XII. fejezet
Hogyan lehet tájékozódni az információforrások között?

John S. Quarterman híressé vált "Mátrix" metaforája a Hálózatról azt is sugallja, hogy e változatos sokdimenziós virtuális világban valahol minden összefügg mindennel. Ez paradox módon nagyon megnehezíti és egyben nagyon megkönnyíti a tájékozódást. Míg a BITNET (h)őskorszakában egységes elvek szerint épült a nagy mainframe gépeket összekötő hálózat, addig az egész világra kiterjeszkedő Internet és szolgáltatásai első pillantásra elég anarchikus képet mutatnak. Ennek okát - többek között - főleg abban kereshetjük, hogy ma már bárki lehet adatszolgáltató (pl. egy 386-os PC-t TCP/IP alatt beköt a hálózatba), s az egész egyetemi-kutatói közösség közvetítők nélküli fogyasztóvá vált. Valamikor megdöbbenten 2-3000 összekapcsolt gépről beszéltek, ma már százezres nagyságrendben térnek el az Internetben résztvevő gépek számára utaló becslések.

Amikor valahol az információk jelentős mértékű felszaporodásáról beszélünk, hamarosan szembe találjuk magunkat a visszakereshetőség problémájával. Természetesen az olyan példátlanul bonyolult információs rendszerekben, mint az INTERNET, az információk visszakereshetőségének megoldása alapkérdés.

Miért nem igazodunk el?

Az Internet valószínűleg a legrelevánsabb válasz arra a kihívásra, amely a számítógépes hálózatokat a hardver árak hatalmas csökkenésével és a TCP/IP technológia kvázi szabványként való elterjedésével érte. Mindezek a hálózatoktól amúgy sem idegen demokratizálódás felé is hatottak. E feltételek (és egy előző korszak távközlési eredményei) ugyanis lehetővé tették, hogy az Internetben viszonylag kis ráfordítással a legkülönfélébb szolgáltatásokkal jelenjen meg, gyakorlatilag bárki. Így az Internet Egyesült Államok egyik oktatási-kutatási hálózatából immár komplex számítógépes világhálózattá növi ki magát. Mindez természetesen együtt járt a bekapcsolódó gépek és a szolgáltatásokat elérni tudó felhasználók minden korábbit meghaladó arányú növekedésével. Így tehát a "Miért nem igazodunk el?" kérdésére az első válaszunk: mert nagyon sokan vagyunk és a hálózat irdatlanul nagy ma már. Az Internet hatalmas arányait próbálják szemléltetni a következő, valószínűleg hónapok alatt teljesen elavuló adatok.

Természetesen a fenti adatok a hatalmas méreteknek csak néhány dimenzióját érzékeltették, utalnak viszont a számtalan kommunikációs-információs igényből fakadó rendkívüli formagazdagságra.

Melyek a lehetséges információ-típusok?

  • Az eligazodás nehézségeit firtató kérdésfeltevésre tehát már előre megadható a második válaszunk: azért nem vagy csak nehezen igazodunk el, mert az Interneten fellelhető információk (főként az előzőekben említett szolgáltatástípusokból kifolyólag) rendkívül sokfélék, mind típusukat, mind formájukat tekintve. A nehézséget az okozza, hogy nem feltétlenül tudjuk, hogy keresőkérdésünkre melyik műfaj keretein belül találjuk a választ. A széleskörű kínálat ill. a megoldandó probléma érzékeltetésére tekintsük át a legfontosabb "műfajokat":

  • Mint az előző csoportosításnál, itt is érdemes figyelembe venni az óriási mennyiségeket is. Pl. ha az előzőekben arról beszéltünk, hogy a nagyobb e-conference-ek ill. mail group-ok száma kb. 4-5 ezer, s ez kb. napi 5-10 üzenetet, hírt stb. jelent, akkor világos, hogy a szakmai szempontok szerint szerveződött csoportok levélarchívumai (amelyek többnyire adatbázisként lekérdezhetőek) hasznos információkat tartalmazó levelek millióit őrzik. Vagy egy másik példa: az Egyesült Államokban szinte minden jelentősebb egyetemnek van már működő "hirdetőtábla" ill. "faliújság" típusú információs rendszere (CWIS). Ezeken a minimális információ, hogy az egyetemek oktatóinak, diákjainak e-mail címét, telefonszámát vissza lehet keresni. Már ez önmagában emberek millióit érinti. S ezek a rendszerek már Európában is igen elterjedtek, sőt már idehaza is kezdenek feltűnni a hálózaton. Talán ezek a példák is érzékeltetik, hogy az átlagos felhasználó egyre gyakrabban került szembe azzal a dodonai válasszal, hogy a megfelelő információt ugyan nem találta, de vigasztalásul elmondhatta, az biztosan ott van valahol a hálózaton. Mindez ráadásul egy önálló kezdeményezésre épülő struktúra, olyan virtuális világ, melynek "építőkövei", "falai" könnyen variálhatók, így a dolgok változása mindennapos. Aki szembetalálkozott a visszakereshetetlenség szindrómájával, azt is tudta, hogy a hagyományos technikák és eszközök (nyomtatott kézikönyv és útmutató) aligha segíthetnek.

    Metarendszerek

    Összességében azt kell mondani, hogy az Internet kötelező érvényű határozatoktól és bizottságoktól meglehetősen mentes világa viszonylag jó ütemben és folyamatosan reagálta ill. reagálja le a hálózaton való "közlekedési" problémákat. Vagyis az adott periódus kitermelte mindig az adekvát vagy ahhoz közelítő eligazító "útjelzőtáblákat". Ahhoz, hogy az egyes, szinte személyre szabott és nyilvánosságra hozott "íróasztali cédula-címgyűjteményektől" eljussunk az egymással összekapcsolt hiperinformációs rendszerekig, mindössze 4-5 évre volt szükség.

