Az ötvözőelemek egy része csökkenti az A3 hőmérsékletet és növeli az A4-et. Ezek az ausztenitképző elemek (pl. Mn, Ni). Az ötvözők másik csoportja a ferritképzők. Hatásukra záródik a g-mező, azaz csökken az A4 és növekszik az A3 hőmérséklet. Ezek például a Cr, W, Mo, V, Nb, Si stb.
Ezen hatások számszerű meghatározására született a 66. összefüggés, amely alapján az ötvözők százalékos mennyiségének ismeretében kiszámítható az Ac3 hőmérséklet:
![]() |
(66) |
Az Ac3 hőmérséklet ismeretében már megadható a kovácsolás befejező hőmérséklete:
![]() |
(67) |
Természetesen a kovácsolás befejező hőmérséklete a zsugorodás nagysága mellett az alakító erőt és az alakítási munkát is befolyásolja. Ezért ellenőrző számítással meg kell vizsgálni, hogy a kiválasztott kalapácson lehetséges-e, vagy a rendelkezésre álló géppark alakító gépei közül melyik gépen lehet a számított hőmérsékleten befejezni a kovácsolást.
Amennyiben a rendelkezésre álló alakító gépen ilyen hőmérsékletű darab alakítható, akkor ezzel, mint befejező hőmérséklettel közvetlenül meghatározható a lineáris zsugorodási tényező. A zsugorodási tényező meghatározására a süllyesztékszerszámok tervezéséhez van szükség. Ellenkező esetben az ellenőrző számítással meg kell határozni azt a befejező hőmérsékletet, amellyel az adott kovácsdarab alakítható, majd ennek a korrigált hőmérsékletnek megfelelő lineáris zsugorodási tényezővel kell az üreget méretezni.
2.2.15. A süllyesztékszerszám rajza
A süllyesztékszerszám rajza kivitelezési dokumentum, amely abból a célból készül, hogy segítségével a szerszámkészítő üzemben legyártható legyen a süllyesztékpár. A szerszámrajz felhasználásával készítik a süllyesztéktömb megmunkálásához szükséges sablonokat, és ha indokolt, a különleges szerszámokat is. Ennek megfelelően a rajzon minden olyan részletnek és méretnek szerepelnie kell, amely a szerszámlakatos számára egyértelműen meghatározza a kész süllyeszték-szerszámot.
A süllyesztékszerszám rajza műhelyrajz, amelynek elkészítésére az MSZ 7841 jelű, a műszaki rajzokra, géprajzokra és műhelyrajzokra vonatkozó általános érvényű szabvány tartalmaz utasításokat. A szerszámrajznak a szabványban leírtakon túl vannak egyéb olyan jellegzetességei is, amit a következőkben foglalunk össze:
A rajzon alkalmazott méretvonalak majd mindegyikét az ún. bázisfelülettől kell húzni, mert a tömb megmunkálása előtti előrajzoláskor is ezektől a bázisfelületektől mérnek mindent. A méretvonalak láncolását kerülni kell (93. ábra).
93. ábra
Általános esetben a süllyesztékszerszám rajzának tartalmaznia kell a szerszámpár előlnézeti képét úgy, hogy a két süllyesztékfél egymásra van helyezve. Ábrázolni kell a szerszámfelek osztófelület felőli nézetét, s tört osztófelület esetén minden olyan metszetet, ami alapján egyértelműen megállapítható a tört felület alakja, a hozzá tartozó méretek pedig bejelölhetők. A rajzon egyértelműen meg kell jelölni az egyes üregek helyét. A szerszámrajznak tartalmaznia kell az üregek metszeti képét. Hosszúkás alakú kovácsdarab üregeinél a hosszúság irányú metszeteken túl szükséges annyi kereszt irányú metszet is, ami alapján az üregek egyértelműen beméretezhetők, ill. kimunkálhatók. Az üregek nézeti képét és metszeti képét, valamint a kereszt irányú metszeteket (szelvényeket) betűjelekkel kell azonosítani.
