2.2.14. Az optimális hőmérséklet meghatározása

Az ötvözőelemek egy része csökkenti az A3 hőmérsékletet és növeli az A4-et. Ezek az ausztenitképző elemek (pl. Mn, Ni). Az ötvözők másik csoportja a ferritképzők. Hatásukra záródik a g-mező, azaz csökken az A4 és növekszik az A3 hőmérséklet. Ezek például a Cr, W, Mo, V, Nb, Si stb.

Ezen hatások számszerű meghatározására született a 66. összefüggés, amely alapján az ötvözők százalékos mennyiségének ismeretében kiszámítható az Ac3 hőmérséklet:

(66)

Az Ac3 hőmérséklet ismeretében már megadható a kovácsolás befejező hőmérséklete:

(67)

Természetesen a kovácsolás befejező hőmérséklete a zsugorodás nagysága mellett az alakító erőt és az alakítási munkát is befolyásolja. Ezért ellenőrző számítással meg kell vizsgálni, hogy a kiválasztott kalapácson lehetséges-e, vagy a rendelkezésre álló géppark alakító gépei közül melyik gépen lehet a számított hőmérsékleten befejezni a kovácsolást.

Amennyiben a rendelkezésre álló alakító gépen ilyen hőmérsékletű darab alakítható, akkor ezzel, mint befejező hőmérséklettel közvetlenül meghatározható a lineáris zsugorodási tényező. A zsugorodási tényező meghatározására a süllyesztékszerszámok tervezéséhez van szükség. Ellenkező esetben az ellenőrző számítással meg kell határozni azt a befejező hőmérsékletet, amellyel az adott kovácsdarab alakítható, majd ennek a korrigált hőmérsékletnek megfelelő lineáris zsugorodási tényezővel kell az üreget méretezni.

 

2.2.15. A süllyesztékszerszám rajza

A süllyesztékszerszám rajza kivitelezési dokumentum, amely abból a célból készül, hogy segítségével a szerszámkészítő üzemben legyártható legyen a süllyesztékpár. A szerszámrajz felhasználásával készítik a süllyesztéktömb megmunkálásához szükséges sablonokat, és ha indokolt, a különleges szerszámokat is. Ennek megfelelően a rajzon minden olyan részletnek és méretnek szerepelnie kell, amely a szerszámlakatos számára egyértelműen meghatározza a kész süllyeszték-szerszámot.

A süllyesztékszerszám rajza műhelyrajz, amelynek elkészítésére az MSZ 7841 jelű, a műszaki rajzokra, géprajzokra és műhelyrajzokra vonatkozó általános érvényű szabvány tartalmaz utasításokat. A szerszámrajznak a szabványban leírtakon túl vannak egyéb olyan jellegzetességei is, amit a következőkben foglalunk össze:

A rajzon alkalmazott méretvonalak majd mindegyikét az ún. bázisfelülettől kell húzni, mert a tömb megmunkálása előtti előrajzoláskor is ezektől a bázisfelületektől mérnek mindent. A méretvonalak láncolását kerülni kell (93. ábra).

93. ábra

Általános esetben a süllyesztékszerszám rajzának tartalmaznia kell a szerszámpár előlnézeti képét úgy, hogy a két süllyesztékfél egymásra van helyezve. Ábrázolni kell a szerszámfelek osztófelület felőli nézetét, s tört osztófelület esetén minden olyan metszetet, ami alapján egyértelműen megállapítható a tört felület alakja, a hozzá tartozó méretek pedig bejelölhetők. A rajzon egyértelműen meg kell jelölni az egyes üregek helyét. A szerszámrajznak tartalmaznia kell az üregek metszeti képét. Hosszúkás alakú kovácsdarab üregeinél a hosszúság irányú metszeteken túl szükséges annyi kereszt irányú metszet is, ami alapján az üregek egyértelműen beméretezhetők, ill. kimunkálhatók. Az üregek nézeti képét és metszeti képét, valamint a kereszt irányú metszeteket (szelvényeket) betűjelekkel kell azonosítani.

