1.2.4. Kovácsdarab tervezése az MSZ szabvány szerint

1.2.4.1. A forgácsolási hozzáadások megállapítása

A magyar szabványban a forgácsolási hozzáadásokkal az MSZ 5745-84 2.1. pontja foglalkozik. A szabvány szerint a forgácsolási hozzáadás értékében a szerződő feleknek kell megállapodni, és azt a kovácsrajzon rögzíteni kell. A hozzáadás értékét a következő tényezők együttes figyelembe vételével kell meghatározni:

A fenti tényezők közül a kovácsdarab várható legnagyobb méret- és alakeltérései határozzák meg alapvetően a forgácsolási hozzáadást. Kiszámolása az alábbi összefüggés szerint történhet:

(4)

aholHfa forgácsolási hozzáadás értéke felületenként;
T/6az egy oldalra jutó alsó határeltérés, ami egyben a tűrésnagyság 1/6-a;
ca megengedett süllyeszték-elcsúszás;
gaz egyenesség tűrése;
Akorrekciós tényező, amelyet a szerződő felek alakítanak ki.

Az így kapott eredmény A = 1 alkalmazása esetén csak akkor nem teszi lehetővé a kész alkatrész forgácsolással történő pontos kialakítását, ha a mérettűrés valamennyi összetevője egyidejűleg a forgácsolás szempontjából legkedvezőtlenebb helyzetben van.

Igen fontos megjegyezni, hogy a kovácsdarabokon alkalmazott forgácsolási hozzáadások mérete - a felületi dakarbonizálódás miatt - nem lehet 1,5 mm-nél kisebb. Ha a fenti összefüggéssel kiszámolt érték ettől kisebbre adódik, a felületenkénti forgácsolási hozzáadás mértékét 1,5 mm-re kell választani.

Az összefüggésben szereplő tényezők értékeit a kovácsdarab becsült tömege alapján kell meghatározni. Ha az így kialakított kovácsdarab az előzetesen felvett tömegtől eltérő kategóriába tartozik, a hozzáadások értékét utólagos számítással ellenőrizni, és szükség esetén helyesbíteni kell.

A forgácsolási hozzáadás meghatározásához - üregalakhoz kötött méret esetében - a méret- és alakeltérések együttes hatását a 8. táblázat c, g és T/6 (egy oldali megmunkálás esetén T/3) értékével kell figyelembe venni. Az üregalakhoz nem kötött méretek forgácsolási hozzáadásának meghatározásához a 9. táblázatból a g és T/6 értékeket kell figyelembe venni. Egy oldali megmunkálásnál itt is T/3-mal kell számolni.

A méretek üregalakhoz kötöttségét az adott méretnek az alakítószerszámban elfoglalt helyzete határozza meg. Így a süllyesztéküreg méretei által meghatározott (üregalakhoz kötött) méretek azok, amelyeket az egyes süllyesztékrészek egymáshoz képest elmozdulni nem tudó részei határoznak meg. A szerszám mozgásától (zárásától) függően változó (üregalakhoz nem kötött) méretek azok, amelyeket két vagy több, egymáshoz képest elmozduló süllyesztékrész határoz meg. A 19. ábrán az a-val jelölt méretek üregalakhoz kötöttek, a b-vel jelöltek üregalakhoz nem kötöttek.

19. ábra
Vissza a Hosszúság-, szélesség- és magasságirányú tűrések c. ponthoz

8. táblázat Üregalakhoz kötött méretek egy oldalra jutó alsó határeltérései az MSZ 5745 szerint
Vissza A forgácsolási hozzáadások megállapítása c. fejezetbe

9. táblázat Üregalakhoz nem kötött méretek egy oldalra jutó alsó határeltérései az MSZ 5745 szerint
Vissza A forgácsolási hozzáadások megállapítása c. fejezetbe

A forgácsolási hozzáadások meghatározásához, illetve a táblázatok használatához néhány adat ismeretére (meghatározására) van szükség.

a) A kovácsdarab anyagminősége:

b) A kovácsdarab bonyolultsága:

A kovácsdarab bonyolultságát az S tényező fejezi ki:

(5)

aholmkda kovácsdarab tömege;
mba kovácsdarab legnagyobb méretei által meghatározott burkolótest (hasáb vagy henger) tömege.

