XI. fejezet
Számítógépes könyvtárkatalógusok a világban.

A nyolcvanas években elsősorban az Egyesült Államokban - de aztán Európában és másutt is - egyre gyakoribbá vált, hogy különféle könyvtárakban a hagyományos feldolgozási rendszert számítógépesre cserélték. Ezek a rendszerek vagy teljesen integráltak voltak (azaz a könyvtári feldolgozó és ügyviteli munka minden területére kiterjedtek), vagy csupán egyetlen részterület (pl. a katalogizálás, kölcsönzés) gépesítését oldották meg. Előbb-utóbb azonban mindenképpen előállt az a helyzet, hogy ezekben a könyvtárakban az állomány jelentős része (ha nem egésze!) visszakereshető adatbázisokba került.

A számítógépes hálózatok gyors terjedésével természetesen vetődött fel az igény, hogy ezeket az online katalógusokat ne csak a könyvtár vagy a szűkebb intézmény lokális hálózatából lehessen használni, hanem bárhonnan, ahonnan egyáltalán elérhető az adott rendszer. Kezdetben felmerültek ennek esetleges költségvonzatai is, de végül az az álláspont győzedelmeskedett az esetek 90%-ában, hogy a nyilvános rendes katalógus távoli elérését, az amúgy is jelenlévő kommunikációs költségeken túl nem szabad "büntetni". Ezen álláspont kialakításában és a számítógépes katalógusok hálózaton való megjelenésének teljes problémakörében döntő hatású volt az a mindmáig fönnálló körülmény, hogy ezek a könyvtárak többnyire felsőoktatási intézményekhez tartoztak, sőt a nyilvános kapcsolódást biztosító hálózatok jelentős részben szintén egyetemi-kutatói igények kielégítésére jöttek létre.

Természetesen adódik a kérdés, hogy miért akarunk távoli, nyilvános elérésű könyvtári katalógusokban, OPAC-okban (Online Public Access Catalog) keresni? Különösen akkor, ha a dokumentumok valóságos elérését (ha meg is találtuk azok lelőhelyét) ez a rendszer még nem biztosítja. Most persze csak azokat a lehetséges indokokat említjük, amelyek az egymással adatcsere viszonyban lévő, és ezért állandóan online összekapcsolt könyvtárak vagy könyvtári szövetségek körén kívül esnek. Magyarán: az egyes könyvtárosnak, információs szakembernek vagy bármely kutatónak miért is hasznos messzi, távoli könyvtárak katalógusában kutakodni?

Néhány lehetséges ok:

A mind több könyvtár számítógépesítésével, ill. hálózatba kapcsolt katalógusával természetesen egyre bővül az elérhető könyvtárak köre. Az egyes OPAC-ok hozzáférési paramétereiről - és nemegyszer a szolgáltatásokról magukról is - különböző kézikönyvek, listák, kalauzok segítségével tájékozódhatunk. Ilyen pl. St. George ma már klasszikusnak számító kalauza, vagy a texas-i egyetem informatikus szakemberének, Billy Barronnak az összeállítása. Ezen listák az anonymous ftp archívumok majd mindegyikében megtalálhatók, de hazai könyvtáros-informatikus körökben is közkézen forognak, más szaklistákkal együtt. Legelterjedtebb és a könyvtári címeket is nagy teljességgel tartalmazó "jegyzék" a hypertext formátumú HYTELNET. Természetesen a könyvtárakhoz eljuttatnak a ma igen elterjedt "metainformációs" rendszerek is, mint a GOPHER, a WWW és társaik. Ezeket az eligazító dokumentációkat és rendszereket könyvünk más helyén külön alfejezet ismerteti.

A különböző elérhető könyvtári katalógusokat sokféle módon csoportosíthatjuk, így pl. földrajzi szempont szerint. Európában a legtöbb OPAC az Egyesült Királyságban érhető el (kb. 80), s tucatnyi a kontinens vezető ipari országaiban, ill. itthon is néhány. Sokkal nagyobb az Egyesült Államokban található OPAC-ok száma, s viszonylag sok jó katalógust találunk Kanadában is. Ezeket kiegészítik az izraeli, ausztrál, új-zélandi, hongongi és újabban a tajvani OPAC-ok.

Más csoportosítás szerint beszélhetünk nagy könyvtári szövetségekről, amelyek általában nem ingyenes elérésűek összességükben (OCLC, RLIN), és nyilvános, nagy, osztott egyetemi rendszerekről (pl. a MELVYL). Ezeket követik a klasszikusan nagy könyvtárak, mint a Harvard, a Yale és a Cambridge egyetemeké, és a néhány híres közkönyvtári katalógus, mint például a New York Public Library. Külön kategória egy-egy nemzeti könyvtár vagy nemzeti könyvtári rendszer, mint pl. a finn. Sajátos csoportot alkotnak a különféle szakkönyvtárak, így az orvosi, jogi, műszaki, vagy éppen a zenei témájúak. A világ legjelentősebb gyűjteményei nem, vagy csak fizető szolgáltatásként használhatók (British Library), kivétel a Library of Congress egy jelentős anyaga, mely korlátozott keresési lehetőségekkel, de használható.

Mit lehet tudni a maori bennszülöttek zenei kultúrájáról?

A könyvtár egyik "törzsolvasója" igen intenzíven érdeklődött a maori zenével kapcsolatos szakirodalom után. Különösebb gondolkodás nélkül a hálózathoz fordultunk, s mivel a téma eléggé "elvarázsoltnak" tűnt, mindjárt a legnagyobb könyvtáraknál kezdtük a keresést, mint pl. a Library of Congress és a Melvyl stb. Még a maoriakat általában tárgyaló könyvek is elenyésző számúak voltak, s ki tudja, melyikben lehet szó éppen a zenéről? Közben az olvasó lelkesen magyarázta a maori kultúra ilyen és olyan vonatkozásait, s közösen jutottunk arra, hogy ha a legnagyobbak nem, hátha a legközelebbiek tudnak segíteni.... A hytelnet segítségével beazonosítottuk hát az elérhető új-zélandi könyvtárkatalógusokat (lévén a maori Új-Zéland őslakossága). A wellingtoni egyetemi könyvtárban nem csak hogy van erről anyag, hanem van Maori Special Collection és az új-zélandi gopherek révén olvasónk olyan címekhez jutott, ahonnan a különféle lelkes maori hagyományőrző szervezetekkel is kapcsolatba került, aminek prospektus, könyv, sőt... zenei kazetta lett hamarosan az eredménye.

A legtöbb online könyvtári katalógus és a hozzá kapcsolódó szolgáltatás az Interneten keresztül, a 10.3 fejezetben ismertetett TELNET protokoll segítségével érhető el. Ez az európai OPAC-ok kivételével a többiekre kizárólagosnak mondható. Európában már más a helyzet, mert a legtöbb könyvtár elérhető hagyományos X.25-ös hívás segítségével (igaz az Internetből is!). Különleges helyet foglalnak el az angol JANET hálózat könyvtárai, melyeket tudunk használni az európai csomagkapcsolt hálózat (X.25) útján is, mégpedig eléggé speciális módon: az ún. Rutherford gateway-en át (ahonnan már a JANET hívószámaival kapcsolódhatunk be), ill. egy JANET-Internet közötti átjáró (gateway) segítségével, ahonnan is egy normál Internet TELNET-hívással bejelentkezve a JANET rövid névalakjaival (NRS név) hívhatók az OPAC-ok. A legújabb törekvés azonban az, hogy a JANET legfrekventáltabb számítógépes katalógusai és általában az egész JANET egyes gépei közvetlen Internet elérést kapjanak. Ezért ma előfordulhat, hogy angol szolgáltatás az említett X.25-ös átjárón, az Internet gateway-en és közvetlen IP hívással is elérhető.

Az INTERNET kiteljesedésével és a TCP/IP terjedésével a jövőben olyan irányú fejlődés várható, hogy az online nyilvános könyvtárkatalógusok mind ezen szabvány szerint lesznek majd elérhetőek, s az egyéb alternatívák lassanként meg is szűnhetnek, vagy csak helyi jelentőségük lesz.

