, álmuk rendszerint beteljesedik, amikor annak ideje elérkezett." De felvonultatja a maga igaza mellett a régi magyar író Arisztotelészt és Fabianust is.

"Bölcs dolog az, ha az ember hanyatt fekszik, sokkal több és csudálatosabb dolgok forognak előtte, mint mikor oldalt fekszik. Sőt az időn is áll: mert ha az ember vacsora után mindjárt elnyugszik, jól és erősen aluszik, álmodik is, de az ember nem vésheti eszébe az álmot, hogy megfejtse, mert az álom kimegy a fejéből."

*

A természet szerint való álom, amely által minket az Isten tanít és int a jövendő dolgokról, kétféle:

Az egyik az éjfél előtti álom, amelynek a régi, bölcs emberek szerint semmi magyarázata nincs, mert az még jóformán mindennapi életünknek, gondolatainknak, teendőinknek, hangulatainknak folytatása. "Semmi magyarázata bé nem telik, nem is szükség rá számot tartani."

A másik álom: a hajnali álom, amely megmarad emlékezetünkben, amelynek magyarázata érdemes. Éjfél után kakasszóra ugyanis: már megtisztul a vér és a szív a "bűnös páráktól", amelyek az eledel és a mindennapi élet folytán elrekesztik az agyvelőt. Megnyílnak a helyek testünkben, ahol a mi lelkünk és okosságunk nyugszik.

A szívünk felejti a bánatot, a mindennapot, és bántódás nélkül álmodik.

1756-os Álmos Könyvetske tehát a hajnali, azaz az éjfél utáni álmok magyarázatát javallja.

Különösebb jelentősége van az évszaknak is, amelyben álmodtunk.

Nyáron a nap közelsége, ősszel az esős éjszaka, télen havas föld felett bolyongó hold, tavasszal a szél zúgása: befolyásolja álmainkat.

De nem csoda, hogy ily körülményesek voltak 1756-ban Magyarországon az álomfejtések. Bővérű, jól táplált, vérmes magyarság lakott a Duna és a Tisza mentén. A disznótor, a szüret, az ünnepnap, névnap pontosan megtartatott. A has örökös ellenségeskedésben volt a lélekkel. Kicsattanó arcú ősanyáink, potrohos ősapáink meleg dunyháik alatt sok bolondot összeálmodtak, amely álmok között az Álmos Könyvetské-nek kellett rendet csinálni. Ezért találhatók olyan álomképek az 1756-os könyvben, amilyen álmok manapság már nincsenek. Ki álmodja napjainkban, hogy kobzot (lantot) ver? (Ami azt jelenti, hogy: tested őrizd a gonosztól.) Ki hord álmában kézíjat? (Amely szükséges dolgot jegyez, amelyben el kell járnod.)

*

1799-i Esztendőbeli megnagyobbított álmoskönyv a Lottériában megjátszásra ajánlható számokkal jelenik meg. Hozzátétetett a képes álmoskönyvecske, amelyben előadatik, hogy az álomban látott dolog micsoda számokat jelentsen, mely szerint ki-ki szerencsét próbálhat.

Itt aztán elgondolkozhatunk, vajon ki találhatta ki ezeket a számokat, amelyeket az egyes álomfejtések mellé biggyesztett a szerkesztő. Miért jelent 68-at pogácsát enni? Miért a méhraj 36-ot? Pedig bizonyos, hogy az álmoskönyvi számoknak éppen olyan eredetük van, mint akár a zsidók vagy az ősmagyarok szent számainak, ámde elfogadható magyarázatot e számok létrejöttére nem lelni a régi könyvekben. Valószínű, hogy ismét azoknak a "bölcs, öreg emberek"-nek megfigyelései, tapasztalatai irányadók az álmoskönyvszerkesztő számjegyeiben, akik egyébként mindenféle "mesterkedéssel" hozzájárultak ahhoz, hogy tudjuk előre az időjárást, a száz esztendő előtt kimondott jövendőt! Ezek a régen eltávozott öregek figyelmeztettek tán, hogy milyen számok jöttek ki a budai lutrin, mikor ők lencsével álmodtak.

A mindentudó bölcsek sütötték ki, hogy miért jelent a részeg ember két 7-es számot.

Oly bonyodalmassá tenné Álmoskönyv-emet e régi számok magyarázata és felhasználása, hogy inkább lemondtam az álomfejtések mellé illeszteni szokott számjegyekről, bár bizonyosan sokan lesznek az olvasók között, akik ezt a hanyagságomat nehezményezik.

A kis lutrit már eltörölték hazánkban, és a szegény ember hiába álmodja a legjobb számokat, meggazdagodni többé nem lehet egy szerencsés álommal. Meg kell elégednie a szegénynek a távoli reménységgel, amely álmát e könyvben magyarázza.

Bucsánszky Alajos 1855-ben Pesten és Bagó Márton 1853-ban Budán kiadott álmoskönyvei (amelyeknek apjuk az 1833-i könyv) már a lutrizó közönség részére készülnek, álommagyarázatai szűkre szabottak, a legfontosabb a nagy numerus az álom mellett, ezért e könyveket kevésbé forgattam Álmoskönyv-em megszerkesztésénél.

De nem mulasztom el a könyvekből e kis vers felhasználását:

Álom és essős idő, magokban elmúlnak,
Gyáva szipák a' kik ezeken búsúlnak,
Hogy ollykor betellik némely látott álom,
Barátom, ámbár melly oldalról vizsgálom,
Csak olyan, mint mikor patkót talál a' vak,
De azért úgyebár, hogy bizony nagy kobak
Tesz patkó-szedőkké világtalanokat,
Te látó tanúknak sem hívod azokat.

amely mindenkori álmoskönyvek élére illik.

*

De nem sok hasznát vettem a mostani álmoskönyveknek sem, amelyek ponyván vagy kisebb könyvkereskedésben forognak; semmi közük sincs e könyvek álommagyarázatainak az ókori, perzsa, kaldeai, egyiptomi csillagjósok mesterségéhez. Az egyikben azt találom:

"Kossuth Lajos szobrára adakozni: dicsőség." A másikban: "Alagi lóversenyt látni: élvezet." - Nem, ezeket az álmoskönyveket nem mertem használni munkám szerkesztésénél. Nagyon valószínű, hogy a könyvkiadók szegény írnokainak önkényes álommagyarázatai foglaltatnak itt.

Ezenkívül bizonyosan csodálkozik az olvasó a sok nőnemű álmon, amely e könyvben felsorakozik. Például "ruhát teregetni", "kiáztatni", "abroszt fehéríteni", "befőzni", "arcfestékeket használni" leginkább nők szoktak. Viszont első pillanatban érdektelennek látszanak e mindennapi álmok - holott ez az élet. Bizony álmaink csak nagy ritkán emelkednek ki a hétköznapi életünk eszmeköréből. Nagyon ritka álmodozó az, aki végképpen itt tudja hagyni a földet, és messzeségbe emelkedik. A legtöbbet ruhafacsarásról, lyukas cipőről, új ruháról, némi kis jólétről álmodnak az emberek. Ezért ne vessük meg a mindennapi álmokat sem, mert ők jegyzik a valóságos életet. A nők álmai sokkal prózaibbak, mint azt általában a férfiak hiszik. Ezért azután némely oldalon tán elásítja magát a férfiolvasó a sok nőnemű álomtól.

*

Nagy segítségemre volt az ismert és közforgalomban lévő Nagy Egyiptomi Álmoskönyv-ön kívül egy német álmoskönyv, amelyet nagyon régen adtak ki Lipcsében. Szerzője persze ismeretlen, ámde álommagyarázatai oly csábítók és indokoltak, mintha egy mai korbeli Freud professzor jegyezte volna megfigyeléseit. (Általában azok az álomfejtések, amelyeket némileg eltérőnek talál az olvasó a rendes álmoskönyvek magyarázataitól, abból erednek, hogy Freud bécsi professzor úr álommagyarázatai engem is megragadtak, mint oly sokakat Magyarországon.) Egyes álomfejtéseknél ezért inkább adtam hitelt azon könyvek feljegyzéseinek, amelyek (bár régiek) valamiképpen megegyeznek a modernebb kor tudományos álomvizsgálatával. Ámde a világért sem szeretném, ha könyvemet tudákosnak vagy álbölcsnek ítélnék, mert itt-ott Freud professzor, illetőleg Ferenczi Sándor doktor nagyszerű tanításának nyomai mutatkoznak. A könyv lehetőleg ragaszkodik a legrégibb álmoskönyvek feljegyzéseihez, inkább bízik a régen meghalt, öreg "bölts" emberek megfigyeléseiben, mint korunk meglepően nagyszerű megállapításaiban. S így nagyon szerettem forgatni egy régi német álmoskönyvet, amelynek ismeretlen szerzője egy halott költőre: Shakespeare Hamlet-jére és Kerner Jusztinusz orvosra és íróra is hivatkozik az álomfejtegetések megerősítésénél.

*

Hosszú, csendes esték munkája ez a könyv. Amely estéken a forgatott sárga lapok mögött feltünedeznek félig-meddig porrá válott öregasszonyok arculatai, akik falusi ifjúságomban, pattogó tűz mellett oly jelentőséget tulajdonítottak az álmoknak, mint akár a valóságos életnek. Inkább a saját mulattatásomra, inkább hosszú telek csendes eljátszadozására, esti órák halk elfuvolázására szerkesztettem ez álmoskönyvet, mint azért, hogy bárki is hitelt adjon a következő soroknak. Álom: játék, mint az élet... Néha komolyra fordul a játék. Az élet is, az álom is.

1919 tél

Kr. Gy.

* * *

ÁLMOK

az emberről magáról, testi részeiről, leghozzátartozóbb tulajdonairól,
amint az 1755-i Álmoskönyvecske ezt kimagyarázza

Ha valaki álmodja, hogy háta megett valami történik: jövendő dolgokat jelez. Ha előtte történik: az a jelenidő.

A fő: fejedelemségre magyarázatik, de jelent tanítót, atyát, anyát és vér szerinti rokont is.

A két oldal. A jobb oldal, amelyen az oroszlán alszik, jelzi a férfineműségét az álomnak. Míg a bal oldal az asszonyember nemét mutatja.

Fül. A jobb fül a bátyát, a bal fül a nénét jelzi.

Szemek. A gyermekek.

Állak. A feleségek.

Szakáll. A férfi saját maga. Ha nő álmodja: a szakáll jelzi az ő hitvestársát, urát, parancsolóját.

Fog (felső): legnagyobb gyermekünk. Alsó fog: ifjabb gyermekünk. Fogak: gyermekeink. Fogak jelentősége még: egész háznépünk, aki kenyerünket eszi. A jobb felőli fogak: a véneket jelzik. A bal oldali fogak az ifjakat jelzik. A nagy fogak: rendszerint vagyonunkat, marháinkat, javainkat jelentik az álomban. De néha titkos dolgokat is. Míg az apró, éles fogak mindig titkainkat jelzik. Az első fogak a házieszközeinket is jelenthetik.

Haj (fehér): a rest ember jelvénye. Fekete haj a gyors emberé. Míg a veres haj gyors és kemény embert jelez.

Vér. A rokonságunk.

Váll. Az atyafiság.

Kebel. A gyermekek.

Kezek. A szolgák. A szolgálók. Olykor a mesterséget is jelzik, amely mesterséggel kenyerünket keressük.

Has és bél. Jószágunk.

Köldök. Atyánk és anyánk.

Belső testrészeink. Minden vagyonunk, amellyel az életben bírunk.

Szív. Férfinál: feleséget, asszonynál: az ő urát jelzi.

Máj. Gyermekeink boldogulását, keresetét mutatja.

Epe. Aranyat és ezüstöt mutat.

Lép. Az öröm képe.

Vese. A vér szerint való atyafi.

A szemérem helye. Jelzi szüleinket, rokonságainkat, a gazdagságot és olyan valakit, kit az ember titkon nagyon szeret. A combok is ugyanezt jelzik álmainkban.

Szemérem. Néha veszélyt mutat.

Térd. Utazás. Ezenkívül jelzi a jó barátot, a tréfaságot (és küldött követünket). Beteg ember térdéből valami kinő: az a halál.

Láb. Szolgáink és szolgálóleányaink.

Hát. A hátul való részünk esztendeinkre és idős voltunkra hivatkozik.

Ajk. Alkalmasint régi időt jelez. De a felső része: hosszabb időt és nagyobb vénséget.

* * *

ÉGI JEGYEK

Tizenkét jegy van, a legtöbb égi jegynek szerepe van az álomfejtésnél. A legrégibb álmoskönyvek, a középkori jóslatok, a misztikusok, varázslók, aranycsinálók, jövendőmondók elsőrangú fontosságot tulajdonítanak az égi jegynek, amely fölöttünk áll.

A lipcsei kiadás szerint jelentősége van az uralkodó bolygónak, amely abban az évben szerepét elfoglalja.

Valamint a naptárban megjelölt katolikus böjtnapoknak. Így különösen a karácsony adventjének, hamvazószerdának, valamint a kántorböjtöknek.

A tizenkét égi jegy közönségesen a tizenkét hónapot jelzi. Így: január Vízöntő hava, február a Halak hava, március a Kos, április a Bika, május az Ikreké, június a Rák hava, július az Oroszláné, augusztus a Szűzé, szeptember a Mérlegé, október a Skorpióé, november a Nyilasé, míg december a Bak hava.

Kántorböjtök esnek tavaszkor februárban: 12., 21., 22-én, nyáron májusban: 21., 23., 24-én, őszkor szeptemberben: 17., 19., 20-án, télen december: 17., 19., 20-án.

Az elsőrangú babonás napokról a könyv más részében találunk magyarázatot.

*

Az égi jegyek megmagyarázása

Ha a Hold kulcsa XI-et mutatna, mint éppen száz esztendővel ezelőtt, a babonás-könyvek mindenféle következményeket fűznek ahhoz, ha az ember álmában vízcsobogást hallana. Pedig ez nem más, mint a testnek a szomjúsága. Nagyobb baj van azoknál, akik úgy érzik, hogy a szívük szomjúhozik álmukban. Ez Vízöntő hava.

Hát még a vízpartokról hányan néznek a reggeli napsugárban eltáncoló szitakötő után? Nem kevesebben, mint a halászok, akik álmaikban is mindig halakkal foglalkoznak. Az álom vizein felveti magát az az aranyhal, amelyet minden halász szeretne megfogni egyszer életében. Álomban színültig telve van a háló zsákmánnyal, és az álombeli csuka se talál menedéket a halász elől.

A szabadban élő emberek, pásztorok, gazdák, földmívelők szebbeket álmodnak, mint a királyok, mert az ő álmaikhoz az éji szél és a kosok bégetése szolgáltatja a muzsikát, amit azok nem hallanak. Az álom tengeréből előjönnek a nyájak, amelyeknek aranynapsugárból van a bundájuk. Az álom földjein nő meg a búzakalász olyan magasra, hogy azt ember el nem érheti. Az álom mezőin olyan kövér a legelő, mint akár a bibliai József hét bő esztendejében.

Hát azok a komor férfiak (a bikák), akik látszólag oly magányosan állonganak életük folyamán, mint a fenyőfa a hegytetőn: vajon nem álmodnak-e azok is olyan dolgokról, amelyekre bizonyos szívdobogással gondolnak vissza felébredésük után? Nincsen az a zordon, asszonytalan férfi, akit álmában valaha meg nem simogatott volna valamely láthatatlan asszonynak a keze. Felébredéskor ám hiába nyúlnak a szívük gödréhez, már eltűnt onnan az a drágalátos női kéz - ám az álom velük marad darabideig, mintha valami virágoskert illataiból jöttek volna ki.

És ha betekintünk a meddő asszonyok álmaiba, mit látunk ott? Ha nem is egész gyermekkertészet kacag és hempergőzik az álom tavaszi mezőségein, de az ikrek, azok a várva várt égi jövevények ott vannak minden gyermektelen asszony álmaiban, még ha napközben irtózna is a gyermeksírástól. Nem ritkaság, hogy ezek a karban fogódzó csecsemők olyan nők álmaiban is előjönnek, akiknek nincs még bekötve a fejük, és a leányzó nem meri senkinek bevallani álmát.

Az álom nemcsak a jövő időt példázza (amelyben a babonások hisznek), hanem az elmúlt időket is, amelyben az álmodó rák módjára visszafelé megy azokon a bejárt életutakon, amelyekre már nem is emlékezik. Azért eszmélünk fel, hogy az álmainkban látott arcokat láttuk valahol, valamerre, de ébrenlétünkben azokra sohase emlékezünk. Ezeket az arcokat hívják álombeli ismerősöknek, akik elmaradtak valahol a múlt időben.

Hát azt az embert nem ismered-e, kedves mesehallgató, aki álmában mindig oroszlánokat győz le, és az oroszlánok kitépett sörényét még felébredéskor is keresi a kezében? Gyáva kis papucskészítő ő valahol a damaszkuszi kapu mellett, ahol a Keletre utazók igazíttatják meg vele sarujukat. És a kalapálás aznap vígabban folyik, amikor a suszter néhány oroszlánt álmában legyőzött.

Mindenki álmodik. Csak az a különbség az álmodók között, hogy egyik ember sokáig magában hordozza álmát, amíg a másik nyomban elfelejti: elfújja a hajnali szellő, mint a viráglevelet. Legtöbbet persze a nők álmodják. A nők között ritka az olyan, aki álmát nyomban felébredés után elfelejtené. Nyitott szemmel is utánanéz az álom tovaszálldosó lepkéjének, amely néha csak olyan igénytelen, mint egy káposztalepke, máskor pedig nyugtalanító, mint akár a nők hajába akadt halálfejes pillangó, különösen Szűz havában.

A nők után az álmok karavánjai nagyon szeretnek éji tanyát verni ama vasrostélyos ablakok körül, ahonnan sápadt képű emberek nézegetik a hold fogyását vagy telését. A rabok álmai könnyűvé teszik a mérlegnek azt a serpenyőjét, amelybe szomorú életsorsuk van vetve, a másik serpenyőbe pedig a kegyetlen törvény. Csak nézzük meg azokat a képeket, amelyeket felébredése után rajzol a szegény rab a börtöne falára. Vagy hallgassuk meg, hogy a börtönlakók hogyan magyarázgatják egymásnak álmuk jelentőségét! Rájövünk, hogy olyan helyen járunk, ahol az álmokat nem szokás nyomban elfelejteni.

No most végre elérkeztünk ahhoz az emberhez, aki elveszítette az álmát. Elveszítette, és soha többé nem tudja megtalálni, és ezért kínozza magát skorpió módjára. Tudja, hogy valamikor nagyon jót, nagyon kedveset álmodott, amely boldoggá tehette volna akár egész életére is - de álmát könnyelműen elfelejtette. Most már aztán szaladhat utána. Az elveszített álmot soha nem találja meg.

Nem mind bátor ember az, aki oroszlán módjára a jobb oldalán alszik. De ahhoz már bizonyos bátorság kell, hogy az ember a szívére feküdjön. A szív tele van mindenféle ismeretlenségekkel, amelyek sokkal korábban kelnek fel olyankor az ember mulattatására, valamint kínzására, ha őt testünk nyomásával hallgatásra akarjuk kényszeríteni. Hiába nyomjuk el a szívet álom közben: a nyilas akkor is eltalálja őt, ha kéznél van. Nagyon rossz dolog az álombeli szerelmeskedés, mert nagyon ritka esetben talál kielégülést az ébrenlét óráiban. Az álmában megszerelmesedett ember vagy asszony mindig tanácstalanul nézeget a világban. Mindez pedig azért van, mert a szívet védeni akarjuk a nyilas elől.

Mikor született a féltékenység? Száz eset közül kilencvenszer álomban jön elő ez a kínzó, gyötrelmes érzelem, mert álmában az álmai elől nem hunyhatja le szemét az ember, mint azt éber állapotban tenni szokta bizonyos nemszeretem dolgok felett. Vigyázzunk az álombeli féltékenységekkel. Vigyázzunk az álombeli bakkecskével. Nyomban költsük fel azt, akit álmában sírni, sóhajtozni hallunk.

* * *

MINDENNAPI ÁLMOK JEGYZÉKE

Jelmagyarázat

Kerner vagy (K. J.) jegyzi Kerner Jusztinusz német költőt és orvost, aki kétszázötven esztendő előtt alapos álmoskönyvet írt.

Radics Mária vagy (R. M.) jegyez egy kilencvenesztendős, öreg magyar úriasszonyt, aki feljegyzéseit nekem ajándékozta.

Szűrszabó mutat egy dunántúli öregembert, aki néhány útbaigazítást mondott.

Zadeka Márton: (Z. M.) az orosz álmoskönyv.

(D. G. Gy.) jelzi egy nyugalmazott színész jegyzetét.

F. S.: Egy hírneves pesti orvos közlése.

S. j.: Saját jegyzetek.

Az évszámok és nevek mutatják az álmoskönyvek kiadási éveit.

*

A, Á

Abc. Unalmas nap ásít, hosszú este vár.

Kerner szerint: Gyermekáldást jelez. 1885-ös Álmoskönyv szerint: munkásembernek jó, hivatalnoknak gonosz; azoknak is jó, kik gyermeket kívánnak.

Ábécé, amelynek betűi üldöznek, és mindenféle szörnyalaknak, boszorkánynak, sárkánynak stb. látszanak: szerelmi félelem a fiatalkorban. (F. S.)

Abaposztó. Ha viseled: kényelem, nagy kanál és puha ágy vár rád. Ha látod: nem sok jót jelent.

1756-os szerint: lakodalomban pórul jársz.

Abálni. Örömed szennyes.

Újholdkor: nőknél ártalmas.

Aba királyt látni, vagy vele beszélni. Gazdag ember barátsága. (Legrégibb magyar álmoskönyv.)

Jegyzeteim szerint: öregember szerelmét is példázza.

Abauj megyében időzni. Módos embernek kellemetes; szegénynek újabb nyomorúság. (1833.)

Ablakot látni. A vád alól felmentenek. Szabadulás rabnak.

Holdtöltekor: nőknél szerelem.

Ablakokat nyitni. Hideg időjárás.

Vízöntő havában: nagy hó.

Ablakzár. Szószátyárságod miatt megszidnak.

Ablakon kinézni. Vendéged elmarad.

Szent Mihály napján: hosszú tél. Szélvész.

Jegyzeteim szerint: idegen házban sétálni és idegen ablakon kitekingetni: asszonynál szerető jegye, aki jön. Idegen ablakon át idegen arcot látni: szomorkodó házasélet jele.

Ablakból kimászni. Ne menj a vásárra, mert elkötik a lovad.

Ablakból kiesni. Veszedelembe rohansz.

Ablakot törötten látni. Halaszd el utazásodat.

Bak havában: nagy szerencsétlenség.

Ablakrámába üveget illeszteni. Ellenségednek beverik fejét.

Ablakfa. Nőnek pletykát; férfinak hazugságot jelent. (1833.)

Abortálni. Ne higgy a csábítónak.

Holdtöltekor: ballépés.

Jegyzeteim szerint: nőnek mindig gonosz.

Abrak. Betegnek egészséget jelent.

Abrakoltatni. Szerencsés házasság.

Újholdkor: pénzt is jelent.

Abrakostarisznya. A gazda bánkódik, más: hamis hírt kap. Oroszlán havában: hosszú ősz.

Abraktartó, ha teli: szerencsét jelent; ha félig vagy egészen üres: nagy fösvénységben lesz szenvedésed.

Bak havában: nagy fagy, hó, zúzmara, késő tavasz. (Z. M.)

Ábrahám ősapát látni. Családodban boldogság; asszonynak gyermeket is jelent; leánynak közeli házasság; megszaporodik családod. Ez az álom jelenti még a hetedik gyermeket is.

Újholdkor: megholt apád vár a másvilágon.

Ábrázat, arc. Szép arcot látni: szórakozás, öröm, bál, lakodalom közelségét jelzi.

Mosdatlan, rút arc: súlyos gondokkal görnyeszti vállad. Eltakart arc: gonosz titkok birtokosává tesz. Saját arcod a tükörben: nőknek irigységet, bosszúságot jelent, mindenesetre lehet készülődni hosszú betegségre; férfiaknak pedig kívánságuk teljesedik. Vízben látod arcod: nőknek leánykát, férfiaknak fiúcskát ígér az álomfejtő. Gyönyörű, idegen arcot vízben látni: hosszú életet, nagy szerencsét jelent; míg ugyanott a csúf és sárga arc közelgő halálod hírnöke. Ha álmodban arcszíned változik, változásod lesz hivatalodban is. Ha sápadt az arcod: betegség csoszog küszöbödön. Festett arc látása: asszonynak, ha neki magának nincs szüksége festékre, igen jót jelent, míg férfiakat pletykába, gyanúba kever. Ábrázatot mosni: megbánod, hogy nyíltszívű voltál. Ábrázatot szépen rajzolni: legényt a leánynak, szép szeretőt legénynek, özvegyasszonynak kérőt hoz. (1883.)

Újholdkor látott arc, ha szép: szerelem; ha sápadt: halál. Oroszlán havában látott arc: asszonyt remélhetünk, férfi szerelembe esik. Adventben a festett, de szép arc: farsangkor lakodalmat jelez. Kántorböjtben: szerelmi bánatot. Hamvazószerdán arcot mosni: szomorú böjt, amelynek vége csak a fecskék megérkezésével lesz. Bak havában öreg ember arcát látni: egészséged megromlik a következő esztendőben. (Z. M.)

Jegyzeteim szerint: arcot, amelyet a múlt időből ismerünk, farsangi maskarában - férfit álszakállal, nőt parókásan - látni: boldogtalan jelent jegyez. Arc, amely gyermekkorunk óta nem mutatkozott előttünk a valóságban: ugyancsak szerencsétlenséget mutat. Apa arca: bánat. Anya arca, ha nő látja: elégedetlenség a szerelemben. (S. j.)

Abroncs. Hordón: segítőkéz. Kádár álmában: szükség, míg a vincellér sok tennivalóra készülhet. Törött abroncs rossz hírt görget házadba.

Mérleg jegyében abroncsok (épek): jó szüretet, (töröttek) silány szüretet jeleznek. (R. M.)

Abrosz. Mérgelődéssel telik el napod, mert önmagadban csalódtál. A tépett abrosz titok tudójává tesz. Míg a tiszta abrosz nagy örömöt ígér. Ha szennyes abroszod, vigyázz rágalmazóidra. Abroszt lengő szélben akasztani, asszonynak vidámságot jelent. (K. J.)

Újholdkor: abrosz nagy szelet is jelez. Kos jegyében: virágos, szép tavaszt. Bak havában tépett abrosz: elválsz az uradtól, szennyes abrosz: szerencsétlenség, nagyon fehér abrosz: farsangban férjhez mégy. (S. j.)

Jegyzeteim szerint: abrosz, amelyet azért borítunk fejünkre, hogy ismeretlennek tűnjünk fel, jegyez változást egy régi szerelemben. Jelent új, boldogtalan viszonyt is.

Acél. Talpaltass csizmát, mert utazást mutat álmod. De ne csodálkozz, ha veszekedésbe keveredsz.

Ács. Tűzvész, vihar, veszedelem harsogása jár az álombeli áccsal. Vigyázz padlásodra.

Holdtöltekor: építkezés.

Jegyzeteim szerint: ácsok, akik háztetőkön dolgoznak: házastársak között válást jelentenek.

Ácsorogni. Szégyen mossa arcodat.

Adakozni. Szegény embernek adakozol: költekezés, váratlan kiadás vár rád; alapítványt teszel: vagyonodban gazdagabb leszel. Adakozásból élsz: rossz napok következnek szegény fejedre.

Adó. Ha kapod: nehéz munka előtt állasz; ha fizeted: csinos nyereség mutatkozik vállalatodban.

Adóssá lenni. Betegnek halál, egészségesnek gonosz indulat.

Kántorböjtben adóssá lenni: régen látott vendéged jön. Nyilas havában: csendes tél, közeli tavasz.

Jegyzeteim szerint: minden adósság, amelyet álmodunk, egy meg nem tartott ígéret jegye, amelyet nőknek tettünk. A nők ritkán álmodnak adósságaikkal. Ha segítségért kiáltasz álmodban adósságaid elől: kishitűség s egy naiv cselekedet közelgő jegye. Adósság, amelyet letagadunk: halálos bűn.