A rögzítő elemek méreteinek az alkalmazott alakítógéphez kell illeszkedni. A rajzon minden olyan nézetet és metszetet el kell helyezni, ami alapján a fecskefarok és a retesz pontosan kimunkálható a tömbből. Gondosan kell beméretezni a vezető elemeket is. Csapos vezetés alkalmazása esetén metszetben kell megmutatni és beméretezni a vezetőcsap és furata méreteit. Műhelyrajzon az illeszkedő, kapcsolódó és működési méreteket tűréssel kell megadni. A tűrések megállapításánál figyelembe kell venni a gyártási pontosság követelményei mellett azt is, hogy milyen módszerrel készül a süllyesztékszerszám (forgácsolás, szikraforgácsolás stb.).
A szerszámrajzot - ha ezt a méretek indokolják - több rajzlapon is el lehet készíteni. Ebben az esetben az egymáshoz tartozásukat kölcsönösen meg kell jelölni.
A szerszámrajz műszaki rajz, amit szövegmezővel (l. MSZ 70) kell ellátni. A szövegmező tartalmazza a munkadarab megnevezését (célszerű utalni a szerszámmal gyártandó kovácsdarab nevére), a rajzszámot, a szerszám tömegét, anyagminőségét, a tervező és a rajzoló nevét, az elkészítés dátumát. A szerszámrajzon szöveges utasítások is szerepelhetnek (pl. a gyártást követő hőkezelés, keménység stb.).
A következő ábrákon példaként néhány szerszámrajzot mutatunk be (94...97. ábrák).
94. ábra
95. ábra
96. ábra
97. ábra
A 94. ábrán egy hajtókar, a 95. ábrán pedig egy tengely süllyesztékszerszáma látható. A 96. ábra egy forgattyús tengely előalakító süllyesztékét (anyagelosztó és készüreggel), a 97. ábra pedig ugyanennek a darabnak kész szerszámát (a készüreggel) mutatja. Az első két esetben egygépes kovácsolásról, míg az utóbbi két szerszám esetében természetesen a forgattyús tengely kétgépes előállításáról van szó.
Megjegyezzük, hogy az ábrák csupán magyarázó jellegűek, akár több metszet, nézet, ill. méret is hiányozhat róluk.
2.2.16. A sorjázó gép megválasztása, a sorjázó szerszám tervezése
A kovácsdarabról készrekovácsolás után vagy közvetlenül, vagy lehűlés után el kell távolítani a sorját. A sorjázó erő tulajdonképpen nyíróerő, ami a nyírt felület és a nyírófeszültség szorzataként értelmezhető. A nyírt felület a sorjavastagság és a kovácsdarab kerülete (a sorja hosszúsága) szorzata. A sorja vastagsága azonban a gyártás folyamán változik a kopás miatt, másrészt a nyírás általában belemetsz a lekerekítésbe, ezért a ténylegesen nyírt keresztmetszet eltér az elméleti értéktől. Ugyanakkor melegen végzett sorjázáskor - legalábbis a technológia tervezés stádiumában - nehéz megállapítani a sorja hőmérsékletét. A gyakorlatban megfelel, ha a nyírószilárdság helyett a szakítószilárdsággal számolunk, és a különböző tényezők hatását egy szorzótényezővel vesszük figyelembe:
![]() |
(68) |
ahol | hs | a sorja vastagsága; |
K | a sorja hosszúsága (a kovácsdarab kerülete); | |
Rm | a kovácsdarab anyagának szakítószilárdsága hidegen. |
Anyag- minőség |
Rm N/mm2 | Anyag- minőség |
Rm N/mm2 | Anyag- minőség |
Rm N/mm2 | ||
52C | 500-620 | C10 | 650-800 | Cr2 | 750-900 | ||
A34 | 330-430 | C15 | 700-860 | Cr3 | 800-950 | ||
A44 | 430-550 | C35 | 550-700 | CrV3 | 850-1000 | ||
A38B | 370-480 | C45 | 630-780 | KL1 | 350-430 | ||
A50 | 490-640 | C60 | 750-900 | KL7 | 510-650 | ||
A60 | 590-740 | CMo3 | 750-900 | KO1 | 540 | ||
BC2 | 850-1200 | CMo4 | 800-950 | KO35 | 490 | ||
BC3 | 950-1300 | Cr1 | 700-850 | SZ1 | 880 |
A kiszámolt sorjázó erő ismeretében lehet sorjázó berendezést választani. Sorjázásra excenter és forgattyús sajtókat alkalmaznak. A hidraulikus sajtókat - lassúságuk miatt - ritkán, és csak az igen nagyméretű kovácsdarabok sorjázására használják.
