71 Debrecen, 1849. január 25.

Mészáros Lázár hadügyminiszter utasítja Klapka György honvéd ezredest, hogy küldjön egy megerősített zászlóaljat Tiszafüredre, majd ezt követően egy huszárkülönítményt is, mivel az ellenség még Dembiński odaérkezése előtt Poroszló irányába nyomul előre.

A magyar hadügyminisztertől Klapka György magyar ezredesnek, Tokajba
Az ellenség erővel Poroszló felé nyomul előre, még mielőtt a Dembiński-hadosztály elérné, ezért Tiszafüredet meg kell erősíteni. Ennélfogva ezredes úr nyomatékos parancsot kap, hogy haladéktalanul küldjön egy jól felfegyverzett zászlóaljat Nagylökön, Polgáron, Csegén keresztül Tiszafüredre, majd ezt kettős menetben kövesse egy ezredeitől elkülönített huszárkülönítmény, feltételezve, hogy az e hó 23-i 171/B számú parancs végrehajtása egy fél rendes üteg és egy huszárkülönítmény elindítására már megtörtént, amely parancs továbbra is változatlanul fennmarad. A gyalogság éjjel-nappal megy; a tiszafüredi védőrség Dembiński altábornagy úr alá tartozik.
Ha az ellenség időközben forszírozta* volna Tiszafüredet, akkor a csapat Csegéről Újvárosba megy, és a tartalék hadtestparancsnokságnak rendeli alá magát. Általában kérem óvatosság elrendelését a menet során.**
Mészáros tábornok

HL 1848/49: 10/511.
Német nyelvű, eredeti tisztázat fordítása.
Egykori bécsi jelzet: KAW 182. fasc. 1849 - 1 - 70.
* Megtámadta.
** Az utolsó bekezdés a keltezés után következik.

72 Debrecen, 1849. január 28.

Mészáros Lázár hadügyminiszter rendelkezése hadi rögtönítélő törvényszékek felállítására.

Hadi rögtön ítélő törvényszék hírdetés!
A haza szolgálatának érdeke úgy követelvén, hogy a debreceni hadmegye kebelében, valamint mindenhol a magyar hadsereg táborainak, ostrom hadainak, dandárjainak, határ-tartalék seregeinek és századjainak, nemkülönben vár- és térparancsnokságainak körében hadi rögtönítélőbíróság legyen kihírdetendő s felállítandó.
Hadi rögtönítélőszékileg legyen elítélendő, a következő, haditörvényleg is megengedett esetekben, úgymint:
I. Kizárólag rang és tiszti fokozat különbség nélkül, magyar hadseregbeli katonaságot illetőleg:
1-ör. Ki az I. haditörvénycikkelyben körülírt szolgálatbani engedetlenséget, legfőbb fokában elkövette, ha az, a szolgálat tekintetében mások kedélyére káros hatású lehetne.
2-or. Ki a IV. haditörvénycikkelyben körülírt lázítást követett el, mellynek következtében a pártütés a katonaság közt kitört, vagy kitörő félben van.
3-or. Ki a XIV. hadi törvénycikkelyben kimutatott várak, erősségek, sáncok, vagy katonai térállomások feladását célzó rábeszélléseket tesz; ha abból a célzott veszély bekövetkezett, vagy bekövetkezése közelít, vagy pedig a védsereg lehangolását vonta maga után.
4-er. Ki a XVII. hadi t.c. értelmében elhatalmazott zsákmányolásban részt vesz, ha a zsákmányolásnak csak az egyik vagy másik tettes halállal leendő büntetése által lehetséges elejét venni.
5-ör. Ki a XVIII. hadi t.cikkben körülírt elhatalmazott szökés büntényébe keveredik, vagy ha az elfogatás, és utánnyomozás végett kiküldött katonaságnak, vagy polgári egyénségnek gyilkolási szándékból a szökevény fegyveresen ellentáll.
6-or. Ki a XX. h. t. c. szerint, kül vagy ellenséges uralom hadi szolgálatára, hadi seregeink vagy polgáraink közül toborzást, csábítgatást és rábeszéllést tesz.
7-er. Ki a XXI. h. t. c. szerint, a dögmirigy* és legszorosb zárvonalt erőszakosan áthágja, vagy azon átszökik.
II. A magyar hadseregbeli katonaságot, rang és tiszti fokozat különbség nélkül, és bármelly polgári egyént és nőt egyaránt illetőleg:
1-ör. Ki a magyar nemzet képviselő országgyűlésének, az ebből kifolyó kormánynak, az ezek által rendelt előljárók, biztosok és hatóságok irányában engedetlenséget követ el, vagy ezek rendeleteinek engedelmeskedni vonakodik, és a magyar alkotmány megdöntése s az ellenség céljainak elősegéllése érdekében lázító vagy ámítgató reábeszélléseket tesz. -
2-or. Ki az ellenséggel, vagy annak egyes tagjaival cimborál, néki kémül szolgál, élelmet, fegyvert, vagy átalában lőszert ád vagy vitet - felfedez, hírt mond, és útat mutat, és az ollyant fel nem adja.
3-or. Ki az ellenség felhívásait csábítólag és reábeszélőleg terjeszti, elfogadva széthordja. -
4-er. Ki a hadseregünkbeli egyént, vagy hazánk bármelly magány polgárát az ellenség kezeibe juttat.
5-ör. Ki ezen 1. 2. 3. és 4. sz. a. elősorolt bűntényekben létezőket, vagy felőlök tudomással bírókat fel nem adja.
Hadi rögtön ítélőszékileg fog elítéltetni és bűntettetni továbbá a hadi törvényen kívül eső következő esetekben, u. m.
III. Kizárólag a magyar hadseregbeli katonaságot, rang és tiszti fokozat különbség nélkül illetőleg:
a) Ki a magyar hadsereg létszámába tartozó katona, legyen az közvitéz, al-, fő- vagy törzstiszt, vagy éppen parancsnok, - hadtestétől, vagy hadtestének állomásától, hivatalos küldetés, vagy az illető hadvezérség s parancsnokságának tett előleges bejelentés és mi járati szándokának felfedezése nélkül eltávozik, nem tekintve azt, hogy hadtestét és annak állomását, nem olly szándokból hagyta el, mintha ahoz többé visszatérni, s a hadi szolgálattól magát hűtlenül elvonni nem elszánt akarata lett volna.
b) Ki mint katona önálló parancsnok, csapatjának állomásáról a nélkül távozik el, hogy a hozzá rangban legközelebb állónak, a szolgálat rendén a vezényletét átadná, és annak hova menetele szándokát felfedezné, úgy szinte ki az illyent 24 óra lefolyása alatt fel nem jelenti. -
IV. A magyar hadseregbeli katonaságot rang és tiszti fokozat, és polgári egyéneket nem különbség nélkül egyaránt illetőleg:
a) Ki a kormányszék helyére ide Debrecenbe, vagy bármelly a magyar hadsereg és ennek kisebb csapatjai, hadmegyék és várparancsnokságok állomása körében eső városban vagy helységben megjelenik, a nélkül, hogy magát azonnal az illető elöljáróságnál jelentené, s járata iránt és személyére nézve igazolná, vagy onnan a nélkül távozik el, hogy eltávozását az illető elöljáróságnak bejelentené.
V. Kizárólag polgári egyéneket, nem különbség nélkül illetőleg:
Ki a fentebb előadottakban gyanús katonai egyénnek, legyen az katonai vagy polgári ruházatba öltözve, szabad menedéket, vagy szállást, az elöljáróság által kiállítandó tartózkodási és névjegy, vagy előfogatot meneti útvonal kijelelés nélkül ád, - szökevényrejtő gyanánt tekintessék, és szinte hadirögtön ítélőszékileg ítéltessék el.
Jelen elősorolt esetekben, a hadi rögtön ítélő törvényszék ítéleteinél fogva, a rögtön ítélő bíróságnak általadandó bárki vétkes, az átadástól számítandó 24 óra alatt, a körülményekhez képest, akasztófa vagy agyonlövéssel végrehajtandó halálra fog büntettetni.
Kelt Debrecenben Januar hó 28-án 1849.
Hadügyminister Mészáros Lázár s. k.

HL 1848/49: 52a/51.
Magyar nyelvű nyomtatvány.
* Pestis.

73 Tiszafüred, 1849. január 28.

Asbóth Lajos honvéd alezredes jelenti Klapka György honvéd ezredesnek, hogy az 1300 főből álló előcsapata Tiszafüreden áll. Jelentés a Mezőkövesden, Poroszlón, Valkón, Csegén és Polgáron lévő csapatokról. Dembiński Jászapátiról Poroszlóra érkezik és Miskolc felé vonul.

Tartalék Hadsereg Parancsnoka
Klapka ezredes felső tiszai hadsereg parancsnokának
Tiszafüred, 1849 januar 28-án, Tokajban.
Jelentem, hogy Tiszafüreden 1300 főből álló előcsapatom áll, Poroszlón 1 század, Mezőkövesden egy csapat huszár - Valkón félszázad, Csigén 1 század, Polgáron eddig 1 század, de kevés idő allatt ezen erő szaporodni fog egy zászlóaljjal és tetemes nemzetőrséggel - a Tisza vonal így biztosítva van - Dembiński vezér serege hamarabbi előnyomulása iránt az útban eső helységekben rendeletek tétettek.
Asbóth alezredes
U.I.: épp ezen percben vett levelére még válaszolom, - hogy eddig Dembiński állásáról bizonyos tudomásom nincs, de valószínűleg ma Poroszlóra fog Jászapátiról előnyomulni, - és hadmenetét Miskolc felé venni. - Magán hírek szerint Schulczig Miskolcon meg állapodott, - egyébként hírlik, hogy lovai rossz állapotban vannak, s serege is igen le van hangolva.

HL 1848/49: 11/18.
Magyar nyelvű, eredeti tisztázat.
KAW SchA AFA KiU 182. fasc. 1849 - 1 - 79.

74 Tiszafüred, 1849. január 28.

Az északi mozgó hadsereg január 28-i napiparancsa. Az 1. dandár Nagyfalura vonul, a 2. és a 3. Rakamazon állomásozik, a 4. pedig Timáron és Szabolcson.

Napi parancs
Januar 28-kán 849.
Az első dandár, Bulharin ezredes úr alatt hólnap reggeli hat órakkor új állomására Nagyfalura által költözend.
A 2. dandár Zákó őrnagy úr alatt és a 3-ik Desewfy alezredes úr alatt itt állomásoz Rakamazon; ezen dandárok közül az eggyik be lesz szállásolva, a másik szabad ég alatt tanyázik (bivouacquirt). A 4. dandár Schulcz őrnagy úr alatt Timáron és Szabolcson fog állomásozni.
A tartalék dandár Gedeon őrnagy úr alatt a második és harmadikkal Rakamazon állomásoz.
Minden állomási helyeken holnaptúl kezdve továbbig a dandáron eggyik fele kivel tanyázik; a fölváltások 10 órakor reggel úgy történjenek, hogy a felváltó fél már megebédelten jöjjön a fölváltásra és a másik is a felváltás után még ideje maradjon főzni és ebédelni. A tanyák (bivoique) a szükséges örsökkel látassanak el ú(gy) szinte előőrökkel és őrjáratokkal.
A Rakamazon tanyázó dandár különösen a tokaji utat tartsa szemmel és vigyázzon túl a Tiszán az ellenség minden mozdulatira.
Ezen parancs végrehajtásáért és megtartásáért a dandárnok urak a legszorosabb értelemben felelősek.
A tanyázó seregből eltávozni legnehezebb büntetés alatt tiltatik. Minden erőszakoskodások és a békés polgárok elleni kihágások rögtöni halállal büntetődnek.
A dandárnok urak az élelmezési tiszteket még holnap jókor reggel küldjék az új állomási helyekre a szükséges húsmennyiség megrendelése végett.
Az állomásokba való elindulás holnap reggel 6 órákor történik.
A szolgálatot Rakamazon Zákó őrnagy úr dandárja állítja ki.
Minden dandár küldjön egy lovas ordináncot* a főhadiszálásra Rakamazra.
A 19. honvéd zászlóalj hólnap délig Nagyfalura költözön át Bulharin ezredes úr Dandárjához.

HL 1848/49: 11/20.
Magyar nyelvű, eredeti fogalmazvány.
* Küldönc.

75 Szabolcs, 1849. január 29. este 1/4 8 óra

Sulcz Bódog honvéd őrnagy jelentése az északi mozgó sereg parancsnokságának Rakamazra Schlik cs. kir. altábornagy főhadiszállása helyéről és valószínű támadásáról. Kétli, hogy a bizonytalan jégtakaró miatt megkísérli az átkelést a Tiszán.

A magas seregparancsnokságnak, Rakamazra
Lányi Samu csatolt leveléből* nagyságod látni fogja, hogy Schlik főhadiszállása nem Sárospatakon van, hanem Boldogkőváralján, ahol - összeköttetésben az előnyomuló csapatokkal - egyesíteni akarja és fogja az erejét, és szándékában áll egy támadás megkezdése.
Kétlem, hogy a most beállott olvadás következtében át akarna kelni a Tiszán.
Háborúban az esélyek oly végtelenek, hogy mind a támadásában, mind a védekezésében a szerencsés pillanatot először meg kell találnia.
Ami a Tisza jégtakaróján való, általam említett átkelést illeti, a helyi lakosság éppen most jelentette nekem, hogy a jég nem eléggé szilárd, és talán még ma jégzajlás következik be, mivel sok víz lepte el a jeget. Egyébként a Bodrogköz mocsaras terepe olyannyira veszélyes, hogy az ellenség közeledésétől egyáltalán nem kell tartani. Legalábbis erről biztosított engem valamennyi itteni polgár.
...
Konstantin-Köln - két fütty**.
Sulcz Bódog őrnagy

HL 1848/49: 11/108.
Német nyelvű, eredeti tisztázat fordítása.
Egykori bécsi jelzet: KAW 182. fasc. 1849 - 1- 83.
* A levél nem található az irat mellett.
** Az eredeti szövegben: Constantin-Cőln - két füti.

