XIII. fejezet
Melyek a legfontosabb elektronikus levelezőrendszerek és hogyan kell használni őket?

Amikor az első nagytávolságú hálózatok megjelentek, az elsődleges céljuk az volt, hogy a felhasználók távoli, nagy teljesítményű számítógépeket tudjanak elérni és azokon számításigényes feladatokat oldjanak meg. Azonban már a kezdeteknél is kiderült, hogy az emberek előszeretettel használták a hálózatot arra is, hogy egymásnak küldjenek üzeneteket rajta. Azóta is ez a legnépszerűbb hálózati szolgáltatásfajta és gyakorlatilag mindegyik hálózaton van valamilyen megoldás erre a célra. Az első, kezdetleges (gyakran az operációs rendszerbe beépített) levelező és üzenetküldő programok mellett ma már sokféle, magas szintű felhasználói felületet kínáló szoftver áll rendelkezésre, akár a public domain területen is, amelyek leegyszerűsítik a levelezés műveleteit, a levelek archiválását és nyilvántartását, a címzést és a többi részfeladatot.

Régebben külön "tudományág" volt egy elektronikus levél helyes címzésének meghatározása, különösen, ha a címzett nem ugyanazon a hálózaton volt, amelyen a feladó. Ma már szinte mindenütt megoldott a különböző nagytávolságú és helyi hálózatok között a levelek átvitele (mail gateway-ek segítségével), bár ezek a "legkisebb közös osztó" elvén működnek, vagyis az egyes rendszerek speciális szolgáltatásai elvesznek a másik hálózatra való átküldés közben. Most kezdenek terjedni azok a szabványok (pl. az X.400 vagy a MIME), amelyek remélhetőleg globálisan megoldják az összes ilyen problémát (például az ékezetes betűk vagy a levélbe ágyazott képi információk továbbítását, a levelek titkosításának és hitelesítésének kérdését, vagy az egységes címzést).

Az elektronikus levelezésnek több előnye van a hagyományos postai levelezési szolgáltatásokhoz ("snail-mail") vagy a telefonáláshoz képest. Gyors információcserét nyújt, de a címzett saját időbeosztásához igazíthatja a levelek beolvasását; a felhasználó bármely olyan gépről használhatja az e-mail postaládáját, amely be van kötve a hálózatba (a hálózatok akár egy rádiótelefonra kapcsolt modemről is felhívhatók), vagy - például elutazás esetén - a postafiók tartalma átirányítható egy másikba; a levelek számítógépes állományokban tárolhatók, ami fölöslegessé teszi a kézi iktatást és egy keresőprogrammal gyorsan megtalálható egy adott levél; a postafiókok jelszóval védhetők és a fejlettebb rendszerekben a levelek tartalma is megbízható módon titkosítható; az elektronikus levelezés többnyire olcsóbb, mint a hagyományos és gyakran központi forrásokból kap anyagi támogatást.

Ugyanakkor vannak hátrányai is a jelenlegi e-mail szolgáltatásoknak, de ezek szerencsére idővel (elvileg) megoldhatók: a leggyakoribb panasz az információs túlterhelés, amiről bárki saját tapasztalatokat szerezhet, ha feliratkozik egy "aktívabb", napi 50-100 levelet küldő levelező csoportba; nem megoldott még világméretekben a képi információk (pl. digitalizált nyomtatott oldalak) továbbítása, ill. a levelek hitelességének vagy a "kézbesítés" tényének ellenőrizhetősége; és végül a hálózaton való kommunikálás "szenvedéllyé" fajulhat, s több időt és szellemi energiát fogyaszt el, mint amennyi "hasznot" hoz.

