szabadidőcipő: puha (bőr vagy textil) felsőrészű,
hajlékony, könnyű félcipő, amelyet nyaralás,
hétvégi pihenés során használnak. szabás: felsőrész- és bélésalkatrészek kivágásának,
alapanyagok darabolásának művelete. Végezhető manuálisan, szabászkéssel
vagy géppel kiütőkéssel. A természetes bőranyagok
csak egy, a bőrhelyettesítők több rétegben is szabhatók. szabásminta: a kivágandó lábbeli alkatrészeinek megfelelő alakú és
nagyságú, kartonból készült mintája, amely
az összes szükséges ráhagyást (pl. alálapoláshoz
) tartalmazza. Ennek menetén végzik a kézi szabást, ill. ennek alapján hajlítást
meg a kiütőkést. szabásrendszer: az anyagok darabolásakor
a lábbeli alkatrészek kivágásának előírt sorrendje. A paralelogramma-rendszerben
a paralelogramma ötös szabályát követik,
táblásáruknál és terítékeknél. A kis- és ipari szabásrendszerben az
egy párhoz tartozó jobb-, ballábas alkatrészeket a gerincvonalra szimmetrikusan
vágják ki. A váltakozó irányú szabásrendszert gépi szabás esetében alkalmazzák:
az egyik hátsó lábtól a gerincvonalra merőleges irányban haladnak, majd az
anyag túlsó széléhez érve ellenkező irányban folytatják a következő sor kivágásával
stb. Ismeretes még a vágástársítás, a soros
és a szög alatti elrendezés. szabászat: a cipőgyár azon üzemrésze, ahol
a szabást végzik. szabászkés: rövid pengéjű, igen éles, kézi
a szabáshoz használt szerszám. szabásztőke: tőke. szabvány: valamely termék megkívánt tulajdonságainak,
vizsgálati módszereinek írásban foglalt és közzétett előírása. A szabvány
hatálya a kibocsátó szerv hatáskörétől függ. Az országos szabvány kidolgozása
és életbeléptetése a Magyar Szabványügyi Hivatal feladata. Ezek az MSZ (1957.
előtt MNOSZ) jelzésű szabványok. Az illetékes minisztérium - a bőr- és a cipőipar
esetében a Könnyűipari Minisztérium - is adhat ki szabványt. Ezek jele: KIP
MSZ.
Vállalati szabványokat egyes gyárak adhatnak ki. Így pl. a Budapesti Bőripari
Vállalat
szabványjele: BBSZ, a Pécsi Bőrgyáré: BPSZ, a Simontornyai Bőrgyáré: BSSZ.
A vizsgálati szabványok nagy részét a bőr- és cipőipari KGST szabványokból
vettük át. A nemzetközi ISO szabványok ajánlásait rendszeresen tárgyaljuk,
és egységes kialakítását észrevételeinkkel is segítjük. szaffián: szattyán.
szakadási hossz: cérna
vagy fonal azon hosszúsága, amelynél az saját
súlya alatt elszakad. A szakítóerő és a cérnafinomsági
szám alapján számítják ki. A cérna egyik legfontosabb szilárdsági mutatója.
szakítóerő: a szabványban meghatározott
alakú és méretű próbatest elszakításához szükséges erő. Textilanyagok és műbőrök
szilárdságának mérőszáma - egységnyi szélességre számítva. szakítási szilárdság: laboratóriumi
bőrvizsgálatok. szalagkéses hasítógép: a felsőrész-alkatrészek
vastagságának egyenlítésére vagy csökkentésére alkalmas berendezés. A hasítandó
alkatrészt két henger viszi a nagy sebességgel mozgó szalagkésnek. Az alkatrész
által végzett főmozgás sebessége merőleges a szalagkés által végzett
mellékmozgás jóval nagyobb sebességére. Ennek eredményeként a metszés
szöge lényegesen kisebb lesz, mint a szalagkés élszöge. A színréteg vastagsága
a felső (sima) henger tengelyének helyzetével századmilliméteres pontossággal
szabályozható. Az ismertebb típusokat a Fortuna és az USM cég gyártja. Szalagkéses hasítógép szandál: lyukasztásokkal díszített, a talp
kerületén nem mindenhol zárt, többnyire pántokból összeállított felsőrészű,
könnyű, szellős nyári viselet lábbeli. szaru: magasabb rendű gerincesek bőrének felső
rétegét és függelékeit (szőr, karom, köröm, szarv stb.) alkotó szívós, rugalmas,
de szilárd anyag. Fő alkotórésze a keratin.
