Tétel adatlapja
CÍMLAP
Domokos Endre
Eleveniszapos kommunális
szennyvíztisztítók dinamikus
szimulációjának vizsgálata


TARTALOM, KIVONAT, BEVEZETÉS



Tartalom

1. Feladatkiírás

2. Kivonat

3. Tartalom
3.1. Tartalomjegyzék
3.2. Ábrajegyzék
3.3. Táblázatok jegyzéke

4. Bevezetés

5. Irodalmi rész
5.1. A felhasznált program leírása
5.1.1. A program felépítése
5.1.2. Reaktorok típusai
5.1.3. Szabályozás
5.1.4. Csőhálózat típusai
5.1.5. Befolyó szennyvíz minőségi és mennyiségi leírása
5.1.6. Példa
5.2. A számítógépes modellezés általános jellemzői
5.2.1. Előnyök
5.2.2. Hátrányok
5.3. A felhasznált modell
5.3.1. A matematikai modellek kialakulása, fejlődése
5.3.2. Az IAWQ No. 2. modell
5.3.3. A modell matematikai megvalósítása
5.3.4. A számítógépes megvalósítás
5.4. A számítógépes szimuláció fejlődése 1990-től
5.5. Modellek összehasonlítása
5.5.1. Bevezetés
5.5.2. Általános ismérvek
5.5.3. Az IAWQ No1 és No3 modell
5.5.4. Az IAWQ No2 és No2d modell
5.5.5. Összefoglalás
5.5.6. A modelleket bemutató mátrixok

6. Kísérleti rész
6.1. Szabályozás vizsgálata
6.1.1. A szennyvíztisztító telep leírása
6.1.2. Kalibráció
6.1.3. A szennyvíztisztító alapállapota
6.1.4. A szennyvíztisztító javasolt átalakítása
6.2. A kecskeméti telep átalakításának vizsgálata
6.2.1. A telepről
6.2.2. A tervezett változtatások
6.2.3. Javaslatok

7. Összefoglalás

8. Felhasznált irodalom

9. CD melléklet tartalma



Kivonat

Kulcsszavak: modellezés, szennyvíztisztítás, szimuláció, szabályozás, rekonstrukció, kaszkád, Kecskemét, Kunszentmiklós

A diplomamunka célja a számítógépes szimuláció hasznosításának bemutatása egy szennyvíztisztító-mérnök munkájában. Ennek érdekében bemutatásra került saját fejlesztésű programom szerkezete. Részletesen megismerjük, hogyan képezi le a program egy szennyvíztisztító telep fizikai valóságát a matematika nyelvére. Ezután áttekintettem a felhasznált modell szerkezetét és kialakulásának történetét.

A mű kísérleti részében két vizsgálatot követhettünk nyomon.
Az első esetben bemutattam, hogy a szimuláció segítségével hogyan lehet megvizsgálni a szabályzás hatását egy meglévő szennyvíztisztítón. A vizsgálat során fény derült arra, hogy a rendszerben tapasztalható hatásfok-ingadozásokért a rendszerben fellépő tápanyaghiány okolható. Az általam javasolt szabályzórendszer kiépítésével pedig - a szimuláció eredményei alapján - 32%-os energia-megtakarítás érhető el.

A második vizsgálat célja egy javasolt rekonstrukciós terv ellenőrzése a szimulációs program segítségével. A szimulációs számítások eredményét a hagyományos statikus módszert alkalmazva igazoltam és ezek alapján értékeltem a tervet. Bár a számítások szerint a tervezett átalakítás után a szennyvíztisztító telep általában megfelel a kívánalmaknak, de a szerteágazó vizsgálatok alatt szerzett tapasztalatok alapján - itt elsősorban a soros és párhuzamos kaszkád-rendszerek vizsgálatára és az ingadozó és állandó terhelésű tisztító hatékonyságvizsgálatára gondolok - egy másik variációt javasoltam, mellyel sokkal biztosabbá lehet tenni a tisztító működését.



Bevezetés

A számítástechnika fejlődése napjainkra lehetővé tette olyan bonyolult rendszerek modellezését, melyek kézi számolással, vagy a korai elektronikus módszerekkel még nem voltak lehetségesek. A számítógép alkalmazása természetesen önmagában nem jelenti az összes felmerülő probléma megoldhatóságát, de bizonyos esetekben nagy könnyebbséget és gyorsabb eredményt jelenthet a számítások és a kiértékelések meggyorsításával. Mielőtt egy probléma megoldásának számítógépes megvalósításába kezdünk, mindig mérlegelnünk kell az ebből származó gazdasági, technikai előnyöket és hátrányokat, hogy eldönthessük a várható eredmény megéri-e majd a belefektetett munkát.

Általában elmondható, hogy a modellezéssel az emberiség egy régi vágya látszik megvalósulni. Mindig izgatta a tudósokat a jövő végtelen variációinak felderítése, és a múlt hibáinak kivédhetősége, azaz a "Mi volna, ha ...?" és a "Mi lett volna, ha ...?" kezdetű kérdések megválaszolása.

Mindazonáltal minden modell lehetőségei végesek, mindig meg kell húzni azt a határt, mely a modell által vizsgált és szimulált jelenségek és a környezet figyelembe nem vett egyéb tényezői között húzódik. Ennek a képzeletbeli vonalnak az elhelyezkedése nagyban befolyásolja az elkészíteni kívánt modell pontosságát, és felhasználhatóságát a különösen a részletkérdések szimulációs vizsgálatánál és az azokra adott válaszok kiértékelésénél.

A diplomamunkában az IAWQ No2 a modell kialakulásának történetét, a felhasználásával készült számítógépes program felépítését, és két alkalmazását ismerhetjük meg.