    Világossá vált, hogy a hálózat különféle típusú, formájú és műfajú információforrásai csak úgy lesznek kezelhetők és visszakereshetők, ha az egész hálózati paradigmát kezelni tudó, a meglévő információs rendszerek integrálására képes meta ill. hiper rendszereket hoznak létre. Olyan technológiát kellett tehát kidolgozni, amely számol azzal, hogy a) az egy központi információs rendszer létrehozása túlhaladott és kivitelezhetetlen, b) hogy a párhuzamos rendszereknek automatikusan integrálniuk kell egymást, c) hogy a lokális információkat és a "világinformációkat" egyszerre kell megjeleníteni, ill. d) nyitott a jövőben egyre fontosabbá váló grafikus, képi, hangalapú és animált információvisszakeresés és - továbbítás irányába is. Nyilvánvaló, hogy e rendszerek ideája nem más, mint hogy az egyetlen ponton a hálózatba belépő felhasználót a "networking" teljes keresztmetszetében elkalauzolják, s ne csak kérdéseire adjanak mennél relevánsabb választ, hanem az általa még nem is ismert lehetőségeket is felmutassák. Több megoldás is jelentkezett párhuzamosan, s ez talán ma az Internet legdinamikusabban fejlődő területe. Ezeket a rendszereket könyvünknek "Az Internet navigációs eszközök" című fejezete mutatja be részletesen.

    A hálózat egyszerre lett tényleg világméretű és egyben erősen individuális, hiszen mindenki úgy, és azt szolgáltat, amit tud, és ahogyan akar. Így aztán általános elvekben meghatározni azt, hogy hol, mit és milyen formában találunk, szinte lehetetlen. Éppen ezért a hálózati adatforgalom jelentős része "meta-hálózativá" vált, vagyis magáról a hálózatról, az információk információjáról szól. Ezeknek az online, újságszerű, e-mail-en terjedő kalauzoknak, segédleteknek és faliújságoknak a világa éppen úgy végeláthatatlanul kuszának tűnhet, mint maga a hálózat. Viszont van egy óriási előnye is (hogy a kezdő paradoxonra utaljunk), ti. hogy lehetővé teszi, hogy gyakorlatilag bármely szálon elindulva sikeresen fedezzük fel az egészet, ízlésünk és szükségleteink szerint. Ugyanis a hálózat önmagáról szóló "metavilága" lehetővé, sőt szükségessé teszi, hogy a hálózatot magában a hálózatban tanuljuk meg. Erre a gyors változások miatt más esélyünk nem is igen van.

    Természetesen az előzőkből az is következik, hogy igen nagy a "zaj" és a "redundancia". Magyarán, amit egyik helyen már olvastunk (például egy listserver hírlevelében), azzal más formában találkozhatunk egy faliújságon (BBS), és egy új magánjellegű Internet-kalauzból megtudhatjuk végül, hogy az előzőek a két hónappal ezelőtti állapotokra vonatkoztak csupán. A változások ütemét csak az tapasztalhatja meg igazán, aki egy bármilyen hálózati tájékoztató anyagot szépen kinyomtatva a könyvespolcára tesz, s néha összeveti azt a hálózat aktuális állapotával. Ezért nem is a hálózati primér információt kell elsajátítanunk, hanem a hálózatban való eligazodás módszertanát. ("Ne halat adjatok nekik, hanem tanítsátok meg őket halászni!" - tartja a bölcs mondás.) A legjobb technika mindenkinek a sajátja: az, amit kialakít egy bizonyos idő eltelte után. Mindenesetre jó, ha az alábbi elemek variálódnak benne:

    Ha ezen lépések nagy részét megtesszük, akkor a jövőbeni új lehetőségekről is időben értesülünk és megtanuljuk tanulni a hálózatot, magán a hálózaton.

    Kell-e kabát Dél-Koreába?

    Egy magyar delegáció indult a dél-koreai világkiállításra, és az utolsó pillanatban derült ki, hogy a csoportba még egy tagot bevesznek. Az illető a helyi könyvtárhoz fordult segítségért, hogy sürgősen mindenféle információra szüksége van az országról. Mivel péntek délután volt és a delegáció hétfőn reggel indult, és a könyvtárban nem volt egyetlen könyv sem Dél-Koreáról (kis tudományos könyvtárról volt szó, s az Útikönyvek sorozatban sem jelent meg ilyen könyv), ezért az egyetlen elérhető információforrás a hálózat maradt. Egy gyors keresés a Veronicaban egy sor érdekes anyagot hozott elő Dél-Koreáról. Többek között a CIA World Fact Book (mely több helyen is elérhető online) tartalmazza az összes fontos statisztikai adatot; az Amerikai Nagykövetség utazási tanácsai (melyek szinte minden országra rendelkezésre állnak), közlik az ajánlott ruházatot és az egészségügyi óvintézkedéséket; sőt még a helyi pénz dollárban kifejezett árfolyamát is meg lehet találni a Gopherben.

    12.1 Kalauzok az eligazodáshoz

    A hálózat adta lehetőségek optimális kihasználásában, és egyáltalán az eligazodásban számos kitűnően megírt segédlet, angol terminológiával "guide" áll rendelkezésünkre. Ezek a kalauzok vagy a hálózatok használtatásában érdekelt szervezetek jóvoltából, vagy még gyakrabban egyszerű magánkezdeményezésekből jöttek létre. Műfajilag rendkívül sokféle anyag tartozhat ide, kezdve az egyszerű címlistáktól a módszertani útmutatást nyújtó kézikönyvekig. Gyakorlatilag ezek a munkák hagyományos értelemben nem "jelentek" meg, vagyis szinte kivétel nélkül soha nem látnak nyomdafestéket (persze saját használatra sokan kinyomtatják őket). Éppen ebben rejlik egyik legfontosabb tulajdonságuk: az, hogy időről-időre felfrissítik őket, hogy lehetőség szerint naprakészen tükrözzék a hálózat állandóan alakuló világát. Formailag is igen különböző "kivitelű" állományok ezek, hiszen az egyszerű ASCII file-tól kezdve a nyomdakészre megszerkesztett PostScript szövegeken át a korszerű hipertext formákig terjed a sor.