A melegsorjázást általában nagyobb, a hidegsorjázást kisebb darabokon alkalmazzák. A repedésre hajlamos, ötvözött acélok sorjázása is melegen történik. Ha valamilyen ok miatt mégis hidegen kell sorjázni, akkor előtte lágyítást kell alkalmazni. Hidegsorjázáskor - a kopás csökkentése céljából - el kell távolítani a revét a kovácsdarabokról.
Sorjázáskor a kovácsdarabot az alakjának megfelelő bélyeggel átnyomják a vágólapon. Kifogástalan vágási felületet a vágórés pontos megválasztásával lehet biztosítani. Ha a rés túl nagy, akkor a sorja helyén éles szélű, szabálytalan alakú, erősen deformált sorjarész marad vissza, amelyet utólag kell köszörüléssel eltávolítani. Ha viszont kicsi a rés, akkor a vágási felület beszakadozik. A vágórés kívánatos méreteit a 98. ábra jelölései szerint a 46. táblázat tartalmazza.
98. ábra
a) típus | b) típus | b) típus | |||
h, mm | d, mm | D, mm | d, mm | s, mm | s1, mm |
-5 | 0,3 | -20 | 0,3 | ![]() |
![]() |
5-10 | 0,5 | 20-30 | 0,5 | ||
10-19 | 0,8 | 30-48 | 0,8 | ||
19-24 | 1,0 | 48-59 | 1,0 | ||
24-30 | 1,2 | 59-70 | 1,2 | ||
30- | 1,5 | 70- | 1,5 |
Az utólagos lyukasztás műveletére ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a sorja eltávolítására. A sorjázó bélyeg alakja a kovácsdarab alakjától függ. Ha a darabon elég nagy sík felület van, akkor a bélyeg felfekvő felülete is lehet sík. A kovácsdarabok azonban általában bonyolult, tagolt felületűek, ezekben az esetekben a bélyeg pontosan követi a munkadarab alakját. A vágólap alakját a kovácsdarab osztófelülete határozza meg. Hogy elkészítésük könnyebb legyen, gyakran osztott kivitelben készülnek, s a részeket illesztőcsapokkal, csavarokkal, ékekkel erősítik egymáshoz.
A sorjázó szerszám vágóélét - ha annak igénybevételét csökkenteni akarjuk, vagy kis teljesítményű a sorjázó sajtó - enyhén lejtősre, vagy hullámvonal alakúra lehet kiképezni (99. ábra). Az egyes hullámok mélysége a sorjavastagságnak mintegy 1...3-szorosa, a ferde vágóél 4...6°-os szögben helyezkedik el.
99. ábra
Ha a vágórés kicsi, akkor a levágott sorja rászorulhat a bélyegre, ezért gondoskodni kell a lehúzásról. Kis darabok lehúzására merev, magas daraboknál rugós lehúzókat alkalmaznak. A lyukasztás a sorjázáshoz teljesen hasonló művelet. A lyuk nyírással jön létre, s a lyuk méretét a bélyeg mérete határozza meg. A vágólap a vágás folyamatában nem vesz részt, csak alátámasztásul szolgál. A vágórés méretét úgy kell megválasztani, hogy a lyukasztási hulladék a vágólap nyílásán könnyen átessék. A rés méretét a lyukasztott darabvastagság függvényében a 47. táblázat tartalmazza.
A lyukasztott darab rászorul a tüskére, ezért mindig lehúzót kell alkalmazni. A merev lehúzó egyszerű ugyan, de ebben az esetben kedvezőbb rugós lehúzót alkalmazni.
A lyukasztott darabrész vastagsága mm |
A vágórés mérete mm | |
meleg darab | hideg darab | |
4 | 0,2 | 0,3 |
8 | 0,4 | 0,6 |
12 | 0,6 | 0,9 |
16 | 0,8 | 1,2 |
20 | 1,0 | 1,5 |
A sorjázó és lyukasztó szerszámok anyagának kiválasztásakor figyelembe kell venni, hogy mekkora a várható igénybevétel, hidegen vagy melegen történik-e a sorjázás, mekkora sorozatnagyságról van szó, milyen bonyolult a darab alakja, milyen gépen végzik a műveletet, végül milyen a szerszám konstrukciója. A leggyakrabban használt anyagokról a 48. táblázat ad áttekintést.