11.1 Fontosabb könyvtári rendszerek és keresőnyelveik

Miután a világban - ha szűkösen mérjük is - mintegy 35-40 könyvtári integrált rendszer van nagyobb számban elterjedve, ezért minimálisan ennyi OPAC keresőnyelvi sajátosságaival kellene itt megismerkednünk. Tetézi a "bajt", hogy még az egyívású rendszerek is variálódnak, különösen az OPAC megjelenését tekintve. Ezért rendszerező ismertető helyett talán érdemesebb a jártasság megszerzésének módszertanára koncentrálnunk, majd ténylegesen kitérni néhány fontosabb keresőnyelvre. Ezek elsajátítását egyébként megkönnyíti, hogy néhány fontos dokumentáció, ill. kalauz (pl. BARRON és HYTELNET) röviden összefoglalja az egyes parancsnyelvekről a tudnivalókat, ill. hogy az egyes rendszerek igyekszenek jó keresési példákkal illusztrált helpet biztosítani.

Talán nem lényegtelen, ha tudjuk, hogy gyakran nem az illető rendszer - esetleg "otthon" csillogó-villogó - fő vagy elsődleges felületével van dolgunk, hanem a távoli bejelentkezőknek szánt, egyszerű (vt100 és társai) terminálemulációval is elboldoguló "szegényesebb" interfésszel, ahol kénytelenek vagyunk kompromisszumokat is elviselni. Ez a jövőben akár azt is jelentheti, hogy a szolgáltatások egy részéről (grafikus állományokba való betekintés stb.) a hálózat technikai paraméterei okán le kell mondanunk. Mint általában az Internet gépek telnet-tel való hívása és bejelentkezése esetén mindig, itt is felmerül a szükséges terminálemuláció kiválasztása. Az ismert VT100-zal szinte mindegyik rendszer jól elboldogul, de karakterátvitelben és a képernyőkezelés bonyolultabb eseteiben ez szegényesebb megoldásokat nyújt. Általában mód van arra, hogy a rendszer által ismert emulációk listáját megkérjük, s így lehetőségünk adódhat magasabb kényelmi fokozatú emulációt választanunk.

Szinte mindegyik online katalógus főmenüvel jelentkezik be, amely vagy a használható különféle adatbázisok közötti választásra biztat, vagy mindjárt a keresési szempontokat sorolja, menüszerűen. Ebből vagy egy szám, vagy egy betű beírásával választhatunk. A legtöbb online katalógus több felhasználói üzemmódot is támogat, így a megjelölt keresési szempont megadása után ("kérdezz-felelek") lassan eljutunk oda, hogy beírhatjuk a keresett személyt vagy fogalmat. E menüvezérelt módszer kitapasztalása után legtöbbször módunk van egyszerre beadni keresőkérdésünket, parancsformában. A legtöbb parancsnyelvi forma a - külön alfejezetben tárgyalt - CCL szabvány szintaxisát követi. Itt a legfontosabb, hogy tisztában legyünk magával a keresőparanccsal, ami legtöbbször a FIND szó (általában rövidíthető), vagy pl. német nyelvterületen a SUCHE. Ezután fel kell térképeznünk, hogy melyek az egyes keresőszempontok rövidítései, amelyekkel differenciálhatjuk, hogy melyik adatmezőre vonatkozzon a keresés.

Az alábbiakban felsoroljuk a leggyakrabban előforduló mezők neveit és rövidítéseit az angol nyelvterületen (az angolra legtöbbször más országok OPAC-jaiban is átválthatunk):

author au szerző
title ti cím
subject su tárgyszó
titleword tw címszó
keyword kw kulcsszó

A keresést vagy az említett FIND beírásával, vagy menüből történő kiválasztással indíthatjuk. Végül egy tipikus keresőkérdésünk ilyesfélén néz ki:

vagy

A gyakorlottabb felhasználók ezeket logikai műveletekkel össze is kapcsolhatják (AND, OR, NOT), de ezt csak a konkrét keresőnyelv alapos ismeretében ajánljuk. Fontos kérdés még a csonkolás jelölése. Erre is számtalan eljárás van, de a leggyakoribb a "*", a "?", a "#", vagy a "$" jel használata. Másutt a "?" az ún. "joker" karakter, tehát az a jel, ami helyettesíthet bármilyen másikat, mint például: kw=wom?n. Ügyelnünk kell még a nem angolszász nevek helyesírására, hiszen míg a magyar neveket egyszerűen ékezetek nélkül írják, addig a németeknél az ismert kétkarakteres átírás is gyakori, mint pl. ö=oe, ü=ue stb.

Help-képernyőt mindig kaphatunk, általában a HELP, INFO, HILFE szavak, ill. egy "?" beírásával, de az alapparancsokat már a főképernyők példáiból is megismerhetjük.

Foglaljuk össze röviden a követendő stratégia lépéseit egy ismeretlen OPAC esetében:

A sikeres keresés után a program jelzi a találatok számát, s így eljutunk a következő problémához, a megjelenítéshez. A legtöbb könyvtári rendszerben a program a találatokat megsorszámozza. A megjelenítő parancsban hivatkozhatunk erre a sorszámra, a sorszámok vesszővel elválasztott listájára, vagy a sorszámok egy intervallumára (pl. az első és az utolsó tétel számát "-" jellel összekötve). Tipikus pl. a LIST vagy REVIEW parancs a lista megjelenítésére, és a DISPLAY vagy SHOW parancs a konkrét rekord megmutatására. Mivel általában rövidíteni is lehet, ezért ilyenek lesznek megjelenítő parancsaink:

vagy

A rendszerek többnyire ismernek egy rövidebb (SHORT) és egy hosszabb (LONG vagy FULL) megjelenítési formátumot is, sőt néha mi magunk is definiálhatunk display-formátumot, pl. így: "display au, ti, su", vagyis a kereséskor is használt mezőnevekre hivatkozva.

Általános tanácsként fogadjuk meg, hogy első ismerkedésünk alkalmával kézenfekvő dolgokat "kérdezünk meg". Például a "t=hamlet" vagy "ti hamlet", illetve az "au=cooper" vagy "a:cooper" típusú kérdésekre nem nagyon kaphatunk negatív választ, így eldönthetjük, hogy ismerjük-e már eléggé az adott keresőnyelvet. Talán hasznos még megjegyezni, hogy a világ könyvtárainak jelentős része - az angolszász világ szinte teljesen - a Library of Congress tárgyszókészletét használja, így viszonylag jól felkészülhetünk tárgyszavakból néhány kiadvány (pl. a Cummulativ Book Index, a British National Bibliography) vagy CD-ROM segítségével (pl. Books in Print Plus). Ennek még az is előnye, hogy ha egyszer már megtaláltuk a témánkat jól kifejező tárgyszót, azt több katalógusban is sikerrel alkalmazhatjuk. Célszerű - ha van - a tárgyszó-keresés kezdetén a "lapozgatás a tárgyszavak között" (pl. Browse Subject) menüpontot használnunk.

Befejezésül nézzünk meg néhány példát a legelterjedtebb rendszerekben! A DRA Altas rendszerben (pl. University of Toronto) a mezőnevek egybetűs rövidítése, ill. egy egyenlőségjel után adhatjuk meg a keresett kifejezést, nevet. Példák:

A nagyon elterjedt Dynix OPAC-jában jól lebontott menük szerint kereshetünk, s magát a keresendő kifejezést csak a megfelelő menüpont kiválasztása után kell beírnunk. A GEAC-ban is dolgozhatunk menükkel, de gyorsabb eredményt érhetünk el közvetlen parancsokkal. Példák:

A nagyon sok USA-beli könyvtár által használt INNOPAC rendszerében az "A", "T", "S" stb. beírásával választhatunk a szerző, a cím, vagy a tárgyszó szerinti keresés között.

A nagy egyetemek által kedvelt NOTIS a DRA-nál megismert CCL-szerű parancsnyelvet támogatja. Példák:

De könnyedén képezhetünk Boole kifejezéseket is:

A VTLS rendszerrel nem csupán az USA-ban, hanem például Spanyolországban vagy Finnországban is találkozhatunk. Bár menükből is kereshetünk, de "haladóknak" hatékonyabb eszköz is rendelkezésre áll:

Itt is használhatunk logikai operátorokat is (B=Boole), pl.:

A szabványos CCL-hez közelebb áll néhány saját fejlesztésű rendszer lekérdező nyelve. Ilyen pl. a Harvard University OPAC-ja és a kaliforniai egyetemi könyvtárak osztott katalógus "óriása", a MELVYL. Példák:

Az immár Magyarországon is megjelent izraeli ALEPH rendszer saját menü megoldása mellett szintén támogatja ezt a fajta CCL típusú keresést. Az izraeli könyvtárakban az angol mezőneveket alapértelmezésben is használhatjuk, a BME könyvtárában pedig "magyarítva" adhatjuk meg a mezők neveit, de ha akarunk, itt is átválthatunk az angol terminológiára. A JATE online katalógusa az angol kétbetűs rövidítéseket is használja (au, ti, su), amit a BRS/SEARCH alapú OPAC-ban így alkalmazhatunk:

Összefoglalóan elmondható, hogy néhány OPAC megtanulása után már rendelkezünk azokkal a készségekkel, amelyekkel a sokszor túlontúl is velős help-képernyőket jól tudjuk értelmezni és mintájukra, illetve az egyebütt szerzett tapasztalataink alapján jó keresőkérdéseket fogalmazhatunk. Mindeközben legyen mottónk az, hogy minden valamirevaló OPAC-ban léteznie kell az összes itt említett alapvető funkciónak, "csak" meg kell találnunk azokat.