    A guide-ok általában az ún. anonymous FTP-gépeken találhatók meg és nem egy híressé vált anyag akár több száz gépen is. Szerencsére vannak olyan FTP-szerverek, ahol az Internet információkra vadászóknak, ill. a könyvtáros-informatikus szakembereknek összegyűjtötték a legfontosabb anyagokat (vö. 5.3-as alfejezet). A legjobb, ha ismerkedésünket olyan "super guide"-dal kezdjük, amelyik már önmagában is több értékes anyag gyűjteménye. Ilyen pl. Ernest Perez hipertext formátumban megírt "The Internet Explorer's Toolkit" című összeállítása . A több száz kilobájtnyi, jól szerkesztett anyagban találunk az Internet hálózat könyvtári-informatikai kihasználásáról szóló tanulmányokat (pl. teljes szövegében hozza a "Library Resources on the Internet: Strategies for Selection and Use" c. tanulmányt, amely magyarul is olvasható immár), ismerteti az Internet "abc"-jét jelentő FTP és TELNET parancsokat, bemutatja, hogy honnan és hogyan szerezhetünk meg más fontos dokumentumokat és listákat. Néhány kitűnő kalauzt is magába integrál Perez hipertext rendszere, így például a társadalomtudományi információforrásokat felsoroló "Internet Voyager"-t, vagy a kicsi, de nagyon hasznos (a PACS-L listán rendszeresen közzétett) "Library Oriented Lists"-et, amely a könyvtáros szakemberek számára érdekes BITNET listservereken működő e-mail-es elektronikus konferenciákat sorolja fel.

    Hasonlóan hipertext formátumú, de már nem elsősorban a módszertani szempontra koncentráló két segédanyag ill. program kívánkozik az általánosabb tartalmú guide-ok közé. Az egyik Dana Noonan könyvtáros-informatikus szakembernek készült - régebben hagyományos szövegfile formában is sokat hivatkozott - "A Guide to Internet/BITNET" című munkája, amelyet 1992 elején grafikus felhasználói felületű hipertext rendszerben is elérhetővé tett. Ez az általános fogalmak mellett, különösen az informatikai jellegű elektronikus folyóiratok megrendeléséről ad jó tájékoztatót. A hálózati archívumokban HWGUIDE néven ismert.

    Ennél jóval gazdagabb konkrét Internet-címekben Clyde W. Grotophorst-nak, az amerikai George Mason egyetem információs szakemberének INFOPOP néven ismert hipertext kalauza, mely az általános BITNET/Internet tudnivalókon kívül például hozza az Interneten elérhető legfontosabb könyvtárak címeit is. Különösen fontossá teszi ezt a programot az, hogy nem csak utánanézhetünk benne a TELNET címeknek, hanem kommunikációs programunkkal együtt használva, a megfelelő pillanatban átemelhetjük belőle a szükséges címet ("cut" és "paste" szerkesztés), ami igen kényelmessé teheti munkánkat.

    Az igazi "nagyágyú" azonban az Internet világában a kanadai Peter Scott által két-három havonta felfrissített HYTELNET hipertext program, amely felhasználja és feldolgozza az Internet világában ismert összes nagyobb címjegyzéket (pl. St. George, B. Barron), mégpedig gondosan csoportosítva a különféle lehetőségeket. Mint a nevében is mutatja, csak a TELNET-tel elérhető információforrásokra koncentrál, de e területen gyakorlatilag teljesnek mondható. Az ebben a jegyzetben érintett valamennyi TELNET cím megtalálható benne, így a világ minden Interneten elérhető könyvtári katalógusa, a nyilvános adatbázisok és a faliújságok stb. egész tömege, jóval több, mint ezer (!) cím.

    Népszerűségére mi sem jellemzőbb, minthogy számos UNIX alapú gépen létrehozták már a mindenki számára hívható HYTELNET verziókat, némelyiket úgy, hogy nemcsak informál egy címről, hanem kívánságra meg is hívja azt. Scott a HYTELNET-et egy tárrezidensen hívható hipertext programmal készítette el (HYREZ), amely lehetővé teszi, hogy az állandóan jelen legyen kommunikációs programunk mellett, s egy gombnyomással bármikor hívhatjuk a "puskát", ha elfelejtettünk valamit. Másik fontos tulajdonsága a programnak, hogy információs rendszerek szerinti csoportosításban is elérhetőek benne a hívási eljárások, sőt a leggyakoribb OPAC-ok keresőnyelvéhez is ad útmutatást.

    Mindezen korszerű és látványosan kivitelezett segédletekhez képest talán fölösleges is lenne említeni az Internet két klasszikusát, Billy Barron nagy címlistáját, ill. St. George és R.Larsen kalauzát. Mégis érdemes megismerkedni ezzel a két munkával is, mert egyrészt hagyományos szövegfile-ként ezek könnyebben lekérhetők a hálózatról, mint a bináris file-transzfer segítségével lehozható társaik, másrészt ezekből tudunk magunknak legkönnyebben nyomtatott változatot készíteni. Mindezen kívül mindkettő tartalmaz még amazokon túlmutató információkat is.

    A University of North Texas system-managere, Billy Barron 1989-ben publikálta először az egyetem nevét is magán viselő "UNT's Accessing On-line Bibliographic Databases" című összeállítást, amely azóta többször is megjelent. Azóta könyvtári Internet címek tekintetében ez maradt a legfőbb orákulum a hálózaton, lényegében a HYTELNET program könyvtári része is Barron kalauzát dolgozza fel. Az aktuális verziót az említett egyetem anonymous FTP-gépéről hozhatjuk el, a "library" alkönyvtárból. Azok, akik a WordPerfect szövegszerkesztőt használják, akár mindjárt a megszerkesztett, "nyomdakész" változathoz is hozzájuthatnak itt. Még megemlítjük, hogy elkészült újabban a Barron-féle kalauz csak az IP címeket tartalmazó rövid változata is, ami azt a hiányosságot is kiküszöböli, hogy az eredeti nagy guide csak a név alakú címet hozza, amely a "butább" gépekről nem mindig működik.

