174 Temesvár, 1849. május 14.
Leiningen cs. kir. vezérőrnagy jelentése a bánáti főhadparancsnokságnak a május 12-i freidorfi ütközetről.
Jelentés az 1849. május 12-ei frajtoki ütközetről
Beérkezett jelentések szerint a Frajtok előtti táborban álló ellenség jelentős erőket küldött ki Thodorović vezérőrnagy hadteste ellen, és a vezénylő tábornok őexcellenciája ezt az időpontot használta fel arra, hogy egy kitöréssel a temesvári várból erről bizonyságot szerezzen és az ellenségnek - ahol csak tud - kárt okozzon.
E célból nevezettnek két zászlóalj Sivkovichot (1200 főt), három század Zaninit (200 főt), két század román-bánáti határőrt (300 főt), 16 ágyút, három rakétát, a herceg Schwarzenberg ulánus ezredet (600 főt) és a Miksa könnyűlovasok egy különítményét (20 főt) utalták ki.
Kiadatott a parancs, hogy a balszárnyon, Temesvártól délre, a síkságon öt század ulánus, 12 ágyú és a Sivkovich-gyalogság 2. zászlóalja nyomuljon előre, miközben egyidejűleg a centrumban az 1. Sivkovich-zászlóalj, három rakéta és egy század ulánus Józsefváros nyugati kijáratát szállja meg, a jobbszárnyon pedig a Miksa-könnyűlovasság különítménye, 4 ágyú és három század Zanini-gyalogos az ellenséggel szembeni csatorna terepét nyerje el. Az egészet a két határőrszázad követte tartalékként.
Reggel három órakor a balszárny kikerült terepakadályok után az ellenségbe ütközött, amely a tábort elhagyva hadrendben az egész gyalogságával a jobb szárnyán és az ágyúival a centrumban állt fel. Részéről esett az első ágyúlövés.
A balszárny két ütege egy hídon keresztüli előnytelen felfejlődése és két ellenséges löveg teljes lőtávolsága ellenére előrenyomult és erőteljes tüzet zúdított az ellenséges csatavonalra. Rövidesen elhangzottak a jobbszárny oszlopainak első lövései, és egyidejűleg kibontakozott a középhad is ugyanazokkal a rakéta-ütegekkel osztály-oszlopokban a Józsefvárosból.
Az ellenségnek azt kellett hinnie, hogy a főerőnk középütt fog kibontakozni, és a székely huszárok hat szakasza megtámadta a centrumban működő rakéta-ütegünket, miközben egy zászlóalj gyalogság egyidejűleg megtámadta a balszárnyat, és Salenski a Schwarzenberg-ulánusok egy szárnyával nagy hősiességgel rohant az elszántan támadó ellenségre és ezt menekülésre kényszerítette. Most az ellenséges gyalogság egy zászlóalja a közép ellen nyomult előre, a 2. Sivkovich-zászlóalj azonban hideg elszántsággal ment ellenük, és közülük szuronnyal sokat lemészárolt. A székely határőrök egy támogatásra siető zászlóalját - fenyegetve az 1/2 rakéta-üteget és egy Sivkovich-osztályt - a Schwarzenberg-ulánusok egy százada báró Wendl kapitány parancsnokságával, aki a fenyegető veszélyben a megfelelő pillanatot ragadta meg, ragyogóan visszavetette.
Az ellenséges ágyúknak a jobbszárnyunk elleni támadását Carlon főhadnagy eközben négy ágyújának jól célzott tűzével visszautasította, és a csatorna hosszában előnyomuló 1. Sivkovich-osztály az ellenség figyelő állásául szolgáló szélmalmot felgyújtotta.
Ebben az időben az ellenséget valamennyi ponton visszavetettük, és rendetlen menekülésben Frajtokra sietett, ahová ágyúinak zöme már megelőzte.
Alulírott eközben észrevette, hogy az ellenség semmi esetre se oly gyenge, mint ahogy ezt a hírszerzők megadták, mivel legalább 18 ágyút, három zászlóaljat és 31/2 lovasszázadot vetett be az ütközetbe, és megérkeztek a jelentések, amelyek erős ellenséges oszlopok előnyomulását jelezték Remetéről és Girodáról. Mivel a további előnyomulás íly körülmények között nem volt a feladatunk - Büchler főhadnagy ütegei ügyes támogatása folytán az ellenség által kevéssé zavartatva - megkezdtük a visszavonulást a vár irányába. A csatolt beadványok megadják a veszteségünket. Megbízható hírek szerint az ellenség vesztesége halottakban és sebesültekben meghaladta a 300-at. Foglyokat nem ejtettünk, mivel a legénység elkeseredése oly fokú volt, hogy senkit se kímélt, aki a keze közé jutott.
A csapatok mindent megtettek, ami csak várható volt tőlük, és e ragyogó ütközet öt órája alatt újból tanújelét adták kipróbált hősiességüknek.
Mindenekelőtt kötelességemnek érzem, hogy megemlítsem a vezérkari tisztként mellém adott Dauber őrnagynak és dandár-segédemnek, báró Uracca főhadnagynak a kiváló teljesítményét a Zanini-, illetőleg a Leiningen-gyalogságtól, akik e szerencsés kimenetelű ütközetben minden rendelkezésemet állandóan személyesen irányították az első vonalban, továbbá Salensky hadnagyot és báró Wendl kapitányt a Schwarzenberg-ulánusoktól, akik elszánt magatartásukkal visszavetették az ellenséget, végezetül a 2. tábori tüzérezredből Büchler főhadnagyot ütegeinek minden körülmények közötti kiváló vezetéséért. Részt vett továbbá Weyman százados és főhadparancsnoksági segédtiszt úr is ebben az ütközetben, aki saját elhatározásából egy támadást vezetett a Schwarzenberg-ulánusok 1/2 századának az élén, és ezzel jelentékenyen hozzájárult a nap kedvező kimeneteléhez.
Ezek a tiszt urak tökéletesen érdemessé tették magukat a kitüntető elismerésre.
Dícsérő elismerést érdemel Carlon főhadnagy az 1. tüzérezredből, aki igen jól támogatta az ütközetet jókori előmenetelével a jobb szárnyon, továbbá Niesner százados a Sivkovich-gyalogságtól, aki a csatárai élén a példájával előnyomulásra buzdított, és Sigmann és Szimansky hadnagyok ugyanebből az ezredből, akik a legádázabb ellenséges tűzben, életüket veszélyeztetve, felgyújtották a jelentésben említett szélmalmot.
A hősök igazolását gyalogsági és lovassági őrmestertől lefelé szintén csatolom tiszteletteljes támogatás céljából.
HL 1848/49: 27/513a.
Német nyelvű, eredeti fogalmazvány fordítása.
KAW SchA AFA KiU 179. fasc. 1849 - 5 - ad10.
175 Bukarest, 1849. május 15.
Dorsner cs. kir. ezredes jelenti Puchner lovassági tábornoknak, hogy egy 8-9000 főből álló orosz dandár Podolinból kiindulva 22-én Csernovicba érkezik, és az erdélyi cs. kir. csapatok tartalékát fogja képezni.
Dorsner ezredes
Báró Puchner cs. kir. lovassági tábornok és erdélyi vezénylő tábornok úr őexcellenciájának Orsován
Paszkevics hercegnek Varsóból Lüdersz tábornok úrhoz tegnap ide érkezett értesitése szerint Grotenhjelm tábornok úr parancsnokságával egy cári orosz dandárnak Podolinból osztrák területre kell lépnie, 22-én Csernovicba kell beérkeznie és tartalékát képeznie az Erdély ellen előretolt cs. osztrák csapatoknak. A további rendeltetése az is - egy moldvai magyar betörés esetén -, hogy az ott vezénylő orosz Moller tábornokot támogassa.
Ez a dandár 8 zászlóaljból áll, vagyis 32 gyalogszázadból, egy 8 századból álló dzsidás ezredből, egy 6 századból álló kozák ezredből. Összességében 8-9000 ember között, 2 gyalogsági és 1 lovassági üteggel, azaz 24 csővel.
Egyidejűleg beérkezik a galíciai Nikolajevbe egy dzsidás ezred, amelynek az a rendeltetése, hogy fenntartsa az összeköttetést a Cseodajev* tábornok úr parancsnoksága alatt álló 4. hadtesttel. Hogy ez hol áll, vagy hol állhat, arról nincs említés.
Ezek a rendelkezések egyébként csupán Paszkevics hercegtől a galíciai hatóságok kérésére kiinduló kezdeményezéseknek látszanak, és semmilyen kapcsolatban sem állnak a tulajdonképpeni intervenciós kérdéssel, ezért Lüdersz tábornok is feszülten várja óránként a további utasításokat.
Dorsner ezredes
HL 1848/49: 28/107.
Német nyelvű, eredeti tisztázat fordítása.
*Az iratban: Tsodajef.
176 Budai tábor, 1849. május 18. délután 4 óra
Albrecht Frigyesnek, a 3. hadtest törzskari őrnagyának jelentése a budai vár május 18-i ostromáról.
Jelentés
a budai vár megkísérelt ostromáról 1849. május 18-án.
Buda tervezett ostromához Czillich alezredes hadosztályparancsnok vezetésével Kökényessy alezredes és Podoski őrnagy dandárjai a következő csapatrészekből állíttattak össze: a 34. és az 52. gyalogezredek 3. zászlóaljai, a 9. zászlóalj, és a 3. zászlóalj, mint rendelkezésre álló, a csatárlánchoz lett felhasználva.
Éjjel 11 órakor elindultak az oszlopok a táborból a rohamhoz már megalakulva, és a létramászás tulajdonképpeni harcmódjában megfelelően kiképezve.
Az országúton, a vámháznál a látszattámadó oszlop elvált a valódi rohamoszloptól, és az ellenség által észre nem véve akadálytalanul vonult előre egészen a várig. Ez az oszlop - a 34. gyalogezred 3. zászlóalja - most megkísérelte létrákkal megmászni a várfalat a Bécsi kapunál, a szénaraktárnál, valamint a közte és az 5. számú rondella közötti szakaszt. Az ellenség, amely a figyelmét eddig teljesen Kmety ezredesnek a Vizivárosban előrenyomuló oszlopára irányította, most elfordította ettől, és rohamozóinkat szakállas puskák* és kézi lőfegyverek** heves tüzével fogadta, mint ahogy a túloldali várvégről is bombákat hajítottak ezek közé. A zászlóalj ennek ellenére bátran ment előre, a rohamlétrákat a várfalra támasztotta, amelyeken az első sor felmászott, azonban arra a meggyőződésre jutott, hogy azok a 4, 4 1/2 öl magas várfalakhoz rövidek, és minden további kísérletezés hiábavaló volna. Eközben elesett egy utászfőhadnagy és mintegy 7 közlegény és többen, közöttük a derék Várady százados, megsebesültek. Ezután, mivel a nap már felkelőben volt, a zászlóalj parancsot kapott a visszavonulásra, és eközben erős kartácstűz által elveszitett néhány embert.
Eközben a Kökényessy alezredes vezette rohamoszlop a Városmajoron át előrenyomult a 4. és 5. rondella közötti támadási pontjukig. A menet igen elhúzódott a facsűrnél*** levő mély árkon való átkelés miatt, amelyen keresztül csak egyesével mehetett a legénység, és így az él csak reggel 2 óra tájban érkezhetett a várfalak alá.
A rohamot az 52. ezred 3. zászlóaljának, és a második vonalban a 9. honvéd zászlóaljnak kellett volna végrehajtania. Miután az oszlopok megalakultak és felálltak, a létrákat részlegesen azonnal a falra támasztották, közülük azonban csupán 7 érte el a fal csúcsát, amely itt 6 öl magas. A sűrű tűz, amelyet különösen az 5. rondellából nyitottak meg az előnyomulókra, akadályozta a még meglévő, egyébként rövidségük miatt használhatatlan létrák felállítását, és a használható 7 darabon több ember megpróbálta a megmászást, azonban lelőtték őket.
Ekkor, miután a 52. ezred zászlóalja hátrált, a 9. honvéd zászlóalj előrehatolt, azonban szintén nem ért el kedvezőbb eredményt, mire napkeltekor mindkét zászlóalj közvetlenül a várhegy alatt lévő házakba vette be magát, és mostanáig ott található. Ezek a zászlóaljak ma, az éjszaka beálltakor megkezdik a visszavonulásukat. Veszteségüket még nem lehet megadni.
A 3. honvéd zászlóalj egy láncba oszlott szét a Városmajortól a Horvát-kertig.
Reggel 6 órakor megkezdték a zászlóaljak - a fent említett kettő kivételével - a visszavonulásukat a táborba, amit az ellenség utánuk küldött lövésekkel nyugtalanítani igyekezett, azonban nem idézett elő veszteséget.
A veszteségi kimutatás és a részjelentések követik ezt.
Albrecht őrnagy a törzskarban
HL 1848/49: 28/41.
Német nyelvű, eredeti tisztázat fordítása.
Egykori bécsi jelzet: KAW 184. fasc. 1849 - 5 - 120c.
* Az iratban: Doppelhaken, jelentése: kétágú horog. Mivel azonban itt lőfegyverről tesznek említést, valószínű, hogy szakállas puskáról van szó, amelynek német elnevezése: Haken.
** Az iratban: Kleingewehr.
*** Az iratban: Holzstadl.
177 Újlak, 1849. május 18-án reggel 5 órakor
Kmety György honvéd ezredes jelenti a hadsereg-főparancsnokságnak, hogy négy oszlopban támadást indított, kénytelen volt azonban a csapatait visszavonni.