A rögzítő elemek méreteinek az alkalmazott alakítógéphez kell illeszkedni. A rajzon minden olyan nézetet és metszetet el kell helyezni, ami alapján a fecskefarok és a retesz pontosan kimunkálható a tömbből. Gondosan kell beméretezni a vezető elemeket is. Csapos vezetés alkalmazása esetén metszetben kell megmutatni és beméretezni a vezetőcsap és furata méreteit. Műhelyrajzon az illeszkedő, kapcsolódó és működési méreteket tűréssel kell megadni. A tűrések megállapításánál figyelembe kell venni a gyártási pontosság követelményei mellett azt is, hogy milyen módszerrel készül a süllyesztékszerszám (forgácsolás, szikraforgácsolás stb.).

A szerszámrajzot - ha ezt a méretek indokolják - több rajzlapon is el lehet készíteni. Ebben az esetben az egymáshoz tartozásukat kölcsönösen meg kell jelölni.

A szerszámrajz műszaki rajz, amit szövegmezővel (l. MSZ 70) kell ellátni. A szövegmező tartalmazza a munkadarab megnevezését (célszerű utalni a szerszámmal gyártandó kovácsdarab nevére), a rajzszámot, a szerszám tömegét, anyagminőségét, a tervező és a rajzoló nevét, az elkészítés dátumát. A szerszámrajzon szöveges utasítások is szerepelhetnek (pl. a gyártást követő hőkezelés, keménység stb.).

A következő ábrákon példaként néhány szerszámrajzot mutatunk be (94...97. ábrák).

94. ábra

95. ábra

96. ábra

97. ábra

A 94. ábrán egy hajtókar, a 95. ábrán pedig egy tengely süllyesztékszerszáma látható. A 96. ábra egy forgattyús tengely előalakító süllyesztékét (anyagelosztó és készüreggel), a 97. ábra pedig ugyanennek a darabnak kész szerszámát (a készüreggel) mutatja. Az első két esetben egygépes kovácsolásról, míg az utóbbi két szerszám esetében természetesen a forgattyús tengely kétgépes előállításáról van szó.

Megjegyezzük, hogy az ábrák csupán magyarázó jellegűek, akár több metszet, nézet, ill. méret is hiányozhat róluk.

 

2.2.16. A sorjázó gép megválasztása, a sorjázó szerszám tervezése

A kovácsdarabról készrekovácsolás után vagy közvetlenül, vagy lehűlés után el kell távolítani a sorját. A sorjázó erő tulajdonképpen nyíróerő, ami a nyírt felület és a nyírófeszültség szorzataként értelmezhető. A nyírt felület a sorjavastagság és a kovácsdarab kerülete (a sorja hosszúsága) szorzata. A sorja vastagsága azonban a gyártás folyamán változik a kopás miatt, másrészt a nyírás általában belemetsz a lekerekítésbe, ezért a ténylegesen nyírt keresztmetszet eltér az elméleti értéktől. Ugyanakkor melegen végzett sorjázáskor - legalábbis a technológia tervezés stádiumában - nehéz megállapítani a sorja hőmérsékletét. A gyakorlatban megfelel, ha a nyírószilárdság helyett a szakítószilárdsággal számolunk, és a különböző tényezők hatását egy szorzótényezővel vesszük figyelembe:

(68)

aholhsa sorja vastagsága;
Ka sorja hosszúsága (a kovácsdarab kerülete);
Rma kovácsdarab anyagának szakítószilárdsága hidegen.

A következő, 45. táblázatban néhány anyagminőség szakítószilárdságát soroljuk fel:

45. táblázat Néhány acélminőség szakítószilárdsága

Anyag-
minőség
Rm
N/mm2
Anyag-
minőség
Rm
N/mm2
Anyag-
minőség
Rm
N/mm2
52C500-620  C10650-800  Cr2750-900
A34330-430  C15700-860  Cr3800-950
A44430-550  C35550-700  CrV3850-1000
A38B370-480  C45630-780  KL1350-430
A50490-640  C60750-900  KL7510-650
A60590-740  CMo3750-900  KO1540
BC2850-1200  CMo4800-950  KO35490
BC3950-1300  Cr1700-850  SZ1880

A kiszámolt sorjázó erő ismeretében lehet sorjázó berendezést választani. Sorjázásra excenter és forgattyús sajtókat alkalmaznak. A hidraulikus sajtókat - lassúságuk miatt - ritkán, és csak az igen nagyméretű kovácsdarabok sorjázására használják.