A hálózati üzenet- és levélküldő szolgáltatások segítségével kapcsolatba léphetünk egy vagy több meghatározott személlyel, vagy egy több száz, több ezer főből álló csoportnak, de (technikailag) akár az egész "világnak" is. Gyakori az is, hogy leveleinket egy másik gépen futó program fogadja és esetleg válaszol is rá ("mail agent" programok). Az elektronikus levelezésre és az üzenetküldő rendszerekre több egyéb hálózati szolgáltatás is épül: levelező csoportok (lists), hírcsoportok (newsgroups), elektronikus faliújságok (BBS), online "beszélgető" szolgáltatások (talk, chat, phone), konferencia rendszerek stb.

Hogyan teremtsünk magunknak (szakmai) társaságot?

A nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején kezdtek általánosan elterjedni a hazai könyvtárakban az olyan korszerű számítástechnikai eszközök, mint például a CD-ROM, az integrált könyvtári szoftverek, vagy az X.25 hálózat. Egy-egy könyvtárban általában csak egy-két ember foglalkozott ezekkel a témákkal, kutatta az új technikák felhasználási lehetőségeit. Nem voltak olyan tanfolyamok, magyar folyóiratok, szakkönyvek vagy egyéb kiadványok, ahonnan gyakorlati ismereteket lehetett volna szerezni ezekben a témákban (a helyzet azóta sem javult jelentősen), így mindenki magára utalva, elszigetelten dolgozott. Egy konferenciát követően merült fel a gondolat, hogy a könyvtárakban számítástechnikával foglalkozó emberek számára egy elektronikus fórumot kellene létrehozni a szakmai információcsere elősegítésére.

Az első próbálkozás az ELLA körlevélküldő funkcióját felhasználva történt 1991 őszén. A dolog úgy működött, hogy aki be akart lépni a csoportba, az küldött nekem egy levelet és én beírtam a postafiókja számát az ELLA.NAM állományba, egy KATALIST nevű becenév alá. Ezt a listát azután rendszeresen elküldtem mindenkinek, így, ha valaki egy levél címzettjének a KATALIST szót írta be, akkor mindenki megkapta azt. Ez elég körülményes volt, de az akkori technikai lehetőségek csak ennyit tettek lehetővé. Szerencsére néhány hónap múlva a HUEARN gépen telepítésre került egy LISTSERV program, mely rövidesen átvette a KATALIST levelezésének terjesztésével és archiválásával kapcsolatos feladatokat. Pár hetes tesztelés után, hivatalosan 1992. január 1-től indult újra a levelezőcsoport, a LISTSERV felügyelete alatt. A KATALIST azóta is az egyik legnépszerűbb magyar e-mail list, jelenleg kb. 130 taggal, napi egy-két levéllel. Amellett, hogy segíti az információk eljuttatását az érdekeltekhez, egyfajta gyors "help-desk" funkciót is ellát, ahol az ember bármilyen szakmai kérdéssel bátran fordulhat a kollégáihoz, legyenek azok akár az ország vagy a világ másik végén.

A továbbiakban az IIF körben elterjedt legfontosabb levelezőrendszereket és az azokhoz használható néhány ismertebb szoftvert mutatjuk be. Azonban nem fogunk beszélni a különböző, elsősorban Unix-os levelezőrendszerekről, amelyeket az Internet hálózatba bekapcsolt gépeken tettek elérhetővé. A Unix maga is rendelkezik beépített levelezési utility-vel (mail, mailx, stb.): a rendszert használók ezeket könnyűszerrel megtanulhatják a "manuel" használatával. A többi levelezési rendszer pedig szinte annyiféle, ahány intézmény ma található az országban, így ezek használatát ismertetni itt nincs lehetőségünk. A legismertebbekről különben is kitűnő kézikönyvek, ismertetők készültek.

