Hármat imád a magyar: Istent, hazát és becsületet.
Három édes a magyarnak: bor, szerelem és dicsőség.
Hármat gyűlöl: az ördögöt, az osztrákot és a portiót.
Három keserű: adósságfizetés, rabszolgaság és a német szó.
Három ritkaság: a fehér holló, a sovány pap meg az aranypénz.
Három fekete: a tinta, az ördög meg a reverenda.
Három emléke van a magyarnak: Sajó, Várna és Mohács; de tizenhárom örömemléke: Tokaj, Szolnok, Kápolna, Hort, Bicske, Isaszeg, Vác, Sarló, Komárom, Déva, Szeben, Buda és Szenttamás.
Három nemzet ellensége a magyarnak: a tót, a német meg a pecsovics.
Háromféle adót fizetett hajdan a magyar: a királynak, a papnak meg a zsidónak.
Háromtól fél a magyar: a jégesőtül, a nyelves asszonytul meg a krumplilevestül.
Három ősi könyve van a magyarnak: a biblia, a corpus juris és a csutora.
Háromért haragszik a magyar: ha tótnak mondják, ha pipáját eltörik, meg ha pénzt kérnek tőle.
Három a magyar találmány: a kulacs, a nadrágszíj és a puskatussal verekedés.
Háromszor iszik a magyar: mikor jókedve van, mikor rossz kedve van és mikor szomjas.