A StarOffice 5.1 Help-je

Az előzőekben már volt szó a Help egyes lehetőségeiről, úgy mint Help Agent, Tips, Extended Tips. A StarOffice 5.1 ezeken kívül rendelkezik egy részletes, tematikus Help-pel is, amit pl. a felső menüsor, Help/Contents pontjánál érhetünk el.

A megjelenő ablakban az alábbi kezelőelemeket használhatjuk:

Az egész Help hipertextes formában íródott, és a linkeket az eltérő szövegszín jelzi, ezekre kattintva a hivatkozott helyre jutunk. A súgóban való mozgáshoz használhatjuk a felső eszköztár előre ill. vissza gombjait is.

Szükség esetén bármikor előhívhatunk egy helyzetérzékeny súgót, legegyszerűbben az F1-gomb megnyomásával. A Help Agent aktiválásakor a megjelenő ablakban az adott feladathoz, helyzethez kapcsolódó témakörök rövid leírását olvashatjuk, illetve a linkek segítségével juthatunk a számunkra fontos információhoz.

Amennyiben a részletekre is kíváncsiak vagyunk, nyomjuk be az eszköztáron jobbra az utolsó gombot, aminek hatására a teljes Help-et tartalmazó rész ugrik elő.

Ha a mellette levő kérdőjelre kattintunk, az ábrán látható kereső aktiválódik, ahova kérdéseinket megfogalmazva kezdeményezhetünk keresést. A Search gomb megnyomása után a program szerencsés esetben megjelenít egy linkeket tartalmazó listát, ezek segítségével választ kaphatunk kérdésünkre.

A két nagyítót, valamint a távcsövet ábrázoló gomb használata megegyezik az előzőekben leírtakkal.

A teljes súgótól eltérően itt magán a Help Agent ablakon találjuk meg a navigáló (vissza, előre, állj) gombokat, a program felső eszköztárán (Function Bar) lévők itt nem használhatóak.

A bal oldali gomb lenyomása esetén bárhonnét visszatérhetünk ahhoz a részhez, amely a Help Agent aktiválásakor megjelent.

A Stardivision programfejlesztői alapvetően jól használható súgórendszert alakítottak ki, de néhány dolog eléggé elnagyoltan, szűkszavúan szerepel, egy kezdő felhasználó számára csak nehezen található meg.

Sajnos a Help Agent gyakran nem az adott részhez illő magyarázattal jelentkezik aktiválásakor.

Ugyancsak hiányoltam a Help-ből a példákat olyan területen, mint a táblázatkezelő függvényei, ahol egy néhány szavas leíráson kívül semmi egyéb segítséget nem ad a program. Valószínű, hogy a megvásárolható dobozos termék felhasználói kézikönyvében részletesebb információk találhatóak, de erről nem állt módomban meggyőződni.


A legfontosabb alkalmazások munkakörnyezetének beállítása

A mindennapos munkavégzés során gyakran van szükség arra, hogy megváltoztassuk az adott alkalmazás alapjellemzőit (Default). Gondoljunk csak arra, hogy milyen zavaró lehet egy csak angol nyelvet támogató szövegszerkesztőben magyar szöveget írni, miközben be van kapcsolva az automatikus helyesírás-ellenőrzés vagy az automatikus javítás.

Az általánosan használt Microsoft programokban erre általában az adott alkalmazásnál az Eszközök/Beállítások menüpontban van lehetőségünk.

A StarOffice 5.1 némileg eltér ettől. Itt az összes területre vonatkozó beállításunkat bárhol megváltoztathatjuk, ha a Tools/Options menüpontot kiválasztjuk.

Az egyes részek között a Netscape Communicator-ban a Properties-nél használthoz hasonló szerkezetben mozoghatunk (lásd még: Legördülő menük a StarOffice 5.1-ben című fejezetben).

Itt egy-egy ágat kinyitva megtaláljuk a kapcsolódó témaköröket. Ha valamelyiket kiválasztjuk, a jobbra lévő párbeszédablakban megjelennek a beállítási lehetőségek.

A következőkben bemutatom azokat a területeket, amelyek tapasztalatom szerint a legfontosabbak a mindennapi munka során.


A General legfontosabb beállításai

Az itt található első lehetőségről (User Data) már volt szó az előzőekben (lásd még: Az Explorer című fejezet).


Az Internet legfontosabb opciói


A Browser legfontosabb opciói

Itt ugyanazokat a szempontokat kell figyelembe vennünk, amikre az előző részben utaltam, azaz nem célszerű átállítani semmit, ha nem a StarOffice 5.1 az alapértelmezett böngészőnk. Amennyiben mégis az, úgy itt állíthatjuk be többek között az ideiglenes Internet-fájlok tárolására szolgáló tárterület nagyságát (Cache), a cookies fogadásával kapcsolatos intézkedéseket (Cookies), a kezdőlap beállításait (Other/Homepage) is.


A Text pont legfontosabb beállításai


A Spreedsheet Documents (táblázatkezelő) opciói:

A többi pont beállításai részben hasonlóak az előzőekben felvázoltakhoz, azok alapján értelmezhetőek, illetve csak nagyon speciális igények esetén szorulnak változtatásra.

A programcsomag összességében jól kezelhető beállítási lehetőségekkel teszi lehetővé az egyes alkalmazások munkakörnyezetének kialakítását.

Nagyon szegényesnek találtam viszont az adott területhez nyújtott segítséget, a Help gomb megnyomása a legritkább esetben eredményezte a szükséges információ megjelenését, ami annál is furcsább, mert közben némi keresés után általában eljutottam a kívánt részhez.

Ugyancsak hiányoltam az alapértékek (Default) visszaállításának lehetőségét a legtöbb helyen, ami egy iskolai használat esetén megnehezíti a rendszergazda életét, hiszen így minden értéket egyesével kell egy esetleges elállítás esetén visszahozni.


A StarOffice 5.1 iskolai közegben leggyakrabban használható alkalmazásainak rövid bemutatása

Ebben a részben a programcsomag három alapvető alkalmazását igyekszem röviden bemutatni, kiemelve azokat a részeket, amelyek különböznek az általánosan elterjedt MS Office 97-ben alkalmazott megoldásoktól (a fejezet ennek ismeretét feltételezi).

Az utolsó részben pedig a StarOffice 5.1-nek a HTML-dokumentumok létrehozásában való használatát mutatom be, mivel - véleményem szerint - ez a terület az általános iskolai oktatásban is egyre nagyobb szerepet fog kapni.


