2.2.9. A süllyesztéktömb anyagának megválasztása

A süllyesztéktömb anyagának kiválasztásánál egy sokoldalú követelményrendszert kell figyelembe venni: a süllyeszték anyaga legyen kemény, az alakítás során nem szabad deformálódnia, egyúttal legyen szívós is, rugalmassági határa nagy legyen. Legyen kopásálló, szövetszerkezete egyenletes és teljes keresztmetszetében feszültségmentes és legyen jól átedzhető.

A süllyesztékek túlnyomó része kovácsolt acélból készül. Kémiai összetételüket illetően nagy eltérések mutatkoznak. Az anyagválasztást gazdaságossági szempontok határozzák meg. Kisebb igénybevételekre, kisszámú és egyszerű alakú darabok kovácsolására jól használhatók a szénacélok. A C-tartalom növekedésével nő szilárdságuk és keménységük, de csökken szívósságuk.

A süllyesztékacélok sokoldalú igénybevételének azonban csak az ötvözött acélok tudnak megfelelni. Az ötvözött süllyesztékacélok hő-, kopás- és korrózióálló, nagy keménységű és nagy melegszilárdságú, nagy tartósfolyású acélok. Mechanikai tulajdonságaik hőkezeléssel tág határok között változtathatók.

A 33. táblázat a süllyesztékek készítésére alkalmas acélfajtákról ad áttekintést. Hazai viszonylatban az NK jelű acél alkalmazása a leggyakoribb.

33. táblázat Süllyesztékacélok

Szabv.
jel
Ötvözet
jellege
Felhasználás Ötvözők, %
CSiMn SPCr NiW VMn
-C-acél Kis és közepes méretű és
igénybevételű süllyeszték
0,55-
0,65
< 0,3 0,5-
0,9
< 0,05 < 0,05 - - - - -
NKNi-Cr-Mo Közepes és nagy méretű és
igénybevételű süllyeszték
0,5-
0,65
< 0,4 0,5-
0,7
< 0,04 < 0,04 0,6-
1,0
1,3-
1,8
- - 0,2-
0,4
-Ni-Cr-Mo Nagyon nagy méretű és
teljesítményű süllyeszték
0,4-
0,45
< 0,45 0,5-
0,75
< 0,04 < 0,04 1,2-
1,5
2,0-
2,5
- 0,1-
0,2
0,6-
0,8
W3W-Cr-Si Melegszerszámacél 0,3-
0,45
< 1,2 < 0,7 < 0,035 < 0,035 0,8-
1,5
- 2,0-
3,0
- -
W2W-Cr-V Nagy teljesítményű
süllyeszték betét
0,2-
0,4
< 0,4 < 0,5 < 0,035 < 0,035 1,0-
3,0
- 3,0-
6,0
0,2-
0,5
< 0,4
W1W-Cr-V-Ni Nagy teljesítményű
süllyeszték betét
0,2-
0,4
< 0,4 < 0,5 < 0,035 < 0,035 1,5-
2,5
1,5-
2,5
8,5-
12,0
0,1-
0,3
-
W6W-Cr-Si - 0,4-
0,5
0,7-
1,3
< 0,4 < 0,035 < 0,035 1,5-
1,8
- 1,8-
2,2
- -

 

2.2.10. A rögzítő elemek méretei

2.2.10.1. A fecskefarok és a reteszhorony

A legtöbb süllyesztéktömbön fecskefarkot képeznek ki (81. ábra), amelynek segítségével a süllyesztéket ékekkel erősítik fel. Maga a szerszám a fecskefarok felületén fekszik fel a medvén. Így minél nagyobb a fecskefarok szélessége, annál nagyobb felületen fekszik fel a szerszám és annál kisebb a törés veszélye.

81. ábra

A süllyeszték hosszirányú eltolódásának megakadályozására reteszhoronyban fekvő reteszeket alkalmaznak.

