204 Komárom, 1849. június 19-21.
Részletek a 7-8. hadtest hadműveleti naplójából az Aszód és Nyárasd közötti ütközetről.
Diszpozíció 1849. június 20-ra
A tegnapi parancs értelmében Straube őrnagy oszlopa napfelkeltével elfoglalja a nagymegyeri tábort, Zichy alezredes oszlopa az Apácaszakállason és Ekecsen levőt, a Kosztolányi-hadosztály Pusztaaszódon csatarendbe áll fel, fedezve a 2. hadtest folyami átkelését.
Az követően, hogy a 2. hadtest kibontakozott, Kosztolányi ezredes úrnak felderítő járőrök kiküldése által meg kell győződnie az ellenség erejéről és felállásáról Vásárúton, és abban az esetben, ha nem állna itt fölényben lévő erővel, akkor vesse ki az állásából és üldözze Szerdahelyen túlra. Ennek a támadásnak nem szabad túl korainak lennie, hanem csak akkor szabad megtörténnie, amikor a hallható ágyúdörgés a túlsó partról biztossá teszi a csata megkezdését.
Egy sikertelen támadás esetén ennek a hadosztálynak Vásárútról Aszódra kell újból visszahúzódnia, és az utolsó emberig tartania kell az állását. Éppen úgy felveszi a 2. hadtestet, ha annak a hídon keresztül vissza kellene vonulnia, és fedezi annak visszavonulását.
Általános visszavonulás esetén, amire nem szabad gondolni, a körülményektől függően vagy Guta vagy Lak és Turiszakállas felé veszi az irányt, s ez utóbbi esetben szövetkezik a Zichy-oszloppal.
Az Esterházy-hadosztály Straube őrnagy oszlopát olyan állapotban hagyja Nagymegyeren, hogy minden pillanatban képes legyen szembehelyezkedni a Bős felől előnyomuló ellenséggel. Különben ennek az oszlopnak csak figyelnie kell az ellenséget, megtámadnia azonban nem.
Zichy alezredes oszlopa szintén figyelőállásban marad Apácaszakállason, és csak akkor vonul előre Királyföldje felé, ha a Kosztolányi-hadosztály támadást kezd Vásárútra. Ennek az oszlopnak ebben az esetben az a feladata, hogy a Kosztolányi-hadosztállyal egymagasságban előrenyomulva támadás esetén ezt támogassa, visszavonulás esetén azonban az, hogy az ellenség szárnyán megjelenve hátráltassa azt a gyors követésben.
Abban az esetben, ha a Kosztolányi-hadosztály Szakállas felé kísérelné meg a visszavonulását, akkor ennek az oszlopnak nem szabad az állásait előbb elhagynia, amíg az előbbit fel nem veszi és a visszavonulását nem biztosította.
Mindkét oszlop visszavonulási útja Nemesbogya, ahol egyesülnek és újból állást foglalnak.
A csapatok ellátásáról úgy kell gondoskodni, hogy ezek a szabad táborban lefőzhessenek.
Komárom, 1849. június 19-én este 11 órakor.
Klapka m.p. tábornok
Támadás az ellenség Vág-mögötti állására
A mai nappal a hadtest hadmozdulatai más fordulatot vesznek: ezek a kidolgozott nagy hadműveleti terv megvalósításának az első lépései.
Nem lesz felesleges az ellenség állását, gyanítható szándékait, és az e feltételezésekből eredő hadműveleti terveket megemlíteni.
Az ellenség megszállva tartja a Vág-vonalat és nagy erőket von itt össze; tartalékja Pozsonyban és annak környékén áll; a bal szárnya Sárvárig terjed ki. Június 4-én két dandárt küldött oda. Ezekből a csapatokból, amelyek június 8-án még egy dandárral megerősödtek, a Gyöngyös-patak mentén Szombathelytől Sárvárig állítólag 3 dandárt állított fel, a többit a Sopron-Szentgyörgy-úton tolta előre.
Ez a manőver, egy tartalék hadtest gyűjtése Fürstenfeldben és Friedbergben, valamint az említett összevonás a Felső-Vágnál nem hagynak kétséget a valódi szándékai felől: ez nem kevesebből áll, mint a hadműveleti vonalaink megkerülése mindkét szárnyon és az összeköttetés elvágása a tartalékainktól. Az első feladatunk következésképpen az átkarolás megakadályozása. Hadseregünk jelenlegi létszámánál és állapotánál fogva, a számunkra kilátásba helyezett segítség mellett, nem lehet hasonló nyomatékkal háborút viselni a Duna mindkét partján, hanem nem marad számunkra más hátra, mint hogy arra az oldalra nyomuljunk, ahonnan a legtöbb veszély fenyeget bennünket.
A kidolgozott hadműveleti terv rövid összefoglalása a következő:
1. A Duna jobb partján a kezünkben lévő állások megtartása és lehetséges megvédése. A 7. hadtest visszavonulási vonala a Szőnyre, a Kmety-hadosztályé a Székesfehérváron át a fővárosokba vezető út.
2. Támadó hadműveletek a Vágon át Nagyszombat felé az érsekújvári Duna megkerülésével, vagy a körülményektől függően frontális támadás Pozsonyra abban az esetben, ha az egész Vág-vonalat és a trencséni szorosokat újból bevesszük, és az ellenség Nagyszombatot elhamarkodottan feladná.
Mindkettő tüntetések által támogatva a Csallóközben.
Minden hadtest visszavonulási útja azonos az előnyomuláséval.
3. Hátrányos esetben a 7. és a 8. hadtest koncentrálása Komáromban. A többié a körülmények szerint.
A 2. és a 3. hadtest 20-án napkeltekor átkelt az érsekújvári Dunán és a Vágon, megtámadta Zsigárdot és Királyrévet és kiverte az ellenséget ezekből a helységekből, majd Peredre nyomult előre. Ez idő alatt azonban erősítést kapott és Perednél szilárd állást vett fel. Szuronyokkal ezt a helységet is elfoglalta és az ellenséget kiűzte belőle. Sok hadifogoly maradt a kezében, köztük 13 tiszt.
A két hadtest a csatamezőn táborozott.
Másnap reggel (június 21-én) e két hadtestet az ellenség túlerővel megtámadta. A harc elkeseredett volt, csapataink egy lépést sem hátráltak, amikor azonban az ellenség a tartalékját is - orosz csapatok - bevetette a csatába, ami által a túlerő a 3-szorosára emelkedett, a fővezér elrendelte a visszavonulást, amit a 3. hadtest Farkasd felé, a 2. Aszód irányába harcolva, a legnagyobb rendben hajtott végre.
A végrehajtott visszavonulás után a hidat lerombolták.
Hogy milyen csatákat kellett e két nap a csapatoknak a Csallóközben állaniuk, azt Klapka tábornok következő jelentése mutatja.
Jelentés
a június 20-án és 21-én Aszód és Nyárasd között lezajlott csatáról
Az aszódi híd-átkelés fedezésére a 8. hadtesttel, mégpedig a Kosztolányi-hadosztállyal Aszódot, az Esterházy-hadosztállyal Apácaszakállast, Ekecset és Nagymegyert szállattam meg.
Déltájban kaptam a jelentést, hogy az ellenség Vásárútról Nyárasd felé nyomul előre. A Kosztolányi-hadosztállyal siettem elébe, és Nyárasdon megtámadtam. Itt heves harc bontakozott ki, a jobb szárnyam élénken előrehatolt, szuronyal elfoglalta a Nyárasdtól balra fekvő erdőt, és maga is igyekezett Nyárasdra a rohamhoz.
Ekkor a bal szárnyamat alkotó Károlyi-huszárok 2 osztályának szerencsétlen rohama miatt kénytelen voltam a jobb szárnyat visszavonni, hogy védjem magam az átkarolástól.
Nyárasd és Aszód között újból harcba bocsátkoztam, azonban egy második, 3. és 4. éppoly szerencsétlen roham arra kényszerített, hogy teljesen visszavonuljak, amit meg is valósítottam a régi állásaimba, miközben a zömöt fedező 2 zászlóalj az ellenséges lovasság támadását kiemelkedő hősiességgel visszaverte.
Az ellenség nem üldözött tovább, hanem szintén visszavonult Nyárasdra.
Másnap d[él]u[után] 6 órakor, amikor a 2. hadtest oszlopélei közeledtek a nyárasdi hídhoz, az ellenség Nyárasd felől túlerővel megtámadott, miközben az ágyúk tömegét vonultatta fel.
A Kosztolányi-hadosztállyal Aszódon csatarendbe álltam és a gyilkos ágyútüzet 5 6fontossal viszonoztam, hogy mindaddig hátráltassam az előnyomulását, míg a 2. hadtest néhány lövegével és lovasságával megerősítve ezt határozottan végbe nem viszem, így sikerült nekem az ellenséget visszaverni. Az ágyúzás este 10-ig tartott. Erre nevezett visszavonult a régi állásaiba.
E nap vesztesége 13 halottból és sebesültből áll. Az első nap két 7fontos tarack, melyeket leszereltek és a lovaikat lelőtték, az ellenség zsákmánya lett.
Komárom, 1849. június 24.
Az ellenség második napi túlerővel végrehajtott támadása világosan megmutatta, hogy az ott felállított Kosztolányi-hadosztály legyőzése volt a szándéka és a híd elfoglalása, ami elvágta volna a 2. hadtest visszavonulását. Lövedékei már a hídon túl kibontakozó oszlopokat elérték, és személyes bátorsága és önfeláldozása révén csak Klapka tábornoknak, - aki az ellenség gyilkos tüzében is tartani tudta a zászlóaljakat - sikerült néhány ágyú és némi lovasság által megerősödve ezzel az ellenséges támadással nem csak szembeszállni, hanem azt vissza is verni. Ez volt az egyik legszebb pillanata e zseniális hadvezér tettekben gazdag életének.
Csapataink az éjszaka Pusztaaszódon táboroztak, és járőreink több ellenséges foglyot ejtettek, közöttük Klobusicky ulánus kapitányt.
HL 1848/49: 31/1.
Német nyelvű, eredeti tisztázat in: Operation-Journal der 7ten und 8ten Armee Corps. Fordítás.