Megnevezés | Ötvözők, % | ||||||
C | Mn | Cr | Ni | Si | Mo | V | |
Vízben edzhető szénacél | 0,55- 0,62 | 0,40- 0,55 |
- | - | - | - | - |
Olajban edzhető szénacél | 0,75- 0,80 | 0,30- 0,40 |
- | - | - | - | - |
Mangánacél | 0,45- 0,60 | 1,5- 2,0 |
- | - | 0,4 | - | - |
Ni-Cr-Mo-acél | 0,50- 0,60 | 0,50- 0,60 |
0,50- 0,80 | 1,25- 1,75 |
- | 0,25- 0,30 | - |
Si-Cr-acél | 0,60 | - | 1,00 | - | 1,00 | - | - |
Krómacél | 0,90- 1,00 | 0,25- 0,35 |
3,50- 4,00 | - | 0,15- 0,20 | 0,20- 0,25 | - |
Si-Cr-Mo-acél | 0,50 | - | 7,50 | - | 1,30 | 0,50 | - |
Krómacél | 2,15 | 0,30 | 12,5 | - | 0,60 | - | - |
Krómacél | 1,7 | 0,25 | 12,6 | - | - | 0,20 | 0,88 |
Si-Cr-Mo-acél | 1,50- 1,80 | 0,20- 0,30 |
12,0- 13,0 | - | - | 0,70- 1,00 | 0,20- 0,50 |
A meleg vagy a lágyabb acélból készült hideg darabok sorjázására kis és közepes igénybevételnél igen jól megfelelnek a szénacélok. Lényegesen meg lehet növelni a szénacélból készült sorjázó szerszámok teljesítményét az élek felrakó hegesztésével. A hegesztő pálca vagy Cr-W ötvözésű, vagy gyorsacélhoz hasonló összetételű acél. A sorban következő acélanyagok egyre nagyobb igénybevételeknél használatosak. Alkalmazásuk esetén azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy ezen minőségek árai már többszöröse a szénacélokénak.
A bélyeg, ha csak a darab áttolását végzi, egyszerű szénacélból készül. Ha a vágásban is részt vesz, akkor a vágólap anyagából készül. A lyukasztó tüskét a sorjázó szerszámhoz hasonló anyagokból készítik.
2.2.17. A kovácsdarab kikészítése
A süllyesztékes kovácsolás és a sorjázás után a kovácsdarabokat a kiszállítás előtt - a rendelésnek, illetve a szerződésnek megfelelően - különböző kiegészítő műveleteknek vetik alá. Ezek a következők lehetnek:
a) Hőkezelés
A hőkezelés módját a megrendelésben írják elő. A kovácsüzemekhez ezért minden esetben tartozik egy hőkezelő üzem, ahol a megkívánt hőkezelés elvégezhető. Ha normalizálást ír elő a megrendelő, és a kovácsolás befejező hőmérsékletét jól választjuk meg, illetve ha a gyártás során sikerül ezt betartani, akkor a hőkezelés elmaradhat. Ha ugyanis a kovácsolást valamivel az Ac3 hőmérséklet felett fejezik be és levegőn hagyják lehűlni, akkor az így kapott szövetszerkezet a normalizált szövetnek felel meg, a mechanikai tulajdonságok pedig akár jobbak is lehetnek attól.
b) Kalibrálás és egyengetés
Amennyiben a megrendelő a süllyesztékes kovácsüzem lehetőségeitől nagyobb mértékű alak- és méretpontosságot kíván meg, vagy a kovácsdarab bizonyos részein szigorúbb tűréseket írnak elő, méretező simítást, vagy kalibrálást kell elvégezni. A méretező simítás a kész kovácsdarab olyan kismértékű alakítása, amellyel a gyártási pontatlanságok csökkentehetők, és a felület simasága javítható.
Ha a darabnak csak néhány meghatározott részén kell a pontos vastagsági méretet beállítani, akkor síkkalibrálást végeznek (100. ábra). A pontos magassági méretet kalapácson a süllyeszték ütköző felülete, mechanikus sajtón pedig a sajtó lökete határozza meg.
