Bevezetés

Már közel egy évtizede dolgozom egy vidéki iskolában, mint rendszergazda és az informatika oktatója átélve ennek az időszaknak minden kínját és örömét, látva az oktatási intézmények informatika területén adódó nehézségeit.

A kezdeti szakaszban minden iskola elsődleges feladatának a számítógép-park kiépítésére törekedett, lehetőségeihez mérten jelentős összegeket áldozott a "vas" beszerzésére. Általánosnak tekinthető az a helyzet, hogy a szoftverek megvásárlására már nem maradt elegendő forrás, így az intézményeknél gyakran elavult, vagy nem jogtiszta szoftverek felhasználásával kénytelenek a gépek üzemeltetését megoldani. Igaz ugyan, hogy a legtöbb programfejlesztő cég jelentős kedvezményt biztosít az oktatásban felhasznált szoftvereire, de a korszerű programok megvásárlása még így is aránytalan terheket ró a legtöbb, amúgy is anyagi gondokkal küzdő iskola számára.

Ha megvizsgáljuk, hogy milyen típusú szoftver alkalmazása tekinthető általánosnak, arra a megállapításra jutunk, hogy az operációs rendszeren kívül minden informatikai tanterv egy fajta irodai programcsoport (szövegszerkesztő, táblázat- és adatbázis-kezelő), multimédiás program (pl. prezentációkészítő) valamint az Internet felhasználását támogató böngésző ismeretét is megkívánja a tanulóktól.

Nézzük meg, miből választhatunk napjaink informatikai piacán!

Lehetőségünk van válogatni a világ shareware terméséből, így ha ügyesek vagyunk, jelentős összegeket takaríthatunk meg, de számolnunk kell a következő problémákkal:

Valószínűtlen, hogy olyan programokat sikerül összeválogatni, amelyek egységes felületen, azonos logika szerint működve támogatnák a fent leírt területek oktatását.

Nem számíthatunk a legelterjedtebb irodai programcsomagok fájlformátumainak megfelelő kezelésére.

Az iskolánkból kikerülő tanulóinknak nehézséget fog okozni a hazánkban leginkább használatos Microsoft termékek kezelése, akár a munkahelyen akár egy új oktatási intézményben.

Az oktatás során végig meg kell küzdenünk az eltérő nyelv okozta nehézségekkel (ez a tapasztalatom szerint azt jelenti az általános iskola körülményei között, hogy kétszer-háromszor több időre van szükség ugyanannak az eredménynek az eléréséhez, bár így fejlődhet a tanulók angoltudása, de nem biztos, hogy megéri ezt az időráfordítást), hiszen magyar nyelven jelenleg csak kereskedelmi termékek érhetőek el.

A shareware program regisztrálása során is adódhatnak problémák, hiszen költségvetési intézményként kell egy esetleg igen távoli országba pénzt átutalnunk, nem is beszélve az átutalás banki költségeiről, amelyek sokszor a regisztrációs díj többszörösét jelenti.

Ha tanulóinknak lehetőségük van az otthoni gyakorlásra (rendelkeznek otthon a megfelelő konfigurációval) és rendelkezésükre bocsátjuk a felhasznált szoftvert ezt csak a készítő által meghatározott korlátozásokkal (ezek általában időbeli vagy funkcióbeli korlátozások) tehetjük meg, ha a jogszerűség talaján akarunk maradni.

A shareware termékekhez nehézkes támogatást kapni, általában a fejlesztő honlapján fellelhető FAQ (Gyakran Intézett Kérdések) és a program Help-je nyújt segítséget. Nem számíthatunk a magyar oktatásban átdolgozás nélkül használható kidolgozott segédanyagokra sem.

Megjegyzendő, hogy léteznek freeware kategóriába tartozó programok is, de ezek csekély száma, támogatottságuk hiánya miatt nem jelentenek reális alternatívát (ez alól kivételt talán a Linux és a linuxos alkalmazások jelentenek), ráadásul a pénzen kívül az összes előzőekben vázolt nehézséggel ugyanúgy számolnunk kell.

