Az MS-Office 97 és a StarOffice 5.1 összehasonlítása

A programcsomag készítői törekedtek arra, hogy a StarOffice 5.1 tartalmazza mindazokat az elemeket, amellyel a piacon jelenlévő hasonló programok is rendelkeznek. Mivel a hazai felhasználók között a Microsoft cég Office 97 programja jelenleg a legelterjedtebb, ezért az ezzel való összehasonlítást tartom a leginformatívabbnak.

Az összehasonlításban elsősorban a két programcsomag közötti különbség bemutatására törekedtem, kiemelve azokat, amelyek csak a StarOffice 5.1-ben találhatóak meg. (Minden részletre kiterjedő összehasonlítást tartalmaznak a fájlmellékletek közül az SO_MO_oh könyvtárban található fea*.html állományok.)


A StarWriter és MS-Word 97 eltérő elemei:

A mindkét programban megtalálható hasonló elemeken kívül a StarWriter a következő eszközökkel rendelkezik:


A StarCalc és MS-Excel 97 eltérő elemei:

A mindkét programban megtalálható hasonló elemeken kívül a StarCalc a következő eszközökkel rendelkezik:


A StarBase és MS-Access 97 eltérő elemei:

A mindkét programban megtalálható hasonló elemeken kívül a StarBase a következő eszközökkel rendelkezik:


A StarDraw és MS-Office 97 rajzeszközeinek eltérő elemei:

A mindkét programban megtalálható hasonló elemeken kívül a StarOffice a következő eszközökkel rendelkezik:


A Star Image és MS-Office 97 képmanipuláló eszközeinek eltérő elemei:

A mindkét programban megtalálható hasonló elemeken kívül a StarImage a következő eszközökkel rendelkezik:


A StarOffice 5.1 és az Office 97 eltérései a programozhatóságban:

A mindkét programban megtalálható hasonló elemeken kívül a StarOffice a következő eszközökkel rendelkezik:

A Star Desktop-nak megfelelő rész teljes egészében hiányzik az Office 97-ből, ezért ennek összehasonlítása helyett részletes bemutatását adom a következőkben.[8] (Megjegyzés: az azonos elemek részletes felsorolása a lemezmelléklet SO_MO_oh könyvtárában található.)


6 A StarOffice 5.1 programcsomag futtatásának feltételei a két legelterjedtebb operációs rendszerben:


Windows 9x/NT:

A fenti specifikáció a StarOffice 5.1 futtatásához szükséges minimumot jelenti a programcsomag fejlesztői szerint. (Megjegyzés: saját tapasztalataim szerint a futtatás már 8-16 MB RAM-mal is lehetséges, bár az egyes műveletek az állandó merevlemez használat miatt jelentősen lelassulnak.)


Linux:

A fenti specifikáció a StarOffice 5.1 futtatásához szükséges minimumot jelenti!


A StarOffice 5.1 telepítése


Az installáció típusa:

Felhasználás területe:

Egyedi számítógépre

Egy időben egy felhasználó számára.

Hálózati kiszolgálóra

Innen lehetőség van az egyes munkaállomásokra való telepítésre, valamint a munkaállomásokról az itt elhelyezkedő fájlokat egy időben több felhasználó is használhatja.

Munkaállomásokra

A szervergépen lévő telepítést egy időben több felhasználó is használhatja.

A munkaállomásokra való telepítéskor az adott, bejelentkezett felhasználó a programcsomagot a saját rendelkezésére álló (home) könyvtárba telepítheti.

A hálózati kiszolgálóra való telepítéshez adminisztrátori jogok szükségesek, valamint szükséges megjegyezni azt is, hogy nem ajánlatos lehetővé tenni a szerveren lévő telepítésből a program közvetlen futtatását a munkaállomások számára.


A telepítő készlet:

A programcsomag telepítéséhez szükséges fájlok szabadon letölthetőek a www.sun.com/stardivision helyről (egy kb. 67 MB-os zip-fájl), valamint hozzáférhetőek újságok CD-mellékletein (pl. Chip magazin 1999. október, Új Alaplap című folyóirat 1999 évfolyamának márciusi (Linux-os változat), áprilisi (Win 9x változat), illetve májusi (OS-2-es változat) számának CD-mellékletében), illetve megrendelhető multiplatformos CD-n az előző web-címen.

Az egyes platformokhoz szükséges anyagok az alábbiak szerint lelhetők fel:

A következőkben a programcsomag telepítésének menetét mutatom be a jelenleg legelterjedtebb Windows 9x rendszerekben.

Mivel a hálózati kiszolgálóra, ill. a munkaállomásra való telepítés menete nagyban hasonlít az egyedi telepítéshez, ezért ezeknél csak az eltéréseket vázolom.


Telepítés egyedi számítógépre

Mielőtt a telepítést elkezdenénk, célszerű kilépni az összes használatban lévő alkalmazásból, mivel a telepítés befejezésekor újra kell indítani a rendszerünket. Amennyiben használunk olyan rezidens programot, amely a zip kiterjesztésű állományokat a rendszer számára könyvtárként mutatja (ilyen például a Mijenix Corporation által gyártott ZipMagic program), ezt feltétlenül kapcsoljuk ki a telepítés idejére, mivel a telepítőkészlet tartalmaz ZIP-pel tömörített fájlokat, amelyeket maga a telepítő program kezel.

A programcsomag telepítéséhez - a kiválasztott összetevők függvényében - 110-140 MB szabad lemezterületre van szükség a célmeghajtón, valamint a telepítés során az ideiglenes fájlok számára igényel még 20 MB-ot, azon a meghajtón, ahol a TEMP könyvtárunk van. Ez utóbbi terület a telepítés után ismét felszabadul.

Ha a rendszerünkre már telepítettük a StarOffice valamelyik verzióját, akkor keressük meg a Windows-t tartalmazó könyvtárban az sversion.ini nevű állományt, amely tartalmazza a meglévő StarOffice verziószámát és helyét.