szattyánbőr: a valódi szattyán növényi
cserzésű (főleg. szömörce és műcserzőanyag) kecskebőr. Mindenféle színre
festik kollódiumos vagy kazeines
kikészítéssel. A kecskebőr szép barkaképét
barkázással még kiemelik. Ma főleg táska-
és könyvkötőbőrnek, régebben finom lábbeli
felsőbőrnek is használták. Juhbőrből készült a kevésbé értékes ún. közönséges
szattyán (tót szattyán), ez főleg bélésárú, ill. papucsbőr. Szattyán kutyabőrből
is készülhet. számtani nagyságsorozat: olyan nagyságsorozat,
amelynek szomszédos nagyságszámai jellemző méreteinek különbségei az egész
sorozaton belül állandók. szár: a lábbeli felsőrészének
az alsószárat, ill. a sarokrészt takaró, külső alkatrésze vagy részegysége.
száras cipő: magas
szárú cipő. száraz bőr: szárítással
konzervált bőr. száraz cserzés: rövid flottában, kevés vízzel végzett cserzés.
száraz ragasztó: olyan ragasztóanyag,
amelynek kötőanyaga az oldószer elpárolgása után is tapadóképes (pl. gumicement, Palmatex).
száraz súly: szárítással
konzervált nyersbőr mért súlya. szárbélés: a szárat belülről borító, bőrből,
műbőrből, szőrméből vagy textilből készült alkatrész. szárbőség:
szármagasság: a szárnak
az élvonaltól a szárzáróvonalig
a boka vonalában a járósíkra merőlegesen
mért magassága. Magas szárú cipők és csizmák jellemző mérete. szárnyas orrboríték: olyan orrboríték, amelynek külső és belső oldali
része a bütyökrészig ér (esetleg el is fedi azt). szárzáróvonal: a szár
felső határvonala. szegek: a cipő alsórészének
összeszerelésekor alkalmazott összeerősítő
elem. Anyaga lehet fa és fém. Részei: szegfej, nyél (szár) és hegy. A
különösen hegyes fémszegeket teksznek nevezzük.
Számozásuk az átmérő és a hossz arányát mutatja: pl. a 14/16-os szeg szárárait
átmérője 1,4 mm, hosszúsága 16 mm. szeges gyártási eljárás: nehéz cipők
és csizmák készítésénél alkalmazott technológia.
A felsőrész bedolgozási többletét
szegekkel ( teksszel) erősítik a foglalótalpbéléshez,
majd a talpat szintén szegekkel erősítik a foglalótalpbéléshez
úgy, hogy a szegek átmenjenek a bedolgozási többleten is. Faszeget használva
összeerősítő elemül, a faszeges
gyártási eljáráshoz jutunk. Régebben fémcsavarokat is használtak a talp
felerősítéséhez (csavarozott gyártási eljárás). szegés: felsőrész-alkatrészek szélének szalaggal
( francia szegés, olasz
szegés) vagy bélésnek a színalkatrész szélével ( áthajtásos
szegés) való bevonása. szegszedés: a fára foglalást
követő művelet, amelynek során a talphelyről eltávolítják a felesleges szegeket,
kapcsokat, huzalokat. szelíd bőr: nyersbőrkereskedelmi forgatom. Istállózással, belterjes
tenyészetben nevelt állatok bőrei. szemianilines: anilines bőr.