    Az Internet legrégibb könyvtári kalauza mégsem ez, hanem az Art St. George és Ron Larsen által összeállított, s sajnos egyre ritkábban aktualizált "Internet-Accessible Library Catalogs & Databases" c. guide. Ez az anyag jóval több, mint egy egyszerű címjegyzék. Országok és azon belül területek szerint veszi sorra az Interneten elérhető (főleg könyvtári) információforrásokat, s lehetőség szerint be is mutatja a bejelentkezés egész menetét (kitérve az esetleg adódó nehézségekre), valamint több esetben magának a könyvtárnak az elektronikusan feldolgozott állományát is. A St. George guide-ot a telefonos modemmel való hívással elérhető információs lehetőségek katasztere zárja.

    Az egyetlen, az Internet teljes szolgáltatási körét felölelő és a puszta rendszerezett címtáron (pl. HYTELNET) messze túlmutató jelentőségű összeállítást az amerikai National Science Foundation (NSF) készítette 1989-ben. Az "Internet Resource Guide" néven ismert, csaknem fél megabájtos ASCII szövegű file anyaga sajnos mára már több ponton elavult. Használatát mégis indokolja az, hogy rendkívül fontos háttérinformációkat ad meg az egyes információforrásokról (pl. rekordszám, állomány feldolgozottsága, kontakt-cím stb.), azonkívül néhány, másutt nem tárgyalt, egészen speciális adatbázist is bemutat. Ezt az anyagot, mint egy online könyvet, több helyen is olvashatjuk a hálózatban, így pl. a CARL könyvtári rendszerben.

    Befejezésül még három listát kell megemlítenünk, amelyek már más összefüggésben szóba kerültek. A nagyobb EARN vagy BITNET node-okra küldött LIST GLOBAL paranccsal (vagy egy ezt tartalmazó levéllel) kapjuk meg az összes listserv alapú elektronikus konferencia betűrendes címjegyzékét (a nagy file csak az EARN-ben jön meg, a legtöbb levelező rendszeren "nem fér át"). A több ezer címet tartalmazó óriás-lista anyagát dolgozta fel tematikus jegyzékben Diane Kovacs, a University of Kent (Ohio) kitűnő könyvtári informatikusa. Ez a rövid tartalmi leírást is adó anyag mintegy 800 listát ismertet (ACADLIST). Hasonlóan jó összeállítás a kanadai Michael Strangelove guide-ja, amely inkább az elektronikus postával megrendelhető újságokra koncentrál (Directory of Electronic Journals and Newsletters).

    12.2 Fontosabb kézikönyvek

    A fejezet elején említett okok miatt a hálózat üzemeltetői és felhasználói jelentős mennyiségű elektronikus formátumú kézikönyvet állítottak elő az elmúlt években. Néhány egészen sajátos műfaj is kialakult közben, köztük a legérdekesebb talán az információforrások özönében eligazodni kívánó felhasználók "csúcs-indexe", amely többnyire magáról az éppen elérhető index, guide stb. munkákról szól. Ennek az öntevékeny munkának legszebb példája, a kaliforniai Robert Elton Maas szerényen "Mass Info Top Index" névre hallgató információs anyaga (az archívumokban MAASINFO). Ez az igencsak "sűrű" kalauz, szinte minden, ebben a jegyzetben is érintett dokumentum, kézikönyv, címlista stb. jellemzését és elérési helyét megadja, így valóban az "indexek indexe"-ként használható.

    Szolidabb, leíró kézikönyvek is születtek természetesen. Ezeknek az őse a hálózaton folyton hivatkozott (s immár "hivatalos" RFC dokumentummá is vált) "Hitchhiker's Guide to the Internet", amely sokáig a legjobb bevezetőnek számított. Ma már szerepkörét átvette a hálózaton szépen szerkesztett PostScript formában is elérhető Internet kézikönyv, a "Zen and the Art of the Internet", amely szintén magánkezdeményezésből jött létre. Brendan P. Kehoe könyve ma a legjobb általános bevezető tankönyv az Internet világába. Ehhez a műfajhoz is besorolható az előző részben is említett, hipertext formában is létező Dana Noonan-féle "A Guide to Internet/BITNET", amely a ZEN-nél rövidebben, de mindkét nagy hálózatra vonatkozóan megadja az alapinformációkat. David Bigwood összeállítása ugyanígy általános bevezető, "mini" kiadásban.

    Ma már természetesen a hagyományos könyvpiac is reagált a széles közönséget érintő hálózati kihívásra. Így pl. a csak az amerikai könyvtermést regisztráló Books in Print Plus CD-ROM már ma is (1994.02) több tucat Internet témájú kézikönyvet kínál, köztük az említett Zen... hagyományos "papíralapú" kiadását is. A neves ONLINE (1994 Jan) pl. egyetlen számában tucatnyi, az Internetet kvázi monografikusan tárgyaló kézikönyvet ismertet. Célszerűnek látszik itt is felsorolnunk közülük néhányat:

    Az amerikai NIC (Network Information Center) gondozza az ún. RFC sorozatot, amely név a "Request for Comments" címből származik. Ez a gyűjtemény sok száz hálózatról lekérhető dokumentum formájában (indexe a lemezen RFC néven) a ma már kvázi hivatalosnak tekinthető Internet információs anyagokat tartalmazza, így pl. az alapvető protokollok dokumentációját, egyes problémakörök (pl. e-mail etikett) kidolgozását stb. Az RFC gyűjtemény a világ sok gépén elérhető anonymous FTP-vel, így természetesen a NIC szerverén is (nic.ddn.mil). Egy másik, kezdetben szintén "hálózati öntevékenység" formájában született dokumentum sorozat néhány darabja is része lett az RFC gyűjteménynek.

