X. fejezet
Milyen külföldi adatbázisok érhetők el és hogyan?

Több ezerre szokták becsülni a nagytávolságú hálózatokon keresztül online elérhető fontosabb adatbázisok számát a világon és több százra a nagyobb adatbázisszolgáltató cégekét. Ezeknek a szolgáltatásoknak egy kisebb része valamilyen formában korlátozott (például csak egy adott szervezet tagjai használhatják), de többsége teljesen nyilvános, bár általában fizetni kell a felhasználóknak. A kereskedelmi jellegű adatbázisok használati díja esetenként igen magas lehet, a száz dollárt is meghaladhatja óránként és a keresés eredményeként kapott találatokért még külön kell fizetni. Ezeket csak gyakorlott felhasználóknak érdemes használni, akik az adatbázisok dokumentációja alapján és tanfolyamok segítségével felkészülnek a keresésre, és megfelelő hatékonysággal és gazdaságossággal tudják azt végrehajtani. A kezdőknek és az alkalmi felhasználóknak az adatbázisokat szolgáltatók általában ingyenes vagy olcsó gyakorlási lehetőséget szoktak biztosítani. A kereskedelmi jellegű online szolgáltatókkal előzőleg egy szerződést kell kötni, ezután kapja meg a felhasználó az azonosítóját és a jelszavát.

Vannak viszont olyan szolgáltatók, amelyek nem bevétel céljából biztosítják az online elérést az adatbázisaikhoz. Ezek vagy nyilvánosan közzéteszik az eléréshez szükséges hívószámokat és a megfelelő bejelentkező kódokat, vagy az érdeklődőknek személyesen kell hozzájuk fordulni ezekért az információkért. Míg a nagy kereskedelmi szolgáltatók általában valamennyi nagyobb hálózatról elérhetők, az ingyenes vagy nagyon olcsó adatbázisok viszont gyakran csak egy-egy adott hálózat szolgáltatásai. Ebben a fejezetben elsősorban a második csoport, vagyis a nem-kereskedelmi online adatbázisok közül mutatunk be néhányat és ismertetünk néhány olyan szoftvert, amely ezek eléréséhez szükséges, ill. megkönnyíti a használatukat.

10.1 Ingyenes adatbázisok az X.25-ön

Ebben a fejezetben néhány olyan külföldi online adatbázis szolgáltatást mutatunk be, amelyeknek az eléréséhez elegendő az X.25-ös hálózat, és amelyeknek a használatáért nem kell fizetni, kivéve természetesen a távközlési költségeket. Ezekre a szolgáltatásokra az a jellemző, hogy gyakran változnak, néha csak próbaidőre vagy átmeneti jelleggel ingyenesek, idővel bekerülnek a kereskedelmi adatbázisok közé.

10.11 Az ECHO szolgáltatóközpont

Az ECHO (European Commission Host Organisation) központot az Európai Közösség üzemelteti Luxemburgban, a DG XIII/B nevű bizottság felügyelete alatt. Az 1980-ban létrehozott szolgáltatás egyrészt közérdekű információkat terjeszt az EK ügyeiről gazdasági, jogi, tudományos stb. témákban, másrészt egyfajta tesztelő helyként szolgál egyes európai adatbázisok számára (az előállítók az ECHO-nál próbálják ki, hogy mekkora érdeklődés mutatkozik az adatbázisuk iránt, érdemes-e kereskedelmi forgalomba hozni). Ezenkívül a legfejlettebb online információs technikák bemutató és oktató központja is az ECHO: pl. az EK csaknem valamennyi hivatalos nyelvén használható adatbázisok, a természetes nyelvű lekérdezés lehetősége, a mesterséges intelligenciával ellátott beszélő robot az ECHO telefonos közönségszolgálatánál stb.

A szolgáltatóközpont elérhető telefonvonalon, az EuropaNET és az X.25-ös csomagkapcsolt hálózatról, és újabban az Internetről is. Az ECHO használatához bármilyen sormódú kommunikációs program alkalmas. Sikeres hívás esetén a rendszer kéri az azonosítónkat, válaszként írjuk be, hogy "ECHO". Ez a jelenlegi nyilvános jelszó, amellyel csak az adatbázisok egy részét tudjuk használni. Aki rendszeresen szeretné igénybe venni az ECHO szolgáltatásait, illetve a többi adatbázist is használni kívánja, az kérhet egyhavi ideiglenes jelszót, vagy egy szerződés kitöltése után egy személyes, állandó azonosítót is az ECHO közönségszolgálatától (ECHO Costumer Service, B.P.2373 L-1023 Luxembourg Tel: 352-488041, Fax: 352-488040). A saját jelszó is ingyenes és még egy kézikönyvet, adatbázisleírásokat és egy kb. kéthavonta megjelenő hírlevelet is küldenek. A felhasználónak cserébe időnként ki kell tölteni egy kérdőívet arról, hogy mennyire van megelégedve a szolgáltatással.

A bejelentkezés után előbb választhatunk az EK nyelvei közül, majd ezután egy menürendszerbe jutunk, amelyből kiválaszthatjuk a használni kívánt adatbázisok csoportjait, vagy információkat kaphatunk az ECHO szolgáltatásairól, vagy még további menüpontokat kérhetünk a "90"-es kód beütésével, ahol többek között beléphetünk a CCL nyelvű keresőrendszerbe, ill. kiléphetünk az ECHO-ból. A sokféle szolgáltatásról részletesen az ECHO rendszer kézikönyvéből, az állandóan elérhető help képernyőkből és a menüből, vagy parancsmód esetén az INFO szó beírásával kérhető információs állományokból tájékozódhatunk. Van egy "Echo News" nevű adatbázis is, amely a nyomtatott hírlevél szövegét tartalmazza. A gyakran változtatott és tovább fejlesztett menürendszer helyett itt elsősorban a CCL nyelvű keresési lehetőségeket mutatjuk be.

