• labdabőr: 19/23, ill. 23/ 30 kg-os  sómentes súlyú marhabőrök krupon ( bőrdarabolás) részéből készül, sárgára festett vagy natúr (krómos színű) kivitelben. Vastagsága a célnak megfelelően változik (pl. 2,8-3,2 mm futball-, ill. 1,8-2,2 mm röplabda célokra stb.). Zsírtartalma 4-8% (BBSZ 24. sz. Házi szabvány).  Hasíték labdabőr is készülhet, mindkét oldalán  csiszolással kikészített kivitelben. Vastagsága 1,8-2,5 mm (BBSZ 14. sz. Házi szabvány).

  • labdarúgócipő: bőr felsőrészű, bélés nélküli, könnyű hajlékony, fűzős  sportcipő, amelynek talprészén csonka kúp alakú  bőrszegek vagy műanyagszegek találhatók. A nyelv szivacsbéléssel készül.

  • laboratóriumi bőrvizsgálatok: azok a bőrvizsgálatok, amelyek elvégzéséhez vizsgálóeszközök szükségesek. A bórtételnél a mintákat általában az MSZ 871/2 vagy a vonatkozó készbőrszabvány előírásai szerint előkészítjük. A vizsgálatok lehetnek: kémia vizsgálatok és fizikai vizsgálatok.

    1. Kémiai. vizsgálatok:

      1. (átcserzettség)  növényi cserzésű bőröknél (vizsgálatára ecetsavas próbát végeznek). A bőr átcserzett, ha a keresztmetszetéről levágott kb. 0,5 mm vastag szelet 1 óra időtartamig 20 %-os ecetsavoldatban áztatva nem duzzad meg, és a metszet áteső vagy ráeső fényben vizsgálva nem áttetsző.

      2. átcserzési szám a  készbőrben található  bőranyaghoz kötött cserzőanyag mennyisége. Azt mutatja, hogy 100 g bőranyagra hány gramm kötött  tannin jut.

      3. bőranyag meghatározás: a bőr Kjeldahl-féle módszerrel meghatározott nitrogéntartalmából számítják ki. 1 % nitrogéntartalom marhabőrben 5,62 % bőranyagnak felel meg (MSZ 871/36).

      4. főzéspróba: a  krómos bőr, ha az jól kicserzett, forrásban levő vízben sem zsugorodik, ezért a főzés a krómcserzés ellenőrzésére alkalmas. Rendszerint a cserzés befejezése után a félkészbőrök vizsgálatára használják. A bőr tömött, ill. vastag részéből kb. 20x150 mm méretű bőrcsíkot vágnak ki, és papírlapon körülrajzolják, majd a bőrt 3 percig forrásban levő vízbe dobják. Ezután a papírlapra téve, a hosszcsökkentést százalékban fejezik ki.

      5. nedvességtartalom: a feldarabolt bőrmintát 102 +- 2 °C-on súlyállandóságig (kb. 4 óra) szárítják, és a súlyveszteséget - mint víztartalmat - százalékosan adják meg (MSZ 871/32),

      6. zsírtartalom (oldószerrel kivonható): a bőrből zsíroldószerekkel kioldható anyagokat kivonják, a kivonatból az oldószert 102 +- 2 °C-on elpárologtatják, és a maradékot mérve, azt a bőrsúly százalékában adják meg (MSZ 871/34).

      7. zsugorodáspont meghatározása: cserzetlen vagy cserzett bőrből kivágott 3x60 mm-es próbatest vízben vagy glicerin-víz elegyében meghatározott sebességgel melegítve egy adott hőmérséklet elérésekor hosszirányban zsugorodni kezd. A zsugorodás kezdetekor mért hőmérséklet °C-ban kifejezve adják meg (MSZ 871/16).

