Rézcsövek alkalmazástechnikai kézikönyve


1. Általános tudnivalók a rézről és rézcsőről

1.1. A réz hatása az egészségre

Szükségesnek tartjuk e kiadványt a réznek az egészségre gyakorolt hatásával kezdeni, mert manapság sok támadás éri a rézcsöveket, hogy azok mérgező hatásúak. A támadások az itt-ott hallott, félreértelmezett információkra épülnek, melyeket tisztázni kell.
Vizsgáljuk meg, hogy a réztartalom jelent-e veszélyt az emberi szervezetre! Rögtön az elején le kell szögezni, hogy szinte minden anyag káros az egészségre, ha az nagy mennyiségben van jelen az emberi testben. Pl. az alkohol kis mennyiségben közömbös, de nagy mennyiségben már mérgezést okoz, vagy akár a gyógyszereket is nézhetjük, az orvosi előírás szerint szedett mennyiségre szüksége van a szervezetnek, de nagyobb mennyiségben már gyógyszermérgezést kapunk. A réz az emberi szervezet számára létfontosságú nyomelem, melynek hiánya ugyanúgy betegséget okoz, mint a többlet. Egy felnőtt ember szervezetében átlagosan 100 mg réz van (testsúlytól függően változik ez az érték). A szervezet nem örökre tárolja a rezet, hanem a természetes anyagcsere folyamán távozik is és fel is vesz a táplálékból. Az embernek napi 2,0-3,0 mg mennyiségre van általában szüksége, de pl. hiány esetén többet is felvesz és fordítva. A táplálékban lévő réz kémiai kötésétől is függ, hogy abból mennyi épül be a szervezetbe.
A különböző kísérleti sorozatok a mérgező mennyiséget 50 mg/testsúly kg-tól kerek 1000 mg/testsúly kg-ra adják meg. Ha ezt számszerűen átvisszük az emberre, ami nem minden további nélkül lehetséges, úgy akut toxikus mennyiségeket kapunk kb. 3 g-tól 70 g-ig terjedően.
Összehasonlítva ezekkel az értékekkel, az élelmiszerek és a víz réztartalma elenyészően csekély. Réz okozta mérgezésekről csak, mint öngyilkosság következményéről lehet hallani, ahol az öngyilkosságot rézszulfát bevételével követték el. A réz gyakorlatilag nem számít mérgezőnek, sőt "figyelemre méltóan nem mérgező".
Különböző tanulmányok leszögezik, hogy ma a rézfelvétel az élelmiszerekből inkább a kívánt értékek alsóbb határán mozog. Egyes beszámolók tárgyalják az embernél fellépő rézhiányt, ezzel szemben nincs hír krónikus rézmérgezésről a szervileg egészséges embereknél.
Elviekben előfordulhatna a vízben olyan nagy mennyiségű réz, hogy az már mérgező lenne, de szerencsére a természet segít ebben, mert még sokkal a mérgező mennyiség előtt a víz íze olyan rossz lesz, hogy az már ihatatlanná válik.
Ha egy gyógyszerészeti vállalat ezekkel a szavakkal hirdetné preparátumát, hogy "létfontosságú" és hozzáfűzné: "Ön minden energiáját elveszíti, bőre sápadt lesz, haja ősz és csontjai elkorhadnak, ha ezt nem szedi rendszeresen", a legtöbb ember csak hitetlenkedne. Pedig tudományosan bizonyított, hogy ezek az állítások a rézre és az ember egészségére gyakorolt hatására érvényesek. A réz az esszenciális fémelemeknek azon relatív kis csoportjához tartozik, amelyek mint az esszenciális zsírsavak és vitaminok a normális anyagcseréhez szükségesek. A szervezet nincs abban a helyzetben, hogy ezeket az anyagokat maga produkálja, ezért ezeket rendszeresen a táplálékkal kell felvenni.
A gyógyászatban évezredek óta használnak rezet. Az egyik legkorábbi hír a Krisztus előtt 2600 és 2200 közötti időből származik és leírja, hogyan alkalmazták a rezet mellkasi sebesülésnél és az ivóvíz tisztítására. Ezen kívül az idők folyamán, mint réztartalmú gyógyszernek számtalan más felhasználási területét írták le.
A legújabb időkben a kutatás egy sor igen érdekes eredményt produkált. Így pl. Dr. J.R. J. Sorenson és munkatársai az Egyesült Államokban Arkansas állam egyetemén vizsgálták a réz és komplex rézvegyületek gyulladás és más egész sor fontos betegség elleni hatását. Ezeket az eredményeket hamarosan ellenőrizték és megerősítették az eredeti megfigyeléseket, hogy a gyulladásos megbetegedés esetében a szervezet mobilizálja a rezet a gyulladás legyőzésére. E kutatások következményeként állatkísérleteken bizonyították be, hogy a komplex rézvegyületek hatásosak a daganatok, görcsök, a cukorbaj és a rák ellen is, sőt antimutagen hatással rendelkeznek és sugárkárosodás ellen is alkalmazhatók. Mint ahogy az izületi betegségek kezeléséből ismert, a komplex rézvegyületeknek az embernél gyulladást gátló hatása van.
Hogy a sugárkárosodás elleni hatást bizonyítsák, egerek csoportjait egy szerves rézvegyülettel kezelték. A sugárexpozíció előtt 3, illetve 24 órával ezzel az anyaggal kezelt egerek 33 %-a, illetve 58 %-a 30 nappal élte túl a kísérletet, míg az összes nem kezelt kísérleti állat 18 nappal a sugárexpozíció után elpusztult. A többi felsorolt betegséget illetően is hasonló bizonyítékokat szolgáltattak az állatkísérletek.
A szívinfarktustól való félelem igen elterjedt, mert néhány országban ez a fő, halált okozó betegség. Évek hosszú során át vizsgálták azokat a tényezőket, amelyek ezzel a betegséggel összefüggésben vannak. Megállapították, hogy a táplálkozásból fakadó rézhiány a legfontosabb okot szolgáltathatja. Egy kísérletben egy 29 éves kísérleti személy 6 hónapos tanulmányozás keretében naponta csupán 0,8 mg rezet kapott a táplálékkal. A vér koleszterin állománya folyamatosan 202 mg/dl-ről 234 mg/dl-re növekedett. Mihelyt a táplálékkal elegendő rezet kapott, koleszterinszintje folyamatosan 198 mg/dl-re esett vissza. A magas koleszterinérték sokszoros kapcsolatban van a szívbetegségekkel.
Pennsylvaniában vizsgálták a baktériumok szaporodásának lehetőségeit. Baktériumkultúrákat tenyésztettek a különböző anyagokból készült ajtógombok felületéről. Egy ellenőrző vizsgálat nyomán megállapították, hogy a baktériumok a nemes acélból készült ajtógombok felületén extrém méretekben szaporodtak. A sárgarézből készült gombokon (67%-os réztartalommal) csak kevés baktérium volt található. Amikor a rézgombokat belakkozták, akkor ismét nagy mértékű bakteriális növekedést állapítottak meg.