A másik - jelenleg hazai viszonylatban (az illegálisan használt programokat nem számítva) egyeduralkodó - megoldási lehetőség valamelyik kereskedelmi termék megvásárlása. Sajnos ekkor is számolnunk kell problémákkal:

Egy átlagosnak tekinthető iskolai gépterem szoftverszükséglete még az oktatási kedvezmény figyelembevételével is a hardver beszerzéséhez mérhető anyagi terhet ró az intézményre.

Ha magyar nyelvű programcsomagot akarunk használni, "választási lehetőségünk" kimerül valamelyik Microsoft termékben (sőt itt is csak a viszonylag kevés szolgáltatással rendelkező MS-Works ill. a nagyon elterjedt MS-Office közül választhatunk).

Otthoni gyakorlásra nem tudjuk tanulóinknak a rendelkezésére bocsátani a tanult programcsomagot (bár itt is léteznek könnyítések), azt pedig, hogy akár százezres nagyságrendben erre költsön egy család, nem kívánhatjuk.

A felvázolt helyzet javításának egy lehetséges alternatíváját jelentené a StarOffice programcsomag iskolai oktatásban való alkalmazása.


Milyen előnyökkel járna a StarOffice 5.1 használata az oktatási intézmények számára?

  1. A StarOffice 5.1 jelenleg több nyelvet is támogat, és a jövőben ezt szélesíteni kívánja az alábbiak szerint (ez az eredeti fejlesztő Stardivision terveit tartalmazza):

1999 év harmadik negyedévében támogatott nyelvek
Tervezett idegen nyelvű verziók
angol
1999 negyedik negyedévében
2000 első negyedévében
2000 második negyedévében
német
kínai (két nyelvjárása)
magyar
görög
flamand
japán
lengyel
héber
francia
koreai
cseh
szlovák
olasz
norvég
orosz
török
spanyol
 
arab
 
portugál
 
dán
 
svéd
 

A táblázatból kiderül, hogy a termék honosított változata hamarosan a rendelkezésünkre fog állni.[1]

  1. A StarOffice 5.1 egy olyan nagy tudású irodai programcsomag, amely hasonló felépítésű, mint a Microsoft cég Office terméke, így az átállás is zökkenőmentesen megoldható mindkét irányban.

  2. Képes kezelni a legelterjedtebb fájlformátumokat (az eredeti fejlesztő Stardivision cég szerint a program 100%-ig MS-Office kompatíbilis).

  3. A program által nyújtott lehetőségek sok tekintetben meghaladják az MS-Office-ét (lásd még: Az MS-Office 97 és a StarOffice 5.1 összehasonlítása című fejezetben, az áttekintést pedig a lemezmellékleten megtalálható prezentáció tartalmaz).

  4. A StarOffice 5.1 elérhető az összes elterjedtebb operációs rendszerre, így egy különböző platformokról használható egységes felülethez juthatunk dokumentumaink könnyebb kezeléséhez.

  5. A regisztrációs feltételeknél maradva ki kell emelni azt az egyedülálló lehetőséget, mely szerint a programot bárki szabadon letöltheti és személyes, valamint üzleti célra is ingyenesen használhatja, ami lehetővé teszi a diákok és tanárok számára, hogy a programot hazavigyék és jogtisztán használják.

  6. Az előző pontban leírtakat végiggondolva reális lehetőségként merül fel egy otthoni, nem üzleti célra használt számítógép szinte minden igényt kielégítő programellátása jogtiszta, de teljesen ingyenes szoftverekkel, hiszen a StarOffice 5.1 rendelkezésre áll Linux (szintén ingyenes) operációs rendszerre is.