76 Debrecen, 1849. január 31.

Mészáros Lázár hadügyminiszter utasítása Répásy Mihály tábornoknak a Tisza Szeged és Szolnok közötti őrzésére, a jobb part felderítésére, valamint a 6., a 7. és a 8. hadosztály összetételére, parancsnokaira és feladataira. Nem engedélyezik a hadtest Erdélybe vonulását.

A magyar hadügyminisztériumtól
Répásy tábornok úrnak*, Törökszentmiklóson
Éppen most érkezett be a megbízható hír, hogy az ellenség egy nehézlovassági osztállyal Kecskemétre ment, amelyet még egy jelentős lovascsapat követ. Ezért szükségessé válik a Tisza Szeged és Szolnok közötti megfelelő őrzése.
Elrendelem tehát, hogy Répásy tábornok úr hadtestének egy zászlóalja, egy lovasszázada és egy fél ütege Cibakházára küldessék az ottani jéghíd őrzésére, védelmére és csak végső esetben a megsemmisítésére. Ehhez a különítményhez egy megbízható vezérkari tisztet kell beosztani, aki különösen a Tisza jobb parti felderítő szolgálatát szervezi meg.
A könnyű nemzetilovasság Mesterházi őrnagy úr parancsnoksága alatt átkel a Tiszán, és a báró Stein alezredestől kapott utasítások alapján Kecskemét irányában kezdi meg a szolgálatát. A szentesi hadtesttől egy zászlóaljat kell 2 lovasszázaddal és egy fél üteggel Csongrádról Félegyháza irányába előretolni, amelynek visszavonulási vonala a szegedi úton szabad marad, ha az ellenséges túlerő elől a visszavonulás elkerülhetetlen.
Szegeden feltételezzük a minisztérium e hó 25-i 238/B. számú utasításával odarendelt mozgó oszlopot, amiről a hadtestparancsnokság tájékoztat, és most már az is Kecskemét felé fedezi magát.
A szentesi főhadiszálláson és a környékén található csapatok február 1-től a 6. hadosztályt képezik közvetlenül gróf Vécsey tábornok úr alatt; a mozgó hadoszlop ennek főparancsnoksága és közvetlenül Lenkey ezredes úr alatt a 7. hadosztályt formálja.
Damjanich tábornok úr haladéktalanul intézkedjék, hogy a 8. hadosztállyal a lehető leggyorsabban érje el Orosházát, ahova vagy a Maros áthidalásával lehetne utat törni, vagy Szegednél kellene egy folyami átkelőhelyet keresni, ha az elsőt nem lehetne gyorsabban megvalósítani.
Az orosházai állásból szükség esetén az Alsó-Tisza védelmében lehetne működni.
Nem megengedett e hadtest Erdélybe vonulása.
A hadügyminisztérium elvárja a parancsnok uraktól a jelen rendelkezés pontos és gyors végrehajtását, buzgalmukra és mérlegelésükre bízva a bal oldali Tisza-parton lévő helységek szükség szerinti megszállását, azonban mindenesetre szólítsák fel a helyi nemzetőrséget a folyó őrizetére.
Mészáros vezérőrnagy m.p.

HL 1848/49: 11/310.
Német nyelvű, eredeti tisztázat fordítása.
Egykori bécsi jelzet: KAW 182. fasc.1849 - 1 - 88.
*Répásy tábornokon kívül mások is megkapták ezt a leiratot.

77 Rakamaz, 1849. február 1.

A felső-tiszai hadsereg főparancsnoksága jelenti Szemere Bertalan kormánybiztosnak, hogy az ellenséget kiszorították Tokajból, és saját előőrsük szállta meg a várost. Dembiński tábora Dadára érkezett, ami lehetővé teszi a két tábor egyesülését.

Főhadiszállás
Szemere teljhatalmú kormánybiztos úrnak
Rakamaz Februar 1-én 849.
Van szerencsém kormánybiztos úrral tudatni, hogy seregemnek tegnapi vitézsége és bátorsága, valamint a tüzérségnek jó magaviselete az ellenséget Tokajból kivonulni kényszerité, melly is jelenleg a mi előőreinkkel van megszállva.
Éppen ma érkezett jelentés szerint Dembiński tábornok úr seregével közelg, úgy annyira hogy holnap már Dadán leszen, minél fogva táboromnak az ő táborávali egyesülése rövid időn megtörténhetik; ami ha megleszen a támadó állást ismét megkezdem.

HL 1848/49: 11/335.
Magyar nyelvű, eredeti fogalmazvány.

78 Debrecen, 1849. február 2.

Hatvani József honvéd hadnagy jelentése a debreceni térparancsnokságnak a nem magyar nyelvű máramarosi újoncokkal szembeni rossz bánásmódról.

Tisztelt ezredes és térparancsnok úr!
Kötelességemnek ismertem alázattal jelenteni, miképen a negyednap óta helybe megérkezett Máramarosi katona ujoncok részint a felruházás, részint szállásgazdájokkal magyar nyelven beszélhetés hiánya miatt temérdek bántalmaknak vagynak kitéve. -
Óránként jönnek hozzám csoportosan panaszkodni gazdájuk embertelen bánása miatt. Egy résznek panasza az, hogy enni nem kap másokat a szobából bottal s lándzsával vernek ki úgy hogy kékült daganatukat sírva mutogattak, másokat meg a tűzhöz sem bocsátanak hogy szalonájokat megsüthessék s kénytelenek éjel ólba vagy szinbe hálni.
Ilyetén esetek annyira elkedvetlenitettek sokakat közülök, hogy nyiltan bevallották miként elszöknek ha rajtuk nem segíttetik - mondván: "úgy sem várhatunk rosszabb sorsot ennél ha megszökünk".
E rendetlenségek iránt a kellő lépéseket már megtettem, hanem a mennyire félő, hogy az embertelen barát szülte elkeseredettség miatt a polgárok és idegen ajkú ujoncok között szomorú esetek adhatják elő magokat, - véleményem és kérésem az volna méltóztassék ezredes úr rögtön intézkedni, hogy a helybelevő és érkezendő oláh és orosz ujoncok sietőleg felruházhassanak, mert csak így remélhető, hogy gazdáik több méltánylattal lesznek irántuk, s nem fordulandanak el tölök azért, hogy bocskor, guba és harisnya öltözetbe járnak, szóval nem fognak utáltatni.
E tárgy hazánk jelen viszonyai között politikai szempontból is figyelmet kérendő.
Mély tisztelettel maradván ezredes úrnak alázatos szolgája
Hatvani József cs. vezénylő hadnagy
Debrecen 849. februar 2-a.

HL 1848/49: 11/426.
Magyar nyelvű, eredeti tisztázat.

79 Mád, 1849. február 6.

Klapka György honvéd ezredes értesíti Schlik cs. kir. altábornagyot, ha a cs. kir. fogságban lévő magyar hadifoglyokkal továbbra is embertelenül bánnak, akkor a magyar hadügyminisztérium is hasonló bánásmódban fogja részesíteni az osztrák hadifoglyokat. Javaslatot tesz hadifoglyok cseréjére.

Bassanoi gróf Schlik altábornagy és hadtestparancsnok úr őexcellenciájának
A magyar hadügyminisztérium magas megbízásából van szerencsém excellenciádat tudósítani, hogy gróf Montecuccoli cs. kir. ezredest a 12. magyar hadosztály egy portyázó különítménye Gyöngyösön elfogta; hogy további 2 tábornok, 122 törzs- és főtiszt, valamint a cs. kir. osztrák hadsereg több száz altisztje és közlegénye található a mi hatalmunkban, és ezek jólétéről minden vonatkozásban gondoskodunk.
Sajnálattal vettük tudomásul, hogy a magyar hadsereg, különösen pedig az én hadtestem hadifoglyaival nem bánnak a minden civilizált nemzet hadiszokásai és a humanitás megkövetelte lojalitással, sőt, hogy ezeket a legfelháborítóbb kegyetlenségekkel gyötrik, leköpdösik, és még a felszerelési tárgyaikat is elrabolják tőlük. Távol áll tőlünk azt gondolni, hogy ezt az embertelen, kegyetlen bánásmódot excellenciád rendelte volna el, és hogy e visszaélést az osztrák hadseregnek csak néhány részlegparancsnoka és a legénység követte volna el. Excellenciád lovagias gondolkodásmódja túlságosan ismert, semhogy ne várhatnánk mielőbbi orvoslást.
A magyar hadügyminisztérium eddig távol állt attól, hogy viszonosságra törekedjék, ami az anélkül is áldatlan polgárháborúra a barbárság bélyegét nyomná, és egy civilizált nemzet valódi hadi becsületét beszennyezné. Ha azonban továbbra is ezt a kegyetlen bánásmódot alkalmaznák hadifoglyainkkal szemben, kényszerítve lennénk a mi hatalmunkban lévő hadifoglyokkal hasonló viszonosságot fontolóra venni.
A magyar hadügyminisztérium egyébként kész felajánlani az elfogott tisztek és legénység cseréjét, és felhatalmazott engem arra, hogy kérjem meg excellenciádat tájékoztassa erről az ajánlatról herceg Windisch-Grätz Alfréd cs. kir. tábornagy őfőméltóságát, vajon a hadifoglyok kicserélése megvalósuljon-e vagy sem, s e csere idejének és módjának meghatározását őfőméltóságára bízzuk. Mindenesetre kérem, hogy a javaslat eredményéről engem értesíteni szíveskedjék.
Végezetül megküldöm a fogságunkban található Pabst százados kérelmét a 12. sorgyalogezredből további intézkedésre.
Klapka ezredes

HL 1848/49: 12/360.
Német nyelvű, eredeti tisztázat fordítása.
Egykori bécsi jelzet: KAW 182. fasc. 1849 - 2 - 10.

80 Mád, 1849. február 7.

Klapka György honvéd ezredes menetutasítása Sulcz Bódog őrnagy dandárparancsnoknak. A Máriássy-hadosztály, amelyhez csatlakozik, része lesz annak a nagy tiszai seregnek, amely Dembiński tábornok parancsnoksága alatt Miskolc környékén koncentrálódik.

A hadtestparancsnokságtól Sulz őrnagy és dandárparancsnok úrnak!
Utalva a tegnapi parancsra, a Pálóczy/zászlóaljat, egy század Lehel-huszárt és egy 1/2 6fontos üteget, amely 3 6fontos [ágyúból] és 1 tarackból áll, mindjárt a legénység lefőzése után toljon előre Sárospatakra.
Ön személyesen a többi csapatával étkezés után vonuljon az új szálláshelyére, és dandárával mostantól fogva a Máriássy-hadosztály jobb szárnyát képezi, amely viszont részét alkotja annak a nagy tiszai seregnek, amely Miskolc környékén koncentrálódik Dembiński tábornok parancsnoksága alatt.
Klapka hadtestparancsnok
Köszönetem a teljesített szolgálatért. Ha Isten akarja, rövidesen újra látjuk egymást.
Adieu: Klapka*

HL 1848/49: 12/396.
Német nyelvű, eredeti tisztázat fordítása.
Egykori bécsi jelzet: KAW 182. fasc. 1849 - 2 - 11.
*Az aláírás utáni rész az irat bal oldali szélén található, hosszanti irányban.

81 Mád, 1849. február 7.

A felső-tiszai hadtest átirata Farkassányi kormánybiztosnak a hadtest új felosztásáról.

Főhadiszállás
Farkassányi kormánybiztos úrnak
Mád, február 7-én 849.
A feltiszai táborban lévő sereg ekép van újra dandárokba felostva; Bulharin osztályparancsnok alatt: Desewffy alezredes 1ső dandárjában: 26ik honvéd zászlóalj; lengyel légió; Abaúji önkéntesek; Sáros-hevesi önkéntesek; két század az 1ső huszár ezredből; egy század Coburg; egy század Lehel huszár; fél hat, és fél három fontos üteg. Zákó őrnagy 2ik dandárjában: 34ik honvéd zászlóalj; Don Miguel zászlóalj; egy század Lehel huszár; fél négy darabból álló hat fontos üteg; Gedeon őrnagy 3ik dandárjában: 42ik honv. zászlóalj; 43ik zászlóalj; egy század Hunyadi huszár; fél négy darabból álló háromfontos üteg. Az első dandár úgy szinte a 2ik dandártól a 34ik zászlóalj Boldogkővárallyán lesznek; a 3ik dandár, és főhadiszállás Nagykéren. A 2ik dandár többi része Sárospatakon szállásoland.
Mariassy alezredes osztálynok alatti Sulcz őrnagy 4ik dandárjában: 17ik honv. zászlóalj; Borsodi önkéntesek; fél század a 3ik huszár ezredből; egy hatfontos üteg. Nyeregjártó őrnagy 5ik dandárjában: 19ik, 20ik, 52ik honvéd zászlóaljak; egy század porosz herceg ezredből; fél század Würtemberg; fél 12.fontos üteg.
Az ágyútartalékhoz tartoznak minden a dandárokba be nem osztott ágyúk.
A 4ik dandár Megyaszón, az 5ik pedig Geszthelyen szállásoland; minden dandár erőssége a kormánybiztos urnak már több ízben megküldött harcrendből kitetszik; ezekhez képest szíveskedjék az élelmezést elrendezni.

HL 1848/49: 12/399.
Magyar nyelvű, eredeti tisztázat.
KAW SchA AFA KiU 182. fasc. 1849 - 2 - 12.

82 Kiskér, 1849. február 7.

Földváry Károly honvéd őrnagy jelentése a hadügyminisztérium katonai osztályának a 43. honvéd zászlóalj átvételéről, annak fegyverzetéről, felszereléséről és állapotáról.