13.1 Az IIF X.25-ös levelezőrendszere

Az IIF keretében a résztvevők számára a SZTAKI programozói kidolgoztak egy komplett, az X.25 hálózaton működő elektronikus levelezőrendszert. Az ELLA (Elektronikus LeveLező Automata) rendszer kiszolgáló része az IIF központi gépén működik, míg több felhasználói program is rendelkezésre áll, amelyekkel a központban található postafiókokat kezelni lehet. Postafiókot az IIF tagok a Postmastertől kérhetnek (a 89 számú postafiókból). Minden postafiók egy folyamatosan növekvő számot kap (jelenleg már csaknem 10 ezer van kiosztva), de van egy neve is, és természetesen egy, a felhasználó által megadott jelszó is tartozik hozzá. (Az új postafiókok jelszava a "TITOK", amit ajánlott gyorsan megváltoztatni). Az egyes intézmények vagy szervezeti egységek is kaphatnak (fiktív) postafiókot, amin belül, hierarchikusan helyezkedhetnek el a további postafiókok. Egy ELLA postafiók neve így nézhet ki: Intézet>Osztály>Személy. Ezt a teljes nevet csak akkor kell megadni, ha két azonos nevű személy van az ELLA használók között, egyébként elegendő csak a Személy neve a postafiók azonosításához (természetesen a postafiók száma is használható mindig). Az ELLA postafiók száma és a hozzá tartozó jelszó használható egyébként az ELF és a PETRA szolgáltatásokhoz is, de ha megváltoztatjuk a jelszót, azt a másik két szolgáltatásnál még néhány napig nem használhatjuk.

Az ELLA-hoz egy "telefonkönyv" is tartozik, ahol a postafiókok előfizetői iránt lehet érdeklődni. Ez a katalógus a rendszer kliens programjaiból és újabban már az Internetről, az IIF Gopheren keresztül is elérhető. A tudakozóban a postafiókok száma és neve (vagy a név kezdete) alapján lehet keresni. A nevek az IBM PC-n használatos magyar ékezetes formában vannak, ezt a keresésnél figyelembe kell venni (a kis- és a nagybetűk között a rendszer nem tesz különbséget). A postafiókok elnevezése és a hierarchiájuk kialakítása sajnos nem teljesen következetes, így szükség esetén többféle módon (pl. a lehetséges rövidítésekkel) kell próbálkozni. Végső esetben próbáljuk meg a legfelső szintű, 1 számú postafiókot megkeresni a telefonkönyvben, majd onnan elindulni lefelé a hierarchiában.

Van továbbá egy ELLA Hirdetmény nevű szolgáltatás is, amelyet bárki beolvashat a kliens program megfelelő funkciójával. Itt a Postmaster segítségével lehet elhelyezni valamilyen rövid, közérdekű közleményt. (Az ELLA központban a leveleket csak néhány hónapig tárolják, a "nagytakarítás" időpontjára is a Hirdetmény útján szokták felhívni a felhasználók figyelmét.)

Az ELLA levelező szolgáltatásai között több speciális lehetőség van (pl. a postafiókhoz rendelt üzenet elhelyezése, az ékezetes és bináris állományok küldésének lehetősége, nyugta kérése arról, hogy a címzett megkapta a levelet, stb.). Sajnos ezek a nagyon hasznos funkciók, s a fent említett tudakozó és hirdetőtábla, nem felelnek meg a nemzetközi szabványoknak, így csak az ELLA rendszeren belül használhatók. Ezért az IIF keretén belül tervezik a nemzetközi trendnek megfelelően az X.400-as levelező szabvány használatára való áttérést. Szerencsére a külföldi és a más szabványt használó hazai e-mail rendszerek már most is elérhetők az ELLA-ról mindkét irányban.