  7. A StarOffice 5.1 erőforrásigénye átlagosnak mondható, sőt a hálózatos telepítés lehetőségét kihasználva jelentős merevlemez-területet takaríthatunk meg, és egy iskolai szinten könnyebben menedzselhető rendszerhez juthatunk (lásd még: a Telepítés munkaállomásra című fejezetben).

  8. Azon túl, hogy ugyanazokhoz az eszközökhöz juthatunk a program révén, amelyeket az MS-Office 97 Prof. is kínál, a StarOffice-ban még sok jól használható alkotóelem is található:
    saját desktop (ennek nagy előnye, hogy a programot eltérő platformokon használva
           sem kell "újratanulnunk" bizonyos alapműveletek elvégzését);
    saját Explorer és Beamer (fájl- és könyvtárműveletek valamint plusz szolgáltatások
           végezhetők közvetlenül a programból);
    programba integrált böngésző;
    programba integrált levelező és hírolvasó;
    Java-támogatás;
    rétegek (Layers) kezelésére képes képmanipuláló program;
    3D objektumok kezelésének és létrehozásának lehetősége;
    objektumok 3D konverziója;
    frame-szerkesztő;
    map készítés lehetősége;
    teljes körű Internet integráció.

Jelenleg a világon több mint 300 egyetemen és 25000 iskolában használják [2] a programcsomagot, ami arra mutat, hogy alkalmas az oktatási folyamatba való beillesztésre.

A felvázolt előnyök mellett meg kell néznünk azokat a nehézségeket, amivel számolnunk kell a StarOffice 5.1 alkalmazásával.

  1. A program támogatottságának hiánya (itt jegyzem meg, hogy a Microsoft kereskedelmi szoftvereinek a fejlesztő általi támogatása is meglehetősen gyenge, de legalább jelentős irodalom áll a rendelkezésünkre egyéb forrásokból).

  2. Csekély hazai elterjedtség és ismertség (bár létezik magyar levelezőlista).

  3. Jelenleg még nincs magyar nyelvű változat (ennek megoldása hamarosan várható, lásd még: 3. oldal).

Dolgozatom célja, hogy a StarOffice 5.1 kezelésének alapjait bemutatva hozzájáruljon a fenti gondok egy részének megoldásához, elősegítve a programcsomag elterjedését az informatika oktatásában, valamint a tanári munkában.


A dolgozat tartalmi vázlata:

Bevezetés

A programcsomag fejlődéstörténete, általános áttekintése.

Rendszergazdáknak, hozzáértő felhasználóknak szóló rész:

Összegzés

Melléklet:

A dolgozat olyan mélységig tartalmaz ismeretanyagot, ami ahhoz szükséges, hogy a programcsomag általános iskolai környezetbe illeszthető legyen, ill. hogy egy érdeklődő felhasználó ez alapján megismerkedhessen a program által nyújtott lehetőségekkel.

A szakdolgozat keretén belül nem vállalkozhatok a program teljes körű bemutatására két okból sem:

A dolgozatomban azokat a területeket igyekszem kiemelni, amelyek szükségesek a program logikájának megértéséhez, újdonságot jelentenek az elterjedtebb irodai szoftverekhez képest.

Úgy gondolom, hogy a mai magyar viszonyok között kiemelt fontosságú a használatos szoftverek jogi helyzetének rendezése, amiben fontos szerephez juthat az ismertetett programcsomag. Reményeim szerint ennek elterjedését elősegíthetem szakdolgozatommal.

"Akkor megszólalt egy jogtudós, és azt mondá:
Hát a törvények, Mester?

És ő így válaszolt:
Örömet leltek abban, hogy törvényeket fektettek le,
Ám még nagyobb örömetek telik a megszegésükben.
Mint az óceán partján játszadozó gyermekek, kik homokváraikat
kitartással építik, s aztán kacagva rombolják le azokat.
Ám miközben homokváraitokat építitek, az óceán mind több homokot sodor a partra.
És mikor elpusztítjátok a homokvárat, az óceán veletek kacag.
Bizony, az óceán mindig együtt kacag az ártatlanokkal."
[3]


A StarOffice programcsomag története

1985

A 16 éves Marco Börries megalapítja a Star Division céget a németországi Lüneburg-ban és nekilát egy általa kidolgozott koncepciójú szövegszerkesztő program kidolgozásának.