Ha a főmenüből kiválasztjuk a CCL nyelvű keresőmódot, akkor egy szabványos nyelvet használhatunk az ECHO adatbázisainak elérésére. Itt először a BASE parancs beírásával kérhetjük a számunkra éppen elérhető adatbázisok listáját. Minden adatbázisnak van egy 4 betűs rövidítése (poolkey). Egy adatbázisba úgy léphetünk be, hogy a BASE szó után beírjuk az adatbázis rövidítését is. Az egyes adatbázisokról az INFO parancs után beírt névrövidítéssel kérhetünk leírást. Keresni a FIND beírásával lehet (a szavak csonkolására a "$" jel szolgál), az indexelt mezők nevét a megfelelő INFO paranccsal kérhetjük le. Az indexállományt a DISPLAY paranccsal nézhetjük meg (pl. D AU=jones), a megjelenítésre a SHOW parancs szolgál (a SHOW HARDCOPY folyamatosan listázza a találatokat). Valamennyi parancsnak több opciója van, ezeket a HELP parancsnév segítségével nézhetjük meg online. Az ECHO CCL üzemmódjából a STOP paranccsal léphetünk ki. Kilépéskor esetleg még kitölthetünk egy rövid kérdőívet a keresés sikerességéről (a kérdőívet egyébként a CALL GENQUEST paranccsal bármikor előhívhatjuk). (Az ECHO használatához lásd a mellékelt mintapéldát.)

Az ECHO kb. 20-25 adatbázist kínál a saját jelszóval rendelkezőknek (a nyilvános jelszóval bejelentkezők csak néhányat használhatnak ezek közül). A számunkra is érdekes adatbázisok közül érdemes megemlíteni az I'M GUIDE nevűt, amely az Európában elérhető több ezer online és CD-ROM adatbázis, valamint ezek előállítóinak és szolgáltatóinak katalógusa. Egy másik érdekes adatbázis a DGXIII MAGAZINE, amelyik a hasonló nevű, az európai információtechnológiával és telekommunikációval foglalkozó újság teljes szövegét tartalmazza. Egészen speciális online információforrás az EURODICAUTOM, amely több százezer tudományos és műszaki szakkifejezés, ill. rövidítés szótára az EK hivatalos nyelvein. A kevés korlátozott elérésű és pénzbe kerülő ECHO adatbázis egyike a TED (Tenders Electronic Daily), mely üzleti ajánlatok naponta aktualizált gyűjteménye (használatához külön szerződést kell kötni). Az egyik legfrissebb, kísérleti jelleggel az ECHO-n üzemeltetett adatbázis az INDEX TRANSLATIONUM, ez több mint félmillió könyvfordítás bibliográfiai adatait tartalmazza, mindenféle témában.

10.12 A JANET hálózaton elérhető adatbázisok

Az angol JANET rendszeren is van néhány adatbázis, amelyek nyilvánosak és ingyenesek. Ezeket tőlünk az X.25-ön a Rutherford gateway gépen keresztül lehet felhívni, de egyre többnek van közülük saját IXI és Internet hívószáma is. Az egyes szolgáltatók címei és a belépéshez szükséges egyéb információk például a 12.3 fejezetben említett BBS-ekről (NISS, BUBL, CONCISE) tudhatók meg, de többségük a Gopheren át is elérhető. A hozzáférés feltételei időnként változnak, legutóbb például az ICDL nevű, távoktatással foglalkozó adatbázis vált ingyenesből előfizetőssé, majd egy év múlva ismét nyilvánossá.

A bárkinek hozzáférhető információforrások közül érdemes megemlíteni a következőket:

A sokféle adatbázis-jellegű szolgáltatás különböző gépeken fut, különböző felhasználói keretrendszereket használva. Szerencsére a kezdő képernyőkön általában elég segítséget találunk az egyes adatbázisok használatához, ezeket érdemes figyelmesen elolvasni.

Van-e gémkapocs a hull-i papírboltban?

Egyik kollégánk ösztöndíjjal az angliai Hull városába készült, s bizony rengeteg információra lett volna szükség, de Hullról alig találtunk valamit. Az eset még a gopher-ek elterjedése előtt volt, tehát egy külön hull-i információs felületben még nem reménykedhettünk. Mivel gyakran előfordul, hogy egy nyilvános könyvtári számítógépes katalógus más, helyi információt is ad, most is ebben bízva loggoltunk be a JANET gateway-en keresztül a University of Hull OPAC-jába. Nem csalódtunk. A könyvtár katalógusa, s más adatbázisai mellett sajátos faliújságról tájékozódhatunk, nem csupán az égetően fontos Hull-London vonatmenetrendről, hanem még arról is, hogy kapható-e a campus papírboltjában "paper clip", vagyis gémkapocs.

10.2 Ingyenes adatbázisok az EARN hálózaton: az ASTRA

Azoknak, akik az EARN hálózatot tudják használni, az ASTRA (Application Software and Technical Reports for Academia), az IBM Europe és az Italian Council of Research közös szolgáltatása kínál ingyenesen használható adatbázisokat. Az ASTRA segítségével 35-40 adatbázis érhető el, melyeket különböző tudományos intézményekben, egyetemeken állítanak elő, különböző adatbáziskezelők alatt futnak (STAIRS/CMS, CDS/ISIS, SQL/DS) és különböző városokból (Pisa, Firenze, Róma) szolgáltatják őket. A felhasználók ugyanakkor az ASTRA keretrendszere segítségével egységes formában, egy egyszerű űrlapot kitöltve tudnak az adatbázisokban keresni. A kitöltött űrlapot az EARN MESSAGE vagy MAIL parancsa segítségével tudjuk elküldeni az adatbázist üzemeltető gépnek és a keresőkérdés eredménye is vagy üzenetként érkezik meg, vagy pedig levélként, és jó esetben már néhány perc múlva megtalálható a felhasználó postaládájában.