Az ábrából látható, hogy a hátrányai ellenére általánosan alkalmazott egyékes rögzítés esetén a fecskefarok aszimmetrikusan helyezkedik el a süllyeszték középvonalához képest. A fecskefarok és a tömb középvonala közötti távolságot az alkalmazott rögzítő ék szélessége határozza meg: azonos az ék szélessége felével. Így érhető el, hogy a fecskefarok az ékkel együtt szimmetrikusan helyezkedjék el a szerszámtömbön. A fecskefarok kiképzése az alsó és a felső szerszámfélen azonos. Az illesztőretesz fészkét a tömb felezővonalában munkálják be.

Nem tartozik a rögzítő elemekhez, de itt említjük meg a 81. ábrán is látható emelőcsap-furatokat is. A furatokat a szerszámtömb két szemben lévő felületén, a fecskefarok alatt munkálják be. A süllyesztéktömb szállításakor csapokat helyeznek bele, ebbe akasztják a daru drótkötelét.

A fecskefarok és a reteszhorony jellemző méreteit a 34. táblázat tartalmazza.

34. táblázat A fecskefarok és a reteszhorony méretei

A medve tömege, t b
mm
h
mm
k
mm
-tól -ig
00,5 10045,5 45
0,752 20050,5 50
2,56 30065,5 75
8,015 40080,5 100

 

2.2.10.2. A rögzítőék és az illesztőretesz

A süllyesztéktömbön kimunkált fecskefarok és egy, vagy két rögzítőék segítségével történik a kovácssüllyeszték rögzítése a medvén. A 82. ábra a felső és az alsó süllyeszték rögzítésére alkalmas ékeket mutatja be (az ábrázoláshoz szükséges torzításokkal). Méretei a 35. táblázatból választhatók.

82. ábra

35. táblázat Süllyesztékrögzítő ékek méretei

A medve
tömege
t
Ék Méretek, mm  A medve
tömege
t
Ék Méretek, mm
h k l  h k l
0,5felső
alsó
45
45
32,7
33,8
480
700
  4felső
alsó
65
65
50,5
51,3
1030
1200
0,75felső
alsó
50
50
38
39
530
750
  5felső
alsó
65
65
51
51,8
1130
1300
1felső
alsó
50
50
38,2
39,3
580
800
  6felső
alsó
65
65
51
51,8
1130
1300
1,5felső
alsó
50
50
39
39,8
730
900
  8felső
alsó
80
80
61,5
62,3
1230
1400
2felső
alsó
50
50
39,5
40,3
830
1000
  10felső
alsó
80
80
62
62,8
1330
1500
2,5felső
alsó
65
65
49,5
50,3
830
1000
  12felső
alsó
80
80
63
63,3
1530
1600
3felső
alsó
65
65
50
50,8
930
1100
  15felső
alsó
80
80
63,5
63,8
1630
1700

A süllyesztéktömb hosszirányú pontos tájolására alkalmas illesztő retesz egyfajta kialakítása a 83. ábrán látható. Méreteit a 36. táblázat tartalmazza.

83. ábra

36. táblázat Illesztő reteszek méretei

A medve tömege, t Méretek, mm
-tól -ig f h l l1 k
00,5 7245 9046 44,9
0,752 8050 9743 49,9
2,56 11065 12362,5 74,9
815 13280 14875 99,9

 

2.2.11. A szerszámvezetés tervezése

A süllyeszték legjobb vezetését a kalapács állványában pontosan vezetett medve biztosítja. Ez a gyakorlatban azonban általában nem kielégítő, ezért az alakításnál esetlegesen keletkező vízszintes irányú erők felvételéről gondoskodni kell, az alsó és a felső süllyesztékszerszám-feleket egymáshoz képest kölcsönösen vezetni kell. A süllyesztékek vezetésére csapokat, vállakat, bütyköket és gyűrűs vezetést használnak.

A vezetőcsapokat általában az alsó süllyesztékfélbe építik be, amelyek a felső süllyesztékfélben kiképezett furatokba illeszkednek (84. ábra). Ritkán fordított állású csapokat is alkalmaznak, amikor a csap a felső, a furat pedig az alsó szerszámfélben helyezkedik el.

