NIIF Információs Füzetek II/4

Drótos László

Hogyan indítsunk saját
BITNET/INTERNET levelezőcsoportot?



ISSN 1418-8589

N.I.I.F.
Budapest, 1995. március

 
Sorozatszerkesztők: Drótos László
Kokas Károly
Lektor:  Szalacsi Zsolt


Tartalom:



Bevezető

A hálózatokon a legnépszerűbb és "leghumánabb" szolgáltatás mindig az elektronikus levelezés volt. Ennek is az a formája, ahol egyszerre több emberrel lehet kapcsolatba lépni, véleményt és információt cserélni. A Usenet immár "klasszikus" és mára elképesztő méreteket öltött hírcsoport szisztémája mellett a másik gyakori megoldás erre a feladatra a levelezőcsoportok (mailing lists, listserv lists, distribution lists, discussion forums, interest groups, electronic conferences, e-forums stb.) működtetése. Míg a Usenet newsgroupok esetében az üzenetek teljes halmazát vagy annak egy jelentős részét (átlag napi 50-60 Mbyte mennyiségű szöveget) átmásolnak minden egyes szolgáltató gépre, ahol azután bárki elolvashatja őket, addig a levelezőcsoportok anyagát csak azokba a postafiókokba továbbítják, amelyeknek a tulajdonosai feliratkoztak az illető csoport listájára. Ezért ezek a fórumok inkább egy szűkebb kört (jellemzően néhány száz embert) érdeklő témák megvitatására alkalmasak, illetve olyan feladatokra, ahol fontos a kommunikáció színvonalának megőrzése. Továbbá a legjobban bevált formák az elektronikus kiadványok (pl. újságok) terjesztésére is.

Nálunk még aránytalanul kevés levelezőcsoport működik, illetve a létező listák jelentős része csak vegetál. Pedig sok szakterületen vagy különböző "humán" témákban nagy szükség lenne ilyen elektronikus fórumokra magyar nyelven is. Egy elektronikus levelezőcsoport megindítása és fenntartása valamennyi hálózati szolgáltatás közül a legkevesebb számítástechnikai ismeretet igényli és különösebb hardver háttér sem kell hozzá. Ez a füzet azoknak próbál segítséget és kiindulópontot adni, akik az Internet vagy a BITNET hálózaton szeretnének egy ilyen listát indítani, például a szakmájuk vagy a hobbijuk információáramlásának elősegítése érdekében. 


A levelező listák fajtái

Mielőtt ismertetnénk egy saját kommunikációs fórum létrehozásának folyamatát, nézzük meg, hogy milyen jellemző típusai alakultak ki ennek a műfajnak eddig:

Szakmai fórumok (egy tudomány- vagy szakterület, ill. érdeklődési kör tagjainak tájékozódását, információcseréjét és az egymáson való segítést teszik lehetővé; a tagok elvileg egyenrangúan vehetnek részt a kommunikációban).

Vitázó és beszélgető fórumok (alapvetően nem tematikus alapon szerveződő vagy nagyon széles témával foglalkozó csoportok, a fő céljuk a "beszélgetés" és vitatkozás bármilyen felvetődő kérdésben; szintén teljesen "demokratikus" és néha "anarchikus" listák).

Hírcsatornák (egy személy vagy egy intézmény által szolgáltatott információs anyagok terjesztésére jönnek létre; a szétküldött levelek esetleg származhatnak a lista többi tagjától is, de ezek csak az üzemeltető(k) jóváhagyásával és szerkesztésében mehetnek tovább a csoportnak: "moderált" vagy "digest" típusú listák).

Elektronikus publikációs csatornák (az előbbihez valamennyire hasonló, de egy tudatosan szerkesztett kiadvány - elektronikus újság, hírlevél, folyóirat stb. - előfizetése és terjesztése céljából működnek; egyre gyakrabban zártkörű és fizetős szolgáltatások).

Alkalmi listák (valamilyen konkrét cél - egy konferencia megszervezése, egy dokumentum közös összeállítása, egy eseményről való tudósítás stb. - miatt létrehozott, "rövid életű" listák).

Természetesen a fenti típusok nem mindig léteznek ilyen "tiszta" formában. Gyakori, hogy egy szakmai levelezőcsoport időnként szenvedélyes vitafórummá válik, vagy néhányan hírszolgálatként is felhasználják, vagy a lista tagjai egy szerkesztett újságot is kapnak a szokásos napi levelezés mellett. 


Egy saját lista beindításának lépései

Ha valaki egy saját levelezőcsoportot indít, az - még a legszabadabb és "legmoderálatlanabb" lista esetében is - egy kicsit olyan, mintha egy saját rádióállomást vagy kiadóhivatalt hozott volna létre. Ezért bizonyos mértékben felelősséggel is tartozik a "teremtménye" iránt. (A felelősség mértéke persze a lista méretétől és típusától függően széles határok között mozog.) Mindenképpen érdemes az alábbi menetrendet betartani és elvégezni a következő részfeladatokat:

Döntsük el, milyen típusú kommunikációs fórumot akarunk létrehozni (lásd fent). Határozzuk meg a leendő lista témáját/jellegét/célját, s a levelezés nyelvét és stílusát. Továbbá definiáljuk azt a kört, amelyet ez a levelező lista érdekelhet és kíséreljük meg valahogy megbecsülni a nagyságát. További fontos részfeladat a levelezőcsoport elnevezése: a nevet nem érdemes 8 karakternél hosszabbra választani (bár az Internet listáknál ez nem követelmény), ékezet nélkül is érthetőnek kell lennie és a nemzetközi méretű listáknál célszerű angol elnevezést vagy rövidítést használni. Korábban gyakori volt az "-L" végződés használata a BITNET listák nevében, de ehhez ma már nem fontos ragaszkodni. Természetesen ellenőrizni kell, hogy a kitalált nevet nem használják-e már, vagyis át kell nézni az Internet, BITNET és Usenet fórumok katalógusait (lásd az utolsó fejezetet).