Dr. Gerba kutatásai során megállapította, hogy a rézből készült vízvezetékcsövek antibakteriális tulajdonságaik miatt alkalmasabbak az épületgépészet számára, mint a műanyagok.

Egy további veszélyes, a vízben előforduló baktérium okozza az ún. légiós betegséget, amely onnan kapta a nevét, hogy néhány évvel ezelőtt az American Legion veteránjaival való találkozás után a résztvevők közül sokan meghaltak Philadelphiában. Azóta intenzív kutatás tárgya ez a baktérium, mivel több vizsgálat is azt mutatta, hogy ez a baktérium számos kórház, otthon, hotel, középület vízvezetékében előfordul. A fertőzési veszély zuhanyozásnál már a legkisebb vízcsepp belélegzésénél felléphet, vagy hűtőtornyok közelében is előfordulhat.

Idézet a Magyar Installateur újság 1992/2-es számából:

"Philadelphiában 1976. júliusában és augusztusában egy nagy szállodában I. világháborús amerikai veteránok találkoztak családostul - mintegy 4500-an. A találkozó sikerét nagymértékben lerontotta az a megdöbbentő tény, hogy a résztvevők közül 221 fő tüdőgyulladásszerű betegséget kapott, és közülük 34-en meg is haltak. Erre már felfigyeltek a járványügyi hatóságok, és vizsgálatot kezdtek. A vizsgálat során megállapították, hogy egy eddig ismeretlen baktérium támadta meg az embereket, melyet a légiós veteránok tiszteletére "legionella pneumophilá"-nak neveztek el.
A szakirodalom ezen az első eseten túl kiemelten kezeli még azt az 1985 áprilisában az angliai Staffordshire egyik kerületi kórházában bekövetkezett eseményt is, amikor 157 beteg fertőződött meg a legionelláktól és közülük 37-en haltak meg. Az ide vonatkozó szakirodalom ugyan a fenti eseteken kívül még sok eseményt részletez, ám itt csak a két legnagyobbat ismertettük.
A további vizsgálatokból kiderült, hogy a legionella pneumophila mindenütt jelen van, ahol víz vagy nedvesség előfordul; a felszíni vizekben, a talajvízben, az iszapban, s megtalálható mind az édes-, mind pedig a tengervízben. A baktériumok átmérője 0,2-0,7 mikrométer, hosszúságuk pedig 1-4 mikrométer között van.
A legionellákkal erősen fertőzött víz egyébként nyugodtan iható, nem lesz semmi bajunk tőle, a baktériumok ugyanis fertőző hatásukat csak a tüdőbe jutva fejtik ki. A tüdőbe pedig aeroszol formában kerül be a nedvesség, s vele együtt a baktériumok. Aeroszolt a levegő és a vízpára képez, és ezt a légnemű elegyet a szél bármerre elviheti. Így fordulhatott elő például megbetegedés golfpályán, bevásárlóközpontban, vagy éppen Londonban, a Portland téren. Zárt térben természetesen sokkal nagyobb a veszély, mert kevésbé hígul a levegő, mint nyílt térben. Ennek következtében zárt térben sokkal többen fertőződnek meg, mint másutt. Németországi statisztika szerint például évente 7500-an betegszenek meg legionella fertőzéstől."


A légiós betegség nagy veszélyeztetettsége miatt minden vizsgálatnál védő berendezéseket kell alkalmazni. A kísérletek azt mutatták, hogy a rézzel való kapcsolat, a légiós-betegség okozójának elhalásához vezet.

Összefoglalva az eddigieket elmondható, hogy a modern kutatás új utakat tár fel a réz számára az ember egészségének és biztonságának javítására. A táplálék elegendő mennyiségű réztartalma létfontosságú és segít a szívinfarktus és más betegségek legyőzésében. A réz, mint új preparátumok alkotórésze segít a fekélyek, epilepszia, izületi betegségek, cukorbetegség, rák és káros sugárbetegségek kezelésénél. A rézvezetékek középületekben megakadályozzák különböző betegségek elterjedését.
A gyógyszertárakban a desztillált víz állagának megőrzése céljából (nem minden nap készítenek új vizet, azaz több napra szükséges mennyiséget állítanak elő egyszerre, így az álló vízben a baktériumok elszaporodhatnak) a tárolóba rézlemezeket tesznek, s ez megakadályozza a baktériumok elszaporodását.
Magyarországon az előírások (3/1971 Eü.M) a frissen folyó vízben 1,0 mg réztartalmat engedélyez és a pangó (legalább 8 órán keresztül álló) vízben 3,0 mg-ot enged meg literenként (az Európai Unió előírásai szerint ez utóbbi érték 2,0 mg/l). Ezek az értékek még messze vannak az egészségügyi határértéktől, de már az ízén érezhető a réztartalom. (A csőhálózat anyagától függetlenül ki szoktuk engedni a pangó vizet ivás előtt, hiszen az állott víz íze élvezhetetlen.) Egyes élelmiszerek különösen magas réztartalmat mutatnak. Ide tartozik az osztriga, máj, a diófélék, különösen a paradiók, a cashew-dió magvak, a mák és a napraforgómag, valamint a csicseriborsó. Sok olyan élelmiszerünk van, melyek lényegesen nagyobb mennyiségben tartalmaznak rezet, mint a rézcsőben szállított ivóvíz, s ezekre az élelmiszerekre senki nem mondja, hogy káros az egészségre.
Példaképpen néhány élelmiszer réztartalma látható, de ez ténylegesen csak egy kis kiragadott példa, mert az összes felsorolása meghaladná e könyv terjedelmét. Ezzel csak bizonyítani szeretnénk, hogy a réz káros hatásait a terjesztői csak ismerethiány miatt, illetve szándékos félrevezetés céljából ferdítik el:



A fentiek bizonyítják, hogy sokkal több rezet viszünk be más élelmiszerekkel szervezetünkbe, mint a vízzel.


1.2. A réz tulajdonságai

Rendszám: 29
Atomsúly: 63,546
Sűrűség: 8930 kg/m3
Olvadáspont: 1083°C
Forráspont: 2595°C
Rugalmassági határ: 120 N/mm2
Szakítószilárdság (keménységi állapottól függ): 200-400 N/mm2
Hővezetőképesség: 407,1 W/mK
Fajlagos hőkapacitás: 389 J/kg*K
Hőtágulási tényező: 16,6*10-6 m/m*K

A réz a nemesfémek sorában a 4. helyet foglalja el (platina, arany, ezüst, réz). Ez a tény azt jelenti, hogy nagyon kevés "ellensége" van, azaz kevés dolog tudja megtámadni. Egyben azt is jelenti, hogy a réz viszont sok más anyagot tönkre tud tenni.
Az elektrokémiai feszültségsorban is látható (1.1. táblázat), hogy a 4. helyen áll a fémek között. Azok a fémek, melyek nála alacsonyabb feszültségi sorba tartoznak, mind tönkremennek a réz hatására.