Kmety-hadosztály
A hadsereg-főparancsnokságnak a Svábhegyen
Egy órakor négy oszlopban, mégpedig az egyikkel a Dunához közeli cölöpfalakon, a másodikkal a Kapucinus-tértől előbbre, a harmadikkal a Mária-téren és a negyedikkel az Új utcában megnyitottam a tüzet és 4 óráig tartottam magam. Mivel eddig az ideig az ellenséges bombázás egyáltalán nem csökkent és feltételeznem kellett, hogy a másik csapattestnél visszaverték a rohamot; a házak, ahol a csapataim voltak, mind lángokban álltak, és mivel derengeni kezdett, kénytelen voltam visszavonulni. A veszteségi beadványt pótolni fogom.
Kmety ezredes
HL 1848/49: 28/416.
Német nyelvű, eredeti tisztázat fordítása.
Egykori bécsi jelzet: KAW 184. fasc. 1849 - 5 - 120f.
178 Gellértfürdő-kaszárnya*, 1849. május 18. reggel 1/2 7 óra
Aulich Lajos honvéd tábornok jelenti a hadsereg-főparancsnokságnak, hogy a várkapunál támadást hajtott végre, az ellenség azonban visszaverte. A további támadást beszüntette.
2. hadtest
A magas hadsereg-főparancsnokságnak
Mint már jelentettem, a Nádorkertben nem lehetett létramászást foganatosítani, mivel a létrákat nem tudtuk felvinni. Ezért csupán egy látszattámadást hajtottam itt végre, 1 zászlóaljat a várkapunál zajló valódi támadáshoz rendeltem erősitésül, ahol a létrákat már a falnak támasztották, és felmásztak rajtuk. Az ellenség azonban visszaverte ezt a támadást. Mivel balra nem indítottak támadást, és az ellenség itt láthatóan közeledett, ezért a további támadásokat beszüntettem, és várom a további parancsot**.
Aulich tábornok
HL 1848/49: 28/419.
Német nyelvű, eredeti tisztázat fordítása.
Egykori bécsi jelzet: KAW 184. fasc. 1849 - 5 - 120d.
* Az iratban: Bloksbad Kaserne.
** Aulich jelentése ceruzával íródott, eléggé elmosódott állapotban van. Nyilván ezért készült róla egy korabeli leírás is.
179 Zsablya, 1849. május 21.
Perczel Mór honvéd tábornok jelentése Görgei Artúr tábornoknak a Bánát és a Bácska megtisztításának befejezéséről, valamint az összeköttetés megteremtéséről Törökországgal. Ismerteti hadteste erejét és összetételét. Bízik abban, hogy még Jellačić támadása előtt meg tudja szállni Titelt. Kifejti nézeteit, hogy az orosz invázió milyen intézkedéseket tesz szükségessé. Ha Európa nem lép fel az invázió ellen, akkor csak a dicső halál vagy a kitörés között lehet választani egy utolsó ütközettel.
Görgey tábornok Úrnak!
Bánát és Bács megtisztítása bevégeztetvén még Bem tábornagy Orsovát megszállá; hadaim egy dandára Pancsovát tartja immár 14 napja; és az összeköttetés Török országgal úgymint diplomaticai tekintetben Európának Belgrádon levő képviselőinek megnyittatott.
Részint Jellačićnak seregeivel a Duna mentében történt bevonulása; részint a csajkás kerület utolsó zugának Titelnek elfoglalása miatt személyesen ismét Bácsba térék ki most hadaimmal a Csajkás kerületben táborozok a zsablyai rév át öszveköttetést tartva bánáti hadosztályommal.
A mocsarakkal kerített Titeli operatiók lehetetlenítetvén hegység elleni operatiók ez esős napokban lehetetlenítvén; egész tegnap estve veszem a kormányzónak azon értesítését, hogy az orosz nem csak Árvába beüte, de már egy hadteste Pozsonynál az ellenséggel egyesült. Erdély is kitétetve illy beütésnek Bem tábornagy ereje szinte oda kényszerülend mozogni.
Ezen új - előreláthatott ugyan -, de még is operatióinkat tetemesen változtató körülmények tudomásba vétele mellett kiterjesztett csekély haderőim összpontosítását találám szükségesnek előkészíteni.
Annál inkább, mert Jellačić ki napokban Zimányban hozta valószínüleg e napokban iparkodand nagy számú lovasságát akár Karlovicznál akár Titelnél áttenni és a szerb-rác határőr maradt összeszorított erővel egyesülve az én csekély hadamat megtámadni. Sőt ha az osztrák-orosz egyesült had nyomulanda elő meglehet, hogy fenről Palánka vagy Szotini kisérendi meg az áttörést. Ettől azonban jelenleg nem igen tarthatni, miután hiteles jelentések szerint a Dráván már átkelt volna főerejével és Szerémségnek tarta. Mohácsnál még hídkészületeit is odahagyván.
Hogy önnek tudomása lészen haderőmről röviden megjegyzem miként az összesen 11-12.000 főre és vagy 1600 lovasra még. De ezek közül csak 6 igen gyenge zászlóally rendes és fegyveres, úgy csak két igen gyenge divisio lovasság: összesen 4-5000 fő, míg a többi csak portyázó rabló mozgó kaszákkal és dzsidákkal ellátott népség. Algyúim száma Bács és Bánátban a Duna őrzésére alkalmazottakkal egyetemben 50 túl; mellyek közt 13 az ellenségtől 6 hét alatt elvett álgyú.
Illy csekély erő és kisszámú lovassággal természetesen a fentnevezett ellenséges erők, ellenében míg csak védelmileg is nehéz lészen magát tartani. Azt ellenség számítand 11-12 divisio lovast! Ennyi vonult le.
Én, mindenesetre már tegnap rendelést bocsáték, hogy Pancsován fekvő dandárom fel Elemére vonullyon, hogy így hovatovább akár a zsablyai-Josephsdorfi rév által; akár Becsei hidamon vélem sietve egyesülhessék. És így míg Jellačić áttörése nem kezdődik; vagy míg a felső tábor visszafelé nem nyomatnék állásom Bács és Bánátban a Tisza mentében.
Jelesen Bácsi hadtestem Újvidék és a zsablyai rév közt; a bánáti Perlasz, Becskerek, Elemér és Aradácz.
Egyébként e napokban folytonos nyugtalanítások történednek Titel irányában. És ha elegendő időt engednek a felső körülmények, talán még meg is szállhatom: noha igen nehéz munka.
Az orosz invasio hitem szerint hadi operátióink lényegesen változtatják. Kettő közt kell választani, miként a kormányzónak is megírám. A visszanyomatandó hadnak Debrecen felé központosítandó mozgalma az egyik. Mi is az Erdélyi viszonyok miatt látszik szükségesnek. De a mi könyen - ha áll, hogy az orosz nagy erőkkel nyomul bé - tökélletes körülkeritéssel, elfogatással és Szibériába küldéssel fogna bevégződni.
A másik hadi intézkedés lehetne minden erőkenk a Dunán felé sietős, mozgatása - irtam mindég nagy orosz erők ellenében-, és szükség esetében az egész Magyar hadnak a Duna Budai részére való átvitele. E végre Buda elfoglalása, Buda, Pétervárad, Komáromi vonalban védelmi állomás; főerő Győr előtt. És megveretés,vagy túlnyomó erő ellenében áttörés aká fel akár alá a külföldre; azon reményben tudniillik, hahogy Európa közbenlépésére szerencséltetve illetve, hogy úgy legalább a had megmentessék.
Ha Európa nem lép közbe, és pedig hovahamarébb; és az orosz a híresztelt és jelentett erővel nyomul elő; úgy azt hiszem, bár mindent elkövetendünk mit mind hazafiaknak tenni kötelességünk, még is csak a dicső halál, vagy kitörés közt lehet és kell az utolsó ütközettel választanunk.
Igen célszerű lenne tehát ha tábornok Úr értesítene e részbeni nézeteiről, mellyeknek már eleve minden esetre fő elveiben a hadi operatióknak meg kell határozva lenniök.
Perczel Mór
HL 1848/49: 29/244.
Magyar nyelvű, eredeti tisztázat.
KAW SchA AFA KiU 184. fasc. 1849 - 5 - 139.
180 [Buda, 1849. május 22.]
A budai vár bevétele után kiadott 19 pontból álló csonka utasítás fegyverek, lőszer, salétrom, kénpor összegyűjtésére és felhasználására, népfelkelők kaszával való ellátására, házak átkutatására ellenséges fegyverek összeszedése céljából ..
1. A hadszertárban alkalmazásban állott osztrák tiszteket és kézműveseket Jónák őrnagy vegye ellátásba, és a legénységet elrakáshoz használja fel.
2. Az ágyúkat és a lőszert a lőporkészlettel egyetemben, továbbá 1000 mázsa salétromot és 200 mázsa ként Komáromba kell küldeni.
3. Minden készletben levő és az ellenségtől elvett fegyvert osztályozni kell, majd a leggyorsabban Debrecenbe és Nagyváradra szállítani.
4. Az előtalált ruházatot és a Felszerelési Bizottság felszerelési tárgyait nyugta ellenében át kell adni.
5. Az előtalált lőport és tartalék kocsikat 6fontos lőszer számára a már elhasználtak helyett a tüzérségi ütegparancsnokok által nyugta ellenében ki kell cserélni. E célból valamennyi kocsit fel kell állítani a Vérmezőn, ahová Jónák tüzér őrnagynak egy tisztet kell vezényelnie.
6. A Dunagőzhajózási Társaságnak még ma Jónák őrnagy rendelkezésére kell bocsátania a "Hercules" hajót a Bombatéren.
7. Jónák őrnagy úrnak, amilyen gyorsan csak lehetséges, gondoskodnia kell a lövegtalpas és talp nélküli ágyúk, lőszer és lőpor elszállításáról a Bombatérre.
8. A fegyvereket, salétromot, ként szintén Lahner tábornok által minél előbb Debrecenbe és Nagyváradra kell szállítani, Szolnokig vasúton, és onnan tovább egy megbízható és buzgó szállító által kocsikon.
9. A szolnoki vasútigazgatóságot utasítani kell minden állami vagyon leggyorsabb továbbítására.
10. Valamennyi puskaművest és fegyverkovácsot egy plakát által fel kell szólítani, hogy abban az esetben, ha szuronyos puskákat tudnak szállítani, naponta reggel 6 órakor jelentkezzenek Lahner tábornoknál Pesten a Vadászkürt 38-as számban, és lehetőség szerint gyártsanak katonai puskákat a meghatározott 19 egyezményes forintos áron.
11. Jónák őrnagy átveszi a tüzérségi kerületi pénztárt a hadszertár volt parancsnokától, lezárja a számadást, és utalvány ellenében felvételezi a szükséges pénzeket.
12. Lahner tábornok a Nagyváradon már elkészített kincstári puskákat a hozzájuk tartozó lőszerrel, lőszertáskával és az új szuronyhüvelyekkel a lehető leggyorsabban elszállíttatja a budai hadszertárba. E fegyverek szétosztásáról a továbbiakat később rendeljük el.
13. Kovás puskák gyutacsai ellenében pénteken, e hó 25-én délelőtt 9 órakor a fegyvertárban ki kell adni valamennyi még készletezett használható csappantyús puskát azoknak a zászlóaljaknak, amelyeknél már csappantyús puska van elszámolásban.
14. A tüzérségi lőszer kiegészítését Jónák őrnagy úrnál lehet felvételezni.
15. Lukács alezredes úrnak parancsot kell adni, hogy minden feltalálható gyutacsot, töltényt a leggyorsabban szállittassa Budára, a hadszertárba.
16. A legénységet, amely csappantyús puskát kapott, a századparancsnokoknak a leggyorsabban ki kell oktatniuk e fegyverek megfelelő és pontos megtöltésére.
17. A kormányelnök szíveskedjék eldönteni,hogy egy népfelkelés szervezése esetén szükség van-e kaszákra?
18. Mind a Bombatéren, mind a Vérmezőn mindaddig, míg állami javak találhatók ott, éjjel-nappal kettős őrséget kell fenntartani.
19. Mivel a foglyok létszámához képest még sok puska hiányzik, ezért házkutatást kell foganatosítani a várban.*
HL 1848/49: 29/355.
Német nyelvű, eredeti tisztázat fordítása.
Egykori bécsi jelzet: KAW 1849 - 5 - 141f.
*A bizonyára a hadsereg-főparancsnokságtól származó intézkedési parancs keletkezési helye, és ideje hiányzik az iratról, valamint az aláírás. Az irat feltételezhetően befejezetlen.
181 Főhadiszállás Vadászerdő a temesvári táborban, 1849. május 24.
Vécsey Károly honvéd tábornok mozsarak és lövedékek Temesvárra küldését kéri Görgeitől. Ezek megérkezése után három hétre, szerencsés esetben három napra elfoglalják a várat.
Vécsey tábornok 5. hadteste
A magyar hadsereg főparancsnokának és hadügyminiszternek, Görgei tábornok úrnak Budán
Az éppen most ide beérkezett hír Buda bevételéről arra indíttatott, hogy Duschek százados urat hírnökként fővezér úrhoz küldjem azzal az alázatos kéréssel, hogy magasságod méltányolja a hírnök által szóban előadásra kerülő indokokat, amelyek Temesvár lövetéséhez a megfelelő számú mozsarak és lövedékek Budáról ideküldésére vonatkoznak. Ebben az esetben biztosítom fővezér urat, hogy ezeknek a lövegeknek a megérkezése után Temesvár legkésőbb három héten-, szerencsés esetben azonban ugyanannyi napon belül el fog esni.
Gróf Vécsey tábornok
HL 1848/49: 29/494.
Német nyelvű, eredeti tisztázat fordítása.
Egykori bécsi jelzet: KAW 184. fasc. 1849 - 5 - 150.
182 Megyer, 1849. május 24.
Kazinczy Lajos honvéd alezredes jelentése Görgei Artúrnak az ellenség csallóközi erejéről és az ellenség ellen tervezett éjszakai rajtaütéséről.
Kazinczy alezredes
Görgei Artúr hadügyminiszter és hadsereg-főparancsnok úrnak
Mióta fedett állásban vagyok, nem mer az ellenség megtámadni. Kölcsönösen nyugtalanítjuk egymást.