A melegsorjázást általában nagyobb, a hidegsorjázást kisebb darabokon alkalmazzák. A repedésre hajlamos, ötvözött acélok sorjázása is melegen történik. Ha valamilyen ok miatt mégis hidegen kell sorjázni, akkor előtte lágyítást kell alkalmazni. Hidegsorjázáskor - a kopás csökkentése céljából - el kell távolítani a revét a kovácsdarabokról.

Sorjázáskor a kovácsdarabot az alakjának megfelelő bélyeggel átnyomják a vágólapon. Kifogástalan vágási felületet a vágórés pontos megválasztásával lehet biztosítani. Ha a rés túl nagy, akkor a sorja helyén éles szélű, szabálytalan alakú, erősen deformált sorjarész marad vissza, amelyet utólag kell köszörüléssel eltávolítani. Ha viszont kicsi a rés, akkor a vágási felület beszakadozik. A vágórés kívánatos méreteit a 98. ábra jelölései szerint a 46. táblázat tartalmazza.

98. ábra

46. táblázat A vágórés mérete sorjázáskor

a) típus b) típus b) típus
h, mm d, mm D, mm d, mm s, mm s1, mm
-50,3 -200,3
5-100,520-300,5
10-190,830-480,8
19-241,048-591,0
24-301,259-701,2
30-1,570-1,5

Az utólagos lyukasztás műveletére ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a sorja eltávolítására. A sorjázó bélyeg alakja a kovácsdarab alakjától függ. Ha a darabon elég nagy sík felület van, akkor a bélyeg felfekvő felülete is lehet sík. A kovácsdarabok azonban általában bonyolult, tagolt felületűek, ezekben az esetekben a bélyeg pontosan követi a munkadarab alakját. A vágólap alakját a kovácsdarab osztófelülete határozza meg. Hogy elkészítésük könnyebb legyen, gyakran osztott kivitelben készülnek, s a részeket illesztőcsapokkal, csavarokkal, ékekkel erősítik egymáshoz.

A sorjázó szerszám vágóélét - ha annak igénybevételét csökkenteni akarjuk, vagy kis teljesítményű a sorjázó sajtó - enyhén lejtősre, vagy hullámvonal alakúra lehet kiképezni (99. ábra). Az egyes hullámok mélysége a sorjavastagságnak mintegy 1...3-szorosa, a ferde vágóél 4...6°-os szögben helyezkedik el.

99. ábra

Ha a vágórés kicsi, akkor a levágott sorja rászorulhat a bélyegre, ezért gondoskodni kell a lehúzásról. Kis darabok lehúzására merev, magas daraboknál rugós lehúzókat alkalmaznak. A lyukasztás a sorjázáshoz teljesen hasonló művelet. A lyuk nyírással jön létre, s a lyuk méretét a bélyeg mérete határozza meg. A vágólap a vágás folyamatában nem vesz részt, csak alátámasztásul szolgál. A vágórés méretét úgy kell megválasztani, hogy a lyukasztási hulladék a vágólap nyílásán könnyen átessék. A rés méretét a lyukasztott darabvastagság függvényében a 47. táblázat tartalmazza.

A lyukasztott darab rászorul a tüskére, ezért mindig lehúzót kell alkalmazni. A merev lehúzó egyszerű ugyan, de ebben az esetben kedvezőbb rugós lehúzót alkalmazni.

47. táblázat A vágórés mérete lyukasztáskor

A lyukasztott darabrész
vastagsága
mm
A vágórés mérete
mm
meleg darabhideg darab
40,20,3
80,40,6
120,60,9
160,81,2
201,01,5

A sorjázó és lyukasztó szerszámok anyagának kiválasztásakor figyelembe kell venni, hogy mekkora a várható igénybevétel, hidegen vagy melegen történik-e a sorjázás, mekkora sorozatnagyságról van szó, milyen bonyolult a darab alakja, milyen gépen végzik a műveletet, végül milyen a szerszám konstrukciója. A leggyakrabban használt anyagokról a 48. táblázat ad áttekintést.