    2. Fizikai vizsgálatok:

      1. dörzsállóság és színtartóság vizsgálata: a szabvány szerinti (MSZ 871/19) próbatest meghatározott feltételek (nyomás, időtartam, sebesség) száraz vagy nedves pamutszövettel dörzsölik. A szín tartósságát a pamutszövet színeződésének mértéke, a dörzsállóságot pedig a bőr felületén a színváltozás alapján bírálják el.

      2. fedőréteg tapadása (adhézió): szabvány szerinti (MSZ 871/20) két bőrcsíkot kikészített oldalával összeragasztanak, és utána szakítógépen lefejtéssel meghatározzák a fedőréteg bőrhöz való tapadásának mértékét.

      3. szakítógépen végzett vizsgálatok: a szabvány szerinti (MSZ 871/6) méretű próbatestet a szakítógépen addig terheljük, míg a próbatest barkarétege megreped, ill. a bőr elszakad. A terhelési értékekből és a próbatestet méreteiből kiszámítják a barkaszilárdságot, a szakítószilárdságot, a szakadási nyúlást, a szakadási maradó nyúlást, a rugalmas nyúlást, adott terhelésnél (1 kg/mm2) mért nyúlást stb.

      4. vasalhatóság: a bőr kikészített oldalának ellenállása meghatározott hőmérsékletű és súlyú vasalófejjel szemben. Az egyes termékszabványokban megadott hőmérséklet hatására a fedőrétegben változás (színeltérés) nem következhet be (MSZ 871/18).

      5. vízállóság vizsgálatára legelterjedtebb a Bally-féle penetrométer ( puhabőrökhöz), ill. a Bally-féle permeometer ( talpbőrökhöz), amelyeknél a bőrökből kivágott próbatestek egyik oldalát vízzel hozzák érintkezésbe, és egyidejűleg a lábbeli igénybevételének megfelelő hajtogatásnak teszik ki. A vizsgálattal meghatározható, a víz áthatolásának időtartama, a próbadarab által felvett víz mennyisége, 1 óra alatt áteresztett víz mennyisége stb. (MSZ 871/25 és 26).

      6. vízgőzáteresztő képesség: meghatározott hőmérsékleten vízgőzzel telített térből, adott szívóhatás mellett a bőr 1 cm2 felületén 1 óra alatt áthaladó vízgőz mennyisége (mg-ban) (MSZ 871/15).

      7. vízgőzfelvétel: vízgőzzel telített térben meghatározott ideig vagy az egyensúly beálltáig tartott légszáraz bőr által felvett vízgőz mennyisége.

  • Lajos-sarok: XV. Lajos korából származó, ma is használatos  nyakalt sarok.

  • lakkbőr: a bőr természetes  barkaképét teljesen vagy csaknem teljesen eltüntető, vastag, fényes (csaknem kizárólag poliuretán) filmréteget tartalmazó bőrök. Fekete, fehér és színes kivitelben készül marha félbőrből, marha hasszélből és marha nyakbőrből ( bőrdarabolás), valamint sertés kruponból. Ritkábban borjú, kecske- stb. lakk bőrt is gyártanak. Lényegében a lakkbőr  korrigált barkájú bőr, amelyet appretálás helyett lakkréteggel vonnak be. Elképzelhető azonban  teljesbarkás lakkbőr is. A lakkozást felvihetik  fedett vagy  anilines bőrre, készülhet különféle effektusokkal, így  préseléssel, különböző hüllő- vagy fantáziarajzzal.  Töretéssel az ún.  knautsch lakk.  Antikbőr,  kétszínhatású bőr lakkozásával készül a megfelelő effektusú lakkbőr.

  • lakkok:  filmképzők  pigmentfestéket nem tartalmazó, szerves oldószeres oldatai.

  • lapos bőr:  nyersbőr minőségének jellemzésére használt fogalom, azt jelenti, hogy a bőr terjedelméhez képest túl vékony.

  • lapos varrógép:  sima varrógép.