Állásom fedezésére lövegeim számára ütegsáncokat építettem.
Mint 2 szökevénytől megtudtam /:egy őrmester a Liectenstein-könnyűlovasságtól és 1 közlegény az István-gyalogságtól:/ Haynau altábornagy átvette Magyarországon a parancsnokságot. A bitorló főparancsnoknak nevezi magát.
A szigeten a korábbi lovasságot 6 Liectenstein-század és 3 század Károly-ulánus váltotta fel. Ezek az ezredek hat nappal ezelőtt Itáliából érkeztek és 1 lovassági üteget is hoztak magukkal. Így az én 8 darab 6fontosommal szemben 4 darab 3fontos, 2 gyalogsági és 1 ellenséges lovassági üteg áll, 3 lovasszázaddal szemben 9 ellenséges.
Mihelyt a 3fontos ágyúim fogatolva lesznek, megkísérelek egy éjszakai rajtaütést.
Igen nagyon kérem a Hunyadi-osztályt.
Kazinczy alezredes
HL 1848/49: 29/495.
Német nyelvű, eredeti tisztázat fordítása.
Egykori bécsi jelzet: KAW 184. fasc. 1849 - 5 - 149.
183 Főhadiszállás Buda, 1849. május 25.
Görgei Artúr hadügyminiszter és hadsereg-főparancsnok menetutasítása a Nagy-Sándor-hadtest számára május 27-től június1-jéig, egyúttal értesíti a Táborkari Központi Iroda felállításáról.
A hadügyminiszter és hadsereg-főparancsnoktól
Nagy-Sándor tábornok úr I. hadtestének, helyben
Diszpozició
Buda elfoglalása által teljesen befejeződtek a hadműveletek Magyarországon a Duna középső szakaszán. A hadsereg tehát hiánytalanul és biztositva tud a Duna felső szakaszán és a Vágnál álló ellenség ellen előnyomulni, és ezt az előnyomulást a következőképpen kell véghezvinni.
Május 27-én
a III. hadtest /:Knezić:/ pontosan reggel 7 órakor Budáról Vörösvárra [megy].
Az I. és a II. hadtest Budán marad.
Május 28-án
a III. hadtest Vörösvárról Dorogra
a II. hadtest Budáról Vörösvárra [megy],
az I. hadtest Budán marad.
Május 29-én
a III. hadtest Dorogról Esztergomba és Párkányra,
a II. hadtest Vörösvárról Dorogra,
az I. hadtest Budáról Vörösvárra [megy].
Május 30-án
a III. hadtest Esztergomból Köbölkútra,
a II. hadtest Dorogról Esztergomba és Párkányra,
az I. hadtest Vörösvárról Dorogra [megy].
Május 31-én
a III. hadtest Köbölkútról Perbétére,
a II. hadtest Esztergomból Köbölkútra,
az I. hadtest Dorogról Esztergomba és Párkányra [megy].
Június 1-én
a III. hadtest Perbétéről Érsekújvárra,
a II. hadtest Köbölkútról Perbétére [megy],
az I. hadtest Esztergomban és Párkányban marad.
A hadsereghez tartozó lőszerfőtartalék az I. hadtesttel vonul.
Mivel a Felső-Dunánál és a Vágnál álló ellenségnél bekövetkezett legújabb események és hadmozdulatok módositást követelnek meg a magyar hadseregek, a hadtestek és a hadosztályok beosztásában, állásában, mozgásában, és a hadseregparancsnokság nem lesz mindig az egész állásunk középpontjában található, ezért a hadműveletek jobb és gyorsabb irányitása érdekében egy táborkari központi iroda felállitására kerül sor, amely folyamatosan megadja a különböző hadseregeknek, a hadtesteknek és a hadosztályoknak a menetparancsokat, és ezekhez a parancsokhoz valamennyi parancsnoknak a legszigorubban tartania kell magát.
E központi iroda, amelynek főnökévé ideiglenesen Bayer ezredes neveztetett ki a törzskartól, egyelőre Budán marad, és lehetséges, hogy később Esztergomba helyezik át és addig marad ott, amíg a körülmények ezt megengedik.
Azért, hogy ez a központi iroda a fentemlitett célt tökéletesen és a hazánk javára elérje, utasítom a hadsereg- és a hadtestparancsnok urakat, hogy valamennyi eseményről és hírről minden 48 órában, valamint a fontos eseményekrőúl azonnal küldjenek jelentést a központi iroda főnökének, és a további utasításait szigorúan teljesítsék.
A 3. hadtest további menetelésének rendelkezéseit a maga idejében közöljük önnel*.
A hadügyminiszter és hadsereg-főparancsnok
Görgei Arthur
HL 1848/49: 30/48.
Német nyelvű, eredeti tisztázat fordítása.
Egykori bécsi jelzet: KAW 184. fasc. 1849 - 5 - 161.
* Az utasítás fogalmazványa a HL 1848/49: 30/40-es jelzeten található. Az iratot Antos őrnagy vettemezte május 26-án.
184 Buda, 1849. május 28.
Az 1. magyar hadtest parancsnokságának kimutatása a budai vár bevételekor elesett, megsebesült és eltűnt tisztekről és katonákról őrmestertől lefelé.
| Zászlóaljak | Főtisztek | Őrmestertől lefelé | ||||
| elesett | megsebesült | eltűnt | elesett | megsebesült | eltűnt | |
| 6. honvéd zászlóalj | 1 | 9 | 25 | 20 | ||
| 26. honvéd zászlóalj | 2 | 6 | 23 | |||
| 52. honvéd zászlóalj | 1 | 5 | 22 | 5 | ||
| 44. honvéd zászlóalj | 3 | 25 | 43 | |||
| 28. honvéd zászlóalj | 1 | 1 | 17 | 55 | ||
| 17. honvéd zászlóalj | 1 | 4 | 19 | |||
| 19. honvéd zászlóalj | 1 | 3 | 9 | 4 | ||
| 34. honvéd zászlóalj | 1 | 29 | 15 | |||
| 47. honvéd zászlóalj | 23 | 61 | ||||
| 3. zászlóalj és 39. gyalogezred | 1 | 3 | 17 | 33 | ||
| ====================================================================== | ||||||
| Összesen | 5 | 11 | 138 | 305 | 29 | |
HL 1848/49: 30/311.
Német nyelvű, eredeti tisztázat fordítása.
Egykori bécsi jelzet: KAW 184. fasc. 1849 - 5 - 141d.
185 Pozsony, 1849. május 30.
Haynau cs. kir. táborszernagy csatoltan megküldi Benedek vezérőrnagynak a cs. kir. hadsereg és a 8. orosz hadosztály általános védelmi diszpozícióját Zsolnától, a Vág mentén, Pozsonyon, Magyaróváron, Mosonon keresztül Sopronig.
A hadsereg-főparancsnokságtól
Nagyságos Benedek cs. kir. vezérőrnagy úrnak
A mellékelt védelmi parancsból nagyságod meg fogja látni a feladatát, amely abból áll, hogy egy összevont állásban megakadályozza a Vágon való átkelést Trencsénnél és ezáltal fedezze a Hradistyére* vezető utat, ahova ön végső esetben visszavonulhatna.
Járőrök által biztosítani kell a Vág mentén az összeköttetést báró Barco tábornok úrral és Vágújhely** felé a tartalék hadtesttel.
Haynau táborszernagy
Melléklet
Általános védelmi parancs a cs. kir. hadsereg és a cs. orosz 8. hadosztály számára Zsolnától*, a Vág mentén, Pozsonyon, Magyaróváron**, Mosonon keresztül és Sopron felé.
A gróf Schlik altábornagy úr parancsnoksága alatt álló 1. hadtestnek az a feladata, hogy megakadályozza az ellenség előnyomulását mind Győrből a Szigetközbe***, mind az országúton, és a jelenlegi állásában marad. Pomogy**** szintén megszállva marad összeköttetés céljából a Szerdahelyen levő Wyss-dandárral.
Az 1. hadtest támogatására, vagy hogy szükség esetén a legnagyobb gyorsasággal Sopronba lehessen rendelni, a 3. hadtestet június 1-én báró Wohlgemuth altábornagy úr tartalék hadteste a jelenlegi állásaiban felváltja, és az három menetben Szencen*****, Pozsonyon keresztül Pándorfra vonul, ahol feladata egyike, hogy megfelelő koncentrikus állást foglaljon el, és járőrök által összeköttetést tartson fenn Sopronnal és Pomoggyal.
A tartalék hadtest június 1-én összevont állást foglal el Nagyszombatban, hogy a teljes hadtestet azonnal az egyik vagy a másik fenyegetett pontra tudja vetni, védelmezi az átkelőhelyeket Galgócnál****** és Szerednél, őrjáratok által biztosítja magát a Vág mentén, és összeköttetést teremt ezek által Vágújhelyen keresztül a Benedek-dandárral.
A Trencsénnél felhasznált 3 hadihíd-felszerelésből kettőnek a hadtestnél kell maradnia, egynek pedig Pozsonyba kell bevonulnia ahol egy Szeredről odarendelt felszerelés által kiegészítve az első hadtesthez kerül.
A hadsereg utászparancsnoksága egyidejűleg utasítást kap, hogy a meglevő felszerelésekből minden hadtestnek utaljon ki kettőt.
A Benedek-dandár a trencséni állásában védi Trencsénnél az átkelőhelyet a Vágon keresztül, és fedezi a Hradisba vezető utat, ahova szükség esetén ez a dandár visszavonul.
A Barco-dandár a zsolnai és a budetini állásban biztosítja a Vág átkelőhelyét, és fedezi a Jablunkára vezető szorost. A visszavonulási útja tehát Jablunka.
Panyutyin orosz altábornagy úr május 31-én és június 1-én 2 oszlopban Nagyszombatba bevonuló hadtestének onnan ugyanabban a menetrendben két menetben azonnal Pozsonyba kell vonulnia, és a nagy sáncok mögötti legelőn a nagyszombati úton és a Mühlauban******* tábort ver, amihez a sátrakat Bécsből odarendelem. Ez a hadtest megszállja a csillagsáncot, a fragendorfi******** hidat, és átveszi a Liebler-dandártól a jelenleg megszállt valamennyi állást, és a sáncolatokat is fel kell szerelnie az ágyúival.
A jelenleg a Csallóközben felállított 2. hadtest a felállásában marad és magához vonja a Liebler-dandárt, amelyet a Mühlauban és Fragendorfban az orosz hadtest vált fel.
HL 1848/49: 30/486 és 30/486a.
Német nyelvű, eredeti tisztázat fordítása.
Egykori bécsi jelzet: KAW 163. fasc. 1849 - 5 - 96 és ad96.
* Az iratban: Hradisch.
** Az iratban: Neustadl.
* Az iratban: Silein.
** Az iratban: Altenburg.
*** Az iratban: "...auf der kleinen Schütt...".
**** Az iratban: Pamhagen.
***** Az iratban: Wartberg.
****** Az iratban: Freistadtl.
******* Esetleg Pozsony része volt.
******** Fragendorf nem található Lipszky Repertóriumában. Talán Ragendorfról - Rajka - van szó.
186 Debrecen, 1849. május 30.
Felhívás a néphez az országba törő orosz hadsereg ellen.
Felhívás
Ébredj ó nép, a muszka fenyegeti életedet, vagyonodat, szabadságodat.
Közel egy éve már, mióta szabadságunk harcát vívjuk.
Hadseregünk a szükség perceiben rögtönözve állott elő, s lelkesedését, elszántságát, az idő és veszedelem fokonként nevelék.
Már ellepve tarták hazánk egy részét az ide betört osztrák zsoldosok; s az áruló rácok és oláhok lázadása miatt, saját erőnk fogyasztásával, egész vidékeink dulattak fel.
Most tova űzetve az ellenség, s a gyászos belháború tűze is hamvadoz.
Szabadságunk fájának csemetéje vértől ázott földből hajtott ki - de kihajtott!
Azonban harcunknak még nincs vége. Isten úgy akarja, hogy férfias hűségünk több próbákon menjen keresztül; hogy sokat és tartósan áldozva, érdemesekké válhassunk a szabadság malasztainak élvezetére.
És nem rettegünk e próbáktól.
Mi bízunk ügyünk igazságában, de bízunk saját erőnkben is. Nemzetet pedig, ha magát el nem hagyja, leigázni nem lehet.
Tekintsünk körül.
Hová lett az év elején sokaságában és képzelt dicsőségében büszkélkedett osztrák sereg? Egy része elhult bajnokaink fegyvere alatt, más része gyalázatos futásban.
Hová lettek a saját vérük ellen dühöngő, s velök szövetkezett honárulók? Névtelenül bujdokolnak, kerülve a haza határait. Emlékükön átok, keblükben a bűntudat és késő bánat fulánkja.
Ellenünk erőszak és cselszövés közösen működött; de e nemzet éberséggel, erős akarattal vértezte fel magát, és szétfutta mindkettőnek munkáját, mint szétfújja a szél a port.
Harcaink midőn egyes sebeket vágtak rajtunk, egyszersmind díszt és tiszteletet szereztek ügyünknek.
Nem tudjátok-e, hogy több külnemzetek fiai jöttek hozzánk, vezetni seregeinket, és harcolni sorainkban?
Nem tudjátok-e, hogy a csatákban elfogott osztrák katonák közül számosan zászlóink alá esküdtek, és most velünk együtt a szabadság ügyét szolgálják?
Az igazságnak roppant ereje van.
Érzi ezt az osztrák császári ház; s mivel ügyének igazságára nem támaszkodhatik, számmal, és csupán számmal akar győzni ellenünk.
Kimerítvén már saját erejét, a mint hírlik közelebb a muszkától koldult katonai segítséget.
Ám legyen úgy. Ám lépje át határainkat az osztráknak új szövetségese, a muszka. Mi nem hívtuk ide, de ha úgy akarja, találkozni fognak fegyvereink.