1.1. táblázat
Fémek elektrokémiai sora


1.3. A rézcső gyártása

A SUPERSAN® csupasz rézcsöveket, az EUROSAN® műanyagbevonatos rézcsöveket és a FRIGOTEC® nagytisztaságú hűtő- és klímatechnikai csöveket az Austria Buntmetall cég amstetteni gyárában készítik.

1.1. ábra
Amstetteni gyár távlati képe

Az installációs vörösrézcsövek gyártási technológiája:

A SUPERSAN®, az EUROSAN® és a FRIGOTEC® vörösrézcsövek kiinduló alapanyaga a foszfor-dezoxidált vörösréz tuskó. Ezt a tuskót egy gázzal fűtött előmelegítő kemencében, valamint egy indukciós kemencében sajtolási hőmérsékletre hevítik, majd egy számítógépes program által vezérelt préssel nagy nyomáson préselt csővé alakítják. Az oxidációs folyamatok kiküszöbölése érdekében a cső a présből közvetlenül vízbe lép ki. A présből kijövet a cső mindkét végét levágják, és egy rendezősoron keresztül egy közbenső tárolóba helyezik. Ebben a tárolóban mind a be-, mind a kitárolás teljesen automatikusan történik. Ez a melegen sajtolt vörösrézcső a további hidegalakítási műveletek kiinduló alapanyaga. Az eddig említett műveleteket a 1.2., 1.3. és 1.4. ábrák szemléltetik.

1.2. ábra
Préselt csőgyártás elvi kapcsolása

1.3. ábra
Sajtológép

1.4. ábra
Egyengető gép

A technológiai sor következő állomása a hidegpilgermű, amelyiken a keresztmetszetet (és ezáltal a falvastagságot is) igen erőteljesen csökkentik. Ezzel az eljárással egy kb. 100 méter hosszúra nyújtott pilgerezett csövet kapnak (1.5. ábra).

1.5. ábra
Pilgerezés elvi kapcsolása

A csövek ezután egy egymással tökéletesen szinkronba hozott húzósorra kerülnek, ahol további hidegalakítási (húzási) műveletek során érik el a megkívánt keresztmetszetüket, illetve falvastagságukat. A sor végén a zárt soron húzott csövet egy kb. 2,5 méter átmérőjű dobba tekercselik. Egy kis kosárpálya megfogja a csővel teli dobot és elszállítja a következő húzó gépcsoporthoz, ahol a további hideghúzást végzik el. A végleges csőméret elérése után a csöveket visszatekercselik a dobba, ami automatikusan továbbítja a következő munkafázishoz. A húzógépek sebessége úgy van összehangolva, hogy minden húzási fázis után a megnövekedett csőhosszúság függvényében gyorsul a húzógépek sebessége (1.6., 1.7. és 1.8. ábrák).

1.6. ábra
Csövek húzásának elvi kapcsolása

1.7. ábra
A húzási művelet kezdete (az elvi kapcsolási rajz 1.6. ábra jobb szélén megy le az alagútba a vezeték és fordul vissza a további feldolgozás céljából)

1.8. ábra
Minden húzási művelet végén egy dobra tekercselik az egyre hosszabb vezetékeket, majd indul a következő művelet

Eddig a munkafázisig mindegyik cső gyártása megegyezik. Innentől különbözőképpen folytatódik a gyártás, attól függően, hogy lágy-, félkemény, vagy kemény csövet gyártanak.

A lágy rézcső gyártása a következőképpen történik (1.9. ábra):

1.9. ábra
Lágy rézcsövek gyártása

A több fázisú húzás után a csövek megkeményednek, melyeket lágyító-kemencében a kívánt szilárdsági állapotba hoznak. A fényképen (1.10. ábra) a görgősor végén, a csíkos kapu a lágyító-kemence bejárata.

1.10. ábra
Csövek lágyítás előtt

A félkemény csövek gyártása az 1.11. ábra szerint történik:

1.11. ábra
Félkemény rézcsövek gyártása

A kemény csövek gyártása az 1.12. ábra szerint történik:

1.12. ábra
Kemény rézcsövek gyártása

Az elkészült csöveket végül csomagolják (a lágy csöveket tekercsben a félkemény- és kemény csöveket pedig szálban), szállítják, illetve meghatározott rendszer szerint mintákat vesznek és azokon szakítóvizsgálatot, keménységvizsgálatot, hajlítási vizsgálatot, peremezési vizsgálatot, mikroszkopikus vizsgálatot és visszamaradt szénmennyiség vizsgálatot végeznek (1.13. ábra).

1.13. ábra
Rézcsövek csomagolása és kiszállítása

Ezt a nagyon korszerű gyártósort és technológiát ebben a formájában mindez ideig csak az Austria Buntmetall amstetteni gyárában valósították meg. Ez az eljárás a rendkívül racionális termelésen kívül egy sor előnnyel jár, amelyek a termék minőségében jelentkeznek.
Az egymás után sorba kötött egyenes húzógépek révén a végtermék minősége a hagyományos gyártási technológiával készített csövekhez képest lényegesen jobb minőségben kerül le a gyártósorról. A zárt gyártósor elsősorban a cső központosságának, a falvastagságának minőségi javulásánál érezteti hatását, de egyúttal kiküszöbölhető a gyártás során a lágy előhúzott termékek sérülése az egyik húzósorról a másikra történő szállítás közben.
Mivel a gyártás során a húzáshoz speciális kenőanyagot használnak és a lágyító-kemence hőmérsékletét szigorúan meghatározott és folyamatosan ellenőrzött értéken tartják, garantált, hogy a végterméknél a kenőanyagból visszamaradt szennyeződés messze a szabvány által előírt érték alatt marad. Ez a későbbi korróziós folyamatok kialakulásának megakadályozása szempontjából nagyon fontos.


1.4. A rézcső tulajdonságai

Az épületgépészeti csöveknek foszforral dezoxidált, vagyis oxigénmentesnek kell lenniük Cu-DHP (régebben SF-Cu jelölésük volt). A foszfor jelenléte a csövet jól hegeszthetővé és forraszthatóvá teszi.


1.4.1. A rézcső szilárdsági állapota

A rézcsöveket három különböző szilárdsági állapotban szállítják:


A csövek szilárdságát a szakítószilárdságuk alapján különböztetjük meg. A gyártási és szállítási állapotokat az 1.2-es táblázatban lehet látni.

1.2. táblázat:
Szállítási mód/külső átmérő/szilárdsági állapot/szállítási hossz MSZ EN 1057 rézcsövekre vonatkozóan


1.4.2. A rézcső adatai

A rézcsövek adatait az 1.3. táblázat mutatja.

1) Az S=3,5 biztonsági tényezőjű forrasztott kötés varratnélküli húzott csőre és hegesztett csővezetékre vonatkozik.
2) A fitting nélküli keményforrasztott kötési helyű vezetékeknél az S=4 biztonsággal kell számolni.

1.3. táblázat
A DIN 1786 szerinti rézcsövek tömege, űrtartalma és üzemnyomás értékei.