Az ASTRA keretrendszer (user interface) jelenleg VM/CMS és VAX/VMS operációs rendszerekhez áll rendelkezésre, a szoftvert az ICNUCEVM gépről lehet letölteni a következő paranccsal:

illetve

Nálunk a HUEARN, a HUSZEG11 és a HUBIIF11 nevű gépeken található meg ez a keretrendszer, a HUEARN gépen például az alábbi parancsokat kell kiadni az ASTRA elindításához:

A program elindítása után a PF1 gombbal kérhetünk segítséget, de további információkat is letölthetünk még a

paranccsal a fent említett szerverről, az ASTRA használatát ismertető help pedig a

beírásával kérhető le. Az ASTRA Working Group egy levelező csoportot is üzemeltet a felhasználóknak, erre a LISTSERV@ICNUCEVM címre küldött

parancsot tartalmazó levéllel lehet feliratkozni. A listserveren egyébként még további file-okat is találhatunk, ezek listáját az INDEX ASTRA paranccsal kérhetjük.

Az ASTRA keretrendszer elindítása után megjelenik a kezdő képernyő (a pisai ferdetorony), majd az az űrlap, ahol a keresőkérdéseket beírhatjuk. A képernyő alsó részén egy külön ablak van, ebben fognak megjelenni a gépek által küldött üzenetek. Az űrlapot értelemszerűen kell kitölteni, a mezők között a TAB gombbal kell mozogni. Először a használni kívánt adatbázis nevének rövidítését kell beírni, a rövidítések listáját a PF2 gombbal kérhetjük le. Az ASTRA adatbázisok tematikájuk szerint elég vegyesek, de nagyobbik részük számítástechnikai témájú, vagy tudományos kutatások adatait tartalmazza; egy részük olasz nyelvű, a többi angol. A META nevű adatbázisban a legtöbbről részletes leírást is találunk.

A keresni kívánt szakkifejezéseket az "and" feliratok közé írhatjuk be, az "and"-et a PF11 (3270 emulátor esetén a Shift/F1) gomb megnyomásával változtathatjuk "or"-ra. Ha bonyolultabb keresőkérdést akarunk beírni, akkor a PF4 funkciógombbal egy másik űrlapot kapunk, ahol tetszőleges kifejezést adhatunk meg (az itt használható keresőnyelvről a PF4 ismételt megnyomásával kérhetünk leírást). Ezután még meg kell határoznunk, hogy a keresés eredménye közül csak a találatok számát, vagy magukat a rekordokat akarjuk megkapni, vagy esetleg azokat a szoftvereket vagy kutatási jelentéseket is szeretnénk letölteni, melyekre a találatként kapott dokumentumok hivatkoznak (ez a lehetőség csak a STAR nevű adatbázishoz használható). Ezt a megfelelő mezőbe írt "x" karakterrel állíthatjuk be. Először természetesen érdemes csak a találatok számát kérni, nehogy túl sok mindent töltsünk le fölöslegesen.

Csak akkor szabad megnyomni az Enter-t, miután kitöltöttük az űrlapot, mert ez küldi el a kérdést az ASTRA host gépének. Ha EARN üzenet helyett levélben szeretnénk a keresőkérdést továbbítani (ez a megbízhatóbb, de lassabb), akkor az Enter helyett a PF10 funkciógombot nyomjuk meg. Ha csak a találatok számát kértük és az Enter-rel küldtük el a kérdést, akkor az rövidesen üzenetként jelenik meg az ablak alsó részén. Ezt az ablakot a PF6-tal tudjuk aktualizálni, a PF7 és PF8 gombokkal lapozni és a PF9 funkciógombbal törölni. Egyébként a válaszok a felhasználó gépén a READER-be kerülnek, ennek a tartalmát a PF5-tel listázhatjuk ki. Ha a válasz túl nagy file lenne, akkor az ASTRA host feldarabolja és így küldi el, a fejlécben lévő sorszám alapján ezeket nekünk kell összemásolnunk. Az ASTRA keretrendszerből a PF3 megnyomásával léphetünk ki. (Az ASTRA használatával kapcsolatban lásd még a mellékelt mintapéldát.)

10.3 INTERNET: online bejelentkezés távoli gépekbe

Mint az 5. fejezetben már említettük, az Internet által használt TCP/IP hálózati szabvány legfontosabb protokollja a TELNET, amely a terminálkezelés különböző módozatait valósítja meg, így a távoli gépekbe való bejelentkezés eszköze is egyben az Interneten, ill. más TCP/IP alapú rendszerekben.

A TCP/IP más alkalmazásaihoz hasonlóan szinte minden operációs rendszerre elkészült a TELNET megfelelő verziója, s ez vezetett egy sajátos "telnet-mutáció" megjelenéséhez, a TN3270-hez. Ugyanis szükségessé vált, hogy az Internetben működő nagy IBM gépek a maguk sajátos teljes képernyős (full screen) terminál üzemmódjukban is elérhetőek legyenek nem IBM gépekről, elsősorban a UNIX operációs rendszerekből. Így tehát a VM/SP és rokon operációs rendszerek alatti gépeket a TELNET program TN3270 nevű variációjával érhetjük el. (Ma már rendelkezésre áll az TN3270 "párja" is, amelyet a 3270-es alapú, full screen gépekre fejlesztettek ki, a normál sormódú VT100 emulációjára. Neve: TNVT100.)

A TCP/IP alapú hálózaton így a "telnet" (ill. "tn3270") parancs kiadásával kezdeményezhetünk egy másik gépbe való bejelentkezést. A hívás szintaxisa igen egyszerű, a következő elemekből áll:

vagy

ahol a "host" az illető gép Internetben megszokott alakú neve, vagy még jobb, ha hívószáma. A "port" az a belépési pont, ahová a telnet hívás érkezik az illető gépen. Ez alapértelmezésben a 23-as, tehát ezt a számot csak akkor kell megadnunk, ha a hívott fél kifejezetten jelzi.

