1.2.4.1. A forgácsolási hozzáadások megállapítása
A magyar szabványban a forgácsolási hozzáadásokkal az MSZ 5745-84 2.1. pontja foglalkozik. A szabvány szerint a forgácsolási hozzáadás értékében a szerződő feleknek kell megállapodni, és azt a kovácsrajzon rögzíteni kell. A hozzáadás értékét a következő tényezők együttes figyelembe vételével kell meghatározni:
A fenti tényezők közül a kovácsdarab várható legnagyobb méret- és alakeltérései határozzák meg alapvetően a forgácsolási hozzáadást. Kiszámolása az alábbi összefüggés szerint történhet:
![]() |
(4) |
ahol | Hf | a forgácsolási hozzáadás értéke felületenként; |
T/6 | az egy oldalra jutó alsó határeltérés, ami egyben a tűrésnagyság 1/6-a; | |
c | a megengedett süllyeszték-elcsúszás; | |
g | az egyenesség tűrése; | |
A | korrekciós tényező, amelyet a szerződő felek alakítanak ki. |
Igen fontos megjegyezni, hogy a kovácsdarabokon alkalmazott forgácsolási hozzáadások mérete - a felületi dakarbonizálódás miatt - nem lehet 1,5 mm-nél kisebb. Ha a fenti összefüggéssel kiszámolt érték ettől kisebbre adódik, a felületenkénti forgácsolási hozzáadás mértékét 1,5 mm-re kell választani.
Az összefüggésben szereplő tényezők értékeit a kovácsdarab becsült tömege alapján kell meghatározni. Ha az így kialakított kovácsdarab az előzetesen felvett tömegtől eltérő kategóriába tartozik, a hozzáadások értékét utólagos számítással ellenőrizni, és szükség esetén helyesbíteni kell.
A forgácsolási hozzáadás meghatározásához - üregalakhoz kötött méret esetében - a méret- és alakeltérések együttes hatását a 8. táblázat c, g és T/6 (egy oldali megmunkálás esetén T/3) értékével kell figyelembe venni. Az üregalakhoz nem kötött méretek forgácsolási hozzáadásának meghatározásához a 9. táblázatból a g és T/6 értékeket kell figyelembe venni. Egy oldali megmunkálásnál itt is T/3-mal kell számolni.
A méretek üregalakhoz kötöttségét az adott méretnek az alakítószerszámban elfoglalt helyzete határozza meg. Így a süllyesztéküreg méretei által meghatározott (üregalakhoz kötött) méretek azok, amelyeket az egyes süllyesztékrészek egymáshoz képest elmozdulni nem tudó részei határoznak meg. A szerszám mozgásától (zárásától) függően változó (üregalakhoz nem kötött) méretek azok, amelyeket két vagy több, egymáshoz képest elmozduló süllyesztékrész határoz meg. A 19. ábrán az a-val jelölt méretek üregalakhoz kötöttek, a b-vel jelöltek üregalakhoz nem kötöttek.
A forgácsolási hozzáadások meghatározásához, illetve a táblázatok használatához néhány adat ismeretére (meghatározására) van szükség.
a) A kovácsdarab anyagminősége:
b) A kovácsdarab bonyolultsága:
A kovácsdarab bonyolultságát az S tényező fejezi ki:
![]() |
(5) |
ahol | mkd | a kovácsdarab tömege; |
mb | a kovácsdarab legnagyobb méretei által meghatározott burkolótest (hasáb vagy henger) tömege. |
S1 csoport: | 0,63 | < S <= | 1 |
S2 csoport: | 0,32 | < S <= | 0,63 |
S3 csoport: | 0,16 | < S <= | 0,32 |
S4 csoport: | 0 | < S <= | 0,16 |
20. ábra
Vékony tárcsák és karimák (20. ábra) magassági méreteinek tűréséhez nem csak az mkd/mb hányados alapján meghatározott bonyolultságot kell alapul venni, ha a tárcsa méreteinek aránya:
![]() |
(6) |
Ilyenkor az S4 bonyolultsági csoporttal kell számolni, valamint a D átmérővel és H2 magassággal meghatározott tömeget kell figyelembe venni.
c) A kovácsdarab pontossági fokozatai:
A pontossági fokozatot a rendelésben kell előírni. Előírás hiányában a kovácsdarabot a II. pontossági fokozatba kell sorolni.