205 Főhadiszállás Eperjes, 1849. június 19.
Wysocki József honvéd tábornok jelentése Görgei Artúrnak a felső-magyarországi hadtest parancsnokságának átvételéről, a Duklánál levő orosz hadsereg erejéről, valamint a saját hadteste elhelyezéséről és felszereléséről. Fegyvert és erősítést kér.
A felső-magyarországi hadsereg főparancsnokságától
A hadügyminiszter úrnak és magyar hadsereg főparancsnokának Pesten
Sietek önt értesíteni, hogy a Felső-Magyarországon működő hadsereg főparancsnokságát teljesen átvettem, és az állásokat részlegesen már felkerestem.
A Dukla felőli galíciai határ és a magyarországi síkság között sem magas hegységek, sem hegyszorosok nincsenek, ahol egy kisszámú [csapat] nagyobb túlerővel szemben megvédhetné magát, sőt, csak kevés előnyös állás van, és ezeket egészen Kassáig a határról vezető jól épített utak által meg lehet kerülni, miként ezt ön a térképre vetett első pillantásra könnyen megítélheti.
Most a Szeben, Deméte és Giráld közötti állást szálltam meg a 3 úton, amelyek a határról Eperjesre vezetnek. E vonal mögött található Kapinál egy előnyös, koncentrált állás, amelyre Dembiński tábornok néhány földsáncot építtetett. A tartalék Eperjesen található. Ez a valószínű csatamező. Ha azonban az ellenség egyidejűleg vonulna Késmárkon keresztül a bal szárnyamra, és Homonnán át a jobb szárnyamra, mint ahogy ezt a Késmárkig, Palocsáig és Bártfáig végrehajtott felderítései sejtetni engedik, akkor kardcsapás nélkül fel kellene adnom az állásomat Kapinál és Kassára kellene visszavonulnom.
A Duklánál levő orosz-osztrák sereg ereje felől egész biztos hírekkel rendelkezem. Duklán van Cseodajev* tábornok orosz hadteste 35 000 [emberrel] és 5000 osztrák, összesen 40 000 [fő]. Paszkevics altábornagy szintén ott van. Ezzel a hadtesttel összesen csak 8000 embert tudok szembeállítani, és e 8000 között vannak demoralizált és semmiféle rendhez sem szokott csapatok, miként Dessewffy tábornok ezt önnek kinyilvánította, amelyekre ebben a szempillantásban egyáltalán nem lehet számítani. A Beniczky-féle csapat, amelyre leginkább számítottam, ma a bányavárosokba megy. 15-20 000 ember lenne szükséges valamennyi út megszállásához és elegendő tartalék képzéséhez, amellyel az ellenséget némi győzelmi eséllyel egy van két ponton meg lehetne támadni.
Kazinczy ezredes hadosztálya nem tud nekem segítséget nyújtani, sőt ellenkezőleg, ő kér ilyet tőlem.
Ma egy futárt küldök Cornidesz őrnagyhoz, akinek a jobb szárnyamat kell szemmel tartania, és akitől már 15 nap óta nem kapok jelentést.
A 9. hadtestnél 705 ember van fegyver nélkül. Ebből az alkalomból meg akarok önnek valamit említeni a lengyel légió felől is. A lengyel légió olyan emberekből áll, akiket már a felruházásuk és felfegyverzésük napján bizalommal lehet szembeállítani az ellenséggel. Felruházása és felfegyverzése azonban oly sokáig elhúzódik, hol magunknak kellene mindent előteremtenünk, hol a miskolci bizottságtól kellene mindent megkapni, majd végezetül Pestről. A gyalogság mostanáig köpeny és nadrág nélkül van, csaknem a teljes öltözékét az ing teszi ki. Már egy hónapja ezer puskát kellene kapnunk N[agy]váradról, azonban még egyetlen egy se érkezett. Ön, hadügyminiszter úr bizonyára egyetért velem, ha azt állítom, hogy ebben a sürgős ügyben nagyobb fontosságot kellene tulajdonítani katonák és újoncok felfegyverzésére és felruházására.
Megkérem Önt, hadügyminiszter úr, velem egy hadműveleti tervet közölni, amely kapcsolatban állna más hadtestek hadműveleteivel, különösen abban, hogy mikor vonuljak vissza, mely vonalat kell különösen fedeznem.
Egyébként minden lehetségeset megteszek, hogy a visszavonulás oly későn történjék, ahogy csak lehet, vagy ha az Isten úgy akarja, egyszer odacsapni**.
Végezetül kérem önt, ahogy csak lehetséges, küldjön fegyvert, és ha mód van rá, erősítést.
Wysocki tábornok
HL 1848/49: 33/452.
Német nyelvű, eredeti tisztázat fordítása.
Egykori bécsi jelzet: KAW 185. fasc. 1849 - 6 - 201.
* Az iratban: Tschetchadow.
** Az iratban: "...einmal anschlagen."
206 Taksony, 1849. június 20.
Pott cs. kir. vezérőrnagy jelentése Colloredo-Mannsfeld altábornagynak a peredi csatáról, az annak során elszevedett veszteségekről, továbbá az élelemhiányról.
Pott vezérőrnagy dandára
Herceg Colloredo-Mannsfeld altábornagy úr őméltósága
császári királyi hadosztályának
Taksony, 1849. június 20-án este 3/4 9 órakor.
Ma reggel 1/2 5 órakor túlerejű ellenség két oldalról, a Vág és az alsó Dudvág felől megtámadott.
A Herzinger vezérőrnaggyal erre az esetre vonatkozó megbeszélés szerint a legszebb rendben Peredre vonultam, mert e helység Zsigárdnál jobban védhető minden oldalról. Itt 4 órán át védekeztem. Herzinger tábornok a falu szélén, a jobb szárnyamon levő ligetek elfoglalása helyett - valószínűleg az ellenségtől szorongatva - Alsószelire vonult és magával vitte a lovasságomat. Így egyedül voltam kitéve a nagyszámú ellenség támadásának, mivel a tüzérség a 16-ai ütközetből fennmaradó töltényeit teljesen ellőtte, és a falu ellen irányított három rohamot már szerencsésen visszavertem, mikor végül sikerült a rohamozó ellenséges oszlopoknak - ágyúik kartácstüzével előzetesen megdolgozva - behatolniuk a faluba, mivel a lövegeim lőszer nélkül a falu mögött álltak és nem volt lovasságom, hogy az ellenség szárnyára rontsak. A harc magában a faluban egy óránál tovább tartott. Részemről csupán kézi lőfegyverekkel vívtam azt és megkíséreltem néhány szuronytámadást. A falu többször a birtokunkba került.
Ha valamennyi csapat oly hősies lett volna, mint a vadászok, a Richter gránátos zászlóalj és az 1. Mazzuchelli-zászlóalj, akkor a falut sose foglalták volna el és én tüzérség nélkül is győztes lettem volna, azonban az István honvédő zászlóalj újból rosszul verekedett. Nem hibáztatom ezért a tiszteket, akik nagyobb része mindent elkövetett, hogy a legénység kitartson, én magam is közbeléptem, azonban minden hiába volt. Az idős emberek, akiknek többsége családatya, elbújtak a falusi kertekben. Annál hősiesebben harcoltak az előbb említett zászlóaljak, valamint korábban az ütegparancsnokok, különösen Alten főhadnagy, aki súlyosan megsebesült.
Minden oldalról körülvéve kényszerítve éreztem magam, hogy lovasság és lövegek nélkül visszavonuljak, mindkettőtől üldözve.
Szándékomban állt, hogy Deákiban újból állást foglaljak, amikor megkaptam Herzinger vezérőrnagy úr utasításait, hogy meneteljek Diószegre, ahova ő is irányozza a visszavonulását.
Zárt zászlóalj-oszlopokban azonban mindenesetre csak Taksonyig vonultam vissza, ahol állást foglaltam, és ahova nemsokára megérkezett Wohlgemuth altábornagy, majd egy óra után az orosz Panyutyin-dandár.
Veszteségem halottakban és sebesültekben jelentős, némelyeket a faluban is elfogtak. Az István-gyalogság egy százada a zsigárdi visszavonulás során a saját parancsnoka hibájából nagyrészt fogságba került vagy elesett, nevezett ugyanis - egy bátor tiszt - azonban a kapott paranccsal ellentétben még mindig egy támadást akart megkísérelni.
Dürfeld alezredes a 2. vadászzászlóaljból és Richter őrnagy a gránátosoktól súlyosan megsebesült. Kivülük még sok más tiszt is megsebesült, néhányan meghaltak.
Nincs lőszerem, és a csapatoknak már ma nem volt kenyere és abraka; a legnagyobb mértékben kimerültek és nincs élelmiszerük. Ennek ellenére az oroszokkal együtt holnap előrenyomulok és újból támadok, csak azt kívánom, hogy még az éjszaka lőszert és élelmiszert kapjak.
Pott vezérőrnagy
A másolat hiteléül [?] százados
HL 1848/49: 33/580.
Német nyelvű, egykorú másolat fordítása.
KAW SchA AFA KiU 180. fasc. 1849 - 6 - 136.
207 Sellye, 1849. június 24.
Pott cs. kir. vezérőrnagy jelentése Wohlgemuth altábornagynak Zsigárd, Farkasd és Negyed elfoglalásáról.
Pott vezérőrnagy dandárja
Báró Wohlgemuth altábornagy úr
magas császári királyi tartalék hadtestparancsnokságának
Sellye, 1849. június 24-én.
Mindjárt miután dandárommal Farkasdot bevettem és az ellenséget Negyedig visszaűztem, írásos jelentést küldtem erről a magas hadtestparancsnokságnak. Mivel azonban az ezzel Zsigárdra elküldött altisztet ott tévesen tájékoztatták, tovább ment, hogy megkeresse a magas hadtestparancsnokságot, ezért alázatosan jelentem Zsigárd és Farkasd birtokbavételéről, valamint Negyed ma reggel bekövetkezett elfoglalásáról a következőket.
Amikor tegnap az ellenség tüzérséggel még hosszabb ideig meg akarta vetni a lábát Zsigárd előtt, dandárom két zászlóaljával gyorsan előrenyomultam az általam ismert ligeteken keresztül Zsigárd felé, és betörtem a helységbe.