84. ábra

A vezetőcsapok szabványos méreteit a 37. táblázat tartalmazza. A csap m méretű kiálló részének illesztése H8 és C11, anyaga nemesített A60, vagy A70 minőségű acél. A csapnak az alsó süllyesztékből kiálló magasságát úgy kell megállapítani. hogy amikor a felső süllyeszték érintkezésbe lép az alakítandó anyaggal, a csap vége már a vezetőlyuk alsó részében legyen. Kisméretű süllyesztéknél két, nagyobbnál négy vezetőcsapot használnak. Az alsó süllyesztékfélben a vezetőcsap eltávolításához kilökő furatot kell készíteni. A vezetőcsap furatának a szerszámtömb szélétől mért távolsága minimálisan a csap átmérőjének 1,5-szöröse.

37. táblázat A vezetőcsapok méretei

A csap
jele
D1
mm
D2
mm
a
mm
b
mm
c
mm
e
mm
r
mm
a 16- 8- 351,5 3
a 20- 10- 402 3
a 25- 12- 502,5 4
b 3242 1610 603 4
b 4052 2010 803 5
b 5062 2512 1004 6
b 6377 3115 1205 7
b 8094 4020 1405 7
b 100116 5025 1606 8
b 125141 6230 1806 10

A vezetővállat a süllyesztéktömbből alakítják ki. Előnye, hogy gyalulással egyszerűen és pontosan megmunkálható. A vezetőváll méretei a 85. ábra alapján:

h = 25...40 mm, a = 3...5°,
d = 0,2...0,5 mm, b = h,
r = 5...6 mm, R = 8...10 mm.

85. ábra

A süllyesztéken teljes hosszirányban végigfutó vezetővállak csak egy irányban adnak vezetést. Kétirányú vezetést vezetőbütykökkel (86/a. ábra) lehet biztosítani. Nagyon jó vezetést adnak az esztergapadon könnyen megmunkálható teljes, vagy íves vezetőgyűrűk (86/b. ábra). A vezetőgyűrűk profilja azonos a vezetővállakéval.

a) b)

86. ábra

 

2.2.12. A fellépő alakító erő meghatározása

Az adott kovácsdarab alakítása során fellépő alakító erők ismerete több szempontból is rendkívül fontos. Egyrészt első közelítésben eszerint választhatunk alakító gépet, másrészt ez alapján ellenőrizzük a süllyesztékszerszám felületét összeütésre, harmadrészt pedig a meghatározott alakítási hőmérséklet és a kiválasztott kalapács összhangját is le kell ellenőrizni.

Az alakító erő meghatározásának alapja az alakítási szilárdság kiszámítása. Az alakítási szilárdságot legcélszerűbben a következő összefüggés segítségével határozhatjuk meg:

(56)

aholkfaz alakítási szilárdság;
kf0a f=0,1, a fpont=10 s-1 és a T = 1000 °C értékekhez tartozó alakítási szilárdság;
tényező, ami a hőmérséklet hatását veszi figyelembe;
az alakváltozás hatását figyelembe vevő tényező;
az alakváltozási sebesség hatását figyelembe vevő tényező.

A szorzótényezőkben szereplő kf0, Ai és mi mennyiségek nagysága elsősorban az acélok kémiai összetételétől függ. Néhány acélfajta alakítási szilárdságának meghatározásához szükséges alapadatokat a 38. táblázat foglalja össze.