A StarWriter 5.1 rövid bemutatása

A StarOffice 5.1 szövegszerkesztő alkalmazása rendelkezik a korszerű programtól elvárt összes lehetőséggel, sőt a megszokottnál is több fájlformátumot ismer, és nagyon jó az Internet-támogatása.

Ha új dokumentum létrehozását akarjuk indítani, akkor talán a legkézenfekvőbb az Explorert aktiválni és ott választani ki a megfelelő alkalmazást. Természetesen használhatjuk ugyanerre a célra a Start menüt, vagy az jobb egérgomb hatására megjelenő gyorsmenü New pontját, de akár a File/New kiválasztását is (lásd még: Legördülő menük a StarOffice 5.1-ben és Az Explorer című fejezetekben).

Ha létező dokumentumot akarunk megnyitni, akkor ezt legegyszerűbben a File/Open menüpontnál kezdeményezhetjük, de a támogatott fájlformátumok megnyithatóak a munkaasztalról, a Beamer-ből vagy az Explorer-ből is, ha az ikonjára duplán rákattintunk.

Ha az Open lehetőséget választjuk, előjön egy ablak, ahol lehetőségünk van mozogni az egyes meghajtók, illetve könyvtárak között.

A felső ikonsor első tagja a rövidített, a második pedig a részletes megjelenítést állítja be. Érdemes megjegyezni, hogy a harmadik ikon egyszeri lenyomásával egy szintet léphetünk fel, de ha egy rövid ideig nyomva tartjuk felette az egér bal gombját, előjön az ábrán látható választék, melynek segítségével könnyen navigálhatunk meghajtóink, könyvtáraink között.

Az ettől jobbra található gomb segítségével új könyvtárat készíthetünk, míg az utolsó az alapértelmezett könyvtárat teszi aktuálissá.

Sok megjelenített fájl esetén hasznos az a lehetőség, hogy a Filename sorba begépelve a megnyitandó fájl nevének néhány karakterét, egy gyorskereső aktiválódik, így gyorsabban célhoz juthatunk. Amennyiben a mező végén lévő kis nyílra kattintunk, egy felgördülő ablakban láthatunk egy listát az utóbbi időben megnyitott dokumentumokról, ahol ki is választhatjuk a szükségeset.

A File type-nál választhatjuk az aktuális könyvtárban lévő összes fájl (All), vagy csak bizonyos fájltípus megjelenítését.

A StarWriter betöltődése után egy tapasztalt Word felhasználó viszonylag hamar eligazodik a felületen, bár néhány új dolog is mindjárt szembeötlik.

A programcsomag bármely részét is indítjuk el, találkozunk a már megismert felső menüsorral, de az adott felülethez alkalmazkodóan kibővült funkciókkal is. Ugyancsak megtaláljuk a felső ikonsort a már ismertetett elemekkel (lásd még: A StarOffice 5.1 felső ikonsora (Function Bar) című fejezetet).

Még két ikonsor jelenik meg alapbeállításban az adott alkalmazáshoz kapcsolódó tartalommal. Az egyik a dokumentumablak tetején található, a feladattól függően változó Object Bar, a másik pedig a dokumentumablak bal széléhez igazodó Main Toolbar. Mindegyik eszköztár ki/bekapcsolható, ha valamelyik eszköztár területén lenyomjuk az egér jobb gombját és a gyorsmenüben kiválasztjuk az illető elemet.

Hasonló módon bővíthetjük vagy szűkíthetjük is az adott eszköztárat, ha az előbbi eljárást követve a Visible Buttons-t választjuk. Itt kapunk egy újabb választékot, amiben pipa jelzi az adott ikon jelenlétét az eszköztáron. A program készítői egy olyan megoldást választottak, mely szerint az Object Bar felépítése mindig ahhoz a feladathoz igazodik, amely a dokumentumablakban éppen szerkesztés alatt áll. Ezért fordulhat az elő, hogy bár egy bejegyzés előtt pipát találunk, az ikonja mégsem látható az eszköztáron.

Szintén ehhez kapcsolódik egy másik jól használható megoldás, miszerint néhány ikongomb lenyomása egy újabb, kis eszköztár kiugrását (Floating Toolbar) eredményezi, amiből a feladat közvetlenül végrehajtható. Érdemes azt is megjegyezni, hogy van olyan "lebegő" (Floating) eszköztár, ami egyetlen kattintásra előugrik (pl. a rajz készítő Show Draw Functions), míg másoknál az egérgombot rövid ideig benyomva kell tartani az ikonra mutatva (pl. a betű színének meghatározásakor (Font Color) az egyszeres kattintás hatására a kijelölt rész betűszíne változik, de ha nyomva tartjuk az egérgombot, előjön egy színpaletta ahonnét választhatunk).

Arra is lehetőségünk van, hogy saját magunk is definiáljunk ikonokat az eszköztárhoz valamilyen feladat elvégzéséhez. Ebben az esetben használjuk az előzőleg említett gyorsmenü Customize... pontját.

A továbbiakban az egyes eszköztárakról elérhető funkciók rövid ismertetése következik. Az innét elérhető funkciók döntő többsége megtalálható a legördülő menü pontjai közt is, ezért ez utóbbival külön nem foglalkozom.

Az egyes funkciók felsorolásán túl megadom azoknak a pontoknak a leírását, amelyek lényegesen különböznek az MS Word 97-től.


A Status Bar aktiválódott pontjainak használata

A szövegszerkesztőt használva aktívvá válik két elem, amiről már röviden szóltam a StatusBar bemutatásakor.

Az egyik az ún. Navigator, ami a nagyobb terjedelmű dokumentumokkal való munka során lehet nagyon hasznos.

Bekapcsolva ezt a szolgáltatást előtűnik a Navigator ablaka. Az alsó hierarchikusan felépített ablakterület tartalmazza azokat az elemeket, amelyek a dokumentumunkban megtalálhatóak. Ha az objektumainkat megfelelően elneveztük, nagyon könnyen odajuthatunk bármelyikhez, ha itt kiválasztva ráduplázunk.

Ha egy megadott oldalhoz akarunk gyorsan eljutni, csak be kell írni a felső sor beviteli mezőjébe (ahol jelenleg az 1-es van).

Az ablak legalsó sorában kiválaszthatjuk a nyitott dokumentumok közül azt, amivel éppen dolgozni akarunk.

A felső ikonsor első eleme csak akkor aktív, ha mesterdokumentumon dolgozunk. Ilyenkor ezzel kapcsolhatunk át a normál ill. a mesterdokumentum nézet között.