A "telnet" vagy "tn3270" parancs hívószám nélküli kiadása után, ill. ha pl. egy sikertelen hívás után még a TELNET-en belül maradtunk, a hívást az "open" parancs kiadásával és utána a szám vagy név megadásával kezdhetjük, ugyanígy a "close" utasítással zárhatjuk le az eljárást. A kilépő parancs a "quit".

Ha bármelyik módszerrel kiadtuk a hívást, akkor a program megpróbálja felépíteni a kapcsolatot, ill. ha névalakot használtunk, akkor az illető gép nameservere kikeresi a név hívószám megfelelőjét. Fontosabb hívásoknál ezt célszerű feljegyezni, hisz nem feltétlenül dolgozunk mindig jó nameserverrel. Próbáljuk meg például felhívni a kaliforniai egyetemek központi könyvtári katalógusát, a MELVYL-t (melvyl.ucop.edu).

Az utolsó három sor természetesen már a gép válasza volt, tehát sikeresen "fejtette meg" a címet. Ha bizonyos idő (kb. 20-30 sec) után sem tudja gépünk felépíteni a kapcsolatot, akkor a hívást megszakítja, s röviden utal a hiba okára. Az utolsó sorban még egy nagyon fontos információ található, a kilépést biztosító billentyűzet-szekvencia. Ez UNIX vagy ULTRIX gépeken szinte mindig a fenti, tehát a CTRL/], de más operációs rendszerből a "radikális" lebontás más billentyűzet-szekvenciákkal is történhet, így pl. VM/SP alapú nagy IBM gépekről indított TELNET esetében ez a PA1 billentyű. A kapcsolat megszakítását jelentő billentyű sajnos még attól is függhet, hogy melyik TELNET vagy TN3270 programváltozat van installálva gépünkön. Mivel a radikális kilépésre néha szükség lehet (természetesen általában az illető távoli gép által javasolt kilépési módot választjuk, mint pl. quit, logout, logoff, exit stb.), ezért TELNET, ill. TN3270 verziónk kiléptető billentyű-kombinációjának mindig nézzünk utána.

10.4 INTERNET: az online elérhető fontosabb információforrások

A számítógépes hálózatok kétségtelenül abba az irányba fejlődnek, hogy a világban egyáltalán elérhető és publikus információforrások az Internet TELNET hívásával csaknem mind elérhetővé váljanak. Erre utal például, hogy már némelyik nagy kereskedelmi szolgáltató adatbázisait is kereshetjük az Internetben, természetesen megfelelő fizetség fejében. Ennek a tendenciának kicsit ellentmondani látszik az Internet azon értelmezése, mely nem kvázi világhálózatként, hanem elsősorban kutatási és oktatási hálózatként határozza meg fogalmát. Mindenesetre tény, hogy az ún. "ingyenes" információforrások gyarapodása mellett, szaporodnak a kereskedelmi jellegű szolgáltatók is. Ebben az átmeneti állapotban megfigyelhetők (többnyire rövid ideig tartó) párhuzamosságok és ideiglenes megoldások is: van, ami valahol "fizetős", valahol még nem az, és van, ami ma még ingyenes, de holnap már nem lesz az. Különösen igaz ez a könyvtári katalógusok vagy egyetemi információs rendszerek részeként megjelenő mágnesszalagról betöltött vagy CD-ROM szerverről szolgáltatott adatbázisokra, amelyeknek az "ingyenessége" és külső felhasználók számára történő szolgáltatása körül meglehetősen sok a szakmai és jogi vita.

Egy-két magyar összehajol...

Viszonylag újabb keletű lehetőség az Internet gépein az Internet Relay Chat, az IRC használata. Ez a több gépen, így néhány "elektronikus városban" (Free-Net) is megtalálható szolgáltatás azt jelenti, hogy az erre alkalmas gépbe bejelentkezve egy már meglévő elektronikus "traccs-partiba" kapcsolódhatunk, vagy akár magunk is létrehozhatunk ilyeneket. Beloggolva az adott gépre megnézhetjük, milyen "klubok" üzemelnek éppen, és azokba hányan vannak az adott időpontban. A külföldön (és itthon) élő magyarokat "elektronikusan" összekötő virtuális köldökzsinór, a Hollósi Information EXchange (HIX) egy időben rendszeresen jelentkezett az IRC adott szolgáltatójánál, természetesen HIX "csoportnévvel". Volt időszak, mikor pl. csütörtök esténként, GMT 19 óra tájékán egy finn gép szabad kapacitásai segítségével nagy közös "talk-olás" alakult ki a mindenfelé szétszórva tanuló, dolgozó ismeretlen ismerősök között. Érdekes volt látni, amint az ember monitorképernyőjén 8-12, egymástól 5-10 ezer kilométer távolságra lévő "kéz" rótta a sorokat, elvitatkozva, mi egyébről... mint az aktuális napi politikáról. Tájékozottságuk csak nem egyenlő volt, hiszen a HIX-en olvashatták már másnap (e-mail-ként) a magyar sajtó fontosabb cikkeit kivonatolva, sőt egy időben a Magyar Rádió híranyagát is. Újabban ezt fölváltotta a Televízió TELETEXT híranyagának szétküldése. Mindezen szolgáltatások különösen a rendszerváltás körüli izgalmas időszakban, de azóta is rendkívül népszerűek a "világjáró" magyarok körében.