  • lasting: atlaszkötésű, bolyhozott felületű finom  gyapjúszövet. Melegbélésű cipők  felsőrészét készítik belőle.

  • latex: természetes vagy mesterséges kaucsuk vizes diszperziója. Ideiglenes összeerősítésekhez használják.

  • laza bőr:  barkafolyás.

  • láb: az alsó végtag bokától a lábujjakig terjedő része (latin neve: pes).

  • lábágybetét: a láb talpi felületéhez jól simuló (annak negatívját megközelítő alakú), puha anyagból készült  talpbélés. Férfi és gyermekszandálokban alkalmazzák.

  • lábbeli: az öltözéknek a lábon viselt, bőrből vagy bőrhelyettesítő anyagból készült része. Idetartozik a  cipő, a  csizma, a  papucs és minden olyan öltözködési cikk, amely a lábfej (és lábszár) védelmét szolgálja. Nem tartoznak ide a lábfejhez simuló, vékony textíliából vagy hurkolt kelméből készült cikkek, mint a harisnyák, zoknik.

  • lábbelidivat:  cipődivat.

  • lábbelifajták: a lábbelinek a felsőrész anyaga szerinti csoportosítása. Megkülönböztetnek  bőr lábbeliket,  házi cipőket, gumi és műanyag lábbeliket. (Néhány országban ennél részletesebb bontást is készítenek).

  • lábbeli felsőbőr: lábbeli  felsőrész készítéséhez felhasznált bőrök. Legfontosabb nyersanyaga a marhabőr.
    A szabvány (MSZ 5417) szerint a következő csoportokba oszthatók:

    1. természetes barkájú ( teljes barkás) felsőbőr.

    2.  korrigált barkájú felsőbőr.

    3. színoldali csiszolással kikészített felsőbőr ( nubuk).

    4. húsoldali csiszolással kikészített felsőbőr ( velúr).

    5. nagyobb zsírtartalmú sport felsőbőr ( növényi cserzésű felsőbőr,  waterproof bőr).

      6. A természetes barkás felsőbőrök, valamint a korrigált felsőbőrök többféle szempont szerint tovább csoportosíthatók.

      1. Fogás szerint:

        1. boxbőrök, a legfeszesebb tartással, legkisebb nyúlással bíró felsőbőrök;

        2. softy bőrök, puhább karakterű bőrök;

        3. nappabőrök, a legpuhább lábbeli felsőbőrök.

      2. Cserzési mód szerint:

        1.  krómos bőrök;

        2.  növényi cserzésű felsőbőrök.

      3. Cél szerint:

        1. alkalmi lábbelikhez;

        2. utcai lábbelikhez;

        3. sportos lábbelikhez;

        4. sport lábbelikhez való bőrök.

      4. Kikészítés szerint:

        1.  fedett bőrök;

        2. félanilines;

        3.  anilines bőrök.

      5. Felület szerint:

        1.  simabőrök;

        2. préselt bőrök, stb.

    Egy-egy adott bőr természetesen több csoport jellemzőit viseli (pl. anilines-préselt-nappa), tehát a lehetséges lábbeli felsőbőr-variációk száma igen nagy. Ezenkívül még számos állat bőréből készül felsőbőr, pl. sertés-, kecske-, borjú-, juh-, hüllő- stb. bőrökből.

  • lábbeliméret: a láb azon jellemző méretei, amelyek alapján a lábra legjobban illeszkedő lábbelit kiválaszthat. Nemzetközi megegyezés szerint ez a  direkt lábhossz és a  bütyökszélesség. Ez utóbbit mm-ben vagy megfelelő kóddal ( bőségszám) adják meg. A 240/92 méretmegjelölésű lábbeli 240 mm hosszúságú és 92 mm bütyökszélességű lábra való, rendeltetésére való tekintet nélkül.