Az ezt követő gomb benyomásakor egy választó eszköztár ugrik elő, ahol az alsó résznek megfelelő elemek vannak felsorolva. Ha például kiválasztjuk itt a táblázatokat, akkor a Navigator melletti két gomb segítségével a kurzorpozíciótól függően a következő vagy az előző táblázathoz ugrunk.

Az oldalszám beállítástól balra található a Drag Mode gomb, aminek használatával nagyon egyszerűen helyezhetünk el például hiperlinkeket a dokumentumunkba a következő módon:

Benyomjuk a Drag Mode gombot, és kiválasztjuk az Insert as hyperlink lehetőséget.

A dokumentumban arra a helyre állunk, ahol szeretnénk a hiperlinket elhelyezni, itt legyen a beszúrási pont.

Kikeressük a navigátor ablakában azt az objektumot, amelyre linkelni akarunk (pl. az Órarend nevű táblázatra), kijelöljük azt, majd egyszerűen áthúzzuk az elemet a dokumentumablakba.

A fenti eljárást követve létrejön egy eltérő színnel és aláhúzással jelzett hivatkozás, ami alapesetben örökli az objektum nevét (pl. Órarend), de ezt meg is változtathatjuk.

Ezt a lehetőséget kihasználva egy nagyobb dokumentumot könnyen kezelhetővé tehetünk, ill. azonnal alkalmassá az Internetes megjelenésre.

A következő két ikon csak akkor aktív, ha a Navigator ablakában címsor van kiválasztva. A bal oldali (Promote Chapter) alkalmas arra, hogy a kiválasztott címsort a hozzá tartozó résszel együtt a dokumentum eleje felé, míg a jobb oldali (Demote Chapter) a dokumentum vége felé helyezze át egy-egy címsornyit léptetve. (Hasonló az MS Word 97 Tagolás/ Feljebb v. Lejjebb lehetőségéhez).

Az ez alatti két ikonnal szintén a címsorokon végezhetünk műveleteket, előléptethetjük (Promote Level) ill. lefokozhatjuk (Demote Level) a vázlatszintnek megfelelően.

Ezektől balra állíthatjuk be, hogy a Navigator hány vázlatszintet jelenítsen meg; majd ugrásra használható gombok következnek: a lábjegyzet szövege és a horgonya között (Anchor<->Text), a lábjegyzethez (Footer), a fejléchez (Header).

A gémkapcsot ábrázoló gombbal (Reminder) emlékeztető jeleket helyezhetünk el az aktuális kurzorpozíciónál, amelyhez a Navigator Bar Reminder részének kiválasztása után bármikor odajuthatunk.

A Content View megnyomása azt eredményezi, hogy a Navigator belső ablakában csak egy kiválasztott elemcsoport (pl. Pictures) tartalma válik láthatóvá.

A bal szélső gombbal (List Box On/Off) a Navigator megjelenítő ablakát kapcsolhatjuk ki vagy be.

A Navigator Bar a Word-höz hasonló helyről, a függőleges gördítősáv alsó részén lévő gömb alakú gomb megnyomásával is aktiválható, majd a kiválasztott résznek megfelelően a dupla nyilakkal mozoghatunk a dokumentumban.

Érdemes megnézni a Navigator belső ablakában az egyes listaelemekre való jobb egérgomb hatására megjelenő gyorsmenüt, amivel sok funkció közvetlenül is elérhető.

A Status Bar másik aktiválódott eleme, a Navigator melletti ikonnal kapcsolhatjuk ki-be a stílustárat (Stylist On/Off). Bekapcsolásakor ezzel az ablakkal jelentkezik. Itt a felső ikonsorral választhatunk a megfelelő előre definiált formázási módok között. Az egyes gombok balról jobbra a következők:

A következő csoport első tagja (Fill Format Mode) alkalmas arra, hogy benyomása után a listából kijelölt formázást egérrel való söpréssel tegyük a dokumentumunk megfelelő részére (hasonló hatású az MS Word 97 formátum másolása funkciója).

A New Style by Example gomb alkalmas arra, hogy a kurzor helyének, ill. a kijelölt objektumnak megfelelő formázásokat egy általunk megadott néven behelyezzük a stíluslistába. Ugyanezt a hatást elérhetjük úgy is, hogy egyszerűen a kijelölt részt egérrel bevonszoljuk a listába, majd a megjelenő párbeszédablakban nevet adunk neki.

Az utolsó gomb (Update Style) arra használható, hogy az egyes stíluselemek jellemzőit megváltoztassuk. Ha a dokumentumunk formázásakor felhasználtunk egy stílust, majd a későbbiekben úgy döntünk, hogy ezen módosítani akarunk, tegyük a következőket:

A fenti eljárás hatásárra a dokumentumunk teljes területén az ezzel a stíluselemmel formázott részeken végbemegy a változtatás. Megjegyzendő, hogy ez a változtatás nem lesz globális érvényű, csak az adott dokumentumra fog vonatkozni.

Hasonló eredményhez vezet, ha a stíluslista egyik elemére jobb egérgombbal rákattintunk, majd a Modify pont kiválasztása után a kapott párbeszédablakban hajtjuk végre a kívánatos változtatásokat. Ugyancsak az itt megjelenő gyorsmenüben kezdeményezhetjük új listaelem felvételét (New...) vagy meglévő törlését (Delete...) is.

Érdemes megnézni a stíluslista alatti részen beállítható szűréseket is, ahol megadható például, hogy a listában csak a felhasználó által definiált elemek jelenjenek meg (Costom Styles), az összes elem (All), csak a dokumentumban már alkalmazottak (Applied Styles) stb.

A továbbiakban a másik két eszköztáron megjelenő elemek felsorolása következik, részletesen csak azokra térek ki, amelyek speciálisan a StarOffice 5.1-re jellemzőek.


A StarWriter Object Bar elemei

Az eszköztár összes, alapbeállításban meglévő elemét legegyszerűbben úgy tekinthetjük át, hogy az egyik üres területen jobb gombot nyomunk az egéren, majd kiválasztjuk a Visible Buttons részt.

A kapott lista első eleme bekapcsolja az eszköztár bal szélén az alapvető stíluselemeket tartalmazó választék listát.

A Font Name és a Font Size a betűválaszték és méret listáját jeleníti meg.

A következő öt pont segítségével beállítható a betűk félkövér (Bold), dőlt (Italic), aláhúzott (Underline), felsőindex (Superscript) és alsóindex (Subscript) megjelenítése.