A kovácsdarab bonyolultsági csoportjai (nem tévesztendő össze a DIN szerinti bonyolultsági csoportszámmal!) az S tényező függvényében:

S1 csoport:0,63 < S <= 1
S2 csoport:0,32 < S <= 0,63
S3 csoport:0,16 < S <= 0,32
S4 csoport:0 < S <= 0,16

20. ábra

Vékony tárcsák és karimák (20. ábra) magassági méreteinek tűréséhez nem csak az mkd/mb hányados alapján meghatározott bonyolultságot kell alapul venni, ha a tárcsa méreteinek aránya:

(6)

Ilyenkor az S4 bonyolultsági csoporttal kell számolni, valamint a D átmérővel és H2 magassággal meghatározott tömeget kell figyelembe venni.

c) A kovácsdarab pontossági fokozatai:

A pontossági fokozatot a rendelésben kell előírni. Előírás hiányában a kovácsdarabot a II. pontossági fokozatba kell sorolni.

I. fokozat:finom,
II. fokozat:normál.

 

1.2.4.2. Az oldalferdeségek meghatározása

Az oldalferdeség alkalmazását és nagyságát a gép és a szerszám sajátosságai, a munkadarab alakja és az alkalmazott technológia határozza meg. A szabvány által a kalapácsokra és a sajtókra adott tájékoztató értékeit a 10. táblázat tartalmazza.

10. táblázat Oldalferdeségek az MSZ 5745 szerint

Kalapácson
vagy sajtón
Külső felületre
a
Belső felületre
b
Kilökő nélkül5-10°7-12°
Kilökővel1-3°1-4°

 

1.2.4.3. A lekerekítések meghatározása

A kovácsdarabok lekerekítésének tájékoztató legnagyobb értékeit a 11. táblázat tartalmazza. Forgácsolásra kerülő felületek esetében a külső lekerekítési sugarak meghatározásakor figyelembe kell venni a forgácsolási hozzáadásokat is. Az Rk legnagyobb értéke azonban - kerekítve a táblázati értékekre - a forgácsolási hozzáadásnak legfeljebb 1,2-szerese lehet.

11. táblázat Lekerekítési sugarak az MSZ 5745 szerint

A kovácsdarab
magassága
A kovácsdarab hossza vagy átmérője
-tól
-ig

100
100
400
400
   RkRb RkRb RkRb
025 24 35 46
2540 25 36 48
4063 36 48 510
63100 38 410 616
100160 410 516 725
160250 516 625 840
250400 525 740 1063

 

1.2.5. A kovácsdarab tömege

A kovácsdarabok tömegét a keresztmetszet-diagram segítségével határozzuk meg. A keresztmetszet-diagram precíz, pontos megrajzolása alapvető fontosságú, mert a darab tömegén kívül ennek segítségével határozzuk meg az előgyártmányt, az előalakítás módját és végső soron a kiinduló darab méreteit.

A hosszúkás alakú kovácsdarabot a 21. ábra szerint hossza mentén jellemző keresztmetszeteinél elmetsszük, majd a metszetterületeket meghatározzuk. A kiszámolt keresztmetszet-területeket az A-l koordináta-rendszerben ábrázoljuk. A keresztmetszet-diagram alatti terület azonos a kovácsdarab térfogatával. A véges számú metszet miatt a keresztmetszet-diagram szükségszerűen szögletes lesz. Ha a kijelölt metszetek száma túl kevés, akkor ezeket a szögleteket, kiugrásokat lekerekíthetjük úgy, hogy a darab alakjának megfelelően egészítjük ki a keresztmetszet-diagramot.