Az sversion.ini fájl tartalma:
[Versions]
StarOffice 5.1=D:\Office51

Amennyiben az itt feltüntetett változattal azonos verziószámú programcsomagot akarunk telepíteni, a meglévőt el kell távolítanunk a sikeres telepítés érdekében (pl. Vezérlőpult/ Programok hozzáadása/ Eltávolítás).

A következő lépés a setup.exe program elindítása, ami az alábbi helyen található CD-ről történő telepítés esetén:
X:\Windows\office51\setup.exe ahol az X a helyi CD-meghajtó betűjele.

Ezzel elindul a programcsomag telepítése az alábbi bejelentkező képernyővel:

A program készítői itt hívják fel a figyelmet arra, hogy a Cancel gombbal szakíthatjuk meg bármikor a telepítést, de megjegyzendő az is, hogy ha a bezárás gombot használjuk véletlenül (pl. Help-et kérve a megjelenő ablakot ezzel akarjuk bezárni a Back gomb helyett), a program minden további kérdés nélkül megszakítja a telepítést.

A Next gombra kattintva megjelenő ablakban hasznos információkat kapunk a programcsomag telepítésével ill. használatával kapcsolatosan.

Mivel az itt lévő szöveget a telepítőkészletben megtalálható Readme fájl is tartalmazza, ezért ennek áttanulmányozására a későbbiekben is lehetőségünk van.

Az ezt követő ablakban a program licenszéről kapunk kimerítő ismertetést, aminek átnézése után az Accept gombbal juthatunk tovább. A telepítés személyes adataink megadásával folytatódik, ahova célszerű valós adatokat beírni, mivel ezeket a programban a későbbiek során is fel tudjuk használni.

Itt célszerű az angoltól eltérve a vezeték- és keresztnevet a magyar szokásnak megfelelően beírni, mivel a dokumentumainkban is így kell a későbbiekben használnunk.

Ugyancsak fontos létező e-mail címet beírni, mivel a program regisztrálásakor majd erre a címre fogjuk a regisztrációt megkapni, valamint a programcsomagban lévő levelező is ezt fogja alapértelmezettként használni.

Ezen továbbjutva döntenünk kell a telepítés fajtáját illetően. Három lehetőségünk van:

A második lehetőséget választva egy új ablak nyílik meg:

Érdemes ezt az ablakot alaposan áttekinteni, mivel ha a későbbiekben változtatni akarunk a programcsomag összetételén, ezt ugyanitt tehetjük meg.

A listában az egyes ágakat a Windows-ban megszokott módon nyithatjuk ki, illetve zárhatjuk be. Azok az ágak, ahol nincs minden elem kijelölve, halványabban látszó szimbólummal kezdődnek. A teljesen színtelen kockák kiválaszthatóak az egér bal gombjának egyszeri kattintásával, miközben kissé lejjebb folyamatosan nyomon követhetjük a szükséges tárterület változását.

A Default gombbal bármikor visszaállíthatjuk a szokásos telepítésnek megfelelő programösszetevőket.

A továbbiakban meg kell adnunk, hogy melyik meghajtónk melyik könyvtárába akarjuk telepíteni a StarOffice 5.1-et. Alapértelmezett a C:\Office51 elérési út, de a Browse gombbal választhatunk másikat, illetve a szerkesztőlécben is beírhatunk az előzőtől eltérő helyet. Amennyiben még nem létező könyvtárat írunk ide, a program egy kérdés után ezt létrehozza.

Ezek után a telepítő megvizsgálja, hogy van-e a rendszerünkben valamilyen Java-támogatás. Ha ilyet nem talál, akkor felajánlja a programcsomagban meglévő Java Runtime Environment 1.1.7B (Sun Microsystems) Java-motor telepítését. Mindenképpen célszerű a Java-támogatást telepíteni, mivel csak így tudjuk a későbbiekben kihasználni a StarOffice 5.1 által nyújtott Java lehetőségeket.

Ezzel túl is jutottunk a telepítés környezetének beállításán, a telepítő megkezdi a fájlok felmásolását a merevlemezre, miközben röviden bemutatja a StarOffice 5.1 programcsomagot. A telepítés egy ma átlagosnak számító PC-n (Pentium 200 MMX, 32MB RAM, 3,2GB HDD) kb. 6 percet vesz igénybe.

A fájlok felmásolása után megtörténik a helyi beállítások elkészítése, majd a Help-fájlok összeállítása.

Ezzel a telepítés be is fejeződik, a számítógép újraindítása után használatba vehetjük a StarOffice 5.1-et.


Telepítés hálózati kiszolgálóra

A hálózatos telepítéshez 140 MB szabad lemezterület szükséges a szervergép valamelyik megosztott merevlemezén, valamint szükséges még 20 MB az ideiglenes fájlok számára (lásd még: Telepítés egyedi számítógépre). Az installáláshoz adminisztrátori jogokkal kell belépnünk a rendszerbe, majd az X:\Windows\office51\setup.exe / net parancs kiadásával elindul a programcsomag telepítése (ahol az X annak a meghajtónak a betűjele, ahol a telepítőkészlet található).
A továbbiakban ugyanúgy kell eljárni, mint az egyedi gépre való telepítésnél, de feltétlenül olyan helyet válasszunk célkönyvtárként, ami a munkaállomások számára is látható és a felhasználók számára futtatási és olvasási jogokkal rendelkezik.


Telepítés munkaállomásra

A munkaállomásra való telepítés előfeltétele, hogy legyen a hálózati kiszolgálóra egy, az előzőekben leírt módon való telepítés, amit a felhasználó elérhet, és itt legalább olvasási és futtatási joggal rendelkezzen, valamint szükség van 2-6 MB szabad tárterületre a felhasználó saját könyvtárában ill. merevlemezén.