100. ábra
Vannak esetek, amikor a kovácsdarab teljes felületén szigorú tűréseket és fokozott simaságot követelnek meg. Ilyenkor térfogati kalibrálást alkalmaznak, amit süllyesztékben végeznek el, miközben az anyagfelesleg vékony sorjaként jelentkezik. Különleges esetben a két kalibrálást kombinálhatják is egymással. Mindkét módszert végezhetik hidegen és melegen.
c) Revétlenítés
Kovácsolás közben a reve egy része lepereg a darabról, de jelentős része a darabon marad. A kovácsdarab forgácsoló megmunkálásakor a darab felületén lévő reve erőteljesen koptatja a forgácsoló szerszámot. Másrészt a revés felületen a festék, a galvanizált réteg, vagy más bevonat nem marad meg, a használat során lepattogzik. Ezért a kovácsdarabot revétleníteni kell.
A kész kovácsdarab revétlenítésére használatos módszerek:
A forgódobos koptatást kis tömegű, legfeljebb 6 kg-os kovácsdaraboknál alkalmazzák. A darabokat koptató dobokba helyezik, amelyekben a darabok egymáshoz, illetve a dobokba helyezett 10...30 mm átmérőjű acélgolyókhoz ütköznek, miközben a reve lepattogzik, lemorzsolódik. Az eljárás csak kevésbé kényes és egyszerű darabok revétlenítésére használható, mert a szögletekben, hajlatokban a reve megmarad.
Homokfúvóval bármilyen tömegű és alakú kovácsdarab tisztítható. A műveletet homokfúvó kamrákban 5...6 bar nyomású sűrített levegővel végzik. A darabokat függő helyzetben konvejor viszi keresztül a homokfúvó kamrán, miközben a darabok forgó mozgást végeznek. A homok szemnagysága 1...2,5 mm. Homok helyett acélsörétet is használhatnak, ami nagyobb teljesítményű tisztítást eredményez, ráadásul nem keletkezik por.
A sörétszórást 1..3 mm átmérőjű acélsöréttel, vagy kemény huzal vagdalékkal végzik. A sörét gyorsan forgó tárcsáról kirepítve nagy sebességgel ütődik a kovácsdarab felületéhez, aminek következtében a reve lepattogzik. Előnye a homokfúvással szemben, hogy a helyiség nem porosodik, nincs szükség sűrített levegőre, az elérhető teljesítmény nagyobb, a kovácsdarab felülete jobb. A savas pácolásra kovácsdarabok esetén ritkábban kerül sor, ilyenkor kénsavat használnak.
d) Korrózió elleni védelem
A szállításra váró kovácsdarabokat a megrendelő esetleges kívánságának megfelelően valamilyen korrózióvédő bevonattal kell ellátni. Ez lehet nemfémes és fémes bevonat.
A nemfémes bevonatok közül a legáltalánosabban használt az általában többrétegű festés. A festékek általában míniumot, cink-oxidot vagy cink-kromátot tartalmaznak. Szórólakkozásra az olaj- és gyantalakkok váltak be. Fokozottan korrodáló környezetben lévő daraboknál bitumenes festéket használnak.
A szintetikus védőlakkokat szórással viszik fel a kovácsdarab felületére. Ilyenek a nitro-cellulóz, a műgyanta- és a klórkaucsuklakk. Amennyiben a munkadarabokat nem éri erős hőhatás, ezek a bevonatok savas, vagy lúgos környezetben is megfelelő védelmet biztosítanak. Gyakori módszer acél kovácsdarabok felületvédelménél az ún. feketítés. Ilyenkor a meleg és revétlen darabot olajba mártják. Hasonló eredményt érnek el akkor, ha a darabokat 200-400 °C-on olajban, zsírban vagy gyantában égetik.
Fekete oxidáláskor a darabokat marónátron és salétrom 600 °C-os keverékébe mártják. Kisebb hőmérsékletű olvadékkal kék vagy barna szín érhető el.
Ezekre a felületkezelő eljárásokra jellemző, hogy rozsdagátló hatásuk viszonylag csekély, ezért ezeket utólag még zsírral, olajjal vagy lakkal impregnálják.
Jó korróziógátló hatású a foszfátozás. Ebben az esetben a 10...40 g/m2 rétegsúlyú vastag cink-foszfát-rétegek a megfelelők.