Majd néhány bekezdésformázó gomb következik:

Három újabb gombbal a sortávolság változtatható meg, 1-es, 1,5-es, 2-es értékre.

A következő csoportban a sorszámozást (Numbering on/off) valamint a bekezdések kezdőjelét magadó (Bullets on/off) részek következnek. Az ezt követő két pont használatával növelhetjük (Increase Indent) vagy csökkenthetjük (Decrease Indent) a bekezdések behúzását.

Az Increase ill. Reduce Font alkalmazásával a bekezdés betűmérete növelhető vagy csökkenthető 2-2 pontos lépésekben.

Ezek után a betűk színéről (Font Color), a kiemelés (Highlighting) valamint az alkalmazandó háttér (Background Color) színéről intézkedő gombokat találunk. Figyeljünk oda ezeknek a gomboknak a használatakor, mert az egyszeri benyomás más eredményre vezet, mint a rövid ideig tartő nyomva tartásuk (lásd még: az eszköztárakról szóló általános részben).

A választéklista utolsó néhány eleme a következő:

A Page Preview elem eredetileg nem szerepelt a választéklistában, azt az egér jobb gomb, Customize (testreszabás) lehetőségének felhasználásával helyeztem ide. Ezen a módon szinte bármelyik funkcióhoz rendelhetünk gombot.

Mint az előzőekben már említettem, a felsorolt elemeken túl mások is kitölthetik az Object Bar területét attól függően, hogy éppen milyen jellegű objektum van kijelölve. Ennek megfelelően más lesz egy táblázat, egy szövegdoboz, vagy egy grafikai objektummal való munka esetén. Ilyenkor a leggyakoribb formázások innét is elérhetőek. Mivel az itt megjelenő ikonok rajza nagyon jól utal a feladatukra, ezek részletezésére nem térek ki. Figyeljünk azonban itt is az egyszeres kattintás és a nyomva tartás közti különbségre, és használjuk ki az ebben rejlő lehetőségeket.


A StarWriter Main Toolbar elemei

Az Object Bar-hoz hasonlóan itt is az egér jobb gombjának segítségével tudjuk megjeleníteni a rendelkezésünkre álló lehetőségeket (Visible Buttons), de tetszésünk szerint bővíthetjük a sort a Customize használatával.

Az Insert gomb hatása és megjelenése is változatos lehet. Alaphelyzetben egy táblázatot ábrázoló ikont láthatunk, amit az eszköztáron megnyomva, egy újabb kis eszköztár ugrik elő.

Ezen kiválaszthatjuk a beszúrni kívánt objektumot (szövegdoboz, grafika, táblázat, másik fájlból származó dokumentum, lábjegyzet, végjegyzet, speciális karakter, hasáb beosztás, bekezdés keretezése (akár belső osztással is), index ill. könyvjelző elhelyezése). Figyelemre méltó, hogy a program készítői ezentúl azzal is segítik a felhasználót, hogy bizonyos részek kiválasztásakor rögtön dönthetünk az alapszerkezetről. Ha például a táblázatot választjuk ki, megnyílik egy újabb rész, ahol egyszerű egérvonszolással határozhatjuk meg a táblázat sor- és oszlopbeosztását. Hasonlóval találkozhatunk a hasáb vagy a keretezett bekezdés megadásánál.

Más részek kiválasztásakor a rá vonatkozó beállítási lehetőségeket tartalmazó párbeszédablak kerül elő.

Érdemes megfigyelni azt is, hogy a beszúrás ikonja az utolsó művelet ikonjára cserélődik ki, ahonnét annak egyszeri lenyomásával a művelet újra kezdeményezhető.

Természetesen a gomb nyomva tartása az előbbi ábrának megfelelő eszköztárat nyitja meg.

Itt jegyzem meg azt is, hogy bármelyik beszúrt elem területén való duplakattintás a tulajdonság-lapjának megjelenését eredményezi.

Figyeljünk arra is, hogy ha egy objektum éppen ki van jelölve, csak bizonyos pontok lesznek aktívak a beszúrás eszközei közt, mégpedig azok, amelyek képesek az adott objektumba beágyazódni.

Az Insert Field következik a Main Toolbar-on, amivel mezőket szúrhatunk dokumentumunkba. A gombot nyomva tartva egy gyorsmenüből választhatjuk ki a megfelelő kategóriát.

Ha csak egyszerűen a gombra kattintunk, előjön egy párbeszédablak, ahol értelemszerűen választhatunk a lehetőségek közül.

Itt hívnám fel a figyelmet arra is, hogy a program azokat az adatokat fogja a megadott mezőkbe behelyezni (Author), amiket a személyes információknál talál.

Az Insert Object hatása annyiban különbözik az Insert-étől, hogy itt kiválasztva egy elemet, az illető alkalmazás indul el a szövegszerkesztőn belül, ami alkalmas a megfelelő objektum létrehozására, szerkesztésére. Választhatunk diagramm (Chart), kép (Insert from Image Editor), képlet (Insert Formula), "lebegő" keret (Insert Floating Frame), OLE objektum (Insert OLE-Object), plug-in (Insert Plug-In), Java-applet (Insert Applet) közül.

A plug-in-t választva a program a következő fájlformátumok használatát támogatja:

A Show Draw Functions lenyomásával egyszerű rajzeszközök ugranak elő. Ezek használata hasonló a Word rajz eszköztárához.

Amit én egy kicsit kevésnek találtam itt, az alakzatok választékát, de segíthetünk magunkon az Explorer/ Gallery elemeinek felhasználásával. A Beamer-ben megjelenő elemeket csak dobjuk át a dokumentumra (lásd még: A Beamer című fejezetet).

A Form-gombbal folytatódik a sor, ahol az MS Office 97-hez nagyon hasonló elemeket találunk (MS-Word 97 űrlapok és Vezérlők eszköztárai), melyek felhasználásával űrlapokat vagy egyéb interaktív dokumentumokat tudunk készíteni.

A Main Toolbar következő gombjával az automatikus szövegbeírás (Auto Text), az alatta lévővel (Insert Caption) képaláírás kezdeményezhető.

Az Insert Index Marker indexjel, míg az Insert Field Reference egy mezőhivatkozás beszúrására használható.

A Direct Cursor is itt kapcsolható ki vagy be (használatát lásd: A Text pont legfontosabb beállításai című fejezetben).