A telepítést a szerverre feltelepített hálózati változat megfelelő könyvtárában lévő setup.exe program elindításával kezdeményezhetjük (nem kell semmilyen kapcsolót használnunk). Az egyedi gépnél leírtaktól a telepítés ebben az esetben egy helyen tér el, ahol is ki kell választanunk, hogy a munkaállomásra az egész programcsomag felkerüljön, vagy csak az elindításához szükséges fájlok.

Ha az első lehetőséget választjuk, a program futása közben a szükséges fájlokat a szerverről használja, ezért a program csak akkor működik, ha élő hálózati kapcsolattal rendelkezünk a hálózati kiszolgáló felé.

Amennyiben a második lehetőséget választjuk, a munkaállomásra egy teljes értékű változat kerül, ami lehetővé teszi, hogy a szervertől függetlenül használhassuk a programcsomagot.


A StarOffice 5.1 beállításai a program első elindításakor

A programcsomag rendelkezik az összes, az Internet használatához alapvető funkciókkal, így amikor a telepítést követően először indítjuk, döntenünk kell, hogy ezentúl az Internet-használatban alapértelmezetté kívánjuk-e tenni?

Itt lehetőségünk van arra is, hogy csak bizonyos komponensek tekintetében használjuk, mint alapértelmezett alkalmazást. Amennyiben a Next gombot választjuk, megtörténik a beállítások átvétele az eddig alapértelmezettként használt programokból. A Don't use the Internet megnyomásával kimarad az Internet beállításával kapcsolatos rész.

A beállítások átvételekor használhatjuk az automatikus funkciót, de dönthetünk a kézzel való beállítás mellett is. Ha ez utóbbit választjuk, nekünk kell megadni a következőket:

A beállítások módosítására a későbbiekben is lehetőségünk van, amit a programcsomag használati környezetének bemutatásakor fogok megadni.

Ugyancsak a program első indulásakor kell intézkednünk a regisztrációval kapcsolatban. A megjelenő ablakban négy lehetőség közül választhatunk:

Ha az első lehetőséget választjuk, a program megpróbál automatikusan kapcsolatot létesíteni a www.sun.com/staroffice/registration hellyel, és a telepítés során bevitt adatainkat felhasználva megtörténik a regisztráció.

A másodikat választva a program minden indulásakor figyelmeztetni fog bennünket, és így a későbbiekben is egyszerűen lehetővé válik a regisztráció, ha élő Internet-kapcsolattal rendelkezünk.

Mivel a Sun a StarOffice 5.1-et ingyenesen felhasználhatóvá tette mindenki számára, ezért nem feltétlenül szükséges a regisztrációt elvégezni, ha a harmadik lehetőséggel élünk, akkor is egy teljes értékű változatot használhatunk, jogtisztán. Ebben az esetben a program többször nem is fog bennünket figyelmeztetni (lásd még: A StarOffice 5.1 regisztrálása című fejezetben).


A StarOffice 5.1 kezelői felülete  (Star Desktop)

A program elindításakor tapasztalhatjuk, hogy a StarOffice 5.1 lecserélte a Windows-ban megszokott asztalt a saját kezelőfelületére. Ez a program által használt ún. integrált desktop, amely a Windows egyes elemeit kibővítette a StarOffice 5.1 eszközeivel (pl. Startmenü), más részein pedig átvette a rendszer eddigi beállításait (pl. a Windows asztalon lévő ikonok megjelennek a StarOffice desktopján is).

A programcsomag két féle üzemmódban képes működni:

A kettő között a View/Integrated Desktop menüpont vagy a Ctrl+Shift+I billentyűkombináció segítségével tudunk váltani. Ha ablakként futtatjuk a StarOffice 5.1-et, kezelése minden szempontból megegyezik a más ablakoknál megszokottakkal (átméretezhető, elmozgatható stb.).

A StarOffice 5.1 integrált desktopjáról készült, magyarázatokkal kiegészített képernyőfotót a 2. számú melléklet tartalmazza.

A képen jól látható, hogy milyen fő részekre osztható a programcsomag kezelői felülete. Az alapvető alkotórészek a következők:


A StarOffice 5.1 asztala

Amikor a programot először elindítjuk, láthatjuk ugyanazokat az ikonokat itt is, amelyek megtalálhatóak voltak a Windows asztalunkon. Ez a kapcsolat a továbbiakban is megmarad, oda-vissza alapon, azaz ha a Windows-ban új ikon kerül ki a munkaasztalra, az a StarOffice-ban is azonnal megjelenik és viszont.

Bárhol, az asztal üres területén az egér jobb gombbal kattintva megjelenik egy gyorsmenü, aminek segítségével testre is szabhatjuk az asztalunk felületét.

A felső menüpont segítségével a megszokott módon állíthatjuk be ikonjaink megjelenését.

A Find... segítségével keresést, míg a New-val új objektumok, dokumentumok létrehozását indíthatjuk el.

A Desktop lehetővé teszi, hogy a Windows asztalától eltérően bármely könyvtárunkat alapértelmezett Desktop-pá tegyük. Ehhez az Explorer-ben rá kell duplázni bármelyik elemre, aminek hatására annak tartalma az asztalra kerül. Ha ilyenkor ezt a menüpontot kiválasztjuk, az adott könyvtár lesz az asztal alapértelmezett tartalma. A későbbiekben visszatérhetünk az eredeti beállításhoz, ha az Explorer-ben ráduplázunk a Workplace/Desktop elemre, majd ismét kiválasztjuk a Desktop menüpontot.

Az Update a felület frissítését eredményezi, célszerű akkor alkalmazni, ha valamely változtatás eredménye nem jelenik meg a képernyőn.

A Show menüponttal meghatározhatjuk a megjelenítendő elemek körét, különféle szűréseket adhatunk meg, például a Hidden Object kiválasztása után a munkaasztalon megjelennek a rejtett attribútummal rendelkező fájlok is.