Honvéd 43ik zászlóalj
Földvári őrnagy
A hadügy Miniszterium katonai osztályának, Debrecenbe
Mai napon Ondon Zászlóaljamot béérvén, annak vezényletét átvettem, mit midőn tisztelettel jelentek, nem halgathatom el azon kellemetlen hatást - melyet ezen elhanyagolt zászlóalj szemlélete tőn jól rendezett honvéd zászlóaljhoz szokott kedélyemre; ez az egykor telyesszámú zászlóalj alig számlál 300 egyént, kiknek egy része ugyan haszonvehető fegyverekkel - egy része romlott - s gondatlanság miatt meg nem csináltatott, kiigazítatlan - csappantyútlan - szuronytalan, egy része haszonvehetetlen vadász fegyverekkel, s igen sokan lándsákkal van[na]k ellátva, de vannak töltés nélkül, s nehány nadrág hiányában csupán gatyában - a hideg ártalmas béfolyásának igen ki vannak téve - s e miatt azon nehányak közül is kikre a zászlóalj leapadt, igen sokan - képtelenek a szolgálatra, - a tiszti kar tizenkilencre rugó számából csak kilenc áll szolgálatban - 10 távol van - s nagy részben a zászlóalj ily árva kinézését - a tiszti kar kószálásra hajló szellemének tulajdonítom - mi azonban így nem maradhat, a zászlóaljat organisalni kell újból, hogy rendeltetésének s a haza várakozásának megfelelhessen, én nem akarok speculatiot űzni a haza e megcsalt bánatos haza rovására, én szolgálatot akarok tenni a hazának - melynek megmentésére szántam szívem végső dobbanását is - és minden erőmöt - s hogy azt sikerrel tehessem, elkerülhetetlen tartanám ezen csata után - melynek kívánt kimenetele iránt a sereg lelkesült szelleme, tapasztalt vezérünk bölcs hadi tapintata, s ügyünk szentsége elég biztosítékot nyújt - legalább négy hétre egy más kiegészített - s úgyhogy felszerelt zászlóaljal kicserélve, Nyíregyházára rendeltetni a - tudomásom szerint - szabolcsban öszve gyűjtött hatszáz ujjoncal megfejelve - a lehetőségig felszerelve, s naponta kétízben is tartandó fegyver gyakorlatok által oda mívelni, hogy más derekas zászlóaljakkal a versenyt kiállhassa, mit ezennel tisztelettel kérni is bátor vagyok, - s addig is míg a tiszti kart rendezném, az ez úttal felterjesztendő főtiszti ajánlatot mentől hamarább megerősíteni azért tartanám szükségesnek, hogy a bésorozott 600 ujjonc azonnal helyes bévezetést, és oktatást kaphasson - mely derék főtisztek munkás befolyása által eszközölhető. - Melyre nézve a múlhatatlanul szükségesképen kinevezendő főtiszti ajánlati rovatot tisztelettel felterjesztve - hason tisztelettel öröklök.
Földvári Károly őrnagy
Kis kér Februar 7én 1849.

HL 1848/49: 12/426.
Magyar nyelvű, eredeti tisztázat.

83 Eperjes, 1849. február 8.

Görgei honvéd tábornok napiparancsa a 33. honvéd zászlóaljnak a branyiszkói szoros bevételekor tanúsitott bátor magatartása alkalmából.

Feldunai magyar kir. tábor főparancsnoksága
Eperjesen Februar 8-án 1849.
Napi parancs
A 33-ik honvéd zászlóalj a braniszkói szorosok bevételekor f. h. 5-én vitézül viselte magát.
A 33-ik zászlóalj, ezen szép viseletére nyilvános elismerést érdemel.
E zászlóalj, minden egyéb ifjabb, s még nem edzett zászlóalj előtt, az ellenség bár milly alakú támadásakor buzdító utánzásul szolgálandó példányképpen említtessék meg.
És elvárom Guyon, és a többi osztályok zászlóaljaitól, miszerint a legközelebbi alkalommal minden áron oda fognak munkálni, hogy, kivált a selmeci esetnél, fegyverük kétségbe sülyedt becsületét, ismét helyrehozzák; mint ezt a 33-ik honv. zászlóalj folyó hó 5-én tevé.
Elismerésem tanuságául rendelem: hogy a 33-ik zászlóalj számára
1-ör 15 napi dijj ajándokképpen kiadassék.
2-or zászlajára egy széles szalag; mellyre a zászlóalj kitüntetésének nevezetes napja 1849 február 5-e fog hímeztetni, - tétessék.
3-or Megvárom Guyon ezredes, és osztálynok úrtól, hogy egy bizottmányilag szerkesztett jegyzékben felterjesztendi azok neveit, kik a 849-ik Február 5-iki dicső győzelmet elő idézett nem közönséges vitézség által az egész hadsereg köszönetét kivívták. - Leg szentebb törekvésem lessz, ezen egyének jutalmazását, és kitüntetését az álladalomtól kieszközölni.
Ezen napi parancs a bátrak lelkesítésére három egymásután következő napon által a seregnél egész terjedelmében közzéteendő.
Azon gyávák elrettentetésére pedig kik a határozó pillanat előli becstelen, és gyalázatos futásukkal, még a leg jobb sereget is a legszerencsétlenebb zavarba hozhatják - hozzáteendő, hogy minden szaladó saját társai által is lelövettethetik, - ha pedig illy futás egész tömegben kisértetnék meg, akkor ők mint hazaárulók saját seregünk, és saját ágyuinktól várhatják el legszégyenletesebb vesztüket.
Görgei tábornok s. k.

HL 1848/49: 12/492
Magyar nyelvű, korabeli sokszorosítás.

84 Debrecen, 1849. február 8.

Mészáros Lázár hadügyminiszter a felső-tiszai hadsereg parancsnokához intézett leiratban ismerteti az érdemjelre való felterjesztés módját.

A hadügyminister
A fel tiszai mozgó had sereg parancsnokságának!
Debrecen Februar hó 8án 1849.
Az Országos honvédelmi bizottmány rendelete alapján, a mozgó had sereg vezényletek, rövid időn bizonyos mennyiségű érdem jelekkel fognak el láttatni, az őrmestertől le felé a köz vitézség számára.
Ne hogy azomban ezen ujj intézmény becse, már kezdetén alább szállítassék, erre nézve fel kérem, és komolyan meg hagyom a fő parancsnok uraknak; mi szerint:
Ha a csata téren magok személyessen győződtek meg valamely egyén hősies maga viseletéről, az ollyas egyént jellel rögtön feldíszesíthetik:
Ha mind azon által valamely egyén hősies maga viselete, valamely alparancsnok által jelentetik fel, ezen esetben rendelem; mi szerint nehány egyénből álló részre hajlatlan bizottmány neveztessék ki, a mely a tényt meg vizsgálván, felette az ítéletet ki mondja; valjon érdemes-é az érdem jelleli fel díszesítésre? a vagy pedig másképp meg jutalmazandó.
A fen érintett érdem jelekhez, bizonyos szabályok köttetvék, és velek bizonyos meg jutalmazás is fog járulni, a mellyek mi hamarább fognak a fő parancsnok urakkal részemről közöltettni.
Fel hívom végre az illető fő parancsnok urakat, mi szerint mind azon egyének neveit, a kik magokat a táborozás kezdetétől ez ideig illy féle ki tüntetésre érdemesekké tették, haladéktalanul a hadügy ministeriumhoz fel terjesszék - hogy részükre is az érdem jelek ki szolgáltassanak; magától értetődik, hogy az ezentúl érdem jellel díszesített egyének neveit is, havonként a hadügy ministeriumhoz fel terjesszék.
Igen kívánatos, mi szerint az érdem jelek ki osztása, a leg nagyobb ünnepélyes dísszel történyék, hogy az buzdító alapul hathasson az összes köz vitézségre.
A fő tisztek érdem jeleire nézve a hadügy ministerium részéről később fog a rendelet ki bocsájtatni.
Hadügy minister
Mészáros Lázár

HL 1848/49: 12/510.
Magyar nyelvű, eredeti tisztázat.

85 Debrecen, 1849. február 10.

Mészáros Lázár hadügyminiszter leirata Klapka György honvéd ezredesnek. A hadsereg számára szükséges ruhaneműek és egyéb felszerelési cikkek gyorsabb elkészítése végett az erőket a nagyváradi állami ruházati bizottmányban vonják össze. Tájékoztatja arról, hogy a hiányzó ruhaneműeket és felszerelési cikkeket mivel pótolják.

A Hadügyminister Klapka ezredes Úrnak
Debrecen, február 10-én 1849.
A hadsereg számára szükséges ruhaneműek s egyébb felszerelési cikkek sikeresb eredmények s gyorsabb kiállíthatása tekintetéből szükségesnek látta a hadügyministerium az összes e részben működő erőt a nagyváradi álladalmi ruha bizottmányban összpontosítani olly módon, hogy ebben minden a felszerelés bár melly ágát illető anyagok feldolgoztatván a kész cikkek a debreceni és kolosvári fiók ruhatárakba áttétetvén, ezekből a hadtestületeknek kiszolgáltassanak.
Minthogy továbbá több cikkekben jelen körülmények miatt pótolhatlan hiány tapasztaltatott, nevezetesen nyereg bundákban, vörös posztókban, mente prémekben, lópokrócokban - nyereg bundák helyett magyar gubák fognak használtatni, vörös posztó hiánya miatt kékkel beszégéltendők, a menték prém nélkül fognak kiadatni, de csak addig még azok megszerzése nehézséggel fog járni, - a lópokrócok hiánya pótoltatása tekintetéből minden a katonai kórházakban, és laktanyákban található dupla téli pokrócok Váradra lesznek szállítandók, és azok helyébe paplanok készítendők, a mennyiben ez rögtön meg nem történhetnék, az illető város vagy hely lakóitól kiknek e részben hazafiúi buzgalmáról és késségéről a ministerium nem is kétkedik, szükség esetében készpénz fizetése mellett szerzendők.
A midőn ezek tudomás végett közöltetnének meg kerestetik Ezredes Úr, miszerint fentebbieket a parancsnoksága alatti álló zászlóaljakkal és egyébb hadtestületekkel a mennyiben szükséges közölvén, őket egyszersmind arra kötelezze, hogy legfeljebb 14 nap alatt mutassák ki: felállítások óta hányszor szereltettek, mennyi s milly cikkeket kaptak, valamint e célra kaptak e pénzt, kitől kirendeletére és mennyit? jövendőre nézve pedig minden hónapban rendesen tegyenek és küldjék be a ruha s felszerelési számadást; kimutatván befejezőleg a legénység használatában, és a ruha raktárakban lévő cikkeket és ezeket combinálván minden hó utolsó napján fentmaradt legénység valóságos létszámával bizonyítsa be az efféle hiányt vagy felesleget.
Mészáros Lázár

HL 1848/49: 13/142.
Magyar nyelvű, eredeti tisztázat.

86 Csécse, 1849. február 10.

Deym cs. kir. vezérőrnagy jelentése a február 5-én vívott branyiszkói ütközetről.

Jelentés
a felkelővezér Görgei elleni expedícióról
Folyó év február 2-án azt a parancsot kaptam, hogy 1 Párma-zászlóaljjal, 3 Otocsác-századdal, 4 löveggel és 1/2 század könnyűlovassal még az nap menjek Margitfalvára, és innen Olaszin* keresztül induljak el a közvetlen úton Lőcsére, hogy értesüléseket szerezzek az ellenségről és egyesüljek a Lőcsén beszállásolt 4 Nugent-századdal.
Margitfalvára még 2-én megérkezve biztos forrásból megtudtam, hogy a lőcsei helyőrség támadást kockáztatott meg a február 2-áról 3-ára virradó éjszaka Igló ellen azért, nehogy az őt már körülvevő ellenség elvágja. Ez tökéletesen sikerült, és erre Szepesváralján** keresztül visszahúzódott a már a Branyiszkó-szorosban álló Nugent-zászlóalj 2 századához anélkül, hogy az ellenség követte volna őt oda.
3-án folytattam a menetemet Krompachba, egészen Olasziig, és ezt a helységet ellenséges előőrsök által megszállva találtam, akik egy jelentéktelen összeütközés után néhány huszárt veszítve visszavonultak. Itt némi pihenőt engedélyeztem e csapataimnak.
E napon észrevettünk egy oszlopot, amely a bal szárnyam felől a hegyekbe vette be magát, valószínűleg azért, hogy megkerüljön bennünket. Mivel éjszaka azt a további hírt kaptam, hogy az ellenség el akarja foglalni Branyiszkót és feltételeznem kellett, hogy a Nugent-zászlóalj gyenge a feltartóztatására, ugyanakkor azonban Szepesváralját is előnyös felállásban erősen megszállta az ellenség, ezért, hogy szabaddá tegyem az utat Branyiszkóra, úgy határoztam, hogy oldalmenettel egyesülök a Nugent-zászlóaljjal, ami 4-én délelőtt 11 órakor meg is valósult.
Megérkezve a szoros lábánál fekvő Sirokába, a három napi szabad táborozásban elfáradt Nugent-zászlóaljat felváltottam a Pármákkal, 2 otocsáci századdal megszálltam a Klukno-szorost, amely Krompachnál a szepesváraljai úton Kassára torkollik, kis részlegek által megfigyeltettem az ellenséges oldalhoz vezető mellékszorosokat és a többi csapatot bekvártélyoztam.
E hó 5-én reggel 9 órakor jelentést kaptam, hogy az ellenség nagy oszlopokban, mintegy 6-7000 fős erővel közeledik a szepesváraljai szoroshoz.
Kiesewetter őrnagy már a megérkezésünkkor felkészült az ellenség fogadására és feltételezte, hogy ez maga fogja a szorost megtámadni, ezért csapatait a szerpentinszerűen épített úton úgy állította fel, hogy a védekezésben az egyik részleg a másikat segíteni tudja. Mivel az ellenség a hegy lábánál megállt és kiváltképp a bal szárnyam ellen intézett támadást egy megkerülő oszlop által, ezért 1 század Nugenttel és 2 század Pármával biztosítottam azt. Ezek még az ellenség előtt elérték a magaslatot.
Adler százados a Nugentektől, aki a legszélső bal szárnyat alkotta, kétségessé tette az ellenség számára a magaslatot, és Calvas főhadnagy a Pármáktól oly elszántan vezette előre a századát, hogy ő maga is megsebesült és 8 embert veszített. Dacára csapataim hősies ellenállásának, akik az ellenséges csatárokat már visszavetették, mégis vissza kellett vonulniuk az elsőknek a szoroson, mivel az ellenség a túlerejénél fogva képes volt messzire menő megkerülő oszlopokat kiküldeni, amelyek a magaslatról az erdőség által fedezve hirtelen lőni kezdték csapataim bal szárnyát. Az ellenség ismételt kísérletét, hogy az úton előrenyomuljon a szoros felé, az éppoly bátor mint körültekintő Haas főhadnagy és Seyler hadnagy parancsnokságával visszautasítottuk.
Habár mindkét szárnyon az összes szurdokot megszálltam, mégis sikerült az ellenségnek megmásznia a sűrű erdővel fedett hegycsúcsokat és így mindkét szárnyamat, sőt a hátamat is megtámadnia, ami által igen jelentős veszteséget szenvedtem.
Ezeknek a nagy kiterjedésű és sűrű erdőségekkel benőtt magaslatoknak a megszállása a gyalogságom által abból az okból nem volt lehetséges, mivel a szurdokok megszállása és a szükséges tartalék képzése után a szoros védelmére és az egész bal szárny számára mindössze 8 század maradt fenn egy kezdetben mintegy 7000 fő, majd az utánanyomuló második oszlop által 12 000 fő erejű ellenséggel szemben.
Bonyolult helyzetemet megértve és egyúttal észrevéve, hogy egy másik, éppen olyan erős csapattest nyomul előre a szepesváraljai úton a szoros felé, mint az első, és mivel beláttam annak lehetetlenségét, hogy azt még tovább megvédjem ilyen túlerővel szemben, elhatároztam a visszavonulás megkezdését, amit a Kluknó-szorosból Krompach felé előnyomult 3 otocsáci századdal azzal az utasítással közöltem, hogy Eperjes felé vonuljon vissza.
Habár az ellenség hevesen nyugtalanította szárnyban és hátban a visszavonulásomat, olyannyira, hogy a fűrészmalmoknál felállított Párma-osztályból, amely a szorosban az utóvédet képezte, mindkét százados megsebesült és 15 ember meghalt, mégis sikerült nekem, bár tisztek és legénység jelentős veszteségével, de anélkül, hogy akár egy löveget is elveszítettem volna, teljes katonai rendben végrehajtani a visszavonulásomat Eperjesig.
A szoros további védelme a kedvezőtlen terepadottságok miatt a lövegek elkerülhetetlen elvesztését és csekély haderőm felmorzsolódását eredményezte volna, mivel az ellenség az erdő által állandóan fedezve mindkét szárnyamra és a hátamra vethette volna magát.
A további visszavonulást Hein lovassági százados fedezte 3 szakasz könnyűlovassal azáltal, hogy állandó kisebb rajtaütésekkel visszatartotta az üldöző huszárokat.
Úgy gondolom, hogy a körülményekhez képest megoldottam a feladatomat, amennyiben felvettem az igencsak veszélyeztetett 4 Nugent-századot és 2 Párma-századot, amelyek a megérkezésem előtt egyedül tartották megszállva a szorost és Eperjest, továbbá a lehetőség szerint felderítettem az ellenség erejét azáltal, hogy annak előttem ki kellett bontakoznia.
Hogy Eperjest az ellenség megérkezése előtt elhagytam, miután az oda éjjel 1/2 1 órakor beérkezett csapataimnak néhány óra pihenést engedélyeztem, majd utána Szentpéterre*** vonultam vissza, úgy vélem azzal tudom igazolni, hogy nem remélhettem Eperjes további megvédésének lehetőségét egy ilyen túlerejű ellenséggel szemben, ennélfogva ezt az oly jó érzületű várost a pusztulás veszélyének tettem volna ki, és gyenge haderőim a nagy megterhelések által, miközben több napon keresztül sem aludni, sem táplálkozni nem tudtak, elbágyadtak, és képtelenek lettek volna a visszavonulást az ellenség szeme láttára önként megszakítani.****
Deym vezérőrnagy sk.