    A FYI (For Your Information) az egyes tipikusan előforduló problémakörökre tartalmaz összeállításokat. Hasonló ehhez a felhasználók ismétlődően feltett kérdéseit és az azokra adott válaszokat tartalmazó sorozat, a FAQ (Frequently Asked Questions), amely az Internet e-konferenciáinak (USENET) tapasztalatai alapján született meg. Ezek az anyagok is elérhetőek az USENET nagyobb archívumaiban, így pl. a pit-manager.mit.edu gépen a "pub/usenet" alkönyvtárban. Az Internet és BITNET főbb szolgáltatásaihoz is készültek természetesen "hivatalos" help és guide szövegek (BITFTP, ARCHIE stb.), de ugyanezekhez sokszor elkészítették saját anyagukat a lelkes felhasználók is, és ezek azóta igencsak elterjedtek a "net" világában.

    Befejezésül, nem lezárva, hanem abbahagyva az Internet kézikönyvek és guide-ok ismertetését, említsük meg, hogy egyre gyakoribb a hálózaton, hogy elérhetővé teszik néhány nagy egyetem, ill. kutatóközpont példásan megszerkesztett (legtöbbször TeX vagy PostScript változatú) hálózati kalauzát. Ezek a kinyomtatva vaskos könyvek jó néhány helyen kiegészíthetik a fenti munkákból szerzett információinkat. Ilyen egyetemi kalauz pl. az amerikai Northwest Academic Computing Consortium által kiadott NURSIG című anyag, amely az ftphost.nwnet.net anonymous FTP-szerverről tölthető le (cd nic/nwnet/user-guide) PostScript nyomtatóval printelhető formában. De kiadtak ilyen guide-kat más egyetemek is, így például nevezetes a Rutgers és a Cornell saját kiállítású hálózati kalauza is.

    Természetesen az Internet terjeszkedésével együtt jár, hogy sok helyütt tanfolyamokat, kurzusokat tartanak a témában. Általában - miként a magyar IIF tanfolyam anyaga is - ezeknek a kézikönyvei is egyre inkább fellelhetők a hálózaton. Kicsit más műfajú, de monografikus értékű (több mint 600 Kb) a Gutenberg projekt által elektronikus könyvként is terjesztett norvég de Presno könyve, a "The Online Word". Ahogy az Internet specializálódik, úgy lesznek egyre fontosabbak az egyes részterületek "kézikönyvei" ill. az egyes szolgáltatásokat ismertető anyagok. Ilyenek pl. az ARCHIE különféle dokumentációi, vagy a minnesotai R. Wiggins a hálózaton magyarul is megtalálható Gopher-kézikönyve.

    12.3 Elektronikus hirdetőtábla, e-konferencia és e-újság...

    Mint talán az eddigiekből kiderült, a hálózati információs anyagok jelentős része éppen a címben megjelöltekről szól, így itt csupán az elinduláshoz legszükségesebbeket, az illető "műfajok" reprezentánsait van mód említeni.

    Mint e könyvben többször is, itt is célszerű hangsúlyozni, a műfaji besorolás sokszor önkényes, hiszen pl. a Fehér Ház anonymous ftp-vel elérhető archívuma "csak" a technika okán ölt ftp-archívum jelleget, mivel tartalmilag "nyugodtan" lehetne BBS is. Persze ma már az is előfordulhat, hogy egy BBS gopher technikát használ, sőt WAIS-t stb. stb.

    12.31 Elektronikus hirdetőtáblák (BBS-ek)

    Bár a "networkerek" világában a BBS szó ismerősen cseng, mégis sokan csak az telefonos információs táblákat és programarchívumokat értik alatta, amelyekből már idehaza is sok működik országszerte. Az Internet világában a mindenki számára könnyen elérhető információs hirdetőtáblákat (Bulletin Board Systems) leghelyesebb, ha úgy fogjuk fel, mint állandóan karbantartott faliújságokat, ahol az időnként letöltött guide-ok és kalauzok által megadott információk (és egyebek) mindig megbízhatóan frissek. Általános és szakorientált BBS minden bizonnyal több száz van a világ nyilvános hálózatain, még akkor is, ha nem számítjuk be a nagyszámú említett telefonos elérésű BBS-eket, amelyeknek inkább a programcsere, semmint az informálás a fő céljuk.

    Az angol JANET hálózat különösen jól szerkesztett és sokoldalú faliújságjai már csak X.25-ből való elérésük okán is különös figyelmet érdemelnek. Az alábbiakban említendő információforrások, hasonlóan a JANET többi szolgáltatásához az ún. Rutherford gateway-en keresztül érhetők el Európából: 023422351919169, ill. az Internetből a 128.86.8.7 cím alatt, a JANET login-nal és a szolgáltatás NRS nevének megadásával A Rutherford gateway-ről a .NISS begépelésével hívhatjuk a National Information on Software and Services (NISS) angol BBS-t, amely a JANET általános faliújsága. A menüpontok kiválasztásával a legkülönbözőbb információs anyagokat olvashatjuk az online adatbázisokról, az elérhető könyvtári katalógusokról, a levelező listákról stb. Az információkat a "post" utasítással (vigyázat az angol címzés fordított, pl. h771kok@ella.hu helyett h771kok@hu.ella) e-mailként haza is küldhetjük magunknak. A nagyobb JANET és kapcsolódó hálózatok dokumentumait ugyanezen a gateway-en a .NEWS utasítással érhetjük el.