  • lábbelitípusok: azonos  lábbelifajtákhoz tartozó, hasonló szerkezeti felépítésű, azonos (vagy közel azonos) technológiával előállított  lábbelik csoportja.

  • lábboltozat:  boltozat,  harántboltozat,  hosszboltozat.

  • lábelváltozások: a láb és a lábszár csont-, izom-, ideg- vagy izületi rendszerének a normálistól való eltérése. Ide tartoznak a veleszületett, és a  statikai lábbetegségek.

  • lábhossz: a  láb vízszintes vetületén a sarokrész legkiemelkedőbb pontjához és a hosszabb ujj végpontjához húzott érintők távolsága. (A láb hossztengelye a sarokrész és a második lábujj közepén halad át).

  • lábhosszpont: a  talpbélésminta vagy a kaptafa  talpi részének hossztengelyén a láb elülső végének megfelelő pont helye.

  • lábizompont (majorpont): a  talpbélésminta hossztengelyének és a  bütyökpontokat összekötő egyenes metszéspontja.

  • lábkörrajz: a láb vízszintes vetületének kerülete, amely a lábhoz illesztett, a talaj síkjára merőlegesen tartott iron körülvezetésével készíthető el.


    • Lábkörrajz

  • lábméretek: a lábfej és az alsószár jellemző hosszúsági, szélességi, magassági és kerületi méretei.


    Lábméretek

  • lábra illőség: a lábbeli azon tulajdonsága, hogy egy meghatározott láb méreteinek megfelel.

  • lábsüllyedés (pes plano valgus): a láb hosszanti izmainak kitágulása következtében előálló hosszboltozatsüllyedés. Leginkább a  bokasüllyedéssel együtt fordul elő, tünetei között szerepel a sarokcsont hátsó részében keletkező fájdalmak, az ikrarész izmainak csomósodása. Ez utóbbiak feloldása után megfelelő betétet célszerű használni.

  • lábszélesség:  bütyökszélesség.

  • lábujj szöge: a  bütyökpontból a lábujjhoz húzott érintő és a hossztengely merőleges egyenese által bezárt szög. A nagyujj és a kisujj szögét a nagy-, ill. a kisujjhoz húzott érintőkkel határozzák meg.

  • ládaméret: a kaptafa legnagyobb lineáris mérete, amely a talpi részével egy síkra helyezett kaptafa két, a síkra merőleges, az orr- és sarokrészt érintő segédsíkok távolságával határozható meg.


    • Ládaméret

  • lágyékbetét: fából, fémből vagy kartonból készült  lágyékerősítő betét, amely a  lágyékrész merevítésére és a talpköz kitöltésére való. A fémből készült lágyékbetétet a saját anyagából kihasított és kihajtott tüskével rögzítjük. A villás lágyékbetét egyik végén olyan bevágás van amely lehetővé teszi a  sarokcsavar áthaladását.

  • lágyékerősítő: a foglalótalpbélés  lágyékrészéhez erősített, merev belső alkatrész. Feladata a sarok és a talpizompont közötti ív megtartása, merevítése. Anyaga fa, rostműbőr, karton, ill. azok acélbetéttel alkotott kombinációja.

  • lágyéklemez: jó szakítószilárdságú, sima felületű  karton. Magas sarkú női lábbelik  foglalótalpbélésén a  lágyékrész megerősítésére való.

  • lágyékrész: a láb talpi részén a sarokcsont és a bütyökrész közötti, a kaptafán és a lábbeli talpi részén pedig a sarokülés és a  lábizompont közötti rész.

  • lágyékvonal: a kaptafa  lágyékrészének  hosszhajlatba eső szakasza.

  • láncöltés: hajlékony, kis kopásállóságú öltéstípus, amelynél a hurkolódás az anyagon kívül van. Az egyfonalas láncöltés egyszerűen képezhető, de bomlékony.  Rámabevarrásnál,  keresztülvarrásnál alkalmazzák. A kétfonalas láncöltést tornacipő-felsőrészeken és (ritkán) dísztűzésként alkalmazzák.