A muszka sem nem tanult és mívelt nép, sem nem vitéz. Hiszen láttuk közelebb, mint űzték el seregeink Szeben és Brassó alól.
A muszka eladta magát zsoldért az osztrák császárnak. Eladta magát, hogy vele együtt szolgaságot és ínséget árasszon e hazára. Mert a muszka a szabadságot nem ismeri, s ha ismerné is, nem tűri.
Szabad nemzet szomszédsága veszedelem reá nézve. Ezért jön, ezért akar harcolni ellenünk.
De Európa szabad nemzetei nem fogják engedni, hogy az osztrák császári ház idegen fegyverek élén hozza be ismét e hazába gyűlölt uralkodását - felemelendő általok a hitszegéseinek terhe alatt összeroskadott trónt. Európa szabad nemzetei nem fogják engedni, hogy rablánc és gyalázat legyen véres küzdelmeink bére, és veszve legyünk magunknak, veszve nekik.
Mert ők részvéttel kísérik jelenünket; mert ők szövetségeseink a kitűzött szent célért, szövetségeseink a boldogabb jövendő fejében.
E szövetséget a szabadság vágya teremté és tartja fen. Isten e vágy által nemzeteket köt egybe, s a szabadság vágyánál nincs erősebb forraszték.
Egyesítve saját erőnket, s a szabad külnemzetek rokonérzetétől fedetve, áttörhetlen falat képezünk.
Fel tehát magyarhon népei! újult hévvel és bizodalommal fel a haza védelmére.
A kocka örökre elvettetett. Magyarország szabad akar lenni - és szabad lesz! -
Debrecen, május 30-án, 1849.*
HL 1848/49: 52a/237.
Magyar nyelvű nyomtatvány.
KAW SchA AFA KiU 140. fasc. 1849 - 5 - 28.
* A felhívás kibocsátója nincs feltüntetve.
187 Komárom, 1849. május 31.
Klapka György honvéd tábornok levele Nagy-Sándor József tábornoknak Bátorkeszibe. A kormány őt nevezte ki a komáromi vár és az egyesített 1., 7. és 8. hadtest parancsnokává. Reméli, hogy részéről minden támogatást meg fog kapni.
A komáromi vár és sereg parancsnok
Az 1ső hadtest parancsnokának, Nagy Sándor József tábornok Úrnak
Komárom Május 31én 849, Bátorkeszibe
A kormány E15.724 h.ü. sz. alatt kelt intézvénnyel engem a komáromi vár és az egyesített 1, 7, és 8ik hadtest főparancsnokságával bízott meg.
A midőn erről tábornok urat tudósítanám, erősen hiszem, miszerint e nehéz feladatban tábornok úr részéről a legerélyesebb támogatásnak fogok örvendhetni.
Jelentésit tábornok úr ezentúl következő cím alatt: - A vár és sereg parancsnokának Klapka tábornoknak: Komáromban. - küldje; hogy ezekhez képest a kellő intézkedéseket megtehessem.
Addig míg tőlem Tábornok úr más hadi utasítást nem veend, a vett fővezéri utasítást tartsa zsinórmértékül.
A komáromi vár és sereg főparancsnoka
Klapka tábornok
HL 1848/49: 30/513.
Magyar nyelvű, eredeti tisztázat.
188 Gyurgyevó, 1849. május 31.
Perczel Mór honvéd tábornok levele Görgei Artúr tábornoknak. Három hadosztályból álló hadserege Bajától Kovilig, illetőleg Szurdoktól Orsováig ellenőrzi a Dunát, a Tiszát pedig Aradáctól és Csurogtól a Dunába ömléséig. Jellačić és Puchner 140-160 ágyúval, 14-15 lovasosztállyal és 50-60 000 gyalogossal rendelkezik. Az ő három hadosztálya - Vécsey, Kohlmann és Gaál - összesen 1800-2000 lovasból, 17-18 000 gyalogosból, 6-7000 lándzsásból és 140-150 ágyúból áll. Úgy véli, hogy az ellenséges hadműveletek a Tisza két partján felfelé fognak irányulni.
Perczel Mór tábornok
Görgey Arthúr tábornok úrnak!
Gyurgyevói főhadiszállás Maj 31én 1849.
Hadam jelenleg három hadosztályba sorozva a Dunát Bajától, Berdán, Palánkán, Futakon át Kovilig, és Szurdoktól Orsováig, a Tiszát Aradátz és Csurogtól Perlaszon át egész a Dunába folyásáig tartsák szem alatt. Még a majd bevétetlen 50-60 nehéz álgyúval és a Tisza-Duna kiöntése által átgázolhatlan mocsárság által fedett s védett Titeli hegység ellenében, úgy Perlasz és Becskereken, valamint Temesvár cernirozására* nevezetesb erők vannak concentrálva.
Perlasznál úgy Berdán és Palánkán ál csapatim naponkint ütközetben az átkelést kisértő ellenséggel, mindenütt e napokban diadalmasan visszaverettek. Mindez azonban az ellenségnek, midőn komolyan kísértendi meg az átkelést egyedül ennek nehezitését, és tudatását foghatta eszközölni.
Igen biztos tudósítások szerint Jellasits,mint a Puchner, Rác, Szerb határőr és császári levonult most egyesült seregek korlátlan parancsnoka mintegy 140-160 álgyúval, 14-15 divisió lovassal; és vagy 50-60.000 fegyveressel kezdendi meg a támadó működést.
Ezen kívül a Vécsey tábornok jelentése szerint épen most Aradhoz közeledő oláh lázadók nagy tömege; az Aradi és Temesvári 7-800 fő várőrségi és az Erdélybeli ütésre induló orosz hadakróli hírek hatása.
És mi nem csekély a vésztörvényszékek, kormánybiztosok soha eléggé nem igazolható alkalmazásából; a rác lakosságban késznek ismért feltámadási érzés!
Mind a három hadosztály, Vécsey, Kohlmann és Gál bir öszvesen 1800-2000 lovas, 17-18.000 rendes fegyveres gyalogságot. ezekhez járul a naponként fogyó 6-700nyi lándzsás mozgó és önkénytes 140-150 álgyúval. Ez álgyúkból mintegy 25 a Dunamentében Bajától Futakig és Szegeden; mintegy 73 Arad és Temesvár ellenében.
Vécsey főereje Temesvár alatt, Kohlmané Perlasz, Gálé Giurgiova.
Az ellenség 10.000nyi ereje Orsova ellenében; ugyanannyi Zimony körül; 12-15.000 Titeli positióban, 10-12.000 Kamenicz, Karlovitz 5-6000.
Úgy hiszem, hogy Pétervárad és Baja közt vagy csak demonstratiora szoritkozik átkelést szinlelve és főerőmet mint már Bánátbai áttörésem alkalmával történt, oda csalni akarva; vagy csak igen csekély erőt tészen rablás és nyugtalanító szándékkal át.
Úgy hiszem, hogy a Tisza két partján fog Bács és Bánátban operálni felfelé; e végre ereje főbb részét Perlasz vagy Szurdoknál áldobva: Temesvárt cernirozás alól felmentendő; másik szinte nagy de mégis azonnál kisebb erejével a Titeli positióból kinyomulva, a Római sáncokon át Ujvidéket, Becsét megszállandó.
Az az úgy hiszem, hogy ez legyen szándéka és terve Jellačićnak. Ezekből mind a veszély nagysága, mind állásom s feladásom nagysága könnyen kimagyarázható. Mondható háromszoros ellenség ellenében jó tüzérség, nagy számú lovasság dühös és vitéz rác-szerb népség ellenében kell e nagy területet védenem; és a védelemmel a Hazát megmentenem.
Tábornok Urat ezekről sietve értesíteni a közügy, mellynek szolgálunk, kötelez azon hivatalos megkereséssel, hogy miután az ellenében állott ellenséges erők egy nevezetes része reám veti magát. hadából némely csapatokat különösen egy pár osztály lovasságot dispositióm alá utasítson Wallmoden Hardekk vasasok, Joseph János dragonyosok mind Jellačićal lejövén az ellenség lovassága fent tetemesen kevesbült. Ez erőknek hovahamarább kellene Zombor felé mozdulniok.
Természetesen, ha az orosz segély olly tetemes lenne minő hadait fent veszélyes állapotba helyezné, úgy az előbb jegyzett detachirozás** várására való igényeim megszűnnek; és csak nehéz fokonkénti visszavonulásra kelletik szorítkoznom.
Perczel Mór
Perlasznál így a Dunamentében, Palánka és Bezdán közt az áttörési demonstratiókat tevő ellen már többszörösen visszavereték. Kovilnál egy Karlováczra siető gőzős és lisztel, puskaporral terhelt rakhajó öszvelöveték és elsüllyeszteték.
Majus 31-kén
Perczel
HL 1848/49: 30/520.
Magyar nyelvű, eredeti tisztázat.
KAW SchA AFA KiU 184. fasc. 1849 - 5 - 210.
* Biztosítás.
** Seregküldés.
189 [ ? 1849. június ? ]
Görgei Artúr fővezér és hadügyminiszter rendelete a hadsereg felosztásáról.
Az utóbbi hadjáratokban tett tapasztalások szerint a hadsereg felosztásában némelly hiány merült fel, a melly nevezetesen abban áll, hogy a haderő felosztására nézve általában az osztrák rendszer utánoztatott; a melly az épp alakulásban lévő hadseregnél részint zavarnak, részint pedig a már úgyis igen elharapodzott rangvágy nevelésének alkalmul szolgált.
Ennélfogva a hadsereg felosztása következőleg fog megalapitatni.
Legnagyobb tacticai egység a hadtest (Armee-Corps) melly 10.000 hadakozóból álland.
A hadtest: 2 gyalog és 1 lovas hadosztályból fog állani.
A gyalog hadosztály: 5 zászlóaljból.
A lovas hadosztály: 2 ezredből vagy 8 osztályból.
A hadtest és hadosztály parancsnokai valóságos állandó tisztségben leendnek.
A hadosztályoknak eddigi dandárokra felosztása a gyakorlati téren nem látszott eléggé célszerűnek, gyakran a hadosztályokba felosztással cseréltetett fel, de főleg az a nélkül is felesleges törzstisztek szaporítását idézte elő.
Ha a körülmények szerint a hadosztályoknál kisebb alosztályok igényeltetnének, akkor ezek csak ideiglenesek lehetnek, és sokkal célszerűbben fognak a csapat, mind dandár névvel neveztetni, minthogy eddig a dandár parancsnokság nevezete alatt, külön hatóságot valánk szokva képzelni, melly a hivatalos ügyvitelben nyomós szerepet játszott.
A hadosztály hadjárat közben, a körülményekhez képest több csapatokra oszolhat, minden csapatnak rangban legöregebb törzs vagy főtisztje egyszersmind parancsnoka is, s mihelyt elkülönözése megszűnik, elébbi köribe lép, tehát hadánál (Truppe) előléptetés által helye be nem töltetik.
A tüzérség a hadosztályokban marad beosztva, és szolgálati viszonyban a hadtestben egy tüzér parancsnok alatt áll.
A szekerészet külön szekerész parancsnokot kap, ki minden hadtestben a hol még nem léteznék, azonnal indítványba hozandó.
A hadtesthez beosztott műtestületek (technische Corps) közvetlen a hadtest parancsnokság alatt állanak, alkalmaztatásukat pedig ott, ahol a szükség fogja kívánni, mindenkor külön parancsolatok által nyerendik.
Görgei Arthúr s. k. fővezér és hadügyminister
HL 1848/49: 52a/190.
Magyar nyelvű nyomtatvány a 3088/B. kimenő számú iratról.
KAW SchA AFA KiU 184. fasc. 1849 - 5 - 2.
190 Komárom, 1849. június 2.
Klapka György honvéd tábornok jelentése Görgei Artúr fővezér és hadügyminiszternek a komáromi vár védelmi állapotára tett intézkedésekről, élelemmel, pénzzel és ruházattal való ellátottságáról. Intézkedéseket tett egy puska-, csappantyú- és gyutacsgyár, illetőleg lőpormalom felállítására.
A komáromi vár és sereg parancsnokság
Görgey Arthúr Fővezér és hadügyminister úrnak
Esztergom, Buda vagy Debrecenben
Komár 849 évi Junius 2án.
A Duna jobb partján elsáncolások a homokdombtól a hidfőig nagyobb részt bevégezve védállapotba tétettek; az elsáncolások legszélső jobb szárnyán még egy zárház /:Blockhaus:/ építendő, melly e napokban szintén el fog készülni; és miután várható hogy az ellenség támadását ez úttal a Vágoldalon kezdendi meg, most a legnagyobb figyelem arra fordítatik,hogy az ottani ideiglenes művek és az Apalia sziget elsáncolása minél előbb bevégeztessék.
A várnak élelmezési tekintetben való ellátása iránt az első lépések megtétettek, és remélhető, hogy 8-10 nap alatt a vár szükségesekkel el lesz látva.
Pénz dolgában nagy szükséget szenvedünk, mert a kormány csak részenkénti utalványokat juttat a várnak, kivánatos volna ennélfogva egyszerre nagyobb összeget nyerhetni, hogy mind az erődítési munkák, mind az élelmiek beszerzésében bármi fenakadás is megelőztessék, és minden ezekre elégséges pénzöszveg legyen készletben.
Kosztolányi ezredes, Kazinczy alezredest felváltotta, és a csallóközben parancsnokságot átvette.
Az újoncok felruházására szükséges ruhanemük még nem érkeztek meg, maga az ujoncozás sem halad olly gyorsan, mint ezt kivánni lehetne; én ez iránt Újházy kormánybiztos urhoz járultam.
Győrött Poeltenberg ezredes sem képes az ő hadtestéhez érkezett ujoncokat felruházni; minélfogva a hadügy ministérium felkéretett, hogy Budán a leghatályosabban intézkedjék, miszerint a Komáromban szükséges ruha és fegyvernemüek minél előbb, sőt mennyiben lehet, azonnal ideszállítassanak.