    Van a JANET-nek két szakosodott faliújsága is: az egyik a BUBL (Bulletin Board for Libraries), amely már nem névvel, hanem a .00006012101300 számmal érhető el, szintén a Rutherford-nál. A BUBL információi Gopher (BUBL.BATH.AC.UK Port 7070) vagy WWW (http:/bubl.bath.ac.uk/BUBLHOME.html) formájában is elérhetők az Internet hálózatról. A BUBL a NISS-hez hasonló kivitelben már kifejezetten könyvtáros-informatikai szakembereknek készült. A másik szakmai faliújság a HUMBUL (Humanities Bulletin Board) szintén itt hívható, a .00005020010002 NRS számon. A BUBL rendszerrel megegyező szoftveren futó BBS az általános társadalomtudományi információk eléréséhez nyújt kitűnő keretet. Mint a HYTELNET segítségével is kideríthető, s a JANET anyagokban is bőven tanulmányozható, az angol egyetemek némelyikének (pl. Oxford, Cambridge) is kitűnő, főként az illető intézmény adataival foglalkozó BBS-e van, de egészen kiváló általános anyagokat is találhatunk, pl. OPAC és adatbázis elérések ügyében ezeken a helyeken.

    Már nem JANET szolgáltatás (bár a többször említett NISS gateway-ről is áthívható) a páneurópai jellegű információkat tartalmazó CONCISE (Network's Center Information Service for Europe) nevű szolgáltatás, amely sokkal inkább hasonlít a MAILBASE vagy a WAIS felhasználói felületére, mint a klasszikus hirdetőtáblákra. Igazából egy UNIX alatti hierarchikus tartalomjegyzék struktúra ez, ahol az egyes európai szolgáltatóknál elérhető adatbázisok, katalógusok, archívumok stb. dokumentációi (általában a megszokottnál részletesebben) vannak tematikus sorrendben, s mindezt egy egyszerű, de jól használható "héjprogram" (shell) kezeli, amely különféle visszakeresési eljárásokra is módot ad az anyagokban. Hogy az Európán kívüli világ számtalan információs BBS-ei közül is említsünk egyet, felhívjuk a figyelmet a NICOL-ra (Network Information Center On-line), mely a 128.121.50.7 címen érhető el, "nicol" login-nal. Ezen a BBS-en többek között full-text bibliográfiákat találunk, valamint a kitűnő szaklap, a Meckler Journal teljesszövegű változatait olvashatjuk.

    Ma már persze, akárcsak a Gopher-ek világában itt is egyre jobban "szakosodnak" a BBS-ek. Hogy milyen jelleggel, arra álljon itt néhány példa a lehetséges 50-70-ből. Az International Education Bulletin Board (130.150.102.33 login: intl) a nemzetközi oktatástudományra szakosodott, s közli pl. az ösztöndíjakat, ismerteti a vonatkozó (US) kormányprogramokat is. A National Education BBS (128.55.128.246 login: guest) hasonló tematikában, de inkább az érdeklődők és érdekeltek közötti gyors információcserére ajánlható. Hogy mennyire speciális témák is nyilvánosságot kapnak a rendszerben, azt jól illusztrálja a United States Military Academy Bulletin Board (129.29.64.244 login: bbs) amely az USANET anyagának "szakosított" kigyűjtésében segíti "militáns" közönségét. Persze van BBS-e a sokkal békésebb matematikusoknak is (American Mathematical Society's e-MATH (130.44.1.100 login: e-math Password: e-math) és így tovább tudományágak, sőt hobbik szerint...

    12.32 Elektronikus levelező csoportok

    Adatbázisokkal és archívumokkal, illetve azok kezelő programjaival igen sok e-konferencia vagy levelező lista foglalkozik. Találhatunk ilyeneket a JANET MAILBASE rendszerében és az itthonról eddig kevesek számára ismert és használt USENET hírcsoportokban is. (1993. márciusától az ASZI nyilvános USENET NEWS szolgáltatást nyújt Magyarországon is. A "tin news reader" program az X.25 hálózatról a 2801004521 címen hívható - IP cím: mars.sztaki.hu -, a bejelentkezésnél a login kérdésre a "News" szót kell megadni, a password pedig "hirek93" ill. "hirek94".) A legtekintélyesebb listák azonban még mindig a LISTSERV program által (l. 4.2) kezeltek, amelyek anyagát sokszor "keresztpostázzák" az előző csoportokban is. Ezeknek a listáknak nem csupán aktuális napi levelei, hanem archív anyagai is igen érdekesek. Mielőtt közölnénk az idevágó válogatott listát, érdemes kiemelni közülük a PACS-L (Public Access Computer Services) nevűt, amely igen frekventált és fontos anyagokat, ill. híreket közöl. (Saját hírlevele, a PACS-NEWS az egyik legrégebbi csak elektronikus formában megjelenő "lap", és rendszeresen közli a MELVYL katalógusnál már említett Current Cites című könyvtári-informatikai referáló újságot is). Tehát a BITNET hálózatban (és bármelyik, azt gateway-en át elérő levelezőrendszerből) a következő témánkba vágó listákra jelentkezhetünk, ill. kereshetünk archívumaikban (az EARN gépekről az LDBASE programmal is):