Az előbb felsorolt adatok a normálfalú rézcsövekre vonatkoznak, de léteznek vékonyfalú csövek is, melyeket csak a fűtésszerelésnél lehet alkalmazni. Vízellátásnál és gázellátásnál csak minimum 1 mm falvastagságú csövet lehet beépíteni.


1.4.3. Üzemi hőmérséklet és nyomás

A megengedhető üzemi nyomás változik az üzemi hőmérséklettel, azonban főképp az összekötés módjától függ. Az 1.14. ábrából látható, hogy a kommunális szereléseknél a várható hőmérsékletek gyakorlatilag nem befolyásolják a rézcsövek mechanikai jellemzőit. Rézcsövek és szerelvények (Cu-DHP) esetén az üzemi hőmérséklet nem haladhatja meg a 250°C-t.
A lágy forrasztású rézcső vezetékeket tartósan 110°C hőmérsékletig lehet igénybe venni. Ezen hőmérséklet rövid idejű túllépése (zavar esetén) nincs káros hatással a tömítettségre/szilárdságra. Magasabb üzemi hőmérsékleten kemény forrasztást, hegesztést, szorítógyűrűs csatlakozást vagy préselést (saját tömítőelemmel!) lehet alkalmazni. A gyárilag köpennyel ellátott vagy hőszigetelt csővezetékeket 100°C üzemi hőmérsékletig lehet igénybe venni. Napenergiás berendezéseknél a kollektoroknál magasabb hőmérséklet is felléphet. Ezt figyelembe kell venni a tervezésnél és a kivitelezésnél.

1.14. ábra
Keményforrasztott rézcső-vezetékek megengedett nyomásértékei (S=4 biztonság mellett)

Az üzemi nyomás és falvastagság számítását a "Nyomástartó edények méretezése" és a "Hengeres és gömbtárolók belső túlnyomáson" szerint kell elvégezni.
Egy cső megengedhető üzemi nyomását az alábbi összefüggéssel lehet számítani:

[bar],

ahol:



Az összefüggésnek megfelelően a falvastagság:

[mm].

A szakszerűen kivitelezett lágy forrasztásos kötés tömör és magas nyomást is elvisel. Repesztő-nyomásos vizsgálatnál a cső reped és nem a forrasztási varrat (1.15. ábra).

1.15. ábra
Lágyforrasztásos rézcső kötés 22x1 mm-es csövön. A cső 280 bar hatására repedt ki


1.4.4. A rézcső hőtágulása

A rézcső hőtágulása majdnem kétszerese az acélcsőének, de csak mintegy egynegyede a műanyagcsőének. Tervezéskor ezt természetesen figyelembe kell venni. A hőtágulási együttható értéke: α=16,6*10-6 m/m*K. A hosszváltozás meghatározása az 1.16. ábra alapján lehetséges az üzemi- és a szerelési hőmérséklet különbségének függvényében.
Számítással is meghatározhatjuk a hosszváltozást:

[m],

ahol:



1.16. ábra
Vörösréz csővezeték hosszváltozása a hőmérséklet függvényében

Ugyanez meghatározható táblázatosan is az 1.4. táblázatból.

1.4. táblázat
Hőtágulás táblázatos meghatározása

A szabadon szerelt csöveknél az irányváltozás és a megfogás között egy "A" távolságot kell hagyni – a hőtágulás miatt – lásd a 1.17. ábrát. Ez a távolság szükséges ahhoz, hogy a vezeték ne szenvedjen maradó alakváltozást.

1.17. ábra
Csőbilincsek elhelyezése irányváltozásoknál

Az "A" távolság meghatározása az 1.5. táblázat szerint lehetséges a csőméret és a hosszváltozás függvényében.

1.5. táblázat
Az "A" szárhosszúság a csőméret és a tágulás függvényében


1.4.5. Korróziós jelenségek és azok megelőzése

A több évtizedes tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a vonatkozó szabványok és ajánlások alapján rézcsőből szerelt hálózatoknál a csőanyagot károsító korróziós folyamatok csak igen kis mértékben fordulnak elő. Ez persze nem jelentheti annak a kezdeti szakmai optimizmusnak a teljes elfogadását, amely szerint a réz majdnem nemesfém, így a korróziós hatásokkal szemben rendkívül ellenálló. A rézcsöveknél is előfordulhatnak korróziós károk, amelyek azonban a szakmai előírások betartásával nagy biztonsággal elkerülhetők.
Más szerkezeti anyagoknál szerzett korróziós tapasztalatok nem alkalmazhatók minden további nélkül a rézcsőhálózatoknál is.
A rézkorróziónál a legjelentősebb szerepe a szállítandó közegnek van. Víz szállítása esetén annak hőmérséklete és áramlási sebessége is fontos tényező. A vízellátás és fűtéstechnika területén az alább felsorolt hiányosságok esetén alakulhat ki a cső belső oldaláról kiinduló károsodás:



Az esetleges korróziós hatások intenzitását természetesen növeli több kiváltó ok együttes jelenléte.
Minősítetlen csövek használata meglehetősen nagy kockázattal jár. Ivóvíz szállítására csöveket csak oxigénmentes rézből szabad gyártani.
Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról, hogy a rézcső külső oldalát is érhetik olyan hatások, amelyek korrózióhoz vezetnek.


1.4.5.1. A rézkorrózió leggyakoribb előfordulási formái

a.) A külső felület korróziója

A rézből készült csövek atmoszférikus korróziójának intenzitása a hagyományos acélanyagú vezetékekhez képest nagyságrenddel kisebb (1.18. ábra). Természetesen ez nem azt jelenti, hogy szabadon (pl. falon kívül) történő szerelésnél nem kell semmilyen utólagos bevonatot, szigetelést alkalmazni. A külső felülettel kapcsolatos teendőknél ilyen esetben nem a korróziós, hanem egyéb szempontok a meghatározóak. Például a párakicsapódás megakadályozása hidegvíz szállításánál, vagy a hőveszteség mértékének csökkentése melegvízvezetéknél.

1.18.ábra
Oxigén korróziós hatása különböző fémekre (az oxigén áthatolóképessége µm/év)

Amennyiben olyan zárt térben, helyiségben szerelünk szabadon rézvezetéket, ahol az adott légtér levegője a rézre korroziv hatású (pl. istállótér, vegyi üzem), úgy megfelelő gyári, vagy utólagosan felhelyezett védőburkolatról kell gondoskodni.
Vakolat alatti, illetőleg padlóban védőburkolat nélküli szerelést a gyári előírások tiltják. Egyrészt azért, mert a csőnek mindenképpen mozgási teret kell adni, másrészt savas vagy folyamatosan nedvesség-utánpótlással rendelkező vakolatok erős korróziós hatást jelentenek. A csövek nem érintkezhetnek olyan tisztítófolyadékokkal sem, amelyek ammóniát vagy annak származékait tartalmazzák.
Padlószerkezetbe általában csak fűtési célú vezetékeket fektetünk, mivel a vonatkozó vízügyi előírások biztonsági okok miatt a vezeték nyomvonalát illetően erős korlátokat szabnak. Az Európai Szabványok már megengedik a vízvezeték padlóban történő vezetését, tehát amikortól nálunk is kötelező lesz ezek használata, akkortól már nem lesz ilyen megkötés.
A réz jól ellenáll különböző talajok maró hatásának. A nedves hamut vagy salakot, sok kloridot vagy szulfátot, bomló növényi részeket vagy nitrogén-tartalmú műtrágyákat tartalmazó talajok azonban korróziós veszélyt jelentenek. Amennyiben egy adott munka során nincs elég megbízható adatunk a talaj agresszivitásáról, tanácsos gyári bevonattal ellátott csőanyagot használni.