Adósságból élni. Vándorlegény jön fedeled alá, aki égő pipával alszik a szalmában.

Adósságot fizetni. Betegnek egészség.

Adósságot fizetni újholdkor: szegénység. Mérleg havában: viharos, zord ősz, károd lesz a gazdaságodban, korán hozd rendbe a szánt. Szent András napján: változás az árendában. Adventben, ha adósságod ezüstpénzzel fizetted: hosszú életkor.

Adósságot megkapni. A szél kibeszéli titkaidat.

Adriai-tengert látni. Szeles idő. Rövid ősz, hosszú tél. (1833.)

Áfiumot olvasni. (Zrínyi Miklós tollából.) Régen látott barátoddal találkozol. (1833.)

Áfonyát enni. Lakodalomba hívnak.

Az 1755-i álmoskönyv szerint: boros fővel ne ülj szánkóra esti időben, mert álmodban lecsúszol a szánkóról.

Jegyzeteim szerint: áfonyával akkor is álmodunk, ha régen látott, de nem ismert nő ismeretsége közeleg. Negyvenéves nők álma.

Afrikába menni. Legtitkosabb kívánságod váratlanul teljesül, de nagyon megbánod. (K. J.)

Ág. Őrizkedj az álbaráttól.

Ág (zöld és virágos): nagy tisztesség. Ág (száraz): szükség, gond, rossz esztendő. Ágat letörni: civakodás a háznál. Ágon ülni: vigyázz jövedelmedre, mert hamis utakra téved.

Zöld ág télhavában: régi szeretőt is jelez. Nagyböjtben zöld ág: gyermekeidben örömed lesz. József napján zöld ág méhrajjal: munkás, megelégedett esztendő. Bika havában ág: mértékletességet jelez. Újholdkor száraz, vékony ágak azt jelentik, kísértet jár a házban, és rövidesen látni fogod. Sok ág Szent Mihály napján veszekedést jelent a szolgákkal és szolgálókkal.

Jegyzeteim szerint: későbbi öngyilkosok gyakran álmodnak ággal. A zöld ág rendszerint öregasszony jegye. Míg a száraz ág fiatal nőt mutat.

Agancs. Megcsalnak, kinevetnek, hátad mögött kigúnyolnak.

Agár. Vadászembernek jó jel; másnak hasznot ígér.

Agár (vadásszal). Betegnek közeli gyógyulás; egészségesnek szórakozás.

1799-es álmoskönyv szerint: új dolgot hallasz. Agár, ha fut, és fog valamit: nagy mulatság; ha áll az agár: felesleges kiadásod lesz, amely miatt fáj a fejed. Agarat látni: az 1855-i álmoskönyv szerint azt is jelenti, hogy gyáva emberekkel lesz dolgod.

Jegyzeteim szerint: agár, amely lábunknál hever, jegyez diadalmas szerelmet.

Agarászni. Tilosba tévedsz.

Aggastyán. Állandó folytatása mulatságos életednek.

Az 1759-i álmoskönyv szerint: aggastyánt látni, nehéz jövő, hosszú élet; aggastyánná lenni: nyomorba jutsz.

Aggastyán Skorpió havában: szegénység. Kántorböjtben: változás. Fogyó holdnál: elveszítesz valamit ifjúságodból. Esetleg fogat vagy hajat.

Jegyzeteim szerint: aggastyán nők álmában és különös helyzetben: megszégyenülés jegye. Fiatal nőknél aggastyán mindennapos álom, ezért mélyebb jelentősége nincs. Férfinál aggastyán sohase jó. (S. j.)

Agglegény. Szerény szerencse.

Aggodalom. Betegnek változás, egészségesnek öröm.

Ágy. Ágyat látni: fiataloknak házasság, öregeknek váratlan öröm és vigasság.

Ágy üresen és nyitva: haláleset. Ágyban aludni: restség vagy gyengélkedés. Ágy rossz és piszkos: családi szerencse. Ágyat égve látni: baj. Ágyat ékesítve látni: hű házastárs. Ágyat venni: szegénynek költekezés, gazdagnak szegénység. Ágyláb: ellenség, vigyázz feleségedre. Ágymelegítő: házasság. Ágynemű: nyugalom, némelykor betegség. Ha fehér az ágynemű: egészség, ha színes: időváltozás. Ágyneműt mosni: takarékosság. Mással mosatni: pazarlás. Szennyest látni: szégyen vagy szerencsétlenség. Szennyes ágyban feküdni: veszélybe jutsz. Ágyat áthúzni: üres lesz kamrád. Ágyat szellőztetni: jólét, amely miatt szégyenkezel. Ágyban feküdni valakivel: családi szaporodás. Ágyban látni valakit: házasság. Ágyból kikelni: egészség. Ágyasházba rekesztetni: veszedelem.

Az 1755-ös könyv szerint: csúnya pletykát is jelent asszonyok részéről.

Újholdkor ágyat álmodni: szerelmi csalódás. Kántorböjtben ágyban lenni: változás az egészségben. Szent Mihály napján az ágy: költözködést jelez. Esős napon: szerelmi vágyódás; házasságot forgatsz fejedben. (1833.)

Jegyzeteim szerint: ágy, amely békákkal és egyéb szennyes dolgokkal van teli, mutat hónapszámot. Halottas ágy: fájdalmas szerelem. Nászágy: csalódás. Idegen ágy: boldog szerelem. Ágy, amelyben valaki alszik: egészséges kívánság. Mozgó ágy: bánat. Vízen úszó ágy, amelyet egy hal nyelne el: ismeretlen veszedelem. (S. j.)

Agyag. Szerencse tart stációt házadnál.

Agyag és sár. Betegség lappang ágyad körül. Akiknek mesterségükhöz tartozik az agyag: azoknak szerencse.

Agyaggal dolgozni. Jólét. Disznótorba mégy, ha tél az idő.

Agyagbánya. Harag piroslik homlokodon. Asszonynál: pletyka kerekedik.

Agyar. Az 1755-ös álmoskönyv szerint: szolgáid verekedésbe fognak.

Jegyzeteim szerint: agyar jegyez erőszaktételt.

Ágyék. Ha fáj: váratlan meghívás. Sovány ágyék: üres kamra; kövér ágyék: gyermekáldást ígér.

Újholdnál: változás szerelemben. Karácsony adventjén: gyermekáldás.

Szent Mihálykor: öreg feleség, fiatal szolgáló jele. Szilveszter napján: lányod férjhez megy. Ha a bárányok már táncra kerekednek a szabadban: betegség.

Jegyzeteim szerint: ágyék és környéke mindig csalást mutat.

Agyonnyomni valakit. Az 1855-ös szerint: perbe kerülsz rokonaiddal.

Agyonlőni valakit. Háborús idő.

Agyonszúrva lenni. Szükség, gond, éhség, a bibliai három pajzsos emberek jönnek látogatóba.

Agyonütni valakit. Légy mértékletes ételedben, italodban.

Ágyút látni. Újdonságot hallasz.

1855-ös szerint: ágyút kisülni látni: rémülés.

Ágyú (egyedül, kocsi nélkül): kellemetlen hír. Ágyú mellett katona: jó reménység. Ágyúdörgést hallani: őrizkedj attól a helytől, ahonnan hallod.

1833-as szerint: ijedtség, veszedelem, revolúció.

Ágyúzást látni, de nem hallani: egy ígért ajándék elmarad. Ágyún ülni: jókedv. Ágyút tölteni: rossz barátság. Ágyút kocsi nélkül a földön fekve látni: rossz jel. Ágyút elrontani: alattomosság. Ágyúlövés: gond. Ágyút szerezni: eredményes munka. Ágyúgolyó: haláleset. Ágyúöntés: hamisság.

1859-es könyv szerint: bezárnak.

Jegyzeteim szerint: ha ágyúzást messziről hallasz: időváltozást jegyez.

Áhítat. Javadra szolgál a keddi nap, Szent Antal estéjén szerencséd lesz gazdaságodban. (ZM.)

Ajak. Udvarló jön a házhoz; ha piros és szép az ajak: csókot kapsz; ha sápadt: rosszat mondanak rólad. Ajak, ha vastag: csúfság ér. Ajak, ha vérzik: csalódás szerelmedben.

Az 1759-es szerint: ajak leánynak új szeretőt is jelent.

Jegyzeteim szerint: ajakkal álmodni többnyire kielégítetlen szerelem jele. Féltékenység.

Ajándék. Nőnél: kedvest szerez. Ajándékot kapni: kellemetlenséggel küzdesz, óvakodj az ajándékozótól. Ajándékot adni: nagy örömed és szerencséd lesz, talán megházasodol.

Az 1758-as szerint: az ajándék közeli halált is jelez.

Újholdkor: az ajándék egész biztosan új pénzt jelez erszényednek. Szent Mihály napján: kiadást. Kántorböjtben: betegséget. Kedden ajándékkal álmodni: rossz szomszédság. Húsvét hétfőjén az ajándék: vőlegényt jelez a lánynak. Húsvét keddjén: szerelmi bánat.

Ajókát enni. Pénzt pazarolsz.

Egy régi talián könyv szerint: jegyez betegséget a vastagbélben.

Kerner az ajókát elsőrendű jegynek veszi a közelgő gyermekáldáshoz.

Gvadányi Márton szerint: gyomorrontás mértéktelenség után. Ajókát enni egy asszony ágyában, aki már nem szeret: feledékenységet jelez.

Ájtatosság. Jóhiszeműség. Ájtatos nőt látni: hűséges hitvestársad javadra gondol. Ájtatos pap: barátod tévútra vezet. Ájtatos apácát látni: boldog szerelemben lesz részed.

Ajtó. Nyitott: közeli látogató. Csukott: valami tervedről lebeszélnek az üres fecsegők. Törött ajtó: családi perpatvar. Ajtócsikorgást hallani: váratlan vendégség és kellemetlenség.

Veronika napján: az ajtó várt szerelmest jelez. Dorottya napján kikosarazást. Húshagyón: öregséget. Holdtöltekor: öregember látogatását, negyven vértanú napján: üres kamarát, nagy szelet, végrehajtót, könnyelműséget mutat. (Régi magyar álmoskönyv.)

Nyitott ajtó, amelyre félelmetes, idegen ember szemünk láttára felakasztja magát: balszerencse. Ajtó, amelynek zárjáról idegen ember viaszmintát veszen, és nekünk támad: asszonyi hűtlenség, udvarló jegye. (S. j.)

Ajtónálló. Szolgaságba jutsz. Ajtónálló a királynál: nagy úrral lesz dolgod.

Ájulni. Betegség. Ájult nőt látni: kacérságot tapasztalsz.

Akácfa. Légy elővigyázatos.

1855-ös könyv szerint: jó szerencsét is jegyez.

Akácfalevél kalapra tűzve: jó kedved lesz. Ha földre hullott: szegénység.

Akácfára mászni: pajkosság.

1756-os szerint: nagy, de rövid öröm.

Akadály. Baljóslat.

Akaratosság. Szeretőd tilosban jár.

1799-es szerint: közeli változást jelent szerelmedben.

Akasztás.

Ha akasztani visznek, de csak fejedet vennék, és te elrejteznél az emberek között: a te irigyeid el-elvesztenének, ha más jámbor barátaid nem fognának melletted. (1756.)

Más magyarázat: bátorságodnak köszönheted szerencsédet. Ha saját magadat felakasztod, és látod: szerencsés hírt hallasz. Felakasztod magad, de nem látod: bűnbánat. (1855.) Akasztófát látni: hamis barátok miatt nyugtalanság. Akasztófát látni (marhakereskedőnek): szerencse; más kereskedőnek: változás az egészségben. (1820.) Ruhát akasztani a padláson: pihenő. Akasztott embert látni: látogatás.

Akasztást látni Lőrinc napja előtt: feleséged a szőlőben szerelmeskedik. Saját magad felakasztod kántorböjtben: ifjú leányrokonod násznagya leszel. Nagyböjtben: lányod szégyenbe esik. Akasztott embert levágni: Mihály havában nagy szélt jegyez. Akasztani Skorpiónál: disznóban kár, asszonyban szerencse, gyermekben bánat. Akasztott ember szemét nyitva látni Kerner szerint gazdának rossz esztendőt jegyez.

Jegyzeteim szerint: az önakasztás mindig valamely nagy szerelmi örömet is jegyez. Felakasztanak, de nem a nyakadnál fogva, hanem derékon át: gonosz öregség jegye. Felakasztanak és megvernek: asszonyi hűtlenség. Mezítelenül felakasztanak, és nyírfavesszővel megvernek: elégedetlenség a nőknél. Lábadnál fogva felakasztanak, de nem érzel szenvedést: új női ismeretségjele. Akasztott embert a padlásról lejönni látni és vele csókolódzni, nőnek igen jó. (S. j.)

Útonjárónál: akasztott ember jegyez csalfaságot.

Akna. Nehéznek gondolt munkádat sikerrel elvégzed.

1855-ös könyv szerint: szerencsés vállalatba kezdesz.

Akó. Vigasztalódsz bánatodban.

Akol. Nemsokára meglopnak. Akolban lenni: megöregszel. 1820-as szerint akolt látni: eléred célodat. Akolban születni: üdvösség. Akolt tisztítani: jól gazdálkodol. (K. J.)

1756-os könyv szerint: akolban szerelmeskedni: megbetegedést jelez.

Alabárd. Verekedésbe keveredsz. (K. J.)

1756-os könyv szerint: megcsalnak.

Alabástrom. Új barátot, barátnőt találsz: Vagy: temetésre mégy.

Álarcot látni. Kárt szenvedsz, veszekedésbe kerülsz. Farsangkor: tánc. Álarcosbál a múlt századbeli német könyv szerint: ha férfi álmodja, nőt kap, nő férfihoz jut.

Újholdkor álarcban járni: nagy változás. Nagyböjtben: csapodárság.

Jegyzeteim szerint: álarc mindig valamely titkos dolog jelképe, amelyet szégyellünk. Mást álarcban látni: megvetés jegye.

Alagút. Titokra jössz.

Aláírni. Nevet: pörösködésbe keveredsz.

Aláírni Katalin után: farsangolni mégy. Adósságba, esetleg rossz házasságba keveredel. Újholdkor írást adni: rossz; várd meg a következő napot, amíg megérik elhatározásod. Bort eladni, és írást aláírni: januárban üres pince.

Alamizsna. Adni: megelégedett jövő, áldás, tisztesség, gazdagság. Kapni: megszégyenítés, becsületbe gázolás. Alamizsnát elfogadni: keményszívűséget jelez.

Alattvalónak lenni. Öröm. Ugyanez, ha nagy úr álmodja: betegséget jelent.

Alázatosság. Magaslatra jutsz. (1759.)

Alámerülni vízben: titkot tudsz meg. Alámerülni és látni: értékes ajándékot remélsz.

Egy múlt századbeli német álmoskönyv szerint: nagy hasznod lesz egy felderített titokból.

Áldozat. Jó egészség, öröm. Áldozatot hozni: szép jutalmat remélhetsz munkádért. Áldozatot kierőszakolni: nagy kellemetlenség. Áldozati ajándékot lopni, a lipcsei nagy álmoskönyv szerint: igen rossz jel.

Álca. Óvakodj az édeskés szavaktól. Álca (ha a lábadnál a földből búvik elő): elcsábítanak. Ha lány álmodja: veszélyben erénye. (Lipcsei.)

Áldás. Adni: jelentősége hűség és szerencse. Áldást kapni paptól: az 1759. könyv szerint: járványos betegségbe esel, amely betegségben sokan elpusztulnak a városból. Áldást kapni zárdafőnöknőtől: egy asszony szerelemmel gondol rád. Áldozni: öröm. Gazdának bő termés, szegénynek nélkülözhető kiadás. Áldozat: hű barátság. Áldozati bárány: alkalmad lesz szükséget, szegénységet enyhíteni. Áldozó pap: jó. Áldozást inni: megcsalnak. A lipcsei régi álmoskönyv szerint: vigyázz az asszonyi renden lévő háznépedre.

Áldást kapni öreg szülőtől András éjszakáján: lánynak férjhez menést, legénynek házasságot jelez. Ha szülőnek ugyanakkor fehér a haja: temetést mutat. Holdtöltekor megáldatni: elveszted gyermeked; újholdkor: hajadonnak nem jó, asszonynak gyermekáldás. Május havában megáldani: szűznek szerelem, öregnek fájdalom. Szilveszterkori áldás: fejedelemnek halál, szegénynek jó esztendő. Protestánsnak katolikus áldás: megkárosodás. Idegen öregember áldása: lánynak bujaság, férfinak barátság. (Régi magyar könyv.)

Alföldre menni. Csendes élet. (1759.)

Alélni. Betegnek nem jó, egészségesnek: gyönyörben lesz mulatsága. Elalélni látni: ismeretlentől jót kapsz. Nagy aléltság: reménybeli örökségedet más örökli. Kis aléltság: gyönyörben lesz részed egy nőtől.

Alfel. Pletyka.

Kerner Jusztinusz szerint: asszonynak: időváltozás, férfinak: öröm.

Jegyzeteim szerint: szégyen, károsodás.

Gvadányi Márton szerint: betegség.

Álhaj (melyért kinevetnek): keserűséget szenvedsz. Álhaj (máson): becsület.

Kerner szerint: idegen haj testeden: csalfaság.

Alkermes. Jó mulatság. Alkermest pálinkához használni: keresztelő. Alkermessel festeni: hűség.

Alkonyat. Csendes jó reménység. Alkonyatban sétálni: szerelmi viszony.

Alkonyatban érkezni egy idegen városba a lipcsei nagy könyv szerint: betegséget jelent.

Alku. Légy óvatos.

1759-es könyv szerint: fukarságot jelent. A német álmoskönyvben jó egészség mondatik.

Alkudni. Veszekedés, nagy haszon. Alkuvásból engedni: károd lesz.

Áll (arcon). Ha kövér: jó; ha ösztövér: gonosz.

Álkulcs. Meglopnak.

Állni. Igaz utaidon szerencséd lesz.

1855-i könyv szerint: igazságtalansággal találkozol.

Állat. Ha saját állatodat eteted: szerencse és vagyon. Állatot legelni látni: hű barátot bírni. Különféle állatot látni: idegen emberekkel közlekedni. Állatot szelídíteni: nehézségeket türelmesen elviselni. Állat (kitömött): képzelt veszély. Állat, ha kövér: sorsjegyedet kihúzzák. Állat, ha sovány: gondjaid lesznek. Állatot menni látni: nehéz gond a küszöbödön kopog. Állatot etetni: mások gondját veszed válladra. Állat, ha üldöz álmodban: nehézségekbe ütközöl. Vérengző állat: ellenségeskedés. Állatot beszélni hallani: vigyázd meg, amit mondanak, mert beteljesedik. (Az összes régi álmoskönyvek tartják ez igazságokat.)

Állatot Oculi napja után látni: gazdagság. Állat, ha víg, Kosban: szerelembe esel. Állat, ha szomorú ugyanakkor: szerelmi csalódás. A mezőn sok fehér állatot látni Kosban: jó esztendő. Szilveszterkor állatot látni: megcsalás. Ha ösztövér az állat ugyanakkor: rossz esztendő.

Saját jegyzeteim: üzekedő állatok nők álmában szerelmi boldogtalanság jegyei. Ismeretlen állat, amely megtámad: veszedelem. Állatokkal lenni: szegénység.

Gvadányi Márton szerint: állattal jól érezni magad: nagy szegénység.

Állvány. Ne légy ingatag. Állványt látni: újdonságot hallasz. Állványt építeni látni: légy óvatos vállalkozásodban. Állványt összedőlni látni: segíts magadon. Állvány összedőlve: várj jobb időt.

Álmodni. Csalódás.

1855-ös szerint: általában jó az egészségre. Számokat álmodni: nyeremény. (1850.)

*

Hogyan lehet kellemeset álmodni?

El kell neked mondanom, édes leánykám, hogy tapasztalatlan királyfi koromban én magam is azt hittem, hogy vannak bizonyos bűvös szerek, amelyekkel jó álmokat megidézni lehet. (Ugyancsak hittem bizonyos varázslatokban, amelyekkel másoknak rossz álmokat lehet küldeni.) A fiatal királyfiaknál ezek az álmok rendszerint a szerelem körül mozognak, és gyakran vonatkoznak táncosnők pörge bokáira. Álmában sokkal jobban látja a bokák és a lábak hajladozásait az ember, mint napközben. Anélkül hogy az arcokat kellene látnia: meg tudja mondani az álom mennyezetére rajzolt lábak formáiról, hogy azok fiatal nő lepkekönnyedségét jelentik-e, vagy pedig öregasszony lábát, amelyet olyan nehéz elfűrészelni, mint talán a görcsös fát.

Hogyan lehet a kellemetes hatású, nőies álmokat előidézni?

Nem a boroskancsó hajtogatásával, mint ezt tán némelyek gondolnák.

Nem is a mértéktelen esti tánccal vagy az éjjeli zenéléssel, amikor az ember álmában is, kínjában is tovább fújná azt a hosszú trombitát, valamely bezárt ablak alatt. De még az se hoz gyönyörűséges álmot, ha az ember a hangszerek anyósát, a nagybőgőt ölelgetné.

Mi szükséges tehát a kellemetes és minden jóval kecsegtető álomhoz?

A tiszta, józan életmód. - Mert már a régi könyvek feljegyzéseiből tudjuk, hogy azoknak a szent életű embereknek vannak a legszebb álmaik, akik óvakodnak böjtös napokon a húsevéstől, általában az erősen megfűszerezett ételektől és a vérhevítő italoktól. Ezek a tiszta életű emberek, akik mindig lesütött szemmel járnak, éppen álmaikban pillanthatják meg azokat a dolgokat, amelyeknek látásától napközben elvonják magukat. Ezek a drágalátos lemondók kapnak álmaikban mindenféle olyan jutalmakat, amelyekhez például nem juthat a mértéktelen ember, aki este bendőjét töltött káposztával rakta meg. Az éhes gyomorral lefekvő ember nagyon könnyen láthatja magát a királyné Őfelségét is patakban állva, ruhát mosni, ami ugyebár elég jutalom egy közönséges halandó részére?

Azok az emberek sem álmodhatnak éjszaka kellemetlen dolgot, akik az ebéd utáni hortyogás helyett inkább a litániákat látogatják. A templom hideg kövén való térdeplés, a szentek és a szent nők nézegetése, valamint a buzgó áhítat befolyással van álmainkra is. Az áhítatos ember, miután meghallgatta összekulcsolt kézzel az utolsó harangszót is, amely nádfedele felett elszállt: szelíd álomba merül, amelynek nemegyszer az az eredménye, hogy egy almafáról édes gyümölccsel dobálja meg az almaszedő menyecske. (Vigyázni kell a gyümölcsös álmoknál azokra az öregasszonyokra, akik dióverés szempontjából elkérik az embertől sétapálcáját, és azt sehogy se akarják visszaadni. Sok álombeli utazó volt már kénytelen beszüntetni vándorlását, mert vándorbotját dióverés céljára odaadta egy korosabb nőnek.)

Általában azt mondják, hogy azokat a nőket, akikre napközben a szemünket se merjük ráemelni: a szemérmetes férfiak álmukban jobban megismerhetik, mint azok a szemtelenek, akik mindenféle kulcslyukaknál szoktak leskelődni. Az álombeli nő habozás nélkül bevallja életkorát is - azért rakták a régi kislutrin annyiszor a 25-től 30-ig érő számokat, mert a nők nem öregednek tovább. Az álombeli nő sírva panaszolja el gyermekeit, akik a másvilágra mentek, mielőtt apró lábaikkal kellően kifutkározhatták volna magukat ezen a földön. Az álombeli nő még szerelmi csalódásait is elmondja, ha erre megkérjük, pedig erről a témáról valóban nem szeretnek beszélni a nők. - De ismétlem, hogy ezeknek az álmoknak a megidézéséhez feltétlenül szükség van arra, hogy üres gyomorral feküdjünk le, mert a megrakott gyomor okozója gyakran annak, hogy az ember nem tud eligazodni álmain, akármennyire töri is rajtuk fejét.

De még egyéb titkaikat is elmondják a nők álmukban, amelyekről hiába faggatnád őket. Kinyitják a szájukat, és megmutogatják összes hamisfogaikat. (Az ember így megtudhatja azt is: vajon kinőtt-e már a bölcsességfoga az imádott nőnek.)

Levetkőzik azokat a díszruháikat, amelyekben mindig esküvőre, királykoronázásra vagy bálba készülődnének, és megmutatják, hogy hány görcsöt helyeztek el az alsószoknyájuk zsinórján (amelyet különösen a féltékeny férjek tartanak számon). Nem restellik bevallani, hogy fűzőjükben a halcsont már nem ád elegendő erőt derekuk megkarcsúsításához, az acélpántokra is szükség van. Sőt leleplezik azt is, hogy öltözködés közben az egyik harisnyakötőjük elszakadt, és azt siettükben egy darab cukorspárgával kellett pótolni. - Ám nem győzöm hangsúlyozni, hogy ezeket az álomképeket csak azok a férfiak vehetik szemügyre, akik óvakodnak a bortól, akármint mosolyog is a korcsmárosné.

És hogy végül kedvet szerezzünk minden álmodónak a tiszta életre való hajlandósághoz, megsúghatjuk, hogy azokat az aranygyűrűket, amelyeket a szarkák lopkodnak össze szerte a világon: ezeket a szent életű emberek találják meg álmaikban. - És ugyancsak ők azok, akik mindig felébrednek könnyű álmukból, amikor újhold van az égen, hogy a bugyellárisukat kellő időben megrázhassák az újhold tiszteletére. (S. j.)

*

Alma. Öröm és egészség.

Az 1756-os régi könyv szerint: alma (rothadt): veszteség. Alma levét inni: fáradtság. Almának a levét színi: bánat. Almát elfonnyadtat, valamint egy megrothadtat a földről felvenni, és abból jóízűen enni: félig elveszettnek hitt ügyed, éppen ellenségeid miatt jóra fordul. Almát másnak adni: nagy jó szerencse. Almát látni: szeretőknek igen jó. Almát (édeset) enni: önmegtartóztatás.

A lipcsei régi álmoskönyv szerint: savanyú almát enni: magunk csinálta kellemetlenség áll előttünk. Édes almát enni: örvendetes esemény. Almát enni: jó barátot szerezni. Almát kapni: ajándékban részesülsz. Almát szedni: hátrány. Almafán lógni látni mást: nagy atyafiságod lesz. Almafáról almát tépni: valaki üldözőbe vesz. Almát hámozni: legszebb reményeid szétfoszlanak. Almát lopni: szégyent vallasz. Almát (élénk pirosat) látni: piros öröm. Fonnyadt alma: betegség. Éretlen alma: gyász. Keserű alma: óvakodj ellenségeid hajszájától. Virágzó almafa: jó hír. Almafán kivirágzást látni: öröm, vígság. Almás rétes: harag. Almás lepény: hosszú élet. Úton járó embernél: nagy változás.

Álmoskönyv-et (olvasni). Örömteljes dolgokat hallasz.

Alsó. Alsóruha: betegség. Alsószoknyában járni (ha fehér a szoknya): közeli gyermekáldás; (ha színes): közeli szerelem. Ha férfi álmodik alsószoknyával: nővadászatot jelez.

Jegyzeteim szerint: alsóruhás nő betegséget jegyez.

Alvás. Öröm. Nyugtalan alvás: gond. Alvó embert látni: megpirongatnak. Alvajáró: veszély.

Aludni (ágyban): jólét; (szabadban): zavaros idők; (házon kívül): nagy kellemetlenség. Ha saját magunkat látjuk alva: üzleteid jól sikerülnek. Mást aludni látni: sok munka. A lipcsei nagy álmoskönyv szerint: aludni rusnya emberekkel: betegség, gond; szép emberrel: fájdalom; szép lánnyal: jó reménység. Férfi alszik leánnyal: hűtlenség. Leány álmodja férfival magát aludni: fájdalom. Házastárssal: családi gyarapodás.