Az ELLA postafiókok a következő módon "fordíthatók át" nemzetközi formára:

ahol az "xxxx" a postafiók száma, a "nev" pedig a postafiók nevének (a fenti példában a Személy) első három, ékezettől megfosztott betűje (pl. h1192dro@ella.hu). Figyelem! A példában csak azért szerepel 4 számjegy számára hely, mert vannak négyjegyű számok: a kisebbeket természetesen nem kell kiegészíteni nullákkal. Az ELLA-ról pedig különböző gateway-eken keresztül, melyeket a felhasználók egyszerű postafiókoknak látnak, lehet levelet küldeni a nemzetközi hálózatokra vagy az egyes tagintézmények belső hálózatára. A gateway postafiók neve vagy száma után egy ">" jellel kell kapcsolni a címzett e-mail postacímét. A BITNET, Internet, UUCP és egyéb nemzetközi hálózatokra a legcélszerűbb a UUCP nevű gateway használata (pl. UUCP>drotos@gold.uni-miskolc.hu). A VAX VMS rendszerekhez rendelkezésre áll a VELLA nevű szoftver, amely egyszerű átmenetet biztosít az ELLA felé. (A gateway-en át küldött leveleknél csak sima, ékezet nélküli ASCII karaktereket használhatunk!)

Az IIF levelezőrendszeréhez többféle felhasználói program is készült, melyek az IIF tagok számára rendelkezésre állnak az Ügyfélszolgálatnál vagy részben a PETRA archívumból is letölthetők. Ezek a szoftverek könnyen kezelhető menükkel, beépített segítséggel és többnyire írott dokumentációval is rendelkeznek, így itt csak néhány fontosabb vagy kevésbé ismert funkciót mutatunk be.

13.11 Az ELLA program használata

A legelterjedtebb felhasználói felület az IIF e-mail rendszeréhez az ELLA program, melynek meglehetősen sok és egymástól elég különböző változata került forgalomba (célszerű valamelyik 4 fölötti verziót használni). Az ELLA-hoz (és a többi levelező klienshez is) az IIF programoknál szokásos RLOGIN.EXE és a megfelelő driver (pl. PAD.SYS, DEVIC.SYS) szükséges, a kapcsolat felépítése a CONNECT.RLG file parancsai alapján történik. A vonali paramétereket és az ELLA egyéb opcióit az ELLA.EXE elindítása után a Karbantartás menüvel állíthatók be, ezeket az ELLA egy CONFIG.IIF állományba menti el. A használni kívánt postafiókokat és a hozzájuk tartozó munkakönyvtárakat a lemezünkön a program indítása után az Ins gomb segítségével adhatjuk meg, ezeket a kilépéskor elmenthetjük egy ELLA.USR állományba. (Ha az Ins után a postafiók jelszavát is beírtuk, akkor az ELLA azt is elmenti! Nyilvános gépről való levelezésnél ezért ne adjuk meg ilyenkor a jelszónkat, csak amikor a program külön rákérdez.) Az ELLA a teljes e-mail címek helyett beceneveket és a levélforgalomról iktatókönyvet is tud kezelni, ezeket szintén a menüből állíthatjuk be, és érdemes őket kihasználni a levelezés megkönnyítésére.

A beérkezett levelek rövid listájából (feladó, a beérkezés ideje, a levél mérete és típusa) akár többet is kiválaszthatunk a Space gombbal, majd ezeket beolvashatjuk, megnézhetjük vagy törölhetjük. (Törlés esetén ne jelöljünk ki egyszerre túl sokat, mert a kliens program esetleg nem várja meg a parancs végrehajtását és lebontja a vonalat.) A levelek a munkakönyvtárba menthetők el és/vagy kinyomtathatók, sőt, ha a levél "borítékját" is beolvastuk, akkor azonnal megválaszolhatók.