Részletekbe menően megszabhatjuk munkakörnyezetünk külalakját a Properties... használatával. Az itt található Rules fülnél lehet a megjelenítés körét pontosan meghatározni, és a beállított szűrés a Show/Rules Active kiválasztásával aktiválható.

Itt állíthatjuk be a használni kívánt hátteret (Background), annak elhelyezkedését, a megjelenő betűk típusát, színét, méretét (Font) és számos egyéb jellemzőt is. A Reset gomb az előző beállítást hozza vissza.

A New választása újabb almenük kinyitását eredményezi:

Itt a Documents almenüiből kezdeményezhetjük a programcsomag által támogatott dokumentumok létrehozását. Megjegyzendő az is, hogy az így létrehozott dokumentumok mentésekor az Asztalt tartalmazó könyvtárat kezeli a program alapértelmezettként.

Új dokumentumon kívül indíthatunk innét új mappa, link, adatbázis, IMAP-, POP3-, VIM- (Vendor-Independent Messaging) (ez egy pl. a Lotus által is támogatott levelező szabvány) és FTP-account elkészítését, hírolvasás (News) beállítását, postafiók készítését kimenő leveleinknek (Outbox), új keresést (Search...) és új csatornára való előfizetést (Subscriptions) is kezdeményezhetünk.

Az asztal használatakor ügyelni kell arra, hogy a program nem engedi a Windows-ban megszokott törlést, azaz az egyes törlendő ikonok rádobását a lomtár ikonjára. A törlést kezdeményezhetjük az ikon kijelölésével, majd a Delete gomb megnyomásával, ill. az ikonra mutatva a jobb egérgomb lenyomásakor feljövő gyorsmenü Delete pontjának kiválasztásával. Mindkét esetben a törlésre visszakérdez a program, és ha itt a Yes-t választjuk az adott objektum a StarOffice 5.1 saját lomtárába és nem a Windows lomtárba kerül!

Amennyiben egy parancsikonra klikkelünk az egér jobb gombjával, a gyorsmenüben két lehetőségünk is van a tulajdonságok megvizsgálására:


Menük és eszköztárak a StarOffice 5.1 felhasználói felületén

A StarDesktop legfelső során alaphelyzetben hat legördülő menü található. Az itt lévő menüpontok egy része a megszokott funkciókat látja el (megnyitás, mentés, ablakok különféle elrendezése, stb.).

Ez a fejezet csak a programspecifikus részek leírását adja meg.


Legördülő menük a StarOffice 5.1-ben


A File menü New pontjának kiválasztása ugyanazt eredményezi, mint az asztalnál leírt gyorsmenüben.

Amennyiben az AutoPilot-ot választjuk, úgy az egyes dokumentumaink létrehozását varázslók fogják segíteni. Ezen a módon kezdeményezhetjük: levél, fax, előjegyzési napló, emlékeztető feljegyzés, bemutató, Web-lap, táblázat, jelentés, űrlap, lekérdezés készítését, valamint átvehetjük a Microsoft Office programcsomagban használt sablonjainkat, és beállíthatjuk Internet kapcsolatunkat is.

Ha nem ablakban futtatjuk a programcsomagot, akkor az Exit (Ctrl+Q) választásával léphetünk ki a programból.


Az Edit menüben a szokásos szerkesztési-keresési funkciók találhatók, valamint az AddressBook, amivel személyes címjegyzékünket kezelhetjük.

Ugyancsak itt található a FrameSet, ami frame-mel rendelkező dokumentumok szerkesztését teszi lehetővé (lásd még: HTML-dokumentumok létrehozásának lehetőségei a StarOffice 5.1-ben című fejezetben).

A View legördülő menüben állíthatjuk be a munkafelületünk alapszerkezetét. Itt kapcsolhatjuk ki/be az Explorer ill. a Beamer megjelenítését (lásd még: Az Explorer és A Beamer című fejezeteket), valamint a Toolbar segítségével itt szabhatjuk meg, hogy mely eszköztárak legyenek láthatóak.

HTML-dokumentum megjelenítésekor lehetőségünk lehet a forráskód megtekintésére is (HTMLSource).

Jól használható a munkaterület megnövelésére a FullScreen, aminek hatására pl. a böngészést a teljes képernyőn folytathatjuk.

Itt állíthatjuk be a program megjelenését Ablakosra ill. az alapértelmezett IntegráltDesktopra (lásd még: A StarOffice 5.1 asztala c. fejezetben).

A Tools menüt legördítve három funkció kezelése válik lehetővé:

A Windows legördülő menüben a nyitott ablakok munkaasztalon való elhelyezkedését szabhatjuk meg a szokásos módon. Megjegyzendő, hogy ha az első helyen lévő NewWindow-t kiválasztjuk pl. a szövegszerkesztőben, az adott dokumentum két, különálló ablakban jelenik meg, ami lehetőséget ad egy hosszabb dokumentum két, egymástól távoli részének egyidejű megjelenítésére, szerkesztésére (megj.: hasonló az MS Word Ablak/Felosztás menüpontjához).

A Help menü pontjai sorrendben a következők:

Meg kell jegyezni, hogy a felső menüsor az éppen aktív alkalmazásnak megfelelően kiegészül ill. módosul. Az előzőekben felvázolt szerkezet tekinthető az alapnak, vagyis ez található meg akkor, ha a StarDesktop asztala az aktív.