Az 1759-es könyv szerint: idegen asszonnyal aludni: betegség; öregasszonnyal vagy feleséggel: szeretet és figyelem; kedveseddel: irigyeid lesznek; több férfi alszik együtt: jó barátság, élvezet; két asszony alszik együtt: ismerősökkel összeveszni; két lány alszik együtt: örökké tartó barátság. Anyával aludni: bujaság.

Aludttej. Gazdaságodban nyereség.

Aludt vér. Betegség.

Alvópad. Hanyagság.

Amerikába utazni vagy ott lenni. Szavadat meghallgatják a többiek. Amerikai emberrel beszélni: dicséret. Amerikában lakni: hasznos munka vár reád.

Amazont látni. Szerencsétlen házasság.

Ametisztkő. Tolakodásban lesz részed.

Ámítás. Pénzt nyersz.

Amulett. Kegyes lesz hozzád sorsod. Nyereségben lesz részed.

Ananász. Csalódás. Ananászt enni: jó kilátás. Ananászt ültetni: nyereség.

Angolországban lenni. Sok kiadásod lesz. Angol embert látni, s vele beszélni: kereskedésedben szerencse kísér.

Angolna. Óvakodj a csalástól. Angolnát enni: rágalmazónak hitelt ne adj. Angolnát fogni: kedvteljes mulatság.

1855-ös szerint: irigyeid vannak.

Angolna ha kicsúszik kezedből): előnyös üzlet. Angolnát vízben látni: csalással elérsz valamit.

A lipcsei nagy álmoskönyv szerint: angolnát siklani látni: kellemetlen hír közeleg házad felé.

Angolnát felvágni: ellenséged meggyőz.

Ánizs. Hosszú élet. Ha bába álmodja: közeli munkája lesz. Másnál: változás az egészségben. (1856.)

Ángy. Civakodás a rokonok között. Ángyoddal hálni: szégyen, civakodás. Ángyoddal kocsin utazni rossz időben: szerencse, napsütésben: titkaid idegenekre bízod. Ángy esőben: védelem a rossz napok ellen. Ángy kifordított szoknyában: farsangot jelez.

Angyal. Szerencsés szerelem. Látni: váratlan segítség és nagy öröm. Vele beszélni: utálatos és gonosz dolgok várnak rád. Angyallá lenni: atyádfia meghal.

A lipcsei nagy álmoskönyv szerint: angyalt muzsikálni hallani: gyógyulás betegségedből; angyalt lebegni látni: boldog öregség; angyalt égben látni: vigasz.

1756-os álmoskönyv szerint: angyalt megszólítani: gonosz.

Anya. Édesanyát látni: ajándékot jelez. Édesanyát holtan látni (az 1756-os könyv szerint): öröm.

A német álmoskönyv: hosszú életet jósol.

Édesanya amit mond: beteljesedik. Anyát (másét) látni: szándékod megvalósul. Anyát (másét) holtan látni: váratlan viszontlátás. Anyával bujálkodni: nagy bátorság. Anyajegy: titkos lépteid éber szemek figyelmezik. Anyát ingben látni: kedvesed lesz.

Anyós. Jobb, mint a híre. (1833.)

Apa. Boldog családi élet. Saját apját élve látni: egészségre vall. Apát halva látni: bűn és szégyen. Halott apát elevenen látni: újdonságot hallasz. Ha tanácsot ád a holt: ugyancsak nagy újdonság. Apa, ha megházasodik: elérsz egy hivatalt, amelyre vágyódsz. Betegnek látni az apát: ajándékot várhatsz.

Apával karácsony éjszaka találkozni: gyermekáldás. Rák havában: nézd át régi gazdasági számadásaid, és takarékoskodj. Kántorböjtben: vígság. Adventben: gondosság. Bököly havában: pincéd nincs rendben. Újholdnál: váratlan látogató. Kedden: utazás. Hétfőn: restség. Apát farsangban táncolni látni: nagy szerencsétlenség.

Ápolni valakit. Barátságban lesz jó sorod.

Ápolónő. Reménység.

Apáca. Őrizkedj a titkos fájdalmaktól. A nagy német álmoskönyv szerint: titkos bánat. Az 1855-i könyv eljegyzésed felbomlását jelzi. Apácává lenni: hűtlenség a szerelemben. Kerner szerint: családi perpatvar. Apácafőnöknőt látni: nagyravágyás. Apácazárda: könnyelműség. Zárdában élni: elveszett boldogság.

Apácával kántorböjtben álmodni: változás hivatali állásodban. Apáca Oroszlán havában: reménytelen szerelem. Apácacsók: hosszú tél. 1756-os szerint: apácacsók: nagy veszedelmet is jelez. Apáca Bak havában: keresztelő, de nem lesz benne örömed. Apáca Szűz havában: gonosz gerjedelem. Apáca szürküléskor: titkos szerelem.

Apát urat látni: vendégségbe hívnak; dorbézolásba esel. Apátot imádkozni látni: betegség, amely eltávozott rokont ér, aki azonban szerencsésen túlesik a betegségen. Apátot egyházi öltönyben látni: óvakodj álutakon járni, mert rájönnek. Apátot áldás közben látni: előrehaladsz pályádon.

Após, ha öreg: feleséged változásnak néz elébe.

Apostolt látni: véleményed révén haszonhoz jutsz.

Apród. Látni: nagy tisztességben részesülsz.

Arab. Felvilágosítanak egy tisztességtelen dologról.

Áradás. Gond. Nagy felindulás. Betegnek nem jó: egészségesnek bosszúság. Áradás, mely valakinek a lába előtt folyik; félelmed elmúlik. Áradásból kimagasló hegyet látni: szorult helyzetbe kerülsz.

Árvíznek helyét látni (az 1756-os könyv szerint): amitől félsz vala, elmúlik.

Ár. Árral szúrni: vigyázatlanság; ne engedd magad elámítani.

Arany. Nem mind arany, ami fénylik. Külső csillogás mögött belső értéket keress. Aranyat látni: csalás, néha kis hasznon. Arannyal dolgozni: kár. Arany, ha a tied: jót jelez. Arany karkötő: kedvesedről jó hír. Aranyhal: éhség. (1759.)

De az 1855-ös könyv szerint jelez gazdag házasságot is.

Aranyruhát viselni: tisztességes dologban lesz részed.

Az 1756-os álmoskönyv szerint: aranykoszorú: gazdagnak jó, szegénynek ártalmas; aranyat viselni: hasznos dolog; aranyat mívelni: veszteség; arany- vagy ezüstedényből inni: jó; üvegből: ártalmas. Aranyat találni: szerencsés örökség. Aranyat ásni: szerencséd nem ott van, ahol keresed, hanem váratlanul jön. Aranyat kovácsolni: jogtalan cselekedetekre akarnak csábítani. Aranyat elveszteni: elveszted barátodat. Arany (hamis): vagyonhoz jutsz. Aranybányát látni: hamis úton szerzett vagyon. Aranyat ajándékba adni: gazdagság. Aranyat fizetni vagy kiadni: kétségbeesés után öröm. Aranyat kapni: nyereség; találni: szerencse. Arany, ha zsebedben van: igen jó. Aranylánc: büszkeség. Aranypénzt kapni: házasság, lakodalom. Aranymívessel álmodni: fáradságos foglalkozásod lesz. Aranyozni valamit: csalfaságban lesz részed. Arany és ezüst együtt; csalárdság.

Arany Bököly jegyében: betegség; a Bikában: gyász; az Ikreknél: jó barát elvesztése; Rákban: látogató; Oroszlánnál: nyereség; Szűznél: vígság; a Mérlegben: búbánat; Kosnál: lopás; Nyilasban: jó esztendő; Bakban: pénz; Vízöntő: kárt hoz; Halakban: szenvedés.

Szaturnusznál: gyönyör. Mercurnál: betegség. Marsnál: lókötés. Jupiternél: mámor. Király nevenapján: nagy hivatal. Kántorböjtben: kiábrándulás. Szt. István napján: út. Újholdkor: szerelmesed nem szeret. Teliholdkor: gazdagság. Holdfogyásnál: bánat. Utolsó negyednél: meleg idő. Aranycsinálás egy régi, középkori hagyomány szerint kezdődik Szent Antal estéjén, végződik Újholddal.

A különös álmokból: aranytallérokat zsákból kihullani látni, amely zsákokat egy nagy kés vágná el: eltékozolt vagyont jelent.

Aratás. Áldás. Aratáson lenni: kívánságod közeli jövőben teljesül. A régi német álmoskönyv szerint aratásban részt venni testi munkával: örökséget várhatsz. Aratni: nem ismersz szükséget. Aratókat látni: öröm. Magad aratsz: jó egészség. Aratás (ha jó): birtokod növekedik. Aratás (ha rossz): veszteség. Aratóünnep: vidám napok.

Árboc. Egészség, jólét. Árbockosárban vadlibákat látni: kalandod lesz.

A német nagy álmoskönyv szerint: boldogságod előtt állsz.

Árbocfa: nagy úr keze segít rajtad. Árbocra mászni; tisztesség.

Arc. (Lásd Ábrázat.)

Árendás. Rossz vásár. Árendással alkudni vagy pörölni: veszteséged jelenti.

Árnyék. Árnyékodat látni: gyümölcsöző munka. Betegnek biztos javulás. Árnyékban heverni: jó dolog. Árnyékban menni: utazás.

Árok. Ártani akarnak.

1756-os könyv szerint; árkon, hol félsz dűléstől vagy megakadástól, jól átalmehetni szánon vagy kocsin: előmeneteledet várd oly barátodtól, akiben nem bíztál. Árkot látni, és beesni: megcsalnak, elveszítenek. Árkot (tisztán látni): szerencse. Nagy árok: akadály szándékaidban. Árkot ásni: esküvő. Árkon-bokron keresztülmenni: régen óhajtott vágyad beteljesül. Árkot átugrani: haladás pályádon.

Árpa. Fáradozásod jutalmat nyer. Árpát enni: egészség. Árpát aratni: hosszú életkor. Árpaliszt (német): szomjúság. Árpadara: sorsod jobbra fordul. Árpaőrlés: civakodás.

Árpaliszt (az 1855-ös könyv szerint): szerencsés utat is jegyez.

Articsóka. (Enni.) Hiábavaló útra mégy. De jelez gondot is.

Áru. Nagy vagyont szerzel. Árut eladni (a piacon): gondjaid szaporodnak. Árut (kéz alatt) eladni: jelentékeny nyereség.

Árulkodni. Szégyen. Árulót elfogni: bíróságnál lesz dolgod.

Árulni. Valakin segíteni fogsz.

Árva. Gyermektelen házasságban gyermeket jelez. Gyermekes házasoknál: öröm. Árvaház: hivatalba nem választanak. Árvagyermek: ínség. Árvaházban lenni: segítség a szükségben.

Árvalányhaj: előmenetel hivatalodban. Árvalányhajat találni: véletlen öröm.

Árverés. Vagyoni veszteség. Látni: fájdalom vagy árvíz.

Asszony. Ismerős: új gond. Öregasszony: szerelmeseknek jó, különben gyanús. Szívesen látott asszony: szórakozás. Asszonnyal beszélni: vigyázz titkos viszonyaidra, mert megbánod. Hajadonfővel asszonyt látni: halál az atyafiságban.

Kerner Jusztinusz szerint a következő álmok vonatkoznak az asszonyra: fiatal asszonyt meztelenül látni: ájulás, önmegtagadás, kár; terhes asszonyt látni: szomorú élmény; ha egy asszony férfivá válik, s egy férfi asszonnyá: nőtlen ember álmában házasságot jelent, házasembernél szerelmeskedést ígér; asszonyt csókolni: nyereség; idegen asszonnyal foglalkozni: halál; saját asszonyoddal lenni: nagy szerencse; mély hangú asszonnyal beszélni: szerelmi játszadozás, de jelez betegséget is; imádkozó asszony: jó időjárás; asszonnyal játszani: alkalom a veszekedésre; asszonnyal balkézről élni: harag; asszonnyal mulatni, nevetni: örökséged megítéli a bíróság; szép, fiatal asszony: jó egészség; fiatal, szép asszonyt mezítelen testtel, de eltakart fejjel látni: elérhetetlen vágy; szép asszonyt látni: szerelmes leszel, de jelez szerencsét, gazdagságot; asszony, ha megcsal: elválsz barátodtól; szőke asszony: vidám szerelem; barna asszony: féltékenység; vörös asszony: állhatatlan szerelem; fekete asszony: állandó szerelem; asszony gyerekkel: szerencsés lész családodban; fiatal asszony: kellemes, de nem állandó szerelem. Asszonyhaj: kincset találsz.

1855-i szerint: síró asszony: gyász; gyönyörű hajú asszony: örökség; veszekedő asszony: családi perpatvar; asszonyruha: gond; asszonyt megverni, rút cselekedet, attól verést kapni: szégyen. Az 1756-os könyv szerint: asszonyokkal verekedni: pletyka; asszonyommal halnom: halált jegyez; asszonyommal hálnom: jó szerencse; asszonyember férfivá válik: fondorlatot és paráznaságot jelez.

Asszony Szaturnusz jegyében: bátorság, küzdelem, boldogtalanság. Jupiternél: titok. Mercurnál: pénzt olvasol, de nem az erszényedbe. Újholdnál: haláleset mutatkozik. Teliholdnál: álmatlan éjjel. A hold utolsó negyedében: messzire utazol esőben. András napján: régi emlékek. Újesztendőkor: öregség. Katalin napján: dínomdánom. Esős éjszakán: felejtés. Szeles éjszakán: hideglelés. Bökölyben: szenvedés. Bika havában: váratlan szeretkezés. Az Ikrekben: gond. A Rákban: lábfájás. Oroszlánnál: börtönbe zárnak. Szűznél: reménység. Mérleg havában: betegség. Kosnál: fáradtság. Nyilasban: öröm. Bak havában: új szerelem. Vízöntő havában: a padláson egerek vannak. (Régi magyar álmoskönyv)

Kántorböjtben: házasság. Adventben: álmatlan éjjel. Útonjárónál: öröm, de lehet betegség is.

Saját feljegyzések szerint: asszonnyal játszani nagy csalódás jegye. Feldarabolt asszonyt mészárszék szögein láthatni, amely asszony ismerősünk volna: szerelmi kínszenvedés képe.

A különös álmokból: asszony, aki férfi: boldog szerelem. Asszony, aki sír: jó idő. Gyászruhás asszonyok, ha kergetnek és hívnak: veszteség. Nagyanya, anya, leány, ha neved kiáltozzák: nagy nyugtalanság. Vigyázatlanság, megfeledkezés. (S. j.)

Ásványt keresni: fáradtság. Árulni: becsvágy. Ásványvizet inni: gyógyulás.

Aszalt szilva. Egészség.

Jegyez öregembert is.

Aszúbort (inni): harag. Aszúbort eladni: üzérkedés. Aszúszőlő: drágaság.

A különös álmokból: aszúszőlő női arcon: gyönyör.

Asztalt látni: öröm. Asztalt teríteni: jólét. Asztalt leszedni: kikerül a szerencse. Asztalon ülni: örömet érsz. Asztal minél nagyobb: annál nagyobb a jövedelem, amelyet elérsz.

Kerner Jusztinusz szerint: asztalhoz ülni: családi boldogság. Asztalterítő: csalás.

Asztalos: Mulatság. Úriemberekkel kerülsz össze. Asztalosinas: ügyesség. Asztalfiók: titok. Asztalosmunkát végezni: haszon.

Jegyzeteim szerint: asztalossal, aki mértéket vesz testünk hosszáról, álmodni: szerencsés nap előjele.

Atlasz-ruhában járni: gazdagság. Atlaszruha máson: nagy hír. Atlaszszalag: hízelgő barátok. Atlasz (térkép): utazás. Atlaszt tépni: rossz jövő. Atlaszt venni: légy takarékos.

Atya. Lásd: Apa.

Avar. Szerencsés időjárás.

Avarban járni, szomorúnak lenni, öregasszonyt látni: gonosz.

Avas. Rosszat jelez.

Áztatás. Rágalom. Kendert áztatni: bűnbocsánat.

Ázsiába menni. Megismerkedsz valakivel, és szerelmes leszel belé. Ázsiai embert látni, és vele utazni: akadály törekvéseidben.

*

B

Bab. Házi jólét.

1756-os könyv szerint: babot enni: betegség. Babot törni: minden akadályon keresztülmégy.

Kerner szerint: babot szedni: rossz jövő. Babot ültetni: jövedelem. Babot főzni: szegénynek jó, gazdagnak: szegénység.

Jegyzeteim szerint: babbal álmodni különös kívánság, amelyet nappal szégyellnél.

Babonaság. Neveletlen emberekkel lesz dolgod.

Baba. Fiataloknak: szórakozás; felnőtteknek: harag; öregeknek: bánat, szomorúság. Babával játszani: szerelmesek között nézeteltérés. Babajáték: csalódás. Babaszoba: sok gyerek. Babát kis gyermeknek ajándékozni: szerelem. Babát felnőttnek adni: rossz jel. Babatündér: szemfényvesztés.

Bába. Őrizd titkodat.

Kerner Jusztinusz szerint: bábát látni: szerencse áll előtted. Bábával beszélni: furfang és titok nyomára jössz.

1756-os könyv szerint: asszonynak, ki nem terhes: betegség. Bába Szűz havában: leánynak nem jó.

Bábáért menni: veszekedés. Bába gyermekkel: keresztelő.

A különös álmokból: bába, aki szamárháton jön, vizet hoz, késő éjjel csenget a kapun, kakaskukorékolás előtt távozik: gyermekhalál. Bába, aki szekrényből vagy más rejtekhelyről lép elő: gyermeket jegyez. Hívatlan bába: betegség.

Babér. Összeveszés. Babért látni: kellemes emlék. Babérlevél: új ismeretség fiatal nővel. Babérvirág: vágyaid teljesülnek. Babérkoszorú: ünnepély.

Babérkoszorú (ha nem formás koszorú): gazdag asszony.

Bácsi. Családi civakodás.

Bádog. Becsmérelnek. Bádogot látni: táplálékhoz jutsz. Bádog (fehér): pénzveszteség. Bádogmunka: veszélyes vállalat. Bádogedény: betegség.

Badarságot álmodni: szerencse.

Bagaria. Hideg idő. Bagariacsizma: boldogság. Útonjárónál: korcsma.

Baglya (széna vagy szalma). Rossz idő. Baglyát látni: dolgod szaporodik.

Bagoly (kiáltani hallani). Harag és betegség. Baglyot éjjel huhogni hallani: dögvész. Baglyot fogni: szemrehányás. Baglyot látni: meglopnak.

Kerner Jusztinusz szerint: bagoly a következő intelemre tanít: ne csinálj éjszakádból nappalt. Az 1756-os könyv szerint: baglyot látni: hosszú öröm. Szent István havában bagolyhuhogást hallani: hírt jelez. Esetleg: levél rossz hírrel. Őszi kántorböjtben: hosszú ősz.

Különös álmokból: bagollyal hálni, és vele házaséletet élni: hosszú élet jegye. Bagolyfiókát táplálni: gonosz. Bagolyfészekben lenni, és egeret enni: változás.

Bagzás. Vadásznak szerencse, másnak kár és szégyen. Az összes álmoskönyvek szerint bagzani: szégyen.

Bágyadtság. Ingerültség, veszekedés. Bágyadt nőt látni: kedves vendéged lesz. Bágyadt férfi: elhagyottság.

Baj. Örömet jelez. Bajban lenni: nemsokára megkönnyebbülsz. Bajt háton vinni: gonosz. Bajt szóval vinni: harag.

Bajusz. Látni: pirongatás. Bajusz: egészség. Bajusz kunkorodik: szerencse a szerelemben. Bajusz (ha asszony álmodja): férje szereti; (ha leány): közeli házasság, (terhes nő): fia lesz.

1855-ös könyv szerint: bajusz: múló öröm. Jutalom. A lipcsei álmoskönyv szerint bajuszos asszony: rémület, iszonyat. Szürke bajusz: hiú öröm. Bajuszt viselni: nagy tisztelet. Bajuszpedrő: hiszékenység.

A különös álmokból: bajusz a mellen és egyéb testrészen: közelgő betegség.

Bak. Látni: ostobaságot követsz el. Öklező bak: könnyelműség. Szaladó bak: akadály. Bakot lőni: gazdagság vár reád. Bak, ha szarvaival feléd közeledik: megpróbálnak megijeszteni. Bakot legelni látni: ellenséget találsz.

1756-os könyv szerint: bak: dolgod szaporodik.

Baka. Kellemetlenség. Bakák: drágaság.

Bakar. (Szőlő.) Egészség.

Bakonyban járni. "Sógornőd férjhez megy." (1833.) Bakonyban tüzet rakni: tömlöc.

Bakancs. Enyhülés. Bakancsos katona: honvágy.

Bakó. Látni: kellemetlenség, zálogolás.

Bal. Jó egészség. Balra mutatni: nehézség.

Bál (bálba menni). Szórakozást találsz. Bált látni: eljegyzés. Bálban táncolni: közeli kézfogó. Báli ruha: betegség.

Baletthölgy. Felesleges kiadás. Balettet látni: csalódás. Balettben táncolni: szerencsés utazás.

Balta. Légy óvatos. Betegség. Pásztornál: kár, másnál: változás.

Balzsam. Betegnek hamarosan gyógyulás. Másnak: jó jövő. Balzsamillat: tevékenység.

Bambusz. Veszedelem.

Bandzsa embert látni: félreértés, gyűlölet.

1756-os szerint: kacérság.

Bankó. Nagy örömet elérni. Szerencsés vállalkozás. Bankót gyártani: gonoszság. Bankót találni: szerencse. Bankót (sokat) látni: hiúság. Bankó, ha új: szegénység; ha piszkos, rongyos: örökség.

1855-ös könyv szerint: bankó: nagy veszteség.

Bánkolódni. Haszontalanság. Bánkolódni álmában: öröm. Bánkolódni, és nem tudni, miért: gonosz.

Jegyzeteim szerint: bánatos, de névtelenül bánatos álom után szép idő és egészség jön. Valamely ismerős asszony miatt bánatosnak lenni: öröm; ismeretlenért: betegség.

A különös álmokból: bánkolódásban ruhánkat, cipőnket elveszíteni, hidegséget érezni, fekete erdőbe tévedni, és ott bús állatokkal találkozni: jó. (S. j.)

Banya: Bosszúság.

Bánya. Betegség. Veszekedés. Civódás. Bányában lenni: óvakodj nagy szerencsétlenségtől. Bányavállalkozás: szerencse.

Bányász. Kincset találsz. Bányász köténnyel: váratlan látogatás. Bányászlámpás: borús idő.

A lipcsei álmoskönyv szerint bánya (arany): betegség; (ezüst): hűtlenség.

Barangolás. Zűrzavar a háznál. Éjjeli barangolás: utazást jelent, amely út nem lesz szerencsés. Barangolás háztetőkön: gonosz. Barangolás folyóparton: meglátod kedvesedet. Barangolás ősszel: betegség. Barangolás mezítelenül: halál. Barangolás mezítláb: keresel valakit, de nem találod. Útonjárónál: jegyzi, hogy sokáig kerül otthonába.

Barack. Öröm és szerencse. Barackot enni: rosszullét előtt állasz. Barackfa: házasság.

A lipcsei álmoskönyv szerint: sárgabarack: betegség; őszi: öröm. Barackmag: kemény munka.

Jegyzeteim szerint: sok barack, amelyet nagyon kívánunk: betegség, hányás.

Bárány. Jó barátság. Fehér bárány: boldogság házasságodban. Bárányt megölni: kegyetlenség. És ijedtség.

1855-ös könyv szerint: bárány legelőn: jólét. József napján báránnyal álmodni: jó esztendő. Húsvéti bárány: rövid tavasz. Szél.

Barát. Barátod látni, és vele lenni: búbánat. Barátodtól elválni: fájdalmas hír.

1756-os könyv szerint: barátaidat látni: nagy bánat. Kerner Jusztinusz szerint: barát jelzi, hogy gyászod váratlanul véget ér. Barát, ha álmodban ismeretlenné válik: civakodás.

Barátnő. Gyász. Biztos szomorúság.

Barátot (papot) látni: hír és becsület. Baráttal véletlenül találkozni: váratlan eseményt látsz. Baráttal hálni: bő szüret.

1855-ös könyv szerint barátot látni: jó társaságba kerülsz; barát eső után: szerencsétlenség; barátcsuha: titkolódzás; barátruhában lenni: rossz. Barát Katalin napján: lakomát jelez. József napján: gyenge termést. Barát farsangban: a víg élet végét jelzi. Barát, ha gyóntat adventben: rossz idő.

Barázda. Gazdaságodban nyereség. Barázda homlokodon: békétlen idők. Barázda jelez temetést is.

Bárd. Nagy úrral beszélsz. Bárdcsapás: bűntény.

Barkát látni: játszi örömben lesz részed.

Húsvéti barka jegyez öregembernél ifjú szerelmet.

Barlang. Titkok felderítése. Benne lakni és kiköltözni: jól őrizd titkodat. Barlang, ha mély: nagy titok.

Barnulni. Gyalázatban lesz részed.

Erre az álomra vonatkozólag meg kell jegyezni, hogy a ritkább álmok közül való. Különösen szokatlan, hogy az ember saját testét fokozatosan barnulni, feketedni látja. Nagy betegség jegye. Egy asszonyt, aki fehér volt, megbarnulva látni: jegyez tehetetlen kívánságot. Barnuló égboltozat fejünk felett: utazás jele. Ismerősünk, ha megbarnul: eltávolodik. (Saját jegyzet.)

Báróval enni: kitüntetés. Látni: gyűlölet; asszonynak szomorkodás. Báró: gond. Báróval beszélni: szegénynek: nagy dicsekvés; úrnak: dorbézolás.

Barom. Nyereség. Barmot venni: öröm. Barmot leölni látni: veszekedés. Ösztövér barom: rossz esztendő. Kövér barom: gazdag év. Barmot hajtani: öröm. Barmot hegyen látni: semmire se jó; völgyben látni: jó bevásárlás. Barmot enni: gyűlölet. Különféle barmot egy csordában látni: bő esztendő. Barmot bőgni hallani: a gazdának veszély, másnak időváltozást jegyez. Barmot zöld mezőn látni: szerencse, nyereség. Barom (csordában): jólét. Baromistálló: lakásváltoztatás. Baromdoktor: falun kár; városban: újság. Baromistállót nézni: jó életmód. Barmot verni: fáradságos munka. Barmot lopni: cserebere. Baromvásár: váratlan örömet jelez.

1756-os álmoskönyv szerint: barmot lopni: nagy tisztesség. Barmot öklelni látni: viszálykodás. Barmot verni: öröm.

András napján ösztövér barmot látni: hosszú, hideg tél. József napján: lassú tavaszodást jelez. Szent István napján barmot eladni: szegénységet mutat. Adventben barommal hálni: háború. Kiskarácsonykor baromistállóban aludni: gyermekáldás. Tavasszal asszonynak barmokat látni a vízben: szerelmeskedést jegyez. Barmokat felhőkben látni: meglopnak a télen. Újholdkor: időváltozás.

Baromfi. Házigond. De jelez jövedelemgyarapodást is. Baromfivásár: tűzvész.

Barométer. Rossz hír.

Bársony. Úrhatnámság. Bársonyzubbony: rossz szórakozás. Bársonyruhát venni: szégyen; ajándékozni: öröm. Bársonyruhát varrni: jó kereset. Bársonyszoknya: kevélység, amelynek szomorúság a vége. Bársonyszínt látni: betegség.

Bástya. Látni: védelem szerelmi viszonyodban. Építeni: katonának dicsőség, másnak vagyon. Ostromolni: hazugság. Mászni: vitézség.

1756-os könyvben bástya árulást is jelent. Hold utolsó negyedében: veszedelem a városnak.

Batonyai embert látni: öröm; vele beszélni: nagy mulatság. (Régi magyar álmoskönyv.)

Bátorságról álmodni: hősieskedés.

Bátyádat látni: fáradtságot jelent; bátyáddal beszélni: pártfogás; bátyáddal pörölni: szégyen; bátyáddal csókolódzni (nőnél): hazugság.

Batyu. Nehéz út.

Bazsarózsa. Szerencse a szerelemben.