HL 1848/49: 13/153.
A KAW-ban lévő német nyelvű, korabeli duplikátum hitelesített gépelt másolatának fordítása.
*Az iratban: Wallendorf.
**Az iratban: Kirchdrauf.
***Az iratban: Petrovian.
****Az irat záró sorai azoknak a nevét sorolja fel, akik kitüntették magukat a harc során, és utalnak a megmaradottak, a sebesültek és az eltűntek jegyzékének csatolására.

87 [ ? 1849. február 4-11.]

Puchner Antal cs. kir. altábornagy értesíti Szkarjatyin cári orosz ezredest, hogy február 4-én kiszorította a magyarokat Medgyesről, 9-én pedig Segesvárról. Tájékoztatást kér címzett helyzetéről és állásáról, illetőleg arról, hogy Nagyszeben megtámadásánál részéről milyen támogatásra számíthat.

Szkarjatyin ezredes úr!
Ahogy ön Pfersmann altábornagy úr által értesült, 4-én kiszorítottam az ellenséget Medgyesről, mire ez Segesvárra vonult vissza, amit 7-8-9-én körülzártam, erre ezt a várost is kiürítette, és a 9-éről 10-ére virradó éjszaka a cs. kir. csapatok szállták meg. Nemsokára felmerült azonban a hír, hogy az ellenség Medgyes irányába fordul és megkísérli Nagyszeben elérését, ezért csapataimat még 11-én elindítottam. Ezek 24 órán keresztül 10 német mérföldnyi hallatlan távolságot (70 verszt) tettek meg csomagokkal pihenés nélkül, a legrosszabb utakon, amelyek a hirtelen beállott rossz időjárás következtében járhatatlanná váltak. Miközben én rövid úton Nagyszebenbe rendeltem még a lovasságot - a Van der Nüll-dandár a Medgyesről Nagyszebenbe vezető utat ellenőrizte - s a zömmel korán reggel megérkezve Újegyházára kaptam a szörnyű hírt (hivatalos jelentések teljesen hiányoznak), hogy a rebellisek a kis császári orosz helyőrség hősies ellenállása után nagy túlerejükkel már tegnap este megszállták Nagyszebent, és a méltóságod alatt álló csapatok Tolmács mögött foglaltak el erős pozíciót.
A fennálló körülmények között - mivel ezekről semmilyen biztos ismeretem sincs - méltóságod egyetértése nélkül, és anélkül, hogy csapataimat összevontam volna, csak önnel szövetkezve vállalhatom a Nagyszeben elleni vonulást. Ezért azzal a kéréssel sietek méltóságoddal közölni ezt a tényállást, hogy ismertesse, hol áll, és hogy hol és milyen módon számíthatok az ön segítségére, egy Nagyszeben elleni támadás során.
E levél vivője megbízható küldönc, és kérem gyors továbbítás végett szíves válaszát is neki átadni.*

HL 1848/49: 19/405.
Német nyelvű, eredeti fogalmazvány fordítása.
*A fogalmazványról hiányzik a keltezés helye és időpontja, valamint az aláírás.

88 Főhadiszállás Nagyszeben, 1849. február 13.

Puchner cs. kir. altábornagy jelentése a temesvári főhadparancsnokságnak a február 4-i vízaknai ütközetről, valamint a január 9-i piski csatáról, továbbá Bem azon törekvéséről, hogy csapatait összevonja Medgyes és Marosvásárhely között.

A császári királyi erdélyi hadtestparancsnokságtól
A császári királyi főhadparancsnokságnak, Temesváron
Főhadiszállás Nagyszeben, 1849. február 13-án.
E hó 4-én a Vízaknánál lezajlott ütközetben Bem felkelő seregét, - amelynek teljes harci ereje legfeljebb 8000 főt tett ki - tökéletesen megvertük és menekülésre kényszerítettük. Az ellenség Szerdahelyen, Szászsebesen és Szászvároson keresztül Dévára vonult vissza, ahol Magyarországról érkező segítségre vár. Ezen az úton szakadatlanul üldöztük őt, és 19 különböző űrméretű ágyút vettünk el tőle s mintegy 800 hadifoglyot ejtettünk, közöttük több tisztet, továbbá majdnem a teljes poggyászt elvettük jelentős lőszerkészlettel.
Amikor az ellenség a Maros-völgyben a Sztrigy folyónál elérte az előnyös állásokat Déva és Szászváros között, a piski hídnál befészkelte magát. Mindjárt a megérkezése után csatlakozott a serege töredékéhez a remélt erősítés Magyarországról 6000 emberrel és 14 3fontos és 6fontos löveggel.
Február 9-én reggel 8 órakor csapataink megtámadták az ellenséget az előnyös állásaiban. Támadás és védekezés egyformán makacs volt: csapataink háromszor ostromolták meg a hidat, míg végül az ellenség meghátrált. E szorongatott helyzetben Bem a leggyalázatosabb cselt alkalmazta, amely egyszerre megfosztott bennünket minden nehezen kivívott előnytől.
Amikor ugyanis csapataink megkezdték az előnyomulást, egy ellenséges zászlóalj békezászlóval, lábhoz tett fegyverrel oldalt állva maradt és tisztjei hangosan kiáltották, hogy meg akarják adni magukat. A tüzet ezen a ponton beszüntettük, és amikor intézkedéseket tettünk a magát megadó csapat lefegyverzésére és átvételére, egy ellenséges gyalogos a közelben levő üteg parancsnokát, Hitsch főhadnagyot szuronnyal leszúrta, az áruló csapat hátulról az előnyomuló oszlopainkra lőtt, és néhány, eddig e zászlóalj által álcázott ágyú gyilkos kartácstüzet nyitott. Egy ilyen gyalázatos, áruló magatartás meglepte a csapatainkat: valamennyi megingott és csak a részlegparancsnokok energiája volt képes a rendet újból helyreállítani. Az ütközet eldöntetlen maradt, mivel az ellenség ezzel az árulással időt nyert, hogy megfelelően rendezze a sorait.
Az ellenség sok halottat veszített és nagy a sebesültek száma, azonban a mi veszteségünk is számottevő, és sajnos gyászoljuk a hős Losenau ezredesnek, a Miksa Ferdinánd könnyűlovas-ezred parancsnokának a halálát.
Az a körülmény, hogy a délután 4 óráig tartó makacs harc következtében elfogyott majdnem a teljes lőszerkészletünk, arra kényszerített bennünket, hogy megkezdjük a visszavonulást Szászvárosra, majd onnan Szászsebesre, hogy a Szászpián és Alvinc közötti előnyös állásban megvárjuk a lőszerutánpótlást.
Az ellenség távolból követett bennünket anélkül, hogy zavarta volna a visszavonulásunkat.
Tizedikén éjszaka rohammal megtámadta az ellenség a jobbszárnyunk alvinci táborhelyét (két zászlóalj Bianchi, egy könnyűlovas-század 6 darab 6fontos ágyúval), visszavetette Gyulafehérvár felé és arra kényszerítette, hogy visszavonuljon a vár falai mögé.
Egyidejűleg érkezett hozzánk a hír, hogy a székelyek 6000 fő gyalogosból, 600 lovasból és 3 ágyúból álló erővel Felsőrákoson gyülekeznek és vagy azt tervezik, hogy betörnek a kőhalmi, esetleg a medgyesi székbe, egyrészt, hogy támadást hajtsanak végre Nagyszeben ellen, másrészt, hogy megvalósítsák az egyesülést Bem seregével. Ez új művelet következményinek a lehetőség szerinti megelőzésére Szászsebesről Nagyszeben környékére vonultunk anélkül, hogy az ellenség követett volna bennünket.
Ma arról értesültünk, hogy Bem Szászsebesről a Maroson felfelé manőverezik. Úgy tűnik, hogy ez kapcsolatban áll a székelyek mozdulataival, és ha Bemnek sikerül Kolozsvárról, Besztercéről és a Székelyföldről minden rendelkezésre álló erőt Medgyes és Marosvásárhely között magához vonnia, továbbá, ha Vetter felkelővezér - mint hírlik - 4000 emberrel és 12 ágyúval csakugyan közeledőben van Magyarországról, akkor helyzetünk kritikusabbá válik, mint volt bármikor is.
Itt van tehát már a legsürgősebb pillanat, hogy az ígért segédcsapat Glaeser altábornagy úr parancsnoksága alatt gyorsan elinduljon Erdélybe, éspedig: a Marosvölgyben felfelé, ha Vetter még nem nyomult előre Déváig, ellenkező esetben azonban a hátszegi völgyön keresztül.
Az egyesülés a mi hadtestünkkel, vagy legalább egy összehangolt tevékenység kisegít bennünket a kedvezőtlen helyzetből, és nem kétséges, hogy a kombinált hadműveletek akkor a legkedvezőbb eredményt fogják szolgáltatni.
Ha még idejében érkezik a császári királyi főhadparancsnokságtól a szíves értesítés a segéderő közeledéséről a Maros-völgyön keresztül, akkor egy Szászsebes felé irányított művelettel, amelyet most az ellenség egyáltalán nem szállt meg, megkönnyítjük az egyesülést.
Puchner altábornagy

HL General Commando Temesvár, Kriegsrath, 1849. 175/K.R.
Német nyelvű, eredeti tisztázat fordítása.

89 Debrecen, 1849. február 13.

Flór Ferencnek, a magyar hadügyminisztérium egészségügyi osztályfőnökének leirata a munkácsi várparancsnokság számára. Pfeiffer János, a 21. honvéd zászlóalj főorvosa sebészeti műszerek küldését kérte. Mivel az osztály nincs ilyen műszerek birtokában, és beszerzésük oly nehézséggel jár, hogy a harcoló zászlóaljak ebbeli szükségleteit sem tudják fedezni, ezért a várparancsnokság adja át használatra a maga műszereit, vagy ha ő maga sem rendelkezik ilyenekkel, akkor valamely polgári hatóságtól szerezze be azokat ideiglenesen.