21. ábra
Vissza Az anyagelosztás c. fejezetbe


A görbe alatti terület egyszerűbb esetben meghatározható milliméter papíron közelítő területszámítással, de egzakt eredményt csak a görbe alatti terület grafikus integrálásával, planimetrálással kapunk. Ehhez a planiméter tűjét - a lépték megfelelő beállítása és a számlálókerék skálájának lenullázása után - egy kezdőponttól kiindulva az óramutató járásával megegyező irányban zárt alakzatot leírva végigvezetjük a görbén és a koordinátatengelyek szükséges szakaszain. A görbe alatti terület nagysága a mérőkerék skálájáról olvasható le (a koordináta-tengelyek osztását természetesen figyelembe kell venni!).

Mérés közben ügyelni kell arra, hogy a planiméter két karja sem túl nagy, sem túl kicsi szöget ne zárjon be egymással. Ha az ábra túl nagy, akkor inkább két, vagy több részre kell osztani, azok területét külön-külön kell meghatározni, majd összegezni. A planiméter futókerekének megcsúszása is hibát okoz, ezért gondoskodni kell arról, hogy a kerék végig a papíron fusson. Ahhoz, hogy a mérés elfogadható legyen, legalább háromszor kell elvégezni, és a három mérés átlagát kell venni.

 

1.2.6. A kovácsolási tűrések meghatározása DIN szerint

A kovácsolási tűrések meghatározásával a DIN 7526 szabvány foglalkozik. A táblázati adatok ötvözött és ötvözetlen acélokból, kalapácson vagy sajtón melegen kovácsolt, szállításra kész darabokra vonatkoznak. A tűrések 250 kg tömegig és 2500 mm hosszúságig érvényesek. Nagyobb kovácsdarabok esetén a megrendelőnek és a gyártónak külön meg kell állapodni.

A tűrésekben minden olyan eltérést figyelembe kell venni, amit a süllyesztékszerszám kopása, a sorjamaradék, vagy a különböző mértékű zsugorodás okoz.

a) A kovácsolás minősége

A DIN szabványban kétféle kovácsolási minőséget különböztetünk meg:

b) Anyagminőségi tényező

Az anyagminőségi tényező azt veszi figyelembe, hogy kovácsoláskor növekvő karbontartalommal és növekvő ötvözőmennyiséggel növekszik a méreteltérés és a szerszámkopás.

A szabvány előírásai ugyanazok, mint az MSZ szabvány esetében (l. 1.2.4.1. fejezet).

c) A kovácsdarab bonyolultsága

A kovácsdarab bonyolultságát (tagoltságát) az S tényező fejezi ki:

aholmkda kovácsdarab tömege;
mba kovácsdarab legnagyobb méretei által meghatározott burkolótest (hasáb vagy henger) tömege.

A kovácsdarab bonyolultsági csoportjai az S tényező függvényében:

S1 csoport:0,63 < S <= 1
S2 csoport:0,32 < S <= 0,63
S3 csoport:0,16 < S <= 0,32
S4 csoport:0 < S <= 0,16

A szabvány további előírásai ebben az esetben is ugyanazok, mint az MSZ szabvány esetében (l. 1.2.4.1. fejezet).

A tűrések fogalmába nemcsak a hossz, szélesség, magasság és vastagság irányú mérettűrések tartoznak, hanem a behajlás és vetemedés kivételével a különböző alakeltérések is. Ilyenek pl.:

Ezek az alakeltérések a tűrésekkel megadott határokat nem léphetik túl.

A különböző méretekhez tartozó tűrések négy csoportba sorolhatók:

  1. a hossz-, szélesség és magasság irányú tűrések,
    a megengedett elcsúszás,
    a sorjaszegély és vágási mélység,
    a furatméretek tűrései.

  2. a vastagsági méretek tűrései,
    a kilökőbélyeg nyoma.

  3. görbeség és vetemedés,
    középtávolságok tűrései.

  4. az élek és hornyolatok lekerekítéseinek tűrései,
    a sorjázási szakáll magassága és szélessége,
    a felületi hibák mélysége,
    az oldalak dőlésének tűrései,
    a homlokfelületi eltérés (tengelyeltérés),
    az alakítatlan részek tűrései,
    a vágott végek tűrései.