38. táblázat Az alakítási szilárdság meghatározásához szükséges alapadatok

Az acél
jele
kf0
N/mm2
A1 m1 A2 m2 A3 m3
52C100,4 18,1700,00280 1,5160,181 0,7500,124
A3478,4 12,2310,00250 1,4940,174 0,7260,139
A44102,0 12,2310,00250 1,4940,174 0,7260,139
A38B101,9 12,2310,00250 1,4940,174 0,7260,139
A5094,9 12,2310,00250 1,4940,174 0,7260,139
A60111,2 12,2310,00250 1,4940,174 0,7260,139
B38B120,0 18,1700,00280 1,5160,181 0,7500,124
B50100,0 12,2310,00250 1,4940,174 0,7260,139
BC2120,6 14,5860,00268 1,6290,212 0,7260,139
BC3131,0 14,5860,00268 1,6290,212 0,7260,139
C1098,2 12,2310,00250 1,4940,174 0,7260,139
C15109,0 12,2310,00250 1,4940,174 0,7260,139
C35143,0 12,2310,00250 1,4940,174 0,7260,139
C45109,0 12,2310,00250 1,4940,174 0,7260,139
C60121,6 11,6750,00247 1,4350,155 0,7030,153
CMo3106,2 13,2350,00258 1,5320,186 0,7610,118
CMo4118,7 13,2350,00258 1,5320,186 0,7610,118
Cr1129,6 13,2350,00258 1,5320,186 0,7610,118
Cr2118,8 13,2350,00258 1,5320,186 0,7610,118
Cr3112,3 13,2350,00258 1,5320,186 0,7610,118
CrV3141,2 13,2350,00258 1,5320,186 0,7610,118
D25111,9 12,2310,00250 1,4940,174 0,7260,139
GO3132,3 12,5380,00253 1,3090,117 0,7500,125
K1244,2 12,5380,00253 1,3090,117 0,7500,125
K11219,7 12,5380,00253 1,3090,117 0,7500,125
KL186,4 12,2310,00250 1,4940,174 0,7260,139
KL7135,5 18,1700,00280 1,5160,181 0,7500,124
KO199,6 20,7740,00302 1,4020,147 0,7630,117
KO35178,4 17,1070,00284 1,6460,217 0,7890,104
M1132,4 11,4820,00244 1,2960,113 0,7260,139
M12254,5 12,5380,00253 1,3090,117 0,7500,125
Mn1150,5 11,4820,00244 1,2960,113 0,7260,139
Mn2139,5 11,4820,00244 1,2960,113 0,7260,139
NK177,4 15,7380,00275 1,6200,210 0,7270,141
SZ1150,9 11,4820,00244 1,2960,113 0,7260,139
SZ2141,2 13,2350,00258 1,5320,186 0,7610,118
W5150,0 13,2350,00258 1,5320,186 0,7610,118
W6150,3 13,2350,00258 1,5320,186 0,7610,118
W7300,8 12,5380,00253 1,3090,117 0,7500,125
W9146,5 12,5380,00253 1,3090,117 0,7500,125

A kovácsdarab adott metszetére vonatkozóan a kf ismeretében meghatározhatók a jellemző alakítási ellenállás értékek (87. ábra).

87. ábra

A sorjaellenállás:
(57)

aholkfsa sorjahídban lévő anyag alakítási szilárdsága;
bsa sorjahíd szélessége;
hsa sorjahíd magassága.

A sorjahídban a sorjaellenállás változását lineárisnak tekintjük. Feltételezzük, hogy a sorjahíd belső élére kiszámított fajlagos erő érvényes az üreg teljes szélességére. Erre a fajlagos erőre szuperponáljuk az üregben értelmezhető kisajtoláshoz szükséges alakítási ellenállást:

(58)

aholkaz üregben lévő anyag közepes alakítási szilárdsága;
büaz üreg szélessége;
bfolya folyatással töltődő üregrész szélessége.

Ha olyan üregrészről van szó, ahol duzzasztás jellegű az alakváltozás, akkor:

(59)

ahol hü az üregrész magassága.

Az üregre vonatkozó közepes alakítási ellenállás (pk) a feszültségdomb átlagaként értelmezhető.

A 87. ábrán is látható, hogy a közepes alakítási ellenállást döntő részben a sorjaellenállás határozza meg. Ezért a gyakorlatban általában elfogadható az az egyszerűsítés, amely a közepes alakítási ellenállást a

(60)

összefüggéssel közelíti (a nagyobb értéket kisebb kovácsdaraboknál kell alkalmazni).