I. fokozat: | finom, | ||
II. fokozat: | normál. |
1.2.4.2. Az oldalferdeségek meghatározása
Az oldalferdeség alkalmazását és nagyságát a gép és a szerszám sajátosságai, a munkadarab alakja és az alkalmazott technológia határozza meg. A szabvány által a kalapácsokra és a sajtókra adott tájékoztató értékeit a 10. táblázat tartalmazza.
Kalapácson vagy sajtón |
Külső felületre a |
Belső felületre b |
Kilökő nélkül | 5-10° | 7-12° |
Kilökővel | 1-3° | 1-4° |
1.2.4.3. A lekerekítések meghatározása
A kovácsdarabok lekerekítésének tájékoztató legnagyobb értékeit a 11. táblázat tartalmazza. Forgácsolásra kerülő felületek esetében a külső lekerekítési sugarak meghatározásakor figyelembe kell venni a forgácsolási hozzáadásokat is. Az Rk legnagyobb értéke azonban - kerekítve a táblázati értékekre - a forgácsolási hozzáadásnak legfeljebb 1,2-szerese lehet.
A kovácsdarab magassága |
A kovácsdarab hossza vagy átmérője | ||||||
-tól | -ig |
100 | 100 400 | 400 | |||
Rk | Rb | Rk | Rb | Rk | Rb | ||
0 | 25 | 2 | 4 | 3 | 5 | 4 | 6 |
25 | 40 | 2 | 5 | 3 | 6 | 4 | 8 |
40 | 63 | 3 | 6 | 4 | 8 | 5 | 10 |
63 | 100 | 3 | 8 | 4 | 10 | 6 | 16 |
100 | 160 | 4 | 10 | 5 | 16 | 7 | 25 |
160 | 250 | 5 | 16 | 6 | 25 | 8 | 40 |
250 | 400 | 5 | 25 | 7 | 40 | 10 | 63 |
1.2.5. A kovácsdarab tömege
A kovácsdarabok tömegét a keresztmetszet-diagram segítségével határozzuk meg. A keresztmetszet-diagram precíz, pontos megrajzolása alapvető fontosságú, mert a darab tömegén kívül ennek segítségével határozzuk meg az előgyártmányt, az előalakítás módját és végső soron a kiinduló darab méreteit.
A hosszúkás alakú kovácsdarabot a 21. ábra szerint hossza mentén jellemző keresztmetszeteinél elmetsszük, majd a metszetterületeket meghatározzuk. A kiszámolt keresztmetszet-területeket az A-l koordináta-rendszerben ábrázoljuk. A keresztmetszet-diagram alatti terület azonos a kovácsdarab térfogatával. A véges számú metszet miatt a keresztmetszet-diagram szükségszerűen szögletes lesz. Ha a kijelölt metszetek száma túl kevés, akkor ezeket a szögleteket, kiugrásokat lekerekíthetjük úgy, hogy a darab alakjának megfelelően egészítjük ki a keresztmetszet-diagramot.
Mérés közben ügyelni kell arra, hogy a planiméter két karja sem túl nagy, sem túl kicsi szöget ne zárjon be egymással. Ha az ábra túl nagy, akkor inkább két, vagy több részre kell osztani, azok területét külön-külön kell meghatározni, majd összegezni. A planiméter futókerekének megcsúszása is hibát okoz, ezért gondoskodni kell arról, hogy a kerék végig a papíron fusson. Ahhoz, hogy a mérés elfogadható legyen, legalább háromszor kell elvégezni, és a három mérés átlagát kell venni.
1.2.6. A kovácsolási tűrések meghatározása DIN szerint
A kovácsolási tűrések meghatározásával a DIN 7526 szabvány foglalkozik. A táblázati adatok ötvözött és ötvözetlen acélokból, kalapácson vagy sajtón melegen kovácsolt, szállításra kész darabokra vonatkoznak. A tűrések 250 kg tömegig és 2500 mm hosszúságig érvényesek. Nagyobb kovácsdarabok esetén a megrendelőnek és a gyártónak külön meg kell állapodni.