A hadügyministeri Egessegi Osztály
A munkácsi Várparancsnokságnak!
Debrecen Februar 13-án 1849.
Pfeiffer Ferenc 21-ik honvéd zászlóalj fő orvosa - február 9-én tett felirásában - sebészi műszerek küldése iránt esedezvén, a Várparancsnokság e kérelmére vonatkozólag oda utasíttatik: hogy miután jelenleg az osztály sebészi műszerek birtokában nincsen - s megszerezhetése jelen körülményekben oly nehézségekkel jár, hogy a csatákban küzdő zászlóaljak-ebbeli szüksége is alig fedezhető, utasítassék tehát a nevezett fő orvos - ezen Várparancsnokság sebész műszerei használatára - ha pedig a Várparancsnokság azt maga is nélkülözné, addig ezen sebészi műszereket a polgári hatóságok valamellyikétől ideglenes használatra /:amíg t.i. e helyről a hiány pótolható leend:/ - nyugtatvány mellett szerezze meg - továbbá -
A várbani tábori gyógyszertárban hiányzó szerek és megküldött jegyzék iránt szinte f. évi február 9-én 92.ik szám alatt tett felírása nyomán e Várparancsnokság oda utasíttatik: hogy miután innen távolabb vidékre szerek nem küldhetők, - sőt az itteni szükségletek is csak megfeszített igyekezet mellett fedezhetők, - ennél fogva - a hiányzó és kijelölt szereket a helybéli polgári gyógyszertárakból megszerezni, s illetőleg megrendelni igyekezzék - megjegyezvén: hogy az efféle rendeléseknél a polgári gyógyszerészek 30 % elengedésre lesznek bírandók. - végre
Elek alsebész ajánlata tárgyában szinte február 9-én 93-ik szám alatti felírására - e Várparancsnokságnak válaszoltatik: hogy miután fősebészi fokozatok nem léteznek, vagy jövőre létezni megszünnek, - hanem a sebészek is orvosi rangba alkalmazandók, mire azonban sebész mesteri oklevél előmutatása szükséges - annál fogva a nevezett egyén oklevelét - kire annak idejében kelő figyelem lesz fordítandó - ide felküldeni szíveskedjék. -
Osztályfőnök Flór Ferenc

HL 1848/49: 13/347.
Magyar nyelvű, eredeti tisztázat.

90 Rakamaz, 1849. február 13.

Szép honvéd hadnagy jelentése Klapka György honvéd ezredesnek a rakamazi lőszerraktár készleteiről.

Felső magyarországi tábor vezér Klapka ezredes úrnak, Miskolcon.
Hivatalos följelentés!
Azon töltvények és lőszerek mennyiségéről, mellyek a Rakamazon ki szemlélt töltvényraktárban felügyeleti kezelésem alatt, a következő kimutatás szerént találtatnak:
Először a nyíregyházai lőszertárból által szállított lőszer és töltvények u: m:
23 Rakaszban: 3fontos: éles álgyútöltvény
9 Rakaszban: 3fontos: kartács töltvény
58 Rakaszban: 6fontos: éles álgyú töltvény
3 Rakaszban: 6fontos: kartács töltvény
38 Rakaszban: 12fontos: éles álgyú töltvény
2 Rakaszban: 12fontos: kartács töltvény
1 Rakaszban: vetálgyúhoz való töltvény
5 hordóban: gyutacsos, éles gyalog töltvény
1 hordóban: csattantyús éles gyalog töltvény
23 hordóban: éles gyalog kovás töltvény
3 Rakaszban: kovás karabin töltvény
4 Rakaszban: éles kovás pisztoly töltvény
1 Rakaszban: kova
1 ládában: 60 font puskapor és 95 font ólom
Másodszor: Fensőbbi parancs következtében folyó hó február 11-én Debrecen városából szállítatván, által vettem a következő kimutatás szerént: u: m:
2000 gyucsát*
100 7fontos: töltött éles gránátot.
20 7fontos. töltött éles gránát kartácsot.
10.000 csattantyút.
200 - 12 latos
50 - 20 latos, 300 - 32 latos rövid vetálgyú töltvényeket.
A fent kimutatás szerént sorozott lőszerek s töltvények jelenleg igen nagy mennyiségben vannak kezelésem alatt Rakamazon, elannyira, hogy itt tökéletes biztosságban tartani illy nagy mennyiségű töltvénytárat, lehetetlen; lehetetlen először azon oknál fogva mivel semmi fegyveres fedezettel ellátva nem vagyok: 2-or pedig, bár önálló épületbe szorgoskodtunk helyezni töltvényeinket, de még így is csak nem a helység közepette, s azon épületben, mellyben töltvénytárunk rendezve van, minden tűzvész kiütéstől biztosítva vagyunk, mert a kevés tüzér egyéneim számából is legfeszítettebb lehetőségig a nevezett épület köze gondosan elvan látva örökkel, - mind a melett is igen félelmes helyzetben vagyok, a helységben könnyen támadható tűzvész iránt, mert ha olly tűzvészi szerencsétlenség történnék, a helység népe saját vagyonát szívesebben mentesítené - nekem pedig saját népem, tartalék osztályomban az ide csatolt /:alatti kimutatás szerint igen csekély szám és erő arra, hogy illy nagy terhű, és mennyiségű, mint egy 34 szekér rakat töltvényeket rögtön mentesíthessem.
Ezen oknál fogva hivatalosan kérem fel táborvezér úrat, méltóztassék rendelkezni az iránt, hogy ezen töltvényraktár biztosabb állomásra, és raktárba szállítassék által.
Úgy szinte bátor vagyok hivatalos kérelmemet beadni az iránt is, hogy ezen igen terhes töltvénytár felügyelőségi hivataltól - fölmenteni, és számomra, s körömben lévő művelt és harcot szomjazó egyének számára üteget adatni méltóztassék.
Kelt Rakamazon, február 13-án 849.
Szép hadnagy
A honvéd tüzérség tartalék osztály parancsnokságának!
Miután az itteni ütegek tisztekkel eléggé ellátván, s mivel ön itt nélkülözhető, jelen alkalmazásában pedig nélkülözhetlen, kérelme nem teljesíthető.
Azon pontra vonatkozólag, hogy a lőszer tartaléknak nincs alkalmas helye Rakamazon, meghagyom, hogy Tokaj városa hatóságát szólítsa fel e részben egy alkalmas helynek kiszemelésére; s ezután a lőszertárt Tokajra szállítsa.
Nyárád, februar 15-én 849.

HL 1848/49: 13/349.
Magyar nyelvű, eredeti tisztázat.
* Gyutacs.

91 Debrecen, 1849. február 14.

Mészáros Lázár magyar hadügyminiszter utasítása Jocksmann Károly honvéd tüzérszázadosnak Munkácsra. Sürgeti, hogy legfőképpen 3 és 6fontos űrgolyókat gyártasson a felállítandó röppentyű ütegek számára. A különböző vasgyáraknál található vas lőszerkészleteket szállíttassa azonnal Nagyváradra.

Hadügyminister
Jockschmann tüzérszázados úrnak
Debrecen Február 14-én 1849. Munkácson.
Százados úrnak 1ső szám alatt kelt jelentéséből meg győződött a hadügyministerium, hogy nagyszerű feladatának pontosan és oly eréllyel fog meg felelni, minőt a jelen körülmények igényelnek.
Mindazonáltal a tüzérség főparancsnokságának Nagyváradról legújabban tett jelentése következtében nem múlaszthatja el a hadügyministérium újra sürgetni, hogy a munka meg kezdetésében figyelmét legfőkép a 3 és 6fontos űrgolyókra fordítsa, minthogy a fel állítandó röppentyű ütegek azokat veszik leg sürgősebben igénybe.
Újíttatik hasonlóképen azon utasítás, hogy a vasműgyárak beutazását a legsietősebben tegye meg és az azoknál találandó vas lőszerkészleteket azonnal N. váradra szállíttassa. E tekintetben figyelemre méltatandó azon körülmény, hogy a tüzérség főparancsnokságának jelentése szerint a kartács szelencék készen vannak, de a 3 és 6latos sörétek azokhoz teljesen hiányzanak, mellyekből azonban, minthogy ezekre nézve a máramarosi és bereghi vasgyáraknál már mintegy 3 héttel ez előtt intézkedés történt róla, - több helyen meglehetős mennyiségű készleteknek kell létezni, miért is azokat rögtön N. Váradra szállíttatni el ne múlassza.
Továbbá figyelmeztetik százados úr, hogy ne egyedül a munkácsi, vagy bármely vasgyárhoz kösse működése körét, hanem annál inkább megfelel a várakozásnak, minél több vasgyárat vesz igénybe.
Végre, mi pénzszükségleteit illeti - azokat havonként beadandó számadás mellett, a leg közelebbi álladalmi pénztárból a helybeli kormány biztos utalványozásával mindenkor fölveheti.
Mészáros Lázár

HL 1848/49: 13/431.
Magyar nyelvű, eredeti tisztázat.

92 Kolozsvár, 1849. február 15.

Csány László kormánybiztos értesíti a lakosságot Bem február 9-i piski győzelméről, valamint arról, hogy Stutterheim dandárát 10-én a gyulafehérvári várba kergette.

Hivatalos értesítés folytán tudatik a közönséggel:
Bem tábornok megverte az ellenséget.
Kemény alezredest elküldé elegendő erővel, a tábornok, még a Vízaknai csata előtt, hogy a Halmágy felől jövő segítséggel, 2500 emberrel csatlakozzék - ez végre is hajtatott. A tábornok Déva felé húzódva a Piskii hídnál találkozott a Halmágy felől jött erővel. A sereg egy részét Kemény alezredes parancsnoksága alatt a Piskii hídnál hagyta, maga Dévára bement. Az ellenség seregeinket megtámadta - seregeink egyesültek s más fél napi kemény csata után az ellenség megveretett, Alvinczen túl kergettetett, s olly zavarba hozatott, hogy az ellenségnek egy része Szebenbe, másrésze Fejérvárra vonult.
Bem tábornok seregével Váradjánál felhúzódva Megyesre ment, hogy magát a székelyekkel összekösse. A közlekedés a táborral helyre van állítva.
E szerint Bem tábornok, ki a sereg átvétele s hadi működései megkezdése óta, csak nem mindég győzelemről győzelemre vitte a magyar seregeket, nem sokára visszaszerzi Erdély földúlt nyugalmát - a bűn fészkéit beveendi, s akkor a Magyar álladalom, a reactio gaz bérencei s az általok fölizgatott buta nép által okozott sajgó sebek orvoslását fogja föladatának tekinteni.
Kolozsvártt febr. 15-kén 1849.
Csány László m. k., az egyesült Magyar és Erdélyország teljhatalmú országos biztosa

HL 1848/49: 52a/68.
Magyar nyelvű nyomtatvány.

93 Eger, 1849. február 17.

K. Dani Kállay Ödönhöz intézett levelében beszámol az osztrákok szolnoki helyzetéről.

Kállay Ödön képviselő s kormánybiztos úrnak
Debrecén-ben Német utca Nr. 1813.
Eger, február 17-én 1849.
Édes Ödönöm!
Röviden tudósítlak a Szolnoki állásról, ím legelőször is a szolnoki rajzterv.
A. Az úgynevezett vár egy régi zárdaforma épület, mely az ellenség által leromboltatott, s a kertről a mezőre vezető földön sánc van, hol álgyúk fognak állani.
B.Tisza mentében fölhánt hosszú sánc melyről a Szolnoki Szandai utat sackba tartja ez tart a C.-ig.
C. Itt az utat Ottinger a töltést egy ölnyi szélességnyire keresztül vágatta.
D. A szolnoki újonnan fölállított híd.
E. Egy másik a töltésen álló híd.
F. Fasor, fűzekből, miket Ottinger egészen kivágatott.
G. A szolnoki töltés mely Szandai csárdáig vezet.
H. A városban lévő egy híd, mely a Tisza egyik árkán át vezetett, ez leszakadt, s ottan igen sok, krb. 16. vonó marha elveszett.
I. A kolostor.
K. Út, mely Rékas felé vezet.
Ezekből világos, hogy az ellenség a támadástól fél, azonban oldalról t. i. Rékas balról és Cibakházáról jobbról megtámadható.
Ereje az ellenségnek következendő:
Szolnokon:
Gravemont vezérlete alatt állnak:
egy ezred János dragonyos.
egy zászlóalj vadász.
két zászlóalj horvátok.
két zászlóalj sorkatona, olasz.
12 ágyú.
Szolnok-Abonyban:
Két lov. ezr. Hardegg 7-ik és Wallmoden
6.-ik számú két zászlóalj horvátok.
6 ágyú.
Cegléden
1 ezr. könnyű lovas /:chevaux legers:/
2 zlj. horvát és sorkatona lengyel.
6 álgyú.
Megjegyzésre méltó, hogy a tüzérség mely többnyire német s olasz az első alkalommal kész volna átmenni, ha látná, hogy körül van fogva. - A Horvátok sírnak, hogy megcsalta őket Jellačić, de emellett lop, mint a szarka, csak a cseh kutya a polyák pedig buta, e sereg Öttinger alatt van s egészen le van hangolva, nyíltan beszélik, hogy ők ide mészárszékre vannak küldve, s igen megcsigázottak.
Kőrös, Kecskemét, Ladány és az egész Jászság megtagadott minden élelmezést. - holnap után írandok néked. Élj boldogul, ölel tisztelő barátod
K. Dani
E levelet Almási-nál írom, s az ő pecsétjével pecsételek.

HL 1848/49: 14/62a.
Magyar nyelvű, eredeti tisztázat.
KAW SchA AFA KiU 142. 1849 - 13 - 30.

94 Kerecsend, 1849. február 20.

Földváry Károly honvéd őrnagy, a 43. zászlóalj parancsnoka jelenti a Dessewffy-dandár parancsnokságának Maklárra, hogy lovas előőrse Kápolnán van. A vidék népe értesíti az ellenség minden mozdulatáról. Hír szerint az osztrákok Hatvanban állást akarnak foglalni és ott vonják össze az erőiket.

Honvéd 43. zászlóalj parancsnoksága
A tisztelt Dandár parancsnokságnak, Maklárra
A vissza küldendő 2 század és 2 ágyú aránti rendeletet örömmel vettem, megérkezésöket várom.
A cirkálat elővigyázat, őrködés a legnagyobb óvatossággal megyen. Kápolnán lovas előőrségem van s a vidék népe részemen, annyira, hogy az ellenség mozdulatait mielőtt megrohanhatna 2 órával előbb megtudom.
A cirkálatnak semmi eredménye nem volt, semmi újság nem történt. Történetesen tudtam meg annyit egy pestről jött utastól, hogy az ellenség Hatvanban állást akar venni magának s oda segítséget vár még.
Ezutánni tudósításaimot Egerbe küldendem szorgalmatosan.
Kerecsenden, Február 20-án 1849.
Földváry őrnagy

HL 1848/49: 14/224
Magyar nyelvű, eredeti tisztázat.