Változó keresztmetszetű, hosszúkás alakú kovácsdarabok esetén a darabot hossza mentén jellemző keresztmetszetekre osztjuk fel, és ezekre külön-külön meghatározzuk a közepes alakítási ellenállásokat. Ismerve a részhosszúságokat, az egész darabra vonatkozó átlagos alakítási ellenállást súlyozott átlagszámítással határozhatjuk meg:

(61)

Az alakító erő:

(62)

A legnagyobb alakító erő nagy valószínűséggel az utolsó ütésben lép fel. Az ismertetett számítási módszer alkalmazásánál ezért az utolsó ütésben ismerni kell a kf aktuális értékén kívül az alakváltozás és az alakváltozási sebesség nagyságát is. Ehhez olyan tervezési módszerre van szükség, amely biztosítja ezeket az adatokat. Ennek hiányában - üzemi és kísérleti adatok ismeretében - feltételezett, vagy valószínű adatokkal lehet számolni.

Közelítő számításokhoz alkalmazható a (63) összefüggés, amely az alakításhoz szükséges összes munkamennyiséget adja meg:

(63)

aholValaz alakított térfogat (megközelítően a kovácsdarab térfogata);
kf,kia kiinduló darab alakítási szilárdsága az alakítás kezdetén;
pk,na fajlagos alakító erő az utolsó ütésben;
h0a kiinduló darab magassága;
hka kész darab átlagos magassága.

Amennyiben meghatároztuk a kovácsdarab kialakításához szükséges összes munkamennyiséget, akkor egy előzőleg megválasztott kalapács névleges ütési energiája ismeretében még a várható ütésszámot is kiszámolhatjuk:

(64)

Nagyszámú kísérleti és gyártási adat felhasználása alapján meghatározták a térfogategységre vonatkoztatott alakváltozási munkát (a leggyakrabban kovácsolt darabokra):

(65)

A (64) összefüggés szerint ebben az esetben is meghatározhatjuk az alakításhoz szükséges ütésszámot.

 

2.2.13. Az alakító berendezés kiválasztása

Azt, hogy milyen alakítógép típust használunk, a tervezés korábbi lépései során már eldőlt. A számított alakító erő, illetve az alakításhoz szükséges munkamennyiség ismeretében nagyságát is megválaszthatjuk.

A süllyesztékes kovácsoláskor szóba jöhető alakító gépek:


- Kalapácsok:
      mechanikus ejtőkalapácsok:
         léces ejtőkalapácsok,
         hevederes ejtőkalapácsok,
         láncos ejtőkalapácsok,
         olajhidraulikus ejtőkalapácsok.
      gőzkalapácsok:
         hosszúlöketű gőzkalapácsok,
         rövidlöketű gőzkalapácsok,
         kétmedvés gőzkalapácsok,
- Mechanikus sajtók:
         frikciós (csavar-) sajtók,
         forgattyús és excentersajtók.

A felsorolt géptípusok közül a következőkben a feladat kidolgozása szempontjából fontosabb kalapácsok és sajtók jellemző adatait és méreteit ismertetjük.

a) Hosszúlöketű gőzkalapácsok

A kétállványos süllyesztékes kalapácsok (88. ábra) mintegy 8-10 kJ ütési energiahatárig gazdaságosak, ennél nagyobb ütési energiát a kétmedvés kalapácsok biztosítanak. Az ütésszám növekvő medvesúllyal csökken, ami természetes, mert a nagyobb tömeg gyorsítása több időt vesz igénybe. Nagy darabok alakításakor a darab mozgatása miatt gyors ütéskövetés nem is indokolt.

88. ábra

A 20-250 kJ ütési energiával készülő kétállványos süllyesztékes kalapácsok jellemző adatairól a 39. táblázat tájékoztat.