A tűrésekben minden olyan eltérést figyelembe kell venni, amit a süllyesztékszerszám kopása, a sorjamaradék, vagy a különböző mértékű zsugorodás okoz.
a) A kovácsolás minősége
A DIN szabványban kétféle kovácsolási minőséget különböztetünk meg:
b) Anyagminőségi tényező
Az anyagminőségi tényező azt veszi figyelembe, hogy kovácsoláskor növekvő karbontartalommal és növekvő ötvözőmennyiséggel növekszik a méreteltérés és a szerszámkopás.
A szabvány előírásai ugyanazok, mint az MSZ szabvány esetében (l. 1.2.4.1. fejezet).
c) A kovácsdarab bonyolultsága
A kovácsdarab bonyolultságát (tagoltságát) az S tényező fejezi ki:
ahol | mkd | a kovácsdarab tömege; |
mb | a kovácsdarab legnagyobb méretei által meghatározott burkolótest (hasáb vagy henger) tömege. |
S1 csoport: | 0,63 | < S <= | 1 |
S2 csoport: | 0,32 | < S <= | 0,63 |
S3 csoport: | 0,16 | < S <= | 0,32 |
S4 csoport: | 0 | < S <= | 0,16 |
A szabvány további előírásai ebben az esetben is ugyanazok, mint az MSZ szabvány esetében (l. 1.2.4.1. fejezet).
A tűrések fogalmába nemcsak a hossz, szélesség, magasság és vastagság irányú mérettűrések tartoznak, hanem a behajlás és vetemedés kivételével a különböző alakeltérések is. Ilyenek pl.:
Ezek az alakeltérések a tűrésekkel megadott határokat nem léphetik túl.
A különböző méretekhez tartozó tűrések négy csoportba sorolhatók:
Ezek közül a következőkben csak a legfontosabb méret- és tűrésfajtákat tekintjük át.
A hossz-, szélesség és magasság irányú tűrések
Az első csoportba tartozó tűrések az osztófelület egyik oldalára eső a hosszúsági, szélességi és magassági méretekre vonatkoznak (22. ábra).
A hossz- és szélességirányú méretek azok, amelyek párhuzamosak, vagy közel párhuzamosak az osztás síkjával. Ezek lehetnek mind külső, mind belső méretek.
A magassági méretek merőlegesek az osztás fő síkjára, és nem keresztezik az osztófelületet. Az osztófelületet keresztező méreteket vastagsági méreteknek nevezzük.
A tűrések meghatározásához szabályként kell megemlíteni, hogy általában a mindenkori legnagyobb hossz-, szélesség- és magasságméretet kell felhasználni. A körkeresztmetszetű agyak vagy bemélyedések átmérőjére vonatkozó tűrésekhez a legnagyobb szélességi méretet kell felhasználni.
A DIN szerinti tűrések és megengedett eltérések értékeit tartalmazó táblázatok használatához a 23. ábra nyújt segítséget. A tűrések meghatározásához a tömeg oszlopból kell kiindulni. Jobbra haladva elérjük az anyagcsoport (M) oszlopát. Ha a kovácsdarab anyaga az M1 csoportba tartozik, akkor vízszintesen kell továbbhaladni, ha az M2-be, akkor ferdén lefelé mindaddig, amíg elérjük a tagoltsági oszlopot (S). Az S1 tényező esetén vízszintesen keresztezzük ezt az oszlopot, egyéb esetekben ferdén lefelé haladunk az adott tényező vonaláig, majd innen jobbra haladunk vízszintesen az adott névleges méret oszlopáig, ahol megtaláljuk a tűrést, illetve a megengedett eltérés nagyságát.
23. ábra
A megengedett sorjaszegély, illetve vágási mélység, valamint a megengedett elcsúszás nagyságának megállapításához szintén a tömeg oszlopból kell kiindulni, és bal felé kell haladni egészen a sorjaszegély/vágási mélység és az elcsúszás oszlopáig. A sorjacsatorna oszlopánál vízszintesen vagy ferdén lefelé kell haladni aszerint, hogy az osztófelület sík, szimmetrikusan vagy aszimmetrikusan tört.