48. táblázat Sorjázó szerszámok anyaga

MegnevezésÖtvözők, %
CMn CrNi SiMo V
Vízben edzhető szénacél 0,55-
0,62
0,40-
0,55
-- ---
Olajban edzhető szénacél 0,75-
0,80
0,30-
0,40
-- ---
Mangánacél 0,45-
0,60
1,5-
2,0
-- 0,4--
Ni-Cr-Mo-acél 0,50-
0,60
0,50-
0,60
0,50-
0,80
1,25-
1,75
-0,25-
0,30
-
Si-Cr-acél 0,60- 1,00- 1,00--
Krómacél 0,90-
1,00
0,25-
0,35
3,50-
4,00
- 0,15-
0,20
0,20-
0,25
-
Si-Cr-Mo-acél 0,50- 7,50- 1,300,50-
Krómacél 2,150,30 12,5- 0,60--
Krómacél 1,70,25 12,6- -0,200,88
Si-Cr-Mo-acél 1,50-
1,80
0,20-
0,30
12,0-
13,0
- -0,70-
1,00
0,20-
0,50

A meleg vagy a lágyabb acélból készült hideg darabok sorjázására kis és közepes igénybevételnél igen jól megfelelnek a szénacélok. Lényegesen meg lehet növelni a szénacélból készült sorjázó szerszámok teljesítményét az élek felrakó hegesztésével. A hegesztő pálca vagy Cr-W ötvözésű, vagy gyorsacélhoz hasonló összetételű acél. A sorban következő acélanyagok egyre nagyobb igénybevételeknél használatosak. Alkalmazásuk esetén azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy ezen minőségek árai már többszöröse a szénacélokénak.

A bélyeg, ha csak a darab áttolását végzi, egyszerű szénacélból készül. Ha a vágásban is részt vesz, akkor a vágólap anyagából készül. A lyukasztó tüskét a sorjázó szerszámhoz hasonló anyagokból készítik.

 

2.2.17. A kovácsdarab kikészítése

A süllyesztékes kovácsolás és a sorjázás után a kovácsdarabokat a kiszállítás előtt - a rendelésnek, illetve a szerződésnek megfelelően - különböző kiegészítő műveleteknek vetik alá. Ezek a következők lehetnek:

a) Hőkezelés

A hőkezelés módját a megrendelésben írják elő. A kovácsüzemekhez ezért minden esetben tartozik egy hőkezelő üzem, ahol a megkívánt hőkezelés elvégezhető. Ha normalizálást ír elő a megrendelő, és a kovácsolás befejező hőmérsékletét jól választjuk meg, illetve ha a gyártás során sikerül ezt betartani, akkor a hőkezelés elmaradhat. Ha ugyanis a kovácsolást valamivel az Ac3 hőmérséklet felett fejezik be és levegőn hagyják lehűlni, akkor az így kapott szövetszerkezet a normalizált szövetnek felel meg, a mechanikai tulajdonságok pedig akár jobbak is lehetnek attól.

b) Kalibrálás és egyengetés

Amennyiben a megrendelő a süllyesztékes kovácsüzem lehetőségeitől nagyobb mértékű alak- és méretpontosságot kíván meg, vagy a kovácsdarab bizonyos részein szigorúbb tűréseket írnak elő, méretező simítást, vagy kalibrálást kell elvégezni. A méretező simítás a kész kovácsdarab olyan kismértékű alakítása, amellyel a gyártási pontatlanságok csökkentehetők, és a felület simasága javítható.

Ha a darabnak csak néhány meghatározott részén kell a pontos vastagsági méretet beállítani, akkor síkkalibrálást végeznek (100. ábra). A pontos magassági méretet kalapácson a süllyeszték ütköző felülete, mechanikus sajtón pedig a sajtó lökete határozza meg.