Az ellenségnek csak üggyel-bajjal sikerült az ütegeit megmentenie. Most azonban nem tudtam őt tovább üldözni, mivel valamennyi egyéb csapat 1500 lépésnyi távolságban volt. Az ütegeknek és a lovasságnak kerülőt kellett tenniük, hogy behatoljanak a helységbe, és így majdnem egy órai idő telt el, amit az ellenség arra használt fel, hogy gyülekezzék s valamennyi szétszórt erőt magához vonjon.
Ezután Zsigárd és Farkasd között félúton állást foglalt el, szemlátomást azért, hogy számtalan javai visszavonulását - az ottani lakosság közlése szerint mintegy 1000 jármű - a negyedi hídon keresztül fedezze.
Előnyomulásom során a Perin-dandárt jelentősen megelőztem. Egyidejűleg jelentették nekem az ütegparancsnokok, hogy alkalmuk lenne lőszert vételezni, és így újból elveszítettem 1/4 órát, mielőtt Zsigárdról csatarendben előrenyomulhattam volna.
Az ellenség - miként mondtam - a félúton állást foglalt, amikor észrevettem, hogy az ágyúgolyói a magtárakra hullanak, ezért egy lovas osztályt, a 12fontos gyalogüteget és a lovassági üteget egyedül előrevezettem és oly közelről megtámadtam őket, hogy az ellenséges ütegek rövid idő után több halott hátrahagyásával elvonultak.
A gyalogságomat most a támadáshoz Zsigárdig előrevontam. Az hevesen előrenyomult és 45 foglyot ejtett itt, közöttük egy Balogh nevezetű századost.
Az ellenség vad sietséggel hagyta el a helységet és visszavonult Negyedre. Pereden, Farkasdon és Zsigárdon összességében 60-nál több foglyot ejtettem, közöttük két tisztet.
Gyalogságom gyorsan utánuk nyomult, azonban a helység kijáratánál Negyed felől élénk ágyú- és puskatűz fogadott bennünket. Most valamennyi csapatomat a kívülről vízzel körülvett és minden utcában akadályozott Farkasd helység kiterjedt szorosain keresztül kellett előrevezetnem Negyedről és rendeznem. Ezáltal 1/2 óránál több időt veszítettem el, és amikor megkezdtem a támadást, s az ellenség, amelynek a gyalogsága a töltések mögött állt, megnehezítette az enyéim előrenyomulását, beköszöntött a sötétség, és el kellett állanom erre az estére e támadás folytatásától.
Az ellenséges csatártűz a sötétségben még egy órán keresztül céltalanul folyt, akkor elhallgatott, és egy nagy tüzet láttunk.
Mivel néhány rakétát hajítottunk a helységbe, azt hittük, hogy a falu ég, az ellenség azonban néhány őrhely kivételével visszavonta a csapatait és felgyújtotta a hajóhidat.
A reggel kiküldött őrjárataim révén kiderült, hogy az ellenség reggel felé teljesen kiürítette a helységet, és a hajóhidat a túlsó parti 1/5-e kivételével tegnap este felgyújtotta.
Most megszállattam Negyedet és a töltésen Gutta felé üldöztettem az ellenséget.
A Perin-dandár, amely a bal szárnyam mögött hátramaradt Zsigárdnál, nem vett részt ebben a harcban.
Pott sk. vezérőrnagy
HL 1848/49: 34/339.
Német nyelvű, egykorú másolat fordítása.
KAW SchA AFA KiU 180. fasc. 1849 - 6 - 161.
208 Törökbecse, 1849. június 25.
Tóth Ágoston honvéd ezredes jelentése Kossuth Lajos kormányzónak. Az ellenség megtámadta Óbecsét. A várost fel kellett adniuk. Veszteségük jelentős. Mivel a magyar sereg a Tisza vonalán szét van szórva, ezért Zsombolyánál összevonják azt Vetter altábornagy parancsnoksága alatt.
IV. hadtest parancsnoksága!
Tisztelt Magyar ország Kormányzója Kossuth Lajos úrnak
Törökbecse, Június hó 25. 1849.
Kormányzó úr parancsolata már későn érkezett. Az ellenség ma reggel 81/2 órakor S.Tamásról jöve Óbecsét megtámadta, Percai ezredes úr hadosztálya visszavonulni kényszerítetett, szinte a Földvár előtt felállított dandár, melly az ellenségtül már egészen körülvéve volt, csak nehezen húzódott vissza, lovasságunk és ágyúink által fedezve.
Az ellenség túlnyomó lovassággal és ágyúkkal bírt és így kénytelenek voltunk Óbecsét elhagyni és az innenső partra átvonulni - 11 óra tájban megérkezett Banffy ezredes úr hadosztályával. Mariássy zászlóalj, Jeszentki őrnagy úr által vezényelve még egyszer ment által a Tiszán és elfoglalta, egy Székely zászlóaljal és egy osztály vadásszal Óbecsét, de nem tarthatták, és kemény tüzelés után visszavonulni kényszerítettek.
Veszteségünk holtak és sebesültekben nem csekély, 16 halott, 96 sebesült - ezek közül vagynak Móritz őrnagy a Hunyadi huszároktól, és Martinengo százados a Ferdinánd huszároktól több tiszt. - Két ágyú és egy haubitz* demontíroztatott. Egész estve 6 óráig tartott az ágyúzás a két partról.
Szabadka előtt áll Mihailovich alezredes úr dandárjával, melly áll 1670 gyalog, 455 lovas és 13 ágyúból, segítségére még tegnap küldöttem az 5. honvéd zászlóaljat 2 ágyúval, a mozgó csapatokból, ott vagynak többnyire a Bácskaiak.
Minthogy seregünk az egész Tisza vonalon szétszórva vagyon, és minthogy minden átmeneteli pontot vívni akarván, együtt sem vagyunk képesek védeni, rendeltem, hogy ezen pontok továbbá csak fedeztetnek, seregünk pedig holnap reggel Hatzfeldre fog vonulni és egy concentrált állást venni. Vetter altábornagy vezénylete alatt, mert minden arra mutat, hogy az ellenség Temesvár és Arad segítségére siet.
Bem altábornagy úr Bánffy ezredes urat értesítette, hogy ő veszi át a bánátusi erőt - ez kívánatos, mert különösen a székelyek csak ő benne bíznak.
Tóth ezredes
HL 1848/49: 34/431.
Magyar nyelvű, eredeti tisztázat.
KAW SchA AFA KiU 185. fasc. 1849 - 6 - ad265.
* Tarackágyú.
209 Forró, 1849. június 25.
Dessewffy Arisztid honvéd tábornok jelentése Kossuth Lajos kormányzónak az oroszokkal vívott 23-i somosi ütközetről.
Dessewffy Arisztid tábornok
Forróról Junius 25-kéről következő tudósítást küldöm.
Folyó hó 18án az ellenség felső Magyar országba betört a kémek úgy magány egyének által nyert tudósítások úgy a tett tapasztalás szerint a betörő ellenséges hadsereg fő ereje, mellyel Eperjes felé tartott, 18 000 Szepes és Zemplén megyéken keresztül vonuló mellékereje pedig 8 000 fő lehet.
Hű-Szeben[?], Lófalú és Giráld mellett volt előőrsi csaták után, melyekben az ellenség túlnyomó ereje dacára seregünk vitéz magaviselete által visszaverett átlátván, hogy a Hűszeben Deméthe és Giráldnál vett állás egy túlnyomó erő ellen, részint a nagy kiterjedés, részint könnyű megkeríthetés veszélye miatt nem végedelmeztethetik a visszavonulást. Eperjesen keresztül folyó hó 22én el kellett rendezni. Ennek folytán 23án a hadtest Lemesán helység előtt táborozván, délutánni 2 órakkor 2000 kozák Somos helység előtt lévő dombon mutatkozott, a hadtest harcrendben a Tarca folyón innen felállítatván egy csapat dsidás, a 17ik /:Bocskai:/ ezeredbeli huszárok s az első vadász zászlóalj egy része és a fél röppentyűs üteggel támadás rendeztetett, melynek eredménye lőn, hogy az ellenség visszaveretett. Ezen csatában résztvevők viseletét csak dícsérettel említhetem. Valamivel később az ellenség ugyancsak fentebbi erőnket több oldalról túlnyomó erővel megtámadván, az egy század 12ik ezeredbeli huszárok, két 3fontos ágyú és a lengyel zászlóaljból álló megerősítés segedelmével, a legnagyobb rendben visszavonult és a valódi Tarca folyón innen lévő állását a harcrendben újólag elfoglalta. Ez alatt az ellenség, miután hasztalan igyekezett volna, a híd mellett felállított üteget visszaverni, üldözésétől elállott és egynehány jól sikerült ágyú lövés által a faluba visszanyomatott, ezután mind két részről harcrendben felállított sereggel az esteledés béváratván, részünkről ekkor a visszavonulás legrendesebben folytattatott.
Sajnálattal kell említenem Vissocky tábornok úr táborához tartozó derék Szubniczky százados, Bíró és Daniel 17ik huszár ezeredbeli főhadnagyok és két vadásztiszt ezen csatábani elestét. Veszteségünk ezen kívül 82 ember. Az ellenség vesztesége ki nem tétethetik, azomban miután 15 kozák ló fogatott el üresen, úgy gondolom, hogy a mienkhez hasonló.
Ma hadtestem itt Forrón táborozik, miáltal a minden oldalról támadó kozákok elleni terhes előörsi szolgálat által megfáradt sereg egy kis pihenésben is részesül.
A fegyelem legszorosb kezelése tekintetében szigorú rendeleteket adtam ki, melyek fentartására felügyelendek, reménylem hogy igyekezetem a legjobb eredményre fog vezetni.
Dessewffy Arisztid h. tábornok
HL 1848/49: 34/482.
Magyar nyelvű, eredeti tisztázat.
KAW SchA AFA KiU 185. 1849 - 6 - 268.
210 Munkács*, 1849. június 26.
Kazinczy Lajos honvéd ezredes jelenti Görgei Artúr hadügyminiszternek, hogy megérkezett rendeltetési helyére. Fegyvert és embert kér, hogy az ország számára stratégiailag oly fontos pozíciót - különösen a bányái és az ágyúöntő műhelye miatt jelentős Munkácsot - meg tudja tartani.