    ADVANC-L     The Geac advance system for online... @idbsu.
    AFAS-L       African American Studies & librari... @kentvm.
    AJCUILL      Law Librarians/Interlibrary Loan. @guvm.
    ALA ALA      file list. @uicvm.
    ALAcoun      ALA Council. @uicvm.
    ALF-L        Academic Librarians forum. @Yorkvm1.
    ARACHNET     Disc. of 600+ electronic scholarly... @uottawa.
    ARCHIVES     Archives & archivists list. @indycms.
    ARCLIB-L     Irish & U.K. architectural librarians. @irlearn.
    ARIE-L       Users of RLG Ariel document transm... @idbsu.
    ARL-Director ARL library directors private list. @cni.org
    ARLIS-L      Arts Libraries discussion list. @ukcc.
    ARIZSLS      Library Science conference. @arizvm1.
    ATLAS-L      ORA library system user list. @tcubvm.
    AUTOCAT      Library cataloging & authorities di... @uvmvm.
    BABL-L       Boston Area Business Libraries dis... @mitvma.
    BIBLIST      Topics in Research Library user serv... @searn.
    BIBSOFT      Bibliographic database & formatti... @indycms.
    BLACKLIB     Conference of Black Librarians. @guvm.
    BRS-L Full   text retrieval software discussion. @uscvm.
    BUSLIB-L     Business library issues. @idbsu.
    CARL-L       Carl users forum. @uhccvm.
    CDPLUS-L     CDPlus software user group. @utoronto
    CDROM-L      CD-Rom user list. @uccvma.
    CDROMLAN     CD-Rom use on a network. @idbsu.
    CDS-ISIS     Unesco's text retrieval software. @hearn.
    CIRCPLUS     Circulation department issues. @idbsu.
    CIRLNET      Community of Industrial Relations Librarian @rutvm1.
    COLLDV-L     Collection development list. @uscvm.
    COMENIUS     Library & inf. svcs. dev. thru ... @csearn
    CONSAL       Committee on S. Asian libraries... @utxvm.
    COOPCAT      Cooperative cataloging arrangeme... @nervm.
    CWIS-L       Campus Wide Information System-creation ...@wuvmd.
    DLDG-L       Dance Librarians discussion group. @iubvm.
    DOCDIS       Forum on the "doc experience"; PhD lib. ...@ua1vm.
    DYNIX-L      Dynix users list. @oyster.smcm.edu
    ELDNET-L     Engineering Libraries. @uiucvmd.
    ELEASAI      Open Library/Information Science Research ...@arizvm1.
    ELLASBIB     Library automation in Greece. @earn
    ELN-L        Electronic Library Network project ... @ubvm.
    EMAILMAN     Learning about accessing electronic information@vtvm1.
    ENDNOTE      Endnote/Endlink bibliographic software user forum. @ucsbvm.
    EXLIBRIS     Rare Book & special collections forum @rutvm1.
    FEDSIG-L     Federal electronic data users list. @wvnvm.bitne
    FISC-L       Fee-based Information Services in Academia.@ndsuvm1.
    FLIPPER      Florida libraries interested in preservation.@nervm.
    GAY-LIBN     Gay/lesbian/bisexual librarians network.@uscvm.
    GEONET-L     Geoscience librarians & informmation specialists. @iubvm.
    GLSWICHE     Library Science conference. @arizvm1.
    GOVDOC-L     Federal deposit libraries. @psuvm.
    GTRTI-L      Research & Teaching in Global Information Technology. @gsuvm1.
    GUTNBERG     Electronic texts - Moby Dick, other classics. @uiucvmd.
    HARLIC-L     Harlic Libraries discussion group. @ricevm1.
    HULINTRO     Harvard Universith Library Introd.....@harvarda.
    IIRS         Israeli Information Retrieval Specialists list.@taunivm.
    ILL-L        Interlibrary Loan discussion group. @uvmvm.
    INDEX-L      Indexers discussion group. @bingvmb.
    INFO+REF     Disc. of interests in information & referral svcs.. @indycms.
    INFONETS     Info-Nets list (peered). @bitnic.
    INFOSYS      Info systems list. @hdetud1.
    INNOPAC      Innovative Interfaces Opac & related. @maine.
    IR-L         Information retrieval list. @uccvma.
    IS-TQM       TQM implementation in Inf. Sci. disc.@mitvma.
    INT-LAW      Foreign & international law librarians.@uminn1.
    IRLIST       Any topic information retrieval & computer use.@irlearn.
    JESSE        Open library/information sciences education forum. @arizvm1.
    KATALIST     Discussion of Library systems & databases. @huearn.
    KULHUM-L     KULIB Humanities Bibliography. @ukanvm.
    LALA-L       Latin Americanists Librarians announcements. @uga
    LAW-LIB      Law librarians list. @ucdavis.edu
    LIBADMIN     Issues of library administration and management. @umab.
    LIBER        Library/media services. @uvmvm.
    LIBEVENT     Library Information Services list. @uscvm.
    LIBINFO      Harvard Information Services discussion.@harvarda.
    LIBMASTR     Library Master bibliographic database programlist. @uottawa.
    LIBNET-L     Library CD-Rom Network & Ariel workstation list. @emuvm1.
    LIBNET-L     Libraries & networks in North Carolina. @ncsuvm.
    LIBPER-L     Library personnel issues. @Ksuvm.
    LIBPLAN-L    University Library planning. @qucdn.
    LIBREF-L     Changing envirionment of ref svcs., cd-rom, trng. @kentvm.
    LIBRARY      Libraries & librarians. @indycms.
    LIBRES       Library and information science research. @kentvm.
    LIBSUP-L     UW cataloging. @UWavm.
    LIS-IS       Information svc. online databases, dialup Janet. @newcastle.
    LISRBC1L     ACRL Research Bibliographic Contol List 1. @nmsuvm1.
    LISRCM-L     ACRL Research Collection Management. @nmsuvm1.
    LISRLE1L     ACRL Research Library effectiveness. @nmsuvm1.
    LISRSC-L     ACRL Research Scholarly Committee. @nmsuvm1
    LM_NET       School library/media services. @suvm.
    MAPS-L       Map librarians list. @uga.
    MEDLIB-L     Medical & health science libraries. @ubvm.
    METALIB      Metal library. @jpntuvm0.
    MITIRLIB     M.I.T. Industrial Relations Library list. @mitvma.
    MLA-L        Music Library Assn e-conference. @iubvm.
    MLAVES-L     Music Library research support. @iubvm.
    MULTILIS     MultiLIS users. @albnyvm1
    MUSEUM-L     Museum administration list. @unmvm.
    NAGARA-L     Assn. of Government Archivists. @umdd.
    NASIG        North American Serials list. @uvmvm.
    NISO         National Information Standards Organization.@nervm.
    NNEWS        Library & Information resources on the Net. @ndsuvm1.
    NOTABENE     NotaBene WP & bibliographic program. @taunivm.
    NOTIS-L      Notis/Dobis users list. @tcsvm.
    NOTISACQ     Notis Acquisition list. @cuvmp.
    NOTMUS       Notis Music Library list. @ubvm.
    NOTRBCAT     Rare book & special collection catalogers. @indycms.
    NYSO-L       MLA NY State/Ontario Chapter list. @ubvm
    OCLC-NEWS    Discussion of OCLC service news. @oclc.org
    OFFCAMP      Off-campus library services. @waynest1.
    PACS-L       Public Access Computer Systems forum. @uhupvm1.
    PACS-P       Pacs-L publications only. @uhupvm1
    PRO-CITE     Pro=Cite bibliographic software users list. @iubvm.
    PUBLIB       Use of the Internet in Public Libraries. @nysernet.org
    RLGAMSC      RLG Archives, Manuscripts & Special Collections. @rutvm1.
    RLGART-L     RLG Art & Architecture. @yalevm.
    RLGLAW-L     RLG Law Library list. @uminn1.
    RLGLOC-L     RLG Library Systems Officers forum. @bingvmb.
    RLGPRE-L     RLG Preservation list. @yalevm.
    RLGPSCD      RLG Public Service & Collection Development. @brownvm.
    RLGTECH      RLG Technical Services list. @rutvm1.
    SERCITES     Citations for serial literature. @mitvma.
    SERIALST     Serials in Libraries - user discussion. @uvmvm.
    SHARP-L      History of the Printed Word. @iubvm.
    SLAJOB       Job board international for Special Librarians. @iubvm.
    SLART-L      Special Libs. Assn. Research & Teaching. @psuvm.
    SPILIB-L     Spires library discussion list. @suvm.
    SPIRES-L     Spires conference list. @pucc.
    SPIUSER      Spires user list. @suvm.
    TESLA        Technical standards for library automation. @nervm.
    UIGIS-L      User Interface for Geographic Info. Systems. @ubvm.
    USMARC-L     USMARC Advisory Group forum. @maine.
    VIRTUAL      Library of the future. @indycms.
    VPIEJ-L      Scholarly Electronic Journals disc. list. @vtvm1.
    VTLSLIST     VTLS users discussion group. @vtvm1
    Z3950IW      Z39.50 Implementors Workshop.@nervm
    