A StarOffice 5.1 felső ikonsora (Function Bar)

A StarDesktop felső eszközsora a következők szerint épül fel balról jobbra haladva:

Az első ikon segítségével az éppen aktív dokumentumra vagy kijelölt ikonra mutató linket helyezhetünk el a Kedvenceink (itt: Bookmarks) között. Maga a művelet úgy történik, hogy megnyitjuk az Explorer Bookmarks részét, illetve azt a részt, ahova a linket el akarjuk helyezni (lásd még: Az Explorer című részt), majd rámutatunk a Bookmark ikonjára, lenyomjuk az egér bal gombját és lenyomott gombbal a célhelyre mutatunk, majd felengedjük a gombot. A művelet hatására a célhelyen létrejön egy link, amire ha a későbbiekben ráduplázunk, elindul az adott alkalmazás, betöltve az adott dokumentumot, vagy a böngésző behívja a hivatkozott oldalt stb.

A Bookmark mellett található beviteli mezőbe kell beírni a megjelenítendő Web-címet, de megadhatunk a helyi meghajtónkra vagy a helyi hálózatra vonatkozó bármilyen elérési utat is, az alábbi forma szerint:

A következő négy ikon a böngészőkben megszokott Vissza, Előre, Leállítás, Kezdőlap gomboknak felelnek meg, de hatásuk nem csak böngészéskor van, hanem minden egyéb műveletnél is használhatóak (pl. ha megnyitottunk egy új könyvtárat, a vissza gombbal az előzőhöz juthatunk).

A Kezdőlap (Home) hatása attól függ, hogy a program első indításakor engedélyeztük-e, hogy a StarOffice 5.1 legyen az alapértelmezett böngészőnk, vagy a már meglévő böngésző mellett döntöttünk-e. Ez utóbbi esetben megadhattuk azt is, hogy átvegye-e ennek beállításait, ha így határoztunk, akkor a StarOffice-ban is az eredeti böngészőnél meghatározott kezdőlap lesz aktív.

Amennyiben a StarOffice 5.1 lett az alapértelmezett böngészőnk, úgy a kezdőlap a program honlapja lesz, de ezt bármikor módosíthatjuk a Tools/Options/Browser/Other segítségével.

Tovább haladva az ikonsoron, ismét két, böngészőkből ismert elem következik:

A következő csoport a Megnyitás, Mentés, Üzenet küldése (e-mail), Nyomtatás ikonjait tartalmazza.

Az ezt követő két ikoncsoport szolgál a megszokott szerkesztési műveletek elvégzésére: Kivágás, Másolás, Beillesztés, Visszavonás, Visszavonás visszavonása (Redo).

A továbbiakban a StarDesktop két különleges elemének, az Explorer-nek és a Beamer-nek a ki-bekapcsolására szolgáló gomb következik, melyek bemutatására a későbbiekben még sor kerül, hasonlóan a következő Navigátor és Stíluslista funkciókhoz, ez utóbbiak csak bizonyos alkalmazásokban aktiválhatóak.

A jobb szélen lévő két ikon közül az első a már említett Help Agent aktiválását eredményezi, míg a legutolsóval válthatunk Online és Offline üzemmód között.

A felső ikonsor használatát mindenképpen célszerű alaposan elsajátítani, mivel ez - eltérően a többi eszköztártól - mindig a rendelkezésünkre áll, függetlenül attól, hogy éppen milyen alkalmazást használunk.


A StarOffice 5.1 második eszköztára (Object Bar)

A StarDesktop-on alapesetben még egy eszköztár látható, aminek segítségével megszabhatjuk a munkafelületünk megjelenését.

Az itt található első elem egy rövid tulajdonságlapot jelenít meg a kiválasztott objektumról (az asztalnál leírtakhoz hasonlóan).

A következő ikont használva az adott könyvtárszerkezetben egy szintet felléphetünk.

A további ikoncsoport kilenc tagja beállítja az aktuális könyvtár megjelenítési környezetét az alábbiak szerint, jobbról balra haladva:

Az alábbi képen erre láthatunk mintát, ahol jól látható, hogy a kapott szerkezet nagyon emlékeztet az Interneten előszeretettel alkalmazott Frame-ekhez.

A képen a Layer2 beállítás látható, bekapcsolt Preview és Description mellett. A keretek szerkezete a többi Layer lehetőséget kihasználva az ikon rajzolatának megfelelően alakul.

Az eszköztár utolsó ikonját (Multiple Search) aktiválva különféle kereséseket hajthatunk végre. Fontos, hogy mielőtt a keresést megkezdenénk, kapcsoljuk be a View/Status Bar menüpontot!

A keresés menete a következőképpen alakul:

Néhány megjegyzés a kereséssel kapcsolatban:

Ha nem aktív a Multiple Search, akkor is lehetőségünk van egyszerű keresés végrehajtására: beírjuk a keresendő objektum kezdőbetűjét, melynek hatására az első ilyen karakterrel kezdődő elemre kerül a kiemelés az éppen aktív területen.


A Hyperlink Bar

Ezt az eszköztárat akkor érdemes bekapcsolni, ha a StarOffice-t HTML vagy egyéb hiperhivatkozásokat tartalmazó dokumentum készítésére használjuk.

A baloldali beviteli mező az adott Internet-cím vagy egyéb hivatkozás rövid megnevezésére szolgál. Érdemes használni olyan címek esetén, amelyek csak kevéssé utalnak a tartalomra.

Az ezt követő mezőbe kell a megfelelő Web-címet beírni.

A következő ikont alkalmazva megadhatjuk egy dokumentumunkat Frame-ként.

A Hyperink ikonnal folytatódik a sor, amit megnyomva az adott URL-cím linkként bekerül a szerkesztett dokumentumba, a kurzor aktuális pozíciójába.

Majd ismét egy már ismerős ikonnal találkozunk (Link), amivel az adott Web-cím azonnal áthelyezhető a Kedvencekben (Bookmarks).

Az utolsó, távcsövet ábrázoló ikonnal kezdeményezhetünk keresést az Interneten. A gomb benyomásakor legördül egy menü, amely tartalmaz néhány előre beállított kereső helyet (lásd még: Az Internet legfontosabb opciói című részt).