Kazinczy ezredes
Görgei Artúr hadügyminiszter úrnak
Van szerencsém jelenteni, hogy megérkeztem az állomáshelyemre és átvettem a parancsnokságot. Az állománykimutatást még nem tudtam megküldeni, mivel a jelenlegi állás roppant távolsága és kiterjedése ennek összegyűjtését megakadályozza, annyit azonban tudok jelenteni, hogy ezekre a csapatokra csak ránézni is siralmas. Adjon nekem miniszter úr anyagot és én megtartom ezt a stratégiai szempontból és az ország boldogulása számára fontos pozíciót. Fegyver és legénység a legfontosabb.
Szerény véleményem szerint Munkács a harcoló hadsereg számára stratégiailag fontos pont Magyarországon, nem beszélve a sok bányáról, ágyúöntő műhelyről, csőfúróról**, más kitűnő vasművekről és egyebekről. Ez úgyszólván a hadsereg legszélső jobb szárnya, kikülönítve, önálló cselekvésre kijelölve, hogy a hadsereg centrumát Naményban egy erős hídfővel -, a szárnyat pedig támadó hadműveletekkel Ungvár és Zemplén felé védje; a Galíciából betörő ellenségnek a szárnyát és a hátát -, végül a Bukovina felől érkezőnek ugyanezt fenyegesse. Ahhoz tehát, hogy itt szilárdan helytálljunk, Munkács várát a legjobb állapotba kell helyezni, Naményban egy erős hídfőt kell építeni. Ami az álláságyúkat*** illeti, ezeket a legrövidebb idő alatt itt ki lehet önteni, sőt tábori ágyúkat is képes ez a műhely szállítani, mégpedig minden 14., később minden 8. nap 1 üteget.
Ahhoz, hogy mindezt megvalósítsuk a munkácsi és a naményi védőrségen kívül /:egy tüzérosztállyal együtt:/ Beregszászon fel kell állítani és fel kell szerelni egy hadtestet. Onnan a távolság egyforma - és miként már megkezdtem, a hegyszorosok favárak**** által meg vannak erősítve - a vár jól fel lesz készítve, úgy ezt a hadtestet, mint korábban említettem, támadásra lehet felhasználni.
Hogy most mennyiben tudok e rendkívül fontos feladatoknak megfelelni, azt miniszter úr megtudhatja abból, ha azt mondom, hogy az egész erőm egy rosszul felfegyverzett, szervezetlen embertömegből áll. Ami energiával, emberi erővel teljesíthető, azt véghezviszem. Önnek azonban miniszter úr, és a hazámnak nem szabad engem kárhoztatnia, ha egy erős támadás során kénytelen leszek e fontos állást és minden kincset feladni itt.
Hogy csak némiképp is megerősítsem magam, kérem
1-ször: elrendelni a Szabolcs- és a Zemplén megyei gerillákból egy honvéd zászlóalj összeállítását. Zászlóaljparancsnokká kérem Zsolnay főhadnagyot /:végzett utász-iskolás:/ kinevezni és századossá előléptetni.
2-szor: rendelet kiadását valamennyi lovas és gyalogos gerillának, hogy jöjjenek Munkácsra a hadosztályomhoz, és engedély adását számomra, hogy ezekből zászlóaljakat és lovasságot képezzek.
3-szor: elrendelni, hogy 1000 darab puskát küldjenek most nekem.
4-szer: a 37. honvéd zászlóaljból Almássy Pál százados hadosztály-segédtiszti kinevezését azzal a paranccsal, hogy nevezett tartozik azonnal elindulni.
Ami a beregszászi tartalékot illeti, teljesen a miniszter úr belátására bízom, ha azonban rám akarja bízni az összeállítását, kész vagyok rá, csupán annyi puskát kérek, hogy a 2 első sor felfegyverezhető legyen, a 3-at, és szükség esetén a 2-at pikával is el lehet látni.
Kazinczy ezredes
Éppen most jövök a műhelyek megszemléléséről, ezek olyan kiválóak és olyan állapotba lehet őket hozni, hogy bármilyen kaliberű löveggel el tudná látni a hadsereget. Csak újoncokat, miniszter úr, és a hazának egy bevehetetlen állása lesz itt, egy hadtestet, amelyet a legrövidebb időn belül mobilizálni lehet.
Itt rendkívüli kincsek vannak, amelyeket meg kell védeni. Személyemben mindent megteszek, ami a kötelességem.
Kazinczy
HL 1848/49: 35/8.
Német nyelvű, eredeti tisztázat fordítása.
Egykori bécsi jelzet: KAW 185. fasc. 1849 - 6 - 267.
* Az irat keletkezésének helye nincs feltüntetve. Feltételezhetően Munkácson íródott.
** Az iratban: Stukbohrer.
*** Az iratban: Positions Kanonen.
**** Az iratban: Blockhäuser.
211 Miskolc, 1849. június 26.
Dessewffy Arisztid honvéd tábornok értesíti Luzsénszky Pál kormánybiztost, hogy Wysocky tábornok csekély ereje miatt nem tudja feltartani az ellenséget és fedezni a fővárost, hanem a fősereggel kíván egyesülni.
9. hadtestparancsnokság
Báró Luzsénszky Pál kormánybiztos úrnak, M[ező]kövesden
Görgei altábornagy hadügyminiszter és hadsereg-főparancsnok úr egy ma érkezett levele értelmében Wysocki tábornok elé azt a feladatot állították, hogy minden erő latba vétésével akadályozza meg az ellenség előnyomulását Miskolcon át, megtévesztő menetekkel és kisebb rajtaütésekkel tartóztassa azt fel és fedezze a fővárost oly sokáig, amíg csak lehet. Habár a csapataink jó magatartást tanúsítanak, mégis túlságosan kockázatos még a legjobb pozícióban is egy csata vállalása, mivel a mi fegyveres erőnk az ellenségéhez képest oly alárendelt helyzetben van, hogy az állandóan új csapatokat képes velünk szembeállítani, míg végül legyőz és nagyszámú lovassága által szétugraszt bennünket.
Wysocki tábornok ezért nem szándékozik a hadtest sorsát egy merész csata által kockáztatni, hanem arra fog törekedni, hogy a fősereggel egyesüljön.
Holnap a nagyon kimerült csapatok pihenőnapot tartanak itt.
Wysocki tábornok mellékelt levelét a hadügyminisztériumhoz szíveskedjék futár által azonnal továbbítani.
Dessewffy tábornok
HL 1848/49: 35/73.
Német nyelvű, eredeti tisztázat fordítása.
Egykori bécsi jelzet: KAW 185. fasc. 1849 - 6 - 269.
212 Győr, 1849. június 27. este 1/4 11 óra
Poeltenberg Ernő honvéd tábornok jelenti a hadsereg-főparancsnokságnak, hogy 28-án támadást indít azzal a céllal, hogy a Szemeréig előnyomuló ellenséget Mórichidán keresztül visszaverje.
III. hadtest
A magyar hadsereg-főparancsnokságnak Tatán
Azon körülmény miatt, hogy az ellenség a győri állásunkban, különösen a Szigetközben foglalkoztat bennünket és támadni látszik, a leggyengébb állásomat, a pápai összeköttetést csak 7 osztály lovassággal, 6 zászlóalj gyalogsággal és 21 löveggel tudom biztosítani.
Ezzel az erővel én magam vezetem a csatát holnap reggel 10 órakor, és azon leszek, hogy a Szemeréig előrenyomult ellenséget visszavessem a mórichidai átkelő pontján túlra. Kmety ezredes egy Marcaltőnél átkelt 2. oszlopot tart sakkban, amely az én támadóimmal kíván egyesülni. Nevezett ezredes úr a saját értesítése szerint Ihásziban van, ahová az előbb kifejtett szándékomat egy futártiszt által a tudomására hoztam. Feladatunk rendkívül bonyolult.
Poeltenberg tábornok
HL 1848/49: 35/142a.
Német nyelvű, eredeti tisztázat fordítása.
Egykori bécsi jelzet: KAW 185. fasc. 1849 - 6 - 288b.
213 Miskolc, 1849. június 27.
Dessewffy Arisztid honvéd tábornok jelentése Kossuth Lajos kormányzónak. Seregét az ellenség túlereje és saját csapatai vegyes összetétele miatt először Harsányig, majd Pest felé vonja vissza.
Kossuth Lajos M.O. kormányzójának
Szükségesnek találtam Kormányzó Úrnak először gr. Zichy Ferenc gaz hazaárulónak Miskolc városához küldött felszólítást - másodszor pedig annak ellenébe kiadott rendeletemet felterjeszteni.
Az elsőből méltóztatik által látni, hogy az ellenséges berohanás a legkomolyabb szinű - hisz tudósításaim szerint vezeti a sereget Paskevics és a cárnak második fia Constantin - száma 60 000 ezret felér. Jakovich kormánybiztos úrnak szóbeli és a kormányzó úrtól vett másításánál fogva vezényletünkre bízott sereggel előbb a szikszói positiót tartanunk, és azután csak a túlnyomó erő előtt lassan hátrálnunk kellene.
Szükségesnek tartom kormányzó urat arra figyelmeztetnem, mikép mi a hitünkre bízott sereget risquirozni nem merünk, először azért, mert erőnk az ellenségéhez képest úgy áll, mint egy a harchoz, másodszor hogy seregünk különbféle ajkú és fajtájú lévén - nevezetesen a máramarosi ruténekből, oláhokból és szökevény és fogoly lengyelekből álván - az egész sereg határozottságára tökéletesen bizakodni nem merek, harmadszor pedig azért, hogy az ellenség igen jól harcol, megmutatta ezt ottan, midőn a Lemasáni-Somosi ütközetbe, hol csak a Bocskai és Vadász csapatunk a túlnyomó erő nevezetesen három ezered lovasság ellen harcolt, és hol az ellenséget visszanyomni sikerült 87 embert és köztük derék 5 tisztet vesztettünk.