szemikrombőr: (félig-krómosbőr) mindazok a bőrök, amelyeket előbb
növényi cserzéssel csereznek, majd
krómos cserzéssel utáncsereznek. Ha
a krómos cserzést követi növényi cserzés, krómkombinált cserzésről
beszélnek. A gyakorlatban sokszor keverik ezeket az elnevezéseket. szemölcsréteg: bőr. szélbehajtás: a felsőrészek szélének megmunkálási
művelete. Az élezett szélt az élezési szélesség felénél visszahajtják és ragasztással
rögzítik. Kézzel vagy géppel ( szélbehajtógép)
végezhető művelet. szélbehajtógép: a szélbehajtás
műveletéhez alkalmazott gép. Munkavégző szervei az ütköző-, a leszorítótalp,
a továbbgörgő, a kúposgörgő, a bevágókés, vasaló és a kalapács. A régebbi
típusok csak a szélerősítő szalagot vezették
fel, az újabbak maguk adagolják az ömledékragasztót
is.
szélbehasítógép: a felsőrészalkatrészek
behasításához alkalmazott gép. Munkavégző
szervei: az anyagtovábbító kúp, az ütköző, a leszorító és a körkés A duó lastic eljáráshoz (használják). szélerősítő szalag: sávolykötésű pamutszalag,
3-6 mm szélességben gyártják. Különösen félcipők
szárzáróvonalának kierősítésére
használják. szélezés: élezés. szélégetés: a nyitott
élű szélkiképzés bőranyagokon alkalmazható változata. A felsőrész-alkatrész
élezett szélének húsoldalát izzó fémszálon vezetik végig, mire az visszapördül.
Olcsó lábbeliket gyártanak így. szélhulladék: a szabásnál,
csákózásnál a feldolgozott anyagok kerülete
mentén keletkező hulladék. szélkiképzés: a felsőrész-alkatrészek
kerületének megmunkálása, ill. annak eredménye ( szélbehajtás,
szegés, nyitott
élű szélkiképzés). szémisbőr: (irhás bőr): szémiscserzéssel
készült, textilszerűen puha, natúr színében sárgás színű bőr. Miután a barkaréteg a szémiscserzéssel nem lesz puha,
azt előzetesen eltávolítják a bőrről. szémiscserzés: halzsírral végzett cserzés.
A pőrét halzsírral itatják át, majd felakasztva
a halzsírt oxidálják, miközben a halzsírból a zsírsavak oxidációja folytán
telített (formaldehid, glioxal) és telítetlen (akrolein) aldehidek keletkeznek.
A felesleges halzsírt a bőrből szódás vízzel kimossák. Szokásos a pőrét a
zsírcserzés előtt formadelhiddel előcserezni. szétdörzsölés: az összevarrást
követő széthajtás után a varrat vonalának nyomás alatti megmunkálása. széttűzés: szétvarrás. szétvarrás: az összevarrás
után alkalmazható művelet. A szétdörzsölés
után egy szalagot ragasztanak a varrat vonalára, majd annak mindkét szélét
levarrják.
színbőr: barkaréteges
bőr. Hasítás esetén tehát az a bőr, amelyiken
a barka (a bőr színe) marad. színelés: a meszezés
után végzett bőrgyártási mechanikai művelet, amikor is a pőre
barkarétegéből tompa késekkel kinyomják
a még bent maradt szőrmaradványokat, bőrpigmenteket ("grundot"). színezékek: olyan színes vegyületek, amelyek színezéskor ( festés) felhúznak a rostokra. Természetes színezékek (pl. hematin, brazillin stb.) ma már alig használatosak. Mesterségesen mintegy 3000-félét ipari méretekben is előállítanak, ezeket az első alapanyag után anilinfestékeknek is nevezik. Gyakorlati felhasználásuk szerint feloszthatók:
színezés: festés. színhibák: olyan károsodások, amelyek a kikészített
bőrfelületén (általában a barkaoldalon)
láthatók, és a bőr értékét csökkentik. Ezek vagy az élő állaton keletkeznek
(karcolás, erek rajzolata, csípések stb.), vagy a nyersbőr
kezelése során (rothadások, nyúzási hibák stb.), vagy a gyártás során (gyűrődések,
lehorzsolódások stb.). színoldal: a bőrnek az az oldala, amelyen
a barka van, vagy az az oldal, amely a barka
felé volt. szintetikus cérnák: poliamid, poliészter alapú cérnák. Nagy szilárdságúak,
vegyszerállók, viszonylag nagy nyúlásúak, de hőérzékenyek. Felsőrészek
és alsórészek összeerősítésére egyaránt
alkalmasak. szintetikus felsőbőr: bőrszerű
tulajdonságú (vízgőzáteresztő képességű) puhabőr-helyettesítő műbőr.