A Windows-zal integrált Tálca és Start-menü

Mint az előzőekben már láttuk, alapértelmezetten a StarOffice 5.1 mintegy eltakarja a Windows eredeti munkaasztalát és egy saját desktop-pal helyettesíti. Ebben az esetben a tálca is megváltozik, tulajdonképpen a programcsomag magába integrálja a Windows tálcáját és az összes éppen futó alkalmazást itt külön gombokként jeleníti meg, beleértve a StarOffice-on belül indítottakat is.

Ha a programcsomagot ablakos üzemmódban futtatjuk, akkor az egész StarOffice 5.1 kap egy gombot a Windows Tálcáján.

A megváltozott Start gomb mellett találunk egy íróasztalt ábrázoló ikont, aminek használatával bármikor visszajuthatunk az alapértelmezett Asztalhoz (lásd még a StarOffice 5.1 Asztala című részt).

A Start gombot lenyomva egy megváltozott Start-menü kerül elénk.

Az ábrán jól látható, hogy a hagyományos Windows funkciók innét is elérhetők maradtak.

Ha például a Program Files-ra ráállunk az egérmutatóval, ugyanaz a lista ugrik fel, mint az alaprendszerben.

A Settings alatt megtaláljuk a Vezérlőpultot és a Nyomtatókat, a Bookmarks tartalmazza a Kedvenceket stb.

Néhány elem hatása azonban megváltozott, így a Help nem a Windows, hanem a StarOffice 5.1 súgóját hívja meg, a Find hatására is a StarOffice-ba beépített kereső jelentkezik.

Észrevehetjük azt is, hogy a startmenü felső részéről eltűnt az MS-Office dokumentumainak kezelésére szolgáló rész (a Start/Progam Files csoport végére került...), helyét a StarOffice 5.1 által felkínált néhány alkalmazás indítási lehetősége vette át. Ezek hatása megegyezik a File/ New-nál leírtakkal.

Ide azok programrészek kerültek, amelyekről a készítők úgy gondolták, a leggyakrabban használatosak. A többi lehetőség a More résznél érhető el.


Az Explorer

A programcsomag megjelenésekor a Beamer mellett az Explorer volt egy olyan új eszköz, aminek használata képes jelentősen leegyszerűsíteni a felhasználó munkáját. Az Explorer sokban hasonlít a Windows Intézőjére, ezért viszonylag egyszerűen elsajátítható a kezelése.

Az Explorer legegyszerűbben a View/ Explorer, vagy a felső ikonsor (Function Bar) megfelelő elemével jeleníthető meg.

Érdemes megfigyelni a megjelenő rész jobb oldalán, felül található két kis kapcsolóelemet.
A felső jel (Hide/ Show) alkalmas az Explorer gyors megjelenítésére ill. elrejtésére.
Az alatta lévő kis kapcsoló (Stick/ Floating) használható arra, hogy a munkaasztalon lerögzítsük az Explorer-t, ilyenkor mintegy a megnyitott alkalmazás fölé úszik be, eltakarva ennek egy részét. Ha a rögzítést feloldjuk (Floating), az Explorer megjelenésekor lekicsinyíti azt az ablakot, ami az előző esetben alá került. Ezeket a kapcsolókat a Beamer-nél is használhatjuk.

Az Explorer területén alaphelyzetben hat darab gombot találunk. Ezek számát igényeinknek megfelelően módosíthatjuk is a New Group segítségével. Benyomva ezt a gombot, egy párbeszédablak ugrik elő, ahol meg kell adni a kívánt nevet (Generale fülnél), majd átváltva a Bookmark fülre, megadhatunk egy URL-t, illetve tallózhatunk a saját gépünk, vagy a helyi hálózat számunkra elérhető könyvtárai közt (Directory...), vagy megadhatunk magunk is egy elérési útvonalat.

A fenti eljárást követve az Explorer gombsora új elemmel bővül, ami tulajdonképpen egy, az adott helyre mutató link, ebből következően ha töröljük, maga a célkönyvtár nem törlődik.

A keletkezett új csoport kezelése a későbbiekben az elemen való jobb egérgomb kattintásra előtűnő gyorsmenüben történik.

A felső pont megnyitja a csoportot, majd a következő három bejegyzéssel a csoport megjelenését szabhatjuk meg (nagy ill. kis ikonok, hierarchikus). Ha a Display Documents aktív (ezt az előtte megjelenő pipa jelzi), akkor az Explorer ablakán belül megjelennek az adott könyvtárban lévő fájlok is, ellenkező esetben a könyvtárra való dupla kattintás hatására az Explorer mellett nyílik meg egy új terület, amelyik a fájlbejegyzéseket is mutatja. Az Update frissíti a megjelenő tartalmat. A Rename group-pal átnevezhetjük, míg a Remove group-pal törölhetjük a csoportot.

Természetesen, ha a csoportunk egy könyvtárra mutat bármilyen fájl- illetve könyvtárműveletet végrehajthatunk itt is a megszokott egérrel való vonszolással.

Tovább haladva az Explorer gombsorán az E-mail&News következik. Ide célszerű helyezni a bejövő és a kimenő levelekre, valamint a hírolvasásra vonatkozó beállításainkat tartalmazó elemeket. Ezeket akár itt is létrehozhatjuk, ha az üres területen jobb egérgombbal kattintva a New/POP3 Account... (bejövő levelezés beállítása), a New/Outbox...(kimenő levelezés beállítása), illetve a New/News... (hírolvasás beállítása) menüpontokat választjuk.

Fontos tudni, hogy addig, ameddig nem definiáltunk legalább egy Outbox-ot, nem tudunk levelet írni vagy küldeni, hiszen a kimenő leveleink ezentúl itt tárolódnak.

Az Explorer Tasks gombját használva egy ikonsor tölti ki a teret, amely teljes egészében megfelel a File/New vagy a Start-ból indítható alkalmazások listájának. Innen is elérhetünk minden, a programcsomagban meglévő lehetőséget.