A 23. ábrában példaként a következő alapadatokkal jellemzett kovácsdarab tűréseit határozzuk meg:
legnagyobb hosszúság: | 390 mm |
legnagyobb szélesség: | 110 mm |
legnagyobb vastagság: | 110 mm |
legnagyobb magasság: | 80 mm |
a kovácsdarab tömege: | 11,2 kg |
anyagminősége: | C45 |
anyagminőségi tényező: | M1 |
a befoglaló test (hasáb) tömege: | 37 kg |
a tagoltsági tényező: | S3 |
hosszúság irányú: | + 3,0 mm - 1,5 mm |
szélesség irányú: | + 2,4 mm - 1,2 mm |
vastagság irányú: | + 2,1 mm - 1,1 mm |
A DIN szerinti tűréseket és megengedett eltéréseket, miként a fenti értékeket is, a 12. vagy a 13. táblázatokból állapíthatjuk meg. A 12. táblázat az F, a 13. táblázat az E minőséghez tartozó adatokat tartalmazza. A tűréseket a kovácsdarab vonatkozó méretei mellett fel kell tüntetni. Belső méretekhez a tűrések legnagyobb és legkisebb értékeit fel kell egymással cserélni.
A megengedett elcsúszás azt a méretet jelenti, ami akkor képződik, amikor az osztófelület egyik oldalán lévő pont az osztófelület másik oldalán lévő ponthoz viszonyítva, az osztófelülettel párhuzamosan, egy másik helyre csúszik el (l. 5. ábra). Ennek nagyságát a kovácsdarab tömegének függvényében szintén a 12. vagy a 13. táblázatból lehet meghatározni. A megengedett elcsúszás mind hossz-, mind szélességirányban érvényes, és minden más tűréstől függetlenül kell alkalmazni.
A megengedett sorjaszegély és vágási mélység
A sorjázás vagy sorjaszegélyt, vagy bemélyedést okozhat (24. ábra). Az ezekre vonatkozó megengedett értékeket a 12. és a 13. táblázatból lehet megállapítani.
A furatméretek belső méretek, amelyek tűréseit mindig a legnagyobb szélességi (átmérő) méret alapján kell meghatározni. A megengedett eltérések legnagyobb és legkisebb méretét ebben az esetben is fel kell cserélni.
A vastagsági méretek tűrései azokra a méretekre vonatkoznak, amelyek az osztófelületet keresztezik (l. 22. ábra). A legnagyobb mérethez tartozó tűréseket a 14. vagy a 15. táblázatból lehet meghatározni, és valamennyi vastagsági méretre fel kell használni.
Megengedett görbeség és vetemedés
A megengedett görbeség, azaz a kovácsdarab középvonalának eltérése az egyenestől, valamint a megengedett vetemedés, azaz a kovácsdarab felületének eltérése az előírttól, a kovácsdarab legnagyobb hosszúsági vagy legnagyobb szélességi méretével határozható meg a 16. táblázatból, és minden más tűréstől függetlenül kell figyelembe venni. Értékét a kovácsrajzon fel kell tüntetni.
A középtávolságok tűrései
Középtávolság alatt két tengely, vagy két középvonal, vagy egy tengely és egy középvonal közötti távolságot értjük.
A középtávolságokhoz általában a legnagyobb hossz- és szélességi méret tűréseit kell alkalmazni úgy, hogy azokat +/- 1/2 arányban kell felosztani. Abban az esetben, ha szűkebb tűrést írnak elő, akkor 1250 mm középtávolságig a 16. táblázatot a névleges méretek alapján kell alkalmazni. Ha a középtávolság 1250 mm-nél nagyobb, akkor a tűrést a 12., illetve a 13. táblázatból kell megállapítani a névleges méretnek megfelelően, és +/- 1/2 felosztásban kell alkalmazni. A középtávolságra vonatkozó tűrések minden más tűréstől függetlenek. Csak azokra a középtávolságokra vonatkoznak, amelyeknek az összekötő vonala a kovácsdarabon belül helyezkedik el. Ettől eltérő esetekre külön megállapodást kell kötni.
Élek és hornyolatok lekerekítéseinek megengedett eltéréseit a 17. táblázat adatai alapján lehet meghatározni.