Az Internet információforrásai nagyjából a következőképpen csoportosíthatók, azzal a megjegyzéssel, hogy az egyes "műfajok" gyakran keverednek, illetve együttesen jelentkeznek:

  1. Könyvtári katalógusok
  2. Bibliográfiai és faktografikus adatbázisok
  3. Hálózati információs "meta-rendszerek" és gateway-ek
  4. Egyetemi/felsőoktatási információs rendszerek (CWIS)
  5. Komplett szolgáltatást nyújtó free-net-ek (ingyenes account lehetőséggel)
  6. Elektronikus faliújságok
  7. Online elérésű elektronikus könyvek és folyóiratok
  8. Név- és címtárak

Mivel a könyvtárkatalógusokkal és a gateway jellegű (Gopher, WWW stb.) szolgáltatásokkal, illetve az ARCHIE-val külön rész foglalkozik, így most az ezekbe a kategóriákba nem tartozó információforrásokra említünk példákat.

A hagyományos könyvtári katalógusok mellett elérhetők az Interneten kereskedelmi szolgáltatóknál is megjelenő bibliográfiai adatbázisok, mint pl. az oktatási irodalmat meglehetős teljességgel feldolgozó ERIC a Syracuse University ún. SUINFO rendszerében, vagy a CD-ROM-on is forgalmazott Magazin Index, melyet a Maricopa Community Colleges információs rendszerében kérdezhetünk le. Néhány online könyvtárkatalógus pedig a Wilson cég ismert CD-ROM adatbázisait is kínálja. Még fontosabbak talán a nagy tekintélyű szakintézetek (CERN, NASA, World Bank stb.) különféle adatbankjai, melyek egészen speciális információt szolgáltatnak az adott szakterületről. Gyakoriak az Internetben a "Who is Who" típusú címtárak, amelyek akár az egész Internet közösségre, akár egy-egy nagy intézményre szolgáltatnak személyi és címadatokat (pl. NIC), vagy éppen valamely szakterület "Yellow/White Pages" adatbankját teszik elérhetővé (pl. British Telecom).

Meglepő és érdekes információkat találhatunk a számtalan egyetemi és intézményi elektronikus hirdetőtáblán (BBS) és a szolgáltatások egész komplexumával találkozhatunk az egyre szaporodó free-net szolgáltatók némelyikén (pl. Youngstown, Cleveland). Kutatási/tudományos szempontból a legnagyobb jelentőséggel azonban mindezen rendszerek közül azok bírnak, amelyek egy-egy speciális szakterülethez közölnek máshol alig, vagy egyáltalán nem fellelhető információkat (pl. a dartmouth-i egyetem Dante Project-je, amely az olasz író műveit és a róluk szóló irodalmat is lekérdezhetővé teszi, a The American Institut of Physics PINET programja, vagy éppen a University of Hawaii oceanográfiai gyűjteménye stb.)

Mivel az Internet hálózat szolgáltatásainak jelentős része intézményi- vagy magánkezdeményezésből jött létre, ezért igen különböző értékű és kivitelű, még az egyes műfajokon belül is határtalan gazdagságú és változatosságú információs bázist alkotnak, amelyet a folyamatosan karbantartott HYTELNET hipertext program segítségével térképezhetünk fel talán a legjobban. Mivel ezen információforrások hívószáma (IP address) és a hívás körülményei elég gyakran változnak, ezért ezek az adatok könyvünkben tájékoztató jellegűek, ill. pontosan ilyen okok miatt hiányoznak is legtöbbször. Az aktuális adatokat mindig a lehetőleg "friss kiadású" információs anyagokban nézzük meg!

10.5 Internet navigációs eszközök

Nem könnyű összefoglaló nevet adni azoknak az Internet szolgáltatásoknak, amelyekről ebben a fejezetben szó van. Talán célszerű navigációs rendszereknek nevezni őket. Olyan szolgáltatások ezek, amelyek nem egyszerűen egy menürendszer segítségével biztosítanak átjárást a különböző Internet szolgáltatások felé, hanem a bennük található információk között logikai kapcsolatokat hoznak létre, illetve teljesszövegű keresési lehetőséget nyújtanak, így próbálva valami rendszert vinni a meglehetősen változatos és eléggé szervezetlen Internet adatbázisokba és egyéb információforrásokba. Közös jellemzőjük továbbá, hogy a hozzájuk szükséges szoftver általában shareware, vagyis letölthető a hálózatról, és ez tény nagyban hozzájárul terjedésükhöz. Nemcsak világméretű rendszerek hozhatók létre velük, hanem alkalmasak arra is, hogy egy-egy intézmény (egyetem, könyvtár stb.) belső információs hálózatának alapját, keretrendszerét képezzék. Mostanában nálunk is rohamosan terjednek.

Itt a három legismertebb ilyen rendszer rövid bemutatása olvasható, további részletes információk a hálózatról letölthető különböző angol nyelvű kézikönyvekben találhatók, a használatukhoz szükséges konkrét adatok pedig a HYTELNET hipertext kézikönyvben nézhetők meg (melynek online változata maga is egyfajta egyszerű navigációs eszköznek tekinthető).

10.51 Wide Area Information Server

A Wide Area Information Server (WAIS) egyrészt egy programgyűjtemény, másrészt egyfajta szabvány, amely az ANSI Z39.50 protokoll kiterjesztése. A WAIS tervezői pontosan definiáltak egy adattárolási és visszakeresési formátumot, amely alkalmas szöveges, numerikus és a későbbiekben képi, ill. hang állományok kezelésére. Azok az Internet információforrások, amelyek megfelelnek ennek a szabványnak, egy ún. kliens (client) program segítségével egységes módon kérdezhetők le, függetlenül attól, hogy fizikailag különböző gépeken helyezkednek el. A felhasználó gépén futó client program a távoli host-on működő server programmal kommunikál, a kikeresett információk letöltése a háttérben, a felhasználó elől rejtve történik.