Használhatunk helyesírás-ellenőrzést (Spelling), vagy automatikus helyesírás-ellenőrzést a beíráskor (Auto Spellcheck) a támogatott nyelveknél (lásd még: A General legfontosabb beállításai című fejezet). Ugyanez vonatkozik az elválasztásra (Hyphenation), valamint a szinonimaszótárra (Thesaurus) is.

A Search On/Off gombbal folytatódik a sor, amivel a szokásos keres/cserél funkciót tudjuk aktiválni.

Feltehetünk egy gombot a HyperlinkBar ki/bekapcsolására (Show/Hide Hyperlink Bar).

A sor a nagyítás mértékét meghatározó (Zoom) gombbal folytatódik, majd a formázási jelek megjelenítésére szolgáló (Nonprinting Characters) következik.

Berakhatunk az eszköztárra egy gombot a mezőnevek kiírásának be/kikapcsolására (Field Names On/Off) is.

Ha a dokumentumunk tele van zsúfolva grafikai objektumokkal, a gyorsabb munka érdekében célszerű kikapcsolni azok folyamatos megjelenítését. Erre a feladatra használhatjuk a Picture gombot.

Mivel a StarOffice 5.1 erőteljes Internet-támogatással rendelkezik, lehetőségünk van a szövegszerkesztőben egyetlen gomb megnyomásával megnézni a dokumentum online kinézetét (Online Layout).

Természetesen a StarWriter 5.1 ezeken kívül a címketervezéstől a körlevélig még számtalan lehetőséggel rendelkezik, de ezek ismertetése nem célja a dolgozatnak.

A StarOffice 5.1 szövegszerkesztője nagyon kellemes használati jellemzőkkel rendelkezik. Egy rövid anyag elkészítésében a DirectCursor nagyszerű lehetőséget ad a könnyebb munkavégzésre, amivel érdemes élni a tanítás során is, hiszen a sikerélmény nagyon fontos tanulóink számára is.

Nagyon jónak találtam a program objektumkezelését. A Beamer lehetőségeit kihasználva tényleg könnyű beilleszteni szinte bármit a dokumentumunkba.

Külön kiemelném azt, hogy egy MS Word 97-ben járatos tanár számára néhány napos ismerkedés után nem okoz problémát a StarWriter 5.1-gyel való munka, sőt a rendelkezésre álló tanítási segédanyagok is könnyen adaptálhatók a StarOffice 5.1 program környezetére.


A StarCalc 5.1 táblázatkezelő rövid ismertetése

A táblázatkezelő bemutatásánál a szövegszerkesztőhöz hasonlóan az egyes eszköztárak ismertetését adom meg, részletesen csak a specifikusan a StarOffice 5.1-ben megtalálható elemek szerepelnek.

Maga a program mind felületében, mind pedig használatában nagyon hasonló a magyarul is igen jól dokumentált MS Excel 97-hez, ezért az erről készült írások könnyen adaptálhatóak a StarCalc 5.1-re.

A StarCalc jó néhány eleme a StarWriter-nél is megtalálható volt, így ezek leírása ott találhatóak meg.


Ha megvizsgáljuk a felső ikonsort, láthatjuk, hogy itt is aktív a Navigator és a Stylist ikonja. A Navigator-t elindítva némileg megváltozott ablakot találunk, aminek használata nagyon hasonlít a StarWriter-nél leírtakhoz. Itt nyilvánvalóan a lapszám beállítása helyett a sor- és oszlop-azonosítókkal tudunk elsősorban navigálni (a Column, Row megfelelő beállításával).

Miután beírtuk a kívánt oszlop- és sor-azonosítót, az Enter hatására azonnal az lesz az aktív cella.

A felső sor első ikonjával (Data Area) tudjuk kijelölni azt a folytonos területet, ami adatokkal van feltöltve, feltéve, hogy az aktív cella ezen belül van. A mellette lévő két gomb segítségével az aktív adatterület legelső (Start), ill. legutolsó (End) cellájára ugorhatunk.



Az alsó sorban a már ismertetett gombokon kívül találjuk a kérdő- és felkiáltójelet mutató ikont (Scenarios), amivel az esetvizsgálatok tekinthetőek meg.

A Stylist a táblázatkezelőben két kategóriát tesz kezelhetővé. Az első gomb a cellastílusok (Cell Styles), a második az oldalstílusok (Page Styles) beállítására vonatkozó lehetőségeket jeleníti meg.



A StarCalc 5.1 Object Bar elemei

Ezen a részen ismét sok ismerős lehetőséggel találkozhatunk, amik leírása megtalálható a StarWriter-ről szóló részben. Itt csak az új elemeket fogom bemutatni.

A következő három elem határozza meg az adott cellában lévő adat függőleges igazítását, ami lehet:


A StarCalc 5.1 Main Toolbar elemei

Az itt megjeleníthető első csoportból csak egyetlen elem az, amelyik nem szerepelt a StarWriter-nél. Az Insert Cells gombját benyomva előjön egy kisebb eszköztár, ahonnét kiválaszthatjuk a beszúrni kívánt táblázati elemet. Balról jobbra haladva választhatjuk a cella beszúrását lefelé (Insert Cells Down), vagy jobbra (Insert Cells Right), sor (Insert Row), vagy oszlop (Insert Column) beszúrását.

A következő csoport egyetlen, eddig még nem ismertetett eleme az Auto Format. Ez a gomb csak akkor aktív, ha egy cellaterület ki van jelölve. Benyomva az alábbi ablak kerül elénk, ahol számos, előre elkészített minta szerint pillanatok alatt formázhatjuk meg táblázatunkat.

Tovább folytatva a sort, három olyan gomb következik, amivel szűrések végezhetők.

A Main Toolbar utolsó csoportjának elemei a következő funkciókat teszik gyorsan elérhetővé:

A dolgozat keretébe természetesen itt is csak a legalapvetőbb lehetőségek ismertetése fért bele. A StarCalc 5.1 használata minden Excel-t ismerő számára könnyen elsajátítható. A program rendelkezik mindazon funkciókkal, ami egy korszerű táblázatkezelőtől elvárható és alkalmasnak tűnik az iskolai adminisztrációban, vagy az oktatásban való alkalmazásra.

Külön előnye a programnak, hogy jól kezeli szinte az összes táblázatkezelő által használt fájlformátumot.


A StarBase 5.1 adatbázis-kezelő használatának alapjai

Mivel az általános iskola körülményei közt is érdemes jól felépített adatbázisokkal dolgozni, valamint az informatika tananyagához is kapcsolódik ez a terület, röviden bemutatom az adatbázis létrehozásának legfontosabb lépéseit.