Ez ügy sürgetése végett gr. Zichy alezredes is Budára küldetett.
Az ellenség felől vett hírek szerint, ez az utóbbi időben kevéssé visszavonult.
Egy puska, csappantyú és gyutacs gyár, valamint egy lőpor malom felállítása végett a kellő előleges intézkedések megtétettek.
A komáromi vár és sereg parancsnoka
Klapka tábornok
HL 1848/49: 31/100.
Magyar nyelvű, eredeti tisztázat.
KAW SchA AFA KiU 185. fasc. 1849 - 6 - ad18.
191 Pétervárad, 1849. június 4.
Vukovics Sebő miniszter a kormány megbízásából utasítja Perczel Mór honvéd tábornokot, hogy a Bácskában és a Bánátban lévő hadseregből egy 12 000 fős egységet indítson el a Duna felső részéhez. Pétervárad biztosítása, Arad és Temesvár ostroma változatlan feladat.
A bánsági és bácsi haderegek fővezérének Perczel Mór tábornok úrnak, Újvidéken
Az ország hadviselésének rendszerét az öszves harctér áttekintése, s a betört és ezentúl betörhető ellenséges seregek erejére figyelmezés alapján akép intézte el a kormány, hogy a haza Komárom mellett öszvepontosítandó hadsereg által nyugat felé, és egy a Duna balpartján egybe vonandó, haderő által észak ellen biztosítva legyen e célra a felsereghez csatoltatni határoztatott a bánságban működő seregekből 12 ezer embernyi hadtest, mellynek felvezetése Bem altábornagyra, mint akkor ezen seregek fővezérére bizatott.
Ezen rendelkezést annyira igénylé a honvédelem jelen állapota, hogy midőn Bem altábornagy az erdélyi viszonyokból meritett ellenokok felhozásával az érdeklett hadtest felvezetésétől ismételve vonakodnék, azon nagy megismerés mellett is, mellyek a kormány Bem altábornagy úr érdemeit és tanácsait méltányolja, a hozott határozat végrehajtásáról semmikép nem állhatott el, hanem annak minden áron teljesítésének eszközlése végett, alolirottat a hely szinére rendkivüli hatalommal küldte le.
Mind a hadviselés áltlános tervezetét, mind a kiküldetésemre vonatkozó rendeletek másolatait 1. 2. és 3. alatt tábornok úrral közölni nem mulasztom el.
Minthogy pedig a bánságba lejövetelemkor, Bem altábornagy urat ki időközben erdélybe utazott el, már nem találhatám: azon hatalomnál fogva, mellyet az összes kormánytól nyerék, és azon tekintetből, hogy Bem altábornagy elmenetele után a fővezérség önre ruháztatván, Bem altábornagynak meghagyott teendők legcélszerűbben tábornok úrhoz, a nemzeti kormány nevében következő meghagyást intézek.
Jelenleg a haza védelmének terén fő érdek a felső hadsereg elébe szabott feladat múlhatlan kivitelében letéve levén, Tábornok Úr e meghagyásom vételével késedelem nélkül szerezzen mindazon seregekből, mellyek ekkorig saját és Bem altábornagy úr vezénylete alatt a bánságban és bácsban működtek, egy 12 ezer emberből és ezen számhoz arányzott ágyú ütegekből állandó hadtestet, mellyett tulajton belátás szerint akár egy tömegben, akár több részletekben a felső dunavidék irányában ön vezérlete alatt indítand meg.
Addig, míg tábornok úr e hadtesttel Bajáig, vagy Dezdánig, a mihez az iránypostot megválasztani hadi szempontból szükségesnek találandja, a kormány az iránti utasitása kezéhez elérhetendik, valljon kellend e tábornok úrnak e hadtesttel a dunán átkelni, vagy pedig a balparton felfelé folytatni vonulását.
Elintézvén azonban Tábornok úr a felvezérlendő hadtest iránti intézkedéseit, egyszersmind azon gondossággal és eréllyel, mellyel az alvidék biztossága körül annyi sikertöl kisérve eddig működött, olly rendeleteket hagyjon ismerni távollétének idejére hátra, miszerint ha bár a bács bánsági seregek a felvezérlendő sereg elszakasztása által offensiv működésben feltartóztatva leendenek, Pétervárad veszélyes helyzetbe jután ellen kellőleg biztosítassék, Temesvár, és Arad ostromlása meg ne akasztassék, és végre az itt maradó hadseregeknek ujoncozás útján lenndő isméti szaporitásáig a defensiv álláspontjai a képen kijelölve legyenek a védelmi tért megtarthatónak itélendi.
Miután végre a Péterváradi parancsnok Kis ezredesnek vezénylete csak a vár körére szoritkozik, gr. Vécsei pedig csak az Aradi és Temesvári ostromló seregeket vezényli, tábornok úr mint a bácsbánsági seregek fő vezére az itt ekkor maradó seregrészek kik általi vezényletéről célszerűen gondoskodni felhivatik.
Ön hazafisága, és szabadságharcunk kezdése óta tettekben bizonyított vitézsége, és vezéri talentuma a nemzeti kormányt teljesen megnyugtatja a felöl, hogy e rendeletek pontosan és mi hamarább teljesítve leendenek, és azzal az ország sorsdöntésének főterén a nemzeti erők nagyobbitva, amellett azonban az alvidék megőrzése is kitelhetőképen biztosítva lesz.
Tábornok úrtól a haza megvárja mindezt, és ön nem fényes érdemei nagyobbitásáért, hanem e szeretett hazáért elkövetend a célra minden módot.
Pétervárad, június hó 4-én 1849.
HL 1848/49: 31/241.
Magyar nyelvű, eredeti fogalmazvány.
KAW SchA AFA KiU 185. 1849 - 6 - 33.
192 Esztergom, 1849. június 8.
Ludvigh János kormánybiztos jelentése Kossuth Lajos kormányzónak. Közli Perczel Mór levelével kapcsolatos észrevételeit, továbbá ismerteti az ellenséges és a magyar erők állását. Helyteleníti a tábori vésztörvényszék feloszlatását. Híreket közöl Nyitra megyéből. Az oroszok között nagy a halálozás.
Édes barátom!
Engem Perczelnek szenvedélyes levele nyugtalanít. Nem az ellenség, hanem ily féktelenkedés és személyes gyülölködés hozand reánk veszélyt. Az ellenségnek nem kell egyebet tenni, mint magának egy féktelendő pártot szerezni, melynek szelleme ha egyszer a hadseregbe átmegy, az úr isten sem menti meg hazánkat.
Szerencse reánk nézve, hogy a közlegénység mind a honvédeknél, mind a tüzérségnél és huszárságnál nem vezéri nevekért, hanem a hazáért és szabadságért, melyet nevedben egyesit, lelkesül, s azért a vezéri insubordinatio és ellenségedés a hadsereget, mely mindég azt fogja nézni, melyik oldalán állsz te, oly hamar mint másutt megmérgesiteni nem fogja. Másként áll a dolog a tiszteknél. Ezek minden kérdésből készek pártkérdést csinálni. Igyekezzék Perczel levele miatti kérdést úgy eldöntetni, hogy Görgei el ne kedvetlenitessék, mert hijába nincs emberünk ki helyét még most pótolhatná, Perczel pedig épen nem arra való, hogy pótolhassák.
Az ellenség Nova, Körmönd, Sárvár, Csorna, Sempthe, N.Szombath, Csejte, Puchow vonalt tartja. Kmety 10kén 11kor Pápa vidékét megszállja, Poeltenberg Győrött van, Kosztolányi Nagy Megyeren, Knezić és Asbóth ÉrsekÚjváron és túl, Nagy Sándor Mocsonyokon, Horváth Nyitra és Galgócz közt, Görgei Ármin Szent Kereszten, Körmöcz és Besztercebányán. Az ellenség ereje 70.000 emberre tétetik, és ezek közt az egy pár hét óta kiállitott és felfegyverzett 20.000 ujonc. Főereje Sempte és Galgócz körül van. Farkasd, Selye Sempte és Galgócznál a hidfőket erősen besáncolta. A Semptén innen t. i. Patán, Bábon-Sopornyán lévő ellenséges osztályt Nagy Sándor holnap állásából ki fogja verni és a Vág túlsó partjára húzni és megkisérteni a Semptei hidfőt is forcirozva recognoscirozni Bayer ma egy kémet oly igérettel útnak inditott, hogy ha az ellenség dipositióját meghozza, 400 aranyat - mely egyébiránt bankjegyekben kifizethető - kap jutalmul.
Bayer igen nehéz feladatnak látja egy 70.000 nyi seregnek menni, mivel az ujoncok hadba állitása előtt a sereg legvitézebbjei hullnak el.
Ha Pestről elindulsz s utadat nem egyenesen ere választod, irasd meg nekem, hová küldjem tudósitásaimat.
Isten veled!
Esztergomban, Junius 8kán 1849.
Leghűbb barátod
Ludvigh János
U.I. A feloszlatott vésztörvényszék tudósitását még be nem adta és igy jelentést nem tehetek. Az én véleményem az, hogy e vésztörvényszéket addig, míg a vésztörvény fenáll, jó lett volna fel nem oszlatni. Ez a katonai hatalmat ellensúlyozta, és eddig senkinek sem lehetett ellene panasza. Igen jól tudom, hogy ez más szemében szálka volt, tudom okát is. Ha vésztörvényszék szükséges, akkor a főtáborit hagynám meg és inkább a többit törölném el. Azon a vidéken állittatott fel, hol legkevésbé szükséges volt, most pedig midőn oda vonulunk, hol részrehajlatlan biró sem találtatik - mint teszem Jeszenák jelentette - a törvényszék eltöröltetik. Én részemről szeretem, mert nem kell minduntalan nézni mit csinál a biróság, és kit és miért itélt el, de a miniszterium jövőre is compentia kérdést csinált, mert mint Vukkovicsnak jelentettem is, a vésztörvény a kémeket a vésztörvényszék alá rendeli, ezt Görgei akkor, mikor az Ószőnyi ember esetében az igazságügyi miniszter által későbben felfüggesztett rendeletet együtt kiadtuk, maga elismerte, és a törvényszék e törvényt szorosan megtartotta. Ha valamennyi vésztörvényszék eltörültetése céloztatik, jól van, de ha még fenmarad, akkor az eltörlést nem a tábori t.székkel kezdtem volna, mert az által a minisztérium a katonai hatalomhoz, ha nem is Dictaturahoz egy lépéssel közelgetett.
Ez véleményem és ezt is csak előtted mondom ki. Egyébiránt vésztörvényszék iránt allusio nélkül hivatalos jelentést is teendek.
Nyitravidéki hírek szerint az ellenség táborában az orosz katonák nagyon halnak, két nap alatt 700. Az oroszok Nameszto, Trsztenno és N.Szombathon vannak, erejök 10.000 mondatik.
A levelet én bontottam fel ez utolsó sorok beirása végett.
HL 1848/49: 32/65a.
Magyar nyelvű, eredeti tisztázat.
KAW SchA AFA KiU 185. fasc. 1849 - 6 - 63.
193 Győr, 1849. június 9.
Zámbelly Lajos honvéd ezredes - Klapka és Poeltenberg tábornokok megbízásából - értesíti Kmety ezredest, hogy az osztrákok Sopron felől 23 000 emberrel, Öttevény és a Szigetköz felől pedig 18 000 emberrel támadnak Győr ellen.
7. hadtestparancsnokság
Kmety ezredes úr hadosztályparancsnokságának, Székesfehérváron
Klapka és Poeltenberg tábornok urak megbízásából értesítem önt, hogy az ellenség Sopron felől mintegy 23 000 fővel és megközelítően 50 ágyúval megkezdte az előnyomulását Pápa és Győr felé. Öttevényben és a Szigetközben szintén körülbelül 18 000 ember áll velünk szemben. Győrt egy még nagyobb erővel szemben is tudnánk tartani, ha azonban a balszárnyunk Pápa felől fenyegetve van, akkor nem tudnánk itt megmaradni. Ezért mindkét tábornok úr megkéri önt, hogy az alárendelt hadosztályával, esetleg megerősítve a népfelkelés által, - amelyet mindenhol szervezni kell és megtörtént közös megegyezés alapján tulajdonképpen minden vidéken egy napon kell kitörnie - fenyegesse az ellenség szárnyát és hátát, és egy éjszaka végrehajtott általános felkeléssel talán le is győzhetné az ellenséget.
A tábornok urak tehát megkérik önt, hacsak nem kötik különleges parancsok, erőltetett menetekben siessen segítségül Pápára. A Vilmos-huszárok két osztálya Pápán már riadóztatja egy erődben az ellenséget, és már voltak kisebb csatározásaik. Az ellenség ma át akart kelni a Rábán, részben azonban a huszárok akadályozták meg ebben, részben pedig a víz oly nagy, hogy nem tudtak átjönni.
Naponta várjuk a támadást, ezért, mint mondottam, jó lenne gyalogságot kocsikon előzetesen elküldeni, mert ott a gyalogság igen sokat tud tenni, mivel az ellenségnek még nincsenek komolyabb szándékai az átkelésre a folyón, hiszen az erősítés valószínűleg csak holnap érkezik meg. Mi minden lehetségeset megteszünk, tegye meg ezredes úr is az ellenséges szándék sikertelenítéséhez a magáét oly mértékben, ahogy az lehetséges.
Zámbelly ezredes, a törzskar főnöke
HL 1848/49: 32/160.
Német nyelvű, eredeti tisztázat fordítása.
Egykori bécsi jelzet: KAW 185. fasc. 1849 - 6 - 72a.
194 Szabadka, 1849. június 9.
Haczell Márton kormánybiztos jelenti Kossuth Lajos kormányzónak, hogy az ellenség Újvidéknél körülzárta Perczel Mór seregét. Rendelkezett a népfelkelés kihirdetéséről. Az ellenség ereje mintegy 30 000 emberből áll.