Hordozó nélkül (pl. Porvair), valamint szövött, hurkolt és nem-szőtt hordozóréteggel
készítik. színvelúr: színbőrből készült velúrbőr.
szivacsgumi: üreges szerkezetű, a levegőt
és folyadékot egyaránt átengedő, igen könnyű gumianyag. Lemezek formájában
kerül forgalomba. Papucsok talpaként,
betétként használják fel. szlip technológia: kaliforniai gyártási
eljárás. szortírozás: minőségi osztályozás.
szórás: folyadékoknak porlasztással való felvitele a felületre. szögrendszer: a cipőfelsőrészek tervezésénél korábban alkalmazott,
a jellemző méretek helyzetét tapasztalati adatokkal (szögekkel) megadó szerkesztési
eljárás. szőr: az emlős állatok jellemző, szál alakú szaruból álló bőrfüggeléke. A szőr kiemelkedő részét
szőrszálnak (scapus pili), a mélybe nyúló részét pedig szőrgyökérnek (radix
pili) nevezzük. Ez belenyúlik az irhába a papilláris réteg aljáig ( bőr),
kivételes esetben pedig a hájashártyába is, ebben az esetben a szőr eltávolítása
után ( bőrgyártás) a bőr lyukacsossá válik
(sertésbőr). A legtöbb szőr nem nő állandóan, egy idő múlva kihull és helyét
új foglalja el. Ez a váltás vagy folyamatos, vagy évszakok hatására következik
be. A fiatal (juvenilis) szőr ellenállóbb a szőrtelenítés vegyszereinek ( bőrgyártás), ezért néha problémát okoz az apró
szőrök (alapszőr) visszamaradása. szőrlazítás: meszezés. szőrme: emlős állatok bőre, amely a szőrtakaró
megóvásával végzett natúr kikészítés után elsősorban hőszigetel, és ezért
bélésanyag céljaira alkalmas. Ide tartoznak
a közönséges juhszőrmék, a nyúl-, macskaszőrme stb. Az utóbbi években cipőbélés
céljaira gyakran alkalmaznak műszőrmét.
A nemesített szőrmék vegyi (festés) és mechanikai műveletek után olcsóbb áron
kapható esztétikus ruházati termékek. Ilyenek pl. a juhbőrből készült igen
mutatós és tartós Pannofix vagy az ún. "irha" szőrme, amelynek színoldala
a bőr velúrozott húsoldala, belső oldala pedig a - gyakran fantáziaszínekre
festett - szőrtakaró. Ebből igen tetszetős és meleg téli csizma is készülhet.
A nemes szőrmék - amelyek ritkaságuk miatt drágák - cipőipari célra nem használatosak
(pl. vidra, nerc, hód, hermelin). szőrmentő meszezés: meszezés. szőrtelenítés: meszezés. szövetanyagok: természetes, regenerált és szintetikus
szálasanyagokból szövési technológiával előállított, a cipőiparban speciális
felsőrészek, bélések
és közbélések céljára felhasznált alapanyagok. szövés nélküli hordozós műbőr: nemezelt vagy más homogén szerkezetű
(nem szőtt és nem hurkolt) hordozóréteggel
gyártott műbőr. szövés nélküli textilbélés: nemezéssel, kaucsuk
vagy műanyag hozzáadásával készült anyag. Bélés,
közbélés, fedőtalpbélés
céljára egyaránt alkalmas. szövött hordozós műbőr: szövéssel előállított hordozóréteggel
gyártott műbőr. szurok: viaszból, gyantából, lanolinból, esetleg paraffinból vagy faggyúból készült, szobahőmérsékleten szilárd, termoplasztikus anyag. A talpvarrás, és rámázás műveleténél a cérna impregnálásához használják, ennek eredményeként növekszik a varrat szilárdsága, vízállósága és tartóssága. |