95 Debrecen, 1849. február 23.

A magyar hadügyminisztérium leirata a debreceni térparancsnokságnak, amelyben Petőfi Sándor 28. zászlóaljbeli honvéd százados lemondását elfogadták. Az elbocsátó oklevelet azzal a meghagyással küldik meg, hogy adják azt át neki.

A hadügyministerium
A debreceni térparancsnokságnak
Debrecen, Február hó 23-án 1849.
Petőfi Sándor 28-ik zászlóaljbeli százados úrnak lemondása elfogadtatván, elbocsájtási oklevele ezennel megküldetik a helybéli térparancsnokságnak azon meghagyással, hogy azt nevezett Petőfy Sándor úrnak kezéhez szolgáltassa.
Mészáros Lázár

HL 1848/49: 14/459.
Magyar nyelvű, eredeti tisztázat.

96 Eger, 1849. február 23.

A felső-tiszai hadtest parancsnoksága javasolja a magyar hadügyminisztériumnak, hogy a Zanini ezred zászlóalja vegye fel az olasz légió elnevezést.

Feltiszai 1ső tábor parancsnoka
A magyar hadügyministeriumnak
Eger február 23án 849.
A parancsnokságom alatti táborba osztatván be a Zanini olasz ezredbeli (sic!) zászlóalj, célszerűnek látám régi elnevezését korszeresíteni, s azt "olasz legio" címmel felcserélni.
Mit azon kéréssel van szerencsém a tisztelt ministeriumnak tudtára adni, hogy ezen általam tett változást kegyesen jóváhagyni, s ahoztartás végett az illető parancsnokságokat is utasítani méltóztassék.

HL 1848/49: 14/469.
Magyar nyelvű, eredeti fogalmazvány.

97 Tiszafüred, 1849. február 23.

Dembiński Henrik honvéd altábornagy levele Répásy Mihály honvéd tábornoknak, melyben megmagyarázza, mi idézte elő, hogy a február 17-i és 19-i parancsai nincsenek egymással összhangban. Hogy a jövőben ne kételkedjék tervei helyességében, szokásától eltérően, ismerteti a kápolnai csatát megelőző hadműveleti terveit és a csapatösszevonásokat.

A hadsereg-főparancsnoktól!
Répásy tábornok hadtestparancsnok úrnak, Kenderesre
Éppen megérkezve a Tisza-part megerősítésének* a megszemlélésére, egyúttal válaszolok az ön február 20-i 19/B. számú kenderesi levelére, melyben akként nyilatkozik tábornok úr, hgoy az e hó 17-i utalásaim nincsenek összhangbn a 19-i parancsaimmal. Meg kell magyaráznom önnek, hogy az első akkor készült, amikor Asbóth alezredes a hadosztályával még itt volt, az utóbbit azonban az a körülmény idézte elő, hogy a mondott alezredes urat 5000 emberrel - tudtom nélkül - Újvárosra rendelték! Ezáltal a korábbi elképzelésem, melynek célpontja Szolnok volt - valamint az Ön Madarasról Kenderesre irányuló hadmozdulata miatt is - jelentős változást szenvedett. Habár a hadműveletek kivitelezése csupán és mindig a vezénylő tábornok titkát kell képeznie, most az egyszer (és hogy kételyeinek a jövőben véget vessek), megmagyarázom önnek megmásított parancsaim okát! Értesülve arról, hogy Schlik altábornagy megnövekedett haderejével Miskolc felé nyomul előre és már elérte Putnokot, minden esetlegesség megelőzése érdekében magamhoz kellett vonnom a Görgei hadtestet, amely rendkívül gyenge (ez azonban kizárólag az ön tudomására szolgáljon), és ezért számításaimban haderőként nem felel meg.
Eközben azonban sajnos - miként ezt gondoltuk - hadmozdulataink végrehajtásához közvetlen parancsokat kellett adnom a Görgei-hadtest egyes hadosztályai számára, amelyeket Görgei tábornok úr nem olyan mérséklettel fogadott, amilyeneket egy belátó katonától várnom lehetett volna. Parancsok küldése azonban elkerülhetetlenül szükséges volt, mivel megmutatkozott, hogy a Szentpéterre érkező csapatok - ahol azokat összevontam - egy órás késése a Görgei-hadtestet a teljes felmorzsolódás veszélyének tette volna ki, és azután Miskolc is ellenséges kézbe került volna. Mivel azonban az ellenség most általam arra kényszerült, hogy visszavonuljon és Eger látszott a pontnak, ahová fordulni fog, ez a körülmény tette szükségessé a Klapka ezredesnek megparancsolt hadmozdulatot, valamint az önnek, tábornok úr adott parancsot a lovasság** áthelyezésére Madarasra. Ez összhangban van az egész hadműveleti tervemmel, amely ön előtt idővel majd tisztán fog megmutatkozni. Nem áll szándékomban a meglevő hadtestek szétszakítása, még kevésbé akarok beavatkozni a parancsnokok szolgálati jogába, mindazonáltal nem szabad ezzel az általánosnak károsodnia, amit főképpen az a haszon nélküli és veszélyt hozó időveszteség okozhatna, ha parancsaimnak először kerülő utat kellene megtenniük azáltal, hogy azokat a hadosztályparancsnokok a hadtestparancsnokok útján kapják meg. Ezzel, úgy gondolom, meglehetősen átfogó magyarázatot adtam önnek, tábornok úr, a katonai szándékaimról, nem mulaszthatom el azonban megjegyezni, hogy ennek az elsőnek és az utolsónak kell lennie, mert, mint már említettem, a hadművelet titka fél győzelem, és ön, régóta szolgáló és érdemteljes tisztként, akit olyannyira nagyra becsülök és dícséretreméltó tulajdonságaiért teljes elismeréssel adózom, egyet fog velem érteni abban, hogy csak ártalmas lehet, ha a fő tervekről és vállalkozásokról teljes felvilágosítást kellene adni. A háborút olyannak tekintem, mint a sakkjáték, és lépéseimet titokban tartom. Az eredmény azonban meg fogja önnek mutatni, hogy mindig az általános érdeket tartom szem előtt, és eszerint fogok cselekedni. Ezért a jövőben is tétovázás nélkül a leggyorsabban engedelmeskedjék a rendelkezéseimnek, ami az egész sikeréhez a legtöbbel fog hozzájárulni! Éppen most kaptam meg az ön 22-i 50. számú levelét, amelyet tudomásul veszek és közlöm önnel, hogy Klapka ezredes Egerben van, hadtestének egy hadosztálya azonban Makláron áll. Ön azonban cselekedjék teljesen a 19-i rendelkezésem szerint, azonban ne vonja magához az egész gyalogságot, mivel az ellenség Szolnok felől egy színlelt hadmozdulatot tehetne, hogy innen elvonja a figyelmünket; sőt tanácsos lesz gyalogsága egy részével egyesített hadmozdulatainkat álcázni, amit a körülményeknek megfelelőn az ön katonai megfontoltságára bízok! Görgei tábornok a hadtestével ma Mezőkeresztesre és környékére érkezik, ezáltal rövidesen az egész haderő itt koncentrálódik. Hadmozdulatairól tájékoztassa ön Vécsey tábornokot és egyúttal közölje vele, ha az ellenség netán túlerővel szorongatja, vonuljon vissza Egerbe, fő figyelmét azonban a Debrecenbe vivő út fedezésére kellene fordítania.*** Ezt olyanformán értem, hogy mind a Debrecenbe, mind a Husztra**** vezető utakat szemmel kell tartani. Ezért Vécsey tábornoknak a Debrecenbe vezetőt, önnek, tábornok úr, azonban az ide vivőt kellene fedeznie, ami a legkönnyebben úgy valósítható meg, ha egyesülten***** használják a térséget, amely az egymást elválasztó két út között terepként adódik!***** Remélem, hogy Damjanich tábornok is megkezdte már az előnyomulását Törökszentmiklós felé!
A Kunhegyesen lévő utászszázadra nagy szükség van itt, mivel az elsáncolásokat mindenképpen be kell fejezni. Rendelje őket tábornok úr ezért ide, és hozasson el minden munkaeszközt, így lapátot és csákányt******, mivel az itteni pont állandó fő támaszunk marad, amennyiben a tokaji átkelőhelyet mindig figyelni kell, és valamennyi lehetséges szándékkal szembe kell szállni.*******
Dembiński Henrik hadtestparancsnok, fővezér, altábornagy

HL 1848/49: 14/473.
Német nyelvű, eredeti tisztázat fordítása.
Egykori bécsi jelzet: KAW 182. fasc. 1849 - 2 - 38.
* Az eredeti szövegben nyilván tollhiba folytán Befestigung helyett Bestefigung áll.
** A szó az eredeti szövegben nem olvasható tisztán, valószínűleg: Reiterei.
*** A *** és ***** közötti rész betoldásként a 3. lap szélén található.
**** Az eredeti szövegben a helységnév nem olvasható tisztán. Feltehetően: Huszt.
***** Az iratban kétszer aláhúzva.
****** Nehezen olvasható szó, valószínűleg: Krampen.
*******Az eredeti szöveg első oldalán ceruzával írva, más kézírással a következő megjegyzés áll: Zur Darstellung Schliks im Februar und zur Schlacht bei Kapolna d. h. v. Februar.

98 Eger, 1849. február 27.

Beőthy György őrnagy, a 26. honvédzászlóalj parancsnoka jelenti Klapka György honvéd ezredesnek Szalókra, hogy a szalóki völgyben háromszor visszaverték. Egerbe vonult.

Honvédsereg 26. zászlóalj
A Felső m. o. hadsereg főparancsnokságának, Szalókon
Eger, február 27-én 849.
A szalóki völgyben háromszori előnyomulás alkalmával mindannyiszor visszavetettem még pedig harmadszor annyira, hogy egy meredeg hegyen által vonulásommal menekedhettem meg a tirolisokkal együtt, a honnan is azon rendelett következtében, hogy Egerbe összegyülendünk, ide vonultam, ennek folytán alázatosan kérem a főparancsnokságot, méltóztatna vélem további teendőimet tudatni, egyszersmind e zászlóaljnak társzekerei hova indulandjanak.
Beöthy György őrnagy

HL 1848/49: 15/230.
Magyar nyelvű, eredeti tisztázat.

99 Kápolnai főhadiszállás, 1849. február 27.

Herceg Windisch-Grätz tábornagy jelentése az uralkodónak a kápolnai csatáról.

A Gyöngyösről keltezett tegnapi legalázatosabb felterjesztésem folytatásaként sietek felségednek a legmélyebb hódolattal jelenteni,hogy gróf Wrbna és herceg Schwarzenberg altábornagyok tegnap délután Gyöngyösről Kápolnára és Árokszállásról Kálra előrenyomuló oszlopai Kápolnától egy óra járásnyira délután 2 óra tájban az ellenségbe ütköztek, amely a bal szárnyával Kál előtt állott, megszállva tartotta a Kál és Kompolt közötti erdőt, és felállása a Kápolnáig vezető gyöngyösi főúton túlig terjedt ki. Gróf Wrbna altábornagy - amikor az első ágyúlövések az oszlopainál hallhatókká váltak - a maga részéről is megtámadta az ellenséget, amely jelentős haderővel bontakozott ki. Az ellenségnek kezdetben az volt a szándéka, hogy a bal szárnyunkat fenyegesse, amennyiben egy erdős magaslatot foglalt el, amelyet két zászlóaljjal szállt meg. A 6. vadászzászlóalj egy százada azonban Feldeck százados parancsnokságával - támogatva az István főhercegről elnevezett gyalogság két századától - erőteljes szuronytámadással kivetette innen és megszállta e fontos pontot. Salis őrnagy eközben egy gránátszilánktól megsebesült.
Ezután a centrumunkat kísérelte meg az ellenség áttörni a túlsúlyban levő lovasságával, és két huszárezredet rendelt ki, hogy behatoljon a két oszlop közé. Bacelli őrnagy parancsnokságával négy Civalart ulánus század, - amely éppen egy tömegben álló gyalogzászlóaljat ugrasztott szét - ritka elszántsággal megelőzte ezt a támadást, és a Kress-könnyűlovasok egy szárnya által támogatva, - amely csodálatraméltó rendben és precizítással egy egész huszárosztályt rohamozott meg - nagy veszteséggel visszavetette az ellenséget.
A mi részünkről Weissenthurn hadnagy és 6 ulánus esett el, az ellenség részéről pedig 60 halott és súlyosan sebesült maradt a csatamezőn.
Ezután az ellenség valamennyi ponton visszahúzódott; Kápolnáig és Kálig követtük, ahol a beálló sötétség véget vetett a csatának. Schlik altábornagynak, aki hadtestével már e hó 25-én megérkezett Pétervásárra, még tegnap este Verpelétig kellett volna előrenyomulnia, hogy egyesüljön a fősereggel. Nem tudta azonban elérni ezt a pontot, mivel a Sirok előtti szorost az ellenség által megszállva találta, és ezt, mivel sok előnyt nyújt a védekezéshez, csak egy dicsőséges ütközettel tudta birtokába venni.
Eközben beköszöntött az éjszaka, amelyet a hadtest ebben az állásban töltött. Ma reggel folytattam a támadást, miután a balszárnyon is értesültem Schlik altábornagy közeledtéről az abból az irányból leadott élénk ágyútűz által.
Schlik altábornagy Verpelétig űzte maga előtt az ellenséget, ahol ez utóbbi befészkelte magát és makacs védekezést fejtett ki.
A helységet mindazonáltal a Kriegern-dandár rohammal elfoglalta, miközben különösen a 2. Latour-zászlóalj tüntette ki magát a leghősiesebb módon. Az ellenség gyors futásban vonult vissza a magaslatokra, egy osztályt hegyi harcban Eger irányába vetettünk vissza, a nagyobbik rész azonban a centrum felé fordult, amelyet a Wyss-dandár kivetett Kápolnáról, és a főúton Miskolc irányába vonult vissza.
Az ellenség különös fontosságot látszott tulajdonítani Kápolnának, mivel kétszer is megkísérelte, hogy ezt újból elfoglalja. Mivel azonban nem sikerült neki a felállított ágyúk által a Wyss-dandárt onnan elűznie, és mivel a Colloredo-dandár eközben az azonos magasságban fekvő Debrő faluig nyomult előre, ami által veszélyeztette az ellenség rohamoszlopának a jobb szárnyát, igyekezett a magaslatokon keresztül visszavonulni.
A jobbszárnyunkon Schwarzenberg altábornagy Kálig nyomult előre, és ezt a falut rohammal vette be. A kitérő ellenséges haderők, amelyek jelentős tüzérséggel, mintegy 120 ágyúval voltak ellátva, a maklári állásokba húzódtak vissza. Egy órányira Kápolnán túlig követtük őket, amikor a beköszöntő sötétség véget vetett az üldözésnek.
E kétnapos csata során minden ponton tetemes túlerőben lévő ellenséggel volt dolgunk, csupán csapataink kitűnő szellemének és hősiességének, a tábornok urak célszerű vezetésének és bátor tüzérségünk hatásos tüzének tudható be mindenütt a számszerű fölény túlszárnyalása.
Mivel még nem érkeztek meg a kiterjedt harcvonal minden pontjáról a jelentések, a veszteségeket a két fél részéről számokban még nem tudom pontosan megadni.
Az ellenség vesztesége leglább 200-300 halott, továbbá 900-1000 foglyot ejtettünk, köztük 15 tisztet, és egy zászlót zsákmányoltunk.
A mi veszteségünk nem jelentős. Gyászoljuk a Porosz herceg vértesektől Zyllov kapitány halálát, Schulz hadnagyot a 2. vadászzászlóaljból, sajnáljuk a sebesültek közül Lauer századost a Latour-gyalogságtól, Uehtritz kapitányt és Hofmann főhadnagyot a porosz vértesektől és Weckbecker századost a 2. vadászzászlóaljból.
Kápolnai főhadiszállás, 1849. február 27.
Herceg Windisch-Grätz sk. tábornagy

HL 1848/49: 16/122.
Német nyelvű, korabeli másolat fordítása.
KAW SchA AFA KiU 179. fasc. 1849 - 3 - ad 33.