Ezeknek következtében Visoczky vezér tábornok úr hozzájárulása, s illetőleg rendeletéből - miután az eddigi positiókat tartanunk nem lehetett, - lassan visszavonulunk, s ugyan először Harsányig, azután pedig Pest felé, s annak fedezetére, hogy a rögtön hozzánk küldendő tetemes segítséggel az ellenségnek nem csak egy elhalasztó csatát ajánlhassunk, hanem a szabadságunkat örökre biztosíthassunk, azért csak segély, és minél nagyobb segély, és rögtön szükséges, mert a pillanatok komolyak, annál fogva leginkább, miután az ellenségnek temérdek, és túlnyomó lovassága van.
Ezen körülményt is figyelmébe ajánlja Visoczky vezér úr, hogy amennyire a muszka gyáva - ha bennünket első csatába megtalálna venni - vérszemet kapna, és a seregünket demoralizálná, ellenben, ha először megveretik, mint gyáva futni fog, és azon esetre a népfelkelés hozzájárulásával ő, az ellenség ismét a fogát ki nem viszi.
Főhadiszállás Miskolc Junius 27én 1849.
Desewffy Arisztid h. tábornok
HL 1848/49: 35/178.*
Magyar nyelvű, eredeti tisztázat.
KAW SchA AFA KiU 185. fasc. 1849 - 6 - 283.
* Az irat hátlapján Kossuth következő feljegyzése található: Visszavárás mellett és Miskolc iránti intézkedések végett sürgős. Küldtem, írtam stb. mindenféle, Miskolcra is.
214 Arad, 1849. június 28.
Az aradi vár cs. kir. helyőrségének kapitulációja.
Kapituláció
melyet egyrészt a magyar kormány és a Temesvár-aradi ostromsereg parancsnoka, gróf Vécsey tábornok úr 1849. június 3-án az aradi vár helyőrségének javasolt feltételek, másrészt a vár haditanácsának és teljes tisztikarának az ezekre hozott határozatai alapján 1849. június 24-én megkezdődött tárgyalások következményeként mindkét fél teljhatalmú aláírott parlamenterei által 1849. június 28-án kötöttek és elfogadtak.
Először
Az aradi vár cs. kir. helyőrsége 9 havi védekezése során tanúsított hősiességének, rettenthetetlen és megingathatatlan kitartásának az elismerésével, amely katonai tulajdonságokat magának az ellenségnek is becsülnie kell, ennek a vár-helyőrségnek a magyar kormány és annak meghatalmazottja a tárgyalások során előmutatott korlátlan teljhatalma értelmében a magyar nemzeti becsület szavatossága mellett biztosija egy becsületes kapituláció feltételeit és törvényesen garantálja azokat.
Másodszor
A várparancsnok úrnak, valamennyi tiszt úrnak és az egész helyőrségnek, továbbá az aradi vár minden lakosának és azok családjának biztositja az életét és a személyi tulajdonát, a visszamaradó polgári egyének teljes közkegyelmét és büntetlenségét az 1848. szeptember 19-étől a mai napig kifejtett tevékenységért, továbbá a keresőképességét itt vagy az ország más helységeiben.
Harmadszor
A teljes várszemélyzetnek engedélyezett a szabad elvonulás, éspedig: teljes felszereléssel, felső- és oldalfegyverrel és fejenként 10 éles tölténnyel; 2 darab 3fontos tábori ágyúval és egy megrakott lőszeres kocsival, égő töltéssel; az ulánusok lóháton, előre szegezett pikákkal; a főtiszt urak kivont karddal, valamennyi kitüntetéssel és zeneszó* mellett vonulnak ki a várból egészen Újaradon túlig, ahol a legénység őrmestertől lefelé a szabad mezőn leteszi a fegyvereket, amelyek a magyar kormány tulajdonában maradnak.
Negyedszer
Valamennyi tábornok, törzs- és főtiszt úr megtartja az oldalfegyverét.
Ötödször
A lelkészeknek és a várban található polgári egyéneknek, akik ezt óhajtják, engedélyezett a szabad elvonulás.
Hatodszor
Az elvonuló tábornok, törzs- és főtiszt urak írásos becsületszavukkal, a legénység azonban eskü által kötelezik magukat arra, hogy 6 hónapig nem harcolnak Magyarország ellen.
Hetedszer
Minden löveg és egyéb fegyver lőszerrel együtt, és általában mindennemű hadianyag és kincstári vagyontárgy a várral együtt a mai naptól folyó év július 1-ig leltárszerűen átadásra kerül, és ezáltal a magyar kormány tulajdonában marad.
Nyolcadszor
A hadi- és politikai foglyok kölcsönösen kicseréltetnek, és mindkét fél átállói amnesztiában részesülnek.
Kilencedszer
A vár-helyőrség Magyarországon át Stájerországba veszi a legközelebbi útját, és tisztességes kiséretet, valamint a szükséges szállító eszközöket és ellátást az útjukon Magyarországon keresztül a magyar kormány biztosit és szolgáltat ki számukra.
Tizedszer
A fenti kilenc pont részletes kifejtését, valamint a vár folyó év július 1-ével megkezdendő átadásának és átvételének a közelebbi részleteit a kapituláció mellékelt egyezményes függeléke tartalmazza, amit az említett meghatalmazott a mai napon zárt le és irt alá, és éppen olyan jogerővel bír, mint a kapituláció.
Tizenegyedszer
E tíz kapitulációs pont érvényben tartását az egész magyar nemzet és annak kormánya nevében az alulírott teljhatalmú parlamenterek garantálják.
Ebből a kapitulációból, az egyezményes függelékből és annak mellékletéből hét teljesen egyező eredeti példány készül, és ebből 4 példány a magyar meghatalmazottaknak, 3 példány a vár meghatalmazottjának adatik át.
A kölcsönösen átnyújtott meghatalmazások kicserélése és betekintése után ezt sajátkezű aláírásukkal és magánpecsétjükkel** igazolják.
Aradon, 1849. június 28-án.
A magyar kormány részéről
Boczkó Dániel teljhatalmú kormánybiztos
Gróf Duschek százados
Gróf Vécsey tábornok úr, és az ostromsereg parancsnoka részéről
Baudis magyar őrnagy hadtest-karsegéd.
Ratifikálta: gróf Vécsey tábornok
A vár-helyőrség részéről
Friedrich Dietrich von Hermannstahl, a cs. kir. 41. sorgyalogezred főhadnagya
Ferdinand Mader, a cs. kir. 13. határőrezred századosa
Michael Szaninger*** százados, a helyőrség tüzérparancsnoka
Vitalis von Lepkowski mérnök-százados
Georg Baron Berger, a cs. kir. Prinz von Preussen 34. gyalogezred őrnagya.
Ratifikálta: Berger altábornagy
HL 1848/49: 31/83e.
Német nyelvű, eredeti tisztázat fordítása.
Egykori bécsi jelzet: KAW 189. fasc. 1849 - 13 - 116e.
*Az iratban: klingenden Spiele.
**Valamennyi pecsét fekete színű.
***A név olvasása bizonytalan.
215 Tata, 1849. június 28.
Ludvigh János kormánybiztos levele Kossuth Lajos kormányzónak Győr elestéről. A magyar csapatok Ácsig hátráltak vissza. Ha itt nem sikerül az ellenség megfutamítása, akkor alkudozni kell egy II. Sándor-féle alkotmányért.
Édes barátom!
Az ellenség bennünket ma reggel megtámadott úgy, hogy egészen Győrig vissza vonulni kellett. Én Győrt valami öt óra tájban elhagytam, miután Poeltenberg a Győrbőli kivonulásra minden rendelést megtett. Győr védelme Kossuthra vala bízva, ki mint Poeltenbergtől megértettem, mindent amit lehetett, megtett. Görgei egész nap hol egy, hol más helyen a csatában volt. Csak néhány percig szólhattam vele Győrött.
Mikor Győrt elhagytam, az ellenség az újvárost lövette. Görgeinek segédje útközben utolérvén nekem jelenté, hogy Győrt éppen akkor hagyta el midőn seregünk kitakarodott és az ellenség bevonult.
Kmety tegnap támadtatott meg. Az ellenség első ágyúlövésére egy ágyúnk demontíroztatott s két vagy három lova lelövetett, Kmety Marcaltőre visszavonult. Ha Kmety visszavonul, akkor tudom, hogy ezt tenni kellett, mert ő egyhamar nem hátrál sem fejét nem veszti; de hadserege sem hagy hinárban. Ma mint hallom, a Károlyi huszárok megint csúful megfutottak, ellenben a Hunyadiak ma is magokat jól viselték. Mondják, hogy Rohonczi egy golyó által megsebesült.
A mieink Ácsig vonulandnak vissza hová a segítség is megérkezett, de kifáradván tovább haladnia lehetetlen volt.
Az istenért, hogy jutott Szemerének eszébe akkor új választásokat rendelni, mikor az ellenség az ország minden részeit fenyegeti.
Ha Ácsnál az ellenséget meg nem futamítjuk, az orosz lekenyerezéséről kell gondolkoznotok, és előre az alkalmatos egyéneket kiválasztani, kik példának okáért egy Sándor cár féle alkotmány árában az alkudozást megkezdjék. Ha egyszer leigáztatunk, az ördög sem tractál velünk.
Útközben rendelkeztem, hogy Bábolnáról az ott lévő álladalmi vagyon elszállítássék, Nagyigmándról pedig az ujoncok Komáromba menjenek.
Azon megyékben, hol az ellenség megfordul, még is kellene népfelkelést rendelni. Ha a felső megyék lakosai ezt teszik, miért ne tegyék a magyar megyék?
Isten neked
Tata Június 28kán éjszaka,
leghőbb barátod
Ludvigh János
HL 1848/49: 35/192.
Magyar nyelvű, eredeti tisztázat.
KAW SchA AFA KiU 185. fasc. 1849 - 6 - 303.
216 Tata, 1849. június 28. éjjel 1/2 12 óra
A Táborkari Központi Iroda jelentése Kossuth Lajosnak Győr feladásáról és Kmety visszavonulásáról Tapolcafőre. A továbbiakban ismerteti a 29-i diszpozíciókat, és azt tanácsolja, hogy a kormány költözzék Nagyváradra.
