CÍMLAP
|
(válogatott versek) TARTALOM, ISMERTETŐ |
Tartalom
Pogány köszöntő
Októberi vázlat
Arckép
Pirul a naptól már az őszi bogyó
Férfinapló
1931. április 19
1931. december 8
Ének a négerről, aki a városba ment
Vihar előtt
Tört elégia
Pontos vers az alkonyatról
Este a kertben
Október, délután
Istenhegyi kert
Alkonyi elégia
Írás közben
Változó táj
Háborús napló
Decemberi reggel
Elégia
Járkálj csak, halálraitélt!
Huszonnyolc év
Ez volna hát...
Három hunyorítás
Hajnaltól éjfélig
Béke, borzalom
Tegnap és ma
Aludj
Őrizz és védj
Himnusz a békéről
Első ecloga
Huszonkilenc év
Naptár
Hispánia, Hispánia
Federico Garcia Lorca
Ősz és halál
Nyugtalan órán
A "Meredek út" egyik példányára
Együgyű dal a feleségről
Mint a halál
Tajtékos ég
Tarkómon jobbkezeddel
Eső esik. Fölszárad...
Két karodban
Második ecloga
Péntek
Harmadik ecloga
Csak csont és bőr és fájdalom
Egyszer csak
Éjszaka
Téli napsütés
Negyedik ecloga
Tétova óda
A félelmetes angyal
Mint észrevétlenül
Ötödik ecloga
Nem tudhatom...
Gyerekkor
Nem bírta hát...
Ó, régi börtönök
Zsivajgó pálmafán
Sem emlék, sem varázslat
A bujdosó
Majális
Töredék
Hetedik ecloga
Levél a hitveshez
Erőltetett menet
Razglednicák
Ismertető
Radnóti a fasiszta barbárság tombolása közben jutott el a klasszicitás, a művészi tökély magaslatára. E magaslatig hosszú és nehéz utat kellett megjárnia. Költői tehetségének néhány alaptulajdonsága, a békéhez, az idillhez, az antikizáló buklikához való vonzódása, valamint a társadalmi lázadás, a kor haladó politikai mozgalmaival rokonszenvező és változást sürgető igény már korai köteteiben is megnyilatkozik (Pogány köszöntő; Újmódi pásztorok éneke; Lábadozó szél), de a kifejezés költői erejét ekkor még gyengíti a divatos avantgarde megoldások erőltetése. A világháború közeledte, a fasizmus kibontakozása, saját halálraítéltségének tudatosodása költészete nemes egyszerűsödését, legbenső hajlamai felszabadítását váltotta ki a Járkálj csak, halálraítélt!, de főként a Meredek út c. kötettől kezdve. Akár József Attila, mindvégig pontosan megkülönbözteti előre megpecsételt egyéni sorsát és a jó ügy későbbi diadalának perspektíváját (Sem emlék, sem varázslat). Kiküzdött, megszenvedett magyarságáról vall e korszak verseinek nyelvi tisztasága, a régebbi magyar líra örökségének egyéni adaptációja, s több nagy vallomás hazaszeretetéről, a "búvó otthoni táj" vonzásáról (Nem tudhatom..., Negyedik Ecloga). Antifasizmusa is az érett és tűnődő, kevésszavú alázat nyelvén, tényközlő hitelességgel, bosszúvágy nélkül, de a fojtott felháborodást mindvégig éreztetve fogalmazódik meg (Eclogák, Töredék, Razglednicák).
Forrás: Legeza Ilona könyvismertetői
https://legeza.oszk.hu