Próbáljunk meggyőződni arról, hogy nincs-e már ilyen csoport. Ez egyre nehezebb feladat lesz az elterjedt sokféle listakezelő megoldás miatt és azért, mert a Usenet hírcsoportokat is beszámítva már tízezres nagyságrendű az elektronikus konferenciák száma. S, ha esetleg létezik is már olyan fórum, mint amit mi elterveztünk, akkor sincs semmi akadálya annak, hogy csináljunk még egyet; rengeteg példa van egymáshoz teljesen hasonló célú listákra, amelyeknek idővel mégis kialakul a saját "közönségük" és igazolódik a létjogosultságuk. Mindenesetre érdemes néhány hétig előbb figyelemmel kísérni a miénkhez hasonló célú listák levelezését, annál is inkább, mert részben ezek tagságából fogjuk majd összetoborozni a saját csoportunkat.

Mérjük fel saját képességeinket és lehetőségeinket. Egy levelező lista életben tartása és folyamatos üzemeltetése legalább heti két órát igényel, de egy szerkesztett lista esetében esetleg napi két óra munkára is szükség lehet. Ráadásul ezt egész évben és több évig folyamatosan kell csinálni; így, ha néhány napnál vagy hétnél hosszabb ideig nem tudunk foglalkozni a csoportunkkal, akkor valami helyettest kell találnunk. A másik feltétel, hogy bár különösebb számítógépes tudás nem kell, de azért néhány szövegszerkesztő, levelező és konvertáló program ismerete mindenképpen szükséges.

Válasszuk ki a szolgáltató gépet és a listát kezelő szoftvert. Ma már nagyon sok géptípusra és operációs rendszerhez vannak listakezelő programok, így könnyen találhatunk magunknak egy olyan gépet az Internet vagy az EARN/BITNET hálózaton, melynek rendszergazdája vagy postamestere hajlandó beindítani nekünk egy ilyen "mail reflector"-t, vagyis egy olyan szoftvert, ami egy adott postafiókba érkező leveleket egy sor más e-mail címre "tükröz" vissza. A szolgáltató gépnek nem kell fizikailag a közelünkben lenni, a listakezelő szoftvernek e-mail vagy interaktív üzenetek útján is tudunk parancsokat küldeni és így távolról is szabályozhatjuk a lista működését. Nagyobb forgalmú lista esetén, ahol a tagság földrajzilag megoszlik (pl. egy amerikai és hazai magyarokat tömörítő csoportnál) esetleg érdemes a szolgáltatás egy "másolatát" üzemeltetni egy másik, távoli gépen is, hogy ezzel csökkentsük a redundáns levélforgalmat a hálózat két szegmense között ("peered list"). A szoftver kiválasztásával kapcsolatban lásd a technikai kérdésekről szóló fejezetet. Ha nem sikerül otthont találni az új listának, akkor egy kisebb és moderált kommunikációs fórumot létre lehet hozni a saját e-mail postafiókunk felhasználásával is: egy "alias" nevet (becenevet) kell készíteni és felsorolni alatta a csoport tagjainak e-mail címét, s ezután a csoportnak szánt leveleket mindig erre az alias névre kell továbbítanunk.

Ismerkedjünk meg a listát kezelő szoftver legfontosabb parancsaival. Mindegyik ilyen programnál van egy HELP vagy INFO parancs, amit ha elküldünk az illető programnak, akkor az visszaküldi a dokumentációját vagy legalább a lekérhető "help file"-ok listáját. Ezek rengeteg parancsot és beállítható lehetőséget ismertetnek. Az induláshoz nekünk elsősorban azokra van szükség, amelyek a csoportba való feliratkozáshoz és a csoportból való kilépéshez kellenek, ill. amelyek a különböző jogosultságok beállítását teszik lehetővé a listatulajdonosok számára. Ha valamit nem értünk, kérjünk bátran segítséget a listát üzemeltető gép postamesterétől vagy valamelyik másik levelező lista gazdájától. Érdemes feliratkozni egy-két olyan levelezőcsoportba, amelyet a listatulajdonosok számára hoztak létre (lásd az utolsó fejezetet az ajánlott információforrásokról), mert itt rengeteg tippet, hasznos információt és segítséget kaphatunk.

A szolgáltató gép üzemeltetőjének és a kezelőprogram leírásának segítségével állítsuk be az új lista paramétereit: akarunk-e archívumot a beérkező levelekből? megengedjük-e az automatikus feliratkozást a listára? küldhet-e mindenki levelet a csoportnak (vagyis moderált vagy nem moderált a lista)? kapjanak-e a tagok egy nyugtát a listára küldött leveleikről? ki kapja az esetleges hibaüzeneteket (vagyis kinek lesz a feladata a technikai problémák elhárítása)? legyen-e file-küldő szolgáltatás is (vagyis le lehet-e kérni a szolgáltató gépen levő szöveges állományokat levélben is)? milyen gyakran szólítsa fel a listakezelő program a résztvevőket a tagságuk megújítására? stb. Ezeket az opciókat természetesen később is bármikor átállíthatjuk és egyesek közülük alapvetően befolyásolják azt, hogy mennyi időt és munkát kell majd a lista menedzselésére fordítanunk.

Ha szükségét érezzük és magasabb színvonalú szolgáltatást akarunk nyújtani, akkor szerkesszük át azt a szabvány szöveget, amit a listakezelő program az új tagoknak a feliratkozás nyugtázásaként küldeni szokott. Ez egy elég tömör, hivatalos és "számítógépül" írt angol szöveg, amit esetleg érdemesebb egy személyesebb hangú üdvözlésre kicserélni, melyben tájékoztatjuk a vitafórum új résztvevőit a lista céljáról és jellegéről, felhívjuk a figyelmet a kiegészítő szolgáltatásokra és sok sikert kívánunk nekik az elektronikus kommunikációhoz. (Ez például a Listserv programnál a DEFAULT $MAILFORM opció átállításával történik.) Bizonyos témájú fórumoknál ajánlatos egy hosszabb "működési szabályzatot" is írni, ahol rögzítjük a "játékszabályokat", a tagok és a listatulajdonos jogait. Erre később hivatkozni lehet, ha vitás kérdések merülnek fel, melyek közbeavatkozást igényelnek.