100 Nagyszeben, 1849. február 28.

Puchner cs. kir. altábornagy értesíti Rukavina altábornagyot: március 1-jén elhagyja Nagyszebent, 3-án Medgyesnél megtámadja Bemet, majd Marosvásárhelyre vonul. Kéri a Maros-völgy Zaránd megye felőli bejáratainak elzárását.

Az erdélyi hadtestparancsnokságtól
Báró Rukavina
császári királyi altábornagy, titkos tanácsos és bánáti vezénylő tábornok úrnak ... Temesváron.
Nagyszeben, 1849. február 28-án.
Bem felkelő-főnök Medgyessel és Segesvárral megszállta a Küküllő-vonalat, s ezáltal nemcsak a Szászföldet szipolyozza ki nagy hadisarcok által, hanem egyesül és megerősödik a felkelő székelyekkel is, majd ezt követően újólag megkísérelheti a Brassó és Nagyszeben elleni tervei megvalósítását.
Mivel a csapataimat a lehetőségekhez képest már összevontam és azokat a legutóbbi fáradságokat kipihenve újból ütőképes állapotba helyeztem, szándékom a Küküllő-vonal hatalomba vétele. E célból március 1-én teljes erőmmel, 7000 emberrel útnak indulok innen, 3-án megtámadom Medgyest, majd utána Erzsébetvároson keresztül és Segesvár elfoglalásával Marosvásárhelyre nyomulok előre, hogy Bem erőinek központját szétugrasszam.
E művelet némiképp biztonságos végrehajtásához rendkívül szükséges lenne a Maros-völgy Erdélybe vezető bejáratainak a biztosítása Zaránd megye felől, mivel ezzel az előnyomulásommal a nagyszebeni szék az ottmaradó jelentéktelen orosz helyőrség kivételével teljesen védtelenné válik és minden lehetőségnek ki lesz szolgáltatva.
Ezért sürgősen arra kérem excellenciádat, hogy gróf Leiningen vezérőrnagynak az erdélyi határhoz való előnyomulásakor adjon utasítást, hogy e célból szárnyam biztosítására tegye meg a szükségeseket.
Eközben bátorkodom megjegyezni, hogy a hátszegi és a facseti völgyben álló csapatoknak a Maros-völgybe, Dobrára és Dévára történő előretolása által a zámi és a gyalui szurdokok védelmével új terület nyílnék a rendkívül tevékeny és energikus Czernaevic százados tettereje számára.
Emellett biztonságos összeköttetést is lehetne teremteni a Maros-völgyben Szászvároson és Szászsebesen keresztül, és a Gyulafehérvár-Nagyszeben és a Küküllő-vonal közötti teljes szakaszt hozzáférhetetlenné lehetne tenni minden ellenséges támadással szemben, annál is inkább, mert Hunyad és Zaránd megye román lakosságának jó szellemét is fel lehetne használni.
Puchner altábornagy

HL General Commando Temesvár, Kriegsrath, 1849. 222/K.R.
Német nyelvű, eredeti tisztázat fordítása.

101 Debrecen, 1849. március 1.

A magyar hadügyminisztérium eljárási rendszabálya a hadsereg fegyelmi ügyeiben.

Eljárási rendszabályok
Miután a honvéd zászlóaljak és huszár ezredek, a rendes gyalog és huszár ezredekkel egyenlő lábra állítatván, egy magyar hadsereggé olvadtak, ennélfogva az országos nemzetőrségi hadi tanács által múlt 1848-ik évben a honvédseregre nézve kiadott hadi bűnvád perekbeni eljárási rendszabályok 15. §. által megállapított azon különbség, mellyszerint a honvédek az őrmestertől kezdve lefelé csupán csak katonai vétkekért itéltetnek katonai törvényszék által el, önként megszűnik.
Mihezképest a múlt 1848-ik évi decemb. 2-ról 9055/968 hüt sz. a. kelt rendelet kapcsában, a fő hadkormányok útján közhírré tett, e ministerium meghagyásából, az országos nemzetőrségi tanács által múlt 1848-dik évi november 29-ről 8992/288 nőt sz. a. kiadott eljárási irányt adó szabályok némi módosításokkal, a hadseregre nézve eszközlendő eljárást illetőleg ezennel ujólag kiadatván közhírré tétetnek.
A hadsereg fegyügyei, a gyakorlatban lévő törvénycikkelyek alapján következő eljárási szabályok szerint kezelendők u. m.
1-ső §. a jelen háborús viszonyok természete a hadi fegyelem fentartása végett minden tekintetben szigorú eljárási módot, és pontosságot igényelvén; ennélfogva a múlt 1848-ik évben a honvéd seregre nézve kiadott bűnvád perekbeni eljárási szabályok 15-dik §.-ban azon kivétel: "hogy a honvéd seregbeli katonaság őrmestertől lefelé, csak csupán katonai büntényekért itéltetik el, katonai törvényszék által" teljesen megszüntetvén, ezentul kivétel nélkül minden a magyar hadseregben szolgáló egyén - míg a béke helyre nem áll, és az országgyűlés másképen nem rendelkezik - akár katonai, akár köz vagy polgári bűntényekért, a feltörvényszék szigorú ellenőrködése mellett a katonai törvényszékek fognak ítélni.
2-dik §. Őrmestertől lefelé, bármelly magyar hadseregbeli egyén ellen lefolyt ollyan bűnvizsgálati perek, mellyekben a múlt 1848-ik évi october 6-kán kiadott fegyhatalmi szabályok 14-ik §.-usa szerint a büntetés öt évi fogságot túlhaladólag, vagy halálra mondatik ki, eredetben az itélettel és a vizsgálat alapját tevő irományokkal együtt az itélet kihirdetése előtt, felülvizsgálás és helybenhagyás végett a katonai feltörvényszékhez küldendők be. -- Továbbá
a rögtön itélőszéki eljárás útján lefolyt perek mindazáltal eredetben, a vizsgálat alapját tevő irományokkal együtt pedig csak az itélet végrehajtása után legyenek felülvizsgálat végett a feltörvényszékhez beküldendők.
3-dik §. A honárulási, hamis pénz verési, közhitelű papírosok meghamisítása és párviadali büntényekért inditott, úgy minden részrehajlatlan katonai bíróság előtt lefolyt, és azon perek, mellyeknél ámbár az ítélet halálra szól, megkegyelmezési okok fordulnak elő, szinte kivétel nélkül, valamint a legsúlyosb bűntények legközelebbi megkisértését tárgyazó perek is, melyekre a hadi törvények nyilván halálos bűntetést rendelnek, - az ítélet kihirdetése előtt a 2-ik §.-ban mondott végre a feltörvényszékhez felterjesztendők.
4-dik §. A törzstisztek- és századosoktól lefelé minden főtisztek felett, a tábori hadosztályok, és a hadmegyei főparancsnokságok gyakorolják a törvényes vizsgálat és hadi törvényszékek megrendelési jogát; azonban az ezek ellen lefolyt per a vizsgálat alapjául szolgáló irományokkal, és az itélettel együtt az itélet kihirdetése előtt hasonlóképen felülvizsgálat és megerősítés végett a feltörvényszékhez terjesztendő fel. -
5-dik §. Az önálló parancsnoksággal felruházott törzstisztekre nézve pedig a tábori főparancsnokok a fővezérségnek teendő előleges bejelentés után a tudomásukra jött bűntényeket a feltörvényszéknek körülményesen feljelentik, a honnan azután a bűntény minőségéhez képest a további törvényes vizsgálat, és a hadi törvényszék megtartása elrendeltetik: az illyen lefolyt bűnvádper azután felülvizsgálat és az itélet megerősítése végett hasonlóképen az itélet kihirdetése előtt eredetben a feltörvényszékhez terjesztendő fel.
6-dik §. A katonai fel- és legfelsőbb törvényszékek mindennemű végzései, határozatai s rendeletei - kivévén a kegyelmezési rendeleteket - az illető elnökök által aláírva adatnak ki, azért is mind katonai,mind polgári hatóságok azoknak foganatot szerezni tartoznak.
7-dik §. A fel- és legfelsőbb katonai törvényszékek hatásköréhez tartozván a hadseregre nézve gyakorlatban lévő törvényes eljárásokat illető utasítások, és irányadó rendszabályoknak minden előforduló esetekben leendő kiadása, azért minden a hadbíróságok előtt fenforgó kétes esetekben egyedül onnan szorgalmazandó a felvilágosítás.
Kelt Debrecen Martius 1. 1849.
Hadügyminister Mészáros Lázár, m.k.

HL 1848/49: 52a/85.
Magyar nyelvű nyomtatvány.
KAW SchA AFA KiU 182. 1849 - 3 - 1.

102 Tiszafüred, 1849. március 2. este 1/2 10 óra

Dembiński Henrik honvéd altábornagy leirata Répásy Mihály tábornoknak Poroszló feltétlen megtartásáról.

A középhad főparancsnoksága
Répásy tábornok úrnak!
Tábornok úr! Görgei tábornok csodálatra méltó levele, amelyben közli önnel Poroszló kiürítését, mivel az ellenség vélhetően erősebb nála, a következő rendeletek meghozatalára késztetett.
Azonnal írtam Görgei tábornoknak, hogy Poroszlót személyes felelőssége terhe mellett ne ürítse ki.
Ön írjon azonnal Hertelendy alezredesnek, hogy menjen el Görgei tábornokhoz és kérdezze meg tőle: engedelmeskedik-e Poroszló megszállására vonatkozó parancsomnak, vagy folytatni akarja-e a számára meghagyott hadmozdulatot?
Abban a végső esetben, ha Görgei tábornok nem teljesíti a parancsomat, hanem Poroszlót, mindenáron ki akarja üríteni, kérje meg, hogy addig tartsa azt, amíg más csapatok fel nem váltják. Hertelendy alezredes azonnal közölje egy huszár által vágtában a tábornok válaszát.
Szekulits alezredest azonnal értesíteni kell, hogy ehelyütt állomásozó legénységét tartsa készültségben, anélkül azonban, hogy kivonulna.
Hadtestének maradékát értesítse tábornok úr, hogy ez a legénység holnap korán induljon útnak ide.
Mihelyt Szekulits menetkész lesz, tájékoztasson róla, mivel személyesen fogok Poroszlóra menni.
Az utásztörzs parancsnokát küldje el hozzám tábornok úr oly gyorsan, ahogyan csak lehet.
Hertelendy alezredessel közölje tábornok úr, hogy abban az esetben, ha az ellenség megtámadná Poroszlót, 38 ezer embert tudunk vele szembeállítani.*
Dembiński Henrik altábornagy

HL 1848/49: 15/503.
Német nyelvű, eredeti tisztázat fordítása.
Egykori bécsi jelzet: 182. fasc. 1849 - 3 - ad2.
*Az első oldal felső bal szélén a következő megjegyzés található: Zur Hauptarmee nach der Schlacht bei Kapolna.

103 Főhadiszállás Medgyes, 1849. március 4.

Puchner cs. kir. altábornagy jelentése Windisch-Grätz tábornagynak Budára a március 2-3-i, Bem elleni medgyesi csatájáról, valamint a további hadműveleti terveiről.