11.2 Hazai könyvtárak

A hazai könyvtárak közül egyre több rendelkezik integrált rendszerrel, amelyeknek OPAC-ja (nyilvánosan a hálózatról elérhető számítógépes katalógusa) vagy az X.25 vagy az Internet hálózaton elérhető. A változásokat nyomon követhetjük a Magyar Pocok (gopher) valamelyik menüpontjában, illetve a KATALIST leveleiben. Ebben a fejezetben ezekből a könyvtárakból csak néhányat tudunk számba venni, a többiektől előre is elnézést kérünk.

11.21 JATE KOKO

Az ország legnagyobb online számítógépes katalógusa jelenleg a JATE Központi Könyvtár KOKO nevű adatbázisa. A katalógus jelenleg kétféle módon érhető el: hagyományosan X.25 hálózaton az IBM 4361-es gépen futó, ISIS-ben feldolgozott változat és az Interneten hívható BRS/Search adatbázis. A két verzió között nincs tartalmi különbség: párhuzamosan építik őket. Jelenleg több mint 122.000 rekordot tartalmaz: a könyvtár által 1977-től beszerzett könyvek tárgyszavazott címleírását. A katalógust általában havonta egyszer aktualizálják (új könyvek és retrospektív pótlások). Az éves gyarapodás általában 10-12 ezer tétel.

  1. Az X.25-ös hálózatot használók számára a legkényelmesebben az IIF keretprogramból érhető el (a szükséges file-okat, useridet, password-öt Bakonyi Gézától kell kérni a j20e003@huszeg11.bitnet címen). A visszakereséshez az ISIS keresőnyelvét kell ismerni, illetve a rendszer saját HELP-jét, amely a bejelentkezéskor behívható (F1) és kinyomtatható. Minden visszakeresést a "=" jellel kell indítani, a megjelenítés a "d" billentyű leütésével történik. Az adatsor egyes elemeire (szerző, cím, tárgyszó, stb.) a CCL megszokott rövidítéseivel hivatkozunk (au, ti, su, stb.), a csonkolás jele a "$". A tárgyszólánc és a cím minden szava is szerepel az indexben: ezekre prefix nélkül kell keresni (a csonkolásra itt vigyázni kell, kb. 2000 találat fölött a rendszer lelassul és kiléptet minket). Az egyes mezők visszakeresését prefixek könnyítik (pl.: "=au:jokai mor" kifejezéssel a Jókai Mór nevű szerzőkre kereshetünk vissza, míg a "=pe:jokai mor" kifejezéssel a Jókai Mórról szóló tételeket kaphatjuk meg.)

  2. Az Internet hálózaton telnet hívással érhető el a katalógus, de nem az IIF gépen megszokott bejelentkezési képernyőt kapjuk meg, hanem a rendszer saját bejelentkezési lapját. Az ékezetes betűk a most már szabványosnak tekinthető ISO8859-2 karakterkészletben találhatók. Az adatbázisban a speciális (az angol ABC-től eltérő) karakterek kódolt formában találhatók: így az adatbázisba bejelentkező a saját termináljának megfelelő karakterkészletet választhatja ki, illetve sima vt100 bejelentkezés esetén a default érték az ékezet nélküli forma. A következő menüpontban választani lehet a magyar és angol nyelv használata között. Az indexelés ékezet nélkül történt, ami távoli elérés esetén jelentősen megkönnyíti a visszakeresést.

Bejelentkezés után nem a BRS/Search megszokott menüje, hanem egy újonnan kialakított és megmagyarított felhasználói felület jelentkezik. A visszakeresés bármely paragrafus bármely szavára lehetséges. (A mezőnevek az egyik menüpontból kilistáztathatók.) Kereshetünk direkt módon és az indexben is, valamint az előző keresések logikai kifejezésekkel való összekapcsolásával. A következő logikai kifejezések használhatók: AND, OR, NOT, XOR, SAME, WITH, NEARn. Megjelenítési formátumok: teljes megjelenítés, rövid megjelenítés, saját formátum használata (mezőnevek alapján) és böngészés a szövegkörnyezettel megjelenített találatok között. A főmenüből még a következő opciók érhetők el: segítség (angol nyelvi bejelentkezés esetén angol nyelven), előző keresések kilistázása (csak megtekintés illetve törlés), kilépés.

11.22 BME ALEPH

Az egyik legszebben kidolgozott és tényleges (egyben a legelső) OPAC a Budapesti Műszaki Egyetem online katalógusa. Az általuk használt szoftver az Ex Libris cég által forgalmazott ALEPH integrált könyvtári rendszer OPAC modulja. Elérési lehetőségek: X.25 cím: 2802358820-tól 29-ig Internet-cim: 152.66.114.6 vagy tulibb.kkt.bme.hu

A bejelentkezésnél a "username"-hez az ALEPH szót kell beírni, jelszó nincs. Az elérhető szolgáltatások:

Az OPAC használata ingyenes, a beiratkozás díja külsőknek 100 Ft/év. Az ALEPH rendszert 1991. októbere óta használják, a rendszerben levő állomány (kb. 75.000 rekord) a következő részekből tevődik össze:

A keresés vagy CCL nyelven, vagy egy segítő menüket (8.3) tartalmazó egyszerűsített parancsnyelven történhet. A kereshető mezők neve a főképernyőn látható. Téma szerinti kereséshez legjobb az ETO (Egyetemes Tizedes Osztályozás) kódszámainak használata. A lehetőségekről minden fázisban kérhetünk segítséget a HELP beírásával. Kilépni a STOP beírásával lehet. A keresés nagyon hasonló pl. a genfi CERN könyvtár katalógusához. (11.61)

11.23 OSZK NEKTÁR

Remélhetőleg hamarosan az ország legjelentősebb online katalógusa az Országos Széchenyi Könyvtár NEKTÁR adatbázisa lesz. Az általuk használt rendszer a DOBIS/LIBIS integrált könyvtári rendszercsomagnak a nemzeti könyvtár számára megfelelően átalakított változata. Jelenleg az 1991 novemberétől kiadott teljes magyar könyvtermés bibliográfiai adatai találhatók meg a katalógusban (ez most kb. 3500 tétel). Rövidesen (az adatkonverzió elvégzése után) az 1976 óta számítógéppel feldolgozott és kiadott Magyar Nemzeti Bibliográfia teljes eddigi állománya is kereshetővé válik.

A NEKTÁR adatbázis az X.25-ös nyilvános hálózaton keresztül a 3270-es emulátor programmal hívható fel. Az X.25-ös szám: 28011710. Useridet és password-öt kérni kell (a LIBI szó mindkét célra használható, azonban ezzel egyszerre csak egy távoli felhasználó lehet bent a rendszerben). A szolgáltatás 3270 emulátorral érhető el. Másik X.25 cím: 280117817. Ehhez nem kell userid, de az OSzK-ban folyó bővítések miatt ez az elérés rövid időn belül megváltozik. (Már jelenleg is elérhető telnet hívással a BKE Gopherén keresztül.) A NEKTÁR online olvasói katalógusát a főmenüből lehet elhagyni a "6" szám begépelésével, ezután kezdhetjük lebontani az X.25-ös kapcsolatot. Belépés után szükséges a részletes utasítások elolvasása.

A szabályos belépés után tagkönyvtárat kell választanunk:

A kód beírása után Enter-t kell ütnünk. A továbbiakban egy ötpontos főmenüből választhatunk:

Itt is a kívánt funkció számát kell begépelnünk, majd elkezdhetjük a keresést az utasítás-sorban megadott parancsok értelemszerű használatával.