Ha minden szükséges beállítás megtörtént, indítsuk be a listát és néhány napig teszteljük a működését. Küldjünk próba leveleket a szervernek lehetőleg különböző helyekről és levelezőrendszerekből, valamint adjunk különböző parancsokat a listát kezelő programnak és nézzük meg, hogy minden fontos funkció megfelelően viselkedik-e.

Most már csak a csoport tagjainak összetoborzása, valamint a lista bejelentése van hátra. Az új szolgáltatás reklámozására felhasználhatjuk a többi, hasonló témájú levelezőcsoportot, az elektronikus hirdetőtáblákat (BBS-ek, gopherek), a nyomtatott újságokat és szakfolyóiratokat, a tudományos konferenciákat, vagy a "direct mail" módszerét (személyes e-mail levelek küldése a szóba jöhető embereknek). Valamennyi reklámhordozó funkciója van az új listák és hálózati szolgáltatások bejelentésére létrehozott listáknak és egyéb fórumoknak is (lásd az utolsó fejezetet), de nem sokan figyelik ezeket az egyre több újdonságról hírt adó csatornákat csak azért, hogy az érdeklődési körüknek megfelelő levelezőcsoportokról értesüljenek. Viszont az ilyen helyeken "hivatalosan" bejelentett listák adatai bekerülnek a különböző tematikus hálózati katalógusokba és a hálózati szolgáltatásokról szóló nyomtatott kiadványokba, s így jelentősen megnő annak az esélye, hogy az érdekeltek tudomást szereznek a listánkról. (Ezeknek az összeállításoknak a szerkesztői rendszeresen küldenek kérdőíveket a listatulajdonosoknak, melyeket a fenti okok miatt érdemes kitölteni és visszaküldeni.) 


A levelezőcsoport menedzselése

A listatulajdonos munkájának és a tagság összetételének, lelkes részvételének köszönhetően egyes listák néhány év alatt minőségi változáson mennek át: egy információkat cserélő csoport helyett valódi szakmai közösség vagy baráti kör alakulhat ki. Ezt az átalakulást különös jelenségek kísérik: a tagok elkezdik telefonon is hívogatni egymást (esetleg csak azért, mert kíváncsiak a másik hangjára), személyes találkozókat és bulikat szerveznek a "valódi világban", sőt esetleg a lista nevével díszített trikókat és jelvényeket hordanak.

A tapasztalatok szerint azok a listák lesznek tartósak és felelnek meg leginkább a létrehozáskor kitűzött célnak, melyeken látszik, hogy "van gazdájuk"; vagyis az időnként óhatatlanul előforduló technikai problémákat gyors intézkedés követi, az elektronikus levelezésben járatlanok és a hibákat elkövetők udvarias segítséget kapnak, a csoportot időben tájékoztatják a listával kapcsolatos ügyekről, az elektronikus fórumokon könnyen kialakuló vitákat igyekeznek diplomatikusan elsimítani stb. Természetesen a lista tulajdonosának "jelenléte" egészen másként érződik egy szakmai és egy beszélgető típusú, vagy egy szerkesztett és egy nem moderált levelezőcsoportban. 

Nem moderált listák

Ezeknél a fórumoknál nem fontos a napi odafigyelés, a levelek szétküldése, vagy a fel- és leiratkozás automatikusan történik. A lista gazdájának feladata leginkább egy konferencia levezető elnöke és egy házmester munkájának a keveréke: feltűnés nélkül irányítani kell a beszélgetés menetét, udvariasan noszogatni a "lurkereket" (akik csak olvassák a többiek leveleit, de soha nem szólnak hozzá), eltakarítani az elektronikus "szemetet", s általában gondoskodni a csoportról és az egyes tagokról.

Egyedül a lista életének első néhány hónapjában szükséges nagyobb aktivitást kifejteni (pl. érdekes információkat közzétenni, lehetséges vitatémákat felvetni), amíg a csoport kellően megerősödik, beindul a társalgás és a lista "megáll a saját lábán". A későbbiekben időnként érdemes tájékoztatást adni a tagoknak magával a listával kapcsolatban is: például statisztikák a csoport létszámáról és összetételéről, az elküldött levelek éves indexe, megemlékezés a lista "születésnapjáról", változások az üzemeltetési körülményekben stb., így a tagok pontosabb képet tudnak kialakítani maguknak arról a levelezőcsoportról, amihez tartoznak.

Azért egy nem moderált listánál "be kell avatkozni" néha. Mivel nem akadályozható meg, hogy időnként a levelezőcsoport céljának és szellemének meg nem felelő levelek is megjelenjenek rajta, ezért ezek küldőjének figyelmeztetése elsősorban a listatulajdonos feladata és joga. Ezt nem illik a listán keresztül megtenni, s a tapasztalatok szerint ez többnyire úgyis csak tovább ront a helyzeten. Ilyenkor a levél szerzőjének írjunk inkább egy udvarias hangú levelet, amiben elmagyarázzuk, hogy hol követte el a hibát és ismertetjük a csoportban érvényes "játékszabályokat". Ha a jelenség többször ismétlődik vagy többen is elkövetik ugyanazt a hibát, akkor közzétehetünk egy levelet a listán is, ahol személyeskedés nélkül ismertessük a problémát és az esetleges következményeit vagy feloldásának lehetőségét. A notórius rendetlenkedők esetében esetleg kérjük meg a csoport néhány további tagját, hogy ők is írják meg a véleményüket az illetőnek. Végső eszközként a tulajdonosnak még egy nem moderált listánál is van arra lehetősége, hogy töröljön valakit a tagok közül vagy egy időre felfüggessze a tagságát (ez persze nem akadályozza meg azt, hogy az illető újból feliratkozzon vagy "kívülről" küldjön levelet a listára). A feltűnést kereső emberekkel szemben többnyire az is hatásos taktika, ha egyszerűen figyelmen kívül hagyjuk őket. 