100. ábra

Vannak esetek, amikor a kovácsdarab teljes felületén szigorú tűréseket és fokozott simaságot követelnek meg. Ilyenkor térfogati kalibrálást alkalmaznak, amit süllyesztékben végeznek el, miközben az anyagfelesleg vékony sorjaként jelentkezik. Különleges esetben a két kalibrálást kombinálhatják is egymással. Mindkét módszert végezhetik hidegen és melegen.

c) Revétlenítés

Kovácsolás közben a reve egy része lepereg a darabról, de jelentős része a darabon marad. A kovácsdarab forgácsoló megmunkálásakor a darab felületén lévő reve erőteljesen koptatja a forgácsoló szerszámot. Másrészt a revés felületen a festék, a galvanizált réteg, vagy más bevonat nem marad meg, a használat során lepattogzik. Ezért a kovácsdarabot revétleníteni kell. A kész kovácsdarab revétlenítésére használatos módszerek:

A forgódobos koptatást kis tömegű, legfeljebb 6 kg-os kovácsdaraboknál alkalmazzák. A darabokat koptató dobokba helyezik, amelyekben a darabok egymáshoz, illetve a dobokba helyezett 10...30 mm átmérőjű acélgolyókhoz ütköznek, miközben a reve lepattogzik, lemorzsolódik. Az eljárás csak kevésbé kényes és egyszerű darabok revétlenítésére használható, mert a szögletekben, hajlatokban a reve megmarad.

Homokfúvóval bármilyen tömegű és alakú kovácsdarab tisztítható. A műveletet homokfúvó kamrákban 5...6 bar nyomású sűrített levegővel végzik. A darabokat függő helyzetben konvejor viszi keresztül a homokfúvó kamrán, miközben a darabok forgó mozgást végeznek. A homok szemnagysága 1...2,5 mm. Homok helyett acélsörétet is használhatnak, ami nagyobb teljesítményű tisztítást eredményez, ráadásul nem keletkezik por.

A sörétszórást 1..3 mm átmérőjű acélsöréttel, vagy kemény huzal vagdalékkal végzik. A sörét gyorsan forgó tárcsáról kirepítve nagy sebességgel ütődik a kovácsdarab felületéhez, aminek következtében a reve lepattogzik. Előnye a homokfúvással szemben, hogy a helyiség nem porosodik, nincs szükség sűrített levegőre, az elérhető teljesítmény nagyobb, a kovácsdarab felülete jobb. A savas pácolásra kovácsdarabok esetén ritkábban kerül sor, ilyenkor kénsavat használnak.

d) Korrózió elleni védelem

A szállításra váró kovácsdarabokat a megrendelő esetleges kívánságának megfelelően valamilyen korrózióvédő bevonattal kell ellátni. Ez lehet nemfémes és fémes bevonat.

A nemfémes bevonatok közül a legáltalánosabban használt az általában többrétegű festés. A festékek általában míniumot, cink-oxidot vagy cink-kromátot tartalmaznak. Szórólakkozásra az olaj- és gyantalakkok váltak be. Fokozottan korrodáló környezetben lévő daraboknál bitumenes festéket használnak.

A szintetikus védőlakkokat szórással viszik fel a kovácsdarab felületére. Ilyenek a nitro-cellulóz, a műgyanta- és a klórkaucsuklakk. Amennyiben a munkadarabokat nem éri erős hőhatás, ezek a bevonatok savas, vagy lúgos környezetben is megfelelő védelmet biztosítanak. Gyakori módszer acél kovácsdarabok felületvédelménél az ún. feketítés. Ilyenkor a meleg és revétlen darabot olajba mártják. Hasonló eredményt érnek el akkor, ha a darabokat 200-400 °C-on olajban, zsírban vagy gyantában égetik.

Fekete oxidáláskor a darabokat marónátron és salétrom 600 °C-os keverékébe mártják. Kisebb hőmérsékletű olvadékkal kék vagy barna szín érhető el.

Ezekre a felületkezelő eljárásokra jellemző, hogy rozsdagátló hatásuk viszonylag csekély, ezért ezeket utólag még zsírral, olajjal vagy lakkal impregnálják.