b.) Az anyagkifáradás és hőhatás okozta korrózió

A szükségesnél magasabb hőmérséklet alkalmazása hajlításnál, forrasztásnál, vagy a szükségesnél hosszabb ideig tartó hevítés a csőanyagra káros hatású. A 670°C-nál magasabb hőmérsékletre hevített rézcsőben revésedés lép fel, oxidfilm keletkezik, sőt az anyagszerkezet is átalakul. A jelenségre a keményforrasztás alkalmazása során is tekintettel kell lenni.
A szerelés során figyelembe kell venni a réz hőtágulási adottságait. A hőtágulási együttható az átmérőtől független. Melegvíz- és fűtési hálózatok esetében a hosszváltozásokból eredő mozgások biztosítása a legfontosabb feladat a korróziós kifáradás elkerülésére.


1.4.5.2. A belső felületre ható korrózió

a.) A belső felületi korrózió

A rézcső belső felülete és a vele érintkező vízben oldott oxigén gyorsan reakcióba lép egymással, a felületen viszonylag gyorsan kialakul egy vékony, egyenletes vastagságú, zöldes színű bevonat (patina), amely bázikus karbonátos rézvegyületből áll. Megjelenik tehát a tipikus rézrozsda, a "grünspan". Ez a patinaréteg azonban a későbbiekben megvédi a cső belső felületét az áramló víz további károsító hatásától. A felületi korrózió tehát a cső állagára inkább jótékony hatást gyakorol.

b.) A lyukkorrózió

Kétféle típusú lyukkorróziós jelenség tapasztalható. Az I. típus okozói a gyártási technológia során a belső csőfalon maradó, szénszármazékokat tartalmazó kenőanyagok. Ez a korróziótípus a legveszélyesebb, mert következtében a cső belső felületén vályúszerű mélyedések, vagy karcolás jellegű árkocskák alakulnak ki, amelyek legjobban bemélyedő pontjainál a csőfal átlyukadhat. Eróziós korrózióval együttesen jelentkező I. lyukkorrózió jelentős veszélyforrás.
A SUPERSAN® és EUROSAN® csövek garantáltan védettek az I. típusú lyukkorrózióval szemben.
A II. típusú lyukkorrózió elsősorban melegvízvezetékekben okoz problémát. Geometriailag szabálytalan alakú, sárgásbarna lerakódások keletkeznek. Elsősorban lágy, savanyú vizek használata esetén fordul elő, amelyek pH értéke 7 alatt van.

c.) Az eróziós korrózió

Tulajdonképpen a vízáramlás okozta károsodás, amelyet az idéz elő, hogy valamilyen helyi megmunkálási, vezetékkialakítási ok miatt az áramlás nagyon felgyorsul vagy erősen örvényes (pl. átmenet nélküli csőszűkítés, erősebb horpadás, stb.).
Eróziós hatás melegvíz vezetékekben a megengedett felső áramlási sebességhatár közelében is tapasztalható, hidegvíz vezetékekben azonban ilyen jelenség nem észlelhető.
Javasolt áramlási sebességek a vízhőmérséklet és a csővezeték beépítési helyének ill. funkciójának függvényében (1.6. táblázat):

1.6. táblázat
Javasolt áramlási sebességek rézcsőben

Példa:

Q=5 kW hőteljesítményű radiátoros áramkört ellátó 15x1,0 mm-es vezetékben a vízsebesség:
A víz hőhordozó tömegárama Δt=20K (°C) hőfokesésű rendszernél:

kg/s = 214,96 kg/h,

ahol



A víz hőhordozó térfogatárama tköz=80°C közepes vízhőmérsékletnél (ρ=970 kg/m3):

[m3/s],

Az áramlási keresztmetszet:

[m2],

Az áramlási sebesség:

[m/s],

A vizsgált 15x1,0 mm-es vezetéken nagyobb hőteljesítmény csak jelentős fajlagos áramlási ellenállás mellett szállítható. A számított áramlási sebesség nagy biztonsággal a táblázatban javasolt érték alatt marad.


1.4.5.3. A rézkorróziót kiváltó körülmények áttekintése

a.) A vízminőség hatása

A felületi korrózió szempontjából elsősorban arra kell ügyelni, hogy a szállított víz pH értéke 7-nél nagyobb legyen. Továbbá fontos tényező a víz összetétele és származási helye is. A sok sót és különösen a szulfátot tartalmazó talajközeli vizek fokozzák a réz vízben oldódását. A mélységi lágy vizek is segíthetik a korróziót. Ugyanakkor a felszínhez közeli vizekben számos olyan vízben oldott természetes anyag is található, amelyek inhibitorként hatnak, azaz gátolják a felületi korróziót.

A II. típusú lyukkorrózió szempontjából kerülni kell a savas vizeket. A korrózió valószínűségét növeli, ha a víz vastartalma meghaladja 0,1 mg/l, a mangántartalma pedig a 0,05 mg/l értéket.
A rézcsöves melegvízhálózatokba lehetőség szerint részben lágyított vizet kell juttatni. A horganyzott acélvezetékek védelmére használatos foszfátszilikát adalékok rézhálózat esetében károsak, kikezdik a rezet.
A víz minősége és a rézkorrózió közötti kapcsolat ma még nincs teljes mértékben kidolgozva. A kérdéskörben jelenleg a DIN 50930 tekinthető mértékadónak.
Az MSZ 450/1-91 szerinti minőségű ivóvíz esetén, amelynek betartása vezetékes vízellátás esetén kötelező, a korrózió keletkezésének veszélye minimális.
Kivonat az MSZ 450/1-91 szabványból. A víznyerő-hely jellegétől független határértékek (1.7. táblázat):

1.7. táblázat
Ivóvíz minősége

Kivonat az MI-04.142/4-83 sz. Műszaki Irányelvekből a melegvíz-hőhordozós fűtőrendszerek vízminőségi követelményével kapcsolatosan (1.8. táblázat):

1.8. táblázat
Fűtővíz minősége

A vonatkozó VDI 2035 (Német Mérnökök Egyesülete 2035-ös előírása) ehhez közelálló értékhatárokat szab meg.
A fűtővíz oldott oxigén-tartalmát tekintve a kazán- és radiátorgyártók által igényelt értékek messze meghaladják a rézcső védelméhez szükségeset. Például néhány kazán esetén 1-5 mg/l, a tagos radiátornál 0,1 mg/l.
A víz oldott oxigéntartalmát a hőmérséklet függvényében az 1.19. ábra mutatja.