Ezek közül a következőkben csak a legfontosabb méret- és tűrésfajtákat tekintjük át.

A hossz-, szélesség és magasság irányú tűrések

Az első csoportba tartozó tűrések az osztófelület egyik oldalára eső a hosszúsági, szélességi és magassági méretekre vonatkoznak (22. ábra).

22. ábra
Vissza A vastagsági méretek tűrései c. fejezetbe


Az ábrán jelölt méretek:

A hossz- és szélességirányú méretek azok, amelyek párhuzamosak, vagy közel párhuzamosak az osztás síkjával. Ezek lehetnek mind külső, mind belső méretek.

A magassági méretek merőlegesek az osztás fő síkjára, és nem keresztezik az osztófelületet. Az osztófelületet keresztező méreteket vastagsági méreteknek nevezzük.

A tűrések meghatározásához szabályként kell megemlíteni, hogy általában a mindenkori legnagyobb hossz-, szélesség- és magasságméretet kell felhasználni. A körkeresztmetszetű agyak vagy bemélyedések átmérőjére vonatkozó tűrésekhez a legnagyobb szélességi méretet kell felhasználni.

A DIN szerinti tűrések és megengedett eltérések értékeit tartalmazó táblázatok használatához a 23. ábra nyújt segítséget. A tűrések meghatározásához a tömeg oszlopból kell kiindulni. Jobbra haladva elérjük az anyagcsoport (M) oszlopát. Ha a kovácsdarab anyaga az M1 csoportba tartozik, akkor vízszintesen kell továbbhaladni, ha az M2-be, akkor ferdén lefelé mindaddig, amíg elérjük a tagoltsági oszlopot (S). Az S1 tényező esetén vízszintesen keresztezzük ezt az oszlopot, egyéb esetekben ferdén lefelé haladunk az adott tényező vonaláig, majd innen jobbra haladunk vízszintesen az adott névleges méret oszlopáig, ahol megtaláljuk a tűrést, illetve a megengedett eltérés nagyságát.

23. ábra

A megengedett sorjaszegély, illetve vágási mélység, valamint a megengedett elcsúszás nagyságának megállapításához szintén a tömeg oszlopból kell kiindulni, és bal felé kell haladni egészen a sorjaszegély/vágási mélység és az elcsúszás oszlopáig. A sorjacsatorna oszlopánál vízszintesen vagy ferdén lefelé kell haladni aszerint, hogy az osztófelület sík, szimmetrikusan vagy aszimmetrikusan tört.

A 23. ábrában példaként a következő alapadatokkal jellemzett kovácsdarab tűréseit határozzuk meg:

legnagyobb hosszúság:390 mm
legnagyobb szélesség:110 mm
legnagyobb vastagság:110 mm
legnagyobb magasság:80 mm
a kovácsdarab tömege:11,2 kg
anyagminősége:C45
anyagminőségi tényező:M1
a befoglaló test (hasáb) tömege:37 kg
a tagoltsági tényező:S3

A táblázatból ezek alapján adódó tűrések:

hosszúság irányú:+ 3,0 mm
- 1,5 mm
szélesség irányú:+ 2,4 mm
- 1,2 mm
vastagság irányú:+ 2,1 mm
- 1,1 mm

A DIN szerinti tűréseket és megengedett eltéréseket, miként a fenti értékeket is, a 12. vagy a 13. táblázatokból állapíthatjuk meg. A 12. táblázat az F, a 13. táblázat az E minőséghez tartozó adatokat tartalmazza. A tűréseket a kovácsdarab vonatkozó méretei mellett fel kell tüntetni. Belső méretekhez a tűrések legnagyobb és legkisebb értékeit fel kell egymással cserélni.