Baziliszk-szemet látni. Szerencsétlenség.

Bazsalikum. Szomorúság.

Beáztatni. Új vállalkozást kezdeni.

Beágyazni (főzeléket): áldás.

Befogva lenni. Harag.

Beégetni valamit: óvatosság.

Becsináltat enni: nyereség, könnyebbség.

Becsavarni valamit: kis kellemetlenség.

Bécsbe menni. Gond.

Becsomagolni. Szomorúság.

Becsüs. Jó.

Bedagad valami: szomorúságot jelez.

Bedőlni látni házat: megsemmisült remények.

Befalazni. Kellemetlen dolgot végezni.

Befagyni látni valamit: öröm.

Befúrni valamit: hivatalt jelent.

Bégetés. Jókedv.

Behúzni valamit: nagy bátorság.

Behűteni valamit: siker.

Béka.

A lipcsei nagy álmoskönyv szerint: békát énekelni hallani vagy megölni: kedved elromlik; békát kuruttyolni hallani: kellemes nap vár rád; békát látni: elárulnak; békát valami alatt találni: szerencse; békát agyonütni: nagy méltóság; béka, ha rád mászik: betegség. Az 1756-os álmoskönyv szerint: békát látni: árultatás, háborúság; békát lelni valami alatt: jó szerencse, tisztesség; békát ölni: nagy méltóságod leszen. Az 1856-os álmoskönyv szerint: béka: nagy bevétel; családi szerencsétlenség; békabrekegés: megcsalnak; békát enni: előmenetel; békát mászva látni: ijedtség.

Békafű. Vízáradás.

Békalencse. Alkalmatlankodás; falusi asszonyoknak: nyereség.

Békatócsa. Tisztátalanság.

Békasó. Pártfogód lesz.

Béke.

A lipcsei nagy álmoskönyv szerint: békekötés jelzi: közeli veszekedéstől félhetsz. Az 1755-ös álmoskönyv pedig azt mondja: békélni háborúságban: kárvallás; békélni barátaiddal: versengés; béke: elővigyázat.

Békéltetni. Őrizd jól vagyonodat.

Békétlenkedni. Esős időt jelent.

Békó. Barátság.

Bél.

A lipcsei nagy álmoskönyv szerint: bél (saját magáé): unalom; bél, ha leszakad: kellemetlen vendég. Az 1756-os álmoskönyv szerint: belet látni: öröm a szerelemben; valaminek a bele: titok. Bélgörcs: szorongatás; újholdkor asszonynál: változás.

Beléndek. Titoktartás.

Kerner Jusztinusz szerint: beléndekfű asszony kezében: megmutatja, hogy milyen esztendő lesz. Hervadt fű: gonosz.

Belépést megtagadni valakitől: pletyka.

Bélest sütni: költséges utazás. Bélest enni: jó; mást enni látni: segítségben részesülsz. (1856.)

Bélés. Titkot tudsz meg.

Bélpoklos embert látni: ijedtség; asszonyt: bánat.

Bélyeg. Öröm; bélyegezni: gazdagság; bélyeget látni: nem fognak szeretni. Bélyegző: veszedelem.

Béna. Alkalmatlan vendég. Bénát látni: munkáddal elkésel. Bénát vezetni: jó. Bénává lenni: véletlen találkozás holtnak gondolt barátoddal.

Az 1855-ös álmoskönyv szerint: béna: károd lesz habozás miatt. Bénát látni: szerencsétlenség. Bénát vezetni: gyógyulás. A lipcsei nagy álmoskönyv szerint: béna: baj, kellemetlenség. Útonjárónál: nem jót jelez.

Bencés pap. Törvényszéknél lesz dolgod.

Beoltás. Hiábavaló reménység.

Bér. Hamisság.

Berámáztatni egy képet: alapítani valamit.

Berekedni. Harag.

Saját jegyzetem szerint: berekedés, amelyet nők álmodnak: elkésett vendégüket jegyzi. Nagy berekedés, amely fájdalommal jár: zavaros szerelem.

Bérc. Nagy úrral lesz dolgod.

Bérest látni: ajándék.

Bérelni. Jó aratás; birtokot: pletyka a szomszédok közt.

Bérlő. Nagy bevétel.

Beretva. Kés: rossz hír; beretválni: veszteség; beretválkozni: akadály; beretváltatni: nagy kellemetlenség; beretválni asszonyt: nagy előnyöd van.

Bérmálkozni látni: szórakozás; bérmáltatni: új ismeretség.

Beszélni. Közeli betegség: ha tudod, mit beszéltél: nyereség; beszélést hallgatni: kellemes látogatás; beszédet tartani: civakodásba keveredsz.

Beszegni valamit: tisztesség.

Beszélő madár. Kétségbeesés.

Beszélő baba. Szórakozás.

Beszennyezni valamit: lustaság.

Betakarni valamit: jó barátság; magamagát betakarni: féltékenység.

Beteg.

A lipcsei nagy álmoskönyv szerint: betegség: semmi jó; betegnek lenni: az álmodónak jó, másnak rossz; beteget meglátogatni: kívánságod teljesedik. Az 1756-os álmoskönyv szerint: beteget látogatni: szándékodat biztos eszközökkel véghez fogod vinni; betegeskedni: rabnak jó, másnak gonosz; betegágyas nő: meghívás keresztelőre; beteg ember: egészséges aggkor; betegpénztár: szabadulás gondtól; beteget látogatni: vágyaid teljesülnek; beteget ápolni: félelem.

Újholdkor betegnek lenni: szerelmeskedést jelez.

Betű. Kellemes foglalkozás, újdonság.

A lipcsei nagy álmoskönyv szerint: betűket tanulni: a szorgalmasoknak jó; hivatalnokoknak és olyanoknak, akik maguknak gyermeket kívánnak: rossz. Az 1855-ös álmoskönyv szerint: betűket tanulni: anyagi haszon.

Betűt írni: fejtörés; betűt nyomva látni: öröm; betű, ha írott: régen várt levél.

Betyárt látni: jó kedved lesz. Betyárral beszélni: szerződésed, árendád nem fenyegeti veszedelem. Betyárral hálni: váratlan szerelmeskedést jegyez.

1756-os álmoskönyv szerint; betyárral álmodni: szép szerencse. Útonjárónál meglepetést mutat.

Gvadányi Márton szerint: betyár, aki lóháton iramodik, elviszi gondodat.

Saját jegyzetek szerint: betyárral táncolni (fiatal nőnél): gyermek, (özvegyasszonynál) jó egészség jegye. Fekete betyár: öröm. Ősz betyár: nőnél nem szerencse.

Bezárnak (álmodban): véletlen öröm a háznál.

Bezörgetnek (ablakodon): szerelmeseknek jót mutat; másnál adósságot jelez.

Bibe (virágban): szégyent mutat, amelyben asszony miatt lesz részed.

Bíbic (ha kiált): jó kívánság.

Bibircsók. Szerelmesek álmában csókolódzást jegyez; ha testükön van: apró örömet jegyez.

1756-os könyv szerint: bibircsók szerelmi bánkódást jelez. Kerner Jusztinusz szerint: vigyázzunk szerelmesünk egészségére; sok bibircsók orron: asszonyhűség ingadozását jelzi.

Saját jegyzetek szerint: bibircsók, amely testünket belepi: bánat, szégyen, esetleg közelgő betegség jele.

Biblia. Jó remény. Bibliát olvasni: nagy veszekedést jelent családodban.

Kerner Jusztinusz szerint: bibliát látni: nyugalom. Útonjáró álmában biblia: váratlan haláleset miatt való hazatérést jegyez. Öregasszony álmában: temetést mutat.

Bíbor (szín): szédelgés. Bíborruha: jelzi, hogy nehézségekben lesz részed. Kedveseden bíbor: kacérság vetélytársaddal. Atyádon bíbor: mostohaanyát mutat.

Bicska. Pletyka.

Bika. Vendéged jön; ha üldöz: betegség; ha elér: öröm.

A Lipcsei nagy álmoskönyv szerint: bikával álmodni: közeli betegség; ha üldöz: jó barátod elveszíted; jegyez családi kellemetlenséget. Péter-Pál napján a bika: nagy szerencsét jegyez gazdaságodban. Útonjárónál: rossz vendégfogadót mutat, ahol civakodásban lesz része.

Bilincs. Szerencsés változás jegye. Bilincs kezeden: váratlan jó barátra szert teszel. Valakit megbilincselni: gond jegye.

1756-os könyv szerint: bilincs lábadon: házasságot; kezeden: szép hivatalt jegyez. 1833-as könyv szerint: ambó.

Billikom. Óvatosságra int. Aranybillikom: részegség, amely csúful végződik; billikomból inni: szép időd lesz.

Kerner Jusztinusz szerint: billikom (borral): szerencse és gazdagság.

Szent Mihály napján: bő szüretet jegyez.

Bimbó. Öröm. Bimbót látni: szerencsés szerelem.

Birka. Sáros idő. Birkát zöld mezőn látni: nagyon jó. Gazdag embernek: gondot jelez.

A lipcsei nagy álmoskönyv szerint: birka a mezőn: egészség és szerencse jegye; birkát őrizni: nyereség; birkát vágni: veszedelem; birkahúst enni: becsület; birkapásztort látni: eső és kár; birka őszi mezőn: szegénység, hosszú tél. 1833-as könyv szerint: birkapásztor jelez óvatosságot mulatságaidban az asszonyok körül. Birkanyáj: megelégedettség. Bárány: kedvező jövő. Útonjáró embernél: birkanyáj: rossz vásárt mutat. Kos havában: sok birka: sok gond. Ikrek jegyében: pénzt jegyez. Húsvét hetében: kellemes ünnepek jele. Kereskedőnél: birka: nyereség.

Birkózás. Küzdelmes jövő képe. Birkózás közben összegabalyodni: szerelmeseknek különösen jó jel; alulmaradni: megcsalást mutat; gyermekkel birkózni, s azt legyőzni: megrágalmaznak.

Kerner Jusztinusz szerint: halottal birkózni: betegség jegye.

Saját jegyzeteim szerint: birkózás egy ismeretlennel, attól legyőzetni, és szégyent érezni, jelentős a szerelemben: változást mutat.

A különös álmokból: birkózni kutyával vagy más egyéb állattal, amelynek ernberfeje van és a fej ismerősünké: jelzi, hogy ne higgyünk gonosz indulatainknak. Birkózni erdővel: gonosz, veszteség. Asszonnyal birkózni és legyőzetni, mégpedig olyként, hogy az asszony kívánságának rabszolgái leszünk: félelmetes jegy. Szörnyekkel birkózni, amelyektől undort érzünk: betegnek gonosz.

Bíró. Ne kételkedj. Bíró előtt állni: jó jegy.

Bíróság előtt állni: ellenséges, gonosz jegy. Bíróság által elítéltetni: rút hálátlanságot tapasztalsz.

Bírósági szolgával beszélni: jegyzi, hogy őrizkedj barátaidtól.

Birsalma. Kibékülsz ellenségeddel.

Birtok (-ot örökölni) jelez: közeli menyasszonyságot vagy vőlegénységet; birtokot venni: visszatérő jómód jele; birtokot látni: jó célok után törekszel; birtokot eladni: szegénység családodban.

1756-os szerint: kis magyar birtokot venni vagy örökölni: biztos lakodalom.

Bitangot látni: nótás társaságba keveredsz.

Bitófa (-t látni): hamis barátaid vannak. Bitófán látni magad (lógva): nagy becsületben és hírnévben lesz részed.

Kerner Jusztinusz szerint: a bitófa utaidban változást, nyugtalanságot, forgandóságot jegyez. Állatkereskedőnél: szerencse jele, míg más kereskedőnél: gonosz. 1833-as szerint: bitófát építeni: halálesetet mutat.

Bivaly. Nagy nyeremény.

Bizonyítvány. Vendéglátás.

Bóbita. Rövid öröm.

Bocskor. Szegénység. Bocskoros tót: házi mulatság, jó háztartás, boldogság.

Bódé. Nagy gond. Bódéban árulni: szerencse.

Bodnár. Víg társaságot jegyez.

Bodzafa (virágban): házigond; zöld bodzafa: titkos öröm; bodzabogyó: gyomorfájás; spanyol bodza: szívbeli öröm.

Bogáncs. Veszekedés a sógornőddel. Jegyzi még ellenségedet, aki rágalmaz. Szégyenbe kerülsz.

Bogár. Szerencse. Ha testeden mászik: veszély jele.

1855-ös könyv szerint: bogár jegyez veszteséget is. Kerner szerint: fortélyos fecsegővel lesz találkozásod. Bogarat keresni: nagyravágyást jegyez.

Boglár. Új ismeretség, tartós barátság.

Bogrács. Szegénység. Bográcsból húst enni: egészség.

1833-as könyv szerint: bográcsban főzni: szerencse jegye.

Bogyó. Jó reménységet mutat.

Bolondoskodni. Betegnek jó, egészségesnek kedvetlenség. (1756)

Bojt. Szomorú hír.

Bojtár. Károsodás.

Bojtorján. Jó időjárás. Néha titokzatosság.

Bók. Szerelmeseknek jót jegyez. Másnál: betegséget.

Boka. Közelgő szerelmet mutat, amely nem tesz boldoggá.

Kerner szerint: boka: utazás egy nő után.

Gvadányi Márton szerint bokázó vándorlegény: rideg márciust, hideg karácsonyt hoz.

Bokor. Félelmet jegyez.

1833-as szerint: a bíróság ellenséged javára ítél. 1755-ös szerint: bokrot látni: jegyez hátráltatást. Útonjárónál: bokor rossz találkozás, gonosz éjszaka jele. Asszonynál: bokor mindig veszekedés jele. Öregembernél: lábfájás. Szent András napján: zöld bokor hosszú, csúf, nehezen múló, visszatérő tél jegye. Reszkető bokor: gazdánál gondoskodást mutat a jószágairól. Másnál utazás rossz időben. Szerelmeseknél jegyzi, hogy titkuk kitudódik. - Kerner szerint: bokor jegyez orgazdát is. A tüskés bokor: kiderülő titok jegye. Száraz bokor: hosszú szomorúság.

Gvadányi Márton szerint: bokor, amelybe elbúvunk és szerelmeskedünk: gonosz asszonypletykát jelez.

Bokréta. Szép asszonnyal lészen találkozód. (1833.)

Boldog (-nak érzed magad álmodban): károsodást jegyez. Boldogtalanság az álomban: szerencse jegye.

Bolha. Hiú remény.

1853-as könyv szerint: sok bolha: sok bánat jegye. Kerner szerint: bolha jelez: türelmetlenséget oly dolgok elérésében, amelyeket hiába remélsz elérni; bolhát fogni: szerelmeskedést jelent egy hősbe; sok bolha rajtad: reményeid gyümölcsöznek; bolhacsípés: veszekedés, szükség; bolhát messziről látsz: pénzt találsz. Útonjárónál bolha: álmatlan éjszaka veszteség miatt. Szent András napján: enyhe tél; József napján: meleg tavasz. Állatkereskedőnél: veszteség a vásáron. Özvegyasszonynál: hiába várt kérő. Öregasszonynál: egyedüllét. Szerelmeseknél: óvatosságra int a leskelődők elől. 1833-as szerint: bolhát fogni: pör jele.

Saját jegyzeteim szerint: bolha, amely egy asszonyról ugrik rád: jelzi, hogy másnak gondjait veszed válladra. Öregemberről ugró bolha mindig gonosz. Bolha kedvesed arcán, amely mintha volna szeplő: bánat jegye. Bolhás kutya: incselkedő vendég.

A különös álmokból: bolhát számláló öregasszony, aki állna pendelyben egy ablaknál, és régi kedvesedhez hasonló arcú, de mégsem ő: jelzi, hogy egy múltban elkövetett tévedésedért felelősségre vonnak. Bolha, amelynek volna emberkeze és lába: veszély.

Bolond (ha megy): kitüntetés jegye. Bolondok: szerencsét mutatnak.

Bolond estély. Örömhír. Bolondház: szerencsétlenség. Bolondgombát enni: szerelem.

Bolt. Sok gond. Boltot nyitni: jó szerencse jegye. Boltot zárni: megszidnak.

Bolthajtás. Dicséret.

Bolygócsillag. Ritka vendég.

Bomba. Nagy kellemetlenség.

Bontani. Rossz hír.

Bor (-t látni): tolvajlás ér. Sok bort inni: jegyez vállalkozást, mely jól sikerül. Bortól tántorogni: szégyen. Bort csapból folyni látni: gonosz jegy. Bort eladni: szerencse. Bort vizsgálni: látogatás, jókedv.

1756-os könyv szerint: bor fejér avagy zöld: jókedvű lészesz. Bort feketét látni: munka, dologtevés. Bort csávárlottal látni: gonosz. Bort akarni venni: járás. Kerner szerint: borcégér: részegség. Borecet: sanyarú helyzet; borház: remény; borházban időzni, s benne bort inni: óvakodj barátaidtól. Borlopó: ambó vagy ternó. Borkő: hamisság. Borszag: betegség. "Borecetet innya: visszavonás. Bort alkalmasint innya: jól elrendeli dolgát."

Útonjárónál bort venni: jó esztendőt jegyez. Szent Mihály napján borral álmodni: bajt jegyez pincékben; József napján: gyenge szüret; Szent Ivánkor: rossz gazdálkodást mutat.

1833-as szerint: bort zsidóktól venni: perpatvar a famíliában, esetleg elválás a feleségtől, gyermektől.

A lipcsei nagy álmoskönyv szerint: vörös bort inni: rendkívüli szerencsét mutat.

Más feljegyzések szerint: törött bor: haláleset jele; borospohár (telve): vágyakozás asszony után; üres borospohár: betegség; borospince jelent kétes társaságot, hol kellemetlenségben lesz részed.

Saját jegyzeteim szerint: bor, amely megtölt: elégedetlenség.

A különös álmokból: borban úszni, belőle ki nem menekülhetni: közelgő betegség. Bor, amely fejedre folyik: szégyen.

Gvadányi Márton szerint: bor okádást jegyez.

Borbély. Újdonság, de legtöbbnyire hazugság jegye. Borbéllyal fogat húzatni: betegségünktől megszabadulunk.

A különös álmokból: borbély, aki jönne, hogy elvegye szakállad, de helyette öregasszony jön, és meggyötör: gond jegye. Borbély, aki beszappanozza arcod, aztán megszalad: egy jó reménység eltűnését jegyzi.

Asszony álmában a borbély mindig szerelmesedést jegyez.

Borotválni. Kis nyereség; borotváltatni; jó étvágy; borotváltatni és hajat vágatni: nagy kellemetlenség; borotválást látni: kerülsz valakit, aki szeret. Borotva: veszély. (1833.)

Kerner szerint: borotva: szerencse.

Borda. Nehéz idők jele. Bordatörés jegyez rossz feleségedtől való megszabadulást.

Bordélyház. Eredményt jelez.

Kerner szerint: öregembernél szerencse jegye; fiatalnál: gonosz vágy.

Borjú. Öröm. Borjúhúst enni: változást mutat. Borjúbőgést hallani: jelzi, hogy dolgaidat elhirtelenkeded. Borjúölés: családi ünnep. Borjút eladni: hátad mögött nevetnek. Borjút venni: veszteség. Borjúvásáron őgyelegni, de nem vásárolni: nagy időváltozás.

1756-os könyv szerint: borjúval álmodni: rossz idő. Fehér borjú: kár jele. Sárga vagy fekete borjú: asszonyi kellemetlenség. Borjúvásárról kötőfékkel menni haza: rossz gazdálkodás jele. Szent András napján borjúval álmodni: adósság. 1855-ös könyv szerint: borjúvá lenni álmunkban; nagy csalódás családi körben. Állatkereskedőnél fekete borjú veszteség jegye.

Borogatás. Közelgő szegénység.

Borókafa. Hű szolgát jelez. Borókapálinka: harag jegye. Borókaág: szenvedést mutat.

Borona. Jegyzi, hogy adósságod titokban marad; jóléted közeleg.

1833-as könyv szerint; gazdaembernek igen jó jelentés, másnál: betegség abban az esztendőben. Andráskor: nyugtalanság, gond jegye. József napján: szép idő jelvénye. Szűz havában: gonosz. Újholdkor: elmulasztott munkát jelent.

Borostyánfa. Hír jele.

1756-os könyv szerint: borostyánfa gazdag asszonyt jegyez.

Borostyánkő. Búbánatot mutat, amely betegséggel végződik.

Borsó. Enni: betegség vagy harag. Borsót látni: betegség. Nyers borsó: gyanú.

1756-os könyv szerint: "borsód ha vagyon: gonosz gyanakodás." Borsót enni: titkos szerelem, amely nagyon szerencsésen végződik. Borsót szedni: vidámság. - Kerner szerint: borsó jelent vagyoni gyarapodást. Borsó Ikrek havában: szegénység. Kereskedőnél: gonosz. Állatkereskedőnél: betegség jegye. - Egy öreg asszony szerint: borsót főzni: szegénység; borsót enni: víg társaság jele; zöldborsót hámozni: unatkozás.

A különös álmokból: borsó, amely mintha fejeden nőne ki, és ijesztővé tenné külsődet: orvost jelez. Borsó, amely belepi arcodat, orrodat, homlokodat: régi, nem múló bánkódás jele. Borsón térdepelni: gyermekkori bánat.

Bors. Szerencse a szerelemben. Borsos étel: rossz fogadtatás. Borstartó: elővigyázatosságra int.

Borz. Hideg időjárást jegyez. Borzot lőni: jegyez titkos ellenséget, akivel váratlanul megismerkedel.

Kerner szerint: borz jelez éhséget.

Borzbőr. Veszteség. Borztanya: biztos jövő. Borzvadászat, siker esetén: jó jel. Borzot fogni: jegyez lakásváltozást. Borzkutyát látni: ritkaság felfedezése.

Borzasztót elkövetni: veszély.

Bosszú. Betegség. Bosszút állni: valakit magadra haragítasz. Bosszút látni: sok előnyöd van.

Boszorkány jegyez: civakodást, asszonyperpatvart, családi viszályt.

Kerner szerint: kincset lelni ez álom révén. Ha fiatal a boszorkány: rágalom jár nyomában.

A különös álmokból: boszorkánnyal, aki az esőcsatornán mászott be hozzád, szerelmeskedni, de ebből hirtelen felébredni: gonosz vágyat mutat. A boszorkány, aki saját lányát áldozná fel férfiak kívánságának, de ez ébredéssel végződik: alattomos gondolat jele egy bűn után.

Gvadányi Márton szerint: boszorkány nappal igen gonosz, de éjjeli sötétben igen mulatságos.

Bot. Családi kellemetlenség jegye. Eltört bot: mérgelődés jele. Elveszett bot: elvesztett remény. Botot találni: barátra szert tenni. Botot elültetni: nagy szégyen. Botos emberrel találkozni: megkönnyebbülés.

Bőgő. Rendkívüli szerencsét jegyez.

Törött bőgő: pletyka a házban. Bőgőn játszani: jegyzi, hogy barátaiddal jámborságban élsz. Bőgőt látni: fülbetegséget is mutat. De jelez táncmulatságot is, amelyben rövidesen részed lesz.

1756-os könyv szerint: bőgő: szerelmes, öregedő asszonyt jegyez részedre. Bőgővel hálni: házasság képe.

A különös álmokból: bőgő, amely nem bőgőhangot ád, hanem énekelne, mint egy elvarázsolt leány, és téged szerelemre felszólítana: félénkséget jegyez egy bizonyos asszonnyal szemben. Bőgő az ágy alatt, amelyből a nóták kimásznak, és emberi alakot öltenek: titkos vidámság. Esetleg kirándulás jelképe.

Bögre. Jólét jelvénye. Törött bögre a világ fennállása óta: haragot mutat.

Útonjáró embernél a bögre szükséget is jegyez. Asszonynál, ha tűzön van: betegség, sorscsapás jele. Egyébként jövedelem és családi szaporodás jele. Újholdnál: jó háztartást mutat. Andráskor: szívfájás. Gazdasszonynál: röstség jele (1855). Öregembernél: betegség.

Böjt. Jelzi, hogy oktalan emberekkel vagy körülvéve, akiktől őrizkedj.

Az 1757-es könyv szerint: asszonynál epedést jegyez.

Bölcső (gyerekkel): öröm. Gyerek nélkül: gond.

1833-i könyv szerint: biztos gyermekáldás.

Bölény. Váratlan segély.

Bölömbika (-t hallani): egy nagyúr megharagszik rád.

Bőr (emberi): szerencse. Állatbőr: kellemetlenség. Ha a saját bőröd hámlik: szegényedés. Foltos bőr: irigység. Állatbőr (kereskedőnél): jó vásárt jegyez. Szőrös bőr: betegség. Puha bőr: barátság. Kígyóbőr: szerencsétlenség a bugyellárisban, de annál szerencsésebb asszonyoknál. Durva bőr: veszekedés. Bőrkötény: váratlan kereset.

A különös álmokból: bőröd, amely mintha leválna arcodról, hogy mezítelen, veres húsodat láthatni: egy régi szemérmetlenség miatt szégyenkezést jegyez. Bőröd, amely nevekkel, betűkkel van teleírva, mint egy fának a kérge: jegyez nem teljesült kívánságokat.

Gvadányi szerint: a test bizonyos részén megfeketedett, cserzett, durva bőr: asszonynál öregség jele.

Saját jegyzeteim szerint: lógó bőr, amely keménynek látszik, mint a lóbőr, valamint ugyanolyan hangot is ád: kellemetlenség egy féltékeny szépasszony miatt.

Kerner szerint: asszonybőr, mely volna szép, fehér: változó időjárást jelez.

Börtön. Jegyez: egészségi állapotban való hanyatlást, de másrészt jó szerencsét is. Börtönben járni: emelkedés a hivatalban. Börtönben ülni és bánkódni: szomorúságunk után piros öröm következik. Börtönbe indulni: csalás.

Újholdkor: betegnek gyors gyógyulást jegyez.

A különös álmokból: börtön, amelyben gonosz szag van, és csúf öreg emberekkel telve, ahová véletlenül tévedtünk, és ismerős fiatal nőt leltünk: jelent a látott nőnek jó szerencsét, nekünk bánatot. Asszony álmában a rabok, akik vizet hordanak: szerelmeskedést jelentenek. Börtön udvarában valamit csinálni és elfutni: betegség.

Bősz ember. Szerencse. Bősz kutya: nyereség. Bősz kutya, mikor harap: rágalmazás jegye.

Brekegés. Jó hír.

Búbos galamb. Szegénység.

Bucka. Munkában való késlekedés jegye. Gyepes bucka: jelzi, hogy rövidesen holttestet látunk.

Búcsú. Búcsú jó baráttól: a csalódás jegye. Rokontól, atyafitól: a közeli viszontlátás mutatója. Búcsú idegentől: egy barátod elvesztésével jár. Búcsú a szüleinktől: nagy barátkozást, kibékülést mutat családunkban. Búcsújárás: gyógyulást jegyez a betegnek: egészségesnek vidámságot, amely csúf jövedelem miatt érkezik; asszonynak gyereket is jelez. Búcsúsember: menj gyónni. Búcsúsgyerek: haláleset.

Kerner szerint: búcsús-asszonyokkal együtt aludni egy fa alatt, amelyen a holdvilág állna: szerencséd lesz bizalmas barátságba jöhetni egy nővel, akire nem is gondoltál volna. Leginkább kocsmárosnéval.

Gvadányi Márton szerint: búcsúsokkal gyalogolni: haszontalan foglalkozás.

Egy öregasszony (Radics Mária) szerint: búcsúsok után menni és felszedni, amit elhánynak: lappangó vágyakozás.

A különös álmokból: nő, ha álmodna búcsújáró öregemberrel, aki fenyegetné őt keresztjével, majd erőszakoskodna: szerencsétlen szerelmet mutat.

Budára menni. Jó reménység. (1833.)

Bugyelláris. Titok kiderül.

Bukás (a mélységbe): jegyzi, hogy túlságosan sokat remélsz szerencsédtől.

Bukfenc. Jó aratás.

Bunda. Helyzeted javul. Jó barát mutatkozik. Bundát kapni: szerelem. Bundát venni: jó összeköttetésekre tész szert. Öröklött bunda: gyermekáldást jegyez.