A kapcsolatot tartó személy: Horváth Ádám (ELLA Pf.334 Tel: (1) 175-7533/655)

11.24 BKE ECONINFO

Már ma is jelentős online katalógussal rendelkezik a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem. Az adatbázis neve ECONINFO, közel 160 ezer rekordot tartalmaz. Nem a hagyományos értelemben vett könyvtárkatalógus: nem csak könyvek leírását tartalmazza, hanem egyéb közgazdasági és üzleti szakirodalmi információkat is. Háromnyelvű: magyar, angol és német. Az 1990 óta beszerzett dokumentumok kereshetők vissza. Az aktualizálás naponta történik. A könyvtárat automatizáló célprogramot az egyetemen fejlesztették ki a MicroISIS 2.3 adatbáziskezelő rendszer alapján. A hardvert egy VAX 3000 gép biztosítja. A BKE Központi Könyvtárának X.25-ös hívószáma: 2801758. IP cím: pernix.bke.hu (148.110.65.3). A belépési jelszót a rendszer kiírja (EGO). Internet hívás esetén a használat lelassulhat, mert teljes képernyőket küld át a rendszer, sok információval. A szolgáltatásokat hétfőtől péntekig 12 és 19 óra között, szombaton 9 és 12 óra között lehet igénybe venni. Használata újabban ingyenes.

A keresést gondosan szerkesztett képernyők segítik. A szokásos keresési opciókon kívül jól kiépített tárgyszórendszerben is kereshetünk. Nyelv, dokumentum típusa és megjelenés éve szerinti megszorítás is lehetséges.

11.25 Egyéb hazai könyvtári katalógusok

Mint a bevezetőben említettük egyre több számítógépes katalógus illetve katalógus jellegű adatbázis válik elérhetővé a hálózatokon, s ezen ma már elsősorban az Internetet kell érteni. Ilyenek a következő intézmények:

Az IIF gépén ezenkívül még több könyvtári jellegű adatbázis fut, BRS/Search alatt. A gép elérési adatai a következők:

X.25: 2801006358
IP: huearn.sztaki.hu (192.84.225.5)
Userid: guest0, guest1 ... guest9
Jelszó: brs0, brs1 ... brs9

Bejelentkezés után a native módot célszerű használni (lásd 8.2 fejezetet). Az adatbázisokat a "..what database" paranccsal kérdezhetjük le (Pl.: Néprajzi Múzeum adatbázisa, OSzK adatbázisok).

Egyéb, önállóan elérhető adatbázisok:

Még egyszer hangsúlyozzuk: az előzőek csak példák voltak, hogy kedvet csináljanak a hazai adatbázisok és katalógusok használatához. Részletes listát lásd a KATALIST anyagában, Tóth Beatrix összeállításában.

11.3 Az angol JANET hálózat nyilvános online katalógusai

Az angol JANET (Joint Academic Network) hálózat könyvtári szempontból az amerikai - és az utóbbi években az egész világra kiterjedő - Internet után bizonyosan a világ legfigyelemreméltóbb projektje. Mint e jegyzet egyes fejezeteiből is látszik, a JANET a nyilvános hálózati szolgáltatások teljes körét biztosítja az elsősorban felsőoktatási érdekeltségű felhasználók számára. A nyilvános katalógusok a hálózati szolgáltatások gerincét alkotják, s ez különösen a szigetországon kívüli, "vendég" felhasználók esetében igaz. A katalógusok mellett rendelkezik a teljes szolgáltatáskört bemutató elektronikus faliújsággal (NISS), online olvasható hír- és dokumentumszolgáltatással (NEWS), különböző szoftver-archívumokkal, könyvtári/informatikai témájú faliújsággal (BUBL), saját szervezésű elektronikus konferencia hálózattal (MAILBASE), hatékony átjáróval más szolgáltatások felé (NISSGATEWAY) stb. (Ezek egy részéről jegyzetünk megfelelő helyein is szó van, de az online szolgáltatások teljes hívószám-gyűjteménye több archívumban, így általában a PETRA szerveren is föllelhető, ill. a NISS faliújságról levélben feladható.) Megjegyzendő még, hogy a JANET korábban meglehetősen zárt, csak "zsilipeken" megközelíthető világa az Internet angliai térhódításával manapság jelentősen változik, ti. egyre több gép ill. szolgáltatás elérhető immár közvetlen IP címről is. És tegyük hozzá, az angliai ún. gyökér vagy root gopher-en keresztül persze többségében elérhetők a GOPHER struktúrán keresztül is.

A JANET hálózat hagyományosan általában kívülről két módon közelíthető meg (amennyiben nem hívható az illető gép közvetlen IP címmel!):

(1) A kontinentális Európából az X.25-ön elérhető két gateway segítségével, amelyek a British Telecom Public SwitchStream (PSS) hálózatát kapcsolják össze a JANET-tel: Rutherford (023422351919169) és London (023421920010069).

Ezek meghívása után a bejelentkező ún. prompt után kell beadnunk (egy pont után) a JANET OPAC-ok belső hívószámát (NRS Address). Tehát, például az Aberdeen University könyvtárának NRS címe 00007237800070 és ha itthonról hívni akarjuk, a következő az eljárás:

  • a felhívott Rutherford átjáró bejelentkezik:
  • mi beírjuk a számot:
  • Néhány szolgáltatás, így a NISS vagy a NEWS saját nevének beírásával közvetlenül jelentkezik. Az online elérhető JANET könyvtárak NRS számait több dokumentációban is megtaláljuk,

    (2) A másik mód, az Internet gateway-en keresztül történik, a sun.nsf.ac.uk cím "telnet" hívásával. Ennek a címnek jelenlegi számkódja 128.86.8.7 (IP Address). A bejelentkező login prompt után a kisbetűs "janet" szót írjuk be. Itt a továbbhívásnál azonban nem az NRS számot, hanem a fenti dokumentációkban szereplő NRS nevet kell beírnunk, vagyis pl. Aberdeen esetében: uk.ac.aberdeen.library. Ezek a nevek is megtalálhatók a dokumentációkban, de a nem külföldieknek készült forrásokban csak a név végét olvashatjuk (például aberdeen.library), amit ki kell egészítenünk az "uk.ac." előtaggal. Ezután már a szolgáltatások hasonló módon működnek.

    A JANET könyvtári híreit legaktuálisabb változatban a fent említett BUBL elektronikus faliújságon olvashatjuk (.000071100040, vagy az Internetből: uk.ac.glasgow.bubl). Jelenleg a JANET-ben legalább 70 (főleg egyetemi) könyvtári katalógus érhető el. A Sussex Library gondozásában összeállított anyag, amelynek friss változata mindig megtalálható a BUBL és a NISS BBS faliújságokon, valamennyi szakmai segítséget ad ahhoz is, hogy hogyan válasszuk ki a céljainknak megfelelő OPAC-ot. Az amerikai online katalógusokhoz képest ugyanis az angolok még nem rendelkeznek olyan jó készültségi fokkal, vagyis nem árt elolvasni (pl. a help szövegekből), hogy valójában melyik része, milyen évköre van már feldolgozva a könyvtárnak. Arra is érdemes figyelni, hogy a máshol különálló egyetemi információs híradót (Campus Informations Board) néhol az OPAC főmenüjébe integrálva, vagy onnan hívhatóan találjuk meg.

    Befejezésül néhány kiemelkedően feldolgozott, vagy jó anyaggal rendelkező katalógusra hívjuk fel a figyelmet. A kevés teljes állományt tartalmazó OPAC-ok egyike a University of Hull könyvtári katalógusa, amely nem is elsősorban ezért érdekes, hanem mert főmenüjéből további 35-40 JANET OPAC-ot hívhatunk kényelmesen. A cambridge-i katalógus szinte a teljes brit állományt tartalmazza 1977-től, s a nemzetközi tudományosságot tekintve is meglehetősen teljes, valamint igen figyelemreméltó százezres periodika-katalógusa. Mint tipikus és tartalmilag is kiváló OPAC-ot a cambridge-i CATS rendszert könyvünk végén részletesen is bemutatjuk. Az ún. "Libertas Consortium" több londoni felsőoktatási intézmény közösen épített katalógusa. Az oxfordi egyetem OPAC-ja máris egyedülálló lehetőségeket kínál, elsősorban mintegy 30 hírneves college könyvtári anyagának részleges feldolgozásával.

    Megjegyezzük még, hogy a formailag a JANET-hez illeszkedik a British Library több szakterületet teljesen átfogó BLAISE-LINE szolgáltatása (mindkét gateway-ről hívható és az X.25-ön közvetlenül is), de itt az online katalógusok használatáért fizetni kell, bár 1994-re ígérik a nyilvános OPAC-szolgáltatást is, de ez nem azonos a BLAISE-LINE hatalmas online bibliográfiai szervizeivel.