A Work Folder alaphelyzetben a C meghajtó dokumentumok mappájának elemeit tartalmazza, de ezt is megváltoztathatjuk tetszésünk szerint a jobb egérgomb menüben a Properties segítségével.

A Bookmarks tartalmazza a Kedvencek mappa elemeit, ami a program minden elindításakor frissül az új bejegyzésekkel, módosításokkal. Itt is át tudjuk azonban szerkeszteni, pl. a "Húzd és ejtsd" módszerrel, vagy alkalmazhatjuk az "A StarOffice 5.1 felső ikonsora (FunctionBar)" című résznél leírtakat.

A StarOffice 5.1 egyik legsokoldalúbban használható részét az Explorer gombbal aktiválhatjuk.

Ezen belül az alábbi részek érhetőek el:

Az Address book megnyitásával lehetőségünk van egy előre elkészített címjegyzék megnyitására (Tables/Address), szerkesztésére, amelyet a későbbiek során más dokumentumunkba is beépíthetünk.

Ugyanitt található még három rész a Form (űrlap), a Queries (lekérdezés), valamint a Report (jelentés).

Ezekre alaphelyzetben hiába duplázunk rá, semmi sem történik. Itt az egér jobb gomb, majd a helyi menüben a New-t választva tudunk megfelelő objektumot létrehozni. Tulajdonképpen innét lehet a legegyszerűbben a felsorolt adatbázis-műveleteket végrehajtani a Tables bejegyzésből nyíló táblázatokra (lásd még: A StarBase 5.1 adatbázis-kezelő használatának alapjai című fejezetet).

Az űrlap készítésénél választhatunk, hogy azt szövegszerkesztővel, táblázatkezelővel, esetleg prezentációkészítővel akarjuk-e elkészíteni, illetve rendelkezésünkre áll a robotpilóta (Auto Pilot), ami varázslóként segíti munkánkat.

Amennyiben adatbázissal akarunk dolgozni, célszerű egy táblázat létrehozásával kezdeni, és azt a Tables részbe helyezni, mivel így a választható táblázatok listájába bekerül az adatbázisra vonatkozó eljárások elindításakor (Form, Queries, Report).

A Bookmarks megnyitása az előzőekben leírtakat eredményezi.

A Gallery résznél találjuk a programcsomaggal együtt kapott kiegészítőket, azaz egy kép- és hanggyűjteményt:

A felsorolt elemek az Office51\Gallery könyvtárban helyezkednek el, ezeket szabadon bővíthetjük saját gyűjteményünkkel. Az animációkat tartalmazó könyvtárban animált gif-ek találhatóak, ezek használatát támogatja a programcsomag minden alkalmazása.

A Gallery bármely elemét könnyen beilleszthetjük dokumentumainkba. Ha ráduplázunk például a Maps bejegyzésre, automatikusan megnyílik a Beamer és itt azonnal tallózhatunk a megjelent térképek között. Miután kikerestük a kívánt ábrát, egyszerűen egérrel rávonszoljuk a céldokumentumra (természetesen ennek megnyitva kell lennie), ahova a beszúrási ponthoz az azonnal bekerül.

A Help ág szétbontásával két újabb lehetőség válik elérhetővé:

A Help alatt a Recycle Bin található, ami nem azonos a Windows lomtárával, ide csak azok az elemek kerülnek, amelyek törlését a StarOffice-ból kezdeményeztük.

A program a bejegyzés mellett folyamatosan mutatja egy számmal, hogy éppen hány elem található benne. Az itt lévő elemeket úgy tudjuk visszaállítani, hogy a Recycle Bin-re ráduplázunk, majd a visszaállítandó fájlra, fájlcsoportra, linkre vagy könyvtárra rámutatva, a jobb egérgomb hatására megjelenő menüből kiválasztjuk a Restore pontot.

Ha ugyanitt a Delete-et alkalmazzuk, az végleges törlést jelent.

Itt nem működik az a Win9x rendszerekben használható trükk, hogy ha a Shift lenyomásával húzzuk a törlendő elemet a Lomtárra, akkor véglegesen töröljük.

A Samples ágat kibontva a következő képet kapjuk. Az itt található alkönyvtárakban a program képességeit reprezentáló példadokumentumokat találunk. Így találhatunk itt példát néhány adatbázis megvalósítására, a rajzolóprogrammal (StarDraw 5.1) készített rajzokat, példa prezentációkat, táblázatokat és szöveges dokumentumokat, valamint egy honlap megvalósítását.

Mindenképpen érdemes ezeket áttekinteni, mivel jól reprezentálják a StarOffice 5.1 programcsomagban rejlő lehetőségeket, valamint segíthetik a program használatának elsajátítását, sőt átszerkeszthető mintaként is felhasználhatók.

A StarShedule segítségével elindíthatunk egy könnyen használható határidő napló/feladatütemező alkalmazást, ami rendelkezik csoporttámogatással is. Létrehozhatunk új felhasználót a My Computer ikonon jobb egérgomb, majd a gyorsmenüben megjelenő New user pont kiválasztásával. Az Events az esemény, míg a Task a feladatközpontú megjelenítést teszi lehetővé.

A Templates résznél számos sablont találhatunk a legkülönfélébb dokumentumok létrehozásának segítésére. Feltétlenül javasolható az ezekkel való részletes megismerkedés, mivel használatukkal sok idő és energia takarítható meg.

Ügyeljünk arra, hogy a sablonok a telepítéskor beírt adatainkat veszik át, ezért ha valamelyik nem megfelelő, módosítsuk a Tools menü Options.../General/User Data hatására megjelenő adatlap módosításával.