A megengedett elcsúszás

A megengedett elcsúszás azt a méretet jelenti, ami akkor képződik, amikor az osztófelület egyik oldalán lévő pont az osztófelület másik oldalán lévő ponthoz viszonyítva, az osztófelülettel párhuzamosan, egy másik helyre csúszik el (l. 5. ábra). Ennek nagyságát a kovácsdarab tömegének függvényében szintén a 12. vagy a 13. táblázatból lehet meghatározni. A megengedett elcsúszás mind hossz-, mind szélességirányban érvényes, és minden más tűréstől függetlenül kell alkalmazni.

A megengedett sorjaszegély és vágási mélység

A sorjázás vagy sorjaszegélyt, vagy bemélyedést okozhat (24. ábra). Az ezekre vonatkozó megengedett értékeket a 12. és a 13. táblázatból lehet megállapítani.

24. ábra
Vissza a Sorjaszegély c. ponthoz


A furatméretek tűrései

A furatméretek belső méretek, amelyek tűréseit mindig a legnagyobb szélességi (átmérő) méret alapján kell meghatározni. A megengedett eltérések legnagyobb és legkisebb méretét ebben az esetben is fel kell cserélni.

A vastagsági méretek tűrései

A vastagsági méretek tűrései azokra a méretekre vonatkoznak, amelyek az osztófelületet keresztezik (l. 22. ábra). A legnagyobb mérethez tartozó tűréseket a 14. vagy a 15. táblázatból lehet meghatározni, és valamennyi vastagsági méretre fel kell használni.

Megengedett görbeség és vetemedés

A megengedett görbeség, azaz a kovácsdarab középvonalának eltérése az egyenestől, valamint a megengedett vetemedés, azaz a kovácsdarab felületének eltérése az előírttól, a kovácsdarab legnagyobb hosszúsági vagy legnagyobb szélességi méretével határozható meg a 16. táblázatból, és minden más tűréstől függetlenül kell figyelembe venni. Értékét a kovácsrajzon fel kell tüntetni.

A középtávolságok tűrései

Középtávolság alatt két tengely, vagy két középvonal, vagy egy tengely és egy középvonal közötti távolságot értjük.

A középtávolságokhoz általában a legnagyobb hossz- és szélességi méret tűréseit kell alkalmazni úgy, hogy azokat +/- 1/2 arányban kell felosztani. Abban az esetben, ha szűkebb tűrést írnak elő, akkor 1250 mm középtávolságig a 16. táblázatot a névleges méretek alapján kell alkalmazni. Ha a középtávolság 1250 mm-nél nagyobb, akkor a tűrést a 12., illetve a 13. táblázatból kell megállapítani a névleges méretnek megfelelően, és +/- 1/2 felosztásban kell alkalmazni. A középtávolságra vonatkozó tűrések minden más tűréstől függetlenek. Csak azokra a középtávolságokra vonatkoznak, amelyeknek az összekötő vonala a kovácsdarabon belül helyezkedik el. Ettől eltérő esetekre külön megállapodást kell kötni.

A lekerekítések tűrései

Élek és hornyolatok lekerekítéseinek megengedett eltéréseit a 17. táblázat adatai alapján lehet meghatározni.

A sorjaszakáll megengedett méretei

Azokon a sarkokon, amelyek a sorja közvetlen közelében helyezkednek el, sorjázáskor vagy lyukasztáskor "szakállak" vagy "orrok" keletkezhetnek. Ezek megengedett magasságát és szélességét a 17. táblázatból lehet megállapítani.

12. táblázat Az F minőségű kovácsdarabok tűrései és megengedett eltérései a DIN 7526 szerint
Vissza A hossz-, szélesség és magasság irányú tűrések c. fejezetbe

13. táblázat Az E minőségű kovácsdarabok tűrései és megengedett eltérései a DIN 7526 szerint
Vissza A hossz-, szélesség és magasság irányú tűrések c. fejezetbe

14. táblázat Az F minőségű kovácsdarabok tűrései és megengedett eltérései a DIN 7526 szerint
Vissza A vastagsági méretek tűrései c. ponthoz

15. táblázat Az E minőségű kovácsdarabok tűrései és megengedett eltérései a DIN 7526 szerint
Vissza A vastagsági méretek tűrései c. ponthoz