Bujálkodás. Jelez szárazságot.

Útonjárónál: részegség. Újholdnál: pénz asszony kezéből. Esős esztendőben: állatok szaporodását. Szilveszterkor: gyermekáldást az újévben. 1855-i könyv szerint: egészséget mutat.

Bunkó. Előrehaladásod hivatalodban két könyöködnek munkája. Bunkóval aludni: jelez elérhetetlen célokat. Bunkó, amely a konyha sarkában áll: tolvajt mutat.

Burgonya. Általában kemény munka jegye. Burgonyát főzni: változó sors jegye. Burgonyát kapálni: eredményes, de nehéz jövő. Burgonyát ültetni: gond. Burgonyát hámozni: megszabadulás terhes élettől.

Egy öregasszony szerint: burgonyát főzni: kellemetlen vendégség; burgonyaföld: jó aratás jele; burgonyatészta: betegség. Az 1756-os könyv szerint: szegény házasélet.

Burján. Veszteség.

Burnót. Mérgelődés. Burnótszelence: lelkifurdalás.

Bútor. Házasság. Új bútor, amelynek szaga van: haláleset. Régi bútor: nagyravágyás.

Butykos. Vidámság jegye. Üres butykos: kár. Teli butykos: mérgelődés.

Búza. Jó reménység jegye. Sok búza: nagy bánat mutatója. Búzaasztag: minél nagyobb, annál jobb jel. Búzacséplés (ha nem látod): pénzt jelent. Búza zöld mezőben: szapora tennivaló. Búzát kaszálni: áldás.

Az 1759-es álmoskönyv szerint: "Búzafő, mely temérdek: jót jegyez. Búzát bőven látni: nagy bánat. Búzaasztagot látni: mennél nagyobb, annyival jobb. Ha csépeled, de nem látod a búzáját: pénzt hoznak tenéked."

Búzavirág. Vigasztalódás a bánatban.

Büdösség. Jó hír. De jelez: betegséget is.

Büdösbanka. Paráznaság.

Bükk. Gond. Férfinak, nőnek egyaránt gonoszat jegyez.

Bükköny. Száraz esztendő.

Bűvész. Jegyzi, hogy tarts ki szilárdan akaratod mellett. Bűvész pálca: kellemes dolgot tapasztalsz ott, ahol kellemetlenséget vártál.

A különös álmokból: bűvész, aki volna középkori ruházatban, öreg ember lenne, de az agg vonások alatt egy jó ismerős arcát mutatná, és bennünket úgy elvarázsolna, hogy tagjainkat mozdítani sem bírnánk: jegyez bánatot, amelyet abból a korszakból érzünk, mikor még igen fiatalok voltunk. (F. S.)

*

C

Cardinállá tétetnek akaratod ellen: főtiszteletre emelnek, amelyben elég bút vallasz. (1759.)

Cápa. Utazás.

Cédrus. Szerencsés jövő. A szerelemben is.

Cédula. Eltévesztett élet jegye. Cédulát cserélsz valakivel: megcsalnak.

Céhmester. Katonaságot jegyez.

Cékla: Ájulás társaságban. Lázas betegség.

Cérna. Kellemetlen híradást jegyez arról, hogy vágyaid még nagyon sokára válnak valósággá. Menyasszonynál: jelez jegyesség felbontását is.

A lipcsei nagy álmoskönyv szerint: kötőcérna: vándorlás jele; fehér cérna: ajándékot vonz; fekete cérna: beköszöntője a balszerencsének; kék cérna: jó reménység; piros cérna: közeli öröm. - Egy öregasszony szerint: cérna, amely összevissza van gombolyodva, gubancolva: akadályt jelent álmaink elérésében. Cérnát befűzni: udvariasság jele. Eltépett cérna: harag jelvénye. Cérnát gombolyodni látni: nehéz helyzetbe kerülünk. Cérnát legombolyítani (saját kezünkkel): terveink visszafelé haladnak. Összegubancolt cérna jelent még rossz időt is. Szűz havában ugyanez: vénlányságot. András éjjelén: nehezen létrejövő házasságot. Újholdkor: családi ellenkezést szerelmünkben. Szeles éjszakán: félelmet jövendő sorsunktól.

A különös álmokból: cérna, amely hajunk helyett nőne ki fejünkből, valamint orrunkból és szemünkből: jegyez régi szerelem miatt visszatérő bánatot, amely borús fellegként néha szívünkre nehezedik. Cérna, amellyel patikáriusüveget kötnek be: csalárdságot jelent. Fülben viselt cérna: váratlan hír.

Gvadányi szerint: óvakodj a cérnafűző nőtől, semmire sem jó.

Saját jegyzeteim szerint: cérnát látni magunkon: új ismeretséget mutat.

Radics Mária szerint: cérna, amely a lábra csavarodik: egy nemszeretem-házasság jelképe.

Cica. Fegyelmezetlenség jegye.

Egy öregasszony szerint: karmoló cica jelzi, hogy haragos kezek közül menekülsz. Fiatal cica: elcsábításodat mutatja. Cicát látni jelent még: kellemetlenséget és elárult szerelmet is. - 1855-i könyv szerint: cica mutatja, hogy hamis emberekkel lesz dolgod, de te könnyenhivő lész a beszélgetésben. (Ez fiatal nőkre vonatkozik.) Cica jegyez: kiabálást, kellemetlen tárgyalást. Cica a háztetőn: gonosz jel; öregasszonynál: betegség.

Cickány. Szerencse.

Cicomázás. Jelzi, hogy kenyeredet becsületes úton keresed.

Cigány. Tolvajlás. Cigánymuzsika: mulatság. Cigányasszony: kellemetlenség. Cigányasszony (úriruhában) férfinak veszedelem. Kancsal szemű cigánynő: szerelmi boldogtalanság.

Cimbalom. Búsulás.

Az 1759-es könyv szerint: hadba vonulás, háború.

Cimbora. Vigyázz! Váratlan esemény előtt állsz.

Címer. Lelkiismereted nyugtalan.

Cincér. Szép idő.

Cincogás. Szerencse. Öregasszonynál: vágy.

Cinege. Hideg időjárás. De jelez rövid utazást is.

Cink. Ajándék.

Cinke. Öregnek őszi halált jelez, fiatalnak víg farsangot mutat.

Cinkos. Mulatság.

Cinterem. Lakodalom.

Cipész. Váratlan költség.

Cipó. Ha fehér: egészség.

Cipő. Jelez egészséges táplálkozást. Nagy cipő: utazást mutat; szűk cipő: szorult viszonyok jelzése; rongyos cipő: veszteség. Cipőt felhúzni: kirándulásra mégysz. Új cipő: jó reménység. Cipőt foltozni: hasznos foglalkozásban lesz részed. Cipőt venni: csalódás jele; egyben elutazást is mutat. Cipőt elveszítesz: igen kellemetlen hírt hallasz. Cipőt találni: ajándék.

Kerner szerint: cipő, mely nem a lábunkra van szabva: jelent kedvünk ellen való utazást. Báli cipő: betegség. Halotti cipő: öröm. Rongyos cipő, amelyből lábujjaink különösebben kiállanak: hideg időjárást mutat. Asszonynál: szűk cipő gyanúsítást jegyez.

Ciprusz. Igen hosszú utazást jelez.

Cirógatni szépasszonyt: nagy veszekedés.

Citera. Rossz társaságba keveredsz. Citerázni: jelzi egy utazásodat a hegyek közé.

Citrom. Halál. Citromot enni: jólét.

Coboly. Drága esztendő.

Comb (asszonyé): szerencse a szerelemben. Általában combot látni: öröm jele. Sovány comb: házasságtörés jegye.

A különös álmokból: comb, amely olyan asszonyé, akinek combját nem láthatjuk: jegyez változást. Combok, amelyek ismerős nőké, de a fej és törzs nélkül látjuk, és szeretnénk felismerni őket: gonosz; mindig valamely közeli, súlyos betegség jelei. Combok, amelyek fekvőhelyünkhöz nyűgöznek, felemelkedni nem engednek: szabadulás vágya a házaséletből. Öreg combok jegyzik a feleséget.

Cölöp. Veszedelem.

Cukor. Hízelkedés jegye. Mutat gazdagságot is. Sőt kedvességet és engedelmességet, amelyben részünk lesz. Cukrot enni: haragot jelent. Cukrot törni: látogató közeleg. Cukrot venni: szégyen. Cukorgyár: jó hír.

Cukrász. Harag. Cukrászda: gyomorrontás.

Egy öregasszony szerint: kicsapongás.

*

Cs

Csaholás. Jó hírt jegyez.

Újholdnál: kérőt mutat fiatal leánynak. Csaholás András napja után: jelent félelemből elmulasztott utazást is. Útonjárónál: korai indulást mutat. Télelőben gazdaembernél: erős fagyot jelez és fehér karácsonyt. Farkasugatás Szűz havában: gonosz jel. Őrök, virrasztók álmában: váratlanság jele.

Csákány (-t használni): öröm. Csákánnyal feszíteni ajtót: meglepetés. Csákánnyal bontani: jó időjárás. Szent Mihálykor költözködés.

Csáklya. Jó barát. Halásznál: jó fogás.

Csákó. Veszedelem.

Útonjárónál: veszteség, esetleg tömlöc jele.

Család. Jegyez gazdagságot. Családi kör: örökség.

Csalán. Harag mutatója.

Csalfa (nő): nagy vigalom jele. Szőke, csalfa nő: úri mulatság.

Csalit. Titok.

Csámpás ember: levélhordó útján szerencse.

Csap. Betegségedben könnyebbülés jele.

Csapda. Mulatság vár rád. Csapdát állítani: jó üzlet.

Csáp (bogáré): mérget jegyez.

Csapóajtó. Fenyegető veszély mutatója.

Csapófa. Jelzi, hogy nem vagy elég szorgalmas teendőidben.

Csaplárossal beszélni: jegyzi, hogy ismerőseid kihasználják gyengeségedet.

Az 1759-es könyv szerint: csapláros jelent rossz esztendőt. A lipcsei szerint: betyárság jele. Újholdkor: kiássák a ház falát a szomszédaid.

Csapodárság. Kellemetlenség. Csapodár anyós: szegénység. Csapodár vőlegény: örök bánat. Csapodár barátnő: óvakodj a gyermekágyasságtól.

Csapszék. Gonosz hír.

Csárda. Szerencse.

Csillaghulláskor: kincstalálás. Szent András napja után: szerencsés utazás. Szűz jegyében: családi bánat. 1759-es könyv szerint: "Tsárdában lenni néked öröm, ellenségeidnek bosszúság."

Császár. Öröm jele.

A lipcsei könyv szerint: jegyez emelkedést hivatalodban. Császárral beszélni: jelent váratlan szerencsét, amelynek folytán viszonyaid javulnak. Császárnét látni: biztos vőlegény közeledik.

Csat. Jegyzi, hogy olyan ismeretséget kötsz, amely az életed végéig épségben marad.

Csata. Nagy változás és gyász.

Csatlós. Jegyez nagy konyhát.

Csatorna. Mutat szétfoszló reményeket. Csatornába esni: jó reménység.

Csecsed (ha sok vagyon): paráznaság. (1759.)

Csecsemő. Pártfogó jó barátok segítenek bajodban. Csecsemősírást hallani: öröm. Csecsemőt fürdetni: ambó. (1855.)

Cseléd. Gyanúba keveredsz. Pletyka. Elveszett tárgyak. Ha magadat álmodod cselédnek: alázatosságod révén szerencsés ismeretség.

Csemege. Közeli eljegyzés.

Csemete (fa): felesleges fáradságot mutat.

Csempész. Csalódás.

Csendőr. Szorgalom.

Csenevész (gyermek): nagy bánat.

Csengés (fülben): félelem jegye. Hirtelen csengetést hallani: érdekes hír közeleg feléd. Csengetés az ablakod alatt: vidámság, szánkózás. Csengettyű: látogató.

Kerner Jusztinusz szerint: csengés, amely hajnali harangszóra emlékeztet, elmulasztott kötelességet jelent. Esti harangcsengés: öregség jegye. Csengetés a kertben: valaki tilosban jár a háznál. Csengetés a hálókamrában: feleséged mással szeretne álmodni. Csengetés a lábadon: temetőbe visznek. - Egy öregasszony szerint: csengő a ház előtt: éjjeli látogatás jegye.

Saját jegyzeteim szerint: csengetést hallani, ágyból felkelni, ajtóhoz menni, és ott senkit sem találni: vendéget jegyez, aki valamit a háztól elvisz.

A különös álmokból: csengő, amely fülünkön nő, és csengő, amely testrészünkön cseng: tehetetlenség, boldogtalanság jelvénye.

Gvadányi Márton szerint: a csengő gyermekjáték, amely felnőttnek csak bosszúság lehet. Radics Mária szerint: éjjeli csengetés: haláleset a családban.

Csepegés (-t hallani az ereszről): betegnek igen jó; egészségesnek feltűnő hírt jegyez. Vízcsepp, amely reád hull: pénzkiadás.

Kerner szerint: vízcsepegés, amelyet nem látunk, csak hallunk: jegyez állatkereskedőnek tolvajságot, másnak rosszullétet.

A különös álmokból: csepegés, amely egy lezárt koporsóból hangzik, mintha a halott élő volna: kedves ember, kedves szó utáni vágy. Jelent sírdogálást meghalt szülőkért.

Cséplés. Perlekedés.

Csepű. Csüggedt gondolatok.

A különös álmokból: csepű, amely arcunkból nőtt: öregedést jegyez. Nőnél szerelmi bánat.

Cseresnyét enni. "Nem adják meg az ígéretet." (1759.) "Cseresnyét (feketét) enni: dolgodat megbánod." (1759.)

Kerner Jusztinusz szerint: cseresnyét enni jegyez nagy veszekedést. Cseresnyét fáról szakítani: öröm, kellemetesség, szerelem. Útonjárónál: szépasszony barátsága. Cseresnyefa: kellemes idő, hazug szavak. 1799-es könyv szerint: kényes órák állnak előtted. Egy öreg asszony szerint: cseresnyéslepény: harag jegye a testvérrel. - Egy másik öregasszony szerint: édes cseresnye: bánat, míg savanyú cseresnye: öröm jele. Cseresnyét ajándékozni: az ajándékozottnak nagy öröm. Cseresnyét szedni: szószegés. Cseresnyét venni: lustaság.

A különös álmokból: cseresnye, amely fülünkön, orrunkon nőtt, és tőle meg nem szabadulhatunk: jegyez tetszeni vágyást valakinek, aki már régen nem törődik velünk. Cseresnye (nőnél) bizonyos testrészén: ijedtség, de új szerelem jelképe is. Szép, piros cseresnye, amely álmunkban ülőhelyünkön marad: betegség, másnapi rosszullét. Cseresnye, amely a hasból nő ki: hisztéria.

Cser. Egészség.

Az 1759-es könyv szerint: cserfa gazdagságot és hosszú életű embereket jegyez.

Cserebogár. Változó szerencse.

Kerner szerint: szerelmi találkozó. Útonjárónál: szerelmi bánat. Újholdkor: gond. József napján: aggodalmas tavasz. Vőlegénynél: kételkedés. Öregembernél: halál még abban az esztendőben. Fiatal asszonynál: bujaság. Az 1759-es szerint: szép, de szegény feleség. Özvegyasszonynál: kérő. Özvegyembernél: csalódás. Télelő havában: betegség.

A különös álmokból: cserebogarat enni, és ezzel jövedelemhez jutni: kövérség jegye. Cserebogár, amely belőlünk kibújik és nyomban elrepül: betegnek igen jó. Cserebogárzúgást hallani téli éjszakán: vígság. Asszony, akinek haja cserebogárral telik meg: nagy bánat előtt áll.

Cserép. Csalódás.

Egy öregasszony szerint: nagy szerencse. Leánynál: eljegyzés. Cserepezővel találkozni: balszerencse; vele beszélni: tűz. Cserépfedő: veszedelmes utazás.

Kerner szerint: izzó cserép, amely égő házról lerepül: pletyka, amely miatt veszedelembe jutunk.

A különös álmokból: meleg cserép gyomrunkon, anélkül hogy betegek volnánk: költözködést jelent. Lábmelegítő: özvegység.

Cserjés. Titok.

Cserjésben tartózkodni: titkos, szemérmes dolgot mívelni: Cserjésben aludni: honvágy.

Csésze. Ajándékot várhatsz.

Az 1855-iki könyv szerint: csészét venni jegyez meghívást kellemes mulatságra. Aranybetűs csésze: jó házasság; inni belőle: szerencse a szerelemben, jó barátság, gondtalan esték. Csészét eltörni: jegyez árulást, még pedig jó barátnő által. - Egy öregasszony szerint: csészét ajándékba adni és inni: szerencsés órákat mutat. Kerner Jusztinusz szerint csésze asszonyt jegyez.

Tisztátalan csészéből tisztátalanságot inni: terhesség jegye. Olyan csészében főzni, amely nem evéshez való, és belőle a vőlegényt megkínálni hűtlenség jele. Csészébe köpni: betegség.

Cséza (rajta utazni): hosszú élet. Útonjárónál: betegség.

Csibe. (Lásd: Csirkénél.)

Csicsergést hallani. Jókedv.

Csicsóka. Szerelem.

Csipi-csóka. Boldog öregség.

Csiga. Jó jel.

Kerner szerint: csigát látni: jó hír egy távol levő barátról. Csigát enni: gyermekáldás jegye. Egy öregasszony szerint: csigát látni jegyez még hamisságot is, amely által eredményt érünk el.

Csigajáték. Rossz szomszédság.

Csigér. Betegség.

Csigolya. Csalódás.

Csikolni vagy csikoltatni: gonosz.

Csiklandozás. Érvágás. (1820.)

Csík. Rossz idő. Csíklevest enni: szerelmes beléd egy asszony. Csíkot ajándékba kapni: bosszú ér. Csíkot a Tisza mentén halászni: ügyvédet jelez. (1833.)

Csikó. Nagy szerencse.

Az 1759-es könyv szerint: csikó jegyez: új asszonyt is. Vele álmodni farsangban: házasodás jele. Asszonynál: fiatal szerető. Csikó fénylő szeme: közeli ismeretség asszonnyal.

A különös álmokból: csikó, amely jönne nekünk, és emberi hangon szólalna meg: asszonynak különös kalandot jegyez, amely után gyónni kell.

Csikós. Öröm. Öreg csikós: törvény elé állunk.

Csillag. Öröm.

Az 1855-ös könyv szerint: csillag az égen vigalom jegye. Csillag, amelyet nem az égen látunk: kárvallás, bánkódás. Csillagos ég alatt halászt látni: háború. - Kerner szerint: csillag nagy szerencse. Csillaghullás: váratlan szerencse. Csillag az ég közepén: nagy vidámság. Csillagvizsgálóval beszélni: rövidesen hazugságot hallasz. - Útonjárónál: csillag szép szerelem. Mihály napján: hosszú szép idő. Újholdkor: egy asszony megsegít. Csillag a vízben: régi szerelem visszatér. Csillag egy fa tetején: gyermekáldás. Csillag a párnán: jó asszony szeme. - Kos jegyében csillagokkal álmodni: megszerelmesedés jegye. - Esős éjszakán: csendes élet. Szilveszter éjjelén: unokákat jegyez. Égzengésben: béke jelvénye.

A különös álmokból: csillag, amely a testünkön van: egy elmaradt, várt csók nyoma. Csillagrúgás: katonaság.

Csillámlást látni: jó hír. Elsőrangú jó jel.

Csimbók. Alamuszi emberekkel vagyunk körülvéve. Hajcsimbók: aggodalom.

Csipa. Szerelem.

Egy öregasszony szerint: fiatal lánynál biztos megszerelmesedés jegye. Vénembernél: gonosz kívánság. Kerner Jusztinusz szerint: öregember fejét fokra hajtja, ha ez álma. Csipa (más szemében) asszonynál: hűtlen gondolatot jegyez; gyermeknél: lidércet. Csipa Szent Mihály napján férfinál: szép szolgálólány miatti virrasztás jegye. Kántorböjtben: betegség, gyomorrontás, álmatlanság. Csipa karácsony éjjelén: szegénység, elhagyottság, bánat. Szilveszterkor: gonosz, esetleg haláleset, közeli temetés. József napján: fájdalmas szerelem. Útonjárónál: hiábavaló vágy.

A különös álmokból: csipa, amely miatt nem látunk, és ezért igen szerencsétlennek érezzük magunkat: boldogtalan szerelem. Csipás koldus, aki szemérmetlen cselekedetre szólít fel: ájulás. Csipás férfi: igen szemérmetlen.

Csipke. Akadály jegye.

1855-iki könyv szerint: idegen kéz elrontja tervünket, Kerner szerint: asszony ajándékot remélhet; férfi: pénzeserszénye soványodását.

Csipkekendő: élvezetteljes szórakozás jegye. Csipkekendő, amelyben didergünk (lánynál): elcsábítást mutat; öregasszonynál: nyitott ajtó a hálókamarán.

Csípő. Gonosz.

Lánynál (Kerner szerint) gyermeket mutat; asszonynál a betegség jegye. Általában paráznaságot jelez. Meztelen csípő: fajtalankodás öregemberrel, vándorlóval. Betakart csípő: hűség egy régi szerelemhez.

Csíra. Furcsa jókedvet mutat.

Csiriz. Szorgalom jegye.

A különös álmokból: csirizbe ülni, beleragadni, és belőle nem szabadulhatni: nőnek fajtalanság.

Csirke. Barátság. Tarka csirke: szerencse. Sok csirke: nagy szerencsét jegyez. (A többit lásd Tyúknál.)

A különös álmokból: csirke, amely fejünkből nő ki és ott kapargál: öregség, gyengeség. Csirke, amely ágyunkban van, és csőrével csipdes: özvegység.

Csiszár (ló): csókolódzás.

Csíz. Szomorúság. Csízet hallani: jegyez magányos életet.

Csíziót olvasni: jelentékeny szerencse dolgainkban, különösen akkor, ha szorgalommal párosul.

1759-es könyv szerint csízió: kellemetes öregség, meleg kályha, teli pince. Andráskor: kellő időben beköszöntő tél jegye. Adventben: csendes ünnep. Kristóf napján: nagy változás. Kántorböjtben: intelem.

Csizma. Sietség jegye. Jegyez: utat, amelyben elkésel.

Az 1759-es könyv szerint: régi csizmát felhúzni: csalás. 1833-i könyv szerint: csizmát felhúzni: jól jel. Új csizma: szép örömre vigadunk. Csizmát szabni látni: jó nyereség eladásban. Álmunkban csizmában járni: közelgő szerencsétlenség jegye. Holdas éjszakán csizma: paráználkodás jele. Esős éjjel: utazás. Igen száraz éjszakán: nagy gond. Padláson látni csizmát: atyafi halála; saját csizmánk a padláson: gonosz. Cifra csizma: új szerető. Egy öregasszony szerint: csizma jelez hiábavaló járkálást egy csalfa nőért.

Fiatal szépasszony csizmában: időváltozás.

A különös álmokból: csizma, amelyet valaki fejünkre húz, hogy tőle ne láthassunk: megcsalás jegye. Csizma, amelytől nem szabadulhatunk, az álmoskönyvem szerint: öregasszony hű szerelmét mutatja. Sárba ragadt csizma, amelyet elhagyunk: nagy könnyebbség sorsunkban.

Csizmadia. Fájdalom. Fogfájás.

Csoda. Bátorság.

Az 1799-es könyv szerint: záporeső. Nagy csoda: kár.

Csók. Általában szomorúságot jelez.

Az 1759-es könyv szerint: csókolni: szomorúság; téged csókol valaki: még nagyobb szomorúság, bánat jegye. - Kerner szerint: halottal csókolózni: betegség. Kezet csókolni nőnek: nagy gond. Találkozáskor csókolózni: látogatást mutat. Csókot adni férfinak: szomorúság; nőnek elég jó. Szerelmessel csókolózni: új szerelem jegye. - Egy öregasszony szerint: kedvessel hajnalban csendesen csókolózni: viszály a szerelemben. Idegen nőtől csókot kapni: halál. Csókot lopni: civódás. Másokat csókolózni látni: jegyez komoly szerencsétlenséget. Szent Mihálykor a csók: betegség. Kántorböjtben: elérhetetlen vágy. Újholdkor (nőnél): bűnös gondolat. Útonjárónál: nyugtalanság, veszteség. Bika jegyében: kopaszság férfinál, nőnél hosszú betegség. Adventben: lustaság. Farsangban: hervadt párta. Felvidéki embernél: lakoma.

Csók esős éjjelen: régi szerelem felújulását is jegyzi, amely azonban nem végződik szerencsésen.

A különös álmokból: állattal csókolózni, és csípős szájszéllel felébredni: hiábavaló vágy. Menyasszonyt megcsókolni, akit éppen esküdni visznek: biztos betegség. Anyóssal (édes) csókot váltani: veszekedés. Koldussal csókolózni: kellemetlenség. Önmagunkat megcsókolni, és ezen örömet érezni: betegség.

Gvadányi Márton szerint: csókolózás: hiábavalóság.

Saját jegyzeteim szerint: csók mindig bánatos nap jelképe. Sok csók attól, akit szeretünk, amely úgy hull, mint a barackvirág: a nő hűtlenségét jegyzi.

Radics Mária szerint: a csókolózó nő: biztos csalfaságot mutat. Barna nő csókja megbánó csalfaságot mutat. Szőke nő csókja diadalt jegyez. Koros nő: bánatot jelez. Igen fiatal nő csókja: veszélyes és beteges is.

F. doktor szerint: csók lábadozó betegnél: gonosz.

Csóka. Meglopnak.

Csomag. Gonosz. Csomagot (nehezet) cipelni: gond a gyermekekkel. De jegyez vendégséget is. Csomagolni: fajtalanság.

Csomó. Kellemetlenség, hízelkedés, nehézség. Csomót kötni: kellemetlenség másnak. Csomót feloldani: új hírek, amelyeket nem vártunk.

Feloldhatatlan csomóval vesződni, végre feloldásáról lemondani: betegnek jó. Csomó, amely testünkön ereinkből való: hisztériás hajlandóság.

Csónak. Életed folyását előírás szerint irányítod.

Csónak, amelyet zavaros vízben látunk: pénzveszteség. Elsüllyedt csónak: szerelmünk vége. Egy öregasszony szerint csónakázni: jó üzletkötés jegye. Csónakon felborulni: gonosz szerencsét mutat.

József-napkor: csónak: nyári árvizet jelez. Holdtöltekor rakoncátlan szerelmet.

Kerner szerint: csónak, amellyel valamely nagy vízen kelünk át: igen rossz helyzet előjegye.

Csonka (embert) látni: gonosz.

Magunkat megcsonkítva látni: lábon teljes jó jegye, kézen múló bánat mutatója, egyéb testrészünkön azt jelzi, hogy egy nő hatalmába jutunk, aki magához láncol. Csonka állat: gonosz jel. Csonka eb, amely megugat: hosszú, hideg tél.

Csont. Veszedelem. Enni: utálat. Rágni: szükség. Látni: rossz munka. Csontváz: betegség. Csontvázzal aludni: szegénység jegye.

Csorba (kés). Civakodás.

A különös álmokból: egy csorba kést lenyelni egy olyan eseménynek az előjele, amely miatt sok bánkódásunk leend. Csorba tányérból enni: nagy várakozás valakire.

Csorda. Réten: boldogabb jövendő. Csordát őrizni: jegyez bajt, amely pénzeserszényed fenyegeti. Legelő csorda: öröm gyermekeidben.

Kerner szerint: csorda, amelyet szétfutni, megvadulni látunk: gonosz jegye családi életünkben. Fehér csorda: jó termés, szép reménység, korai tavasz. Csorda víz tükrében: hiábavaló élet jegye. Fekete csorda: gonosz úton szerzett gazdagság. József napján: jó reménység. Negyven vértanú napján: hosszú tél jele. Újholdkor: gazdagság. Nagyböjtben: lassan jövő tavasz. Útonjáró álmában a csorda, amely messzi látszik: hiábavaló utazás jegye; csordában lenni: reményeink teljesülését jelzi. Csorda, amelyet ismerős pásztorok őriznek: szerelem jele. Karácsony éjjelén: betegség.