A Work Folder ág az alapértelmezett Dokumentumok mappát tartalmazza, alapesetben csak a könyvtárbejegyzések látszanak, de itt is használhatjuk az Új csoport létrehozásánál leírt módszert, azaz az egér jobb gomb lenyomása az Explorer feliratú gombon, majd a gyorsmenüben a Display Documents aktívvá tétele után a fájlok is látszani fognak.

A Workplace tulajdonképpen mind felépítésében, mind pedig használatában nagyon hasonló a Windows Intézőjéhez. Itt egy helyen találjuk az összes rendelkezésünkre álló helyi, illetve belső hálózati erőforrást, valamint innét közvetlenül elérhetjük a legfontosabb rendszereszközöket is.

A System ágat megnyitva elérhetjük az ábrán látható eszközeinket, de innét tudunk a legegyszerűbben visszakapcsolni a Windows asztalán lévő ikonjainkhoz is (nem a Windows-os asztal jelenik meg, hanem a StarOffice asztalára kerülnek a Windows-os ikonok, akkor is, ha a programban más asztalt definiáltunk).

Az Explorer használatát nagyon megkönnyíti, ha megjegyzünk néhány szabályt:

Bármelyik elemre duplán kattintva annak tartalma az Asztalra kerül. Ha ez könyvtár, akkor a benne lévő alkönyvtárak ill. fájlok jelennek meg. Amennyiben támogatott dokumentum, úgy a megfelelő alkalmazást elindítva fogjuk az Asztalon megtalálni (ebben egyetlen kivételt a Gallery jelent, lásd az erről szóló részben);


A Beamer

A Beamer egy teljesen új eszköz az irodai szoftvereknél. Jelentősége abban áll, hogy még könnyebbé teszi a dokumentumok szerkesztését egérműveletekkel. Maga a Beamer szó egy textilipari szakkifejezés, azt a munkást hívják így, aki a festéshez a szövetet felteríti a megfelelő helyre. A Beamer-nek a program készítői hasonló szerepet szántak, talán hívhatnánk megjelenítőnek, felvetőnek is.

Bármi, amit a Beamer megjelenít, egyszerű vonszolással beilleszthető az éppen aktív dokumentumba, mint erre már láttunk példát a Gallery használata esetén. A Gallery-n kívül alkalmas a címjegyzékünk közvetlen megjelenítésére is, ahonnét kiválasztva egy elemet, egyszerűen áttehetjük egy másik dokumentumba.

Ha az Explorer-ben kiválasztjuk az E-mail&News gombot és itt ráállunk a bejövő leveleknek kialakított elemre, a Beamer azonnal megjeleníti a leveleink legfontosabb jellemzőit (feladó, tárgy, olvasottnak jelölt-e, dátum). Amelyik levelet kiválasztjuk, az azonnal megjelenik az asztalon.

Nagy segítséget nyújthat a fájlokkal való műveletekben is, hiszen itt is tudjuk kezdeményezni mindegyiket az egérrel való vonszolással ugyanúgy, mint az jobb egérgomb hatására megjelenő menüvel.

Nagyon egyszerűen rendezhetjük fájljainkat, ha használjuk a Beamer felső sorát a rendezéshez.

A Title feliratú gomb benyomása a megjelenített listában a fájlokat név szerinti emelkedő sorrendbe rendezi, amit a felirat mellett megjelenő felfelé mutató nyilacska is jelez. A gomb ismételt lenyomása fordított sorrendet eredményez. Ennek megfelelően rendezhetünk típus, méret és az utolsó módosítás dátuma szerint is, a megfelelő gombok használatával.

Végezhetünk egyszerű vagy összetett keresést is a Beamer ablakában, a MultipleSearch-nél leírtaknak megfelelően (lásd: A StarOffice 5.1 második eszköztára (ObjectBar) című fejezetben).

Itt is megtaláljuk az Explorer-nél bemutatott Show/Hide és Stick/ Floating gombokat, melyek használatával rugalmasan tudjuk munkakörnyezetünket alakítani (lásd még: Az Explorer című fejezetet).

Az Explorer és a Beamer is alaphelyzetben úgynevezett dokkolt ablakok (Docking Windows), ami azt jelenti, hogy a munkaterületen csak meghatározott helyen jelenhetnek meg (lásd a 2. sz. mellékleten). Ha ezt valami okból kényelmetlennek tekintjük, bármelyiket közönséges ablakká tehetjük úgy, hogy a megnyitott Explorer-en vagy Beamer-en egy üres területre duplázunk lenyomva tartott Ctrl-gomb mellett. Az így kapott ablakkal minden jellegzetes ablakművelet elvégezhető, azaz tetszőleges helyre áthelyezhető, átméretezhető, tálcára letehető, kinyitható és bezárható.

A fenti eljárást megismételve az ablakok ismét visszakerülnek eredeti helyükre.

A program készítői összességében egy teljesen egyéni, de igen jól használható kezelői felületet alkottak. Amennyiben a felhasználók megértik a rendszer logikáját, lehetőségük van egy olyan, - testreszabható, az általános igényeket messze kielégítő - felhasználói felületen dolgozni, ami szinte feleslegessé teszi a Windows asztalának használatát.

Fontosnak tartom megjegyezni azt is, hogy a program a Win9x rendszertől különböző támogatott platformokon is azonos munkakörnyezet kialakítását teszi lehetővé, ezzel is segítve a felhasználókat.

A felhasználói felülettel kapcsolatban az jelenthet problémát, hogy az MS-Office használatához szokottaknak ezt meg kell tanulni, míg a többi alapalkalmazás a Microsoft termékeihez hasonlóan kezelhető. Dolgozatomban ezért is szenteltem a legnagyobb teret éppen a felület leírására.

A programcsomagot iskolai közegben alkalmazva lehetőséget nyújt az alapvető fájl- és könyvtárműveletek megtanítására is. A tanultak jórészt alkalmazhatóak a Windows Intézőjében való munkában is.
 


8 Forrás: www.stardivision.com



Vissza    Címlap    Előre