1.19. ábra
A víz oxigéntartalma a hőmérséklet függvényében

b.) A gyártástechnológia hatása

Az első generációs rézcsöveknél megfigyelt I. típusú lyukkorróziót a cső húzásának megkönnyítésére használt kenőanyagoknak a késztermékben való jelenléte okozta. Az EN 1057 szabvány szerint készülő installációs rézcsöveknél a kenőanyag-maradványok jelenléte már olyan kismértékű, hogy korróziós problémákkal nem kell számolni.
A SUPERSAN® és EUROSAN® rézcsövek oxigénmentes rézből (Cu-DHP) készülnek, az EN 1057 szabvány előírásainak megfelelően. Az alkalmazott gyártástechnológia garantálja, hogy a húzás során alkalmazott széntartalmú kenőanyag-maradványok a 0,2 mg/dm2 filmvastagság alatt maradnak.

c.) A tervezés hatása

Igen fontos, hogy már a tervezés során figyelemmel kell lenni a korróziót kiváltó tényezők elkerülésére. Nagy szerepe van az áramlási sebességek megválasztásának. Kerülni kell a nagyon lassú áramlást és a vízpangást. Kis áramlási sebességek esetén a turbulens áramlás vagy eltávolítja a belső felületen kialakult védőbevonatot, vagy eleve megakadályozza a védőbevonat képződését.
Minél kisebb a csőátmérő, annál nagyobb áramlási sebesség engedhető meg, mivel a turbulencia mértéke növekszik a csőátmérővel. Az eróziós hatások elkerülése érdekében célszerű a táblázat által javasolt maximális áramlási sebességértékek betartása is. A legújabb szakirodalmi anyagok melegvíz szállítása esetén a 0,5-0,6 m/s értékű felső határt javasolják. Ivóvíz csőhálózatok nyomvonaltervezésénél ügyelni kell a légzsákképződés elkerülésére.
A vízvezetéki hálózatok kevéssé használt szakaszainak időnkénti átöblítését ürítő-töltő szerelvény betervezésével kell biztosítani. A csővezetéken szállítandó vizet, így az utántöltésre szolgáló vizet is legalább 50µm lyukméretű szűrőn kell átvezetni. A szakirodalom az utóbbi időben a 20-25µm szűrőfinomságot javasolja.
A karbantartási öblítés elmaradása gyakran vezet korrózióhoz, ezért ezt a létesítési és karbantartási előírásokban rögzíteni kell. A pangó vezetékszakaszban a réz kioldódik. Az oldódás intenzitását segíti az alacsonyabb pH érték. Fémes íz lágy vizek esetén már 2 mg/l, keményebb vizek esetén csak 7 mg/l Cu-tartalom mellett érződik. 7-nél nagyobb pH értékű víz esetén 10 órán át nem használt hálózatban sem lépi túl a réztartalom a 3 mg/l értéket.
A réz az emberi szervezet számára fontos nyomelem. A gyermekek rézszükséglete 2, a felnőtteké 3 mg/nap.

d.) A szereléstechnológia hatása

Alapvetően fontos a szakszerű szerelés. A csővégek megtisztítása, sorjátlanítása, a sima csőbelsőt eredményező megmunkálás, az áramlástanilag kedvező nyomvonalvezetés és idomozás.
Fontos, hogy csak a rendszerhez ajánlott, jó minőségű, EN 29454-1 szerinti folyasztószert használjuk a forrasztáshoz. Ennek a forrasztás során csőbe került maradványai ugyanis az üzembe helyezés előtti átöblítéskor hideg- és melegvízzel egyaránt kimoshatók a csőből. Az el nem távolított folyasztószer maradvány jellegzetes korróziós jelenséghez vezet.
A forraszanyag feleljen meg az EN 29453 szabvány előírásainak.
A korábban leírtaknak megfelelően kerülni kell a magas hőmérsékleten való csőhajlítást, és messzemenően figyelembe kell venni a csőanyag hőtágulási tulajdonságait.

e.) Az üzembe helyezés hatása

A csöveket a készre-szerelés után, a nyomáspróba előtt alaposan ki kell tisztítani és át kell mosni. Az átöblítéshez csak szűrt vizet szabad használni. Megfelelő minőségű víz hiányában a nyomáspróbát inert gázzal (pl. nitrogénnel) vagy olajmentes, száraz préslevegővel kell elvégezni. Ugyanez a megoldás abban az esetben is, ha a nyomáspróbához használt víz az átadásig fagyveszély miatt nem maradhat a rendszerben. A nyomáspróbát követő újabb átöblítés vizét csak közvetlenül a használatba vételt megelőző ismételt öblítés-feltöltés előtt tanácsos leengedni a korrózióveszély csökkentése miatt. A ZVSHK (Német Épületgépészek Központi Szövetsége) ajánlása szerint a legjobb, ha az átöblítés préslevegő és víz keverékével történik, mert ilyenkor a szennyeződések szinte "lerobbannak" a cső felületéről.
Korróziós szempontból rendkívül fontos az üzembehelyezés szakszerűsége.


1.5. A rézcső használata mellett szóló érvek

Az eddigiekből látható, hogy néhány agresszív vízzel ellátott terület kivételével a rézcső mindenütt alkalmazható ivóvíz szállítására.


Az épületgépészet területén egyébként mindenütt felhasználható a rézcső:



Nincs még egy csővezetéki anyag, amelyik mindegyik felsorolt szereléshez használható lenne. A szerelés könnyebbsége, valamint a hosszú élettartalm miatt pedig a leggazdaságosabb szerelési anyag.
Rézcsőben a következő anyagok nem továbbíthatók, mert azok károsítják a cső anyagát:


(*: teljesen száraz gáz formájában nem okoz problémát a szállítása rézcsőben.)

Ha egészségkárosító hatása lenne, az már a több ezer éves használat során kiderült volna. A kezdetleges technikával gyártott csövek korában sem volt egészségügyi probléma vele, pedig akkor sokkal több rézion került az ivóvízbe, mint ma. Nincs ezzel probléma Nyugat-Európában sem, pedig ott nem volt több mint 40 éves kihagyás a rézcső-szerelésben, s így a tapasztalatok nem 1989-ben indultak újra mint nálunk. A Nyugat-európai rézcső felhasználásának részaránya az összes csőmennyiségből 65% körül van, ami önmagában is azt bizonyítja, hogy közkedvelt, gazdaságos csőanyagról van szó. A Deutsches Kupfer-Institut (Német Rézintézet) adatai alapján Németország egyes tartományaiban ez a szám megközelíti a 90%-ot. A németekről tudjuk, hogy csak a legjobb minőséget és gazdaságosságot hajlandók elfogadni, így ez nálunk sem lehet rossz.
A második világháború után a réz stratégiai anyagnak számított, így a rézcső felhasználása nagyon korlátozott volt. Ennek megfelelően az acélcsövek felhasználása volt egyeduralkodó. Sok ebben a korban felnövő ember számára szinte még ma is csak ez a csőanyag ismeretes, csak ezzel képes dolgozni. Az 1989-es nyitás óta örvendetes méretekben megnövekedett a rézcső felhasználása hazánkban.
A rézcső gyors terjedése köszönhető a kiváló tulajdonságainak, a hosszú élettartamnak és a könnyű megmunkálhatóságának. Példaként szolgál az 1.20. ábra, amelyen egy 10 lakásos társasház vízszereléséhez szükséges idő látható. A szerelési idő összehasonlítás tartósabb értékmérő, mint az árak összehasonlítása, mert az anyagárak és a szerelési díjak folyton változnak, így egy ár-összehasonlítás csak rövid ideig lenne érvényes.