A sorjaszakáll megengedett méretei
Azokon a sarkokon, amelyek a sorja közvetlen közelében helyezkednek el, sorjázáskor vagy lyukasztáskor "szakállak" vagy "orrok" keletkezhetnek. Ezek megengedett magasságát és szélességét a 17. táblázatból lehet megállapítani.
Megengedett görbeség és vetemedés | ||||||||||||||||
A kovácsolás minősége |
Névleges méret | |||||||||||||||
-tól -ig | 0 100 |
100 125 | 125 160 |
160 200 | 200 250 |
250 315 | 315 400 |
400 500 | 500 630 |
630 800 | 800 1000 |
1000 1250 | 1250 1600 |
1600 2000 | 2000 2500 | |
Eltérések | ||||||||||||||||
F | 0.6 | 0.7 | 0.8 | 0.9 | 1.0 | 1.1 | 1.2 | 1.4 | 1.6 | 1.8 | 2.0 | 2.2 | 2.5 | 2.8 | 3.2 | |
E | 0.4 | 0.5 | 0.5 | 0.6 | 0.6 | 0.7 | 0.8 | 0.9 | 1.0 | 1.1 | 1.2 | 1.4 | 1.6 | 1.8 | 2.0 |
Középtávolságok tűrései | ||||||||||||
A kovácsolás minősége |
Névleges méret | |||||||||||
-tól -ig | 0 100 |
100 160 | 160 200 |
200 250 | 250 315 |
315 400 | 400 500 |
500 630 | 630 800 |
800 1000 | 1000 1250 | |
Tűrések | ||||||||||||
F | +/-0.3 | +/-0.4 | +/-0.5 | +/-0.6 | +/-0.8 | +/-1.0 | +/-1.2 | +/-1.6 | +/-2.0 | +/-2.5 | +/-3.2 | |
E | +/-0.25 | +/-0.3 | +/-0.4 | +/-0.5 | +/-0.6 | +/-0.8 | +/-1.0 | +/-1.2 | +/-1.6 | +/-2.0 | +/-2.5 |
Élek és hornyolatok lekerekítéseinek tűrései | ||||
![]() |
Lekerekítés r |
Tűrés | ||
-tól | -ig | |||
0 | 10 | +0.5*r | -0.25*r | |
10 | 32 | +0.4*r | -0.2*r | |
32 | 100 | +0.32*r | -0.15*r | |
100 | +0.25*r | -0.1*r | ||
A sorjaszakáll megengedett magassága és szélessége | ||||
![]() |
Tömeg kg |
Megengedett | ||
-tól | -ig | magasság u |
szélesség v | |
0 | 1 | 1.0 | 0.5 | |
1 | 6 | 1.6 | 0.8 | |
6 | 40 | 2.5 | 1.2 | |
40 | 250 | 4.0 | 2.0 |
1.2.7. A kovácsolási tűrések meghatározása MSZ szerint
A kovácsolási tűrések meghatározásával az MSZ 5745 szabvány foglalkozik. A tűrésnagyság és a határeltérések értelmezését a 25. ábra tartalmazza (a) nyersen maradó felületek, b) forgácsolásra kerülő felületek esetén).
25. ábra
A kovácsdarab valamennyi hosszúsági méretére a darab legnagyobb hosszúságához, valamennyi szélességi méretére a darab legnagyobb szélességéhez, valamennyi magassági méretére a darab legnagyobb magasságához tartozó tűréseket kell alkalmazni.
Hosszúság-, szélesség- és magasságirányú tűrések
A kovácsdarab méretei lehetnek:
Ennek értelmében a tűrésekre vonatkozó MSZ szabvány két táblázatban foglalja össze a tűrésnagyságokat, ill. a határeltéréseket (18. és 19. táblázat).
A táblázatok használatához a kovácsdarab anyagminősége szerinti csoportosítást (M1 vagy M2) a DIN szabványhoz hasonlóan kell elvégezni. Ugyanígy kell eljárni a kovácsdarab bonyolultsági (tagoltsági) tényezőjét illetően is (S1, S2, S3 vagy S4). A pontossági fokozatot (I. fokozat: finom, II. fokozat: normál) a rendelés tartalmazza. Előírás hiányában a darabot a normál fokozatnak megfelelően kell szállítani.