A Táborkari Központi Irodától
Az országkormányzó Kossuth Lajos úrnak Pesten
Az ellenséges hadsereg roppant túlereje miatt a Rábánál álló csapataink kénytelenek voltak hátrálni. A 7. hadtest ma este elhagyta Győrt és S[zen]tjános és Ács felé vonult vissza. A Kmety-hadosztály heves harc után Ihászinál Pápán át Tapolcafőre vonult.
E két sereg szelleme a legkiválóbb, rend és harci kedv uralkodik náluk. A mai nap veszteségei Győrött, Ménfőnél és Ihásziban halottakban és sebesültekben nem jelentéktelenek, hadifoglyokat nem vesztettünk.
Holnapra 29-ére a következő rendelkezést adtuk ki:
A 2. és a 7. hadtestet a komáromi erősítéssel Görgei tábornok úr vezeti az ellenséges támadás visszaverésére. A támadásra valószínűleg Ácsnál kerül sor.
A 3. hadtest /:Leiningen:/ a Duna jobb partján Komáromba vonul, az elsáncolt táborba.
Az 1. hadtest /:Nagy-Sándor:/ Érsekújváron és Hullban áll.
A Horváth-féle portyázó csapat Verebélyt szállta meg; Görgei őrnagyé Perken és Körmöcbányán van.
Az ellenséges hadsereg hatalmas előnyomulása több oldalról mindenek előtt egy alkalmas hely kiválasztását teszi szükségessé a kormány biztonsága számára.
Hogy Budapest fővárost északról és délről milyen veszély fenyegeti, az ismert, és ha az ellenségnek sikerül a Duna jobb partján lévő csapatunkat ismételten legyőznie, akkor a mostani főváros a legrövidebb időn belül újból a kezében lehet. Ezek és sok egyéb ok, amelyek eléggé ismertek és teljes érvényűek, azt tanácsolják és arra késztetnek, hogy felhívjam a kormányzó úr figyelmét arra, hogy a kormány számára e pillanatban már csak Nagyvárad biztonságos, és a székhely odahelyezéséhez meg kell tenni a szükséges előkészületeket.
Néhány órán belül közlöm mind a legújabbakat az ellenségről, mind a mai nap közelebbi eseményeit.
Görgei tábornok úr Gönyün van a hadseregnél.
Bayer ezredes
HL 1848/49: 35/236 1/2.
Német nyelvű, eredeti tisztázat fordítása.
Egykori bécsi jelzet: KAW 185. fasc. 1849 - 6 - 301.
217 Tata, 1849. június 29.
Ludvigh János tábori kormánybiztos levele Kossuth Lajos kormányzónak. Sürgeti a főváros elhagyását, mert az ellenség három nap alatt ott lehet. A hadsereg ellene van a köztársaságnak. Ha az ellenség a Tiszának tart, ők Bécs felé mennek.
Édes barátom!
Ne késsetek Pesten, mert három nap alatt az ellenség ott lesz. A hadsereg szelleme egy általában olyan, hogy respublicáról mit sem akar tudni. Haynau gyujtogat és pusztítat. Ha az ellenség a Tiszának tartand, mi Bécsbe menendünk.
Isten veled, Tata Junius 29kén
E pillanatban megyünk Komáromba,
leghűbb barátod
Ludvigh János
Utószavam: Görgei nélkül hadseregünk nem lehet, másról gondolkozni esztelenség volna.
HL 1848/49: 35/300.
Magyar nyelvű, eredeti tisztázat.
KAW SchA AFA KiU 185. fasc. 1849 - 6 - 320.
218 Főhadiszállás Sóvé, 1849. június 29.
Báró Jellačić cs. kir. táborszernagy másodszor szólítja fel Pétervárad helyőrségét a vár átadására és ismerteti a megadási feltételeket.
Pétervárad helyőrségének
Amikor Perczelt visszavetettem a Ferenc-csatorna vonalán túlra, akkor szólítottalak fel benneteket először a [vár] átadására. Azóta a dolgok lényegesen megváltoztak. 18-án egy orosz sereg állt Brassó előtt, és e szempillanatban, miközben Bem közeli segítséget ígér nektek, csapataitok a Bánátból Erdély felé vonulnak.
Ma, 29-én egy 70 000 fős orosz hadsereg áll Miskolcnál; 21-én és 22-én Görgei, a Vágnál csatát vesztve, Komárom felé siet. Magatok is hallhattátok az ágyúk dörgését, amikor a zászlóaljaitokat 25-én átűztem a Tiszán, és a hajóhidat leromboltam. Az ország minden részéből erős csapatok nyomulnak feltartóztathatatlanul előre: hadseregeteket és vele a felkelés utolsó ellenállását is leverik.
Nem a ti engesztelhetetlen ellenségetekként szólok hozzátok immár másodszor, hanem egyazon haza polgáraként, amelyhez ti is, habár félrevezetett fiai, tartoztok!
A jobb ügyhöz méltó bátorságotokat és kitartásotokat, amelyről tanúbizonyságot tettetek, akarom és tudom eddig tekintetbe venni, és kivétel nélkül az egész helyőrségnek, az elsőtől az utolsóig engedélyezem a szabad elvonulást, ha:
1-ször - a vár átadása a felszólítástól számított 3-szor 24 órán belül megtörténik.
2-szor - minden hadi felszerelés, fegyver, pénztár, hadifogoly, hűségesen átadásra kerül.
Adjatok teret az ész számára, ne fokozzátok most a reménytelen ellenállást a dőre makacsságig!
Ha egyszer a szükség, az éhség és a betegség törné azt meg, akkor a feltételek, amelyeket elétek állítok, mások és keményebbek lesznek, keményebbeknek kell lenniük.
Jellačić táborszernagy, bán
HL 1848/49: 35/376.
Német nyelvű, eredeti tisztázat fordítása.
219 Bőny, 1849. június 30.
Benedek cs. kir. vezérőrnagy jelentése a június 28-i győri ütközetről.
Benedek vezérőrnagy cs. kir. dandára
Jelentés
az 1848. június 28-i győri csatáról
E hó 27-én este 8 órakor a dandár többszöri hídverés által feltartóztatva bevonult az enesei szabad táborba és előőrséget állított fel Győr felé. A dandár elhelyezése jobbra, Bágyog felé, annak végéig terjedt ki, hogy a 3. hadtest oda beérkező Schneider-dandárával megteremtse az összeköttetést.
Felderítések révén derült ki, hogy a Rába és a Marcal közötti út, amelyen a dandárnak Rábapatonán keresztül eredetileg mennie kellett, használhatatlan. Későbbi parancsok következményeként a dandár e hó 28-án elővédként elindult Lesvár felé a győri úton a következő menetbeosztás figyelembe vételével:
Constantin honvédő* zászlóalj,
hídfelszerelés,
1 osztály Károly Lajos-könnyűlovasság,
1/2 6fontos gyalogos üteg kocsi nélkül,
12. vadászzászlóalj,
1/2 6fontos gyalogos üteg kocsikkal,
12fontos üteg,
a Deutschmeister-gyalogság 1. zászlóalja,
a Deutschmeister-gyalogság 2. zászlóalja,
2 osztály Károly Lajos-könnyűlovasság.
Valamennyi élelmiszerkocsit és üstvontató lovat hátrahagytuk Enesén.
A málhát már egy nappal előbb Lébényben hagytuk hátra.
Mintegy 3/4 órányira Lesvártól a dandár egy, az ellenség által lerombolt hídba ütközött, amit azonban az utászok a már előkészített anyaggal hamarosan jól helyreállítottak. A híd túlsó oldalán felállított huszárőrség, valamint más, egyedüli lovasok, valószínűleg őrszemek, hátrahúzódtak miután láthatóvá váltunk, részben az úton, részben a tőlük jobbra fekvő 1500 lépés távolságra lévő erdőcskébe. Rövid üldözés után 1/2 órányira Győr előtt ellenséges lovasság bontakozott ki szétszórt csatarendben, és valamivel hátrébb lovasfrontot engedett sejtetni. Ez arra késztette alulírottat, hogy menetrendből csatarendbe alakuljon át.
Az ellenség megkezdte a dandár lövését, ezért folyamatosan felvonultattam a 12-es és a 6fontos gyalogos ütegeket, végül a lovassági ütegeket is, az ellenség azonban gyorsan hátravonta az ágyúit. Eközben mind közelebb nyomultam az ellenséghez, és lövegeink végül viszonozni tudták a tüzét.
Az ellenség lovassága időnként kísérletet tett támadáshoz előrenyomulni, azonban az ellenlépések által, amelyeket Siegenthal ezredes a Károly-könnyűlovas ezreddel tetetett, könnyen eltérítették ettől a szándékától.
A csatakezdés után fél óráig, és miután a tüzérségemet oly sokáig vonultattam előre míg az ellenség el nem érte az úttól délre levő sáncolatait, igen hevessé vált a lövegharc.
Az ellenség túlereje lövegekben rövidesen beláttatta velem, hogy derék tüzérségem számára lehetetlen lesz az ellenséget a sáncolatokból kiszorítani, ezért a magas 4. hadtestparancsnokságtól lövegerősítést kértem. Őexcellenciája, Wohlgemuth altábornagy hadtestparancsnok úr e kérést méltányolva a Herzinger-hadosztály két 6fontos gyalogos ütegét és a Lederer-dandár egy lovassági ütegét nyomultatta előre az 1. arcvonalba, amelyek jól fenntartott tüzükkel hathatósan együttműködtek.
E heves ágyútűz közben a 4. hadtest a dandár közelébe nyomult, majd támogatásként a dandár által végrehajtandó támadáshoz a sáncolatokra, majd Győrre rendelték.
Ennek előkészítéséhez, és hogy az ellenséget a sáncai mögött alaposan fellazítsuk, az ütegeink a kitűnő parancsnokukkal 500 lépésnyire előrementek, és olyan eredménnyel lőtték az ellenséget, hogy már abban a szempillanatban, amikor őexcellenciája a hadtestparancsnok úr dandárom többi csapatának támadást rendelt el, az ellenség egy lőszerkocsi felrobbanása által még inkább zavarba jött, kiürítette a sáncokat, és gyorsan visszavonult az úton, a város déli kiterjedése köré.
A sáncokat a tüzérségünk a többi fegyvernem támogatásával gyorsan bevette, és egy ideig lőtte a menekülő ellenséget, amely csak részben húzódott vissza a városba.
