Inkább az érdekes emberekről érdekes dolgokat elmesélő, rutinos prózaíró napi gyakorlatában létrejött átlagos művei közé sorolhatjuk A szegénység útja című kisregényt, de nem árt emlékeztetni rá, hogy legnagyobb elbeszélőink egyikének "átlagos" színvonaláról van szó. A dilettantizmus okozta fiaskó végez a mű hősével, gróf Rengeteghy Ottóval. Ő az a bizonyos Egy ember, aki mindent tud. Katonai pályáján és a szerelemben eléri, amit akar. De egyszer "választóvizet" (salétromsavat) töltenek az italába, és ettől olyan helyzetekbe keveredik, amelyeket Jókai fergeteges humorral tud megírni. A spiritizmusról és a "cikográpról" szóló bekezdések Karinthyéval egybevethető komikus tehetségéről árulkodnak. Mulattatóak, számunkra - akaratlan célzásaik miatt - különösen aktuálisak a gyapottermesztés magyarországi csődjét meg a jak-tenyésztés nehézségeit ábrázoló, swifti gúnyra emlékeztető példák. Úgy tűnik föl, hogy Jókai akár Kemény Zsigmondnál, akár későbbi követőinél messzebbre jutott el a különféle "ködképek" fölismerésében és leleplezésében.

Forrás: Új Könyvek adatbázisa, 1994-2000
szerk.: Könyvtári Intézet
http://www.ki.oszk.hu/szervezeti-gyio.html#uk