Jó korróziógátló hatású a foszfátozás. Ebben az esetben a 10...40 g/m2 rétegsúlyú vastag cink-foszfát-rétegek a megfelelők.

Fémes bevonathoz cinket, ónt, krómot, nikkelt, alumíniumot, kadmiumot, rezet, ólmot és nemesfémeket használnak. Ezeket a rétegeket termikusan (mártó és diffúziós eljárással), mechanikusan (szóró eljárással), vagy elektrokémiai úton (galvanikusan) viszik fel a felületre. A bevonat vastagsága mártó eljárásnál 0,01...0,1 mm, diffúziós és fémszórásos eljárásnál több tized mm, elektrolitikus módszernél 0,001...0,01 mm.

A legelterjedtebb a mártó eljárás, mert gyors és egyszerű. Az elektrokémiai módszer elsősorban nagy olvadáspontú bevonófém esetén alkalmazzák.

 

2.2.18. A süllyesztékes kovácsolási technológia leírása

A süllyesztékes kovácsüzemekben a technológiai leírást általában űrlap formában készítik el (pl. ún. Munkamenet kísérőlapon). Ebben a szerszám-előkészítéstől a kovácsdarab hőkezeléséig és kikészítéséig minden adat és előírás megtalálható. A következő példa (49. táblázat) konkrét kovácsdarab ilyen módon elkészített vázlatos technológiai leírását tartalmazza.

49. táblázat Példa süllyesztékes kovácsolási technológiai leírásra

MUNKAMENET KÍSÉRŐLAP

Az óvó rendszabályban előírt védőfelszerelés és védőeszköz használata kötelező!

Kísérőlap-sorszám

Törzslapsorszám
002/37-1
Bontás a
....................... sz. kísérőlap alapján
Munkaszám Lapszám
3/1.
Ü
Gyártmány kód Gyártmány megnevezése
MVG
Szerelési csoport Db.jegyz. tételsz. Db./gyártmány
Alkatrész megnevezése
Tengelycsonk
Rajzszám
K1-598.60-310
A-kód Gyártandó db.
Anyagjel
CrV1
Szabványszám
MSZ 61
Nyersméret
55,40 kg
Db-súly
51 kg
Szelvényméret
Æ 150
Szabványszám
MSZ 4337
Egyéb műszaki adatok
A technológia az MSZ 14399 szabvány figyelembe vételével készült.
Darabolási méret
Æ 150x390 mm
Nyilvánt. szám
Művelet Művelet leírása Normaidő Norma
neme
Ssz.
1.
Gépcs. Munkába vehetőség igazolása. Hiv. sz. Dátum Név
Megnevezés
MEO
. . .
Költs.h.
MEO
M.kat. . . .
Ssz.
2.
Gépcs. 500 db-onként egyszer szerszámok és segédletek bekészítése. Szerszámcsere, beállítások. Szerszámok előmelegítése 350 +/-50 °C-ra. Hiv. sz. Dátum Név
Megnevezés
Elők. műv.
. . .
Költs.h.
MEO
M.kat. . . .
Ssz.
3.
Gépcs.
421173
Noble fűrészen: 54,0-54,4 kg-ra. Méret: Æ 150x390 mm.
A levágandó darabot elmozdulás, billenés ellen biztosítani kell.
Hiv. sz. Dátum Név
Megnevezés
Darabolás
. . .
Költs.h.
MEO
M.kat. . . .
Ssz.
4.
Gépcs. Darabolás ellenőrzése a 3. művelet szerint, valamint felület, db-szám. Hiv. sz. Dátum Név
Megnevezés
MEO
. . .
Költs.h.
MEO
M.kat. . . .