16. táblázat A megengedett görbeség és a megengedett vetemedés, valamint a középtávolságok tűrései a DIN 7526 szerint
Vissza Megengedett görbeség és vetemedés c. ponthoz

Megengedett görbeség és vetemedés
A kovácsolás
minősége
Névleges méret
-tól
-ig
0
100
100
125
125
160
160
200
200
250
250
315
315
400
400
500
500
630
630
800
800
1000
1000
1250
1250
1600
1600
2000
2000
2500
Eltérések
F  0.60.7 0.80.9 1.01.1 1.21.4 1.61.8 2.02.2 2.52.8 3.2
E  0.40.5 0.50.6 0.60.7 0.80.9 1.01.1 1.21.4 1.61.8 2.0

Középtávolságok tűrései
A kovácsolás
minősége
Névleges méret
-tól
-ig
0
100
100
160
160
200
200
250
250
315
315
400
400
500
500
630
630
800
800
1000
1000
1250
Tűrések
F  +/-0.3+/-0.4 +/-0.5+/-0.6 +/-0.8+/-1.0 +/-1.2+/-1.6 +/-2.0+/-2.5 +/-3.2
E  +/-0.25+/-0.3 +/-0.4+/-0.5 +/-0.6+/-0.8 +/-1.0+/-1.2 +/-1.6+/-2.0 +/-2.5

17. táblázat Lekerekítések tűrései, valamint a sorjaszakáll megengedett méretei
Vissza A lekerekítések tűrései c. ponthoz

Élek és hornyolatok lekerekítéseinek tűrései
Lekerekítés
r
Tűrés
-tól-ig
010 +0.5*r -0.25*r
1032 +0.4*r -0.2*r
32100 +0.32*r -0.15*r
100  +0.25*r -0.1*r
A sorjaszakáll megengedett magassága és szélessége
Tömeg
kg
Megengedett
-tól-ig magasság
u
szélesség
v
01 1.00.5
16 1.60.8
640 2.51.2
40250 4.02.0

 

1.2.7. A kovácsolási tűrések meghatározása MSZ szerint

A kovácsolási tűrések meghatározásával az MSZ 5745 szabvány foglalkozik. A tűrésnagyság és a határeltérések értelmezését a 25. ábra tartalmazza (a) nyersen maradó felületek, b) forgácsolásra kerülő felületek esetén).

25. ábra

A kovácsdarab valamennyi hosszúsági méretére a darab legnagyobb hosszúságához, valamennyi szélességi méretére a darab legnagyobb szélességéhez, valamennyi magassági méretére a darab legnagyobb magasságához tartozó tűréseket kell alkalmazni.

Hosszúság-, szélesség- és magasságirányú tűrések

A kovácsdarab méretei lehetnek:

Ennek értelmében a tűrésekre vonatkozó MSZ szabvány két táblázatban foglalja össze a tűrésnagyságokat, ill. a határeltéréseket (18. és 19. táblázat).

A táblázatok használatához a kovácsdarab anyagminősége szerinti csoportosítást (M1 vagy M2) a DIN szabványhoz hasonlóan kell elvégezni. Ugyanígy kell eljárni a kovácsdarab bonyolultsági (tagoltsági) tényezőjét illetően is (S1, S2, S3 vagy S4). A pontossági fokozatot (I. fokozat: finom, II. fokozat: normál) a rendelés tartalmazza. Előírás hiányában a darabot a normál fokozatnak megfelelően kell szállítani.

A szabványos tűréstáblázatokat a DIN szabványnál ismertetettek szerint kell használni. Egyetlen különbség a pontossági fokozatok kérdésében van. I. (finom) pontossági fokozat esetén a táblázatban vízszintesen, II. (normál) fokozat esetén pedig ferdén lefelé kell haladni. Ezt követően már vízszintesen haladunk tovább, és az adott tűrésezni kívánt névleges méret oszlopában olvashatjuk le a tűrésnagyságot, illetve a határeltéréseket.