Körülbelül délután 5 órakor, mintegy 4 órás lövegharc után vonult be a dandár rohamoszlopokban a déli bejáraton át az elővárosba. Az ellenség már elhagyta azt, és mivel a Rábán átvezető két hidat részben lebontotta, a híd felé forduló oszlopokra /:balról - a Constantin honvédő zászlóalj 4 löveggel, jobbról - a 2. Deutschmeister-zászlóalj 4 tarackkal:/ néhány ágyúlövést, és a csatárokra néhány puskalövést adott le, mikor azonban a hidat ideiglenesen befedtük, és a dandár azon átkelve előre tudott nyomulni a belső városba, minden irányból sietően visszavonult.
Mialatt a gyalogság megszállta a belső várost, a Károly-könnyűlovasság 2 osztálya és a 20. számú lovassági üteg az ellenség után ment annak üldözésére Sz[ent]ivánig, ahol herceg Liechtenstein altábornagy őfőméltósága előőrsként alkalmazta őket. Csak 29-én reggel 5 órakor jöttek vissza ezek a csapatok a város közelében lévő táborba, és az üldözés során néhány ellenséges tisztet ejtettek foglyul.
E nap csatája tehát csupán egy ágyúharc volt, ahol a beosztott 20. számú lovassági üteg /:Hofmann főhadnagy:/, a 31. számú 6fontos gyalogos üteg /:Krobatin hadnagy:/ és a 9. számú 12fontos üteg /:von Stein főhadnagy:/ bátorsága fényesen megmutatkozott.
A dandárom gyalogsága és lovassága is ritkán látható katonai erényeket tanúsított ezen a napon. A legádázabb ellenséges lövegtűz alatt is úgy manővereztek, mint a gyakorlótéren. Minden terepelőnyt felhasználtak, ezért a veszteségünk /:lásd a mellékelt veszteségi táblázatot:/** érthetetlenül kevés.
Ez egy békebeli pontossággal kivitelezett szép manőver volt.
A 12. vadászzászlóaljnál a Deutschmeister-ezrednél és a Constantin honvédő zászlóaljnál állandóan felhangzott a zene; a csapatok lelkesültsége magasba tört, a császárt a hadseregnél tudták.
A dandár valamennyi csapata, valamint azok parancsnokai és tisztjei érdemessé tették magukat a nyilvános elismerésre.
Környezetem tiszt urai - mindegyik a maga területén - valamennyien derék segítőtársaim voltak a dandár irányításában, név szerint Rothmund százados a vezérkartól és Deimer százados a tüzérségtől, akik intelligens, nyugodt bátorságuk bizonyítására alkalmat találtak.
A kitüntetési és a jutalmazási javaslatokat a közeljövőben pótlom.***
HL 1848/49: 35/279.
Német nyelvű, eredeti tisztázat fordítása.
Egykori bécsi jelzet: KAW 172. fasc. 1849 - 6 - 221.
*Landwehr.
** A táblázat nem található az irat mellett.
***A jelentés végén nincs aláírás.
220 Komárom, 1849. június 30.
Görgei Artúr honvéd tábornok levele Kossuth Lajos kormányzónak. A Kossuth által hibásnak minősített hadviselési rendszerért nem Bayer a hibás, hanem őt terheli a felelősség, a hibáknak azonban nem ő az oka, hanem maga Kossuth. Terve: Komárom oltalma alatt összpontosít minden erőt és döntőleg megtámadja az osztrákokat. Nem a kormányért, hanem a népért harcolt, és ha a nép érdeke úgy kívánná, ő lenne az első, aki leteszi a fegyvert.
A hadügyminister és hadsereg főparancsnoka
Kossuth Lajos kormányzó elnök úrnak
Főhadiszállás Komárom Június hó 30án 1849.
Éppen most olvasom kormányzó úrnak Bayer ezredes úrhoz intézett néhány leveleit, melyek egyikében az eddigi hadjárati rendszer rosszaltatik, másodikában az oláh recruták* iránt történt intézkedés, harmadikában végre még egy ágyúbattéria** is Vácról Pestre disponáltatik.
Ami az elsőt illeti, kötelességemnek tartom minden alárendeltem hibájáért a felelősséget magamra vállalni, és e szerint azon - Bayer ezredes úr intézkedéseire kimondott rosszallás személyesen csak engemet illet, tehát jogom is van magamat védeni; - és én védem magamat, bátorkodván arra figyelmeztetni Kormányzó urat, hogy a balparti operatiók csupán csak a Kormányzó úrnak azon ígéretére - miszerint néhány hét alatt nemcsak a zászlóaljak meggyérült létszáma kiegészítve, de még azon kívül 12 ezer ember reservakint ki lesz állítva; és továbbá Lukács kormánybiztosnak azon ígéretére, miszerint Junius 20án a megkívántató felszerelési szükségletek készen lesznek - történt ha tehát a balparti operatio a mely egyúttal a bányavárosok biztosítására szolgált, az oroszok interventiója által feltételezett nagyszerűségénél fogva a jobb part és következéskép a fővárosok is csaknem védtelenül maradtak, annak sem magam, sem Bayer ezredes úr - okai nem lehetünk; hanem igenis oka annak egyátalában gyenge erőnk és Kormányzó úr ígéreteinek be nem váltása.
Védni akarván magamat még részletesebben, bátorkodom továbbá is figyelmeztetni Kormányzó elnök urat még arra is, hogy ha valaki, tehát Kormányzó úr maga volt az, aki Posony óta ide is, amoda is egy csekély erőt kívánt rendeltetni, hogy Kormányzó úr nézete szerint az egész ország lehetőkép biztosítassék, igen ritkán halgatván és helyeselvén azon ellenvetéseimet, hogy: aki mindent akar megtartani, semmit sem tart meg, és mégis azt méltóztatik Kormányzó úr Bayer ezredes úrnak szemére vetni, hogy igen hosszú vonalakban operált, és hogy ez által a haza fennlétét veszélyeztette; - ami pedig a haza veszélyeztetését illeti, annyi legalább egész Európa színe előtt örökké tisztán álland, hogy a haza csak az oroszok interventiója által lett veszélyeztetve, és az orosz interventiót csak nem fogja senki a mi hadi operatióink következésének tulajdonítani.
A második pontot illetőleg t.i. az oláh recruták iránti itézkedést megvallom, hogy Kormányzó úr nézetei tisztán kivihetlenek hadseregünkben igen kevés számmal létezvén, oláhúl tudó fő- és altisztek. - Egyébiránt az oláh általában, de különösen magyar vezénylet alatt, minthogy e nyelvet nem érti oly sok katona, hogy Magyarország az oláh katonai vitézségétől legkevésbé várhatja felszabadítását.
A harmadik pont tudniillik a hadierővel való dispositió engem azon határozott nyilatkozata szerint, miszerint én mind azon dispositiókra nézve amellyek a hadierővel előleges helybenhagyásom nélkül történnek, a felelősségi terhet semmiképp nem vállalhatom magamra.
Én már Buda bevétele után kijelentettem, hogy Budapest fennléte egész magyarország fennlétét nem tételezi föl, hogy tehát Budapest nem lehet basisa hadioperatioinknak, Budavár lerombolt falai mind annyi bizonyságok, hogy ezen meggyőződés bennem testté, lélekké vált; azért írtam mindjárt Győr eleste után, hogy a kormány válassza menekvő helyének Komárom vagy Nagyváradot, minthogy a fővárosokat védeni lehetetlen, ez elhatározott véleményem, ha Kormányzó úr másképen gondolkodik, akkor határozzon a ministeri tanács, minthogy a bácsbánáti seregek közti zavarok és Bem elkülönzése miatt minden felelőssége a hadügyministernek, merő puszta szó lett, és vélemény adása vagy határozata azon körülménynél fogva, hogy némely katonai egyének egyedül csak kormányzó úr parancsait elfogadni szíveskednek, úgy sem léphet életbe.
Legközelebbi jövőnkre nézve egyszerű hadi tervem az, itt Komárom oltalma alatt összpontosítani minden erőt, Bem, Vetter és Kazinczyn kívül és az osztrákokat eldöntőleg megtámadni. A népfelkelés részint vezérek hiánya, részint a szegény elijedezett nép bátortalansága miatt nem fog célra vezetni, legkevésbé most; midőn az orosz interventio által ügyünk a legszomorúbb állapotba helyeztetett, és seregeinkben létező fegyelemhiány miatt a szegény nép azt sem tudja jóformán, hogy ki ellen védje magát t.i. az osztrákok, oroszok, vagy magok a magyarok ellen; mert hogy oka van a népnek a magyarok ellen panaszkodni, azt tagadni nem lehet, ha csak némely határozatokat, a melyeket a legújabb időben maga a kormány hozott: például, hogy a nép maga égesse mindenét amije van, a kormány maga nem akarja desavonirozni.
Tegnap nálam volt nehány tisztviselő azon kéréssel: valjon leégessen e minden az ellenség kezébe jutandó falut? én nem tiltottam meg, hanem azt feleltem nekiek, tegye a nép azt amit jónak lát, mint hogy a nép akaratja az én akaratom is, mert én soha a kormányért, hanem mindég a népért küzdöttem, és ha ma tudnék arról meggyőződni, arról hogy a nép jobban fogná magát érezni, én lennék az első, ki a fegyvert letenném.
Görgei Arthúr
HL 1848/49: 35/405.
Magyar nyelvű, eredeti tisztázat.
KAW SchA AFA KiU 185. fasc. 1849 - 6 - 330.
* Újonc.
** Ágyúüteg.
221 Komárom, 1849. június 30.
Ludvigh János kormánybiztos levele Kossuth Lajos kormányzónak. Bár sose adta volna ki a Szegedre vonulás parancsát, mert ez a nemzet szabadságának a temetése lesz. Kéri, vesse el a tervet, és olvassa el Bayer ezzel kapcsolatos feljegyzéseit.
Édes barátom!
Parancsod végrehajtása ellenszegülésre nem talál, a sereg el fog indulni, mivel megparancsoltad, hogy ha Szegedig eljut, ott temettessék vele együtt a kormány és a nemzet szabadsága. Én katona nem vagyok, és ítéletet mondani nem akarok, de meggyőződésemet kimondom, hogy temetkezni megyünk, miszerint magunk is eltemetessünk. Bár e parancsolatot soha ki nem adtad volna, mert abban e nemzet halála van aláírva.