    11.4 Híres amerikai katalógusok

    A számítógépes könyvtári szolgáltatások tömeges elterjedése területén minden bizonnyal az Egyesült Államok tekinthet vissza a legnagyobb múltra, és így természetes, hogy a legjelentősebb OPAC-ok, illetve az azokhoz kapcsolódó szolgáltatások is itt találhatók. Ha csak a legfontosabb nyilvános könyvtári szolgáltatásokat vesszük alapul, akkor is minimum 200 információs központról beszélhetünk. (Egyes becslések szerint az Internetről elvileg szabadon hívható amerikai könyvtári adatbázisok száma már jóval ezer fölötti, legföljebb nyilvánosságuk korlátozott.) Az "információs központ" kifejezés nem véletlen, hiszen az amerikai OPAC-ok gyakran integrálnak más információforrásokat is, így például speciális adatbázisokat, különgyűjteményi katalógusokat, CD-ROM-ok anyagát, vagy akár full-text adatbázisokat is. Az is eléggé elterjedt, hogy az OPAC-ba bejelentkezett felhasználó más Internet szolgáltatókat is meghívhat, menüből választva.

    Hogy ezek közül a kiegészítő szolgáltatások közül a távolról bejelentkezett felhasználó miket használhat szabadon, az változó. Általánosságban igaz, hogy a rendszerekbe integrált nagy online adatbankok (ERIC, MEDLINE stb.), ill. CD-ROM-ok használata (copyright problémák miatt) csak a közvetlen felhasználói közösségnek nyitott, magyarán be kell (kellene) gépelnünk híváskor az olvasójegy-számunkat. Viszont az is igaz, hogy kellő tájékozottsággal, a különféle nyomtatott és főleg elektronikus információk figyelésével "el-elkaphatunk" néhány hasonló extra szolgáltatást a nyilvános szférában is.

    Szervezzünk olcsón könyvtári rendszerbemutatót!

    Egy hazai lap kis rövid ismertetést közölt az egyik elterjedt amerikai könyvtári integrált rendszerről, amely alaposan felkeltette könyvtárunkban a szakmai érdeklődést. Sajnos a rendszerről további információ beszerezhetetlennek látszott. Akkoriban vált ismertté az elektronikus konferenciák használata köreinkben, így néhány listán kísérletet tettünk, ki és mit tud hozzászólni az illető rendszerhez. Legnagyobb meglepetésünkre két nappal később már 10-15 hosszabb "élménybeszámolót" kaptunk, sőt valaki előzékenyen "forwardolta" a levelet az illető cég kereskedelmi igazgatójának faxon. Tőle nemsokára egész prospektus-halmazt kaptunk... sőt árajánlatot is. S mindez még csak a kezdet volt. Jelentkezett a cég európai referense e-mailben, s pár hetes levélváltás-ismerkedés után megállapodtunk, hogy ő Virginia-ból, kollégája New York-ból indulva (és Amsterdamban találkozva) hozzák a mintarendszert egy bemutatóra. Még egy probléma volt hátra, a szoftver csak egy speciálisnak mondható munkaállomáson futott... nosza, e-mailen megszerveztük - most már hárman - a bécsi képviseletnél, hogy a reklám költségvetés terhére rakják kocsiba a gépet. Az időzítés jól sikerült, a KLM gép ferihegyi érkeztekor már útban volt a gép és faxon jelezte a budapesti irodavezető, hogy jön segíteni... nekünk csak a hazai szakmai közönséget kellett gyorsan "összerántani". Hogyan? Persze hogy egy list-en s e-mail segítségével....

    Mint e jegyzetben már többször említettük, az elektronikus információforrások világa szinte naponta változó képet mutat, s ez különösen igaz az amerikai helyzetre. Ezért még "megszokott" online katalógusunk esetében se essünk abba a hibába, hogy legalább 3-4 havonta ne olvassuk el az aktuális híreket közlő "Könyvtári Hírek" rovatot (általában a menük utalnak rá), vagy egyszerűen kérjünk időnként help-et, ahol biztosan esik szó az újdonságokról is.

    A következőkben néhány kitűnően szerkesztett OPAC-ról lesz szó, amelyek elsősorban szolgáltatásaik gazdagságával és nagy rekordszámukkal tűnnek ki. Általánosságban elmondható: itt "minden" könyv és folyóirat fellelhető, de speciális anyag esetében néha mégis jobb ha (háttértájékozódás után) a problémánkhoz legjobban illeszthető szakkönyvtári OPAC-ot keressük meg (lásd ezzel kapcsolatban a 11. fejezetben elmondottakat). 1993 májusától a korábbi szűk keresztmetszetű adatszolgáltatást (DRA.COM) bővítve a Library of Congress is üzemeltet nyilvános információs rendszert, de mivel ennek használata több szempontból korlátozott, így azt a következő fejezetben mutatjuk be, a térítéses szolgáltatók között.

    11.41 A CARL rendszer

    Általában a legnagyobb feldolgozott állománnyal az ún. könyvtári szövetségek vagy konzorciumok online katalógusában találkozhatunk. Ezek közül a legnagyobbak előfizetéses rendszerűek (vö. 11.5 alfejezet), de azért a nyilvános szférában is találunk jelentősöket ebből a csoportból. Ilyen pl. a CARL néven ismert Colorado Alliance of Research Libraries, amely egy denveri központ óriásgépein üzemel. A CARL menüiből több mint 80 szolgáltatással, ill. szolgáltató adataival kerülhetünk kapcsolatba. Az alapot több mint 30 nagyobb könyvtár adja, amelyek együttesen eddig mintegy 7 milliós könyvállományt dolgoztak fel. Ezek egy része általános gyűjtőkörű egyetemi vagy nyilvános könyvtár, más részük speciális jogi, orvosi stb. gyűjtemény. Az egyes résztvevők anyagáról és az újabb szolgáltatásokról a CARL "news" menüjében olvashatunk.

    A CARL rendszer fontosabb gyűjteményei:

    Auraria 469,696 rekord
    Colorado School of Mines 111,207 rekord
    Univ of Colorado at Boulder 949,852 rekord
    Univ of Colorado Health Sciences Center 78,482 rekord
    Univ of Colorado Law Library 40,315 rekord
    Denver Public Library 629,372 rekord
    Denver University 676,614 rekord
    Denver University Law Library 39,221 rekord
    University of Northern Colorado 361,126 rekord
    University of Wyoming 638,788 rekord
    Colorado State University 609,139 rekord
    Regis University 165,255 rekord
    Luther College 136,962 rekord
    Vesterheim Museum 3,581 rekord
    Northwest College 24,123 rekord
    Teikyo Loretto University 51,291 rekord
    State Department of Education 8,554 rekord
    Colorado State Publications 11,273 rekord
    Bemis 88,573 rekord
    Government Publications 308,411 rekord
    CCLINK - Community Colleges 275,061 rekord
    Colorado Health Sciences Libraries 8,452 rekord

    (Az adatok 1992-ből valók, így ma már jelentősen meghaladottak, de jól érzékeltetik a kapcsolódó intézmények körét ill. az adatbázisok nagyságrendjét.)

    A CARL fő nevezetessége azonban nem ez, hanem a számtalan kiegészítő szolgáltatás, melyek közül jó néhány publikus is. Kitűnő anyaga van pl. a CHOICE Book Reviews adatbázisnak, amelyet 1988 óta építenek, s jól szerkesztett és tömör könyvismertetéseket (abstracts) tartalmaz. Érdekesek a rendszer teljesszövegű adatbázisai is, így például online olvasható az Internet Research Guide teljes szövege, vagy a Online Newsletter, az Online Libraries and Microcomputers, illetve az Online Hotline című lapok. Fontosak még az oktatási-nevelési adatbázisok (DEER, School Models), ill. egy faktografikus adatbank: a Metro Denver Facts. Nagyon fontos szolgáltatás az UnCover adatbázisé, melynek "legnépszerűbb" elérési helye szintén a CARL, s amely ma már mintegy 4 millió cikkről ad tájékoztatást, sőt az amerikai rendszerben dokumentumszolgáltatást. Gyarapodásara jellemző az évi 750 ezres szám. Az UnCover elérhetősége változhat, de általában véve mindig van pár hely, ahonnan azonosító nélkül is beléphetünk. A CARL lekérdezése menüvezérelt, de a help-ekből tájékozódhatunk a Boole-operátorokat is engedélyező parancsnyelvi lekérdezés lehetőségeiről is. Fontos tudni, hogy az egyik adatbázisban kiadott kérdést a CARL nem felejti el, így keresőprofilunkat automatikusan átviszi és felajánlja a következő adatbázisnál is. A jelentősebb egyéb könyvtári rendszerek és katalógusok is meghívhatók az "Other Libraries" menüből.