Bács megyei teljhatalmú kormány biztostól
Az ország Kormányzójához
Szabadkán Junius 9én 849.
Folyó hó 7én a Csajkások kerületébe Kátynál Perczell Mór tábornok Úr három zászlóaljal recognoscirozni* menvén az ellenség nagy számú lovasai által be kerítetett, s csak igen nagy veszteséggel a 8ik zászló aljnak csaknem megsemmisültével vághatta magát keresztül.
Tegnap Újvidéket az ellenség fenyegetvén, Perczell Mór úr seregének egy részével sáncaibul támadólag kiindult - de szerencsétlenül visszaverettetett - ma érkezett tudósításom szerint veszteségünk nagy és Perczell meg maradt serege Újvidékbe szorítva körül van véve, a szét szórt honvédek, fegyver és ruházat nélkül szálongnak a falukba és Szabadkára.
Az ellenség elől Piros, Kiszács, Verbász, Kér szekereken fut. Élelmiszereink mellyek Perczell seregei számára Újvidékre valának viendők, az útba ne hogy az ellenség kezébe jussanak, szétszórattak.
Én már tegnap rendelkeztem, hogy a járásokban a nép fölköltessen; s e szempillantásba indulok, s megyek egész oda, hol az ellenség seregeit megtalálom, utamba a nép felkelést rendezendő, melly azomba itt a pannicus félelem miatt a Német ellenszenv miatt a Rác községekben igen nehezen lesz sükeres.
Perczell Mór tábornok úrtul semmi utasítást sem vettem. Ő nem szokott közlekedni jelen tudósításom az élelmezési biztosok; megszaladt honvédek, és egy ez éjjel vissza jött futárom jelentéseiken alapszik.
Midőn a győzedelemről mindenki biztos hiedelembe volt - a rögtöni veszteség híre mindenkit meg lepett - csak egy tekintélyes erő mentheti meg Bácskát az ellenség nagy számú, mint mondatik, 30 000 emberből álló ereje ellen - mellyek között lovasság is tekintélyes számmal van.
Az ellenség ereje nagy részben császári katonaság közöttük nagy számú lovas.
Haczell
bácsmegyei h. kormány biztos Haczell Márton
HL 1848/49: 32/173.
Magyar nyelvű, eredeti tisztázat.
KAW Scha AFA KiU 185. fasc. 1849 - 6 - 81.
* Kikémlelni.
195 Győr, 1849. június 10.
Klapka György honvéd tábornok jelentése Görgei Artúrnak az ellenség erejének összevonásáról a Duna jobb oldalán, és átkeléséről a Rábán. Javasolja, hogy ne hajtson végre nagyobb hadműveletet a Csallóközben.
Görgei tábornok úr hadügyminiszternek és hadsereg-főparancsnoknak Esztergomban
Nem kétséges tovább, hogy az ellenség tudomást szerezve az állásainkról a Duna bal partján, erejét a jobb oldalon vonta össze azért, hogy itt támadjon meg minket először, ahol gyengébbek vagyunk. Éppen most beérkezett hírek szerint az ellenség Marcaltőnél és Árpásnál állítólag már átkelt a Rábán. Ha ez beigazolódik, akkor a bal szárnyunkat - abban az esetben, ha Kmety még nincs Pápán - nem kevés veszély fenyegeti, és jelentős ellenséges túlerő esetén számunkra nem marad más hátra csak a visszavonulás Ácsra és onnan az elsáncolt táborba, mivel a hadműveleteknek semmiképpen sem lehet a célja a győri állásoknak mindenképpeni* megtartása, akár azon az áron is, hogy a hadtest eközben megsemmisülésnek** tegye ki magát. Ha az elsáncolt táborban vagyunk, és a hadtest a bal Duna-parton a jelenlegi állásában, akkor számunkra az az óriási előny keletkezik, hogy az ellenséggel az egyik vagy a másik parton teljes erővel szembe tudunk szállni.
Ha az ellenség valóban átkelt a Rábán, akkor még ma eléri a pápai utat és elvágja a közvetlen összeköttetést Kmetyvel.
Az ellenség a Csallóközben visszavonult, úgyszintén Hédervárról, mivel az oldalmozdulatait Marcaltő és Pápa irányába teljes erővel hajtja végre.
Ilyetén körülmények mellett bátorkodom lebeszélni minden nagyobb hadműveletről a Csallóközben, annál is inkább, mert először: a Csallóköz jelenleg majdnem teljesen víz alatt áll, másodszor: a sziget annyira ki van zsákmányolva, hogy még a gyenge Kosztolányi-hadosztály sem tudja ott élelmezni magát, hanem Győrből és a komáromi várból kell azt ellátni.
Az átkelés Komáromnál az egyik vagy a másik partra, mégpedig, ha az ellenség eléggé elővigyázatlan, itt nyomulnánk először előre minden erővel a jobb partra; ez hozhatná ki az ellenséget elsőként a sodrából, és ezzel mérhetnénk rá halálos csapást.
Végezetül megjegyzem, bármennyire fontos is Győr megtartása nemzeti és politikai szempontból, mégis ezek a szempontok a nyomósabb stratégiai okokkal szemben nem állják meg a helyüket, hacsak nem akarjuk, hogy az egész szenvedjen kárt.
Klapka tábornok
Az éppen most érkezett hírlapból értesülhet tábornok úr a barátunkon, Mednyánszky Lászlón sejtett és végrehajtott halálos ítéletről. A hadsereg felháborodott az ellenség oly sok állati kegyetlenségén, és egyhangúan megtorlást követel. További szánalom gyáváknak tüntetne fel bennünket a világ szemében. Mednyánszky halálával a magyar hadsereg lett meggyalázva - meg kell őt torolni! A módját a kormány határozza meg.
Klapka tábornok
HL 1848/49: 32/243.
Német nyelvű, eredeti tisztázat fordítása.
Egykori bécsi jelzet: KAW 185. fasc. 1849 - 6 - 93.
* Az iratban: à tout prix.
** Az iratban: "...einem Echêc ausgesetzt...".
196 Verbász, 1849. június 12.
Perczel Mór honvéd tábornok levele Görgei Artúr tábornoknak. Újvidéket az ellenség körülzárta, Pétervárad a legnagyobb veszélyben van. Ha nem sikerül az ellenséget megvernie, Pétervárad, a Bácska és a Bánát elvész. Elért sikerei és eredményei ellenére a kormány újból áskálódik ellene. A neki szánt erősítést Szegedről nem hozzá, hanem Görgeihez küldik.
Perczel Mór hadvezér Görgei Arthúrnak
Verbász alatti főhadiszállás június 12-én 849. Budapesten
Az ármány személyem és kis hadam irányában e nemzet veszélyzésével mind inkább gonoszbul jádtzik. Három század vadász és egy szegedi zászlóalj alakult Szegeden, és ez ahelyett hogy kis hadamhoz csatoltattnék rendeleteim vakmerő kijátszásával Ön parancsára ép a vész perceiben felindítaték.
Ön tudtom nélkül Vétseinek rendeleteket küld Arad iránti parlamentírózásokra*, jóllehet az aradi és a temesvári erő is parancsnokságom alá van adva.
Emissáriusok** jönnek le a felső táborból saját hadamat ellenem lázítani törekvők minden ki ruheránus - szégyen gyalázat - ellenségesen fenekedik ellenem.
Az ellenség roppant erelyével Ujvidéket körül keríté, sőt mint parasztok jelentik a rác lakosság árulása miatt, már el is foglalá, és felégeté.
Pétervárad a legnagyobb veszélyben, a várparancsnoki változás alkalmat ada bizalmatlankodásra, árulásra, s midőn Perczel Miklós lőn általam várparancsnokságra vezérelve, - a kormány őt megsértve négy hét után helyébe mást küldött. Így tekintélyemet, mely itt és e vidéken többet hata, mint a fegyver: - a kormány aláásta.
Ha a napokban nem sikerül egyesített erőmmel az ellenséget megverni: Pétervárad, Bács és Bánát - veszve. Nem elégedek meg aval, mit nyolc héten át csekély erőmmel csudálatosan végbe vittem; nem, hogy 8 nagy csatát nyertem, tizenhárom lobogót, harminckét álgyút, egy gőzhajót elfoglaltam. - másikát megrontám; - nem, hogy vagy tizenkét erőssen elsáncolt helyeket rohammal bevettem; - nem, hogy Bács Bánátot vissza szerzém, a rácokat meg zaboláztam: de még is emberiséget párosittva a szigorral: - hanem bántalmakkal illettnek (ezt mind utolsó 8 hét alatt), szemrehányásokat tesznek, alatomossan a parancsnokságot kiakarván kezeimből csikarni; egész időn át csak egy ujjoncot sem küldtek; de még gyutacsot és lőkupakot sem kaphatok volna, tehát e miatt is rég felhülők, nem elégedtek meg Bem altábornagy elriasztásával, nem aval hogy Jellačić már több négy hétnél lefelé húzódva megsemmisíteni készül, noha én mind kettőjöknek hivatalosan megírám, miként ő okvetlenül a titeli pozicióból fog és foghat felfelé - részint Pétervárad és Újvidék oldaláróli kerítésére - részint Arad és Temesvár felmentésére működni.
S mind ezek ellenére a kormány egy katonát sem küldött; hanem őt Puchnerrel együtt egyesülten nyakamra vonulni engedé: sőt utoljára naponként új meg új - gonoszabbnál gonoszabb - éretlenebbnél éretlenebb egymással ellenkező rendeletekkel; csapataimnak más vezérlett alá, nem nyíltan - de csempészve való adatása kísérletével; tizenkét ezer embernek Bács Bánátból felfele vezettetése elrendelésével zavarák és ronták meg szerencsés hadimunkálkodásaim - holott a Temesvárt, Aradot ezernírozó seregeken kívül Bemnek nagyrészt ujjoncokból álló hadait is ideértve tizenegyezer emberből álló rendes hadat sem tudok öszve állítani; s miután hadam nagy része mozgó és szabad - vagy a kormány által a "Közlönyben" hivatalossan rablásra engedélyezett csapat, midőn rendes haderőm toborozása kezdete olta mai napig soha nem állott öt vagy hat ezerfőnél felyebb.
Nem kívánom hogy ezen már harmadízben ellenem elkövetett Istentelen bánás modért - Isten böntesse meg az illetőket. Muraközi toborozásom alatt és a móri csata körül való gaz bánás módért Önöket Isten gyalázatos futásra s egymás iránti árulásra kárhoztatta.
Isten nekem engedé a dicsőséget hogy Pest és Debrecen közt vert hadammal lassan vonulva tizenhat ezer embernyi hadat gyűjthessek és fegyvereztessek föl. Mire alig öt napi szünet után ismét támadólag áttörök a Tiszán, Szolnoknál Ceglédnél az ellenséget megverve, önöket is és velek a nemzetet is megmentettem.
Önök ekkor a hatalmat féltve és ezt hazánknál jobban szeretve ismét szövetkeztek ellenem. A parancsnokságrólli lemondásra kényszerített a kormány, alattomos rendeletekkel. Isten újra megverte minnyájatokat s a Kápolnai ütközet után, ha Vindisgrétz eszét használja - Oláhországba keresnek menedéket.
Bár Bánáti táborozásom szerentsés kezdete újra üdvöt hozott a hazára; mert diadalmaim mindenütt diadalmakat nemzének. És most harmad ízben áll elő ismét a hálátlanság játéka; Isten ne büntesse meg önöket; mert e büntetéseken a nemzet és haza lakolna. Én az összes nemzet előtt fogom önöket feleletre vonni, először is hogy Pétervár, Bács, Bánát elveszne, Isten és ember előtt óvást tévén okoztatásunk ellen; - mert én, és seregeim e napokban ismét életünk áldozásával kísértendjük meg a felmentést, és már eddig is tevénk annyit kis erőnkhöz és a nagy nehézségekhez képest, mennyit még e földön kevesen és e honban senki nem tett.
Perczel
HL 1848/49: 32/384.
Magyar nyelvű, eredeti tisztázat.
KAW Scha AFA KiU 185. fasc. 1849 - 6 - 110.
* Alkudozás.
** Valamilyen megbízás elvégzésére küldött személy.
197 Győr, 1849. június 12.
Poeltenberg Ernő honvéd tábornok jelentése a Táborkari Központi Irodának az ellenség helyzetéről és létszámáról Pozsonyban, Sopronban, Mosonban, Horvátkémlén, Óváron, Rajkán és Héderváron.
A VII. hadtesttől
A magyar Táborkari Központi Irodának, Esztergomban
Az ellenség állása a Szigetközben és Öttevény mögött olyan mint a korábbi.
A Kapuvárról és Sopronból előrenyomuló alakulat Csornát és a környék más helységeit megszállva tartja.
A Rábánál csak kis különítmények láthatók, amelyek a vízen keresztül gyakran csatároznak a mi előőrseinkkel.
Az összeköttetést a Kmety-hadosztállyal őrjáratokkal és lovas őrszemekkel tartjuk fent.
A beérkezett hírek szerint az ellenség Kis- és Nagybodakon állitólag csapatokat gyűjt össze, és a Szigetközben vonultatja őket előre. Ebből az következik, hogy e két helység között egy hídjának kell lennie a Dunán keresztül.
Ma 3 fiatal ember jött Mosonból ide, akik a bevezetendő újoncozás elől menekültek, és itt kötelezettséget vállaltak.
Közülük az egyik, egy diák, azt közli, hogy néhány nappal ezelőtt Pozsonyban volt, ahol osztrák és orosz csapatokat látott, és ez utóbbiak ruházatának leírása által /:hosszú, térdig érő ingek, magas sapkák és kalapok, fekete és zöld zászlók, ágyúk 2 keréken:/ erre lehet következtetni, és ez látszik beigazolódni.
A diák azonban azt is közli, ha valaki lengyelül vagy akár szlovákul szólította meg őket, akkor úgy válaszoltak, és Pozsonyban általában az a vélemény, hogy nem oroszok.
