CHARIVARI

Hivatalos rovat. Jellasics közlönye

Mi báró Jellasics, Pannónia királya, minden sátoros cigányok vajdája, lumpenhauseni gróf, Galgenstein örökös ura, elsőrendű lazzaroni grand, az aranyszamárfüles rend vitéze, a jeruzsálemi belzebubrend nagykeresztese, a gambrinus királyi veress orr rend vitéze, a kötényrend nagykeresztese stb. adjuk tudtára ezennel minden mi alattvalóinknak – masculini generis – miszerint mi folyó október hó 21-én itt helyben Carogradon tót országgyűlést fogunk tartani.

A ház szabályai ezek.

Balfelől ülnek a drótos tótok, középett a kaszás tótok, jobbfelől a gyócsos tótok.

Egyszerre harminc szájnál többnek nem szabad kiabálni.

Elnök lesz, aki valamennyinél jobban tud ordítani.

Valamely kérdés eldöntésénél botokkal vagy kaszanyelekkel verekedni nem szabad, kalappal hajigálózni igen.

Diplomatikus nyelv a tót, mégpedig a nyitrai, a káromkodásoknál megtartatnak a magyar technicus terminusok.

Ülés alatt fazikakat drótozni megengedtetik, de kaszákat köszörülni nem.

Pipázni nem szabad, bagót rágni igen. Megjegyzendő, hogy az elnöknek nem szabad a képviselők fejére köpködni.

Aki írni és olvasni tud, képviselővé nem választathatik.

Ha valamely képviselő részeg talál lenni, lefekhetik a padok alá.

A szavazatok általános hajbakapással fognak eldöntetni, mely eseteknél a körmökön kívül más fegyvert használni nem szabad. Amelyik vélemény a másikat kiveri a tanyából, az határozattá válik.

Ülés végeztével minden követnek fél font szalonna és egy messzely borovicska osztatik ki diurnum fejében.

A gyülekezet minden határozat után eltáncolja az ő nemzeti táncát, a podzabuckit.

Megjelenni csupán nemzeti öltözetben szabad, das heist, mosdatlan pofával, fésületlen hajjal, zsíros kurta üngben, pitykés szeredással, fekete szűrben, bocskorban, a kalap hegyes legyen és piszkos.

A gyűlésteremben a képviselőknek egymástól lopni nem szabad.

Az elnök – mint az angoloknál gyapjúzsákon – itt egy liptói brinzás hordón fog ülni.

Ha a képviselőház ki bírja verni a karzatot a teremből, akkor zárt az ülés, ha nem bírja, nyílt.

A karzatról a képviselőkre krumplival hajigálni nem szabad, mert az szent gyümölcs.

Ha a képviselők a királlyal nem volnának egy értelemben, nem kapnak pálinkát.

Rövid időre közönségünktől búcsút veszek.

A csaták végeig – s ez, úgy hiszem, rövid leend.

A hazának szüksége van karom erejére, s én nem ismerek előbb való érdeket, mint hazámét.

Ha vissza nem jövendek, lapomat Ludasy Mór fogja az év végeig szerkeszteni.

De hiszem istenem, hogy látnom kell Magyarország függetlensége kivívását.

Hiszem istenem, hogy az égbekiáltó gazság nem fog diadalt ütni az igazak elvesztén.

Hiszem istenem: hogy ama gyülevész nép, mely még rabolni is gyáva, ha szembeszállandunk vele, a vérig bántott nemzet egy kézütésitől földre hulland, mint az őszi légy.

S akkor, akkor fölemelt arccal térendek újra vissza.

Ha ott maradnék, meg ne sirassatok.

Ha elesem, s a haza veszt, sirassátok meg a hazát, s azokat kik benne élnek, ne azokat, akik meghaltak.

Ha elesem, s a haza győz, örüljetek, s meg ne bántsátok az istent a fájdalom könyűivel.

Adjon isten szebb napokat.

Petőfi is elutazott, kötelességét mint becsületes hazafi teljesíteni.


VisszaKezdőlapElőre