39. táblázat Kétállványos gőzkalapácsok jellemző adatai

Ütési
energia
kJ
A
medve
tömege
kg
Ütés-
szám
min-1
Max.
löket-
hossz
mm
Állványok
közötti
távolság
mm
Vezetékek
közötti
távolság
mm
A medve
szélessége
mm
Legkisebb
süllyeszték
magasság
mm
20,0800 801000 800500 400125
25,01000 801120 850530 450125
31,51250 701250 900560 500140
40,01600 701250 950600 560140
50,02000 601250 1000630 630160
63,02500 601250 1060670 710160
80,03150 551250 1120710 800180
100,04000 551250 1180750 900180
125,05000 501250 1250800 950200
160,06300 501250 1320850 1000200
200,08000 451250 1400900 1000225
250,010000 451250 1500950 1000225

b) Rövidlöketű gőzkalapácsok

A rövidlöketű kalapácsok a káros rezgések és dinamikai hatások kiküszöbölése miatt alacsonyabbak, zömökebbek, ezáltal merevebbek. A medve végsebessége azonban valamivel kisebb, mintegy 5...6 m/s, ütésszámuk viszont nagyobb, 90...100 min-1. A rövidlöketű kalapácsok egyik típusát a 89. ábra mutatja be. Néhány rövidlöketű süllyesztékes kalapács főbb jellemzőit a 40. táblázat tartalmazza.

89. ábra

40. táblázat Rövidlöketű süllyesztékes kalapácsok adatai

A
medve
tömege
kg
Henger-
átmérő
mm
Löket-
hossz
mm
Vezetékek
közötti
távolság
mm
Állványok
közötti
távolság
mm
A tőke
hossza
mm
A
kalapács
magassága
mm
500325 840355 4552130 3500
1000420 915455 5852745 3950
2000560 966585 7403280 4420
3000650 1015660 8253580 4880
5000785 1065785 9903950 5260

A rövidlöketű süllyesztékes kalapácsok korszerű változata a gyorskalapács. Szerkezeti kialakításában sajátos, hogy zárt állványos, ami azt jelenti, hogy az állvány és a tőke egységes zárt öntvény. Az ilyen kalapácsokkal nagy méretpontosság érhető el. Jellegzetessége a nagy ütésszám: 160...240 min-1. Alkalmazása a többüreges kovácsolási technológiánál gazdaságos. A gyorskalapácsok jellemző adatait a 41. táblázat foglalja össze.

41. táblázat A gyorskalapácsok fontosabb adatai

Ütési
energia
kJ
A medve
lökete
mm
Max.
ütésszám
min-1
Vezetékek
közötti
távolság
mm
A medve
szélessége
mm
Süllyesztékmagasság
normális
mm
legkisebb
mm
50370 140360 310210 170
80400 130400 330230 190
100420 125420 350250 205
125440 120450 390270 220
160460 115470 420290 235
200480 110500 450310 250
250500 105530 490330 265
315520 100560 530350 280
400540 100600 590370 300
500560 95650 630390 320
630580 95720 710410 340
800600 90800 800430 360
1000620 90900 900450 380

c) Kétmedvés kalapácsok

A nagy kovácsdarabok süllyesztékes kovácsolásának jellegzetes gépi berendezései a kétmedvés, vagy ellenütős kalapácsok. Két közel egyenlő tömegű medve azonos sebességgel mozog egymással szemben és ütközik össze a löket közepén. Az ütköző medvék mozgási energiája - a súrlódási és a visszapattanási veszteségeket leszámítva - az alsó süllyesztékfélben fekvő munkadarab alakítására használódik fel. Ennek a megoldásnak az az előnye, hogy nincs szükség olyan nagy méretű és tömegű alapozásra, mint az azonos teljesítményű kétállványos kalapácsoknál, mert gyakorlatilag elmaradnak a káros talajrezgések.

A leggyakrabban használatos ellenütős kalapácstípus az acélhevederes kalapács (90. ábra), amelynek fontosabb adatait a 42. táblázat tartalmazza.