A százesztendős jövendőmondó szerint: csordát látni tavaszi éjjelen: szaporítja a gazda gondját.

A különös álmokból: csordába tévedni, és a bikát nem találni: sírás jegye.

Csóva. Újságot hallasz.

Cső. Vagyon. Csőbe fújni: jó remények jegye. Csőben ülni: szerencse vár rád. Csövet vízen látni: gyávaság.

Csokor. Mindenre jó. Ibolyacsokor: szerelmesnek végzetes. Csokor, amelyet más kap: rövid betegség. Csokor idegen férfitól: haláleset. Csokor, amelyen névkártyája lóg egy alig ismert férfinak: kaland, könnyelműség. Véres csokor: bánat, gyász. Csokor a szív felett: szerelmi csalódást mutat. Csokor lábunknál: visszautasítás egy gazdag asszony részéről. Csokor a fejnél: valaki meghallgatja szerelmedet, akire azelőtt sohasem gondoltál.

Kerner szerint: csokor jelent reménytelen szerelmet is. Férfinál: gonosz. Egy öregasszony szerint: akasztást mutat.

A lipcsei nagy álmoskönyv szerint: csokor: kísértés. Csokrot kötni: kis eredmény nagy munkáért. Csokrot találni és viselni: kellemetlen bonyodalmakba keveredünk.

Csődör. Bátorságot jegyez. Bátor szívvel fogj terveidhez; viszont csődörön lovagolni: jelzi, hogy vállalkozásod rossz csillag alatt indul, ne fogj semmibe.

A különös álmokból: csődörökre köttetni és vonszoltatni, nőnél: hiábavaló reménység. Cirkuszcsődört látni: engedékenység egy régen szünetelő szerelemben. Pusztai csődör, amely megtámad: viszontagság.

Csőr. Gond.

Csörgő. Rágalom. Csörgőt hallani: óvatosságra int.

Újholdkor csörgőt hallani: veszély jegye. Csörgőkígyó: rossz nyelvek marják becsületed. Csörgősapka: meggondolatlanság jele. Csörgő ember: szomszédod újságot mond valakiről, akit jól ismersz. Csörgő lovak szerszámján: változatosság egyhangú életedben. Csörgő, amelyet nem láthatsz: viszály jegye. Kerner szerint újholdkor csörgést hallani: pénz jegye. Csörgő, amelyet babszemekkel töltenek: lassú elszegényedést mutat. Aranycsörgő: üvegszilánk ágyadban.

Csörgő, amely bennünk csörög: egy soha el nem felejthető szerelem jele.

Csuha. Zivatar.

Csuka. Áldás. Csukává lenni: jelzi, hogy nagy elhatározásod szerencsés véget ér.

Csukló. Kellemetlenség.

Asszonycsukló, amelyen karperec van: tömlöc jegye.

Csupor. Pénzt viszel a takarékba. Gyógyszerfőzésnél: betegnek nem jó.

Csutora. Ha iszol belőle: titkot közölnek veled. Pipacsutora: hallgatást mutat.

Csűr. Kellemetlenség.

Régi csűr Kerner szerint: gonosz öregasszonyt jegyez. Teli csűr: dölyfösség.

Csütörtök. Szép leány jegye.

*

D

Daruszót hallani: betegnek jó. Darut látni: jó.

Dada. Változás. Kis betegség. Kiadás.

Dadogás. Kényszerhelyzetben elárulod magad. Jegye a félelemnek is. Mutat fejfájást. Dadogót hallani: harag. Dadogó ember: betegség.

Daganat. Kellemetlen barát jegye, akitől nehezen szabadulsz. Mindenesetre nyugtalanságot mutat. Daganat jelent még nagy gondot, amely váratlanul jön. Daganat (nyakon): gazdagság. Dagadt test: fájdalmas események hírnöke. Ha máson látod a daganatot: elkészülhetsz családi perpatvarra.

A különös álmokból: nő, ha álmodná, hogy alteste úgy megdagad, hogy már nőiességét elveszítené, valamint gyomra nyakába menne, keble hátára, alfele hasa helyére: a daganat jegye igen szerencsétlen szerelem.

Saját jegyzeteimből: daganat, amely igen fájdalmas, és helyét ébredés után is érezzük: legkevesebb, ha bánatos napot jegyez.

Gvadányi szerint: asszony, ha megdagad: bábát hívasson.

A százesztendős jövendőmondó szerint: daganat gazdaember lábán: kegyetlen esztendő. József napján: nagy adó. Nagyböjtben: hideglelés.

Kerner szerint: mindenféle daganat boldogtalanság jegye. Daganat, amely mutatóujjunkon van: közelgő betegség, szerelmi bánat jegye.

Dajkálni. Szerencsét mutat.

Dal. Víg nap. Dal hallani: dicséretet hallasz. Daloló ember: késő öregség. Dal (madár szájából): tiszta szerelmet leltél.

Dalolni. Gyász. Fájdalmas dal: búd örömre változik. Mély hangon dalolni: szomorú hírt mutat. Vékony hangon dalolni: jó hírnek jegye. Dallam (messziről): könnyű lesz szíved.

Újholdkor dalolni: ínség. Folyóparton dalolni: bús szerelmet jegyez. Pincében dalolni: pénztelenség. Útonjárónál: felejtkezés. Öregasszonynál: civakodás. Menyasszonynál: gonosz. Beteg embernél: rosszhírű levél. Szerelmeseknél: véletlen találkozás, amely nem mindig szerencsés. Katonánál: csata.

Dáma. Harag. Dámák: pletykát jeleznek.

Damaszt. Szép gazdagságot jelez.

Dara. Hanyagság, lustaság, tétlenség jegye.

Darálni szombaton: nagy veszekedést mutat. Máskor gyarapodik a jövedelem.

Darázs. Nagy darázs: csúf rágalom jegye. Darázscsípés: harag, amely pletyka miatt kerekedik. Darázsfészek: elszólást, szószátyárságot jelez. Darazsat megölni: jelzi, hogy szomszédoddal kibékülsz. Tarka darázs: idegen, aki hírt hoz. Lódarázs: messzi tavasz. Királydarázs: kerti munka. Halott darázs: öregség.

Adventben (karácsony előtt) darázs: hosszú tél jegye. Kerner szerint: darazsak, amelyek üldöznek: hajhullást mutatnak. Darázs, amely igent mond: nagy ellenség. Darázslyuk: új szerelem; öregnél: gonosz szerelem. Darázs az ablakban: levél, amelyet nem hoznak el. A lipcsei nagy álmoskönyv szerint: darázs jegyez jó időt.

A különös álmokból: darázsfészek, amely testünkből nő ki és igen elcsúfítja: jegyez gondolatokat, amelyek semmi jóra sem vezetnek; leginkább családi bánatot mutat; meghalt gyermekeket.

Radics Mária szerint: darázshang: visszatérő szerelem jele.

Dáridó. Barátokkal: betegség. Ellenségekkel: szép idő.

Daróc. Kellemetlenség.

Datolya (-t enni) jelzi, hogy hölgyek szívesen látnak körükben.

Debrecen. Nyereség. Debreceni emberrel beszélni: jó kedvet mutat.

December. Sok öröm.

Dédapa, dédanya. Nagy szerencse jegye.

Dél. Szerelem. Déli idő: jókedv.

Délibáb. Hamisság.

Denevér. Hiúság. Denevért fogni: haszontalanságban lesz részed. Jegyez éjjeli mulatságot is. Sok denevér: vigyázz, mert gonosz szemek kilesik kedvesedet, amikor ajtót nyit. Röpködő denevér: szomszédok pletykája. Denevér a padláson: öregasszony. Denevér a hajadban: búbánat. Megölt denevér: búcsú kedvesedtől. Denevér a szobában: rokonok között jegyez szerencsét.

Kerner szerint: denevér mutat titkos bujálkodást is. Denevér házastársak szobájában: egy szerelmet mutat, melyet házastársunk rokona iránt érzünk. Denevér a feleség hajában: szép ember a sógor. Teliholdnál jegyez holdkórosságot is, járás-kelést a házban. Újholdnál és esőben: valaki nem alszik. Sóhajtás jegye. - 1756-os könyv szerint: denevér mindig titkos szerelmi vágyat jegyez. Útonjárónál: vétek jegye. Andráskor: félelem. Józsefkor: ifjú szolgálólányt mutat. Búzaszentelőkor: jó nyarat. Denevér idegen városban: óvatosságra int egy kacér lánytól. Denevér advent idején: gyónni mégy. Denevér, amely romfalból kirepül: leleplezés. Denevérhang: szép anyós jegye.

A különös álmokból: denevérrel küzdeni, kétségbeesni, és végül megadni magunkat sorsunknak: jegyez álomtalan éjszakát.

Gvadányi szerint: denevér korhelykedés jegye.

Dér. Vidámság. Dércsípés a fán: jó hír. Dércsípett szőlő: hideg időjárás. Dércsípett arc: kellemetes szórakozás, új barát jele.

Dereglye. Elválás. Dereglye vízen: siker. Dereglyén utazni: jó hír, és hideg idő. Dereglye a parton: nevetségességet jegyez. Újholdnál: utazás.

Derengés. Jó hír.

Derűs idő. Bölcsesség mindennapi dologban.

Dervis. Betegnek igen jó.

Deszka. Haláleset. Deszkát vágni: közeli bénaság vagy keresztelő. Jegyez még deszka: szószátyárkodást is.

Kerner szerint: gyalult deszka: halál. Deszkát árulni: halál. Deszkakapu: előkelő látogató, aki rossz hírt hoz. Törött deszka: örökség. 1756-os könyv szerint deszkát árulni: biztos halál jele. Deszka újévkor: rossz esztendő. Sok deszka: rossz időjárás. Deszkában lakni, és onnan kijönni: betegnek váratlan javulást, egészségesnek pihenést jegyez. Ágy gyalulatlan deszkából: rövid házasélet. Deszkaköpenyeg: szomorú. Deszkaház: fiatal feleség.

Dézsa. Betegség.

Diák. Vendég. Diáknak lenni: gond.

Dinnye. Kijátszanak. Dinnyét enni: hosszú élet jegye, de jelez verekedést is. Dinnyemag: egészséget mutat. Sárgadinnye: szép idő. Görögdinnye: lázas betegség.

Dió.

Diómagot enni, kit szépen meghámoztak: meggyőzi azokat; kik gonoszt kívánnak. Diót, mandulát, barackot és egyéb efféle gyümölcsöket egészen megenni akarni: visszavonást és háborúságot jegyez. (1756.)

Kerner szerint: nagy dió: rosszul fizetett munka. Diófa: szép jövedelem. Dióbél: ünnep.

A lipcsei könyv szerint: dió: mulatság. Diót feltörni: jó alkalmat felhasználni. Dió (hámozva): diadal. Diót enni: barátság jegye is. Diótörő: megtréfálást mutat.

Dió újholdkor: nehéz gondolat, amellyel nem merünk foglalkozni. (S. j.)

Disznó.

1756-os könyv szerint: disznót látni: hazugság és kisebbség avagy betegség. Disznó, ha megmar: testen való veszély. Disznód ha vagyon: egészség.

1799-es könyv szerint: disznó szerencsét jegyez vállalkozásodban. Disznót etetni: gazdagodás. Disznóól: rossz hírű ház áll előtted. Disznótor: rossz sors.

Egy öregasszony szerint: disznót eladni: könnyelműség a szerelemben. Disznópásztor: szép szórakozást jegyez. Disznóröfögés: megcsalást mutat. Disznót enni: gondtalan élet jegye. Disznópecsenye: jómód. Disznócomb: meglopnak. Disznófog: jegyez nagy szerencsét. Vaddisznófog: kisgyereket mutat. Disznót lőni: szerencse a játékban.

Kerner szerint: ha disznód van, és álmodban éteted: nagy szerencse vár rád. Disznót messziről látni: kellemetlenség. Disznót ölni: jegyez családi szerencsét. Disznóhús: kis jövedelem. Disznózsír: gondtalan élet. Disznóól: rossz üzlet.

Disznó jegyez még hazugságot, betegséget is.

Díván. Családi ünnepély. Egy atyafi meghal, vagy újból házasodik. Dívánt készíteni: gonosz, nagyon hosszú út.

Dob. Tűzvész. Dobos: hosszú út. Dobszó: jó hír. Dobolni: elkésel munkáddal.

Kerner szerint: dob jegyez hosszú utazást. Dobolni: szolgaság jele. Dobos, aki nem dobol: nagy vígság.

Dobni. Játék. Láz. Betegség.

Doboz. Titok. Régi doboz: csalódás.

Kerner szerint: dobozt helyére visszatenni jegyez titkolózást asszony részéről. Dobozt eltörni: csúf veszekedés.

Dohány. Mulatság. Dohányt adni fuvarosnak: szerencse. Dohányzacskó minél szebb, annál jobb. Dohányt szívni: oly remények jelképe, amelyek sohasem teljesülnek. Dohányt szippantani: kis élvezet jele. Dohányt kiönteni annyit mutat, hogy kedves ismerősöd megsérted. Dohányskatulya: elégedetlenség.

1855-ös könyv szerint: trafik jegyez jó társaságot. Márton napján: hosszú tél. Öregembernél: kis betegség. József-napkor: baj a méhesben. Februárban gond.

Dohányos jegyez: lopást. Dohányosasszony: szeretkezést. Dohányospajta: gyerek. (1833.)

Dohányosbolton török: korcsmázást mutat. Szép dohányosné: álmatlan vágy. (Kerner.)

Dohosság. Hűtlenség.

Dolgozni (bal kézzel): tévedés, szórakozottság, hiba. Jobb kézzel: szerencse jegye. Mást dolgozni látni: veszélyben állásod.

Dolgot (nagyot) tenni: veszekedés jele. (1799.)

Dolmány. Öröm.

Dolmányzsinór: kevélység. Dolmányt varrni: betegség, közeli halál. Dolmányos ember: kolera. (1799.)

Domb. Finom emberekkel kötsz barátságot. Dombos vidék: szerencse.

Dombóvár. Papot látsz.

Dongó. Rossz hír.

Donga. Szerencse.

Dorbézolás. Rövid utazás idegenek között.

Dorong. Akaratod véghezviszed. Rövid dorong: rossz termés. Dorong vadember kezében: ájulás. Dorong asszony kezében: szép anyós. Dorong a földön faragásra előkészítve: jó dolog.

Dög. Szomorúság.

Kerner szerint: dögszag: jó hír. Döglött állat, főként ló: hosszú élet jegye.

Dörgés (villámlással): reménységeid elhervadnak. Dörgést hallasz: kellemetlen nap előtt állsz. Dörgés esővel: találkozol régen látott vidám barátoddal, s amit ő mond, arra jól figyelj. Erős dörgés: diadal a gonosz ellenségeken. Dörgéssel kísért villámlás, amely nem üt le: kibékülsz régi haragosoddal.

Kerner szerint: dörgés jegyez rossz szerelmet is.

Drágakő.

Drágaköveket látni: nyavalya, szorongatás. Drágaköveket venni: jó. Drágaköveket árulni: kedves dolog. (1756.) Az 1799-es könyv szerint: drágakő mindig egy közeli betegség jegye.

Dragonyos.

Kerner szerint: vendég. Kísértés. Látogatás.

Dráva folyamot látni: jegyez hűtelenséget. (1856.)

Drót. Csalódás. Drótostót: szegénység jegye.

Kerner szerint: drót mutat szükséget, tolakodást. Ha drótot találsz: kellemetlenségektől megszabadít. Ha álmodban padláson drótot keresel: pénzben hiányod lesz.

Egy öregasszony szerint: drótot húzni veszélyes, bíróság elé kerülhetünk szorgalmunkért. Lábost foltoztatni: kis szerencse, leginkább a családban. Jelent friss pénzt is. Drótot fonni: cselszövény jegye. Drótkötél: reménytelenség.

Dúc. Tanító úr. Jelez jó háziasszonyt is.

Duda. Váratlan öröm. Jókedv.

Kerner szerint; dudás jegyez újságot is. Dudálni: komoly gond. Dudahang teliholdnál: tolvajokat mutat. (1855.) Dudások: háborút jegyeznek.

Dugdosás. Jókedv. Bátorság. (Kerner.) Magyar álmoskönyv szerint: rejtély.

Dugasz. Tévedés jele.

Duhajkodás. Bánat.

Duna. Változás. (Kerner.)

Dunyha. Szenvedés. Dunyhát ajándékba kapni: sínylődés. Dunyhába tollat rakni: jó.

Durranás. Ijedtség.

Durvaság. Tisztesség.

Kerner szerint: gyermekek gondolata távol lévő apjukra.

Egy öregasszony szerint: változás a szívben.

Dübörgés (-t hallani): jegyez nyugtalanságot. Máskor hűséget semmisítünk meg.

Düh. Gonosz. Rossz állapot. Betegség.

Kerner szerint: dühös eb harapása: öröm látni dühös ebet: veszedelem a családi életben; lelőni dühös ebet: jó barát jelentkezése.

Egy öregasszony szerint: dühös ember: komoly gondokat is jegyez.

Dűlőút. Andalgás. Új feleség. Új élet.

Dzsidás. Csalatkozás egy nőben. Játék. Balszerencse.

*

E, É

Eb.

Az 1756-os könyv szerint: ebet látni: gyönyörűség. De a fehér eb jobb, mint más színű eb. Eb, ha fogait mutogatja: gyűlölség. Eb, ha hízelkedő: álnokságot jegyez. Eb, ha siket: ártalmas rágalmazás. Ebugatást hallani: ellenségtől győzettetni. Ebet angliait látni, kinek a szája és a fél combja fekete, egyebe pedig fehér: főember tégedet csalárdságával megkerül.

Kerner Jusztinusz szerint: eb, amely megharap, és a seb megmarad: betegség jegye; ha nem marad seb: ellenségeiden győzelmet aratsz. Ebugatás: ellenségeid győznek. Süket eb: epekedés. Fekete eb: vak gyűlölet. Lompos eb: szegénység. Házőrző, ha megmar: csalódás legjobb barátodban. Öleb: dolog.

Magyar könyvek szerint: úszó eb: segítséget jegyez. Eb, amely macskával verekszik: oltalom. Ebszőlő: öröm. Ebtövis: kellemetlen vendégség. Vén eb: szerelmes anyós. Eb tavasszal: zavar a házaséletben. Útonjárónál: gonosz. Szürke eb: verekedés asszonyokkal. Vörös eb: halál.

Ebéd. Házasság. Ebédidő: hosszú öregség. Ebédet enni idegen asztalnál: kellemetes. Ebéd otthon, vendéggel: gond.

Más források szerint: ebéd jegyez: házasságot. Magányos ebéd: betegség. Vendéggel: megcsalatás. Ebédlő: haláleset. Ebéd egy halottal: kiváló szerencse. (1855.)

Kerner szerint: ebéd, amelynek nincs vége: nagy nélkülözést jegyez. Papi ebéd: látogatást jelez. Böjtös ebéd: jó egészség. Csíklevessel kezdődő ebéd: dínomdánomot mutat.

Az 1855-ös könyv szerint: idegen szobában ebédelni: gond. Húst ebédelni nagypénteken: gonosz. Ebédre hívó harangszó, messziről: börtönt jegyez.

Ébenfa. Kis szomorúság.

Ecet. Ecetet inni: jó nyereség. Ecetfa: mulatság jele. Ecetágy: házi kellemetlenség. Ecetet árulni: kenyérgond jegye. Ecetesüveg: kár, törés, romlás. A háztartásban bosszúság.

Kerner szerint: ecetet inni szűzleánynak: gonosz.

Ecset. Kár. Ecset, amely szakállunkból való volna: új házat jegyez. Ecset disznónak szőréből: nagy szél jele. Ecset tojássárgájával bevonva: betegség.

Edény. Házi kellemetlenség. Edénytörés: mindig baj. Nőtlen embernek: agglegénységet ígér. Leánynak: pártában maradást.

Egy öregasszony szerint; edény jelez kiadást. Különféle edény: harag jegye. Kopott edény: baj egy öregasszony révén. Zöld edény: korai tavasz. Edényeskocsi: jó utazás. Edényesbolt: házasság a családban. Edényesember, ha tótul szólít meg: még abban az esztendőben házasságot jelez. (1855.)

Edény ágason, zöld udvaron: örömteljes viszontlátást mutat. Leánynak: udvarlót jegyez. Edény, ha macska kölykezett bele: szerencsétlenség.

Édes. Hízelkedés. Édes italt inni: megszerelmesedés jegye. Édesség: szerelmi kaland. Édes víz: gazdag asszony. Édes víz, ha más issza: öregasszony.

Éden. Éden kertjéről álmodni: betegség. Édenben járni: nagy öröm.

Égés. Égést látni kár nélkül: jó. Nyereség. (1756.)

Kerner szerint: égést látni füsttel és kárral: veszedelem. Betegség. Égő fa: gond. Égést oltani: lemondás kedves tervedről. Égő bokor: szép, de veszélyes asszony. Égő ház, ha másé: kiadás; ha tiéd: szomorúság egy nő miatt. Égő ág, amely nagyon füstöl: nagy veszekedést jegyez; útonjárónál: visszafordulást.

Ég. Borús ég: szomorúság. Napos ég: öröm. Égboltozat két Nappal: nagy baj egy terhesasszony miatt. Jegyez még háborút is. Égboltozat Nappal és Holddal: bő termés, jó időjárás; nagy szüret. Eget égni látni: haláleset. Égboltozatot leesni látni: vétkezésed lesz. Eget leszakadni látni: gonosz jegy. Igen kék ég: hideg idő. Égben járni és Istent látni: kárvallás. Égben, csillagok között halászó ember: veszekedés. Kinyílt ég: megmenekülsz a romlástól. Csillagos ég: nagy szerencse. Hajózni csillagos égben: veszedelemből menekülsz. Világos ég: szerelmi házasság mutatója. Lángoló ég: nagy szerencse a sorsjátékban. Ég szálló madarakkal: időváltozás. Ég, amely vízben látszik: betegség barmaid között. Égből szálló angyal: levél jó hírrel.

Kerner szerint: betegnek eget égni látni: megkönnyebbülés. Terhesasszonynak égbe szállni: szerencsés szülést jelez. Öregasszonynak égbe felutazni; változás jele. Útonjárónál borús ég zimankós idő, hegyek között havazás, gonosz öregasszony az útban.

Az 1755-ös könyv szerint: égben Máriát és szenteket látni: gyönyörű kilátások jegye. Égben sétáló bárányok: nagy időváltozást jeleznek. 1833-as könyv szerint: számjegyek az égen: ternót mutatnak.

Gvadányi Márton szerint: utasember ne nézzen az égbe, mert megüti bokáját.

Szent György napján égben járni: fagy. Andráskor igen szép, kék eget látni: nagy havazást jelent. Karácsony éjjelén égből citeraszót hallani: lánynak szerető van útban, öregembernek halál. (Régi magyar naptár.)

Gonosz jegy: sánta ördög az égboltozaton. Háború. Kereszt az égen: változás a trónon. (Lipcsei könyv.)

Zarándokok az égboltozaton, akik Kelet felé haladnak: nagy időváltozást hoznak. (Radics Mária.)

Egér. Városban: bátorság jegye.

Kerner szerint: egeret látni: nyereség. Egeret lenyelni: nehéz nyeremény jele. Egeret mezőn látni: elárulod magad. Egeret fogni és megölni: ellenségeid megszégyenítése. Egér ágyban: váratlan szerelmeskedés. Egérméreg: betegség egy hét leforgása alatt. Egeret valahonnan látni, leány álmában: az elcsábítás jegye. Egerészni jegyez özvegységet. Egerek: jólét, jó házasélet jegyei. Egérfogó: veszedelem.

Gvadányi Márton szerint: asszony szoknyája alatt bújó egér: titkos gondolat.

Útonjárónál mezei egér: céltalan utazás jele. Nagybajuszos egér: nagy ellenséged van. (1833.) Fehér egér: ambó. (1855.)

Egerek a padláson József-napkor: késő tavaszt jegyeznek. Egér a szobában Andráskor: hosszú telet mutat. (Régi magyar naptár.)

Egér, amely belénk búvik: ártalmas gondolat. (Radics Mária.)

Égerfa. Állhatatosság.

Egres. Veszekedők közé keveredsz. Egrest látni: vidámság. Egrest enni: váratlan felvidámodás. Jegyez még várva várt vendéget.

Egyedüllét. Segítség.

Egyenruha. Asszonynak mulatság, férfinak gond.

Egyház. Messziről látni: utazás idegen országba. Egyházba menni: szomorúság. Egyházban imádkozni: becsületesség. Egyházi ünnep: vígság. Egyházban másokat imádkozni látni: ellenségeid levernek. Egyházi személy betegnek igen jót jelez. Mindenkinek: vigaszt mutat. Egyházi beszédet hallani: búbánat.

Éhes ember (-nek enni adni): meggazdagodást jelez. Éhesnek lenni: jó egészség. Éhen halni: nagy változás. Éhes állatok között lenni: bátorságod nem hagy cserben. Éhes kutya: időváltozás. Éhes gyermek: vétkezel. Éhes öreg: út.

Éj. Sötét éj: családi veszekedést jelez.

Csillagos éj: hosszú élet. (1779.)

Kerner szerint: zivataros éj: kár. Éjjeliedény: előnyöd lesz. Éjjeli főkötő: asszonyuralom. Éjjeli papucs: tolvaj jár a ház körül. Éjjeliőr: lopás. Éjjeli ing: leánynál szerelmeskedés jegye; öregasszonynál: betegség. Más asszonynál: sápadt arc jele. Éjjel járni-kelni: kellemetlenséged a hatósággal. Éjjeli utazás: gonosz. Éjjeliedényen ülni: fájdalmas betegség. Éjjeliedényt ajándékba adni valakinek: fáradságos munka. Éjjel baglyot hallani: haláleset; látni: hosszú, szép idő. Éjjel ingben sétálni asszonynak: gyermekáldás jegye. Éjjel mezítelennek lenni: szégyenkezés.

Gvadányi Márton szerint: éjjel járni: gonosz; éjjel asszonyhoz járni: betegség.

1755-ös könyv szerint: éjjel kertben járni: veszedelem a háznál. Éjjel tüzet rakni: lopás jegye. Éjjel pénzt olvasni: elárulnak cselédeid. Tilos dologba keveredsz. Sok pénz: (éjjel) tömlöc jegye. Éjjel birkát hajtani: csendbiztost jegye. Éjjel vizet inni: kisebb betegség. Éjjel cicomázni leánynak: titkos szerető; öregasszonynak halál. Éjjel borotválkozni: statárium.

1833-as könyv szerint: éjjel égbe nézegetni és madarat látni: ambó.

Útonjárónál éjjeli köntös, ha asszonyt takar: kellemes találkozás jegye. Éjjeli ruhás férfi: gonosz.

Éj, amelyből madárének hangzik: búcsú az ifjúságtól. (Radics Mária.)

Éjjel köpönyegben járni: hamis bukás. (Régi magyar naptár.)

Éjjeliedény: barátság. Éjjeli virrasztás: sok munka. (Lipcsei nagy könyv.)

Gyógyszerésszel találkozni éjszaka: részegség.

*

Jó éjszakát!

Külön megbeszélést érdemel álommagyarázatainkban az az asszony, aki a takarójára kénytelen hímezni azt, hogy "jó éjszakát", mert egyébként senki se mondja már azt neki. Ez az asszony gyakran visszajárogat a kakasszó előtti álmokban azokhoz a kertekhez, amelyekben boldognak képzelt leányságában megfordult. Nagyon szeret labdázni például zárdakertekben, amelyek magas kőfallal vannak elkerítve a világtól. A kis városból csak a torony hegye látszik be a kerítésen. És ez a torony álomban néha különös hangon csalogatja kifelé a kertből a labdázó leányt. Mintha egy szépséges herceg vagy egy bőbeszédű színész ment volna fel a toronyba a harangozó helyett. Ilyenkor azután hiába illatoznak az ibolyák, bódítanak a fehér violák - sőt még a mosolygó szemű apácák is hasztalan vigyáznak az álmodóra. Ő mindig csak arra a hangra felel, amelyet a toronyból vél hallani. Így álmodik az az asszony, akinek senki se mondja: "Jó éjszakát."