    • Láncöltések
    a-egyfonalas, b-kétfonalas, c-háromfonalas

  • lemez: a papíranyagok közül a 400p/m2 feletti  négyzetméter súlyúak.

  • lemezek: a cipőgyárban felhasznált alapanyagok közül azok, amelyeknek két kiterjedése lényegesen meghaladja a harmadikat (a vastagságot).

  • lemosás:

    1. a lábbeli kikészítésekor végzett művelet, amelynek célja a felsőrész megtisztítása a gyártás közben rárakódott szennyeződésektől;

    2. PVC fedőrétegű műfelsőbőrű lábbelik bedolgozása, többletének oldószeres zsírtalanítása és megtisztítása a talpragasztó felvitele előtt.

  • lemosók: a  felsőrészek kikészítésekor a  lemosáshoz alkalmazott oldószerek csoportja. Ilyenek: benzin, aceton, zsíralkoholszulfonát 2%-os vizes oldata, ciklohexanon, etilacetát, denaturált szesz.

  • lencérna: a legerősebb cipőipari varrócérnák egyike. Felsőrészek összevarrására általában 3 ágú,  alsórészek összeerősítésére 5-12 ágú lencérnát használnak.

  • lengőkaros kiütőgép: a  kiütőgépek egyik fajtája, amelynél a leütést a gép oszlopára szerelt konzolos fej, a lengőkar végzi. A lengőkar a tőke fölött mindkét oldalra elmozdítható (kilendíthető), ami kedvező munkavégzési faltételeket biztosít. Felsőrész- és textil alkatrészek darabolásához használják, mechanikus és elektrohidraulikus működésű lehet.

  • leszorító talp (leszorító görgő):  varrógépek egyik fontos alkatrésze, egy recézett palástú csonka kúp. Feladata az összeerősítendő alkatrészek összenyomása és a megfelelő súrlódóerő létrehozása az anyagtovábbításhoz.

  • likkerezés: a bőröknek olajok vizes emulziójával végzett zsírozása. Csaknem valamennyi  puhabőr fajtát ezzel a módszerrel zsíroznak. A zsírok emulgálhatóságát szulfurálással, szulfitálással, külön adagolt emulgáló szerekkel segítik elő.

  • lótükör:  bőrtopográfia.

  • lovaglócsizma: természetes színbőrből készült, keményített szárú  csizma. Kéregmagassága 60-100 mm, szárzáróvonala ívelt.

  • lúdtalp (pes planus): a hosszanti boltozatok teljes lesüllyedésével járó, tartós deformációt okozó  statikai lábbetegség, amely már a láb csontjainak bizonyos mértékű átrendeződését, elmozdulását is jelenti. Tünetei: a kifelé tartott lábfej,  betétes lábbelit kell viselni.

  • lúdtalpbetét: a láb  statikai megbetegedéseinek kezelésére való  gyógyászati segédeszköz, amelyet a lábbeli  foglalótalpbélésére raknak. Csak egyedi gyártása lehetséges. Gyermekcipőkbe nem szabad betenni, helyette csak sarokfogót célszerű alkalmazni.

  • luxuscipő: különösen finom anyagból ( sevró, hüllőbőrök stb.) készült, speciális alkalmakkor viselt könnyű divatcipő.

  • lüszterezés: velúrbőrökre a festés mélyítésére, egalizálására szórással olajemulziót, hidrofobizáló szert, esetleg speciális festéket visznek fel.

  • lyoni fonal: fémfonal  estélyi cipők díszítéséhez.

  • lyukasztó: különböző alakú lyukaknak (perforációknak) az alkatrészeken való kivágására alkalmas szerszám. Szabászkésekbe, a varrógép tűrúdjába erősítve, egész szerszámba összefoglalva  (matricázás) vagy kéziszerszámként használják.