90. ábra

42. táblázat Acélhevederes ellenütős kalapácsok jellemző adatai

Ütési
energia
kJ
Ütés-
szám
min-1
Egy
medve
lökete
mm
Vezetékek
közötti
távolság
mm
A medve
szélessége
mm
Süllyesztékmagasság
normális
mm
legkisebb
mm
8055 475710 900280 180
10055 500750 1000280 180
12550 530800 1120315 200
16050 560850 1250315 200
20045 600900 1400355 225
25045 630950 1600355 225
31540 6701060 1800400 250
40040 7101120 2000400 250
50035 7501180 2240450 280
63035 8001250 2500450 280
80030 8501320 2800500 315
100030 9001400 3150500 315

d) Frikciós sajtók

A frikciós prések, vagy csavarsajtók (91. ábra) működési elvüket és technológiai alkalmazásukat tekintve a kalapácsok és a forgattyús sajtók közötti átmenetnek tekinthetők. Hasonló a kalapácshoz annyiban, hogy a lendítőkerékben felhalmozott mechanikai munkát alakítja át alakváltozási munkává, a mechanikus présekhez pedig a présállvány igénybevétele hasonló. A frikciós prés nagy előnye az, hogy az alakítási munka pontosan szabályozható.

91. ábra

A csavarsajtók helyes megválasztásához azt szükséges ismerni, hogy mekkora legyen a sajtó munkavégző képessége, miként függ a sajtoló erő a munkavégző képességtől, az alakítás útjától és a gép összes rugalmas alakváltozásától.

A 43. táblázat két- és háromtárcsás frikciós kovácsprések legfontosabb adatait ismerteti.

43. táblázat Frikciós sajtók jellemző adatai

Főbb jellemzők Kéttárcsás Háromtárcsás
Névleges nyomóerő, kN 300600 10001800 30005000
Ütési energia, kJ 1,53 611 2038
Legnagyobb löket, mm 180250 300350 400500
Löket- (ütés-) szám, min-1 3530 2725 2218
Vezetékek közötti távolság, mm 290325 380460 560700
A medve szélessége, mm 280350 430480 520600
Állványok közötti távolság, mm 400400 440510 600900
Felső holtpont magassága, mm 350425 500600 7001200

e) Forgattyús sajtók

A forgattyús sajtókon (92. ábra) az alakítás folyamán a sebesség viszonylag kicsi és erősen csökkenő. A holtpont közvetlen közelében, ott ahol a sebesség a legkisebb, az alakító erő a legnagyobb. Ezen a szakaszon a legnagyobb a melegátadás a meleg munkadarab és a süllyeszték között, a kovácsdarab lehűlése ezért számottevő. Ez azonban nem okoz problémát, mert a sajtókon az alakítás egy menetben (egy lökettel) történik.

92. ábra

A forgattyús sajtók ütésszáma nagyobb, mint a frikciós préseké. A szükséges munkamennyiség a forgó lendítőkerékben halmozódik fel. A medve merev kapcsolatban van a meghajtó mechanizmussal. A gépválasztáskor figyelembe kell venni, hogy ha a kovácsdarab alakítási munkaszükséglete nagyobb, mint amekkorát a prés a lendítőkerék legnagyobb fordulatszám-esése mellett biztosítani tud, akkor a gép biztonsági tengelykapcsolója megcsúszik, a gép befeszül.

A süllyesztékes kovácsolás céljaira épített különleges forgattyús sajtók Maxima-sajtó néven ismertek. Többüreges kovácsolásra, vagy más gépen előállított kovácsdarabok meleg kalibrálására használják. Jellemző adataikat a 44. táblázat foglalja össze.

44. táblázat Maxima-sajtók fő méretei

Max.
sajtolóerő
MN
Löket-
szám
min-1
Meghajtó
villamos
motor
kW
Gép-
magasság
mm
A gépalap
hossza
mm
szélessége
mm
3,15120 183000 24001800
6,30110 264100 29002400
8,00105 304300 31002700
10,00100 354500 33003000
12,5095 504900 35003100
16,0090 605200 37003500
20,0085 725500 41003900
25,0080 955700 44004000
31,5075 1105800 49004200
40,0070 1456500 53004300
50,0060 2006700 56004700
63,0050 2257000 61005200
80,0040 2907500 66005500
100,0036 3608200 72006200

 


A jegyzet elejére A fejezetet elejére A következő fejezetre
Dr. Szabó László: Süllyesztékes kovácsolás
Miskolc, 1997 © Szabó László