Az új adatbázis létrehozása némileg eltér az MS Access-nél alkalmazottól, ezért ezt a részt kissé részletesebben tárgyalom.

Az adatbázis létrehozása kezdeményezhető az összes, a StarWriter-nél ismertetett eljárással. Talán a legegyszerűbb az Explorer/ Tasks/Database kiválasztása.

A Database gomb benyomása után megjelenik egy párbeszédablak, ahol a General fülnél először meg kell adni az adatbázis nevét, majd át kell váltani a Type részre.

Itt ki kell választani a létrehozandó adatbázis kívánt típusát (DatabaseType). A választékban a dBase és az MS Access 97 is szerepel. Meg kell adni a létrehozandó adatbázis pontos helyét és a kívánt fájlnevet is. Figyelni kell a 8+3-as, a DOS-ban használatos megnevezésre, mert a program csak ezt fogadja el.

Az Administration fülnél lehetőségünk van védelem alá helyezni az adatbázis szerkezetét felhasználónév és jelszó megadásával.

A StarBase fülnél meghatározhatjuk azoknak a felhasználóknak a körét is, akik egyáltalán jogosultak az adatbázis megnyitására, amihez jelszavas védelem rendelhető.

Az OK lenyomása után létrejön az üres adatbázis, ami az Explorer-ből érhető el a továbbiakban a legegyszerűbben. Ha kinyitjuk a létrejött bejegyzés ágát, négy újabb bejegyzés válik láthatóvá (Forms, Queries, Reports, Tables), amikre még hiába duplázunk rá (lásd még: Az Explorer című részben).

Ahhoz, hogy dolgozni tudjunk, létre kell hozni a megfelelő adattáblákat. Ennek érdekében mutassunk rá a Tables bejegyzésre, majd egy jobb egérgomb kattintás után válasszuk ki a New pontot.

Ekkor két lehetőség közt kell választani:

A Table Design választásával lehetőségünk van a táblázat szerkezetének definiálására. Meg kell határozni az egyes mezőneveket (ne használjunk ékezetes betűket), típusokat stb. Ne feledkezzünk meg az elsődleges kulcs definiálásáról sem, amit legegyszerűbben úgy tehetünk meg, hogy kijelöljük a megfelelő mezőt, majd a jobb egérgomb hatására megjelenő menüből a Primary Key pontot választjuk.

A mezők definiálása után mentsük, majd zárjuk le a táblázatot. Az Explorer-ben az előbb még üres Table ág kibonthatóvá vált, itt találjuk a létrehozott táblázatunkat, amelyet duplakattintással meg tudunk nyitni, és feltölthetjük adatainkkal.


Ha a későbbiekben változtatni szeretnénk az adattábla szerkezetén, nyomjunk jobb egérgombot az Explorer-ben a szerkeszteni kívánt táblázat ikonjára, majd válasszuk a Table Design pontot.

Az előbbiekben leírt logikát követve tudunk új lekérdezést (Queries), jelentést (Reports) és űrlapot (Forms) készíteni. Mindegyik esetben lehetőségünk van varázslók használatára is, ha az AutoPilot menüpontot választjuk.

Az egyes adatbázis elemek létrehozásának, módosításának környezete nagyon hasonló az MS Access-ben alkalmazotthoz, így az említett programot ismerők számára nem okozhat különösebb nehézséget.

A létrehozott táblázatok és lekérdezések közvetlenül a Beamer-ben is megjeleníthetőek, szerkeszthetőek, rendezhetőek. Lehetőségünk van a Beamer-ből arra is, hogy egyszerű vonszolással adatokat emeljünk át valamelyik dokumentumunkba, de innen akár egy körlevél készítését is indíthatjuk.

A StarBase 5.1 támogatja az SQL-nyelv használatát is. Lekérdezés módban (Queries) egyetlen gombnyomással átválthatunk SQL-módba, ahol közvetlenül is megszerkeszthetjük a lekérdezésünket. Megnyithatjuk lekérdezésünket közvetlenül SQL-módban, ha az Enter SQL Statement pontot választjuk a gyorsmenüben.

A StarBase 5.1 adatbázis-kezelő alkalmas az iskolai munkában felmerülő ezzel kapcsolatos munkák elkészítésére. Űrlapkészítő moduljának használatával azok is tudnak dolgozni pl. az adatfeltöltés terén, akik nem járatosak az adatbázis-kezelésben.

Kezelése meglehetősen kényelmes azok számára, akik megismerték az Explorer és a Beamer használatát, valamint járatosak az Access-ben.

A program jól alkalmazható lehet az informatika oktatásában is, mivel egyszerű alapműveletek szemléletesen, jól áttekinthetően hajthatóak végre benne.


HTML-dokumentumok létrehozásának lehetőségei
a StarOffice 5.1-ben

Az iskolák életében is egyre nagyobb szerepet kap az Internet használata. A tanári munkát megkönnyítheti, ha a tananyag támogatására egy szemléletes, jól felépített Web-lapot készít, ill. egy meglévőt módosít a céljainak megfelelően.

Az informatika oktatásában is kitűnően alkalmazható ez a terület, ha például egy Web-lap készítés project köré építjük fel az ismeretanyagot.

A StarOffice 5.1 erőteljesen támogatja ezt a területet.

A felsorolt programok mindegyike támogatja a webes megjelenést, és némelyikből közvetlenül is tudunk HTML formátumban menteni (StarWriter/Web és a StarCalc táblázatkezelő), így közvetlen lehetőségünk van arra, hogy táblázatainkat vagy szöveges dokumentumainkat azonnal megjelentessük a Web-en. Mivel a programcsomag minden eleme teljes körűen támogatja a többit, egy adott szövegbe könnyen beágyazhatunk rajzot, képletet, képet stb., majd a File/ Save As menüpontnál a HTML formátumot választva, máris böngészhető dokumentumhoz jutottunk.


HTML dokumentum szerkesztése:

Abban az esetben, ha nem már meglévő szövegünket vagy táblázatunkat akarjuk "webesíteni", hanem célzottan honlap szerkesztésébe kezdünk, használjuk a File/New/HTML document menüpontot, aminek hatására a következő szerkesztő jelentkezik be:

A fenti ábrán azokat az ikonokat jelöltem, amelyek kimondottan a HTML dokumentumok létrehozásában segítenek. A megjelenő szerkesztő ikonjainak többsége megtalálható volt a StarWriter-nél is, ezek leírása ott olvasható. Ennek a szerkesztőnek a használatával egy HTML-dokumentum elkészítése nem sokkal bonyolultabb, mint egy bármilyen szövegé.