A WAIS rendszert az amerikai Thinking Machines cégnél fejlesztik. Az ottani gépről (think.com) letölthetők a különböző gépekre készült (X Windows, Macintosh, NeXT stb.) client programok. A WAIS használatánál először ki kell választanunk azokat az információforrásokat, amelyekben keresni akarunk, majd meg kell adnunk a keresőkérdést (ez akár természetes nyelven is történhet). A megadott kulcsszavakat tartalmazó dokumentumokat, adatbázis rekordokat, leveleket, szövegrészleteket a WAIS ezután letölti a megfelelő szerverekről, majd súlyozza őket a keresett szavak előfordulásának száma és helye szerint. A felhasználó ezekből választhat és esetleg kérhet még más, hasonló dokumentumokat is.

Egyre több WAIS alkalmazás jelenik meg a hálózaton, a Thinking Machines saját gépén működő WAIS szerveren (quake.think.com) van egy directory-of-servers.src nevű katalógus a világon üzemelő WAIS rendszerekről, de a HYTELNET katalógus is tartalmazza ezek címeit. Az Interneten üzemelő WAIS rendszerekbe is a "telnet" paranccsal lehet bejelentkezni, de a JANET hálózaton nemrég létrehozott NISSWAIS szolgáltatás az X.25-ről is elérhető. A Gopher rendszerekből általában szintén van lehetőség WAIS keresésekre. Több levelező csoport (pl. wais-discussion@think.com) és USENET newsgroup (pl. az alt.wais) is működik a WAIS alkalmazásokkal kapcsolatos ismeretek terjesztésére.

A WAIS szervereken jelenleg elsősorban levelező csoportok archívumait, elektronikus könyveket és újságokat, online könyvtári katalógusokat, bibliográfiákat találunk, de már néhány tudományos adatbázis is van köztük.

10.52 Gopher

A Gopher a WAIS-hez hasonlóan egy elosztott információkezelő, client-server elven működő rendszer. Az információk (többnyire szöveges dokumentumok, de lehetnek adatbázisok, programok, képek, sőt hangállományok is) az Internet hálózat legkülönbözőbb szerver gépein helyezkednek el, mégis a client programot futtató felhasználó egy menürendszer és különböző indexállományok (pl. a Veronica nevű szoftver) segítségével egyszerre tud bennük keresni, válogatni. A kiválasztott dokumentumokat azután a Gopher nevéhez híven, mint egy hörcsög begyűjti és letölti a megfelelő gépekről.

A Gopher szoftverét a University of Minnesota programozói írták és onnan is lehet hozzájutni, egyszerűen le kell tölteni a boombox.micro.umn.edu gépről. A program client része Macintosh, PC, NeXT, VAX és Unix gépekre készült el eddig. A PC-s változat helyi hálózatban is működik és van már Windows verzió is belőle. Akinek nincs meg a client programja, az is ki tudja próbálni a Gopher lehetőségeit, ha felhív egy nyilvános szolgáltatót. (pl. telnet consultant.micro.umn.edu, login: gopher). Az IIF Gopher-építést támogató pályázatának köszönhetően most már nálunk is több ilyen szolgáltatás működik (pl. BME, SZTAKI, KFKI, KLTE) és ezek közül egyeseknél nyilvános és az X.25-ről is hívható kliens program is rendelkezésre áll (pl. a mars.sztaki.hu gépen).

Milyen hosszú a Keresztapa II?

Klasszikus és kevésbé klasszikus filmek gyűjtőinek néha kétségbeejtően fontos tud lenni egy film hosszúsága. Pl. mert kazettát kell venni sürgősen, s az összes létező tv-újság "elfelejti" közölni ez esetben a percben mért filmhosszt. Lexikonjainkkal is pórul jártunk. Vajon meg lehet-e tudni az Interneten, hogy milyen hosszú egy film? Hogyne, mondhatnák, természetesen. Egyik lehetőségnek kínálkozott, hogy a minnesottai "törzs" gopher segítségével átstartoljunk a "Fan and Games" menü segítségével arra a gépre, amelyen "movies" alatt egy komoly Internet "filmklub" anyaga található. A Keresztapáról sok az információ, de mivel itt csak 1987-től vannak részletes filmkritikák, a film hossza továbbra is rejtély maradt. Arra gondoltunk, talán valami filmarchívum-féle létezik a hálózaton... Végül a gopher "libraries" ágában egy "movie" ill. "film" subject szerinti keresés sikerrel kecsegtetett. Több könyvtári cím is előttünk állt menükbe rendezve, amelyek filmes információt tartalmaznak. A Ghostbusters-ből ismert hatalmas közkönyvtár, a New York Public Library szakrészlege segített, hiszen online katalógusa feldolgozza az állományban lévő filmeket, mégpedig úgy (ez nem mindegyik rendszerre jellemző), hogy megadja a film hosszát is. Pár perc múlva tehát ott villogott a monitoron, mégpedig illetékes helyről, a "keresztapák világából", hogy "playing time 192 min."

Sok levelező csoport és newsgroup létezik a Gopher használatával és továbbfejlesztésével kapcsolatos kérdések megbeszélésére, például a magyar Pocok-L list a tulibb.kkt.bme.hu gépen. A University of Minnesota gépein működő "központi" Gopher szerver a fő gyűjtőhelye a szoftver fejlesztésével és használatával kapcsolatos információs anyagoknak.

A Gopher szerverek a helyi híreken túl általában elektronikus újságokhoz, telefonkönyvekhez, levelező csoportok archívumaihoz, könyvtári katalógusokhoz, vagy éppen vicc- és receptgyűjteményekhez nyújtanak hozzáférést. A Gopher eredetileg egy belső egyetemi információs rendszernek készült, de ma már világsikert ért el: mivel egy shareware programról van szó, egyre több helyen kezdik használni. A legtöbb Gopher alkalmazás átjárási lehetőségeket biztosít más WAIS, WWW, Archie, X500, USENET News stb. rendszerekhez, így valóban világméretű szolgáltatást tud nyújtani.