1.20. ábra:
Csövek szerelési idejének összehasonlítása


1.6. A rézcsövekre és a kapcsolódó elemekre vonatkozó előírások

A rézcső gyártását és felhasználását mindenütt szigorúan szabályozzák. Az ezen előírások szerint gyártott csöveket a legnagyobb biztonsággal lehet felhasználni, de vigyázni kell arra, hogy gyártanak nem épületgépészeti szerelési célú csöveket is (pl. bútorcsövek), melyek felhasználása során problémák adódhatnak, mert a csövek hamarabb tönkremehetnek, hiszen nem erre a célra gyártották (nem oxigénmentes, nem 99,9% tisztaságú, stb.).
Az épületgépészeti szerelési célra gyártott csöveket ellátják a következő jelölésekkel, az EN 1057 szabvány szerint: gyártó ország, gyártó cég, szabványszám (mely szerint gyártották), márkanév, csőméret, gyártási idő, esetleg garanciajel (egy kör és benne egy pont), keménységi állapot.

A gyártásra és felhasználásra vonatkozó főbb nemzetközi és hazai szabványok:

DIN EN 723 Réz és rézötvözetek - Rézcsövek vagy szerelvények belső felületén lévő szén mennyiségének meghatározása elégetéssel; német változat EN 723: 1996. október
DIN EN 1044 Kemény forraszok/forrasztási kiegészítők
DIN EN 1045 Keményforraszok - Folyasztók a keményforraszokhoz - Bevezetés és műszaki szállítási feltételek, német változat EN 1045: 1997 ( 1997. aug.)
DIN EN 1057 Rézből készült varrat nélkül húzott csövek (1980. május)
DIN EN 1254-1 Réz és rézötvözetek; idomok, 1. rész: Kapillárisan forrasztható idomok rézcsövekhez (lágy és kemény forrasztás) (1994. március)
DIN EN 1254-2 Réz és rézötvözetek; idomok, 2. rész: Szorítógyűrűs csatlakozások rézcsövekhez (1994. március)
DIN EN 1254-4 Réz és rézötvözetek; idomok, 4. rész: Idomok csövek összekötésére kapilláris forrasztással vagy szorítógyűrűs csatlakozással (1994. márc.)
DIN 1733 1. rész Hegesztési kiegészítések rézhez és rézötvözetekhez. Összetétel, alkalmazás és műszaki szállítási feltételek (1988, június)
DIN 1786 Húzott rézcsövek
DIN 1787 Réz félkészítmények
DIN 1988 1. rész Műszaki szabályzat ivóvizes rendszerek szereléséhez (TRWI): Általános rész; a DVGW műszaki szabályzata (1988. dec.)
DIN 1988-2 Műszaki szabályzat ivóvizes rendszerek szereléséhez (TRWI); Tervezés és kivitelezés, részegységek, készülékek, anyagok; a DVGW műszaki szabályzata (1988. dec
DIN 1988-2 1. Adatlap Műszaki szabályzat ivóvizes rendszerek szereléséhez (TRWI); Szabványok és műszaki szabályzatok az anyagokról, részegységekről és készülékekről, a
DIN 1988-3 Műszaki szabályzat ivóvizes rendszerek szereléséhez (TRWI); A csőátmérő megadása, a DVGW műszaki szabályzata (1988. dec.):
DIN 1988-4 Műszaki szabályzat ivóvizes rendszerek szereléséhez (TRWI); Az ivóvíz védelme, Az ivóvíz minőségének megőrzése, a DVGW műszaki szabályzata (1988. dec.)
DIN 1988-5 Műszaki szabályzat ivóvizes rendszerek szereléséhez (TRWI); Nyomásnövelés és nyomáscsökkentés, a DVGW műszaki szabályzata (1988. dec.)
DIN 1988-6 Műszaki szabályzat ivóvizes rendszerek szereléséhez (TRWI); Tűzoltó és tűzvédelmi berendezésék, a DVGW műszaki szabályzata (1988. dec.)
DIN 1988-7 Műszaki szabályzat ivóvizes rendszerek szereléséhez (TRWI); Korróziós károk és vízkőképződés elhárítása, a DVGW műszaki szabályzata (1988. dec.)
DIN 1988-8 Műszaki szabályzat ivóvizes rendszerek szereléséhez (TRWI); A berendezés üzeme, a DVGW műszaki szabályzata (1988. dec.)
DIN 2000 Központi ivóvízellátás; Az ivóvíz követelményekkel kapcsolatos irányelvek. A létesítmény tervezése, építése és üzemeltetése (1973.nov.)
DIN 2001 Saját és egyedi ivóvízellátás. Az ivóvíz követelmények irányelvei, A berendezés tervezése, építése és üzemeltetése (1983. február)
DIN 2403 A csővezetékek megjelölése az áramló közeg szerint (1984. márc.)
DIN 2607 Rézből készült csőívek behegesztéshez (1970. május)
DIN 2641 Laza peremek; Előre hegesztett peremek, sima kengyelek, névleges nyomás 6(1975. márc.)
DIN 2642 Laza peremek; Előre hegesztett peremek, sima kengyelek, névleges nyomás 10(1975. márc.)
DIN ISO 228-1 Csőmenetek olyan kötésekhez, ahol a tömítés nem a menetben van, 1. rész: Méretek, tűrések és jelölés, azonos az ISO 228-1:1994 szabvánnyal (1994. dec.)
DIN 2999-1 Whitworth csőmenetek csövekhez és szerelvényekhez; hengeres belső menetek és kúpos külső menetek, menetméretek (1983. július)
DIN 2999-2 Whitworth csőmenetek csövekhez és szerelvényekhez; hengeres belső menetek és kúpos külső menetek; idomszerek és az idomszerek kezelése (1973. aug.)
DIN 3387-1 Fémből készült gázvezetékek oldható csőkötései; Sima csőkötések (1991. jan.)
DIN3389 Beépíthető szigetelődarabok a gáz és vízellátásban a ház csatlakozásánál; Követelmények és vizsgálatok (1984. aug.)
DIN 4046 Vízellátás; Fogalmak. A DVGW műszaki szabályzata (1983. szept.)
DIN 4102-2 Építőanyagok és részegységek éghetőségi viselkedése; Részegységek, fogalmak, követelmények és vizsgálatok (1977, szept.) .
DIN 4102-11 Építőanyagok és részegységek éghetőségi viselkedése; Csőköpenyek, csőburkolatok, szerelőaknák és csatornák valamint ezek vizsgálónyílásainak lefedése; Fogalm
DIN 4109 Zajvédelem a magasépítésben; Követelmények és igazolások (1989. nov.)
DIN4109 1. Hibaigazítás; Hibaigazítások a DIN 4109-hez (1989. nov., a DIN 4109 1. laphoz) 1989. nov. és DIN 4109 2. laphoz (1989. nov.), (1992. aug.)
DIN 4109 1. adatlap Zajvédelem a magasépítésben; Kiviteli példák és számítási eljárások (1989. nov.)
DIN 4109 2. adatlap Zajvédelem a magasépítésben; utalások a tervezésre és kivitelezésre; javaslatok a fokozott zajvédelemre; javaslatok a zajvédelemre lakásban vagy m
DIN 4708 Központi vízmelegítő berendezések; fogalmak és számítási alapelvek (1994. ápr.)
DIN 4755-2 Olajtüzelésű berendezések, fűtőolaj ellátás, fűtőolaj szolgáltató berendezések, biztonságtechnikai követelmények, vizsgálat (1984. febr.)
DIN 8552-3 Hegesztési varrat előkészítése, fugaformák réz és rézötvözeteknél, védőgátas hegesztés (1982 július)
DIN EN ISO 9609-1 Hegesztők vizsgája; Olvasztásos hegesztés, 3. rész: Réz és rézötvözetek (1992. június)
DIN EN 10204 Fém termékek; Vizsgálati bizonylatok fajtái (tartalmazza az A1 módosítást: 1995) (1995 aug.)
DIN EN 12168 Réz és rézötvözetek; Üreges rudak a feldolgozáshoz; Német változat EN 12168: 1998 (1998. ápr.)
prCR 13388 Réz és rézötvözetek; Áttekintés az összetételről és termékekről (1998)
DIN 17671 1. rész Csövek rézből és alakítható rézötvözetekből, tulajdonságok
DIN 18560-1 Estrich az építőiparban; Általános követelmények, vizsgálat (1992. május)
DIN 18560-2 Estrich az építőiparban; Estrich és Estrich rétegek szigetelésen (Úszó Estrich) (1992. máj.)
DIN 19630 Vízvezetékek építésének irányelvei; A DVGW műszaki szabályzata (1982. aug.)
DIN19632 Ivóvízvezeték rendszerekben működő mechanikus szűrők, Követelmények, vizsgálatok; a DVGW műszaki szabályzata (1987. ápr.)
DIN EN 29453 Lágy forraszok; Kémiai összetétel és szállítási formák (ISO 9453: 1990) német változat EN 29453: 1993 (1994. febr.)
DIN EN 29454-1 Folyasztók a lágy forraszokhoz; Bevezetés és követelmények, 1. rész: Felosztás, jelölés és csomagolás (ISO 9454-1: 1990) német változat EN 29454-1: 1993 (199
DIN 30672-1 Korrózióvédő és hőszigetelő burkolatok csővezetékekhez 50°C üzemi hőmérsékletig (1991. szept.)
DIN50930-5 Fémek korróziója; Fémes anyagok korróziója csővezetékek, tartályok és készülékek belsejében víz hatására; A korrózió valószínűségének megítélése réz és rézöt
DIN 59753 Rézből és rézötvözetből készült csövek a kapilláris forrasztásos kötésekhez; méretek (1980. máj.)
ISO 7-1 Csőmenetek olyan kötéseknél, ahol a menet tömít, 1. rész méretek, tűrések és számítások (1994. máj)
ISO 7396 Csővezetéki rendszerek nem éghető orvosi gázokhoz (1987. jún.)
DVGW munkalap GW2 Rézcsövek összekötése gáz és vízszereléseknél ingatlanon belül és épületekben(1996.jan.)
DVGW munkalap GW6 Vörösöntvényből készült kapillárisan forrasztható szerelvények és rézből és vörösöntvényből készült átmeneti idomok; Követelmények és vizsgálati előírások (1
DVGW munkalap GW7 Oldószer rézcsövek forrasztásához gáz és vízszereléseknél; követelmények és vizsgálati előírások a hitelesítő vizsgálathoz (1992. szept.)
DVGW munkalap GW8 Rézcsőből készült kapillárisan forrasztható idomok; Követelmények és vizsgálati előírások (1996. jan.)
DVGW munkalap GW392 Rézből készült varrat nélküli húzott csövek gáz és vízvezetéki szerelésekhez; Követelmények és vizsgálati előírások (1997. dec.)
DVGW munkalap 6459/1 Gáz és házi csatlakozások 4bar üzemi nyomásig; tervezés és létesítés (1997. máj.)
DVGW munkalap 6461/2 Gázvezetékek létesítése 4 és 6 bar üzemi nyomás között csövekkel és alakítható vörösöntvényből készült idomokkal (1981. nov.)
DVGW Vizsgálati alapok VP 617 Varrat nélküli húzott belül ónozott rézcsövek ivóvízszerelésekhez
DVGW twin 5/93 "Csapadékvíz hasznosító berendezések"
DVS Merkblatt 1903, 1. rész, Forrasztások az épületszerelésben; Réz; Követelmények az üzemmel és személyzettel kapcsolatban (1992. jan.)
DVS Merkblatt 1903, 2. rész, Forrasztások az épületszerelésben, Réz; Csövek és szerelvények; Forrasztási eljárások; (1992. febr.)