Fémes bevonathoz cinket, ónt, krómot, nikkelt, alumíniumot, kadmiumot, rezet, ólmot és nemesfémeket használnak. Ezeket a rétegeket termikusan (mártó és diffúziós eljárással), mechanikusan (szóró eljárással), vagy elektrokémiai úton (galvanikusan) viszik fel a felületre. A bevonat vastagsága mártó eljárásnál 0,01...0,1 mm, diffúziós és fémszórásos eljárásnál több tized mm, elektrolitikus módszernél 0,001...0,01 mm.
A legelterjedtebb a mártó eljárás, mert gyors és egyszerű. Az elektrokémiai módszer elsősorban nagy olvadáspontú bevonófém esetén alkalmazzák.
2.2.18. A süllyesztékes kovácsolási technológia leírása
A süllyesztékes kovácsüzemekben a technológiai leírást általában űrlap formában készítik el (pl. ún. Munkamenet kísérőlapon). Ebben a szerszám-előkészítéstől a kovácsdarab hőkezeléséig és kikészítéséig minden adat és előírás megtalálható. A következő példa (49. táblázat) konkrét kovácsdarab ilyen módon elkészített vázlatos technológiai leírását tartalmazza.
MUNKAMENET KÍSÉRŐLAP |
Az óvó rendszabályban előírt védőfelszerelés és védőeszköz használata kötelező! |
Kísérőlap-sorszám |
Törzslapsorszám 002/37-1 |
Bontás a ....................... sz. kísérőlap alapján |
Munkaszám | Lapszám 3/1. |
Ü |
Gyártmány kód | Gyártmány megnevezése MVG |
Szerelési csoport | Db.jegyz. tételsz. | Db./gyártmány |
Alkatrész megnevezése Tengelycsonk |
Rajzszám K1-598.60-310 |
A-kód | Gyártandó db. |
Anyagjel CrV1 |
Szabványszám MSZ 61 |
Nyersméret 55,40 kg |
Db-súly 51 kg |
Szelvényméret Æ 150 |
Szabványszám MSZ 4337 |
Egyéb műszaki adatok A technológia az MSZ 14399 szabvány figyelembe vételével készült. |
|
Darabolási méret Æ 150x390 mm |
Nyilvánt. szám |
Művelet | Művelet leírása | Normaidő | Norma neme |
||
Ssz. 1. | Gépcs. | Munkába vehetőség igazolása. | Hiv. sz. | Dátum | Név |
Megnevezés MEO |
. | . | . | ||
Költs.h. MEO |
M.kat. | . | . | . | |
Ssz. 2. |
Gépcs. | 500 db-onként egyszer szerszámok és segédletek bekészítése. Szerszámcsere, beállítások. Szerszámok előmelegítése 350 +/-50 °C-ra. | Hiv. sz. | Dátum | Név |
Megnevezés Elők. műv. |
. | . | . | ||
Költs.h. MEO |
M.kat. | . | . | . | |
Ssz. 3. |
Gépcs. 421173 |
Noble fűrészen: 54,0-54,4 kg-ra. Méret:
Æ
150x390 mm. A levágandó darabot elmozdulás, billenés ellen biztosítani kell. |
Hiv. sz. | Dátum | Név |
Megnevezés Darabolás |
. | . | . | ||
Költs.h. MEO |
M.kat. | . | . | . | |
Ssz. 4. | Gépcs. | Darabolás ellenőrzése a 3. művelet szerint, valamint felület, db-szám. | Hiv. sz. | Dátum | Név |
Megnevezés MEO |
. | . | . | ||
Költs.h. MEO |
M.kat. | . | . | . |
MUNKAMENET KÍSÉRŐLAP (folytatás) |
Az óvó rendszabályban előírt védőfelszerelés és védőeszköz |
Kísérőlap-sorszám |
Törzslapsorszám 002/37-1 |
Bontás a ....................... sz. kísérőlap alapján |
Munkaszám | Lapszám 3/2. |
Ü |
Gyártmány kód | Gyártmány megnevezése MVG |
Szerelési csoport | Db.jegyz. tételsz. | Db./gyártmány |
Alkatrész megnevezése Tengelycsonk |
Rajzszám K1-598.60-310 |
A-kód | Gyártandó db. |