A programcsomag támogatja a grafikus, ill. szöveges objektumok linkekkel való kapcsolatát, valamint a "Web-térkép" (MAP) készítését is.


Image Map készítése a StarOffice-ban:

Az ImageMap segítségével egy adott objektum (szövegdoboz, kép, táblázat, háttér stb.) bármely részéhez linket rendelhetünk és megszabhatjuk azt is, hogy az egérmutató bizonyos helyen való tartózkodásakor milyen szöveg jelenjen meg a kurzornál.

Az ImageMap készítését az objektum kijelölésével kell kezdeni, majd az Edit/ImageMap menüpontot választva az alábbi szerkesztőablak nyílik ki:

Visszatérve a szerkesztőhöz (csak be kell zárnunk a Map Editor-t), a szövegdoboz első sorára mutatva az egérmutató mellett megjelenik a Text mezőbe írt információ, ráklikkeléskor pedig megkísérli az Address sorba írt URL-címet elérni az adott böngésző program.


Táblázatok beillesztése:

Könnyen beilleszthetünk egyszerű, vagy automatikusan formázott táblázatot is: válasszuk az Insert/Table lehetőséget:

Itt megadhatjuk a kívánt sor és oszlopszámot, és az Auto Format segítségével - számos lehetőség közül választva - azonnal tetszetőssé is varázsolhatjuk (lásd még: A StarCalc 5.1 Main Toolbar elemei című fejezetben). Természetesen választhatjuk a Main Toolbar Insert ikonját is a táblázat beszúrására a StarWriter-nél ismertetett módon, de a programcsomag bármelyik részében elkészült táblázat is formázásával együtt átemelhető.


Az Explorer és a Beamer használata a dokumentum elkészítésében:

A StarOffice saját desktopjának két igen jól használható szolgáltatása az Explorer és a Beamer, (lásd még: Az Explorer és A Beamer című fejezeteket) amivel azon túl, hogy rugalmasan kezelhetjük mappáinkat és fájljainkat, a programban integrált Gallery-ből "Húzd és ejtsd" módszerrel könnyen átemelhetünk objektumokat készülő dokumentumunkba.


Frame készítése a StarOffice-ban:

A StarOffice támogatja a Frame szerkezetet, ami segít abban, hogy egységes felületet alkothassunk. A Frame készítését indíthatjuk a Start/ More/Frame Set ill. a File/ New/Frame Set útvonalon.

Itt néhány mozdulattal elkészíthetjük a számunkra szükséges legbonyolultabb Frame-et is. A szerkesztő ikonsora jól mutatja a lehetőségeinket, az első ikonnal az aktív (kék körvonallal jelölt) területet függőlegesen szelhetjük ketté (Split Frame Horizontal), a következővel pedig függőlegesen tehetjük ugyanezt (Split Frame Vertical). Az ez utáni két gomb ugyanezt eredményezi, csak nem az egyes kijelölt területekre, hanem az egész Frame-re vonatkozóan (Split FrameSet Vertical, Split FrameSet Horizontal). A jobbra lévő szerkesztőlécben (FrameSet Spacing) megadhatjuk az egyes területek egymástól való távolságát, képpontokban. A mellette található gomb segítségével azonnal átválthatunk a dokumentum forráskódjának megjelenítésére (HTML-Source).

Ha elkészültünk magával az alapszerkezettel, meg kell adni az egyes területekhez tartozó fájlokat. Ennek érdekében kattintsunk az egér jobb gombjával a megfelelő területen, majd a gyorsmenüből válasszuk ki a Properties pontot (ugyanezt elérhetjük az ikonsor ötödik tagjával is). A kapott párbeszédablakban beállíthatjuk a pontos méreteket (Size fülnél). A Properties fülnél nevet adhatunk a területnek (Name), valamint meg kell határozni azt is, hogy mit tartalmazzon (Contents). A megadott név és tartalom megjelenik az ikonsortól balra lévő részen.


Web-lap készítése az AutoPilot használatával:

Amennyiben nem akarunk bajlódni egy teljesen önálló Web-felület létrehozásával, úgy segítségül hívhatjuk a program robotpilótáját, ami rendkívül meggyorsíthatja a munkánkat. Ezt a szolgáltatást például a File/AutoPilot/Web page menüponttal indíthatjuk el.

Itt választhatunk a különböző sablonok ill. stílusok közül, majd ha kiválasztottuk a megfelelőt, már csak annyi a dolgunk, hogy a sablonnak megfelelően a saját adatainkkal töltsük fel a dokumentumot.

Itt és az előzőekben bemutatott esetekben is egyetlen gombnyomásra átválthatunk a HTML-forrás nézetre, ahol módosításokat, kiegészítéseket is beszerkeszthetünk. A forrásnézetben a program különböző színekkel jelöli a különböző elemeket, ami segíti a felhasználó munkáját.

A StarOffice 5.1 programcsomag minden eleme jelentős Internet támogatással rendelkezik. Azok számára akik megismerték a program logikáját, felépítését nagyon könnyen lehetővé teszi igényes Web lapok készítését. Érdemes lenne alkalmazni az iskolai oktatásban is, mivel viszonylag gyorsan lehet tetszetős munkát készíteni, ami jelentős motiváló erővel bír a gyermekek számára.


Összegzés

Kis lépés a Web-en, óriási lépés az irodai szoftverek területén - nyilatkozta a Sun vezetője, amikor a cég megvásárolta, majd mindenki számára szabadon felhasználhatóvá tette a StarOffice 5.1 programcsomagot.[9] Ezzel a Sun olyan helyzetet teremtett, ami a felhasználók számára nagyon is vonzóvá tette a Stardivision eddig szerény piaci részesedésű, de kiváló termékét (megjegyzendő hogy a StarOffice a német nyelvterületen igen elterjedt volt ezelőtt is). Ezt bizonyítja az is, hogy a StarOffice 5.1-et a bejelentés után néhány hónap alatt közel két millióan töltötték le, és ezen túl még több millióra tehető azoknak a száma is, akik egyéb forrásokból (pl. újságok CD-mellékleteiből) jutottak hozzá. Ezzel egy csapásra versenytárssá lépett elő a piacvezető Microsofttal szemben.