Az oroszok ereje megközelítően állítólag 14 000 embert tesz ki. A pozsonyi csapatok erejét összességében igen különbözően adják meg: 16 000 és 25 000 fő között.
Köpcsényben állítólag nem állnak csapatok táborban.
Az oroszokat ez a diák igen legyengülteknek és rongyosoknak mondja.
Pozsonyban állítólag naponta lőnek agyon a várban különböző társadalmi állású embereket. Pillanatonként börtönöznek be személyeket, mivel 5-nek nem szabad együtt állnia.
Az újoncozást már mindenütt bejelentették. Azt hallotta, hogy néhány nappal ezelőtt 15 000 ember menetelt Sopron felé.
Ugyanez a diák közli, hogy Mosonban 2 000 ember és 12 ágyú található.
Horvátkémlén Falkenheim tábornok alatt 2 000 ember van, 12 ágyúval és egy fél röppentyűüteggel.
Óváron Schlik, Liechtenstein, Schwarzenberg tábornokok alatt 3 000 ember 12 ágyúval.
Rajkán állítólag 2500 ember van.
Héderváron Parrot tábornok alatt 3000 ember.
Óvárra néhány napja egy hídfelszerelés érkezett.
A pozsonyi várat még mindig erődítik.
Klapka tábornok úr rendelkezésére holnap felderítést hajtunk végre Kémle és Öttevény felé.
Poeltenberg tábornok
HL 1848/49: 32/387.
Német nyelvű, eredeti tisztázat fordítása.
Egykori bécsi jelzet: KAW 185. fasc. 1849 - 6 - 113.
198 Győr, 1849. június 12.
A 7. magyar hadtesttől Zámbelly ezredes értesíti Kmety György honvéd ezredest, hogy 13-án támadást várnak a Szigetközben. Ennek megelőzésére Moson felé nyomulnak előre. Jó lenne az ő közelében is riadóztatni az ellenséget.
7. hadtest
Kmety ezredes és hadosztályparancsnok úrnak, Pápán
Holnap támadást várunk a Szigetközben. Ezt meg akarjuk előzni, és a Csallóközben Moson felé megyünk előre, ez utóbbi felé csupán azért, hogy legyűrjük az ellenséget, hogy megtörjük az erejét. Jó lenne, ha ez lehetséges, az ellenséget több helyen, így az ön közelében és környékén is riadóztatni. A hidat szintén jó lenne helyreállítani Marcaltőnél, hogy bármely pillanatban át lehessen kelni, ebben az esetben azonban ezt a helységet erősebben kellene megszállni.
Csorna irányába semmilyen előnyomulást se teszünk, csupán erős portyázó járőröket küldünk ki. Ha azonban e környéken netán ágyúszót hallunk, akkor lovassággal és lövegekkel oda is nyomulunk.*
Ezredes úr tehát ennek megfelelően eszelje ki a rendelkezéseit.
Klapka tábornok úr parancsából
Zámbelly ezredes**
HL 1848/49: 32/388.
Német nyelvű, eredeti tisztázat fordítása.
Egykori bécsi jelzet: KAW 185. fasc. 1849 - 6 - 114.
* A címlapon pótlólag a következő megjegyzés található: Éppen most kaptam meg a jelentését, és ezért oda is küldünk némi lovasságot és löveget, és látszólag vissza fogunk húzódni.
** Az aláírás alatt még a következő mondat áll: A töltények holnap beérkeznek önhöz.
199 Esztergom, 1849. június 15. délben
Bayer József honvéd ezredes jelenti Görgei Artúr tábornoknak, hogy Klapka hadműveletei nem egyeznek a Táborkari Központi Iroda hadműveleti terveivel, aminek hátrányos következményei lehetnek a Duna jobb partján tervezett hadműveletekre nézve. Kéri az egyes parancsnokok és a Központi Iroda közötti viszony tisztázását.
A harcoló hadsereg vezérkari főnökétől
Görgei tábornok hadügyminiszter úr és hadsereg-főparancsnok úrnak Pesten
Átküldve Klapka tábornok úr legújabb levelét bátorkodom a tartalmára vonatkozóan megjegyezni: Klapka tábornok úr eddig teljesen ignorálta a Központi Irodát, amennyiben a 7. és a 8. hadtest parancsnokaként sem hadműveleti, sem pedig hírszerzési vonatkozásban nem küldött értesítéseket.
Hogy ez a semmibevevés a hivatal főnökével szembeni bizalmatlanságból fakad-e, vagy a rendfokozatbeli különbség idézi-e elő, bár nincs világosan kifejezve, azonban a hivatal fennmaradásához oly fontos, hogy minél előbb ki kell mondani.
Értesítve az új hadműveleti tervről, és mind az ő, mind a Kmety-hadosztály önállóságát méltányolva, Klapka tábornok úr az utolsó által hirtelen akadályozva érzi magát a saját tervei kivitelezésében.
A hadműveleti terv azonban, amely elnyerte a hadügyminiszter úr szentesítését, semmilyen egyéni tervet sem ír elő a 7. és a 8. hadtest számára. Mindkettő egyes egyedül az elfoglalt állásuk megtartását és lehetséges védelmét kapta feladatul, és csak arra kapott jogosítványt, hogy a törzshelyük előtti egy menet távolságban lévő ellenség nyugtalanítására készíthet parancsot a saját belátása szerint.
Ezzel egyetértve vette át Klapka tábornok úr a várparancsnokság mellett a fővezérletet e két hadtest felett. Az első jelentései a kiterjedt győri állások tarthatatlanságáról és az újabb tudósítások az ellenség hadmozdulatairól a Felső-Rábán és a Gyöngyös*-pataknál szükségessé tették a Kmety-hadosztály közelebb hozását a Rábához és az összeköttetés megteremtését a 7. hadtesttel. A két csapattest összekapcsolása magában foglalja ugyan egy ellenséges támadás vagy egy saját felderítés esetén a kölcsönös támogatást, semmi esetre sem tartalmazza azonban a kisebb sereg alárendelését a nagyobbiknak. Annál kevésbé, mivel a parancs a Kmety-hadosztály számára a 7. hadtesténél sokkal hosszabb hadműveleti bázist szab meg, és ezt meg kell tartani a tartalék hadtest felállításáig Sümegnél, hacsak nem akarjuk, hogy az egész állás a Felső-Dunánál és a Vágnál rövidesen tarthatatlanná, - és következésképpen a támadó hadművelet lehetetlenné váljék.
Ha tehát Klapka tábornok úr a hadműveleti tervet másképpen értelmezte, vagy, hogy felemás állapotából kilépjen, módosítani kívánja a hadműveleti tervet, akkor nem szabad a Központi Iroda terhére róni, hogy a diszpozíciói a tábornok úréival nincsenek mindig összhangban. A Központi Iroda szorosan tartja magát a szentesített hadműveleti tervhez és míg az övé marad a felelősség a hadműveletek helyességéért, addig semmi körülmények között sem tudja a különálló parancsnok urak hangulatára ráhagyni olyan parancsok hozatalát, amelyek ellentmondásban állnak az övéivel.
Ha hadügyminiszter úr azonban további megfontolások alapján megváltoztatná a legközelebbi hadműveleteink tervét, és a Kmety-hadosztályt is Klapka tábornok úr parancsnoksága alá helyezné, akkor befejezettnek tekintem a Központi Iroda tevékenységét a jobb oldali Duna-part hadműveleteiben, mivel majdnem teljes bizonyossággal előre kijelenthető: Klapka tábornok úr minden parancs ellenére a Moson és Kapuvár felé irányuló előnyomulást fogja megvalósítani.
Hogy egy ilyen manővernek milyen hátrányos következményei vannak ránk nézve, és hogy mennyire az ellenség szándéka, hogy bennünket ezen az úton kényszerítsen előnyomulásra, azt a hadügyminiszter úrnak már előadtam.
Bátorkodom még hozzáfűzni, hogy az ellenség jelentősen megerősítette csapatokkal az állásait a Gyöngyös-pataknál, és egy átkarolással Sárvárnál a Balatonig az egész vidék 3 menettel ismét a kezébe kerül, miáltal csapataink számára a Duna jobb partján nem maradna más állás, mint az elsáncolt tábor Komáromnál, következésképpen a Duna középső szakasza idő előtt kiszolgáltatottá válik.
Mivel ez az eredmény teljesen az egész ország érdekei ellenére van, ezért kérem a hadügyminiszter urat, hogy mihamarabb végérvényesen nyilatkozzék az egyes parancsnok uraknak a Központi Irodához fűződő viszonyáról, hogy erre a kijelentésre alapozva határozhassam meg a jövőbeni cselekvésmódomat hazafiúi kötelességeim és becsületem szerint.
Bayer ezredes
HL 1848/49: 33/22.
Német nyelvű, eredeti tisztázat fordítása.
Egykori bécsi jelzet: 185. fasc. 1849 - 6 - 150.
* Az iratban: Ginsz. Bár Kőszeg német elnevezése is Güns, itt azonban félreérthetetlenül a Gyöngyös-patakról van szó.
200 Tét, 1849. június 16.
Kmety György honvéd ezredes jelentése Görgei Artúr hadügyminiszternek és hadsereg-főparancsnoknak a június 13-i csornai ütközetről.
Kmety-hadosztály
Görgei Artúr hadügyminiszter és hadsereg-főparancsnok úrnak, Esztergomban
A Táborkari Központi Irodának június 13-i keltezéssel Tétről, a csornai ütközetről küldött beszámolóhoz* utólag még a következőket jelentem.
Június 12-én délután 1 órakor az egész hadosztályommal elindultam Pápáról, Marcaltőben 2 órán át pihentettem a csapatot, és Malomsoknál átkelve a Rábán reggel 3 óra tájban Szillsárkányba érkeztem. Itt 2 oszlopra osztottam a hadosztályomat.
Az első oszlop, mégpedig a lovasság Üchtritz alezredes parancsnoksága alatt, amely a Vilmos-huszárok ezredéből állt; a gyalogság Pongrácz László alezredes parancsnoksága alatt a 10., a 23. és a 33. zászlóaljjal, 1 lovassági üteggel és 2 rakétavetővel Farádon át ment, hogy az ellenséget hátba támadja és elvágja visszavonulási útját Kapuvárra.
A második oszlop, amely a 45. honvéd [zászlóaljból], a 2. besztercebányai zászlóaljból, 1 vadászosztályból, a nádor huszárok 1 osztályából és 1 gyalogsági ütegből állt, az én parancsnokságom alatt Szillsárkányból egyenes úton Csorna felé ment, és e módon az ellenség jobb szárnyára támadt.
Reggel 5 órakor kezdődött a két oszlop támadása a Csornán álló ellenséges hadtest ellen, amelyet Wyss tábornok vezényelt, és 1 Baden-zászlóaljból, 1 Hess-zászlóaljból, 1 Schönhals-zászlóaljból, 1 ágyúütegből, és 2 röppentyűből állt.
Mind az ellenséges gyalogság, mind a lovasság bátran védekezett, azonban a mi gyalogságunk, - habár a hosszú menet rendkívül kimerítette, míg az ellenséget semmi sem fárasztotta ki a reggeli órákban - mindig rohamozott előre, és jól helytállt a röviddel ezelőtt Itáliából érkezett és az ottani háborúban győzelemhez szokott császár-ulánusok megújult rohamainak, és huszáraink ismételten visszaverték ezeket az ulánusokat.
Az ellenséget, miként reméltem, kivertük a faluból, és elvágva a természetes útvonalától Kapuvárra, a Hanságba szorítottuk. Sajnos nem tudtam, hogy 2 nappal korábban helyreállította a hidat Bősárkánynál, ami által lehetségessé vált a visszavonulása Mosonba, míg e híd nélkül meg kellett volna semmisülnie a mocsarakban.
Mindazonáltal fényesnek kell neveznem az ütközetet. Az ellenséges Wyss tábornok, 1 törzstiszt, több ulánus tiszt, mintegy 80 ulánus és még több gyalogos maradt holtan a csatatéren. Ötven hadifogoly, köztük 3 tiszt, 2 orvos egy röppentyűállvány, számos fegyver és felszerelési tárgy, lovak és 50 ökör esett a kezünkbe, és még ma is fognak el szétugrasztott ellenséges katonákat a hazánkfiai vagy vernek agyon.
A bősárkányi hidat az ellenség felgyújtotta maga mögött, és még a Kapuváron álló csapat is Vittnyéden keresztül S[zen]tmiklósra, Szerdahelyre és Eszterházra hátrált, és szintén lerombolta a hidat maga mögött.
Nekem sajnos fájlalnom kell a hős Dzwonkowski kapitány halálát a Vilmos-huszárezredből, aki az ágyúkat fedező ulánusokat, mihelyt meglátta őket, túlságosan tüzesen rohamozta meg, továbbá Münster kapitányét ugyanabból az ezredből, aki a lováról bukott le, végezetül néhány derék tisztét, és csatolom a veszteségi beadványt**.
Mikovényi őrnagyot, aki két lövést kapott, és ha nem is sebesült meg halálosan, mégis hosszabb időre szolgálatképtelen lesz; Dessewffy kapitányt a 12. huszárezredből, aki a mellébe kapott lándzsaszúrással még két rohamban vett részt, Divicsek századost a 45., Hegedűs hadnagyot a 10. zászlóaljból, akik a faluban a roham során elől vitték a zászlót, továbbá Balla-Rigó József huszárt a 12. ezredből, aki egyedül megvédte magát 8 ulánussal szemben, kérem szíveskedjék kitüntetni a 3-ad osztályú érdemrenddel.
Szintén tevékenyen a kezemre járt az egész vállalkozás során Albert Ignác, a vezérkar századosa, és kérem nevezett előléptetését őrnaggyá, amire a korábbi hadtesténél, ahol szolgálatot teljesíett, már javaslatba hozták.
