8. Konklúzió

Az alábbiakban szeretném összefoglalni a kérdőívek legfontosabb eredményeit, majd néhány előzetes általános megfigyelés, következtetés erejéig kitérek a vizsgálatban résztvevő hallgatók weben való kereséseire, a keresések során tanúsított magatartásukra is. Hangsúlyozom, hogy ezek csak előzetes megfigyelések lesznek, nem egy részletes elemzés eredményei. A kutatás nemzetközi voltából fakadóan hosszabb távú, s a szakdolgozat terjedelmi határai sem tették lehetővé, hogy a keresések elemzésével szakdolgozatomon belül foglalkozzak. Így a részletes elemzés elvégzésére a jövőben fog sor kerülni.


8.1. Az eredmények összefoglalása

A kutatásban résztvevő magyarországi főiskolai hallgatók válaszait összesítve a következő megállapításokat tehetjük:

Minden interjúalany Magyarországon született, magyar anyanyelvű és magyar nemzetiségű. A hallgatók 60%-a Nyugat-Dunántúlon született. A résztvevők fele Szombathely előtt csak egy másik városban élt. Legtöbbjük (70%) általános gimnáziumban érettségizett, és társalgási szinten beszél németül (65%). Szombathelyi lakóhelyükön van hozzáférésük számítógéphez (95%). Mindkét számítástechnikai és a könyvtári információszerzésről szóló kurzust felvette már a vizsgálatban résztvevő hallgatók 90%-a, s nagy részük (60%) már legalább 5-6 éve használ számítógépet, 95%-uk minimum heti rendszerességgel. A hallgatók 55%-a azonban kevesebb, mint 6 számítógépes alkalmazást használt már. Érdekes, hogy naponta csak harmad- és negyedévesek használják a számítógépet.

A résztvevők többsége (70%) naponta vagy hetente használja kommunikációra az internetet. Információkeresésre magáncélból ill. tanuláshoz, munkához kapcsolódóan 65 ill. 80%-ban használják minimum heti rendszerességgel. Tanuláshoz 85%, szórakozáshoz, játékhoz 65% legalább havonta használja. Ezekkel szemben az interjúalanyok 80, 80 ill. 75%-a soha nem használja bankügyek intézésére, fórumokon való részvételre és vásárlásra.

Internetes szolgáltatások közül az e-mail lehetőségét hetente vagy naponta használja 80%. 60% havonta vagy ritkábban veszi igénybe az online játékokat, szórakozási lehetőségeket. A keresőrendszereket és az online csevegést ritkábban, mint havonta használja a résztvevők fele, viszont 45% legalább hetente. Szoftver le- és feltöltést 55%, online faliújságokat, közösségi fórumokat 65%, ingyenes tárhelyet személyes honlapnak 60% valamint részvényekkel való online kereskedést 85% soha nem veszi igénybe.

Leggyakrabban a http://www.freemail.hu (60% említette) és a http://www.google.com (50% említette) honlapokat használják a kutatásban résztvevő hallgatók.

Csupán két olyan témakör volt, amikben naponta használják weben való információkeresésre az internetet a hallgatók. Ilyen téma a szórakozás, hobbi (20%) valamint a tanulmányokhoz kapcsolódó információkeresés (20%). Ebben a két témában a heti használat is kiemelkedik a többi kategória közül (35 ill. 40%). Hetenkénti használatban azonban a hírek vezetnek (55%). Számítógépes (50%), vásárlási (75%), ingatlanügyi (90), pénzügyi és biztosítási (85%), gazdasági és kereskedelmi (70%) valamint autók (70%) témákban pedig soha nem keresnek információt a weben.

Weben való információkeresésre a résztvevők 75%-a 1-4 éve használja az internetet. Ötnél több éve csak harmad- és negyedévesek (összesen 25%) használják. Hetente a weben tanulmányokhoz kapcsolódó információkereséssel fél-1 órát tölt az interjúalanyok 35%-a, 1-3 órát pedig 30%. Nem a tanulmányokhoz kapcsolódóan ugyanezekre a kategóriákra 45 és 15% az arány. Összességében a résztvevők több időt töltenek nem tanulmányaikhoz kapcsolódó információkereséssel, mint tanulmányaikhoz. A megkérdezett hallgatók legalább hetente egyszer keresnek információt a weben.

Az információkeresés módszerének legtöbben az indexelőszolgáltatásokat és az internetes témakatalógusokat említették konkrét névvel, vagy "keresőrendszer" kifejezéssel (összesen 37 említés).

A legtöbb interjúalany számára (10 említés) az influenzával kapcsolatos kérdés volt a legkönnyebb része a keresésnek. Legnehezebbnek a pártok támogatottságáról és a közlekedési sztrájkról szóló kérdést tartották (8 és 7 említés). A hallgatók 60%-a mondta, hogy általában hasonló kereséseket, vagy hasonló kereséseket is szokott végezni a weben.

Keresési módszerek közül leginkább a keresőrendszerekkel való keresést ismerik a résztvevők (5-ös skálán 4,3-as átlag), legtöbbször ezt is használják (a kereséssel töltött idő 59,85%-ában), s a keresés eredményeivel is a keresőrendszeres keresés esetén a legmegelégedettebbek (átlag 3,95). Érdekes azonban, hogy összességében a keresések eredményével egyik módszer esetén sem túl nagy a megelégedettség, nem éri el a 4,0-t.


8.2. Előzetes megfigyelések a keresési magatartásról

Mint már említettem, itt csak néhány általános megfigyelésre szeretnék kitérni, a részletes elemzés jövőbeni feladat lesz. Az interjúk során voltak visszatérő problémák, hibák, nehézségek, részben a keresési módszerekkel, részben az eredmények kiválasztásával kapcsolatban.