Moderált listák

Ezeknél a fórumoknál a moderátor kizárólagos joga a levelek továbbküldése a lista tagjainak, sőt esetleg az új tagok felvételét is ő engedélyezheti egyedül. A lista tulajdonosa és a moderátor nem feltétlenül ugyanaz a személy, s mivel egy szerkesztett lista napi feladatokat jelent, ezért gyakran többen, felváltva vállalják a moderátor szerepét. A jó moderátor egy főszerkesztő és egy diplomata képességeit egyesíti, és semmiképpen sem lehetnek diktátori hajlamai. Az ilyen csoportoknál könnyebb elérni a kommunikáció magas színvonalát és elkerülni a témától való elkalandozást, de ez több időt és munkát igényel.

A moderátor nemcsak megszűrheti a leveleket, hanem belátása szerint csoportosíthatja és saját megjegyzéseivel is elláthatja őket. A kivonatoló és szerkesztői munka a legtöbb szövegszerkesztővel vagy komolyabb levelezőprogrammal elvégezhető, de vannak speciális segédprogramok is erre a célra (pl. READMAIL), melyek letölthetők a hálózatról. Ezekről a listatulajdonosoknak szóló levelezőcsoportokból is értesülhetünk.

A "zártkörű" listáknál, ahol a moderátor vagy a tulajdonos joga az új tagok felvétele, lehetőség van a tagság megválogatására, ill. a nem kívánatos tagok kizárására. De ez a megoldás arra is alkalmat ad, hogy megkérjük az újonnan jelentkezőket, küldjenek magukról egy szakmai önéletrajzot vagy valamilyen bemutatkozó levelet a többieknek. Ugyanígy, a listáról leiratkozni szándékozókat is megkérdezhetjük a kilépés okáról vagy elbúcsúzhatunk tőlük. Ezekben a csoportokban különösen gyorsan kialakul a közösségi érzés és az egyébként elég személytelen elektronikus kommunikáció negatív oldalai valamennyire ellensúlyozhatók. 

Kiegészítő szolgáltatások

Ha kedvünk, tehetségünk és időnk van rá, akkor a levelezőcsoport üzemeltetése mellett egyéb szolgáltatásokat is indíthatunk a listához kapcsolódva.

A legegyszerűbb dolog a file terjesztés. A legtöbb listakezelő szoftverben van olyan lehetőség, hogy levélben beérkező kérésekre a program szintén e-mail útján visszaküld egy, a szerver gépen elhelyezett állományt vagy egy indexet a lekérhető file-okról (sőt esetleg automatikusan küld egy értesítést is az újdonságokról azoknak, akik "előfizettek" erre a szolgáltatásra). Ezt a lehetőséget felhasználhatjuk arra, hogy a lista témájához kapcsolódó, nagyobb méretű szöveges dokumentumokat tegyünk elérhetővé a tagoknak. Például elhelyezhetjük az új tagok számára a listát üzemeltető gépen az adott témakörben gyakran ismételt kérdéseket (GYIK, vagy angolul FAQ) és a rájuk adott válaszokat, vagy a lista működési szabályzatát, vagy a többi hasonló témájú levelezőcsoport és egyéb hálózati információforrás katalógusát stb. A szöveges anyagok mellett esetleg szoftvereket, adatbázisokat is terjeszthetünk így, sőt több file-ból álló "csomagok" is összeállíthatók, amelyek egyetlen paranccsal kérhetők le.

Különösen a nagy forgalmú moderált listáknál gyakori megoldás, hogy egy kivonatolt, rövidített összeállítást ("digest") is készítenek a legfontosabb levelekből azok számára, akik nem akarják a napi levélözönt végigolvasni. A kivonatra általában külön e-mail címen lehet "előfizetni", bár egyes listakezelő programoknál egy opció átállításával is kérhető automatikus "digest".

Sok elektronikus újság és hírlevél levelezőcsoportokhoz kapcsolódva jön létre és jelenik meg. A szerkesztők és szerzők a csoport tagjai közül verbuválhatók. A minőség biztosítása érdekében érdemes ezt a két feladatkört szétválasztani és a cikkek elbírálásához, a lektoráláshoz minél "tekintélyesebb" embereket megnyerni. A kiadvány terjeszthető magán a listán, vagy külön e-mail címen, és az is gyakori, hogy az előfizetők csak a tartalomjegyzéket kapják meg automatikusan, s a kiválasztott cikket a lista file-küldő funkciójával kérhetik le.

A levelezés archiválását a listakezelő szoftverbe beépített opció mellett ma már egy Gopher vagy WWW szerverrel is elvégezhetjük. Ezeknek a rendszereknek az újabb verziói képesek egy postafiók tartalmának ("mail spooler)" megjelenítésére. Készítsünk egy "gazdátlan" e-mail postafiókot és innen iratkozzunk fel a listára, majd helyezzünk el egy ide mutató link-et a Gopher vagy WWW szerverben. Ezt a postafiókot természetesen nem szabad kiolvasni vagy módosítani a tartalmát. A fontosabb levelekből file-transzfer útján letölthető (FTP) archívumot is összeállíthatunk (esetleg tematikusan rendezve). Az ilyen levélgyűjtemények sokkal könnyebben áttekinthetők, böngészhetők és kereshetők, mint a listakezelő programok havi "log" állományai.