Máskor ugyancsak a megcsalódott asszony színpadon találja magát, és olyan rövid a ruhája, hogy szinte szégyenkezik, mert a színpad előtt sok különböző korú és arculatú férfi áll, aki mind őt nézi a bika vagy a kos szemével. De a szégyenkezés érzetét csakhamar felváltja az öröm érzete, amikor a nagydobos belevág dobjába, és ő bár egyébként nem szokott táncolni, olyan táncot lejt, hogy attól mindenki, öreg és fiatal el van ragadtatva. Addig táncol, amíg ömleni kezd róla a verejték, felbomlik a haja, a földre csúszik a fejkötője, és megreped a sarkáig érő hálóinge, amikor is kábultan felébred, és homlokára szorítva kezét, tűnődve kérdezi: Istenem, hol jártam az éjszaka?

Ugyanez az asszony, különösen az esős éjszakákon, amelyek rendszerint a legcsalfább álmokat hozzák: nemzeti szalagos házasságkötőt lát maga előtt. Szép, kövér ember az eskető, paragrafus alakjában van kipödörve a bajusza, és az ujján nagy pecsétgyűrűt visel. Sajnos, a férfira, akivel az anyakönyves előtt megjelent: már sehogy sem bír visszaemlékezni.

Az álmok különféleségükben jelentkeznek annál az asszonynál, aki megcsalatkozva érzi magát életében. Így nagyon gyakran álmodja azt, hogy ő valamely nagy műhelynek a tulajdonosnője, aki legalábbis annyi munkás fölött rendelkezik, mint valaha az egyiptomi királyok. Ezek a munkások követ törnek, állatokat nyúznak, és csizmákat varrnak az állatok bőréből. A tulajdonosnő szabja meg, hogy mely csizmára kell sarkantyút verni. Dolgozni, reggeltől estig keményen dolgozni: ez annak az asszonynak az egyik álma, aki magát boldogtalannak véli. Ismét csak verejtékezve ébred, mint máskor a táncból.

A boldogtalan asszony álmaiban van jelentőségük azoknak a bábuknak, amelyek a ruhakereskedők kirakataiban állnak; a szépen pödört férfiaknak, akik a fodrászok boltjait díszítik; a különböző szoborműveknek, amelyek a város sétaterein állnak. A boldogtalan asszonyt szokta például megszólítani Vörösmarty Mihály, amikor álmában előtte elhalad, ugyancsak ez az asszony látja megelevenedni a Víg Hajós-hoz címzett korcsma cégérét; azt a borozgató hajósembert.

De van egy felejthetetlen álma a csalódott asszonynak. Ezt pedig ilyenformán írta le nekem egy sokat szenvedett nő, aki velem magyaráztatta meg álmait:

"Nagy sivatagban jártam: körülöttem sárga homok minden a végtelenségig. Közvetlen a látóhatár alatt egy sárga homokalagút nyílása. Fáradtan vánszorgok tovább. Hirtelen éles sivítással jön az alagútból egy végeláthatatlan tehervonat, csupa nyitott kocsival. Őrült gyorsasággal jön felém, most látom, hogy a vonat csak egy sínen fut, s bár egyenes vonalban jöhetne, mégis óriási kanyarodókat tesz. Már mellettem robog - a mozdonyon nincs senki -, teljes gőzzel rohan, sok üres kocsi elhagyott, mikor az egyikből egy kar nyúl értem, felránt magához a nyitott teherkocsiba; a kézen hosszú, hajlott körmök vannak, s a kéz folytatása maga a Sátán.

(Szép, szabályszerűen kiöltözve.) Nem féltem, és nem voltam meglepve a rablóm kiléte miatt, csak hihetetlenül szorongó érzés tartott fogva az egy vágányért; az erős kanyarodóknál ide-oda estünk, egyébként a szomszédság nem bántott.

Végre hosszas utazás után egy gyönyörű zöld színű folt töri meg a sárga egyhangúságot. Mellé értünk; egy vaskerítéssel elzárt, rendesnél nagyobb sír; földje tiszta, egyenes, felette fehér márványtábla (üresen), és a kerítésen belül egy tiszta, fehér, gyönyörű ló legel. Udvariatlan mentorom, amint közvetlen a sírhoz értünk; egy erélyes gesztussal kiejt, közvetlen a sír közepére; a vonat nagy sípolással továbbmegy, magam pedig ijedten felébredtem.

Jó Szindbádom, nagyon késő van, mesémnek vége szakadt. Jó éjszakát!"

*

Éjfél. Félelem.

Ékszer. Venni: boldogság. Eladni: nagy kár.

Kerner szerint ékszer: nagy szívfájdalom jegye. Radics Mária szerint ékszer, piros kővel: betegség.

Eke. Ekét látni: közeli esküvő jele.

Az 1799-es könyv szerint: biztos házasság. Ekevas: sértés. Sok eke: jó barát. 1855-i könyv szerint eke: félelem.

Gvadányi Márton szerint: ekéd ha vagyon: feleség is akad.

Elefánt. Gazdagnak jó, szegénynek rossz. (1855.)

Elégni. Szenvedés. Leányt is jegyez.

Elevenen eltemettetni: gonosz szerencse.

Élelmiszert árulni: irigység. Vásárolni: rossz kedv.

Éléskamra. Kellemes napok jegye. Barna nő.

Életveszély. Csalódás. Életveszélyben elpusztulni: ellenség győzedelmét jegyzi.

Elfagy valami: jókedv. Elfagy testrészed: lakodalom.

Kerner szerint: fagyott láb: víg utazás.

Gvadányi Márton szerint: fagyott fül: jó hírt jegyez. Radics Mária szerint: fagyott orr: kosár leánytól. 1755-ös szerint: fagyott kutya lába: öregasszonyt jegyez. Egy régi magyar naptár szerint: fagyott láb: tánc jele.

Elfáradás. Haszon. Elfáradni mulatságban: búbánat. Menekülés közben elfáradni: vigyázz háznépedre. Elfáradni kötéstől vagy ruhateregetéstől: jó szerencse.

Elfelejtés. Szerencse. Mulatság. Szőke nő.

Elgázolás. Óvakodj egy nőtől. Elgázoltatni csordától: nagy időváltozás. Elgázolt kendő: búbánat.

Eljegyzés. Nagy kellemetlenség.

Elkésés. Harag.

Elkerülni valamit: gyávaság. Elkerülni jó barátod: ellenségeid vannak.

Elkeseredés. Barátság.

Elkölteni vagyonodat: rossz emlék.

Elköltözködni. Nagy kár a házban.

Ellenséged, ha felborzad bosszúságodra, temiattad megaláztatik. (1856.)

Ellenséggel találkozni: kellemetlen dolgon túlesel. Ellenséggel barátkozni: betegség.

Előkelő emberrel társalogni: nagy tisztelet.

Elsorvadás. Bánat.

Elsüllyedés. Nagy mulatság.

Elszökni. Gyász.

Eltévedés. Kétségbeesés.

Elutazás. Perpatvar.

Elválás. Feleségtől: hiábavaló remény. Elválni baráttól: csalódás. Elválás rokonodtól: rövid időn belül megházasodol. Elválás miatt búsulni: szerencse. Elvált asszony: gyönyör. Gyereket elválasztani: jó remény.

Elvarázsolva lenni: jegyez szerencsét.

Elverni anyóst: öröm. (1855.)

Elpirulás. Kárvallás.

Elvirulás. Bú.

Elsápadás. Közeli betegség.

Ember. Embert látni: gond jegye. Ismeretlen embert látni: jó.

Az 1755-ös könyv szerint: embert koszorúban látni: nyárban jó, télben ártalmas. Koronás ember: nyereség. Főemberrel beszélni: hasznos. Vademberekkel verekedni: jó barátság.

Kerner szerint: ember: gond. Embert messziről látni: jó üzlet. Fekete ruhás ember: balhír.

Gvadányi Márton szerint: ember mezítelenül: álomtalanság, asszonyember mezítláb: megcsalás.

Ember állatbőrben: veszedelem. Ember hason fekve: szegénység. Ember sárban: mulatság. Ember hajadonfővel: halál. Öregember: gondolat, amely titkos és gonosz. Ember, aki fára mászik, jegyez elválást. (1855.)

Guggoló ember: jó termés. (Radics Mária.)

Szeretkező ember: jó gondolat. Állattal szeretkező ember: egyedüllét. (Lipcsei nagy könyv.)

Ember, aki követ tör: nehéz út. (1790.)

Ember az ágy alatt: házassági perpatvar. Ember, aki bolha módjára ugrik: szemérmetlenséget látsz. Ember a háztetőn: gonosz. (Bucsánszky.)

Ember és Kos együtt: hosszú élet. Ember és Bika együtt: sok feleség. Ember és Skorpió együtt: gonosz. (Dálnoki Gaál Gyula gyűjtéséből.)

Útonjáró embernek: nagy gond.

*

A gonosz ember álmai

Arról az emberről, aki álmában annyi rosszat követ el, hogy napközben alig győzi jóvátenni.

Ez az ember rendszerint azzal kezdte álmát, hogy az erdőben elfűrészelte a fák derekait, hogy azok majd agyonüssék a jámbor utazót, aki a rablók bunkója elől megmenekült.

Nappal aztán az emberünk kiszaladt az erdőbe, és bocsánatot kért a fáktól. De azok szomorúan néztek rá - mit sem ért a bocsánatkérés, miután már egyszer elfűrészelték őket.

*

Ez az ember álmában mindig verte az állatokat, vasvilla nyelével a jámbor barmokat, amelyek bőgtek a fájdalomtól; szíjostorral a szegény lovakat, amelyek keservesen rángatták kötőfékjeiket; de bántalmazta még a fiatal ebeket is, amelyek pedig kutyák szokása szerint hízelkedve húzódtak lábaihoz... És ha elérhette a galambok dúcait, akkor kitépdeste e szelíd madarak tollait.

Emberünk alig várta, hogy a verebek megszólaljanak, amelyek csiripelésükkel mindig azt szokták megbeszélni, hogy mi történt az éjjel. Bizonyára tudták ezek a korán kelő madarak, hogy emberünk hány állatot pusztított el az éjszaka, és ezért lármáztak. Mit tehetett a szegény, álmában elfáradt ember? Elment a gyapjas kosokhoz, és megvakargatta a tavaszi szarvuk tövét, mert tudja, hogy ez jólesik nekik. Elment a tehénkéhez, és friss sarjút vitt neki ajándékba. De az állatok szeme továbbra is szomorú maradt.

*

Ez az ember még mást is csinált álmában: - rablókkal cimboráskodott, segített nekik a pecsenyéjük forgatásánál; hamispénzverők odúiban tanyázott, és mindenben helyeselt e sötét képű embereknek; akasztásoknál segédkezett a hóhérnak, és még akkor sem rendült meg, amikor azt vette volna észre, hogy az akasztásra ítélt ember nem más, mint a legjobb barátja; haldoklók feje alól rángatta ki a párnát, pedig a haldoklóban éppen öreg édesanyját ismerte fel; gyermekeket dobott bele a Dunába, és nem törődött keserves sikoltásukkal. Végül aztán mindig felakasztotta magát, hogy fuldokolva ébredt fel.

Emberünk nappal hiába ment el bocsánatot kérni az akasztófadombhoz: a szél ott most is keservesen sóhajtozott, mint akárcsak az éj óráiban. Hiába ügyelt arra, hogy valahogy ne kerüljön erszényébe ólomból öntött tallér, sem pedig karimáján körülreszelt arany: nem tudott szabadulni a gondolattól, hogy álmában hamispénzverőkkel cimboráskodott. Legjobb barátját pedig megölelte és megcsókolta, amikor találkozott vele. De hiába volt a sírás, a legjobb barát csak szomorúan nézett rá, mintha tudta volna, hogy álmában őt felakasztották.

*

Az álmok pedig mind gyötrelmesebbek lettek... Például sohasem emberünket kergették álmában a zsiványok és vadállatok, mint ez a jó emberekkel történni szokott, hanem emberünk kergetett hosszú husánggal olyanokat, akik az égő házból menekültek. Nyulakat üldözött, amelyeket aztán széjjeltépett, hogy véres lett mind a két keze, mint a vérrel foglalkozó embereké. Virágzó fákról tépte le a fahéjat, mint valami szörnyű fanyűvő, mint valami medve...

Hiába vetett pénzt a táncoló medvének, nem tudta elfelejteni azokat a fákat, amelyekről ő húzta le a ruhát.

Mikor emberünk már nem tudott hová lenni az álmai rettenetességei elől, felkereste azt az Embert, aki álmok kitalálásával és megmagyarázásával foglalkozott. Az álomfejtő végighallgatta emberünket, aztán így szólott hozzá:

- Gyere el mához egy hétre hozzám. Addig majd gondolkozom álmod jelentősége felett. Most erre az egy kérdésre felelj nekem: - Sohasem hallottál álmodban kiáltó vadludakról?

- Nem hallottam - felelt az ember, mert elhatározta, hogy igazat mond az álomfejtőnek.

- Akkor tudom, hogy egy hét múlva el fogsz jönni. Semmi csalárdság, kigondolás nincsen álmodban.

*

Emlék. Szomorúság. Emlékkő: váratlan vendég.

Emlősállat. Szerencse.

Ének. Énekelni és vigadni: szomorúság.

Kerner szerint: énekelve élni: jó egészséget jegyez. De gyászt is. Éneklőt látni: közeli látogatás. Mély hangú ének: kellemetlenség, kellemetlen hír, balog. Vékony hangú ének: vidámság. Éneklő szobor: magány.

Éneklő kanonok: asszonynak gond, férfinak jó egészség. Énekesnő: családi zűrzavar. Énekszó a szomszédból: vigyázz az asszonyra. Énekszó esős éjszakán: halál. Éneket hallani temetőben: nagy időváltozás jegye. Énekes koldus: gonosz. Énekes koldussal együtt asztalnál ülni: nagy szerencse. Éneklő gyermek jegyez rossz egészséget. Éneklő állat: nehéz idők mutatója. Éneklő ajtó: balsors. Éneklő kút: jegyességed felbomlik. Útonjáró éneklése: boldogtalan élet jegye.

Gvadányi Márton szerint: éneklő asszonyt kerülj, mert nyakad szeged.

Énekszó Mihály napján: rossz időjárás. Andráskor: hosszú, hideg tél. Újholdkor: hideg. Hétfőn: balszerencse. Kántorböjtben: kis változás. Éneklő szél esős éjszakán: halálesetet jegyez. (1799.)

Énekes, ha nagyon öreg: nem sok jót jelent. Ha fiatal legény énekel: leánynak megszerelmesedést jegyez. A szél éneklését hallani: derült idő. (Radics Mária.)

Éneklő emberek a padláson: tűzvészt jelentenek.

A különös álmokból: éneklő ruhadarabok, amelyek a napon száradnak: bűnös szerelmet mutatnak. (Saját gyűjtés.)

Enni. Egészséges. Evést látni: látogatás. Vagy jó jövedelem.

Enyelgés hitestársaddal: jegyzi kívánságaid teljesülését. Szolgálóddal enyelegni: jó. Idegen asszonnyal enyelegni: gonosz, haláleset. Szőke nővel: bánat. Kövér nővel: ifjúság. Öregasszonnyal: mérgelődés. Gyermekkel: vénség jegye.

Enyv. Csalódás házasságodban. Jegyez még nehéz elválást szerelmesünktől. Útonjárónál: lopás.

Epe. Harag.

Kerner szerint: betegség jegye.

Enyhe idő. Csalódás.

Epedés. Vigasz.

Eper. Nagy öröm. Epret enni: civakodás.

Kerner szerint: epret enni: jó házasság, jó üzlet. Sok eper: nagy barátság. Epret szakítani: kár.

Eper: csók jegye. (Radics Mária.)

Építeni látni ő házát: megutálás. (1755.)

Kerner szerint: gyors előremenetelt is jegyez. Lakásváltozást is mutat.

Épület (ha nagy): terveid nem sikerülnek. Kis épület: csalás áldozata vagy. Szegényház: betegség.

Érc. Veszteség. Ércet vágni: gond. Érckakas: szeszélyes élet.

Erdész. Reményteljes jövendő.

Kerner szerint: váratlan örökség jele. Erdészház: barátságos fogadtatás idegen embereknél.

Erdő.

Az 1756-os könyv szerint: erdő, ha zöld, és a nagy fáknak ágaitól oly sűrű, hogy nehezen járhatni el benne: méltóságot jegyez, de nem kedved szerint valót.

Kerner szerint: erdőt messziről látni: félelem. Sötét erdőben járni: megcsalás jegye. Nagy fájdalom. Erdőégés: fájdalom. Fiatal erdőben járni: nagyon jó.

Ereklye. Háládatosság. Komoly dolgok előtt vagy.

Érem. Szegénység.

Eresz. Szerelem.

Erkély. Veszedelem.

Ernyő. Csak nagy vigyázattal kímélheted meg magad közeli károsodástól. Ernyős kocsi: biztonság jele. Napernyő: idegenek veszik fel munkád bérét.

Erőlködés. Bátorságot jegyez.

Erőtlenség. Szegénység. Betegnek: halálos bűn.

Erőszak. Harag.

Érsek. Szerencse.

Erszény.

Kerner szerint: erszényt találni: kellemes élmény. Üres erszény: jó jel, de adósságot is jegyez. Elveszített erszény: váratlan gazdag házasság jegye.

Érvágás. Pénznyereség.

Érverés. Komoly munka.

Esni, de megkapaszkodni: becsületed forog kockán, de jót jegyez. Leesni: betegség. Leesni, de meg nem ütődni: szükséged véget ér. "Esni látni magát: tisztesség." (1756.)

Esküdni, igazság szerint: jó. Hamis eskü: bírót jelent.

Az 1756-os könyv szerint: "Eskütt ember ha vagyon kedved ellen, azért, hogy mások irigylenék: jámborok ügyedet szánják, bánják."

Kerner szerint: esküdni: mindig kellemetlenség jele. Bíró előtt esküdni: nyugtalanságot mutat. Mások esküjét hallani: nagy gond.

Esküvő. (Lásd Házasságnál.)

Eső.

Az 1756-os könyv szerint: "Esső, ha reád csepeg aprónként: valami kevés pénzt adnak." Gyenge eső, amely az ablakon át beesik a szobába: nyereség. Eső, amelyet a szél ablakhoz csap: erővel elragadnák a te szerencsédet, ha lehetne. Szapora eső: bő esztendő.

1833-as könyv szerint: sűrű eső: ambó.

Kerner szerint: tartós eső: kellemetlenség. Kis eső: kis nyereség. Napsugaras eső: kellemes változás. Eső viharral: veszekedést jelez. Csendes eső: kis perpatvar. Erős eső: rettentő esztendő. Esernyő: könnyebbség.

Eső Mihály napján: gonosz. Andráskor: hosszú tél. Útonjárónál szapora eső: szapora út. Öregembernél: gonosz.

Radics Mária szerint: halk eső: betegség. Eső, amelyet messze látunk: eltávolodik valakink. Eső, amely nem tudna leesni: szeles időjárást mutat.

Esperes. Udvarias barátot jelez.

Esti csillag. Reménység. Segítség.

Kerner szerint: jelez veszekedést szerelmeseddel. Házasoknál: perpatvar. Gyanú alatt álló gyermekeknél: betegség. Elsötétülő esti csillag: szerencse.

Radics Mária szerint: esti csillag jelez változást az egészségben.

Esthajnal. Szerelem.

Esti harangszó. Ismerőst temetnek.

Esti zene. Rossz hír. Este zenélni: betegség.

Estebédre menni. Áldás legközelebbi vállalatodnál. Estebédet enni: jámbor férjet vagy feleséget jegyez.

Estet látni. Hűtlenség jele. Esti pír: egészség, hosszú élet.

Északi fény. Zavaros idő.

Északi szél. Gondterhelt öregség.

Eszelős. Gond.

Esztergapad. Szeszélyes szerencséd.

Esztergályos. Egészség. Jó kilátás. Nehéz munkád eredményes. Vagyont is mutat. Esztergályozást látni: derék házastárs jegye.

Esztendő. Nyereség. Évek, ha magad éveit is számolod: gazdagság; ha más éveit számolod: szemrehányás. (1756.)

Étel. Csalódás. Étellel jóllakni: fáradtság. Állatot emberi eledellel táplálni: szaporaság a családban. Ételt szagolni: kellemetlen hír. Gyermeket etetni: jólét. Főtt étel mezőn: verejtékes munka. Sült étel: betegség. Hideg étel: változás. Étel, amelyet kívánunk, de nem ehetünk: szerelmi csalódás. Étvágy: nagyon jó.

Kerner szerint: étel, amellyel magunkat megterheljük: gonosz.

Gvadányi Márton szerint: reggeli étel, ha zsíros: dologtalanságot jegyez.

Útonjáró étele: szomorúság, gond.

Böjtben sok étel: egészséges. Adventben: szép ünnep.

Ételek, amelyeket messziről látunk: nem teljesült reménységek. Kisasszonynapján étel (kevés): hosszú, hideg ősz. Baromtartó embernél étel: mindig gonosz. Öregembernél sok étel: betegség. Ételtől öklöndözni: ambó. (1833.)

Evező. Okos cselekedet.

Evőkanál jegyez szerencsét.

Ezerjófű. Élvezet.

Ezredes. Bosszúság.

Ezüst. Csalás.

Az 1799-es könyv szerint: ezüstpohár: hosszú betegség jele. Ezüstöt találni: vész a marhák között.

Kerner szerint: ezüstöt találni: ugyancsak gonosz; baromtartó embernél veszedelem. Ezüsttel kereskedni: nyereség. Ezüstpohárból inni: sokáig őrzöd az ágyat. Ezüstbánya: eszméletlenség, ájulás. Ezüstfonál: remény. Ezüstlevél: felesleges dologba kezdel. Ezüstműves: jó barát. Ezüstérem: nem mindennapi vendég.

1833-as könyv szerint: ezüst jegyez extrátot.

Európa. Európában lenni, és Amerikát látni: gonosz csalódás.

Evetet vagy madárfiat látni: nyereség. (1799.)

*

F

Fa. Fáról leesni jegyez halált.

Az 1756-os könyv szerint: fa alatt ülni jelezi, hogy jó hírt mondanak. Fákat égetni látni: szomorúság. Fának tetejére hágni: nagy bátorság és becsület. Fára felhágni: ellenségein hatalmat vészen, és kedves vendéget jegyez. Fára (zöldre) felhágni: jó. Fát (aszút) látni: gonosz. Fát (zöldet és szépet) látni: ellenséget meggyőzni. Fát levágni: csalárdság. Fát szedni: bánat. Fát (megtermettet) látni: bátorság.

Kerner Jusztinusz szerint: zöld fa: reménység. Sötét fa: bánat. Fa tetején ülni: barátság. Zöld fára mászni: ellenségeidet megszorítod. Magas fát látni: gonosz. Öreg fa: tisztelet. Virágzó fa: mérhetetlen szerencse. Égetni való fa: veszteség, amelyet egy követelésünk elveszítésével szenvedünk. Száraz, kopasz fa: rossz következtetés. Gyümölcsöző fa: hűséges barátot lelsz. Földön fekvő élő fa: legjobb reményeink szégyenkezésbe vesznek. Fa és kígyó együtt: szerelem egy idősebb asszony iránt.

Radics Mária szerint: fáról leugrani: nagy bosszúság. Fáról leesni: sikertelenség. Fát eladni: örökség. Fát szállítani: haláleset. Fát fuvarozni: állapotod rosszabbra fordul. Betegnek gonosz. Fát fűrészelni: kellemetlen ismeretség. Fát hordani: zavar életpályádon. Fát venni: légy takarékos. Falevél (hervadt): betegség jegye. Hulló levél: haláleset. Zöld levél: utazás. Falábon járni: szomorú jelen.

Gvadányi Márton szerint: fatetőn ülni és kukorékolni: éhséget jelez.

András napján sok fa: sok szegénység. Zúgó fa Mihály napján: veszedelem. Fa, amely beszél böjt idején: gonosz.

A különös álmokból: járó-kelő fa: hideg időjárás. Holdvilágig érő fa: kedvesed nagyravágyó, megcsal. Vízen úszó, gyökeres fa: szüleidről rossz hír. Hóban mendegélő fa: zavaros élet. Fa, amely az ágy alatt nő: reményteljes gondolat. Fa, amely megszólít: új ismeretség. (Saját jegyzetek.) Falábon járni: fiatalkori örömök visszatérése.

Fácán. Szerencse.

Facipő. Megelégedés.

Faggyúgyertya. Barátság.

Kerner szerint; faggyúgyertya jelent olyan ügyeket, amelyek elfogadható befejezést nyernek. Faggyúgyertya-világítás: nyugalom és megelégedettség. Faggyúgyertya zárdában: nyugtalanság. Faggyúzni: vadászat falun vadra, városon nőre. Csizmát faggyúzni: hideg időjárás; lószerszámot: váratlan utazás.

Radics Mária szerint: sok gyertya: siralomház.

Gvadányi Márton szerint: messziről faggyúgyertyát látni: bujdosó szerelem.

Padláson faggyúgyertyával járni: elszaporodnak az egerek. András éjjelén faggyúgyertyával járni: hosszú tél. Istállóban faggyúgyertya: hideg időjárás. (Régi magyar naptár.)

A különös álmokból: faggyúgyertya testünkben: gyötrelmes szerelem jegye. (Saját jegyzetek.)

Fagy. Öröm. Öregembernek gond. Fagylalt: csalódás.

Fahéj. Szabóval lesz dolgod. Egészség. Fahéjat enni: csokrot kapsz.

Kerner szerint: harag jegye. Jelez nagy sűrűséget is.

Fájdalom. Örvendezést mutat. Szívfájdalom: kedves. Torokban fájdalom: orvost mutat. Szemfájás: öregasszony.

Fajdkakas. Hűtlen asszony.

Fajtalankodás. Jó egészség.

Fáklya. Nagy újság. Jelez hosszú életet is. Kioltott fáklya: vőlegény vagy menyasszony elválik. Szerelmeseknek fáklya jelez közeli eljegyzést is. Fáklyát vinni: megszerelmesedés jele. Fáklyásmenet: nagy öröm.

Fal. Városnak vagy várnak a fala jegyez ismeretséget rokonokkal. Falon járni: nyugtalan, gondterhes élet. Magas fal: nem jutsz el végleges célodhoz, félúton megállasz. Alacsony fal: akadályra bukkansz.

1756-os könyv szerint: falon járni: nagy gond.

Gvadányi Márton szerint: befalazva lenni: igen jó, mert közeli szerencse jegye.

Radics Mária szerint; falon ülni és idegen udvart látni: hideg időjárás, jelentékeny változás, új gondok jegye.

Fal, amelyre írunk: bujálkodás. (1855.)

A különös álmokból: fal, amelyből egy asszony kilép: halálesetet jelez. Fal, amely fejünkre dől: elválás egy asszonytól. Templomfal éjjel, halottakkal: rossz hírt mutat. Pincefal kísértettel: betegnek javulás. Falon szemérmetlen képek: titkos gondolatok jegyei. (Saját jegyzetek.)

Fehér fal általában hideg időt jelez. Börtönfal gazdának: szaporodás állataiban. Fal, amely mögött akasztófa áll: viruló gazdagság. (D. G. Gy. gyűjtése.)

Falióra. Boldog öregség.

Falka. Vagyon.

Falragasz. Gonosz.

Falu. Vidámság.

Kerner szerint: sok falu bizonytalan jövendőt mutat. Sok falu, amelyben házunk van: sok jó barát jegye. Faluban hálni: szerencse. Falusi templom jegyez szép szerencsét az egyedüliségben. Falusi húsvét: vidám ifjúság, jó öregség. Falusi ember: megelégedettség. Falusi pap: jó tanács.

Fánk. Szép ismeretség jegye.

Fanyar íz. Öröm.

Faragás. Mulatság:

Farakás. Hideg idő.

Farok. "Farkad, ha vagyon, bátorság." (1756.)