Általános benyomásként elmondható, hogy a hallgatók kevés ismerettel rendelkeznek a webes keresési módszerekről, mint pl.: szavak összekapcsolása, logikai operátorok... Néhány hallgató használta ugyan keresései során az idézőjeles keresést, amivel konkrét kifejezésekre kereshetünk, de volt olyan is köztük (9.rv.), aki nem volt tisztában ezen lehetőség működésével. Csaknem minden keresésekor használta az idézőjeleket, még akkor is, amikor csak egy szót írt be a keresőmezőbe.

A másik ilyen problémát a logikai operátorok okozták. A Google-ben nem szükséges használatuk, mégis többen kapcsolták össze "AND"-del, a beírt szavakat. Minden ilyen esetben megjelent egy tájékoztató szöveg, miszerint nem szükséges ezt használni, mert a Google alapértelmezetten így kapcsolja össze a szavakat, de ezt egyik résztvevő sem vette észre. Voltak akik "ÉS"-sel próbálkoztak, ebben az esetben azonban a Google erre a szóra is keresett. Véleményem szerint célszerű lenne a tájékoztató szöveget valamilyen módon jobban kiemelni, mert mint kiderült a felhasználók nagy többsége figyelmetlen.

Hasonló probléma jelentkezett a helyesírás kapcsán is. Több interjúalany keresése során előfordult, hogy keresőkérdésüket elgépelték, de a hibát nem vették észre. Ekkor találat nem volt, viszont megjelent egy tájékoztató szöveg, ami felhívta a figyelmet arra, hogy mik okozhatták a nulla találatot. Ezek között az első pontban szerepel, hogy "Győződjön meg arról, hogy minden szót helyesen írt-e!". Ezt azonban szintén nem vették észre a hallgatók, s inkább más kulcsszavakkal próbálkoztak.

A figyelmetlenség a találatok kiválasztásában is megmutatkozott. Többször is elsiklottak a találatok felett, s nem vették észre a felkínált honlapok közül azokat, amik megválaszolták volna a kérdést. Így számos esetben esetleg sokkal bonyolultabb úton jutottak el a megoldáshoz.

Rendszeresen előfordult az is (a pártok támogatottságára vonatkozó kérdéseknél), hogy eljutottak ugyan arra a honlapra, ami megválaszolta a kérdést, de figyelmetlenségük miatt nem vették észre a választ, és továbbmentek a honlapról. Ilyen volt a Gallup Intézet honlapja, melynek kezdőlapján a jobb oldali hasábban megjelenik egy grafikonon az éppen aktuális közvéleménykutatás eredménye a pártok támogatottságáról. Megfigyelésem szerint a felhasználók figyelme először a középső ill. a bal oldali hasábra koncentrálódik, így könnyen átsiklanak a jobb oldali oszlop felett.

Érdekes volt, hogy a hallgatók számos esetben olyankor is meg voltak elégedve a kapott eredménnyel, ha az nem is válaszolta meg igazán a kérdést. Többször előfordult az is, hogy választ ugyan találtak, de olyat, ami már nem aktuális (pl.: IBM vezérigazgatójának négy különböző nevet talált a 20 hallgató, amik közül nyilvánvalóan csak egyik a jelenlegi igazgató). Néhány kivételtől eltekintve jellemző volt, hogy ha egy honlapon választ találtak, vagy legalábbis úgy gondolták, hogy választ találtak, akkor azzal megelégedtek, s nem kerestek tovább. Pedig ha megtették volna, több esetben észrevehették volna, hogy nem minden honlap tartalmaz aktuális, releváns információkat.

Az internetes katalógusban (Vizsla.Origo) való keresés során is megfigyeltem két visszatérő magatartást. Először is néhány kivételtől eltekintve sokkal szívesebben használták a keresőmezőt, mint a téma szerinti katalógust. A katalógushasználat során pedig visszatérő nehézséget jelentett, hogy nem egyértelmű a témák hierarchiája. Az egészség kategórián belül találhatjuk a betegségeket, s erre kattintva joggal várták a felhasználók, hogy a többi felsorolt betegség mellett az influenza is a felsorolásban lesz. Ott azonban nem találták, s ezért többen fel is adták, s inkább a keresőmezőbe írták be a az influenza szót. A betegségen belül ugyanis a fertőző betegségek közé sorolták az influenzát. Ez azonban így, mivel nem azonos hierarchiaszintre tatozó fogalmak vannak egy szinten, megtévesztő, s hátráltatja a keresést.

Összességében elmondható, hogy a kutatásban résztvevő hallgatók mindenféle szintű tudást, sokszínű magatartást, számos keresési szokást képviseltek. Valamennyien különbözően kerestek információt a weben, bár mint ahogy az előzetes következtetésekből kitűnt, sok azonos vonás is megfigyelhető volt.


8.3. Befejezés

A kutatás azonban ezzel nem zárult le. A dolgozat írásának idején is folyamatban vannak az amerikai és kínai hallgatók interjúi. A kultúránkénti elemzések után össze fogjuk vetni a három kultúrában tapasztalt eredményeket, megfigyeléseket. A vizsgálat eredményeként előreláthatóan weben való információkeresési kulturális különbségeket fogunk meghatározni. Ezek alapul szolgálhatnak majd jövőbeli kutatásokhoz, valamint javaslatot tudunk tenni a keresőfelületek formájának megváltoztatására, hogy azok jobban szolgálják a különböző kultúrájú embereket.

<vissza - tovább>