1986

A cég által forgalomba hozott első DOS-os program, a StarWriter 1.0 piacrakerülése. Ez a program már ekkor képes volt grafika beágyazására.

1987

A StarWriter 3.0 megjelenése. A program már tartalmazott olyan - akkoriban újnak számító - elemeket, mint az ablakkezelés, legördülő menük, programba integrált grafikakezelő modulok, címjegyzék és távoli adatátvitel támogatását.

1988

A StarWriter 5.5 egy teljesen újjátervezett felhasználói felülettel került a piacra, amely új, eddig ismeretlen grafikai dimenziót nyitott a DOS-os szövegszerkesztő programok számára. A program képessé vált háromdimenziós elemek kezelésére és a képletszerkesztő beépítése alkalmassá tette tudományos területen való alkalmazását is.

1993

A Star Division átteszi székhelyét Hamburgba. Ebben az évben jelentetik meg az utolsó DOS-os szövegszerkesztőjüket a StarWriter 7.0-t, egy időben az első Windows-s programjukkal, a StarWriter for Windows 1.0-val, majd néhány hónappal később elkészül a StarWriter for Windows 2.0-s változata.

1994

Nem sokkal a StarWriter for Windows 2.0-s változatának megjelenése után elkészül a program OS/2-es változata, amit később a Macintosh változat követ, így a program rendelkezésre áll az összes elterjedtebb operációs rendszeren.

1995

A cég egy komplex programcsomaggal jelentkezik, amely a StarWriter szövegszerkesztőt, a StarBase adatbázis-kezelőt, a StarCalc táblázatkezelőt és a StarDraw rajzolóprogramot tartalmazó Office Suite StarOffice 3.0, és ebben az évben megkapja a Cebit kiállításon a "Legjobb Szoftver" címet.

1996

A StarOffice 3.1 már teljes körű Internet támogatást tartalmaz, elsőként az irodai programcsomagok közül. 1996 második negyedévében már rendelkezésre áll a program Windows 95/NT/3.1, OS/2, Mac, Linux valamint Solaris Sparc platformokra.

1997

A Star Division bevezeti a StarOffice 4.0-t, a StarOffice for Java-t és a StarOffice Application Server-t. Ez év őszén kerül piacra az angolon kívül más nyelveket (német, francia, flamand, olasz, spanyol és portugál) is támogató verziója.

1998

A Cebit-en először mutatkozik be a StarOffice 5.0 és elnyeri a BYTE magazin által adományozott "Best Application Software" címet.[4]

1999

Augusztus végén a Sun bejelenti, hogy megvásárolta a Stardivision céget.

"Hatékony alkalmazások teljes mértékben integrált csomagja a StarOffice, amely Microsoft Office-kompatibilis szövegszerkesztési, táblázatkezelő, grafikai tervezési, bemutatókészítési, HTML-szerkesztési, levél- és hírolvasó, naptárkezelő, valamint adatbázis-funkciókat tartalmaz. Az egész világon egyszerre megjelentetett legújabb, 5.1-es változatával a StarOffice jelentős teljesítménynövekedést és funkcióbővülést kínál, ami tovább javítja a felhasználók termelékenységét...

A StarOffice irodai szoftvercsomagot a Sun önálló egysége, a Star Division Corporation fejleszti. A cég irodai termelékenységnövelő eszközöket fejleszt és forgalmaz. A kaliforniai Fremontban található központú Star Division korábban magánkézben lévő, a Németországon kívüli marketingért és forgalmazásért felelős cég volt. Teljes tulajdonú leányvállalata, a StarOffice Softwareentwicklungs Gmbh felelős a tervezésért és a működésért, valamint a német nyelvű országokban történő marketingért és forgalmazásért.