10.53 World-Wide Web

A World-Wide Web (WWW vagy W3) filozófiája jelentősen különbözik az előző két megoldástól. Nem egyszerűen egy menürendszert használ az információforrások közötti választáshoz, hanem a szöveges dokumentumokba ágyazott hipertext kapcsolatok biztosítják az összetartozó, vagy hasonló témájú file-ok gyors megtalálását. Természetesen ezek az állományok is fizikailag a világ különböző részein lehetnek, a megfelelő távoli gépek felhívását és a szükséges letöltéseket a WWW rendszer automatikusan elvégzi.

A WWW-t a genfi CERN (European Particle Physics Laboratory) programozói fejlesztik, az első változat 1990 novemberében készült el egy NeXT gépre. Azóta több gépre, ill. operációs rendszerre elkészültek a client és a server programok. Ezek az info.cern.ch gépről tölthetők le, ugyancsak itt találhatók az installáláshoz szükséges dokumentációk. Ezen a gépen fut a legnagyobb WWW alkalmazás is. Ezt az Internet "telnet" parancsával hívhatjuk fel és sormódban, client program nélkül is használhatjuk. A további fontosabb World-Wide Web szolgáltatások elsősorban az USA-ban, Finnországban és Izraelben működnek. Ezekről szintén a HYTELNET-ben találunk információkat. Nálunk is vannak kísérleti WWW rendszerek, például a KFKI-ban és a debreceni KLTE-n.

A World-Wide Web rendszer, ha a hipertext kapcsolatokat megfelelő gondossággal készítik el, sokkal "intelligensebb", hatékonyabb hozzáférést nyújt egy-egy adott téma dokumentumaihoz, mint a WAIS szabadszöveges keresési lehetősége, vagy a Gopher menüi és indexei. Kiválóan alkalmas továbbá nagyméretű hipertext vagy hipermédia anyagok több, különböző helyen dolgozó szerző által való online szerkesztésére.

A jelenlegi WWW szerverek levelező csoportok archívumaihoz, elektronikus könyvekhez, szakbibliográfiákhoz, speciális tudományos adatbázisokhoz biztosítanak hozzáférést, az online könyvtári katalógusok között még kevés WWW alkalmazás van. Ezenkívül általában van átjáró más WWW, WAIS, ARCHIE stb. rendszerekhez. A Mosaic nevű legújabb WWW változat client programja már egyetlen egységes, grafikus felhasználói felületbe integrálva tudja mindezeket az Internet alkalmazásokat elérni.

10.6 Kereskedelmi adatbázisszolgáltatók

A nagytávolságú hálózatokon kereskedelmi cégek is kínálják adatbázisaikat. Akinek kurrens, a tudományos vagy az üzleti versenyben előnyt jelentő információkra van szüksége, vagy nagyobb időtávot átfogó, sokféle szakterületet érintő irodalomkutatást kell végeznie, annak mindenképpen érdemes előfizetnie néhány ilyen szolgáltatásra. Ezeket a rendkívül nagy értéket képviselő online adatbázisgyűjteményeket ilyen esetekben nem pótolják sem a CD-ROM adatbázisok, sem pedig a nyilvános és ingyenes információforrások. A több száz kereskedelmi online szolgáltató között 10-15 van, amely a hazai felhasználás szempontjából érdekes, ezeknél szinte minden fontos adatbázist meg lehet találni.

A külföldi kereskedelmi online adatbázisszolgáltatókkal való szerződéskötés nálunk általában az Országos Műszaki Könyvtáron (OMEX Kft.) keresztül történik, ők biztosítják a szükséges devizakeretet, de egyre gyakoribb, hogy egyes cégek vagy szervezetek közvetlenül szerződnek külföldi szolgáltatókkal (vagy azok magyarországi képviseletével). A szerződés megkötése után a felhasználónak egy kisebb regisztrálási díjat, egy szintén nem túl magas éves előfizetési díjat, és az adatbázisok használatának, ill. a kiírt rekordok számának függvényében havonta használati költségeket kell fizetnie. Cserébe kap egy azonosítót és jelszót a szolgáltató eléréséhez, rengeteg dokumentációt a keresőnyelvről és az adatbázisokról, rendszeresen megjelenő hírleveleket, induláskor ingyenes gyakorlási lehetőséget és esetleg egy kommunikációs szoftvert is. Az adatbázisok használati díja a bennük található adatoktól függően változik, a legdrágábbak a szabadalmi, az üzleti és a full-text adatbázisok, ezek ára elérheti a 200 dollárt óránként és egy találat kiíratásáért 2-5 dollárt is elkérnek (egy átlagos keresés mindazonáltal többnyire max. néhány ezer Ft szokott lenni). A legtöbb szolgáltató olcsó gyakorló adatbázisokat is biztosít és reklám céljából különböző kedvezményekkel szolgáltat egyes adatbázisokat.

Valamennyi fontos szolgáltatóközpont elérhető az X.25 csomagkapcsolt hálózatról. Az utóbbi időben egyre több szolgáltató Internet címmel is rendelkezik, így azok, akik el tudják érni az Internet hálózatot, valamivel olcsóbban használhatják ezen keresztül például a DIALOG-ot. A maximális kommunikációs sebesség sokáig 2400 baud volt, de szintén az utóbbi években ez a legtöbb szolgáltatónál 9600 baudra növekedett, így jelentős költségmegtakarítás érhető el. A kereskedelmi adatbázisok használatához bármilyen kommunikációs program megfelel, de a rendszeres felhasználóknak érdemes megvenni a szolgáltató által ajánlott szoftvert is, mert ez hozzáférést nyújt a speciális lehetőségekhez (pl. képi információk letöltése), illetve szintén költségcsökkentő funkciókat tartalmaz (például a keresőkérdések előre beírhatók). A nagyobb online cégek speciális kiegészítő szolgáltatásokat is kínálnak: pl. tanfolyamok, oktatási kedvezmények, CD-ROM adatbázisok, e-mail szolgáltatás, saját telekommunikációs hálózat, az eredeti dokumentumok online megrendelése, stb. Ezeket érdemes figyelemmel kísérni és lehetőség szerint kihasználni.