    11.42 MELVYL

    Jól használható a kaliforniai MELVYL rendszer is, amelyik valószínűleg a világ legjelentősebb nyilvános online katalógusa. Tartalmazza a University of California összes könyvtárának feltárt anyagát, amelyet kiegészít néhány más kaliforniai nagykönyvtári online katalógus is. Az 1984 óta osztott katalógusként üzemelő rendszer főbb résztvevői a következők (a táblázat egyben az egyes könyvtárak hivatkozási kódját is megadja):

    ALL All libraries in MELVYL
    UCB Berkeley; includes MOF
    MOF UCB Moffitt Undergrad. Lib.
    UCD Davies and UCD NRLF
    UCI Irvine and UCI SRLF
    UCLA Los Angeles; includes COL
    COL UCLA College Undergrad. Lib.
    UCR Riverside
    UCSD San Diego; includes SDU
    SDU San Diego Undergrad. Lib.
    UCSF San Francisco and UCSF NRLF
    UCSB Santa Barbara
    UCSC Santa Cruz and UCSF NRLF
    CAS California Academy of Sciences
    CRL Center for Research Libraries
    CSL California State Library
    HAS Hastings Law Library
    LBL Lawrence Berkeley Laboratory
    LAW UC Law libraries
    MED UC Medical libraries
    NOR Northern UC libraries
    SOU Southern UC libraries
    UC All libraries, except CAS, CRL, CSL

    Jelenleg a teljes állomány több, mint 14 millió könyvtári egység, s százezer feletti még külön a periodikák száma. A MELVYL-ben kereshetünk a teljes anyagban és külön-külön az egyes tagkönyvtárak anyagában is (bár a lelőhelyet az előbbi esetben is megkapjuk), ill. ha az ún. TEN opciót választjuk, akkor minden további utasításunk az utolsó tíz év anyagára korlátozódik. Itt is, hasonlóan a CARL-hoz, a "beiratkozott" olvasóknak számos egyéb szolgáltatást is nyújt a katalógus: így például a Current Contents-t, a MEDLINE-t stb.

    Könyvtárosoknak és informatikusoknak hasznos és nyilvánosan is elérhető a központ munkatársai által készített Current Cites című, informatikai referálólap online olvasgatható változata (parancs: "show current cites"). Ez a rendszer is lehetőséget nyújt más OPAC-okba történő automatikus "áthívásokra". A MELVYL-ben menüvezérelten is kereshetünk (parancs: "lookup") és egy igen jó színvonalú CCL szintaxisú parancsnyelv segítségével is.

    A MELVYL-t napjainkban is továbbfejlesztik, s ha valaki bátran átkapcsol a kísérleti üzemmódra ("set mode exp"), akkor kitűnő új szolgáltatásokkal is találkozhat, amelyek a "normál" verzióban még nincsenek beépítve. A MELVYL ritka sajátossága (a HOLLIS mellett) hogy lehetőség van a lekérdezések elektronikus levélben való, definiált formátumú hazaküldése, saját vagy más e-mail címre ("mail" parancs). A MELVYL kiterjedt rendszerét külön példákon mutatjuk be könyvünk végén.

    11.43 HOLLIS

    Befejezésül egy más jellegű online katalógust mutatunk be röviden: a HOLLIS-t, a Harvard University OPAC-ját. A HOLLIS csak annyiban osztott rendszer, hogy állományába integrálja az egyetemi intézetek nagy szakkönyvtárait is. Informatikai szempontból különlegessége, hogy maradéktalanul megvalósítja az amerikai Z39.50-es szabványt, vagyis a CCL keresőnyelvet, és hogy a nagy IBM gépek 3270-es terminál emulációjával is elérhető. Ez utóbbi azt jelenti, hogy ha egy VM/SP operációs rendszerű gépről indítjuk a TELNET hívást (pl. a budapesti IBM 3090-ről), akkor a HOLLIS felhasználói felülete "teljes pompájában" élvezhető, vagyis kb. ugyanazt kapjuk, mint amit az olvasók látnak például a könyvtár termináljainál. Ezt az "élményt" nagyjából megkapjuk akkor is, ha pl. UNIX-os gépről jelentkezünk be, VT100-as emulációval, ugyanis a harvardi szakemberek megoldották, hogy az eredetileg "full screen" rendszerű OPAC bejelentkezéskor a nem 3270-es emulációk számára "helyben" előállítja a konverziót. Vagyis ha akarjuk hívhatjuk telnet-el, tn3270-nel, sőt tnvt100-zal is, attól függően, nekünk mi a kézenfekvőbb.

    A HOLLIS anyaga, méretét tekintve aligha vetekszik a fent említett két rendszer állományával, de a válogatás és a tárgyszavazás különösen figyelemreméltó. Mind menüből, mind parancsnyelven kereshetünk, s igen felhasználóbarát módon itt is "hazaküldhetjük" e-mail-ben találatainkat. A "store" utasítással letároljuk a kívánt rekordokat (pl. store 3-78), aztán hívjuk és kitöltjük a "send" menüt. Érdekessége még a rendszernek, hogy az orvosi könyvek esetében tartalmaz speciális tárgyszavazást is, az INDEX MEDICUS-hoz igazodva.

    Az amerikai OPAC-ok közül (ha nincsen egészen speciális témánk) általában érdemes megnéznünk a híres egyetemek könyvtárait (Yale, Cornell, Princeton stb.), vagy a könyvtári szövetségek közös katalógusait. A HYTELNET friss verziója megbízhatóan eligazít a sok száz könyvtár között, a "Directory of US Libraries" és más hasonló kiadványok pedig informálnak a könyvtárak jellegéről. Hasonlóan hasznos a gopher-ek által nyújtott szakmai segítség, hiszen a jobb szerverek némelyike kifejezetten könyvtári-informatikai, sőt pl. a Library of Congress is üzemeltet kitűnően szerkesztett gopher szervert.

    11.5 Előfizethető könyvtári szolgáltatók az Interneten

    Bár a különféle listák és segédletek hihetetlen gazdagságát sorolják a nyilvános könyvtári és más adatbázisoknak, mégsem felesleges talán néhány nagy "zártkörűbb" szolgáltatóról is említést tenni. Fontosságukat indokolja a jelentős rekordszám és a szolgáltatás minősége is. A sorból az alábbiakban négy nagy rendszert emelünk ki, amelyek nem csupán jelentőségükben és nagyságukban különböznek a tucatnyi ún. könyvtári kongregációs katalógustól, hanem abban is, hogy szolgáltatásaik csak előfizetéses módon vehetők igénybe.

    11.51 British Library

    A British Library, az európai könyvtárak valószínűleg legnagyobbika, sokrétű előfizetéses szolgáltatást kínál. A BLAISE-LINE néven ismert vállalkozást 1977-ben hívták életre, s ma már a BL mintegy 20 adatbázisát szolgáltatja, amelyek összességükben kb. 13 millió rekordot tartalmaznak. Ezek közül talán a két legfontosabb a The British National Bibliography (a Brit Nemzeti Bibliográfia: a BNBMARC) és a The British Library Catalogue (magának a könyvtárnak a katalógusa: a BLC). A BNBMARC az Egyesült Királyság és Írország közös, időnként nyomtatásban is megjelenő nemzeti bibliográfiájának online változata, amelyet az angol és részben a kontinentális könyvtárak (pl. a német könyvtári szövetségek, a Verbund-ok) a címleírások átvételére használnak elsősorban. Az UKMARC formátumú adatbázis 1950 óta tartalmazza a nemzeti könyvtermést.

    A BLC a British Library teljes katalógusát hozza, vagyis az eredetileg 360 kötetben megjelent anyagot, amely a könyvnyomtatás kezdeteitől a 70-es évek közepéig terjedően tartalmazza a BL teljes könyvkatalógusát. Ezen két fő szolgáltatás mellett elérhető még a WHITAKER kiadói adatbázisa, a konferencia-anyagok katalógusa, a híres térképtár anyaga, s a zenei és képi információhordozók katasztere is. Mindezek mellett a BLAISE-LINE még magában foglalja a Library of Congress 1968 utáni katalógusát is. Eredetileg a BL csak az angol csomagkapcsolt hálózaton keresztül szolgáltatott, de ma már elérhető az Internetből is. A legújabb hírek arról szólnak, hogy a BL újonnan vásárolt integrált rendszerének OPAC-ját nyilvánossá teszi 1994-től, mintegy 6 milliós kezdőállománnyal, bár ez természetesen nem azonos a fentebb említett "kemény" bibliográfiai adatbázisokkal, de mindenképpen átrendezi az európai "online könyvtári piacot". (Információk a +44 937 546586-os fax-számon, illetve a B.KEFFORD@GEC-B.RL.AC.UK e-mail címen kérhetők.)