MSZ 64/1 Réz. Anyagminőségek alakítás céljára (1993)
MSZ 64/4 Réz csövek mechanikai és villamos tulajdonságai (1981)
MSZ 450/1 Ivóvíz minősége (1991)
MSZ 723 Réz és rézötvözetek. Rézcsövek és csőidomok belső felületén lévő karbon meghatározása égetéssel (1998)
MSZ 733 Húzott körszelvényű csövek rézből és rézötvözetekből. Méretek (1982)
MSZ 734 Cső rézből és rézötvözetekből kondenzátorok és hőcserélők céljára (1990)
MSZ 736 Sajtolt körszelvényű csövek rézből és rézötvözetekből (1982)
MSZ 760 Rézből és rézötvözetből készült cső általános műszaki előírásai (1991)
MSZ EN 1057 Réz és rézötvözetek. Varratnélküli, körszelvényű rézcsövek víz és gáz részére, egészségügyi és fűtési alkalmazásra (1998)
MSZ 2808 Csővezetékek és szerelvények csatlakozó menetei (1985)
MSZ 2872 Csővezetékek névleges átmérője (1989)
MSZ 2873 Csővezetékek névleges, üzemi és próbanyomása (1986)
MSZ 7335 Hegesztőpálcák és huzalok réz és rézötvözetek hegesztéséhez (1976)
MSZ 12370 Réz és rézötvözetű csövek vizsgálata örvényárammal (1977)
MSZ 04-804-1 Építő- és szerelőipari csővezetékek, szerelvények. Épületgépészeti csővezetékek (1989)
MI-04.142/4 Műszaki Irányelvek a melegvíz-hőhordozós fűtőrendszerek vízminőségi követelményéről (1983)