Lehetőség van egy Internet vagy BITNET lista Usenet hírcsoportba való "tükrözésére" is. Ez azért hasznos, mert így sokkal több ember tud belenézni a listára küldött levelekbe és ha egy intézményből sokan érdeklődnek a levelezőcsoportunk iránt, akkor gazdaságosabb minden levelet egy newsgroup üzenetként elküldeni egy közeli Usenet szolgáltató gépre, mint egyenként postázni őket mindenkinek a saját e-mail címére. 


Hibajelenségek és elhárításuk

A leggyakoribb és legbosszantóbb "hibajelenség", amikor az emberek a listakezelő program vagy a moderátor címe helyett magának a levelezőcsoportnak küldik a feliratkozási kérelmeiket és egyéb, a szervernek szánt parancsaikat. Erre a tipikus tévedési lehetőségre a listáról szóló tájékoztatókban többször is fel kell hívni a figyelmet, s ha valaki ennek ellenére elköveti ezt a hibát, annak írjunk egy udvarias levelet, s esetleg csináljuk meg mi a kívánt változtatást.

A "legveszélyesebb" hiba viszont az ún. hurok ("loop") kialakulása. Ez akkor fordul elő, amikor két vagy több listakezelő program vagy egyéb automatikus e-mail küldő rendszer (pl. a kézbesíthetetlen leveleket kezelő "mailer daemon") egymásnak kezd el leveleket küldözgetni (pl. egy hibaüzenet a listatulajdonos helyett a lista címére megy, ami újabb hibaüzenetet okoz, ...), percek alatt elárasztva "elektronikus szeméttel" a levelezőcsoport tagjainak postafiókjait. Bár a listakezelő programok különböző beépített technikákat tartalmaznak az ilyen hurkok felismerésére és megakadályozására, ennek ellenére a sokféle hálózati szoftvernek köszönhetően mégis előfordulhatnak néha ilyen "lavinák". A hurkok okának felderítése nem mindig könnyű. Az első lépés az ördögi kör megtörésére az, hogy ideiglenesen felfüggesztjük a lista működését vagy "kézi vezérlésre" (moderáltra) állítjuk át. Ha egy csoporttag levelezőrendszerének hibás működése okozza a problémát, akkor általában elég az illető tagságát felfüggeszteni. Ezután küldjük el a hibás leveleket a listát üzemeltető gép és a galibát okozó e-mail cím postamesterének és kérjük a segítségüket a hiba megszüntetésében.

Időnként a listánkat kiszolgáló gép működésében is lehetnek zavarok, üzemszünetek. Ha lehet, akkor ezekről előre értesítsük a csoport tagjait, vagy legalább utólag kérjünk elnézést a szolgáltatás szünetelése miatt. Váratlan gépleállásoknál előfordulhat, hogy egyes levelek elvesznek (különösen a moderált listáknál, ahol a levelek nem továbbítódnak azonnal). Ilyenkor kérjük meg a tagságot, hogy akik az adott időszakban küldtek valamit a listára, ismételten postázzák azt.

Előfordulhat, hogy olyan hibaüzenetek érkeznek, melyek szerint a lista valamelyik tagjának érvénytelen az e-mail címe vagy betelt a postafiókja. Ezeknek legtöbbször az az oka, hogy vagy átalakították a helyi levelezőrendszert, vagy megváltozott a gépek neve, vagy az illető nem olvassa az elektronikus postáját. Ilyenkor a legtöbb, amit tehetünk, hogy megérdeklődjük a "helyzetet" az illető postamesterétől vagy a listán levő valamelyik kollégájától. Ha a probléma egy-két héten belül nem oldódik meg, akkor kapcsoljuk ki a levélküldést az adott címre.

A levelező gateway-ek szaporodása és gyakori átkonfigurálásuk miatt, ill. azért, mert egyre több gépnek van egyszerre BITNET és Internet címe is, néha előfordul, hogy valaki nem tud leiratkozni a listáról, mert a listakezelő program nem ismeri fel, hogy ugyanarról a címről jött a kilépési kérelem, mint ahonnan a feliratkozás történt. A legegyszerűbb megoldás ilyen esetekben, ha a lista tulajdonosa törli az illetőt a listáról.

Egyéb hibajelenségek esetén (pl. valaki nem kapja a leveleket, vagy nem tud feliratkozni, vagy nem működnek a szerver egyes funkciói) a postamesterektől és az utolsó fejezetben szereplő levelezőcsoportoktól való segítségkérés ajánlható.

Érdemes tudni róla, hogy egyes listakezelő programoknál mindenki (a tagok is) megadhatnak egy saját jelszót és a továbbiakban már csak úgy lehet parancsokat adni a programnak, ha ezt a jelszót mellékeljük. Ez növeli a lista használatának biztonságát, véd a "rossz tréfák" ellen. (A lista tulajdonosa a jelszóval védett felhasználók jogosultságait is meg tudja változtatni, akárcsak a "rejtett" (concealed) tagokét.) 


Technikai kérdések, listakezelő programok

Egyre több megoldás jelenik meg a levelezőcsoportok működésének automatizálására. Ezek különböző gépekre és operációs rendszerekre készülnek, s gyakran valamilyen speciális szolgáltatást is nyújtanak a szokásos alapfunkciók mellett, így mindegyiknek van létjogosultsága. Ugyanakkor van egy-két igen elterjedt, "szabványt teremtő" listakezelő szerver (elsősorban a Listserv) és nem nagyon érdemes olyan szoftvert választani, amelyik használata jelentősen különbözik ettől, mert a felhasználók rendszeresen bajban lesznek a programnak küldhető parancsokkal.

Kisebb és rövidebb életű listáknál elképzelhető a "kézi működtetés" is, de az adminisztráció megkönnyítése érdekében előbb-utóbb mindenképpen megéri valamilyen automatikus megoldást választani.

A listakezelő programok a legtöbb hálózati szoftverhez hasonlóan általában public-domain típusúak, letölthetők a hálózatról. Az alábbiakban néhány gyakori megoldás rövid ismertetése olvasható, elsősorban a különbségeket kihangsúlyozva. Az egyes szoftverek részletes megismeréséhez el kell olvasni a dokumentációjukat. 