    11.52 OCLC

    Az OCLC (Online Computer Library Center, eredetileg Ohio College Library Center) a világ legnagyobb könyvtári osztott katalógusa, amely 1971-es alapítása óta mintegy 13 ezer könyvtár online katalogizálását segíti, ill. ezek közül 4000-nek tulajdonképpeni közös katalógusa is egyben. Ilyen módon az OCLC-nek "passzív" és "aktív" tagjai vannak (ma már szépszámmal Európában is), akik vagy egyszerű "mindentudó" online információforrásként, vagy katalogizáló osztott rendszerként használják az adatbázisokat. Az OCLC egyébként előszeretettel tölt le állományokat a retrospektív katalogizálást ily módon meggyorsító könyvtáraknak. Mai, természetesen USMARC formátumú állománya eléri a 30 millió rekordot, beleértve a könyveken kívül a legkülönbözőbb audio-vizuális anyagokat is. Mivel az egyes rekordok a lelőhelyre utaló adatokat is tartalmaznak, ezért az OCLC rendszernek hallatlan jelentősége van a részben már elektronizált könyvtárközi kölcsönzésben is.

    Az OCLC nagyszabású retrospektív konverziós projektjeivel hamarosan már egyfajta "világkönyvtárként" hirdetheti szolgáltatásait, melyek ma már a passzív felhasználónak is a puszta óriás könyvkatalóguson messze túlmutató információs szervizt kínálnak, szakmai adatbázisokkal, jelentős méretű cikk-bibliográfiákkal és index-művekkel kiegészítve az alap adatbázist. Az Internetben ez az "információs csomag" EPIC néven ismert, s a felhasználók egy ún. FirstSearch interfészen keresztül használhatják. Más fizetős szolgáltatásokhoz hasonlóan néha a FirstSearch is feltűnik rövid időre ingyenesen egyes rendszerekben, valószínűleg "toborzási" szándékkal. Érdemes figyelni tehát a list-eket és gopher-infókat, mert nagy élmény a World Cat-ben keresni, ha csak próbaképpen is. (Az OCLC-ről további információk az európai/angliai központból kérhetők, a +44 21 456 4680-as fax-számon, ill. e-mail-en az amerikai OCLC központból: WDM@RSCH.OCLC.ORG)

    11.53 RLIN

    Az OCLC-hez funkcióiban (online szolgáltató és osztott katalógus) és kínálatában is hasonló RLIN (Research Libraries Information Network) egyesülést a kaliforniai székhelyű RLG (Research Libraries Group) hozta létre. A több mint 100 tudományos nagykönyvtár osztott katalógusát üzemeltető rendszer ma már mintegy 50 millió (!) rekordos állománnyal rendelkezik. A fenti vállalkozásokhoz hasonlóan az RLIN sem puszta könyvkatalógust (és egyben letöltési funkciót a katalogizáláshoz) kínál előfizetőinek, hanem még számtalan speciális adatbázist is. Így pl. külön térkép-adatbázis, periodika-katalógus, audio-vizuális kataszter található a file-ok között, kiegészítve olyan speciális adatbankokkal, mint pl. a 18. századi angolszász publikációk teljesnek mondható anyaga, vagy az egyedülálló építészeti szakirodalmi gyűjtemény. De ez a rendszer is felkínálja a standard szakmai adatbázisokat, indexeket. (Az RLG stanfordi központjától a +1 415 964 0943-as faxon, illetve a BL.RIC@RLG.STANFORD.EDU e-mail címen kérhetünk további információt.)

    11.54 Library of Congress

    Fontossága okán talán az első helyen is említhettük volna ebben az alfejezetben a Library of Congress katalógusát. A szervezet legújabban történő Internethez kapcsolódása egészen új megvilágításba helyezi az LC-t a networkerek előtt. Ugyanis már korlátozottan lekérdezhető volt az utóbbi időkben a dra.com címen, de most már egy használhatóbb nyilvános szolgáltatással is jelentkezik LOCIS néven. A most kialakítás alatt lévő rendszer származás és évkör, ill. dokumentumtípus szerint rendezi hatalmas file-okba az anyagot. Érdekesség az óriási anyagot tartalmazó atlasz ill. térképtár, valamint az LC tárgyszórendszerének vizsgálatát lehetővé tevő alrendszer. A LOCIS több is puszta OPAC-nál, ugyanis az LC egész információs struktúrájáról, szolgáltatásairól is ad információt. Ez utóbbi feladatokat szolgálja a könyvtár 1993-tól üzemelő önálló gopher szervere is. A LOCIS jelenleg még komoly korlátokkal üzemel, hiszen a mintegy 15 milliós könyv és periodika állományt feldolgozó rendszert csak 12.30 és 15.30 között vehetjük igénybe (LOCIS.LOC.GOV).

    Ily módon a korábban említett elérési lehetőség csupán alternatívát kínál. Ezt a Data Research Associates biztosítja az Internet felhasználók számára, főként a Kongresszusi Könyvtár online könyvkatalógusának, ill. az a könyvtár által az utolsó években beszerzett anyagának szabad elérését. Az említett DRA.COM Internet címen az ún. CST időzóna szerinti reggel 8 és du. 17 óra között érhető el, igaz egyidejűleg csak két felhasználónak. Az LC ilyen formájú elérése egyrészt korlátozott abban, hogy ez még az adott időszakban sem azonos a teljes online katalógussal, másrészt, hogy csak szerző és címelemek szerint kereshető. A DRA természetesen nem ad jogosultságot az esetleges online letöltéseknek a katalogizálásban való felhasználásához sem. Az információforrás jelentőségét mindezek ellenére az adja, hogy a fenti korlátozásokkal is mintegy 3.5 milliós, viszonylag friss, minden témára kiterjedő könyvállományban kereshetünk. Az LC viszonylag teljeskörű szolgáltatásai az említett BLAISE-LINE mellett még elérhetők pl. a DIALOG-nál is az RCMARC és LCMARC file-okban.

    Befejezésül megemlítjük, hogy mind a négy nagy rendszergazda rendszeresen megjelenteti adatbázisait CD-ROM-on is, a legkülönfélébb tematikai és műfaji csoportosításokban. A jövőben várható, hogy az angolszász kongregációkon kívül (amelyek közül itt csak a legnagyobbakat említettük) az Európa-szerte kialakuló hasonló szövetségek (pl. a német területi integrációk) is elérhetők lesznek az Interneten.

    11.6 Más országok nyilvános könyvtári katalógusai

    Ebben az alfejezetben néhány más ország, illetve kontinens online könyvtári katalógusait ismertetjük röviden.

    11.61 Európai OPAC-ok

    Még néhány évvel ezelőtt, ha távoli elérésű könyvtári katalógusokról beszéltünk, a tengerentúliakon kívül igazából csak az angol JANET hálózat OPAC-jait említhettük. Ma már más a helyzet, hiszen a kontinentális Európa 16 országának több mint 50 könyvtára érhető el, jelentős részük az Internet TELNET hívásán túl hagyományos X.25-ös hívással is. Ha röviden átnézzük az Internetben elérhetőek listáját, akkor az itt következő "statisztikát" kapjuk: Ausztria 2, Belgium 2, Dánia 11, Finnország 11, Franciaország 4, Hollandia 6, Írország 2, Izland 1, Németország 9, Norvégia 11, Olaszország 3, Spanyolország 11, Svájc 6 és Svédország 10 online elérhető könyvtárat nyit meg a külső felhasználók előtt. Az utóbbi megszorítás nem véletlen, hiszen Európa-szerte még a TCP/IP alapú hálózat viszonylag újdonság, így a számítógépesített és az Internetben elérhető könyvtárak száma messze nem esik egybe. Hogy az irányzat milyen azt mutatja az örvendetesen növekvő számú magyar Internet OPAC-ok száma is (lásd a külön fejezetet a hazai alkalmazásokról).