A szabványos tűréstáblázatokat a DIN szabványnál ismertetettek szerint kell használni. Egyetlen különbség a pontossági fokozatok kérdésében van. I. (finom) pontossági fokozat esetén a táblázatban vízszintesen, II. (normál) fokozat esetén pedig ferdén lefelé kell haladni. Ezt követően már vízszintesen haladunk tovább, és az adott tűrésezni kívánt névleges méret oszlopában olvashatjuk le a tűrésnagyságot, illetve a határeltéréseket.
A süllyeszték-elcsúszás a süllyesztékfelek helytelen beállításából, vagy rossz vezetéséből adódó hiba (l. 5. ábra). Értéke nem haladhatja meg a 20. táblázat előírásait. A süllyeszték-elcsúszás megengedett értékét (c) adott esetben a forgácsolási hozzáadás nagyságának megállapításakor figyelembe kell venni.
Pontossági fokozat |
A kovácsdarab tömege, kg | |||||||||||
-tól | 0 | 0,2 | 0,4 | 1,0 | 1,8 | 3,2 | 5,6 | 10 | 20 | 50 | 120 | |
-ig | 0,2 | 0,4 | 1,0 | 1,8 | 3,2 | 5,6 | 10 | 20 | 50 | 120 | 250 | |
Süllyeszték-elcsúszás, c*, legfeljebb | ||||||||||||
I. | 0,2 | 0,3 | 0,3 | 0,4 | 0,4 | 0,5 | 0,6 | 0,7 | 0,8 | 1,0 | 1,2 | |
II. | 0,3 | 0,4 | 0,5 | 0,6 | 0,7 | 0,8 | 1,0 | 1,2 | 1,4 | 1,7 | 2,0 |
Pontossági fokozat |
A kovácsdarab tömege, kg | |||||||||||
-tól | 0 | 0,2 | 0,4 | 1,0 | 1,8 | 3,2 | 5,6 | 10 | 20 | 50 | 120 | |
-ig | 0,2 | 0,4 | 1,0 | 1,8 | 3,2 | 5,6 | 10 | 20 | 50 | 120 | 250 | |
Sorjaszegély, s**, legfeljebb | ||||||||||||
I. | 0,2 | 0,3 | 0,4 | 0,4 | 0,5 | 0,6 | 0,7 | 0,8 | 1,0 | 1,2 | 1,4 | |
II. | 0,4 | 0,5 | 0,6 | 0,7 | 0,8 | 1,0 | 1,2 | 1,4 | 1,7 | 2,0 | 2,4 |
Egyenességi fokozat |
A kovácsdarab hossza | ||||||||||||||||
-tól | 0 | 100 | 125 | 160 | 200 | 250 | 315 | 400 | 500 | 630 | 800 | 1000 | 1250 | 1600 | 2000 | ||
-ig | 100 | 125 | 160 | 200 | 250 | 315 | 400 | 500 | 630 | 800 | 1000 | 1250 | 1600 | 2000 | 2500 | ||
Egyenességtűrés, g*** | |||||||||||||||||
I. | 0,4 | 0,5 | 0,5 | 0,6 | 0,6 | 0,7 | 0,8 | 0,9 | 1,0 | 1,1 | 1,2 | 1,4 | 1,6 | 1,8 | 2,0 | ||
II. | 0,6 | 0,7 | 0,8 | 0,9 | 1,0 | 1,1 | 1,2 | 1,4 | 1,6 | 1,8 | 2,0 | 2,2 | 2,5 | 2,8 | 3,2 | ||
III. | 0,8 | 0,9 | 1,0 | 1,1 | 1,2 | 1,4 | 1,6 | 1,8 | 2,0 | 2,2 | 2,5 | 2,8 | 3,2 | 3,4 | 3,6 |
A sorjaszegély a sorjának vágás után még megmaradó része (l. 24. ábra). A sorjaszegély megengedett értékeit a 21. táblázat tartalmazza.
A kovácsdarab egyenességének (görbeségének) tűréseit a 22. táblázat tartalmazza. A görbeség megengedett értékét (g) adott esetben a forgácsolási hozzáadás nagyságának megállapításakor figyelembe kell venni.
Lekerekítések határeltérései
A lekerekítések határeltérései a 23. táblázat szerint határozhatók meg.