Nem automatikus adminisztrálás

A legegyszerűbb módszer egy "alias" név alatt felsorolni a lista tagjait, mint ahogy erről már szó volt. Ez a megoldás azonban rövidesen kényelmetlenné válik, mert minden új tagnál módosítani kell az alias névlistát és minden egyes beérkező levelet nekünk kell továbbítanunk.

Az Internet hálózat SMTP levelezőrendszerében lehetőség van ún. "mail reflector" vagy "mail exploder" létrehozására, amely egy speciálisan konfigurált elektronikus postafiók. Az ide beérkező leveleket a mail program automatikusan továbbküldi egy e-mail címlista minden tagjának. A postafiók neve lesz egyben a lista neve, s automatikusan létrejön egy másik postafiók is, aminek a neve a "-request" szóval van kiegészítve (pl. dumcsi-request@gep.domain). A felhasználók ez utóbbiba küldhetik a feliratkozási és egyéb adminisztrációs kéréseiket, melyek azonnal a lista tulajdonosának vagy moderátorának továbbítódnak, akinek továbbra is magának kell ezeket a változtatásokat átvezetnie. A mail reflector létrehozásához kérjük a postamester segítségét, mert egyébként is többnyire csak neki van joga ilyet csinálni.

Ezek a megoldások nemcsak több segédmunkával járnak, hanem kevesebb szolgáltatást is nyújtanak a csoport tagjainak, mint egy listakezelő program, de néhány évvel ezelőtt még a legtöbb Internet lista így működött. 

Listserv

A BITNET hálózaton gyakori listakezelő szoftver eredetileg nagy IBM gépekre íródott, melyeken VM/CMS operációs rendszer és Columbia Mailer levelezőprogram fut. A Listserv 250-300 gépen található meg, szerte a világon és most kb. ötezer listát üzemeltetnek a segítségével. A Listserv első verziója az EDUCOM-nál született meg és a BITNIC nevű gépen installálták először. Ez még igen kevés funkcióval rendelkezett (pl. nem volt file-küldő szolgáltatás és automatikus feliratkozás), gyakran kialakultak levelezési "hurkok", nem volt dokumentáció és az egyetlen szerver gyorsan túlterhelődött. Viszont a program olyan népszerű lett, hogy szinte "klasszikussá" vált és a benne használt megoldások egyfajta "kvázi szabványként" gyakran megjelennek az újabb listakezelő szoftverekben is.

Egy jelentősen továbbfejlesztett verzió a francia Ecole Centrale de Paris intézetben készült el 1986-ban, "Revised LISTSERV" néven. A program szerzője, Eric Thomas (ERIC@SEARN.BITNET) azóta is közzétesz időnként újabb változatokat. Az EARN számára például egy "LISTEARN List Processor" nevű verzió is forgalomba került. A ma használatos Listserv programok már képesek változatos file-szerver és adatbázis funkciókat is ellátni, a forgalmat meg tudják osztani egymás között ("peer lists"), kérésre mindenféle segédanyagot küldenek a felhasználóknak, a programnak szóló parancsok jelszóval védhetők, beállítható a lekért állományok file-formátuma (pl. Netdata, Punch, MIME, UUE), stb. (Az újfajta szolgáltatások ismertetése az INFO FEATURES paranccsal kérhető le bármelyik Revised Listserv-et futtató szerverről.) A szerző ígérete szerint a Listserv program rövidesen megjelenik Unix és VMS operációs rendszerekre is.

A listserv@listserv.net címen működő szerver egészen különleges. Erre a címre ugyanis a világ mindegyik Listserv-alapú listájának küldhetünk parancsokat vagy leveleket, s ezeket a program automatikusan az illető listát üzemeltető szervernek továbbítja. Ugyancsak egyedülálló Listserv szolgáltatás az UNSubscribe parancsnál használható (NETWIDE opció, amivel egyszerre minden Listserv levelezőcsoportból kiiratkozhatunk. A LIST GLOBAL utasítással egy katalógus kérhető az összes létező listáról vagy megadhatunk utána még egy kulcsszót is, ha csak egy bizonyos témára vagyunk kíváncsiak (pl. LIST GLOBAL /LAW).

Egy Listserv szervernek egyszerre több parancs is küldhető, ezeket mindig a levél belsejébe és külön sorokba kell írni (a Subject: sor üresen hagyható). Az EARN/ BITNET gépek használói interaktív üzenetekkel is utasíthatják a szervert, sőt a levelek archívumaiban is kereshetnek így az LDBASE programmal (a Listserv egyébként egy sor más olyan funkciót is tartalmaz, amelyek a BITNET hálózat speciális lehetőségeire épülnek). A Listserv programról további információkat a listserv@listserv.net (vagy bármely más Listserv címre) küldött INFO paranccsal lehet szerezni. A teljes kézikönyv többek közt a listserv@earncc.bitnet postafiókból kérhető le a GET LSVGUIDE MEMO paranccsal. A listatulajdonosok lehetőségeit felsoroló összeállítás a GET LISTOWNR MEMO, a Listserv oktatóanyaga pedig egy GET NSC93 MEMO tartalmú levéllel tölthető le ugyancsak innen. Az összes itt tárolt dokumentációról az INDEX paranccsal kaphatunk egy listát. 

Listproc

A Listproc Unix rendszerű gépekre készült és funkcióiban nagyon hasonlít a Listservhez. A Corporation for Research and Educational Networking (CREN) programozói írták, s folyamatosan fejlesztik most is. A szolgáltatásai és a kiadható parancsok szinte megegyeznek a Listserv programéval, de azért vannak eltérések is, s ezért elég sok kavarodást okoz, hogy egyes helyeken a szervert "listserv" vagy "listserver" néven installálták a szabályos "listproc" helyett.