Kmety ezredes
HL 1848/49: 33/120.
Német nyelvű, eredeti tisztázat fordítása.
Egykori bécsi jelzet: KAW 185. fasc. 1849 - 6 - 131a.
*A beszámoló sebtében íródott, több kiegészítésből és törlésből álló, nagyon nehezen olvasható fogalmazványa a HL 1848/49: 32/476. jelzeten található.
** A veszteségi kimutatás a HL 1848/49: 33/205. jelzeten található.
201 Zsigárd, 1849. június 16.
Pott cs. kir. vezérőrnagy jelentése Colloredo-Mannsfeld altábornagynak a zsigárdi ütközetről.
Pott vezérőrnagy dandára
Főméltóságú herceg Colloredo Mansfeld
császári királyi altábornagy és hadosztályparancsnok úrnak
Zsigárd, 1849. június 16-án.
Miként a 315/op. számú, reggel 1/4 11-kor írott jelentésemben a mai felállásomat megadtam, bal szárnyammal az általam megszállt Zsigárdra támaszkodva az ellenség egy honvéd főhadnagy kijelentése szerint két zászlóaljjal, három üteggel, közöttük egy 12fontossal és négy huszárosztállyal megtámadott. Ennek a támadásnak csak három zászlóaljjal, kilenc ágyúval és 7/8 lovas századdal tudtam ellenszegülni.
Az ellenség mindjárt megkísérelte a jobb szárnyam megkerülését, amit azáltal hiúsítottam meg, hogy azt visszavontam. Herzinger vezérőrnagy ebben a szempillantásban üzente meg nekem, hogy a Theissing-dandárral megérkezett Peredre. E hírre két üteggel és három zászlóaljjal 500 lépésnyire megközelítettem az ellenséget. Herzinger tábornok és hadosztályparancsnok úr ekkor a jobb szárnyam irányába nyomult előre és néhány lovastámadásra került itt sor, amelyek mindegyike a mi számunkra kedvezően dőlt el. Dandárom harca ezalatt igen heves volt. Az ellenség megkísérelte Zsigárd megrohanását gyalogsággal, azonban csak az ellenséges tüzérség, amely végigpásztázta a hosszú utcát, kényszerítette a két vadászzászlóaljat végül a község feladására. Végezetül rohammal vettük be újból a községet. E pillanatban a bal szárnyamon Farkasdról jőve egy gyalogságból, lovasságból és tüzérségből álló ellenséges oszlop jelent meg, amely ott átkelt a Vágon. Ilyen körülmények között nem tudtam Herzinger tábornokot az ellenség üldözésében azonos magasságban követni.
A Theissing-dandár és az enyém most Királyrévnél áll csatarendben a jobb szárnnyal, a bal szárny a megszállt Zsigárdra támaszkodik, és itt fognak táborozni.
Dandárom vesztesége jelentős, a halottak száma 30 és 40 között van, a sebesültek száma a kétszerese, közöttük több tiszt és húsz valahány ló s három leszerelt ágyú. Egyedül az én dandárom 40 foglyot ejtett, két ágyút és egy lőszeres kocsit foglalt el. Az ellenség veszteségének igen súlyosnak kellett lennie, ugyanis a zsigárdi földeket mindenütt halott honvédek borítják.
A győzelem ellenére is igen kritikus a helyzetünk. Már nem kétséges, hogy az ellenség jelentős erővel ki akarja erőszakolni a Vág elfoglalását, ugyanis egy általam kiküldött hírszerző kijelentése szerint több zászlóaljat, lovas századot és sok ágyút hajóztak át ott a parasztok csónakokon és vízimalmokon.
Negyeden és Farkasdon ma 20 000 ember számára rendeltek ételt és hajóhíd épül. A Fürstenwärther-zászlóaljat, amelyet egyedül hagytam Sellyén, szintén élénken megtámadták ágyúkkal. Királyfalva felett az ellenség már három századdal átkelt és a mellékelt jelentések mindezt világossá teszik. E zászlóaljnak azt a parancsot adtam, hogy csak végszükség esetén adja fel a Vág védelmét. E célból 1/2 rakéta üteget küldtem neki. A Koudelka-zászlóalj a csata után egy órával megérkezett hozzám, mégpedig két századdal, három század Királyrévet szállta meg, egy század pedig Eperjes és Nyék irányába vonult. A zászlóalj elveszítette a teljes málháját, mivel az ellenség az alsó Dudvág felől gyalogsággal és lovassággal oly gyorsan nyomult előre Nádszeg irányába, hogy a teljes málha a kezébe került. A tekintetes hadosztályparancsnoksággal csak Nyéken keresztül van összeköttetésem. Utólagosan még jelentést fogok tenni az ütközetről és név szerint megnevezem azokat, akik abban kitüntették magukat.
Nem voltam azonban néhány csapat magatartásával elégedett, különösen az István-zászlóaljéval és a 3. számú 1/2 gyalogütegével. A zászlóaljban sok derék közkatona és vitéz tiszt van, a legénység azonban a mai nap összességében kevesebb bátorságot tanusított, mint fosztogatási vágyat. Kötelességemnek érzem dandárparancsnokként jelenteni, hogy e zászlóalj parancsnoka, Wagner százados, részben képességek és erély hiányában, részben a tisztek semmibe vétele miatt nem felel meg a feladatának. Ha a zászlóalj továbbra is az ő kezében marad, akkor még inkább lezűllik. Kényszerítve érzem magam arra, hogy még egyszer visszatérjek a kritikus helyzetünkre. Ha rövidesen nem kapunk csapatokban és ágyúkban segítséget, akkor attól tartok, hogy a Vág vonalát nem fogjuk tudni tovább védeni.
Csak azok a csapatok jönnek számításba, amelyek részt vesznek a csatában, azok azonban nem, amelyek tartalékban állnak. Szándékomban áll az ellenséget holnap Gutta felé követni, Zsigárdot, Peredet és Sellyét azonban szárnyunk és hátunk fedezésére megszállva kell tartani, mivel az ellenség valószínűleg egy időben fog bennünket Farkasd és Szelőce felől megtámadni.
Íly körülmények között elvárom a tekintetes hadosztályparancsnokság engedélyét, hogy a Mazzuchelli-zászlóalj holnap még itt maradhasson. A holnapi nap még a mainál is nagyobb eredményeket hozhat, azonban nagyobb veszteségeket is.
A dandár holnapra nagyrészt el van látva abrakkal és kenyérrel, a Mazzuchelli-zászlóalj azonban nincsen.
Pott sk. vezérőrnagy
A másolat hiteléül P. Baselly főhadnagy a nagyvezérkarban
HL 1848/49: 33/155.
Német nyelvű, egykorú másolat fordítása.
KAW SchA AFA KiU 180. fasc. 1849 - 6 - 109.
202 Zsigárd, 1849. június 17.
Pott cs. kir. vezérőrnagy jelentése Colloredo-Mannsfeld altábornagynak dandára veszteségéről a zsigárdi csatában, a magyarok veszteségéről és a lakosság magatartásáról. Közli, hogy csapatai másnapra már nincsenek ellátva kenyérrel és abrakkal.
Pott vezérőrnagy dandárja
Herceg Colloredo-Mannsfeld altábornagy úr őméltósága
császári és királyi hadosztályparancsnokságnak
Zsigárd, 1849. június 17-én, reggel 3/4 10 órakor.
Amikor tegnap el akartam küldeni a tekintetes hadosztályparancsnokságnak azt a másolatban ide csatolt jelentést arról a győzelmes csatáról, amit Herzinger vezérőrnagy parancsnoksága alatt az én és Theissing vezérőrnagy dandárja vívott, egy Pozsonyból elküldött altiszt érkezett ide, aki futárként azonnal visszamegy és akinek ezt, a magas hadtestparancsnokságnak szóló jelentést átadtam, s akitől a tekintetes hadosztályparancsnokság talán már meg is kapta.
Egy fogságba esett, súlyosan sebesült honvédtiszt kijelentése szerint nem hét, hanem öt honvéd zászlóalj támadott meg engem három üteggel és 8 löveggel, közöttük egy 12fontossal és három lovas század vagy osztály - ezt a honvédtiszt nem tudta pontosan megadni - délelőtt 11 órakor.
Dandárom vesztesége halottakban és sebesültekben sajnos nagyobb mint azt kezdetben hittem. Számuk 120 és 140 között van, hadifoglyokat - eddigi ismereteim szerint - nem veszítettünk. Ezzel szemben csak a dandárom egyedül 60 foglyot ejtett, közülük három tisztet. Egy ellenséges alezredes élve maradt és egy őrnagy súlyosan megsebesült.
Dandáromból eddig csak két halott tiszt ismeretes számomra.
A Herzinger vezérőrnagy úr vértesei közül is elesett egy ellenséges honvéd zászlóalj ellen intézett, általam vezetett támadás során egy lovassági százados és egy főhadnagy.
A honvéd zászlóaljak háromnegyedét összekaszaboltuk. A mezők ellenséges halottakkal vannak tele, különösen az én dandárom előtti csatatér.
Meg kell említenem, hogy Negyed és Farkasd falvak parasztjai sajnos nemcsak minden támogatást megadtak az ellenségnek, hogy átkeljen a folyón, hanem egy része fegyveresen is csatlakozott az onnan Zsigárdra előnyomuló ellenséges oszlophoz.
Itt is megtámadták hátulról a kaszával és bottal felfegyverkezett parasztok a falut védő vadászokat, és küzülük többet sok kaszavágástól és -döféstől megcsonkítva holtan találtunk.
A község visszafoglalása után egy parasztban felismertük azok egyikét, aki el akart fogni egy vadászt. Minthogy a parancsnoklásban rangidős Herzinger vezérőrnagy érkezését vártam, az ő parancsára azonnal agyonlőttük.
Mi még mindig a szabadban táborozunk és a csapat lefőz.
A Dudvágon lefelé és Farkasdra őrjáratokat küldtünk ki.
Várjuk megérkezésüket, hogy aszerint igazodjunk.
A Sellyén kikülönített Brzczina őrnagy mellékelt négy jelentéséből megtudhatja a tekintetes hadosztályparancsnokság, milyen erőfeszítéseket tesz az ellenség, hogy Sellye fölött és alatt egy hidat verjen.
Az előőrsszolgálattól igen igénybe vett Fürstenwärther-zászlóaljat le kell váltanom a Koudelka-gyalogság öt -, és a Haynau-gyalogság egy századával.
A csapatok holnapra már nincsenek ellátva kenyérrel és abrakkal.
A Koudelka-zászlóalj Nádszegen elveszítette valamennyi málháját.
Nádszeg nincs megszállva és az ellenség Eperjesre és Tallósra nyomult előre.
Folyamatosan hoznak be még az őrjáratok sebesült és elbújt honvédokat.
A dandárom által zsákmányolt ellenséges lovak által nagyjából pótoltam az ütegek lelőtt vontató lovait, valamint az elfoglalt három ágyúval a három leszereltet.
Pott vezérőrnagy
HL 1848/49: 33/298.
Német nyelvű, eredeti tisztázat fordítása.
KAW SchA AFA KiU 180. fasc. 1849- 6 - 110.
203 Pusztaaszódi tábor, 1849. június 18. reggel 6 óra
Asbóth Lajos honvéd ezredes jelentése a hadsereg-főparancsnokságnak Negyed megszállásáról, az aszódi híd fedezéséről, a Zsigárdon levő ellenség erejéről, valamint hídverés lehetőségéről Farkasdon vagy Negyeden.
II. hadtest
A hadsereg-főparancsnokságnak
Negyedet a hadtest részéről egy 2 zászlóaljból álló dandárral 1 3fontos üteggel és egy huszárszázaddal szálltuk meg. A Duna bal partján, az aszódi hídnál egy dandár áll, amely őrszemek által összeköttetésben van Negyeddel, a Duna jobb partján, az aszódi híd közelében pedig a Szekulits-hadosztály.
Megbízható hírek alapján jelentik, hogy az ellenséghez a csata napján* Nagyszombat felől közeledő segítség 15-én megérkezett Deákiba és Peregre**, és a Zsigárdnál levő ellenség jelenlegi ereje 10 zászlóalj gyalogságból, 4 ütegből, 1 rakétaütegből és 6 osztály lovasságból áll.
Vásárúton jelenleg 2 zászlóalj, 1 osztály lovasság és 4 ágyú van.
A Szerdahelyen levő erőket nem lehetett kideríteni.
18-án déli 1 órakor.***
Farkasdról Negyeden keresztül egy töltés visz Gutára, amelyen lehetséges a közvetlen visszavonulás Gutára és Aszódra. A zászlóaljat Farkasdra küldtem, mivel az ellenség erejének megadása alapján biztos voltam, hogy Zsigárdot tartani tudom, és a zsigárdi állásom által az ellenség fő erejét sakkban tartom. A hídverés Farkasdnál vagy Negyednél a zászlóalj fedezete alatt megvalósítható lett volna, mivel a közlekedés Negyed és Érsekújvár között a farkasdi lakosok kijelentése és Rakovszky őrnagy jelentése szerint tökéletesen lehetséges. Ezt megírtam a 3. hadtestnek. Még 16-án egész nap építhettük volna a hidat, ha csak némi anyag elő lett volna készítve. Negyeden 2 nagy komp és sok hajó van.
Tervem az is, hogy a gutai tutajhidat fel lehetne vontatni, és így a hidat Negyeden néhány órán belül újból fel lehet állítani.****
Asbóth ezredes
HL 1848/49: 33/351.
Német nyelvű, eredeti tisztázat fordítása.
Egykori bécsi jelzet: KAW 185. fasc. 1849 - 6 - 179.
* Június 16-án volt a zsigárdi csata.
** A Pereg nyilván elírás és Peredről van szó.
*** Ez a sor a fél oldalra írt jelentés bal oldalán található.
**** Az irat első oldalának felső részén a következő megjegyzés van: Ein pare ist nach Gran gegangen.