Süllyeszték-elcsúszás

A süllyeszték-elcsúszás a süllyesztékfelek helytelen beállításából, vagy rossz vezetéséből adódó hiba (l. 5. ábra). Értéke nem haladhatja meg a 20. táblázat előírásait. A süllyeszték-elcsúszás megengedett értékét (c) adott esetben a forgácsolási hozzáadás nagyságának megállapításakor figyelembe kell venni.

18. táblázat Üregalakhoz kötött méretek tűrésnagysága és határeltérései az MSZ 5745 szerint
Vissza A hossz-, szélesség- és magasságirányú tűrések c. pontba

19. táblázat Üregalakhoz nem kötött méretek tűrésnagysága és határeltérései az MSZ 5745 szerint
Vissza A hossz-, szélesség- és magasságirányú tűrések c. pontba

20. táblázat A süllyeszték-elcsúszás megengedett értéke az MSZ 5745 szerint
Vissza a Süllyeszték-elcsúszás c. ponthoz

Pontossági
fokozat
A kovácsdarab tömege, kg
-tól0 0,20,4 1,01,8 3,25,6 1020 50120
-ig0,2 0,41,0 1,83,2 5,610 2050 120250
Süllyeszték-elcsúszás, c*, legfeljebb
I.  0,20,3 0,30,4 0,40,5 0,60,7 0,81,0 1,2
II.  0,30,4 0,50,6 0,70,8 1,01,2 1,41,7 2,0


* Nem szimmetrikus hajlított daraboknál a megengedett elcsúszás a táblázati érték 1,2-szerese.

21. táblázat A sorjaszegély megengedett értéke az MSZ 5745 szerint
Vissza a Sorjaszegély c. ponthoz

Pontossági
fokozat
A kovácsdarab tömege, kg
-tól0 0,20,4 1,01,8 3,25,6 1020 50120
-ig0,2 0,41,0 1,83,2 5,610 2050 120250
Sorjaszegély, s**, legfeljebb
I.  0,20,3 0,40,4 0,50,6 0,70,8 1,01,2 1,4
II.  0,40,5 0,60,7 0,81,0 1,21,4 1,72,0 2,4


** Nem szimmetrikus hajlított darabok esetén a megengedett érték a táblázati érték 1,2-szerese.

22. táblázat Az egyenességtűrés értékei az MSZ 5745 szerint
Vissza a Görbeség c. ponthoz

Egyenességi
fokozat
A kovácsdarab hossza
-tól0 100125 160200 250315 400500 630800 10001250 16002000
-ig100 125160 200250 315400 500630 8001000 12501600 20002500
Egyenességtűrés, g***
I.  0,40,5 0,50,6 0,60,7 0,80,9 1,01,1 1,21,4 1,61,8 2,0
II.  0,60,7 0,80,9 1,01,1 1,21,4 1,61,8 2,02,2 2,52,8 3,2
III.  0,80,9 1,01,1 1,21,4 1,61,8 2,02,2 2,52,8 3,23,4 3,6


*** A táblázat értékei L/H < 5 és D/H < 5 alaktényezővel rendelkező kovácsdarabokra vonatkoznak.
L/H > 5 vagy D/H > 5 esetében a tűrés a táblázat értékeinek 1,2-szerese.
L/H > 10 vagy D/H > 10 esetében a tűrés a táblázat értékeinek 1,5-szöröse.

Sorjaszegély

A sorjaszegély a sorjának vágás után még megmaradó része (l. 24. ábra). A sorjaszegély megengedett értékeit a 21. táblázat tartalmazza.

Görbeség

A kovácsdarab egyenességének (görbeségének) tűréseit a 22. táblázat tartalmazza. A görbeség megengedett értékét (g) adott esetben a forgácsolási hozzáadás nagyságának megállapításakor figyelembe kell venni.

Lekerekítések határeltérései

A lekerekítések határeltérései a 23. táblázat szerint határozhatók meg.