További probléma, hogy a LIST GLOBAL parancsra a Listproc csak néhány száz lista adatait küldi el a több ezerből. A CREN most dolgozik egy globális katalógus kifejlesztésén, mely minden olyan levelezőcsoportot nyilvántart majd, ami a Listproc és a Listserv felügyelete alatt működik. A közeljövőben terveznek egy kereskedelmi változatot is a szoftverből, amely képes lesz FTP archívumokkal, gopherekkel, s egyéb hálózati szolgáltatásokkal együttműködni (a CREN időközben átvette a Listserv menedzselését is).

A különleges szolgáltatásai közül az archivált levelekhez használható (a Listservnél egyszerűbb) Unix-stílusú keresést érdemes kiemelni; valamint a listatulajdonos számára rendelkezésre álló rengeteg konfigurációs opciót. Igen érdekes lehetőség még, hogy a file-küldő funkcióval egy adott hívószámú fax készülékre is elküldhető egy állomány. Ez a szoftver is lehetővé teszi az egyes állományok és utasítások jelszóval való védelmét, s a levélben küldhető parancsok mellett a szerverrel való interaktív kommunikációt.

A Listproc egy egyszerűen üzemeltethető és valószínűleg nagy jövő előtt álló, de meglehetősen komplex, elég bonyolult módon működő, "házilag" nehezen továbbfejleszthető és egyelőre elég szegényes dokumentációval terjesztett listakezelő program, Unix rendszerű gépekre. További információk a listproc@yukon.cren.org vagy a listproc@cren.org címre küldött HELP vagy HELP LISTPROC paranccsal kérhetők. 

Majordomo

Ez is egy Unixhoz készült listakezelő program, de sokkal kevésbé ambiciózus, mint a szerverek világméretű hálózatára, egymást segítő "peer" host-ok rendszerének filozófiájára épülő BITNET Listserv és Unix Listproc szoftverek. A Majordomo (a szó jelentése egyébként "háznagy" vagy "udvarmester") teljes egészében Perl nyelven íródott, így könnyen módosítható, továbbfejleszthető és moduláris elvű. A magas szintű nyelvnek köszönhetően a program felépítése egyszerűbb és dokumentációja is jobb. A program írásában ezért sokan részt vesznek, állandóan újabb és újabb Perl scriptben írt funkciókkal bővítve az eredetileg csak az alapfeladatokat ellátó rendszert.

A Majordomo azonban továbbra is az egyedi, kisebb méretű listák kezelésére jó elsősorban, különösen olyan helyeken, ahol már van Perl a gépen. Csak nemrégen készült el hozzá egy egyszerű archiváló és digest készítő modul. Viszont kezdettől fogva megengedi, hogy a felhasználók bármilyen e-mail címmel feliratkozzanak vagy töröljék magukat a listáról, így nem okoz gondot, hogy a listakezelő program hibásan olvassa ki a fejlécből a levél feladójának címét. Bináris file küldésére is mód van, a külön installálható ftpmail funkcióval. Nincs lehetőség viszont arra, hogy a felhasználók a többi Majordomo szerveren működő levelezőcsoportról egy összesített listát kérjenek.

A moderált listákhoz is egyszerű megoldást választottak a program készítői: A Listproc esetében a beérkező levelek egy "várakozási sorba" kerülnek, ahonnan a moderátor a sorszámuk beírásával küldheti őket tovább a lista tagjainak. A Majordomo viszont minden levelet egyszerűen a moderátor postafiókjába továbbít, akinek a fejlécbe írt megfelelő jelszóval újra el kell küldenie azokat a szervernek, s az a jelszó ellenőrzése után kezdi el terjeszteni őket.

Információk és dokumentációk többek közt a majordomo@pop.psu.edu gépről kérhetők le (először egy HELP vagy INDEX parancsot érdemes elküldeni). A Majordomo használók leggyakoribb kérdéseire adott válaszok a http://www.pop.psu.edu/~barr/majordomo-faq.html című WWW lapon olvashatók. A program eredeti forrása az ftp.greatcircle.com gép anonymous FTP archívuma (/pub/majordomo directory). 

Almanac

Az Almanac az Oregon Extension Service fejlesztése, 1990-ben indult a projekt. A szoftver nagyon modern elvekre épül, rendkívül rugalmasan konfigurálható és alaposan kihasználja a Unix operációs rendszer mindenféle lehetőségét. A szokásos levelezőcsoport funkciókon kívül kifinomult file-küldő, parancsfeldolgozó és multimédia szolgáltatást is nyújt, de még csak kevés helyen használják. A fő szerver az almanac@oes.orst.edu címen érhető el, innen kérhetők információk, egy HELP tartalmú levéllel. 

Mailbase

Ez a listakezelő szoftver a Newcastle University egyik gépén fut, az angol JANET Networked Information Services Project részeként; négyszáznál több listát üzemeltetnek vele. Funkcióiban nagyon hasonlít a Listserv programra, de - angol szokás szerint - a használható parancsok teljesen mások, mint a többi hasonló szoftvernél. Segítség a mailbase@mailbase.ac.uk címről kérhető egy HELP vagy SEND MAILBASE OVERVIEW paranccsal, ill. a dokumentációk elérhetők a mailbase.ac.uk című FTP archívumban és Gopheren is.

Még jó néhány hasonló célú programmal lehet találkozni a hálózatokon (pl. Mailserv, Procmail, Comserve, Saraserv) és van néhány magyar fejlesztés is (pl. HIX, InfoServ/Fizinfo), de a legtöbb lista jelenleg a fent felsorolt öt szoftverrel működik és valószínűleg ma ezek közül érdemes választani, ha valaki egy új levelezőcsoport indítására vállalkozik. 


Információforrások, ajánlott irodalom

A levelezőcsoportok a hálózatok legrégibb képződményei közé tartoznak. A velük kapcsolatos ismeretek és az üzemeltetésükhöz szükséges szoftverek már nem változnak olyan gyorsan, mint más, "modernebb" technikák (pl. a World Wide Web) esetében. Bár, az újfajta, multimédia vagy mesterséges intelligencia elemeket is tartalmazó csoportos kommunikációs fórumok létrehozásának lehetősége várhatóan rövidesen újabb lendületet ad az elektronikus konferenciákhoz használható programok fejlesztésének.