Lekerekítési sugár, R | Határeltérések |
10-ig | +0,5*R -0,25*R |
10-től 32-ig | +0,4*R -0,2*R |
32 felett | +0,32*R -0,15*R |
A sorjafelhúzódás (vagy másképpen sorjaszakáll, sorjaorr) az osztófelület közelében elhelyezkedő éleken a sorjázott, illetve lyukasztott felületeken visszamaradó rész (26. ábra). Megengedett értékeit a 24. táblázat tartalmazza.
26. ábra
Tömeg, kg | A sorjafelhúzódás | ||
-tól | -ig | magassága, u | vastagsága, v |
0 | 1 | 1,0 | 0,5 |
1 | 6 | 1,6 | 0,8 |
6 | 40 | 2,5 | 1,2 |
40 | 250 | 4,0 | 2,0 |
1.2.8. A kovácsdarab rajza
A kovácsdarab megtervezése a kovácsdarab rajzának (kovácsrajz) elkészítésével fejeződik be. A kovácsdarab rajza műszaki rajz, amelyre a műszaki rajzokra vonatkozó általános szabványos előírások érvényesek. Tartalmaznia kell a szükséges nézeteket, metszeteket, részletkiemeléseket, az osztófelület megjelölését, a méreteket, a tűréseket és az esetleges szöveges előírásokat. A kovácsrajz alapján tervezik a kovácsolás technológiáját, a süllyesztéküreg(ek)et és ez alapján veszi át a megrendelő a kovácsdarabot a gyártótól.
A kovácsdarab rajzával kapcsolatos követelményeket az MSZ 7189 szabvány írja elő.
A kovácsrajz méretaránya lehetőleg azonos legyen a gépészeti alkatrész rajzának méretarányával. Gyakran megkövetelik az 1:1 méretarányt. Ha a darab nem túl bonyolult, akkor a gépészeti darabot vékony pont-vonallal bele lehet rajzolni a kovácsdarab rajzába.
A kovácsrajzon az osztófelületet meg kell jelölni a kovácsdarab körvonalából (metszetéből) kiágazó 5-10 mm hosszú, kiemelten vastag vonallal. A törtvonalú osztófelület egyenes részeit vékony pont-vonallal, a törések és görbületek helyén pedig vastag folytonos vonallal kell ábrázolni.
Ha a fenékhártyával kovácsolt kovácsdarab lyukasztás nélkül kerül szállításra, akkor az esetleges lyukhártyát a kovácsdarab részének kell tekinteni, s a kontúrral azonos vonalvastagsággal kell megrajzolni. Ha a feneket lyukasztják, akkor a lyukhártyát vékony folytonos vonallal ábrázoljuk.
A kovácsrajz méreteit a műszaki rajzszabványok előírásai szerint kell megadni. Az ellenőrzésre kijelölt méretek tűréseit is meg kell adni. A több méretre, méretcsoportra közösen érvényes tűréseket a vonatkozó kovácsolási szabvány és a pontossági fokozat feltüntetésével együtt szöveges utasításban kell megadni.
Az oldalferdeséget és a kúposságot szögértékkel kell megadni. A kúposságot félkúpszöggel kell meghatározni. Ha minden oldalferdeség és félkúpszög azonos, akkor értékét a szöveges részben kell megadni.
A lekerekítések értékeit a szükséges helyeken meg kell adni. Ha ezek a kovácsdarab minden részén azonosak, akkor a szöveges részbe kerülnek. A lekerekítések megengedett eltéréseit a szöveges részben kell elhelyezni.
Szöveges utasításban kell rögzíteni ezen kívül még a kovácsdarab sorszámozásának és jelölésének helyét, valamint a darab kalibrált felületeit. Ugyancsak szövegesen írjuk elő a felületkezelés és a hőkezelés módját, a süllyeszték-elcsúszás, a sorjaszegély és a görbeség megengedett értékeit is.
A kovácsdarab rajzán - mint minden műszaki rajzon - szövegmezőt kell elhelyezni. A szövegmezőnek a következőket kell tartalmazni:
Dr. Szabó László: Süllyesztékes kovácsolás
A jegyzet elejére A fejezetet elejére A következő fejezetre