Levél küldésekor először szintén a munkakönyvtárban található (alapesetben) .LEV végződésű állományok közül választhatunk, de új levelet is írhatunk az Ins gomb megnyomásával. Ilyenkor, vagy már létező levél szerkesztésekor, a konfigurációs menüben beállított külső szövegszerkesztő indul el. A levél témájánál egy egysoros, (ELLA postafiókba való küldés esetén) ékezetes szöveget adhatunk meg, amelyet a címzett a levél beolvasása nélkül is lát. Ha a levélben van ":" jelet tartalmazó sor, akkor a program azt tételezi fel a levél témájának. A levél típusára vonatkozó opciók közül a legfontosabbak a "normál" (ékezetes betűket is, és esetleg tabulátort vagy lapdobást tartalmazó szöveg) és a "bináris" (tetszőleges karaktereket tartalmazó file), valamint az "ajánlott" típus (ELLA címzett esetén kapunk egy nyugtát arról, hogy elolvasták vagy törölték a levelünket). Az ELLA programmal csak max. 64 kbyte méretű levelek küldhetők, de beolvasni szerencsére nagyobbat is lehet. A címzésnél egyszerre több címzett vagy becenév is megadható, és másolat is küldhető (ez a levél borítékján látszik). Különleges ELLA szolgáltatás, hogy a "Feladott levelek" menüpontnál megnézhetjük, átcímezhetjük, sőt törölhetjük az általunk küldött, de még el nem olvasott leveleket.

A postafiók kezelésére is egy külön menüpont áll rendelkezésre. Az ott található funkciók közül a legfontosabb talán az üzenet elhelyezésének lehetősége, amellyel egy egysoros megjegyzést rendelhetünk a postafiókunkhoz. Ezt mindenki automatikusan megkapja, aki levelet küld nekünk, sőt az ELLA Tudakozóban is megjeleníthető, ha a lekeresett postafióknál megnyomjuk az Enter gombot. Ezzel jelezhetjük például, hogy ha hosszabb ideig nem fogjuk beolvasni a leveleinket, vagy mondjuk az új címünket. Ez a szolgáltatás csak az ELLA rendszeren belüli levelezésnél működik.

A külön menüből kérhető ELLA Tudakozó használatánál az Ins gombra érdemes felhívni a figyelmet. Ezzel tudunk egy szinttel lefelé lépni a postafiókok hierarchiájában. Azt, hogy még nem értük el a legalsó szintet, egy ">" jelzi a postafiók nevének végén.

Az ELLA-ból való kilépés az F10 vagy az Esc gombbal történik. Ilyenkor kérhető a beállított postafiókok elmentése (a túl sok aktivizált postafiók jelentősen lassítja a program elindítását, mert azok állapotát a programnak mindig le kell kérdeznie a központból). A kilépéskor az utoljára beolvasott, de el nem mentett levelet ideiglenesen tároló file nem törlődik a lemezről.

13.12 Levelezés a TRILLA programmal

A TRILLA program sokféle funkciója között használható az ELLA postafiókok kezelésére is. Szinte mindazt tudja, amit az ELLA fejlettebb verziói és ugyanakkor egy kellemesebb felhasználói felületet (pl. beépített szövegszerkesztőt) kínál. Az X.25 hálózat többféle elérési formáját támogatja. A konfigurálással kapcsolatos ismeretek a 3.12 fejezetben, illetve a TRILLA dokumentációjában és az F1 gombbal mindig hívható, részletes segítő képernyőkön olvashatók.

A levelezéshez szükséges paraméterek a "Környezet" menü "Program" és "Levelezés" nevű almenüivel állíthatók be. Ha nem akarjuk a postafiókunk jelszavát állandóra beírni (és eltárolni), akkor a jelszó mezőjébe egy "?" jelet írjunk. A megadott postafiók tartalma a "Távkapcsolat" menü "Levelezés" funkciójával vagy a Ctrl/F7 megnyomásával kérhető le. A további lehetőségek nagyjából megegyeznek az ELLA kezelőprogramnál leírtakkal (bár az elnevezésük némileg eltérő), így itt csak az eltérésekre hívjuk fel a figyelmet:

A TRILLA programból az Alt/X gombbal lehet kilépni. Szükség esetén érdemes egy logoff parancsállományt írni és ezt a "Környezet" menü "Hálózat" almenüjében beállítani, hogy a kilépéskor a TRILLA szabályosan lebontsa a vonalat. Ehhez a mintát a CONNECT.RLG állományból vehetjük.