Természetesen, mint minden más hálózati szolgáltatás esetében, a levelező listákkal kapcsolatos hírek és tudnivalók elsősorban magáról a hálózatról szerezhetők be, s ott is gyakran éppen levelezőcsoportok levelei között bukkanhatunk rájuk. 

Elektronikus fórumok és katalógusok

A különböző listakezelő szoftverek által működtetett levelezőcsoportok listáját általában egy, az adott típusú szervernek küldött LIST GLOBAL paranccsal lehet lekérni (már ahol van ilyen funkció). Az Interneten működő listák (korántsem teljes) katalógusát a news.announce.newusers Usenet newsgroup anyagai között lehet megtalálni egy "Publicly Accessible Mailing Lists" című összeállításban. A katalógus a mérete miatt jelenleg három részre van darabolva és mindenféle listakezelő szerveren működő listát felsorol. Anonymous ftp-vel is elérhető az rtfm.mit.edu gépen a /pub/usenet/news.answers/mail/mailing-lists útvonalon. A file elején fel van tüntetve az összeállítójának neve és e-mail címe (jelenleg Stephanie da Silva - arielle@taronga.com), akinél az új listákat be lehet jelenteni. A BITNET levelezőcsoportok bejelentésére a legjobb hely a NEW-LIST@NDSUVM1 nevű lista (a listára való feliratkozáshoz a listserv@vm1.nodak.edu címre kell írni egy SUB NEW-LIST Saját_Név parancsot tartalmazó levelet). Ennek az anyagát egyébként a Usenetre is tükrözik, a bit.listserv.new-list newsgroupba.

Ha az új BITNET/Internet levelezőcsoportunk szakmai jellegű, akkor érdemes bejelenteni azt Diane Kovacs e-mail címén is (DKOVACS@KENTVM, illetve dkovacs@kentvm.kent.edu) mert így bekerül az ő és munkatársai által rendszeresen aktualizált és a hálózaton nagyra értékelt Directory of Scholarly Electronic Conferences című katalógusba. Az aktuális verzió ftp-vel letölthető a ksuvxa.kent.edu gépről a library alkönyvtárból, vagy levélben lekérhető a listserv@kentvm.kent.edu címről (egy GET ACADLIST README parancsot érdemes elküldeni).

Magyarországon egyelőre nincs egy központi nyilvántartás a hazai gépeken működő levelezőcsoportokról. Az új szolgáltatásokat leginkább a user-services@fserv.kfki.hu és a katalist@huearn.bitnet listákon érdemes bejelenteni (a témájában hasonló egyéb hálózati fórumok mellett). Ha szeretnénk, hogy a listánk levelezését - több más hazai levelezőcsoporttal együtt - központilag is archiválják, akkor a HUEARN Gopher (huearn.sztaki.hu) üzemeltetőjének kell szólni.

További hasznos e-mail címek:

Listserv alatt működő listák

LSTERN-L@FRMOP11.BITNET LISTEARN Discussion List

LSTOWN-L@SEARN.BITNET Listserv List Owners' Forum

LSTREV-L@UMSLVMA.BITNET Listserv Review

LSTSRV-L@SEARN.BITNET Listserv Give-and-Take Forum

LSTSRV-M@SEARN.BITNET Revised Listserv Maintainers

LCOORD-L@CEARN.BITNET Listserv Coordination Board

LDBASE-L@UKANVM.BITNET A Discussion of Listserv Database Search Capability

VMSLSV-L@UBVM.BITNET VAX/VMS Listserv Discussion List

ARACHNET@KENTVM.KENT.EDU E-publishing and Computer-mediated Communications

VPIEJ-L@VTVM1.BITNET Publishing E-Journals

UG-L@BITNIC.BITNET Computer Networks Usage Guidelines and Etiquette E-Conference

CW-MAIL@TECMTYVM.BITNET Discussion of Campus-Wide Electronic Mail Systems

HELP-NET@TEMPLEVM.BITNET Bitnet/Internet Help Resource

HISTOWNR@UBVM.BITNET Forum for Owners of Lists Discussing History and Related Topics

Majordomo-alapú listák

LIST-MANAGERS@GREATCIRCLE.COM Managing Internet Mailing Lists (software, methods, mechanisms, techniques, and policies)

MAJORDOMO-WORKERS@GREATCIRCLE.COM Majordomo Developers

MAJORDOMO-USERS@GREATCIRCLE.COM Majordomo Users

Mailbase lista

NEW-LISTS@MAILBASE.AC.UK Announcing new Mailbase Lists

Usenet hírcsoportok

news.lists
news.announce.newusers
bit.listserv.new-list
comp.mail.misc 

Ajánlott irodalom

D. Kovacs - W. McCarty - M. Kovacs: Hogyan indítsunk és működtessünk egy BITNET LISTSERV levelezőcsoportot : útmutató kezdőknek - elektronikus cikk, The Public-Access Computer Systems Review 2, no. 1. (1991) - letölthető a KATALIST archívumából a PETRA/TRILLA programmal, vagy a miskolci Gopherből (gold.uni-miskolc.hu) az Elektronikus Közkönyvtár menüpont alól (ez a tanulmány lépésről lépésre összefoglalja egy lista létrehozásának és menedzselésének folyamatát, s több fontos, angol nyelvű irodalmat is ajánl a téma iránt érdeklődőknek);

Drótos L.: KATALIST elektronikus konferencia - letölthető az előbb említett helyekről, illetve nyomtatásban megjelent az IIF Hírek 6. (1993. decemberi) számában (a cikk az egyik legelső és legnépszerűbb hazai levelezőcsoport kialakulását és működését ismerteti).




Kezdőlap