Mit jelenthet ez a felhasználók számára? Remélhetőleg egy olyan új korszak kezdetét, amikor a tényleges verseny eredményeképpen egyre jobb minőséget, egyre alacsonyabb áron kaphatunk meg.

Sajnos ma Magyarországon a számítástechnika oktatásában túlzott hangsúlyt kapott a Microsoft-termékek oktatása. Ennek valószínű az az oka, hogy a nevezett cég igen jó piacpolitikával, jó minőségű magyar nyelvű termékekkel van jelen, reális versenytárs nélkül, aminek hatása nagyon is meglátszik az árszínvonalon. Ha ma Magyarországon szeretnénk egyetlen számítógépet ellátni egy korszerű (piaci) operációs rendszerrel valamint egy irodai programcsomaggal, az többe kerül, mint maga a gép.

Ez a helyzet az iskolák számára is nagy nehézséget jelent, mint ahogy azt a bevezetőben már leírtam, bár az oktatási licenszek lényegesen kedvezőbb árúak a kereskedelmi termékeknél.

Dolgozatommal azt próbáltam bebizonyítani, hogy igenis létezik reális alternatíva, a világon egyedülállóan ingyenes irodai programcsomag, a StarOffice 5.1 oktatásban való alkalmazásával.

A szakdolgozat írása során a legnagyobb nehézséget az jelentette, hogy megtaláljam azt a mélységet, amennyire az egyes területek bemutatásakor belemehetek. Itt azt tartottam szem előtt, hogy lehetőleg a programspecifikus dolgokra térjek ki bővebben. Ennek megfelelően a legnagyobb teret a StarOffice 5.1 kezelői felületének bemutatásának szenteltem. Fontosnak tartottam ezt azért is, mert ennek ismerete nagyban megkönnyíti a többi alkalmazás használatát is.

A program konfigurálásának ismertetésekor azokat a lehetőségeket emeltem ki, amik tapasztalataim szerint a legszükségesebbek egy iskolai felhasználó szempontjából.

A programcsomagban lévő alkalmazások közül csak azokat vizsgáltam részletesebben, amelyek a leggyakrabban használatosak. Itt igyekeztem kihangsúlyozni az MS Office 97-től való különbségeket, ezeket részletesen kifejtve. Ugyanakkor nem mentem bele azokba a dolgokba, amelyek szinte teljesen azonosak a fenti irodai programmal, hiszen az igen gazdag irodalommal rendelkezik.

Célom egy olyan áttekintő jellegű ismertető elkészítése volt, amivel talán sikerült bizonyítanom, hogy a StarOffice 5.1 beilleszthető az általános iskolában használatos szoftverek közé.


Irodalomjegyzék


Könyvek


Folyóiratok:


CD-ROM források:


Mellékletek


1. sz. Melléklet: Gyorsbillentyűk a Star Office 5.1-ben

StarDesktop

StarWriter


2. sz. Melléklet: Áttekintő ábra a StarDesktop felépítéséről

A mellékletet a könnyebb használhatóság érdekében kivehető lapként a dolgozat hátsó borítólapján található zsebben lett elhelyezve.


3. sz. Melléklet: CD-ROM

A dolgozat CD mellékletének egyes könyvtárai a következőket tartalmazzák:


A StarOffice-t áttekintő prezentáció

A bemutató 20 diát tartalmaz, amely a lemezmellékleten az SO_bem könyvtárban található, és a staroff.ppt fájllal indítható.

A prezentációval a programcsomag legalapvetőbb lehetőségeiről igyekeztem egy tájékoztatót készíteni azok számára, akik először használják a programot.

A képek a bemutató diáiról adnak áttekintést:



A Stardivision cég honlapjának tükrözése

Mivel ez a honlap nagyon sok hasznos információt tartalmaz a programcsomagról, ezért az arról készült böngészhető tükrözést is közreadom a lemezmellékleten. Az anyag a CD SO_honl könyvtárában található, ahol a böngészést a content.htm betöltésével érdemes indítani. Megjegyzendő, hogy ez a honlap időközben megszűnt, így tartalmaz olyan adatokat, linkeket, amelyek már nem használhatóak.


A StarOffice 5.1 és az MS-Office 97 irodai programcsomagok részletes összehasonlítása

A minden részletre kiterjedő összehasonlítást a CD SO_MO_oh könyvtárában lévő alkönyvtárak tartalmazzák az alábbiak szerint:

Az egyes könyvtárakban a fea*.html állományok böngészőbe való betöltésével tekinthetjük meg a megfelelő területekhez tartozó összehasonlításokat.


Telepítőkészletek

A CD-melléklet a három leggyakoribb operációs rendszerhez tartozó telepítőkészleteket tartalmazza:

Mindegyik könyvtárban találunk egy documentation alkönyvtárat, ahol található egy részletes leírás a telepítésről PDF (Adobe Acrobat Reader-rel olvasható) formátumban (setup.pdf), valamint az index.htm fájlt betöltve kapunk egy rövid áttekintést a telepítésről.

Maga a telepítőkészlet az Office51 alkönyvtárban található.[10]


A szakdolgozat elektronikus változata

A szakdolgozat teljes anyaga három változatban került rá a CD-mellékletre:

Érdemes az egyes változatokat megtekinteni, mivel így képet kaphatunk a programcsomag képességeiről.

A doc formátumban elmentett változat - eltekintve a jellegzetesen StarWriter-ben használatos formázásoktól (pl. különleges jelek a felsorolásban) - szinte teljesen megfelel az eredetinek. Kisebb javítás után jól használható.

A böngészhető (html) változatnál a képek megjelenítése nagyban függ az adott rendszer illetve böngésző beállításaitól, de pl. 800x600-as felbontás mellett a StarOffice beépített böngészője kifogástalanul jelenítette meg, az IE 5.0-ban az aktuális ablakmérettől függően a beillesztett képek néhány helyen elcsúsztak. Összességében egy nem kifejezetten böngészésre szánt dokumentumot is jól konvertált a program, de némi utómunka itt is szükséges lehet.

Annak érdekében, hogy a programcsomag konverziós lehetőségeit reálisan be tudjam mutatni, az egyes lementett változatokban semmilyen módosítást nem tettem.[11]


9 Forrás: www.sun.com

10 Forrás: Chip Magazin CD-melléklete: LVIII. 1999. október

11 Forrás: A MEK-ben levő verzióban a jobb olvashatóság érdekében számos utólagos formai és helyesírási javítás történt. [a szerk.]



Vissza    Címlap