13.13 Levelezés parancsmódban a BUTELLA programmal

Az IIF keretében kifejlesztett levelezőrendszerhez rendelkezésre áll még egy "butított", batch üzemmódú ELLA programváltozat is. A BUTELLA programot a gyakorlott felhasználóknak ajánlják a készítői. Kiválóan alkalmas például arra, hogy rendszeresen és automatikusan ellenőrizzük az ELLA postafiókunkat, a beérkezett leveleket egyszerre, olvasás nélkül letöltsük vagy töröljük, illetve, hogy gyorsan elküldjünk egy levelet egy adott címre. A BUTELLA programhoz ugyan nem készült részletes nyomtatott leírás, de van egy rövid help állomány hozzá és a program mindig kiírja a kiadható parancsok listáját, ha nem szabályos parancsot adunk meg vagy beírunk egy "?" jelet. A parancsok akár az első betűre is lerövidíthetők.

Ez a program is az ELLA-hoz hasonlóan az RLOGIN.EXE, a CONNECT.RLG és a CONFIG.IIF állományokat használja a kapcsolat felépítésére. A program indításakor megadhatjuk egy parancsfile nevét, ekkor a BUTELLA az abban található parancsokat automatikusan végrehajtja. Ha a leveleinket ilyen módon akarjuk beolvastatni, akkor ezt az állományt érdemes a MORE OFF paranccsal kezdeni, mert különben a program mindig várakozni kezd, ha betelik a képernyő.

További érdekesebb parancsok:

A USERSET paranccsal választhatunk ki egy postafiókot és azonnal meg is jelenik a benne található levelek listája. Ezt a listát a LISTFRES paranccsal bármikor újra lekérhetjük, de ilyenkor a levelek az aktuális helyzetnek megfelelően átszámozódnak. A levelek a RECEIVE utasítással olvashatók be. Meg kell adnunk a letöltendő levél sorszámát (vagy egy "*" jelet, ha mindet kérjük), és egy file nevet, amelybe el akarjuk azt menteni. Ha nem adunk meg nevet, akkor a levél csak a képernyőn jelenik meg. Ha a file neve egy "#" karakterre végződik, akkor több levél esetén a program automatikusan növekvő sorszámmal látja el az állományokat (max. 99-ig). A fölösleges levelek törlésére a DELETE szolgál, utána felsorolhatjuk a törlendő levelek sorszámait, vagy egy "*" megadásával minden törölhetjük.

A SEND paranccsal küldhetünk el egy állományt, de ha a file neve helyett egy "*" jelet írunk, akkor konzol módban be is gépelhetjük azt (a végét egy Ctrl/Z jelzi). A programból az EXIT beírásával léphetünk ki.

A BUTELLA nagyon hasznos lehet azoknak, akik jobban szeretik off-line olvasgatni a leveleiket, vagy rendszeresen nagyobb mennyiségű levelet kapnak.

13.2 BITNET/EARN levelezés

A BITNET/EARN levelezés különböző parancsairól és lehetőségeiről már többször is szó esett az előző fejezetekben. Ebben a részben tulajdonképpen csak módszeresen áttekintésről van szó. Az elektronikus levelezéssel kapcsolatos legfontosabb eljárások egy VM/CMS IBM gépen a következők (a VAX-os levelezőrendszer nagyon sokban hasonlatos ehhez, a különbségeket az INFO vagy HELP parancsokkal tisztázhatjuk):

MAIL - levelek küldése és fogadása (ha valakinek levelet küldünk, akkor a userid AT nodeid ill. a nickname követi)

MAILBOOK - segítségével a különböző "notebook"-okban tárolt leveleket érhetjük el és kezelhetjük

LNAME - segítségével levelezőpartnereinket azonosíthatjuk egy maximum 8 karakteres rövidítéssel ("nickname"). A "nickname" használata nagymértékben egyszerűsíti leveleink címzését és a "notebook"-ok kezelését.