Művelet | Művelet leírása | Normaidő | Norma neme |
||
Ssz. 5. |
Gépcs. 671156 |
1. sz. tolókemencében. Darab hőmérséklete: 1050 +/-50 °C. Hevítési idő max.: 65 perc. Kemence vezérlés a Tüz. techn. utasítás szerint. | Hiv. sz. | Dátum | Név |
Megnevezés Hevítés |
. | . | . | ||
Költs.h. MEO |
M.kat. | . | . | . | |
Ssz. 6. |
Gépcs. 624339 |
500 t-s hidraulikus présen. a) Revétlenítés b) Fejzömítés c) Szárnyújtás d) Lyukasztás oldalon e) Adagjel beütése |
Hiv. sz. | Dátum | Név |
Megnevezés Kovácsolás |
. | . | . | ||
Költs.h. MEO |
M.kat. | . | . | . | |
Ssz. 6. |
Gépcs. 624339 |
Kaparóvassal történő revétlenítésnél védőkesztyű és hálós sisak használata kötelező. Pörgető revétlenítés zárt burkolattal történhet. A gép közelében csak az oda beosztott dolgozók tartózkodhatnak. | Hiv. sz. | Dátum | Név |
Megnevezés Kovácsolás |
. | . | . | ||
Költs.h. MEO |
M.kat. | . | . | . | |
Ssz. 6. |
Gépcs. 624339 |
A gépek és a szerszámok ellenőrzését 4 órás üzemeltetés után meg kell ismételni repedés, csonkulás, lazulás stb. szempontjából. | Hiv. sz. | Dátum | Név |
Megnevezés Kovácsolás |
. | . | . | ||
Költs.h. MEO |
M.kat. | . | . | . | |
Ssz. 7. |
Gépcs. |
Az első darabokat és a közbeesően 1-1 darabot ellenőrizni a kovácsrajz, valamint az 5738 sz. szbv. szerint. | Hiv. sz. | Dátum | Név |
Megnevezés MEO |
. | . | . | ||
Költs.h. MEO |
M.kat. | . | . | . |
MUNKAMENET KÍSÉRŐLAP (folytatás) |
Az óvó rendszabályban előírt védőfelszerelés és védőeszköz |
Kísérőlap-sorszám |
Törzslapsorszám 002/37-1 |
Bontás a ....................... sz. kísérőlap alapján |
Munkaszám | Lapszám 3/3. |
Ü |
Gyártmány kód | Gyártmány megnevezése MVG |
Szerelési csoport | Db.jegyz. tételsz. | Db./gyártmány |
Alkatrész megnevezése Tengelycsonk |
Rajzszám K1-598.60-310 |
A-kód | Gyártandó db. |
Művelet | Művelet leírása | Normaidő | Norma neme |
||
Ssz. 8. |
Gépcs. 338200 |
Sorjaköszörülés szükség szerint. A köszörülés csak a gép teljes fordulatszámán végezhető úgy, hogy észlelhető fordulatszám-csökkenés ne következzen be. | Hiv. sz. | Dátum | Név |
Megnevezés Köszörülés |
. | . | . | ||
Költs.h. MEO |
M.kat. | . | . | . | |
Ssz. 9. |
Gépcs. 660106 |
Hőkezelés a kiadott érvényes hőkezelési utasítás szerint. | Hiv. sz. | Dátum | Név |
Megnevezés Hőkezelés |
. | . | . | ||
Költs.h. MEO |
M.kat. | . | . | . | |
Ssz. 10. |
Gépcs. 690299 |
Berger típusú revétlenítőben. Furatban kis méretű revefoltok megengedettek. Védőszemüveg használata kötelező. | Hiv. sz. | Dátum | Név |
Megnevezés Revétlen. |
. | . | . | ||
Költs.h. MEO |
M.kat. | . | . | . | |
Ssz. 11. |
Gépcs. |
Átvétel a kovácsrajz és a vonatkozó rendelés műszaki feltételei szerint. | Hiv. sz. | Dátum | Név |
Megnevezés MEO |
. | . | . | ||
Költs.h. MEO |
M.kat. | . | . | . | |
Ssz. 6. |
Gépcs. 624339 |
. | Hiv. sz. | Dátum | Név |
Megnevezés Kovácsolás |
. | . | . | ||
Költs.h. MEO |
M.kat. | . | . | . |
Dr. Szabó László: Süllyesztékes kovácsolás
A jegyzet elejére A fejezetet elejére