A továbbiakban néhány nagyobb külföldi kereskedelmi szolgáltatóközpont rövid ismertetése olvasható:

10.61 DIALOG Information Services

A kaliforniai DIALOG volt a világon a legelső, és jelenleg az adatbázisok számát tekintve a legnagyobb online szolgáltatóközpont. 1972 óta nyilvános a használata és ma már csaknem 550 különböző adatbázist kínál, valamennyi fontos témakörben. 1992 elején mintegy 330 millió rekord volt egy időben online elérhető a DIALOG gépein. Valamennyi adatbázistípus megtalálható náluk, de a leggyorsabban a full-text adatbázisok száma nő. Több, mint 2500 nyomtatott kiadvány teljes szövege érhető el a különböző DIALOG adatállományokban. A DIALINDEX nevű file valamennyi DIALOG adatbázis indexállományát tartalmazza, így ebben keresve kiválaszthatjuk, hogy egy adott témával mely adatbázisok foglalkoznak. Lehetőség van akár több száz adatbázisban is egyszerre keresni és az azonos találatok egy hatékony algoritmussal könnyen kiszűrhetők. A DIALOG keresőnyelvének rövid leírását lásd a 8.4 fejezetben.

A DIALOG különleges szolgáltatásokat is kínál az ún. végfelhasználóknak: könnyen kezelhető menürendszert választhatunk a parancsnyelv helyett, az adatbázisokat éjszaka használó magánszemélyeknek speciális, olcsó hozzáférési lehetőség áll rendelkezésre (Knowledge Index), oktatási célra külön, csaknem ingyenes hozzáférési lehetőség kérhető (Classroom Instruction Program). Ezenkívül van dokumentum rendelési szolgáltatás (DIALORDER), elektronikus levelező rendszer (DIALMAIL), automatikus témafigyelő szolgálat (DIALOG Alert Service), árkedvezmény a nagy felhasználóknak, saját telekommunikációs hálózat (DIALNET) és kommunikációs program (DIALOGLINK).

10.62 STN International

Az STN egy amerikai-japán-német vállalkozás és ezért valamivel több európai és ázsiai információt kínál, mint a DIALOG. Szinte kizárólag természettudományos és műszaki adatbázisokat találunk az STN központnál, a mintegy 150 adatállomány közül a legfontosabbak a kémiai témájúak. Az STN a hatalmas Chemical Abstracts speciális jogokkal rendelkező szolgáltatója, olyan keresési és megjelenítési lehetőséggel rendelkezik, amelyekkel más CA szolgáltatók nem. A másik fontos adatbáziscsoport a Materials Property Data Network, amely több, anyagtudományi faktografikus adatbázis összefoglaló neve.

Az STN keresőnyelve (a Messenger) leginkább a DIALOG nyelvére hasonlít, de egészen speciális funkciókat is tartalmaz (pl. vegyületek keresése szerkezeti rajz alapján). Az adatbázisok egy része német nyelvű, a többi angol. 1992 végétől az STN is biztosítja a több file-ban való egyidejű keresést és a duplikátumok kizárását. Itt is van saját kommunikációs szoftver (STN Express), dokumentum rendelési lehetőség (DDS), e-mail szolgáltatás (STNmail), árkedvezmény oktatási intézményeknek (Academic Program).

10.63 Data-Star

A Data-Star korábban a svájci RadioSuisse Services online szolgáltató rendszere volt, de 1993. márciusában a DIALOG tulajdonosa, az amerikai Knight-Ridder cég felvásárolta. A Data-Star 1981-ben indult, az utóbbi években a legnagyobb európai online központtá vált és rohamosan terjeszkedik Amerikában is, mivel valamivel olcsóbb (volt), mint a DIALOG. Jelenleg kb. 300 adatbázist kínál és ez a szám évente csaknem ötvennel nő. Elsősorban üzleti, kémiai és orvosi témákra specializálódtak, de van néhány különleges műszaki adatbázisuk is és egyre több európai napilap és folyóirat teljes szövegét is meg lehet találni a különböző Data-Star adatbázisokban. Keresőnyelvként a BRS/SEARCH egy némileg továbbfejlesztett változata szolgál, de itt is használhatunk menürendszert (FOCUS) és több adatállományt is megnyithatunk egymás után (StarSearch).

A RadioSuisse host főmenüjéből további szolgáltatások érhetők el, de ezek többnyire külön jelszót igényelnek. A TRADSTAT a világ legnagyobb export-import statisztikai adatbázisa; a DATA-Mail a Data-Star felhasználók e-mail levelező rendszere; a Bulletin Boards egy elektronikus hirdetőtábla; az Official Airline Guides világméretű repülőgép-menetrend; a FIZ Technik gateway a legnagyobb német online szolgáltatóhoz biztosít átjárási lehetőséget. A tulajdonoscsere óta pedig már a DIALOG felé is van átjáró, bár ehhez még a felhasználónak külön jelszóval kell rendelkeznie.

10.64 ESA/IRS

Az olaszországi European Space Agency Information Retrieval Services (ESA/IRS) egy másik nagy európai online központ. Saját, űrkutatással foglalkozó adatbázisaik mellett mintegy 150 természettudományos és műszaki adatbázist kínálnak. Van menüs keresési lehetőség (EasyQuest) és a CCL parancsnyelv is használható. Az ESA/IRS központ elérhető az Internetről (esrin.esa.it) is és itt vannak jelszót nem igénylő, nyilvános adatbázisok is, például az ESIS (European Space Information System). A szolgáltató cég az utóbbi időben egyre szűkíti a kínált adatbázisok jellegét, így megszüntettek több olyan adatbázist, amelynek témája nem kapcsolódott az űrkutatáshoz. 1993 októberében megnyitották az ESA/IRS magyarországi képviseletét.


[Tartalomjegyzék][Előző rész][Következő rész]