Az erdélyi hadtestparancsnokságtól
Főméltóságú herceg Windisch-Grätz császári királyi tábornagy úrnak és főparancsnoknak ... Budán.
Főhadiszállás Medgyes, 1849. március 4-én.
Abból a célból, hogy gátat vessünk az ellenség pusztításainak, aki a nyomasztó pénz- és élelmiszer-rekvirálások által a szász kerületet a teljes romlással fenyegeti, továbbá, hogy elnyerjük a Küküllő-vonalat és kedvező körülmények esetén továbbnyomuljunk Marosvásárhely felé, végezetül, hogy a Besztercére előrenyomult Malkovski altábornagy hadtestével összeköttetést teremtsünk, az itteni mozgó csapatok Van der Nüll dandárával az előző hó 28-án Szelindekre, március 1-én Nagyselykre, 2-án Szászegerbegyre és Asszonyfalvára mentek, ahova 3-án a Stutterheim és Kalliany két dandárából álló fő hadtest utánanyomult. És miután az első dandárok március 2-án elővédharcot vívtak, a következő napon pedig a három dandárral egyesülve három állásból kiszorították az ellenséget, amely azokat Kapus előtt, az ekemezői kocsmánál és Medgyes előtt fokozatosan vette fel, kénytelen volt 300 fő halottat és sebesültet, valamint 85 hadifoglyot veszítve Marosvásárhely felé hátrálni. Ezen az útvonalon - miután az itteni hadtest 4-én reggel elfoglalta Medgyest - egy lovasosztály, egy gyalogzászlóalj és két ágyú üldözte az ellenséget Bussek alezredes parancsnokságával, aminek az eredményét később jelentem.
A hadműveletek folytatásának iránya részben az ellenség visszavonulási műveleteitől függ, jóllehet a helyzet jelenlegi állásánál Segesvárra szándékozunk vonulni, hogy ezt a széket felmentsük a hűtlen székelyek inváziójától és, hogy elvágjuk őket Bem Marosvásárhelyen levő felkelő seregétől, s ezután az utóbbit kivessük Marosvásárhelyről, hogy újból megteremtsük az összeköttetést a Malkovski-hadtesttel és Urban ezredessel, valamint Bukovinával. Ha sikerül ez - miként van alapja remélni - és ha a Dobrán lévő gróf Leiningen vezérőrnagy és az Észak-Erdélyben levő Malkovski altábornagy csapatai megkapják az utasítást az itteni mozgó hadtesttel való egyesülésre és szükség esetén a Felső-Maroson való ténykedésre, amennyiben nagyszámú felkelőcsoportok törnek be Magyarország felől Erdélybe, akkor eredményes ellenállás várható, ellenkező esetben az itteni hadtest, amely az állandó harcok miatt állományában megfogyatkozik, gyenge lehet, ezért alúlirott indíttatva érzi magát, hogy kérje főméltóságodtól utasítás adását a nevezett két hadtest számára, hogy fenyegető veszély esetén itteni felszólításra formálisan is egyesüljön az erdélyi mozgó hadtesttel. A közeljövőben szerencsém lesz a veszteségi beadványokat is alázatosan felterjeszteni.
Puchner altábornagy sk.

HL General Commando Temesvár, Kriegsrath, 1849. 236/K.R.
Német nyelvű, eredeti tisztázat fordítása.

104 Tiszafüred, 1849. március 5.

Mészáros Lázár leirata Görgei Artúr honvéd tábornoknak. A fővezérségről lemondott Dembiński altábornagy helyett vegye át a saját hadosztályán túl a Klapka György és a Répásy Mihály parancsa alatt álló hadosztályok parancsnokságát.

Hadügyminister Görgei Arthur tábornok Úrnak
Minekutánna Dembiński albátornagy Főhadivezér a sereg fő vezényletéről lemondott, ennek következtében Tábornok úr, az eddig vezénylete alatt álló hadosztálya Répásy és Klapka Tábornok és ezredes Urak parancsnolata alatt álló hadosztályokkal egyesítve a vezényletet átveszi és a kijelelt cél felé vezeti, azon észrevétellel, hogy ha a haza szüksége ezen egyesült sereg részeit máshol szükségelné később ezen rendeletnek a mint is a hadministerium és a kórmány további rendeleteit elfogadni és telyesiteni szoros kötelességének tartsa Debrecenből a további és részletetsebb parancsolatait veendő.
Tisza-Füred 5-dik Marcius 1849.
Mészáros Lázár m. k. hadügyminister
Másolat hiteléül Mik s. k. Kapitány karsegéd.
Ezen ministeri rendeletet tudomás végett összes Seregemnél közhírré teszem.
Görgei m. k. tábornok

HL 1848/59: 16/115.
Magyar nyelvű, kőnyomatos másolat.

105 Nagyvárad, 1849. március 6.

Simonffy honvéd őrnagy utasítása a 63. honvéd zászlóalj parancsnokságának. A főtisztektől meg kell követelni, hogy pontosan vegyenek részt a legénység gyakorlatain. A kiképzés a legénység saját anyanyelvén történjék. Néhány főtiszt jelenjék meg Lahner tábornoknál, aki bemutatja nekik az újonnan érkezett fegyverek szétszedését és összerakását.

Nagy Váradi Dandár parancsnok Simonfy Jozsef őrnagy
63-ik zászlóalj parancsnokságának, Helybe
Kelt, N. Váradon, Martzius 6-án 1849.
A mai gyakorlatnál sajnossan tapasztaltam, miszerént a legénység csupán altisztekre bizatik, kik a helyet, hogy a legénységet gyakorolnák, velök társalgásba bocsájtkoznak, s a gyakorlat helyett henyélnek; figyelmeztetem ennél fogva a parancsnokságot, miszerént a fő tiszt urakat kötelességök pontos telyesíttéssére felhíjja, s a gyakorlatrai rendes megjelenést tölök szigorúan megkívánja; ha a fő tiszt urak közül valamellyik megbetekszik, az orvossi bizonyítványt parancsnoksági irodába beküldeni kérem; hogy magamat a szerént alkalmaztathatni tudjam. Továbbá a zászlóalji parancsnok Úr vigyázzon arra is, hogy a legénységnek a gyakorlatmódja, a lehetősségig saját anya nyelvén magyaráztassék.
A fent nevezett zászlóaljba lévő Radoo Pált dobosnak hagyá meg a t. parancsnok Úr, miszerént mint a 63-ik, mint 16-ik zászlóaljbeli dobosokat naponként kétszer tanítsa; - minden századból két első, és két másod dobost véve; kik közül, ha valamelyik meg nem jelen, rögtön bejelentetni kérem.
Valamint minden más katonai testület, úgy a 63-ik zászlóaljból is, holnap reggeli 11 órakor néhány fő tiszt úr jelenjen meg Lahner tábornok úrnál, ki az ujjon kapott fegyverek, szét és össze rakását velök közlend; - hogy azt a honvédekkel tudassák.
Felkérem a parancsnokságot, hogy irodámba naponként egy ordináncot* rendelni elnemulasszon; ki magyarul beszéljen, és a zászlóalji iroda hollétét tudja; továbbá ujonnan kérem parancsnok urat, hogy irodámba egy irnoknak alkalmas egyént küldeni sziveskedjék. - A naponként tartandó dandárparancsnoksági parancs átvételére minden nap, pont fél tizenkét órakor egy egyént irodámba küldeni el ne mulasszon.
Simonffy őrnagy

HL 1848/49: 16/229.
Magyar nyelvű, eredeti tisztázat.
* Küldönc.

106 Törökszentmiklós, 1849. március 12.

Albrecht Frigyes honvéd őrnagy jelentése Vetter Antal altábornagy hadsereg-főparancsnoknak az osztrákok csapatösszevonásáról, létszámáról és szolnoki veszteségéről. Ottinger cs. kir. vezérőrnagy csodálkozását fejezte ki a szolnoki kórházakban lévő osztrák betegek ápolásáért, továbbá azért, hogy Damjanich visszaküldte az osztrákoknak a lefoglalt pénztárakban talált magánpénzeket és letéteket.

A 6. és a 8. hadosztály vezérkari osztályától
Vetter Antal altábornagynak és a magyar hadsereg főparancsnokának
Kémek, valamint az 5. vadászzászlóalj két altisztje, akik tegnap Szolnokról pártoltak át, a következő híreket hozák:
Az Abonyban és Cegléden összevont osztrák haderő eddig 6 dandárból áll, ahonnan felderítéseket hajtanak végre Nagykőrösre és Kecskemétre. E haderő ereje 20 000 fő.
Tegnap Szolnokra érkezett Ottinger tábornok egy erős felderítő osztaggal, megszemlélte az ott hátrahagyott kórházakat a szállíthatatlan sebesültekkel, és nyilvánosan a csodálkozását fejezte ki a betegek nemeslelkű emberbaráti gondoskodásáért, továbbá azért is, hogy Damjanich tábornok visszaküldte az osztrákoknak a lefoglalt pénztárak magánpénzeit és letéteit. A különítmény ezután újból visszahúzódott Szolnokról Abonyba. Szolnok nincs megszállva az ellenség által.
Karger tábornokot Bécsbe rendelték, hogy hadbíróság előtt tisztázza magát a vád alól, miszerint velünk megállapodásban szándékosan áldozta fel dandárát Szolnokon.
Az ellenség vesztesége nagyobb mint ahogy véltük, és mintegy 1400 főből áll. Közülük a nagyobb rész a Zagyvába fulladt. A Károly főherceg ezredből egy egész osztály ebben a folyóban lelte a halálát. Csupán a 3. dragonyos ezred többet veszített 100 lónál és mintegy 130 főnél.
Az átpártolt vadászok azt is elmondták, hogy a Cegléden összevont csapatok egy részét Pestre rendelték, mert szolnoki győzelmünk után ott a haza ügye iránti fellángoló lelkesedés mutatkozik. Az egész katonaság - nagyon kevés volt -, a várban nyert elhelyezést, és Pestet bombázással fenyegették, ha a hangulat nem lett volna hajlandó újból gyorsan türelmesen alkalmazkodni az önkényuralomhoz.
Jellačić bánon kívül Windisch-Grätzet is Ceglédre várják, ahol az ellenség fő ereje most vélhetően van.
Mellékelten van szerencsém főparancsnok úrnak alázatosan előterjeszteni a hadtest új hadrendjét.*
Albrecht őrnagy a vezérkarban

HL 1848/49: 17/10.
Német nyelvű, eredeti tisztázat fordítása.
Egykori bécsi jelzet: KAW 182. fasc. 1849 - 3 - 21.
*A lap szélén ceruzával írott megjegyzés található: Fehlt.

107 Törökszentmiklós, 1849. március 12. este 10 óra

Damjanich János honvéd tábornok értesíti Klapka György honvéd ezredest az ellenség erejéről és vélhető szándékáról. Ő maga Cibakházánál vonja össze az erejét. Kéri Klapkát, hogy megbeszélés céljából jöjjön Törökszentmiklósra.

A közép-magyarországi hadtesttől
Klapka ezredes úrnak, az 1., 2. és a 3. hadosztály parancsnokának, Kisújszállásra
Éppen most kaptam a megbízható hírt, hogy e hó 11-én 9 zászlóalj gyalogság és 400 vadász, továbbá 1800 lovas 52 ágyúval Abonyból Kőrösre menetelt.
E hó 12-én, azaz ma, 600 vadász és 900 lovas útnak indult Abonyból Kőrösre, ugyanezen a napon Ceglédről Kőrösre vonult 6000 fő gyalogság 30 ágyúval. A hírek szerint az ellenség teljes ereje Kecskemétre vonul, és gyanítható, hogy Szentesnél vagy Mindszentnél akar átkelni a Tiszán.
Kevéssé látszik valószínűnek, hogy az ellenség figyelmen kívül hagyva 22000 fős koncentrált hadseregünket, a saját összeköttetését Pestre teljesen feladná. Sokkal inkább hihető, hogy biztosítani kívánja magát egy cibakházai kibontakozással szemben. Bárhogy álljon is a dolog, szándékom a fokozatos koncentrálás Cibak[házá]nál. Ezért elrendeltem holnap korán reggel a lengyel légió, a 19. számú 3. zászlóalj és a 6. honvéd zászlóalj elindulását. Ezeknek holnap reggelre Cibak[házát] és Földvárt jelöltem ki állomáshelyükül és Albrecht őrnagy holnap korán Cibak[házá]ra megy a befogadóképesség megállapítására.
Mivel az a szándékom, hogy csapataim legnagyobb részét Cibak[háza] körül összevonjam, ezért kérem, hogy erősítésként indítsa ide hadteste egy dandárát és hogy megbeszélést tudjak folytatni önnel a történendőkről, kérem fáradjon ön személyesen a törökszentmiklósi főhadiszállásomra.*

HL 1848/49: 17/35.
Német nyelvű, eredeti tisztázat fordítása.
Egykori bécsi jelzet: KAW 182. fasc. 1849 - 3 - ad22.
*Az aláírás helyét az eredeti iraton barbár kezek kivágták.

108 Törökszentmiklós, 1849. március 13.

Damjanich János honvéd tábornok utasítása Nagy-Sándor József ezredesnek Kecskemét, valamint Nagykőrös felderítésére, és tájékoztatja őt a Görgeit támogatni kívánó szándékáról.

A közép-magyarországi hadtesttől
Nagy-Sándor József ezredes hadosztályparancsnok úrnak, Cibak[házá]ra*
Az ellenség lefelé vonul. Minden azon múlik, hogy elhitessük vele: hadtestem Cibakházánál bontakozik ki.
Küldjön tehát erős osztagokat mintegy felderítés céljából Kecskemét és [Nagy]kőrös felé, ezek azonban ne exponálják magukat. Én azonban gyorsított menetekben Tiszafüred felé megyek, ahol Valkón hidat vertek, hogy megkönnyítsék itt és Tiszafüreden az átkelést.
E manőverhez 3 napi időre van szükségem. Görgei tábornokot a leghathatósabban kívánom támogatni és most,miután az ellenség elkövette a hibát, hogy elhagyta a vasútvonalat, Gyöngyösön és Hatvanon keresztül Vácra vetem magam, és majd meglátom, hogy ki tudok-e erőltetni egy átkelést a Dunán.
Foglalkoztassa az ellenséget. Cibak[háza] erős, azonban Szentest és Szegedet ajánlom önnek.**
Damjanich tábornok
Nagy sietségben.***

HL 1848/49: 17/72.
Német nyelvű, eredeti tisztázat fordítása.
Egykori bécsi jelzet: 75. fasc. 1849 - 3 - 181c.
*A címlapon a következő feljegyzés található: Zum Dienste Mittelst Courir.
**Damjanich levele feltehetően szándékosan tartalmazott valótlan adatokat, és a futár által küldött levelet minden bizonnyal tudatosan juttatták osztrák kézbe. A levélnek - ha nem is kizárólagosan - szerepe volt abban, hogy Windisch-Grätz leállítsa a már elhatározott és többek által sürgetett tiszai átkelést. Habár ő maga sem tartotta kizártnak a célzatos megtévesztést, de kockázatosnak ítélte meg annak figyelmen kívül hagyását. Ezt látszik igazolni Windisch-Grätz Nr. 704/0p. számú leirata is (HL 1848/49: 17/289.)
***Az iratot Parrot cs. kir. vezérőrnagy vettemezte, látta el aláírásával és a megjegyzéssel: Eingesehen.