Nickname definiálása: LNAME ZOLI - A parancs kiadása után töltsük ki értelemszerűen a képernyőn megjelenő mezőket. A USERID és NODE mezők kitöltése kötelező. A NOTEBOOK mezőben megadott név alapján csoportosíthatjuk levelezőpartnereinket. Az újonnan felvitt nickname-et az "ADD" opció használatával kell elmenteni. Ne keverjük össze az "UPDATE" azaz javítás opcióval! További információ a HELP LNAME parancs kiadásával nyerhető.

Levél küldése: - Ha levelet akarunk küldeni pl. a LACI nickname-el azonosított "user"-nek, akkor adjuk ki a következő parancsot: MAIL LACI A parancs kiadása után a program megkérdezi a küldő nevét (amennyiben az LNAME kiadása után ezt a rovatot nem töltöttük ki) és a levél témáját (subject). Egyik kérdés megválaszolása sem kötelező. Ezután egy fullscreen-es környezetbe kerülünk, ahol megírhatjuk a kívánt levelet. A levél elküldése a SEND parancsra utaló funkcióbillentyű kétszeri megnyomásával történik. További információ a MAIL paranccsal kapcsolatban a HELP MAIL kiadásával nyerhető.

Levél fogadása: A levelek fogadása szintén a MAIL paranccsal történik, de ebben az esetben nem szükséges semmilyen paraméter megadása. A parancs kiadása után az utóbbi időben kapott leveleink listáját kapjuk. Egy adott levelet a kurzor megfelelő sorra pozicionálásával és az OPEN parancsnak megfelelő billentyű lenyomásával olvashatunk el. Olvasás közben a parancssorban kiadott REPLY vagy REPLY TEXT paranccsal azonnal válaszolhatunk levelező partnerünknek. (Utóbbi esetben a levél szövege is "bekerül" válaszlevelünkbe. Ugyanígy kiadhatjuk a FORWARD userid parancsot, ha a nekünk címzett levelet valaki másnak akarjuk továbbítani.

Leveleink karbantartása: Minden beérkezett levél az UNREAD NOTEBOOK nevű állományba kerül. Az elküldött levelek az ALL NOTEBOOK nevű állományban találhatók. Ha az LNAME parancs segítségével levelezőpartnereinket csoportosítottuk, akkor több NOTEBOOK típusú állomány is keletkezik. A beérkezett leveleket a levél olvasásakor a parancssorba írt LOG paranccsal tehetjük be egy másik "Notebook"-ba. A már elmentett leveleinket ne felejtsük el törölni!

13.3 Hálózati "illemtan"

A hálózatokon évtizedek alatt spontán kialakult szubkultúrának van néhány íratlan szabálya, melyek ismerete és betartása célszerű ahhoz, hogy ne tűnjünk udvariatlannak vagy tudatlannak, és hogy az embert elfogadják és megbecsüljék ennek a virtuális világnak a "lakói". Ezen szabályok összességét gyakran - egy szójátékkal - "netiquett" néven emlegetik. A legtöbb illemszabály természetesen az elektronikus levelezésre, illetve általában az emberek közötti, számítógéppel közvetített kommunikációra (CMC) vonatkozik.

13.31 Általános illemszabályok

A legfontosabb, általános irányelvek közül néhány a hálózatok használatának minden formájára érvényes:

13.32 Jó tanácsok az elektronikus levelezéshez

A speciálisan az e-mail használatára vonatkozó szokások közül a következőket célszerű ismerni:

13.33 Az információs anyagok kezelése

Befejezésül még néhány jó tanács a számítógépes levelek, illetve általában a hálózatról származó információs anyagok kezelésére:

Ha sikerül a hálózati információforrások számunkra legmegfelelőbb használati formáját kidolgoznunk, akkor egy olyan "tudásbázishoz" jutunk, amely az életünk nagyon sok területén tud segítséget nyújtani.


[Tartalomjegyzék][Előző rész][Következő rész]