Kerner Jusztinusz szerint: farok jegyez bőséges életet, hiánytalanságot, meleg ágyat. Görbe farok: asszonynak gonosz.

Gvadányi Márton szerint: farok annál jobb, minél bojtosabb, görcsösebb.

Radics M. szerint: "Farkod ha bojtos, gazdag feleséged."

A különös álmokból: több rőfnyi farok korai örökség jele. Egérfarok asszonyon: lustálkodást mutat. Rókafarok, ha orrunk alatt nő, megcsalnak. Tehénfarok, amely orrunkról lóg: elmulasztott teendőjegye. Ugyanez jegyez rossz állapotot a másvilágon. (Saját jegyzetek.)

Farkas. Rövidülnek a napok. Farkassal játszani: ellenségeid szaporodnak. Farkast látni: jó barátot jegyez. Farkastej: eltévedés. Farkastanya: hamisság. Farkasszőr: oltalom. Farkasfog: gyermeknek jó, asszonynak: gyermekáldás, öregnek: gonosz. Farkasalma: bánat. Farkasszínű ember: esős időjárás. Farkastorok: gonosz. Farkas, amely erdőszélen jár: öregasszonynak halált jegyez, fiatal nőnek titkos utat. Éneklő farkas: veszedelem. Öreg farkas: szegénység.

Szűz havában: farkas nehéz esztendőt jegyez.

Gvadányi Márton szerint: farkas, ha megszólít és elkísér utadon: gonosz; asszonynak változás jegye.

Farkassal aludni: szép idő. (1833.)

Farkas az ablak alatt: tűz. Farkas a küszöbön: betegnek igen jó. Farkaskutya: játék. (1855.)

Szent Mihály napján: szelet jegyez. Útonjárónál elakadást mutat. Böjtben: hiábavalóság.

Farsang. Temetés.

Fátyol. Öröm. Ha rajtad van: tisztelet jegye. Máson: ne légy hiszékeny. Fátyolt kötni fel: jegyez mások hibája miatt való szenvedést.

Fattyú. Nyeremény.

Fazék. Öröm. Fazekas: cserebere. Sok fazék: betegség.

Fecske. Szerelem. Szerencse. Jóakarat. Repülő fecske: váratlan út. Fecskecsicsergés: szerelmesnek igen jó.

Fecskendő. Ha gyorsan viszik, jegyzi, hogy rokonaid segítségért fordulnak hozzád.

Fedni. Nőnél férjhez menést mutat.

Feddés. Bátorság.

Fegyver. Házasságbeli dolog.

Kerner Jusztinust szerint: fegyver örömet jegyez. Fegyverbe öltözni: megházasodni. Fegyverkamra: veszekedés. Törött fegyver: kár.

Fehér ruha. Egészség. Pletyka. Fehéríteni: jó hír.

Fehérnemű. Rák havában: gonosz megszólás.

Fej.

Az 1756-os könyv szerint: "Fejedet ha megfésülöd emberek szeme láttára: dolgodat sokan dicsérik, és téged megbecsülnek." Fejet látni vinni: ellenséged meggyőzöd. Fejed: ha magad viszed: nyereség. Fejmosást látni: gonosztól való szabadulás. Fehér fej: nyereség. Fej leeresztett hajjal: tisztesség. Beretvált fej: csalárdság. Fejed, ha erős hajú, mint a disznónak sertéje: gonosz szerencse. Borzas fej: szerencsétlenség. Fejed, ha felettébb nagy: békességszerető embereknek békétlenség, betegnek főfájás, vitéznek fáradság, szegénynek gazdagság, fejedelemnek gonosz. (Fejed, ha igen kicsiny; ellenkezője a fentieknek.)

Kerner szerint: fejet borotválni: szégyen; véres fej: kellemetlenség; merev fej: nevetségesség; fejet mosni jelez megszabadulást egy szerencsétlenségtől; nagy fej: nehézség; kis fej: korlátoltság; sok fej: üzleti veszteség; kopasz fej: tisztesség; borotvált fej: tartozás; tüskés fej: rossz szerencse; koszos fej: szerencsétlenség; nagy fej: szerelmeseknek nyugtalanság; hátrafordított fej: dolgaidban hallgasd meg a tanácsadót; fejedet megmosod szagos vízzel, amelyet mások hoznak, és ruháid is illatosak lettek a víztől, és te ezt szégyelled: jegyzi, hogy akaratod ellenére, ellenséged nagy bosszúságára nagy tekintélyed lesz; guruló fej a földön: nehéz időket mutat.

Állatfej: nem jó. Madárfej: változás. Madárfejet fogni: nagyon jó. Madárfejet levágni: ellenséged legyőzöd.

Saját fejedet látni: tisztesség. Fejfájás: öröm.

Gvadányi Márton szerint: férfifej asszonytesten: igen gonosz. Halálfej: szerencse. Madárijesztő feje: szerelem egy gazdag asszonyba. Bábu feje (tengericsőből): hosszú tél. Tökből faragott fej: kísértet.

Különös álmok: fejünk, ha lábunk között lóg: öregasszonyt mutat. Fejünk a háztetőn: szélvész. Fejünk sok más levágott fej között: változás egy nőnél. Cérnával nyakunkra varrott fej: ellenség. Elhagyott fej az országúton: gonosz. (Saját jegyzetek.)

Fejni. Eljegyzés. Fejő lány: vígság.

Gvadányi Márton szerint: fejő lányt megölelni úgy, hogy a sajtárból kiömlik a tej: gyermekáldásjegye.

Radics M. szerint: fejőistálló: gond. Békát (varangyost) látni, amely megfeji a teheneket: gonosz betegség. Újholdkor fejni: betegség.

Fejedelem. Vele beszélni nagy tisztesség. (1756.)

Kerner szerint: változó szerencsét jegyez.

Fejelés. Szomorúság.

Fejőstehén. Jó hír.

Fejsze. Életveszély. (Fejszét látni jegyez még szerencsétlenséget is.)

Fejeskáposzta. Kár. Szándékod gonoszul végződik. (1799.)

Fejtés. Szegénység. Álomfejtés: koplalás. Álomfejtő: furfang.

Fekély. Nyugtalanság jegye. Nagy fekély: gond.

Fekete (szín): semmire se jó.

Fekvés. Az ágyban: szomorúság. (1799.)

Kerner szerint: szomorúság. Fordítva feküdni az ágyban: bő esztendőt mutat.

Gvadányi Márton szerint: fekvő ember, ha idegen, asszonybaj.

Radics M. szerint; fekvők: gonoszat jegyeznek.

Félelem. Félni gonosz azoknak, akik nem tudják, hogy miért félnek. (1756.) A szegénynek néha jó, gazdagnak gonosz.

Kerner szerint: félni látni valakit: jelez ellenség felett győzelmet. Félni ok nélkül: betegség jegye.

Felakasztani magunkat: betegség, ijedtség. Mást akasztva látni: rossz hír. Felakasztani akarnak, de megmenekülsz az akasztást néző tömegben: nagy nyeremény. 1833-as könyv szerint: kvinternó.

Feldagadás. Jó kilátások.

Felébredni ágyban: lopást jelez. Széken felébredni: örvendetes hír.

Feledni. Mulatság, szerencse.

Felégetni valamit: szerencse. Betegnek: egészség.

Félelmetes. Szerencsés szerelem.

Feleség. Vele élni: harag. Terhes feleség: kis remény.

Kerner Jusztinusz szerint: feleség mindig kellemetlenség jegye.

Fél (gomb): utazás.

Felgyógyulni. Levél.

Félhold. Szerencse.

Felhő. Felleget fehéret látni: hiábavaló félelem. (1756.) Felleget, feketét, látni: nyomorúság.

Kerner szerint: gond, szakítás, nagy betegség, váratlan örökség.

Félkegyelmű. Szerencse.

Felkelni ágyból: betegséget mutat.

Felmelegíteni ételt: pletyka.

Felső (a kártyában): hosszú élet.

Félszegség. Kacérság.

Fenék. Veszedelem. Valaminek fenekét látni: kételyek elmúlása. Valaminek fenekét megfogni: gazdag házasság.

Fény. Üröm. Távoli fény: szerencsés utazás. Éles fény: egészség. Nagy fényesség: szerencsétlenség.

Fenyves. Szerelem. Fenyőfa magvát enni: mindenkinek jó.

Féreg. "Ha megyen tőled: ellenségeid megesméred s meggyőzöd." (1756.) Féregtől megijedni: gonosz, rosszakarat.

Kerner szerint: féreg jegyez betegséget. Férget megölni öröm.

Férfi. Jó egészség.

Fergeteg. Reményed füstbe megy.

Férj. Szerencsétlenség.

Festeni. Igazán szeretnek. Festő: hosszú öregség.

Fésű. Veszekedés. Egészségre jó. Hajat fésülni: haszontalan munka. Te meggyőzöd azt, aki fésül vagy akit fésülsz.

Fészek. Közeli házasság.

Ficamodás. Kellemes látogatás.

Fickó. Remény.

Fillér. Jó érzés.

Findzsa. Udvarló.

Fiók. Jó mulatság.

Fivér, aki fiatalabb: gúny jele.

Fiú. Mindenkinek szerencse.

Fodrász. Pletyka.

Fodor. Öröm. Őrizkedj a fodros hajtól.

Fogságba menni: csalárdság. (1756.) "Fogva lenni és felettébb rajta bánkódni: nyomorúságod örömre fordul." (1756.)

Fog. Fogat enni: halál. Fogad, ha kihull: egy atyádfia meghal.

Az 1756-os könyv szerint: fogadat szádból kiszedni: siralom. Első fogat elveszíteni: nehéz felejtés. Fogaid, ha mind kifutnak: egészségesnek gonosz; betegnek egészséget jegyez. Fogaid ha összenőnek: tévelygés, visszavonás. Rothadt fog, ha kihull: jó. Fejér fog, aranyos fog: jó. Fog (viaszból): szörnyű halál. Fog fehérónból: kisebbség. Üveges fog: halál. Ezüstfog: gazdagság. Fogaid, ha másodszor nőnek: jó. Fogaidat tisztítani: nagy ártalom. Fogaid, ha elédbe esnek: gyermekeid halála. Fogaid nyelveddel kitolni: dolgaidnak jó vége.

*

Magyarázat az odvas fogról

Szindbád csak késő öregségére jött rá, hogy a mindenféle álmok különbözőségéhez mily sok befolyása van egy odvas fognak, amely az álomhoz becsukódott szájban rejtőzik. Azt lehetne mondani, hogy bizonyos évszakok kezdetén: így a nedves tavasz vagy a csepegő, őszi idő kezdetén, az odvas fogak dirigálják mindenfelé az álmokat. Egy ilyen haszontalan fognak olyan hatalma van, hogy elővarázsolja a legvénebb ágydeszkák közül azokat az álmokat, amelyektől már a régi emberek is szenvedtek, akik egy másik ágyba mentek.

Aminthogy a vacsora nélkül lefeküdött ember az első kakasszó előtt mindig olyan hatalmas pástétomokkal találkozik össze, amelyekkel máskor életében nem jöhetne össze - így az odvas fogakat hordozgató ember látja azokat az álomképeket, amelyekre magyarázatot nem tud lelni. Az ő álmában valamely csodálatosan selymes tapintása lesz a cukorspárgagöngyölegeknek, amelyek egyébként csak befőzés vagy komoly bánat idején szoktak mutatkozni az álom függönyén. Ezeket a cukorspárgákat mind arra az odvas fogára szeretné kötözni, bár egyébként még a nyelvével is fél hozzányúlni a fájó foghoz. De nemcsak felkötözi a spárgát a fogára, hanem kikeresi azt a régi pinceajtót, amely már nem a festéktől, hanem az öregségtől zöldült meg. Most aztán nincs egyéb tennivalója, mint a pinceajtó kilincsére kötözni a spárga másik végét. Akkor aztán leülhet nyugodtan; majd jön valamerről egy elszabadult, kósza szélroham, mire bevágódik a pinceajtó, és ő örökre megszabadul a fogfájástól.

Ugyancsak a fogfájós ember látja álmában a különböző harapófogókat; ha férfinak a fogába vágott volna bele a le- és felszaladgáló villám, akkor a harapófogó szoknyába öltözködve jön be hozzá, mint akár egy bábaasszony. Ha a női nemen helyezkedett el az odvas fog, akkor ugyanaz a harapófogó csinos huszárnadrágot ölt, mint egy kvártélyt kereső katona.

De nagyon gyakori az odvas fog álombeli csínytevéseiben a szorongattatás érzete. Ez a szorongattatás pedig nem úgy jön létre, hogy az ember bemenne a faliszekrénybe, ahonnan semmi módon nem tudna kijönni, mint akár az egér a fogóból. Ez a szorongattatás úgy sem mutatkozik, mint az egészséges nőknél szokott, hogy emberré változna mögöttük a dióverő pózna, amely derekukat olyan erővel ölelné át, hogy az ölelésből semmi körülmények között megszabadulni nem tudnak felébredésükig. Az odvas fog szorongattatásai rendszerint kezdődnek meleg fürdővel, igen ám, de a fürdővíz tele van mindenféle mocskosságokkal, gumószemű békákkal és ijesztő kígyókkal. (Ez a meleg fürdőzés egyébként száz eset közül kilencvenben biztos megbetegedést jelent.) A szorongattatás úgy is szokott kezdődni, hogy az alvó csengetést hall ajtaján, de odakint nem az öreg levélhordó áll, akit csengetéséről megismerni szokott, hanem valamely rettenetes hivatalszolga, aki egyenesen a másvilágra akarja elvinni a delikvenst. Nem ritka az odvas fog álmaiban a kapun dörömbölést hallani. De a kapu előtt nem a postaszekér áll, hanem fehér kesztyűben, lángpiros ruhában a hóhér. Máskor szűrös fekete rablók.

Ne higgyük, hogy az odvas fog álmai csak a szegény embereket látogatják meg; elmennek ők a királyokig meg a fejedelmekig. Ilyenkor írják alá a királyok a halálos ítéleteket, és ilyenkor mennek háborúba. Mert a királyok sem mentesek az odvas fog esetén a kínzó álmoktól.

A tapasztalat szerint a legtöbb odvas fognak (pláne, ha már meglehetősen régi, nyugalomba vonult az evés és a rágás kötelessége elől) megvan a maga rendes, megszokott álma. Szindbádnak például volt egy ilyen lyukas foga, amely bizonyos éjszakákon oly pontosan jelentkezett, mint valamely hűséges házi kísértet. Azt mondják, hogy a lyukas fogra helyezvén nyelvét az ember jobban tud gondolkodni. Ez lehet napközben. De éjszakának idején: mikor a lyukas fog jelentkezik: még álmodni sem tud az az ember se, aki sárkány-zsinegen tudja előrángatni az álmait, mint akár Szindbád is. A lyukas fog leteszi a garast, őneki engedelmeskedik a máskor vándorbottyán elkalandozó szív, és dehogyis mer kimozdulni kamrájából még csak a szomszéd álomházig sem, nem pedig messzibb utakra. A lyukas fognak az a természete, hogy megharapja a leggyöngébb szívet is. Hiába sírdogál a szív kamrájából:

- Csak ide szeretnék menni Virághoz, és megmondani neki, hogy éppen úgy szeretem, mint akár a mézet holdváltozáskor.

- Éjszaka mindenkinek otthon a helye - felel a lyukas fog, és kegyetlen, agyvelőkig ható csikorgással zárja rá a kamra ajtaját a rimánkodó szívre.

De nem kap pardont a gyomor se, amely az éj óráiban rendszerint megüresedik, mint valamely lapos zacskó, és ekkor emlékein szeret tűnődni. Szeretne megint uszályos, kövér asszonyságokat karonfogva az ebédlőasztalhoz vezetni, amikor a termek megnyílnak. Szeretne ráklevessel jóllakni - vagy a venyige fanyar füstje mellett fővő gulyásból kanalazni. Szeretne elmenni a kofák lacikonyhájára vagy mindenhová, ahol finom falatokat mérnek, de az odvas fog rádörrent:

- Éjszaka nem szokás enni. Majd móresre tanítom kendet!

Az odvas fog uralkodik a maga éjszakáin, azért az akkori álmokért nem felelős senki.

*

Fogoly-madarat látni: veszély.

Fóka. Vihar.

Fokhagyma. Szegénynek jó, gazdagnak gonosz. Fokhagymaszag: levertség.

Fokos. Veszekedés.

Folt, mely füstöl: régi bátorságod visszatér. Folt ruhán: szomorúság.

Folyó. Folyóba esni: szerencsétlenség.

Kerner szerint: tiszta folyó jegyzi, hogy nagy dolgokat tudsz meg. Folyózúgást hallani: abba kell hagyni tervezgetésed. Áradó folyó: nehézség. Ha a folyó magával ragad: harag. Folyót átúszni: erőszakos szerencse. Folyó, amely teli van hallal: gazdag örökség.

Fonal. Fonalat gombolyítani: rossz. Fonalat elszakítani: győzelem az ellenségen. Fonalat szövéshez készíteni: vándorlás.

Fonó. Betegség.

Kerner szerint: temetés, Gvadányi korcsmának jegyzi.

Forint. Szerencse.

Forgács. Kézben: gond. Lábbal húzni: nyugalom.

Forrást látni: öröm. Forrásba esni: gond. Forrásból inni: egészség.

Kerner Jusztinusz szerint: forrásban fürdeni: tisztázod magad egy furcsa helyzetben. Forrás, amely zöld mezőn halad: remény jobb időre. Zavaros forrás: betegség, szegénység. Forrás a lakásodban: nyereség, becsület. Forrás a kopár vidéken: örömteljes utazás. Erdei forrás jegyez olyan segítséget, amelyet nem vársz.

Gvadányi Márton szerint: forrás borház oldalán: gonosz.

A különös álmokból: forrás, amely szívedből ered, és betölti az egész házat: legnagyobb boldogság. (Saját jegyzetekből.)

Fosztani. Édes atyádfia meghal.

Főemberrel beszélni: hasznos.

Főkötő. Asszonynak gond, férfinak kiadás. Jelent még boldog otthont is.

Föld.

1756: Földedényeket látni: harag, Földindulást látni vagy hallani: változás. Földet felnyílni látni: sok adósságunk jő.

Kerner Jusztinusz szerint: földdel beszélni: jegyez nagy vagyont.

A különös álmokból: földből való embert látni, tőle az utat tudakolni, kegyességbe ajánlkozni: jelent halált. Földdel szeretkezni: égő vágy egy vérrokon iránt. Földet enni, rá vizet inni és földet öklendezni: gonosz betegség. Földbe bújni, és ott bujálkodni: szerencsétlen szerelem. (Saját jegyzetek.)

Gvadányi Márton szerint: földön guggolni: ínség; földön guggoló asszony: jegyez bő esztendőt.

Útonjáró, ha öregasszonyt lát földdel csókolózni, és ahhoz beszélgetni, forduljon vissza. Porhanyós föld: szerelem. Fekete, zsíros föld: nyereség. Földmérő: veszteség. Földgolyó: sikerült terv. Földrengés: változás. (Régi magyar naptár.)

Földműves. Jó hír.

Fösvény. Kellemetlen hír.

Főzelék. Hosszú élet.

Főzőedény. Családi öröm.

Főzni. Életbevágó ünnepély áll előtted.

Franciával beszélni: igen jó.

Fulladozás. Szegénység jegye.

Fullánk. Keserűség.

Furfang, jegyez kellemetes kalandozást. Házi bált mutat nőknek.

Fúró. Üzletbarát halála.

Furulya. Adósságod miatt kellemetlenséged készül.

Futás. Futni tudni bizonyos célig: öröm. Futás közben elfáradni: egészséges embernek jó. Futni nem tudni: gonosz. Futás közben megállni: bánat.

Fuvaros. Vízi utazás. Fuvar: úgy látod, hogy hátrányba kerültél. Fuvaros felborulva és káromkodva: szép pénzt jegyez. (1833.) Ismeretlen fuvaros kocsiján utazni: nagy változás jegye. Esetleg halál.

Fű. Fűben járni: hosszú élet jele.

Kerner Jusztinusz szerint: jegyez őrizkedést az uzsorásoktól. Száraz fű: betegség. Hosszú szárú, zöld fű: öregség. Füvön feküdni: komoly gond. Kaszás füves mezőn, aki nem kaszál: zavaros idő jegye.

József napján nagy fű: vizes tavaszt mutat.

Újholdkor sarlózott fű, ha véres: aratók betegsége. András napján füvet kaszálni: gonosz. Esős éjszakán fűben járni: bizonyos változás a családban. Fűvel megrakott szekér, amely nem tud befordulni udvarodba: állatorvost mutat.

A különös álmokból: testünket fűvel benőve látni: ifjúság. Fű szemünkön, fülünkön, ha nagyon szép zöld: csábítás; ha száraz: múló élet. Fű, amely láthatatlan madarak szárnyán felrepül a levegőbe, és onnan fejünkre hull: utolsó esztendőnket jegyzi. Fű a feleségünk vagy kedvesünk arcán: felejtés jegye. (Saját jegyzetek.)

Őszi fű: bánatos öregség.

Füge. Enni: jó.

Az 1799-es könyv szerint: szerencse a szerelemben. Fügefa: átok.

Függönyt akasztani: hosszú életet jegyez. Leakasztott függöny: haláleset.

Fül.

Az 1756-os könyv szerint: ha olyan, mint a farkasé: veszekedés; ha olyan, mint a szamáré: szolgaság; fül, ha rozs vagy búza terem benne: jó. Fület csapdosni: gonosz. Fület tisztítani: jó hír. Ha sok füled van: gazdagnak és szegénynek jó; szolgának rossz.

Kerner Jusztinusz szerint: öreg, szőrrel bevont fül: szomorú gond jegye. Menyecskefül, amely piros, mint a tűz, jegyzi, hogy pajkosságba keveredsz, amelyből tömlöcbe kerülsz. Hegyes fül: szégyent vallasz.

Gvadányi Márton szerint: "füled, ha álmodban nagy vagyon, nagy tudomásod vagyon".

Fülbevaló. Valakit elveszítesz, de szerencsés nyereséged. Fülbevalót elveszíteni: harag.

Fülemüle, ha látod: újságot jegyez; ha hallod: gyász szerelem miatt.

Fürdő. Patakban: lábadozás betegségből. Kádban: lázas betegség. Folyóvízben: erő és kitartás. Esőben: szépség. Zabban, pelyvában, tyúkszemétben: gond. Szabad vízben: gazdag menyasszony. Szobában: hűtlenség. Szappanozni: kellemetes események jegye. Mást fürdeni látni: csalás. Szép leánnyal: jó szerencse. Öregasszonnyal: betegség. Ruhában fürdeni: rosszullét, tisztátalanság jegye. Fürdőházban lenni: jó jegy.

Az 1756-os könyv szerint: fürdeni teli kádban: betegség; fürdőházban: nyavalya; álomban fürödni: harag.

A különös álmokból: fürdővízben azt látni, hogy a nő férfivá, és a férfi nővé változik: bujálkodás jegye. Fürdőházban lenni, de lábunk megtagadja az engedelmességet, hogy a vízbe vigyen, inkább egy szennyes helyre vonszolnak: titkos szerelem jegye. Fürdőházban hasítékon át leskelődni, és azt látni, hogy a mezítelen emberek állatokká változnak: gonosz szerelem. Piócás tóban fürödni, és onnan sírva menekülni: tisztátlanság. Verebekkel a porban fürödni: szép időjárás. Asszonnyal moslékban fürödni: szerelmi csalódás jegye. (Saját jegyzetek.)

József napján fürödni: betegség az évben.

Fűrész. Civakodás. Fűrészelni: üzleti siker. Törött fogú fűrész: nagy veszekedés.

Fürj. Egészség. Fürjkirály: árulás. (Kerner.)

Füst. Füstöt látni: felmagasztalnak. (1799.)

Kerner Jusztinusz szerint: látszólagos boldogság. Kéményből gördülő füst: eljegyzés. Füst a házban: elnyomó rossz emberek érkezése. Eltűnő füst: kellemetlen hír után kellemes felejtkezés. Növényt füstölögni látni: vagyon. Füstölgő testrész: betegnek halálos bűn; egészségesnek változás.

A különös álmokból: füstölgő háztetőn kéményseprővel ölelkezni: asszonynak gonosz jegy, leánynak elküldetés. Füstben fuldokolni, de nem akarni menekülni: hideg időjárás. Füstben madarak, háziállatok, ismeretlen emberek: rossz vásár. Füstfaragót megkívánni és vele erdőben bujdokolni: leplezett szerelem. (Saját jegyzetek.)

Fűszer. Veszekedés.

Fűteni. Levél.

Fütykös. Gonosz.

Fűző. Sápadt betegség. Fűzőt felvenni: jegyez szerelmeskedést; levenni: tilos dologban jársz, kacér vagy.

Kerner szerint: jegyzi, hogy megtaláljuk szerelmesünket.

Fűzfa. Utazás. Fűzfasíp: gyász. Füzes: titok.

A különös álmokból: füzesben vízből kifogott hullát akasztani: keserű lelkibánat jegye. Fűzfán fütyülő arkangyalt látni: félelem. (Saját jegyzetek.)

*




Kezdőlap Előre

errno: 2|errstr: mysqli::mysqli(): (HY000/2002): No such file or directory|errfile: /var/www/mek2/oszkfw/OSZKfw/DBMysql.php|errline: 117|

name: DB_OSZKfw_Exception|message: MySQL_Error(connection): No such file or directory|trace: Array| Stack Trace: #0 /var/www/mek2/oszkfw/OSZKfw/DBMysql.php(186): OSZKfw_DB->connect() #1 /var/www/mek2/oszkfw/OSZKfw/DBMysql.php(259): OSZKfw_DB->preparedQuery(Array) #2 /var/www/mek2/oszkfw/OSZKfw/DBMysql.php(374): OSZKfw_DB->_fetchSpecial('one', Array) #3 /var/www/mek2/oszkfw/application/controllers/ItemController.php(483): OSZKfw_DB->fetchRow('SELECT `status`...', '00756') #4 /var/www/mek2/oszkfw/OSZKfw/Controller.php(302): ItemController->IndexAction() #5 /var/www/mek2/oszkfw/OSZKfw/Controller.php(170): OSZKfw_ControllerFront->dispatch('../application') #6 /var/www/mek2/oszkfw/html/index.php(206): OSZKfw_ControllerFront::run('../application') #7 {main}|

errno: 2|errstr: mysqli::prepare(): Couldn't fetch mysqli|errfile: /var/www/mek2/oszkfw/OSZKfw/DBMysql.php|errline: 191|

errno: 2|errstr: OSZKfw_DB::preparedQuery(): Couldn't fetch mysqli|errfile: /var/www/mek2/oszkfw/OSZKfw/DBMysql.php|errline: 209|

name: DB_OSZKfw_Exception|message: MySQL_Error(stmt): |trace: Array| Stack Trace: #0 /var/www/mek2/oszkfw/OSZKfw/DBMysql.php(259): OSZKfw_DB->preparedQuery(Array) #1 /var/www/mek2/oszkfw/OSZKfw/DBMysql.php(374): OSZKfw_DB->_fetchSpecial('one', Array) #2 /var/www/mek2/oszkfw/application/controllers/ItemController.php(483): OSZKfw_DB->fetchRow('SELECT `status`...', '00756') #3 /var/www/mek2/oszkfw/OSZKfw/Controller.php(302): ItemController->IndexAction() #4 /var/www/mek2/oszkfw/OSZKfw/Controller.php(170): OSZKfw_ControllerFront->dispatch('../application') #5 /var/www/mek2/oszkfw/html/index.php(206): OSZKfw_ControllerFront::run('../application') #6 {main}|

errno: 8|errstr: Array to string conversion|errfile: /var/www/mek2/oszkfw/OSZKfw/Error.php|errline: 291|

errno: 8|errstr: Array to string conversion|errfile: /var/www/mek2/oszkfw/OSZKfw/Error.php|errline: 291|

errno: 8|errstr: Array to string conversion|errfile: /var/www/mek2/oszkfw/OSZKfw/Error.php|errline: 329|

errno: 8|errstr: Array to string conversion|errfile: /var/www/mek2/oszkfw/OSZKfw/Error.php|errline: 329|