23. táblázat A lekerekítési sugarak határeltérései

Lekerekítési sugár, R Határeltérések
10-ig+0,5*R
-0,25*R
10-től 32-ig+0,4*R
-0,2*R
32 felett+0,32*R
-0,15*R

Sorjafelhúzódás

A sorjafelhúzódás (vagy másképpen sorjaszakáll, sorjaorr) az osztófelület közelében elhelyezkedő éleken a sorjázott, illetve lyukasztott felületeken visszamaradó rész (26. ábra). Megengedett értékeit a 24. táblázat tartalmazza.

26. ábra

24. táblázat A sorjafelhúzódás megengedett értékei

Tömeg, kgA sorjafelhúzódás
-tól-ig magassága, u vastagsága, v
01 1,00,5
16 1,60,8
640 2,51,2
40250 4,02,0

 

1.2.8. A kovácsdarab rajza

A kovácsdarab megtervezése a kovácsdarab rajzának (kovácsrajz) elkészítésével fejeződik be. A kovácsdarab rajza műszaki rajz, amelyre a műszaki rajzokra vonatkozó általános szabványos előírások érvényesek. Tartalmaznia kell a szükséges nézeteket, metszeteket, részletkiemeléseket, az osztófelület megjelölését, a méreteket, a tűréseket és az esetleges szöveges előírásokat. A kovácsrajz alapján tervezik a kovácsolás technológiáját, a süllyesztéküreg(ek)et és ez alapján veszi át a megrendelő a kovácsdarabot a gyártótól.

A kovácsdarab rajzával kapcsolatos követelményeket az MSZ 7189 szabvány írja elő.

A kovácsrajz méretaránya lehetőleg azonos legyen a gépészeti alkatrész rajzának méretarányával. Gyakran megkövetelik az 1:1 méretarányt. Ha a darab nem túl bonyolult, akkor a gépészeti darabot vékony pont-vonallal bele lehet rajzolni a kovácsdarab rajzába.

A kovácsrajzon az osztófelületet meg kell jelölni a kovácsdarab körvonalából (metszetéből) kiágazó 5-10 mm hosszú, kiemelten vastag vonallal. A törtvonalú osztófelület egyenes részeit vékony pont-vonallal, a törések és görbületek helyén pedig vastag folytonos vonallal kell ábrázolni.

Ha a fenékhártyával kovácsolt kovácsdarab lyukasztás nélkül kerül szállításra, akkor az esetleges lyukhártyát a kovácsdarab részének kell tekinteni, s a kontúrral azonos vonalvastagsággal kell megrajzolni. Ha a feneket lyukasztják, akkor a lyukhártyát vékony folytonos vonallal ábrázoljuk.

A kovácsrajz méreteit a műszaki rajzszabványok előírásai szerint kell megadni. Az ellenőrzésre kijelölt méretek tűréseit is meg kell adni. A több méretre, méretcsoportra közösen érvényes tűréseket a vonatkozó kovácsolási szabvány és a pontossági fokozat feltüntetésével együtt szöveges utasításban kell megadni.

Az oldalferdeséget és a kúposságot szögértékkel kell megadni. A kúposságot félkúpszöggel kell meghatározni. Ha minden oldalferdeség és félkúpszög azonos, akkor értékét a szöveges részben kell megadni.

A lekerekítések értékeit a szükséges helyeken meg kell adni. Ha ezek a kovácsdarab minden részén azonosak, akkor a szöveges részbe kerülnek. A lekerekítések megengedett eltéréseit a szöveges részben kell elhelyezni.

Szöveges utasításban kell rögzíteni ezen kívül még a kovácsdarab sorszámozásának és jelölésének helyét, valamint a darab kalibrált felületeit. Ugyancsak szövegesen írjuk elő a felületkezelés és a hőkezelés módját, a süllyeszték-elcsúszás, a sorjaszegély és a görbeség megengedett értékeit is.

A kovácsdarab rajzán - mint minden műszaki rajzon - szövegmezőt kell elhelyezni. A szövegmezőnek a következőket kell tartalmazni:


A jegyzet elejére A fejezetet elejére A következő fejezetre
Dr. Szabó László: Süllyesztékes kovácsolás
Miskolc, 1997 © Szabó László