    A KATALIST csoport a HUEARN gépen van, s természetesen magyar nyelvű. (Feliratkozás: SUBSCRIBE KATALIST Kiss Janos a listserv@huearn.bitnet címre, s hasonlóan a többi listánál is, ahol a BITNET host a @ után jön, s nem BITNET rendszerben kiegészítendő a .bitnet alakra.) A ">" jel arra utal, hogy az illető listának van USENET-beli "párja", vagyis ott is elérhető.

    12.33 Elektronikus újságok, hírlevelek, folyóiratok

    Igazából nem könnyű meghatározni, mitől válik egy elektronikus információs eszköz újsággá, folyóirattá. Kialakulásuk minden bizonnyal az e-konferenciákhoz kötődik, ahol a komolyabb tanulmányokat, észrevételeket, esetleg beérkezett leveleket időszakosan "hírlevelek" formájában is szétküldték az előfizetői listára. Aztán persze sok helyütt már működő list nélkül is létrehozták a vállalkozást. Sokszor az e-journal egészen hasonló a hagyományos újsághoz, inkább megjelenési gyorsaságában és terjesztésében kívánja amazt "lekörözni", de vannak olyan lapok is, amelyek annyira szűk közönséghez szólnak, hogyha azok már mind elérhetők elektronikusan, egyszerűen nincs értelme a hagyományos megjelenésnek.

    Az adatbázisokkal, katalógusokkal foglalkozó elektronikus hírlevelek, újságok száma is elég tekintélyes ma már. Több "guide", így Dana Noonan említett hipertext guide-ja is jó válogatást ad (HWGUIDE). Az ottawai egyetem könyvtáros- informatikusa, Michael Strangelove készített egy kitűnő kalauzt, amely időnként aktualizálva sok helyen elérhető a hálózaton. Tkp. ezen alapszik a hálózaton MONTANA néven ismert hypertext összeállítás, amely mintaszámot és előfizetési információt is tartalmaz. Ez a terjedelmes file a PETRA-ról is letölthető az X.25-ös hazai felhasználóknak, de természetesen sok helyen elérhető anonymous ftp archívumokban is.

    A többi elektronikus szöveghez hasonlóan megtaláljuk az e-journalokat is az Internet "metainformációs" eszközeivel is, vagyis Gopher vagy WWW segítségével, hiszen több működő elektronikus archívum kifejezetten gyűjti a megjelent számokat.

    A magyarországi hálózati szubkultúra kialakulása szintén kapcsolódik ehhez és a fent már említett szolgáltatásokhoz. Az Egyesült Államokban ösztöndíjon lévő Weisz Iván alapította az első magyar elektronikus vitafórumot 1989-ben, amely automatikus szerverként Hollósi József és mások munkájával ma már ezres nagyságrendű felhasználói tábort szolgál ki világszerte. A Hollósi Information Exchange (HIX) puszta e-mail útján szerkesztődő olvasói vitalapokból áll (TIPP, SZALON, FORUM) ill. (története során felváltva) "központi" terjesztésű híranyagot is tartalmaz (magyar lapszemle, rádiós hírek ill. képújság információ formájában). Mind az archívum, mind a friss "számok" ma már Gopher-en is elérhetőek. A HIX mellett a külföldi magyarság más információs rendszereket is létrehozott (AGORA stb.), amelyek jól kiegészítik annak működését.

    Példaként az elektronikus lapok széles választékára ill. "előfizetésük" módjára felsorolunk néhányat:

    A listserv címeket az EARN rendszeren kívülről ".bitnet"-tel kell zárni!

    Az elektronikus újságok ma még többségükben rendszertelenül jelennek meg, két-három szám után megszűnnek, vagy esetleg átalakulnak. A BBS-ek, list-ek és az újságok figyelemmel kísérése ez ügyben is nélkülözhetetlen.


    [Tartalomjegyzék][Előző rész][Következő rész]