    Minden valószínűség szerint kb. 2-3 év kell még ahhoz, hogy e tekintetben is felzárkózzanak az európai kontinens könyvtárai az angolszász világhoz. A két elképzelt szám (az OPAC-kal rendelkezők és az Interneten elérhetők száma) közt van egy elég jelentős tartomány: azok a könyvtárak amelyek csak az X.25-ön, vagy csak zártkörű hálózaton érhetők el, illetve amelyek egyelőre nem forszírozzák különösebben a nemzetközi hálózati elérést. Ehhez még azt tehetjük hozzá, hogy jó néhány európai könyvtár lehetőséget ad az Internet hívás mellett az európai X.25 (IXI) hívásra, ill. a nemzeti X.25 rendszereken keresztüli hívásra is (ilyen pl. az UB Heidelberg, a Technische UB GRAZ).

    Ismert "történelmi okok" miatt ezek az OPAC-ok kevesebb anyagot dolgoznak fel még általában, mint a nagy amerikai vagy angliai rendszerek, a tipikus méret 100-200 ezer rekord körül van, vagyis a könyvtárkatalógusok anyaga a nyolcvanas évek közepétől-végétől számítható gyarapodást, illetve a korábbi évek gyakran használt állományát tartalmazza. Mégis, ha speciális (pl. spanyol, finn) információt keresünk, akkor ezek a katalógusok már alkalmasak az irodalmazásra, másrészt van néhány igazi nagy, "mindenevő" OPAC is már a kontinentális Európában, ahol az adott nyelven szinte mindent, és még nemzetközi irodalmat is sikeresen kereshetünk.

    Ez utóbbiak közül a nemzetközi Internet hálózaton elsőként megjelenő német könyvtárat, az Universitätsbibliothek Konstanz-ot föltétlenül meg kell említenünk. A könyvtár saját fejlesztésű KOALA rendszerében a könyvtár alapítása (1966) óta beszerzett teljes állományát feldolgozta, ami jelenleg 1.7 milliós. Mivel az egyetem az orvostudományok kivételével szinte minden nagy tudományterületet oktat és kutat, ezért itt gyakorlatilag a modern német tudományosság könyvtermésének teljessége megtalálható, de igen jó az angolszász beszerzés is. A sokkal régebbi alapítású, de régi anyagát még csak töredékében feldolgozó Heidelbergi Egyetemi Könyvtár (UB Heidelberg) HEIDI nevű rendszeréről hasonlók mondhatók el. Ennek az OPAC-nak és a még említendő UB Karlsruhe-nak is sajátossága, hogy mivel nagy IBM alapú rendszeren futnak, elérhetők a telnet TN3270-es változatával is, illetve hívhatók telnet-tel IBM rendszerekből (pl. a budapesti 3090-es gépről), amikor is teljesen korrekt IBM full screen emulációt kapunk.

    Mint sajátos német szakkönyvtárat érdemes említeni a Bundeswehr (Német Véderő) hamburgi könyvtárát, amelyet egyelőre csak az X.25-ön érhetünk el. Ennek a katalógusnak különösen jó a történelem és segédtudományai szakanyaga.

    Az osztrák könyvtárosok nagy vállalkozása a Verbund Kataloge is figyelemre méltó ma már, hiszen mintegy 20 ausztriai könyvtár lelőhelykatalógusa osztott rendszerben. Talán nemsokára a könyvtárközi kölcsönzésben is hasznosíthatóak lesznek információi.

    Svájc nagy, online elérésű könyvtárai közül a milliós rekordszámmal rendelkező Eidgenössische Technische Hochschule (ETH) ETICS rendszerét lehet kiemelni, mely a német nagy könyvtárakhoz hasonlóan saját fejlesztésű programmal működik. Miután a jövőben tervezik a Zürich-i Egyetemi Könyvtár GEAC rendszerű (s szintén online elérhető) katalógusával a "házasságot", ez lesz minden bizonnyal a legjelentősebb német nyelvi anyagra koncentráló OPAC. Az ETH katalógusának anyaga mind a német, mind az angol nyelvű műszaki-természettudományos irodalomnak gazdag lelőhelye. A Genfi Atomfizikai Kutatóintézet (CERN) ALICE nevű, a nálunk is honos ALEPH-en alapuló információs rendszere jóval több, mint egyszerű OPAC. Egyrészt a könyvtári anyag specialitása miatt (pl. részecske-fizika, matematika), másrészt néhány különleges szolgáltatás okán, mint pl. konferencianaptár, tanulmány-gyűjtemény stb. Ugyanezen intézmény gépein kitűnő gateway-jellegű szolgáltatások is folynak, pl. WWW, WAIS.

    Az európai kontinens két jelentős, nemzeti könyvtári konzorciumáról kell még megemlékeznünk, mindkettő túlmutat az egyszerű nemzeti orientáción. Az egyik a sajátos, VTLS rendszerre alapozott, immár több tucat egyetemi és közkönyvtárat szövetségbe tömörítő finn rendszer, melynek 11 könyvtára már elérhető az Internetből is. Kiemelkedő fontosságú ezek közül a finn nemzeti bibliográfiát szolgáltató rendszer (az OPAC-ként is működő FENNICA) és maga a Finn Nemzeti Könyvtár, a HELKA. A másik, a finnel szemben csak fizető szolgáltatásként elérhető könyvtári tömörülés a norvég BIBSYS, amely 11 tudományos könyvtár közös katalógusa. A kontinens online könyvtárairól ízelítőt adó beszámoló lezárásaként még említsük meg a kitűnő, s mind az Interneten, mind az X.25-tel elérhető holland egyetemi könyvtárakat, amelyek sorából a groningeni és az utrechti emelkedik ki. A holland csomagkapcsolt hálózat, a SURFNET fejlesztésével várhatóan egyre több holland OPAC lesz elérhető a nemzetközi könyvtáros közösség számára is.

    11.62 Kanadai OPAC-ok

    Az Egyesült Államok és Anglia után a kanadai OPAC-ok reprezentálják legerőteljesebben a hálózaton egy ország könyvtári kultúráját. Kanada - elsősorban egyetemi - könyvtárai közül 53-nak az OPAC-ját használhatjuk az Interneten. Mielőtt bármelyiket is kiemelnénk, érdemes fölhívni egy szempontra a figyelmet: miután a francia hálózat sajátos fejlődése okán (MINITEL stb.) csak napjainkban kezd el nyitni a nemzetközi közösség felé (mindössze 4 nyilvános OPAC-kal, s azok is inkább műszaki ill. közgazdasági szakgyűjtemények anyagát tárják föl), a kanadai könyvtárak egy része jól megoldhatja francia irányú irodalmazási gondjainkat. A sok kitűnő katalógus közül kettőt emelünk ki: a Queen's University Libraries kingstoni (Ontario) 1.7 milliós állományát szolgáltató NOTIS alapú OPAC-ot, és a University of Toronto saját fejlesztésű FELIX rendszerét, amely az egyetemi karok és intézetek együttes (de külön lekérdezhető) állományát, több mint 6 millió könyvtári egységet tesz lekérdezhetővé. Már-már a CARL rendszer gazdag kínálatát idézi az újfundlandi Memorial University információs rendszere, ahol 12 nagyobb adatbázis kereshető (egy részük sajnos csak jelszóval) és néhány nagy szolgáltató tipikus anyagainak ún. demonstrációs file-jai is elérhetőek.

    Az amerikai kontinens katalógusainak számát ma már brazil, chilei, mexikói, sőt venezuelai OPAC-ok gyarapítják, a nyelvi (spanyol, portugál) anyagon túlmenően helyismereti szakanyagot is kínálva.

    11.63 Egyéb országok számítógépes katalógusai

    A több mint negyven ausztrál könyvtári katalógus online elérést biztosít szinte valamennyi ausztrál egyetem könyvállományához. A szolgáltatások közül fontos az Australian Bibliographic Network és az Ausztrál Nemzeti Könyvtár ismerete, valamint a legnagyobb könyvtári konzorciumé, amely 15 könyvtár online elérését teszi lehetővé (New South Wales Libraries). Bár ezek a könyvtárak is biztosítják az angol nyelvű tudományosság bibliográfiai megismerését, mégis hasonlóan a "közeli" új-zélandiakhoz, inkább speciális, nemzeti karakterű irodalmazáskor érdemes meghívni őket. Ugyanez vonatkozik a hálózaton csak a közelmúltban megjelent hongkongi, tajvani és szingapúri stb. könyvtárakra is. segítséget nyújtani.


    [Tartalomjegyzék][Előző rész][Következő rész]