 

MUNKAMENET KÍSÉRŐLAP (folytatás)

Az óvó rendszabályban előírt védőfelszerelés és védőeszköz

Kísérőlap-sorszám

Törzslapsorszám
002/37-1
Bontás a
....................... sz. kísérőlap alapján
Munkaszám Lapszám
3/2.
Ü
Gyártmány kód Gyártmány megnevezése
MVG
Szerelési csoport Db.jegyz. tételsz. Db./gyártmány
Alkatrész megnevezése
Tengelycsonk
Rajzszám
K1-598.60-310
A-kód Gyártandó db.
Művelet Művelet leírása Normaidő Norma
neme
Ssz.
5.
Gépcs.
671156
1. sz. tolókemencében. Darab hőmérséklete: 1050 +/-50 °C. Hevítési idő max.: 65 perc. Kemence vezérlés a Tüz. techn. utasítás szerint. Hiv. sz. Dátum Név
Megnevezés
Hevítés
. . .
Költs.h.
MEO
M.kat. . . .
Ssz.
6.
Gépcs.
624339
500 t-s hidraulikus présen.
a) Revétlenítés
b) Fejzömítés
c) Szárnyújtás
d) Lyukasztás oldalon
e) Adagjel beütése
Hiv. sz. Dátum Név
Megnevezés
Kovácsolás
. . .
Költs.h.
MEO
M.kat. . . .
Ssz.
6.
Gépcs.
624339
Kaparóvassal történő revétlenítésnél védőkesztyű és hálós sisak használata kötelező. Pörgető revétlenítés zárt burkolattal történhet. A gép közelében csak az oda beosztott dolgozók tartózkodhatnak. Hiv. sz. Dátum Név
Megnevezés
Kovácsolás
. . .
Költs.h.
MEO
M.kat. . . .
Ssz.
6.
Gépcs.
624339
A gépek és a szerszámok ellenőrzését 4 órás üzemeltetés után meg kell ismételni repedés, csonkulás, lazulás stb. szempontjából. Hiv. sz. Dátum Név
Megnevezés
Kovácsolás
. . .
Költs.h.
MEO
M.kat. . . .
Ssz.
7.
Gépcs.
Az első darabokat és a közbeesően 1-1 darabot ellenőrizni a kovácsrajz, valamint az 5738 sz. szbv. szerint. Hiv. sz. Dátum Név
Megnevezés
MEO
. . .
Költs.h.
MEO
M.kat. . . .

 

MUNKAMENET KÍSÉRŐLAP (folytatás)

Az óvó rendszabályban előírt védőfelszerelés és védőeszköz

Kísérőlap-sorszám

Törzslapsorszám
002/37-1
Bontás a
....................... sz. kísérőlap alapján
Munkaszám Lapszám
3/3.
Ü
Gyártmány kód Gyártmány megnevezése
MVG
Szerelési csoport Db.jegyz. tételsz. Db./gyártmány
Alkatrész megnevezése
Tengelycsonk
Rajzszám
K1-598.60-310
A-kód Gyártandó db.
Művelet Művelet leírása Normaidő Norma
neme
Ssz.
8.
Gépcs.
338200
Sorjaköszörülés szükség szerint. A köszörülés csak a gép teljes fordulatszámán végezhető úgy, hogy észlelhető fordulatszám-csökkenés ne következzen be. Hiv. sz. Dátum Név
Megnevezés
Köszörülés
. . .
Költs.h.
MEO
M.kat. . . .
Ssz.
9.
Gépcs.
660106
Hőkezelés a kiadott érvényes hőkezelési utasítás szerint. Hiv. sz. Dátum Név
Megnevezés
Hőkezelés
. . .
Költs.h.
MEO
M.kat. . . .
Ssz.
10.
Gépcs.
690299
Berger típusú revétlenítőben. Furatban kis méretű revefoltok megengedettek. Védőszemüveg használata kötelező. Hiv. sz. Dátum Név
Megnevezés
Revétlen.
. . .
Költs.h.
MEO
M.kat. . . .
Ssz.
11.
Gépcs.
Átvétel a kovácsrajz és a vonatkozó rendelés műszaki feltételei szerint. Hiv. sz. Dátum Név
Megnevezés
MEO
. . .
Költs.h.
MEO
M.kat. . . .
Ssz.
6.
Gépcs.
624339
. Hiv. sz. Dátum Név
Megnevezés
Kovácsolás
. . .
Költs.h.
MEO
M.kat. . . .

A jegyzet elejére A fejezetet elejére
Dr. Szabó László: Süllyesztékes kovácsolás
Miskolc, 1997 © Szabó László