A StarOffice szoftver jó nevű, többplatformos személyi termelékenységnövelő csomag, amelyet már több éve fejlesztenek és forgalmaznak. A kompatibilitást, stabilitást és biztonságot szem előtt tartva tervezett StarOffice nyolc nyelven kapható, Windows, Linux, OS/2 és Solaris operációs rendszerekre. A StarOffice szűrőket tartalmaz más programokkal - például a Microsoft Office-szal, a Framemakerrel vagy a WordPerfecttel - létrehozott fájlformátumokkal való kompatibilitás érdekében.

A Sun a StarOffice hagyományos asztali változatát letöltésre a www.sun.com/staroffice címen továbbra is ingyenesen bocsátja a felhasználók rendelkezésére. Készül a StarOffice magyar nyelvű változata is."[5]

2000

A Sun képviselője nyilatkozott a StarOffice 5.1-gyel kapcsolatos további terveikről:

"Természetesen folytatjuk a StarOffice fejlesztését a Windows, OS/2, Linux és Solaris operációs rendszerek alá.

Újdonságként említhetem, hogy elkészítjük a MacOs-es változatot is. Az irodai csomag 6-os verziójának megjelenését tavaszra tervezik"[6]


A StarOffice 5.1 regisztrálása

A programcsomag első indulásakor lehetőségünk van a regisztrációt kezdeményezni (lásd még: A StarOffice 5.1 beállításai a program első elindításakor című fejezetben).

Mivel a program bárki számára szabadon felhasználható (de nem freeware kategória!) és ingyenes, ezért választhatjuk a regisztráció elkerülését is. Ebben az esetben is egy teljes értékű programcsomaghoz jutunk. (Itt kell megjegyezni, hogy a programcsomag régebbi, még feltétlenül regisztrációt igénylő változatait is használhatjuk korlátozás nélkül, ha a regisztrációkor beírjuk a Sun honlapján található univerzális kódot.)

Érdemes azonban regisztrálni a programot, mivel ez is teljesen ingyenes, de a regisztrált felhasználók online segítséghez juthatnak a Sun honlapján ( www.sun.com).

A cég a következő segítséget adja regisztrált felhasználóinak:

Működtet egy "Ismeret-tárat" (StarOffice Knowledge Database), ahonnét egy jól használható keresőrendszer segítségével kaphatunk választ a kérdéseinkre. Itt meg kell határoznunk a terméket, a használatos operációs rendszert, a részterületet (pl. a StarOffice melyik alkalmazására vonatkozik a kérdésünk), majd fel kell tenni a kérdést. Rövid idő múlva megjelenik egy találatlista a lehetséges válaszok kivonatolt részével, ahonnét kikeresve a bennünket legjobban érdeklőt, egy részletes leíráshoz jutunk.

Lehetőségünk van megtekinteni a leggyakrabban feltett kérdések (FAQ) listáját, ahol sok rész tisztázása megtalálható.

A Sun működtet egy levelezőcsoportot (newsgroups), ahova feliratkozhatunk, és így folyamatosan tájékozódhatunk a termékkel kapcsolatban.[7]

Mindent egybevetve, azok számára, akik rendelkeznek némi angol nyelvtudással, mindenképpen érdemes regisztráltatni magukat és kihasználni a felvázolt lehetőségeket.
 


1 Forrás: www.stardivision.com

2 Forrás: www.stardivision.com (1999. augusztusi adat szerint)

3 Kahlil Gibran: A Próféta, Édesvíz Kiadó,1992. p. 59.

4 Forrás: www.stardivision.com

5 Széli Zoltán: StarOffice és Sun Ray 1 (PrimOnline Hírek, www.prim.hu/online, 1999.09.27

6 Chip Számítógép Magazin, 2000. februári száma, p. 104.

7 Forrás: www.sun.com



Címlap    Előre