Ha lehet, kérlek hogy légy nemzetednek megmentője, és leszel ez által az európai népeknek is. Ha vesznünk kell, ne vesszünk oly terv következtében, minőt nekünk csak ellenség javasolhatna.
Én bővebben nem szólok, csak kérlek vesd el az enyészet tervét, olvasd el Bayernak nyilatkozatát és a kormánnyal vagy ide vagy Borosjenőre siess, mert holnap után már késő lehetne. Én Bayer ítéletére stratégiai dolgokban többet adok, mint bárki más ítéletére. Mondtam és ismételve mondom, ő az egyedüli practicus stratégista, miáltal másnak érdeméből semmit le nem húzok. De ő úgy szólván az egyedüli vezérkari egyén, kinek nemcsak theóriája, hanem praxisa is volt.
Kérlek hazánk szerelmére, kérlek saját magunkért is, fontold meg hamar Bayer memoirját és vagy ide vagy a Tisza megé siess.
Isten veled
Komárom Junius 30án
Leghűbb barátod
Ludvigh János
HL 1848/49: 35/412.
Magyar nyelvű, eredeti tisztázat.
KAW SchA AFA KiU 185. fasc. 1849 - 6 - 332.
222 Budapest, 1849. június 30.
A magyar hadsereg hadrendje.*
| Harcoló magyar hadsereg 1849 júniusban Fővezér Görgei Artúr tábornok | |||
| Gyalogság | Lovasság | Tüzérség lövegek | |
| 1. hadtest Nagy-Sándor tábornok | |||
| 1. hadosztály Bobich ezredes | |||
| 2. hadosztály Máriássy ezredes | 6748 | 1117 | 43 |
| 3. hadtest gr. Leiningen tábornok | |||
| 5. hadosztály Czillich ezredes | |||
| 6. hadosztály Földváry Károly ezredes | 6892 | 1494 | 46 |
| 7. hadtest Poeltenberg tábornok | |||
| 13. hadosztály Liptay alezredes | |||
| 14. hadosztály Posta alezredes | 6346 | 1408 | 48 |
| Tiszai megfigyelő csapat Knezić tábornok | |||
| 26. hadosztály Korponay ezredes | 2250 | 240 | 113 |
| Az északi hadsereg összesen: | 22272 | 4259 | 150 |
| Déli hadsereg | |||
| Mészáros Lázár tábornok | |||
| 4. hadtest Gyon tábornok | |||
| 7. hadosztály Igmándi alezredes | |||
| 8. hadosztály Frummer alezredes | 8100 | 1321 | 43 |
| 5. hadtest gr. Vécsey tábornok | |||
| 9. hadosztály Nagy Jenő ezredes | |||
| 10. hadosztály Rákótzy-Parchetich ezredes | 3310 | 780 | 13 |
| 9. hadtest Wysocki tábornok | |||
| 18. hadosztály Lázár ezredes | |||
| 19. hadosztály Jászvitz ezredes | 6270 | 1795 | 43 |
| Gaál László tábornok hadteste | |||
| 24. hadosztály Martini alezredes | |||
| 25. hadosztály Lenkey ezredes | 8610 | 800 | 27 |
| Kmety tábornok hadosztálya | 4840 | 830 | 25 |
| A déli hadsereg összesen: | 31110 | 5526 | 151 |
| Erdélyi hadsereg | |||
| Bem tábornok | |||
| 11. hadosztály Kiss Sándor ezredes | |||
| 12. hadosztály Gaál Sándor ezredes | |||
| 20. hadosztály br. Stein ezredes | |||
| 21. hadosztály Kemény Farkas ezredes | |||
| 22. hadosztály Dobay alezredes | 27000 | 800 | 60 |
| Az erdélyi hadsereg összesen: | 27000 | 800 | 60 |
| Tartalék | |||
| Kiss Ernő altábornagy | |||
| 23. hadosztály Kazinczy ezredes \ | |||
| 27. hadosztály Asbóth Lajos ezredes / | 5830 | 140 | 36 |
| 28. hadosztály Querlonde ezredes | 6000 | ||
| A tartalék összesen: | 11813 | 140 | 36 |
| A harcoló hadsereg összesen: | 92232 | 10723 | 397 |
| Helyőrségek | |||
| Komárom, Klapka tábornok | |||
| 2. hadtest Kászonyi ezredes | |||
| 3. hadosztály Sulcz alezredes (Bátori Bódog) | |||
| 4. hadosztály Mándy alezredes | |||
| 8. hadtest Aschermann ezredes | |||
| 16. hadosztály Kosztolányi ezredes | |||
| 17. hadosztály gr. Esterházy ezredes | 14490 | 1170 | 39 |
| Pétervárad, Kiss Pál tábornok | 5402 | 55 | 6 |
| Arad, Damjanich tábornok | 2400 | 200 | 8 |
| Munkács, Mezőssy őrnagy | 302 | 5 | |
| A helyőrségek összesen: | 21988 | 1425 | 58 |
| A magyar hadsereg összesen: | 115220 | 12151 | 455 |
HL 1848/49: 35/563 1/2.
Fordítás a hadügyminisztérium kimutatásáról készített korabeli másolatról.
*A hadrendben több elírás vagy összeadási hiba van. Az északi hadsereg gyalogsági létszáma 22 272 helyett helyesen 22 236, a déli hadsereg gyalogságáé 31 110 helyett helyesen 31 130, a tartalék gyalogságé 11 813 helyett helyesen 11 830, a harcoló hadsereg összesített gyalogságáé 92 232 helyett helyesen 92 196, a helyőrségek összesített gyalogságáé 21 988 helyett helyesen 22 594. Ebből következően a magyar hadsereg gyalogságának létszáma 115 220 helyett helyesen 114 790, a lovasságé 12 151 helyett helyesen 12 150. A lövegek számának összegezése helyes.
**A hadrend másolójának neve nincs feltüntetve.
223 Dunaalmás, 1849. július 2.
Mészáros Lázár honvéd altábornagy levele Görgei Artúr tábornoknak. Mivel nem tudta az útját folytatni, visszatért Pestre. A kormány rendeleteit Hankovics őrnagy fogja kézbesíteni. Nagy felelősséget vállal magára, ha a haza legnagyobb erejével elzárja magát a többitől, mivel ettől a jövő sorsa dőlhet el. Felszólítja, hogy küldjön sereget déli irányba.
Görgei tábornok Hadügyminister Úrnak!
Gőzhajóról tudósítom Minister Urat, hogy utamat nem folytathatván visszatértem Pestre, az ide mellékelt kormányi rendeletet Hankovics őrnagy úr által kézbesítvén. A haza e veszélyes percében, hogy Tábornok úr a haza legnagyobb erejével elzárta magát a többi részétől nagy felelet terhét vonta magára, mivel ettől döntethetik el jövendő sorsa. Mert ha ahol azon erő létezik, mellyet táborkari főnöke által véleményezetében mondott úgy igen is jó lenne a véleményezett, de így megfosztván bennünket a lovasságtól, több mozgó ágyú ütegektől, s átadva Vetter 12000 és Vysoczky 12000 seregét egy muszka és horvát 80000 erőnek a kormány és országgyűlés a levegőbe, el fog lehetni mondani finis Hungariae*. A többit ön belátására és eszméletére bízom. Mikép küldhet lovasságot nem tudom, Kmettynek ment parancsolat nem a sereghez, de Paksnak tartani, hol híd létezik átvezetendő a Dunán. Minden esetre kérem és felhívom ha lehet lefelé sereget küldeni küldjön.
Duna Almás alatt, jul. 2kán 849.
Mészáros Lázár h. altb.
HL 1848/49: 36/123.
Magyar nyelvű, eredeti tisztázat.
KAW SchA AFA KiU 186. fasc. 1849 - 7 - 25.
* Vége Magyarországnak.
224 Beszterce, 1849. július 3.
Bem József honvéd altábornagy kihirdeti az ostromállapotot Erdélyben - Aranyosszék kivételével.
Hírdetés
Ámbár Brassónál és Besztercénél oroszok és osztrákok kevés számmal törtek be, mindenütt mintegy 12.000 ember, s a mi katonai erőnk ezen országban 40.000 főt számol, ezért még is ezen közönséges ellenségeit a szabadságnak és magyar nemzetiségnek csak akkor győzhetjük le, ha a katonai működésekben a leg nagyobb egyetértés és pontosság vagyon, s semmiféle idegen beavatkozással nem gátoltatik.
Én ugyan az oroszokat Besztercénél a Borgoprundi szorosban elzárva tartom s ha itt az ő megtámadásait vitézül vissza törjük, akkor a székely föld is egy oldalról biztosítva van, s hogy a Brassói oldalról is az ellenségtől felmentessék, külön csapatokat indítottam már útnak.
A gyorsasághoz és bizonyossághoz a katonai működések végrehajtásánál, valamint az egy kézbeni szoros kapcsolása miden erőnek az országban, megkívánják azonban, hogy az egész Székelyföld, kivéve az egy Aranyosszéket és minden székely földdel határos székek és hatóságok ostromi állapotba tétessenek, és csupán a katonaság által a polgári hatóság akadályos béfolyása kerülésével és a rögtön törvény felállításával tartasson a megkívántató rendben.
Rendelem tehát, hogy a mostani körülményekben a Székely föld s minden körülli fekvő székek és hatóságok ostromi álapotba s távollétemben Gál Sándor ezredes úr közvetlen parancsnoksága alá, kikerülve minden kormány biztosi befolyást, helyeztessenek, még pedig úgy, hogy ezen rendkívüli állapotban csak azon parancsok vétessenek teljesedésbe, mellyek tőllem vagy nevezett ezredes úrtól keltek, s hogy továbbá a rögtön törvény alkalmaztasson mind azokra, kik ezen rendelet ellenébe szegülnek mind addig, míg a székely föld s a körül fekvő vidékek ostromi állapotban vannak, s az ellenség az országból nem lesz kihajtva. Ezen rendelet szerént mind azon katonai személyek is rögtön törvény alá tartoznak, kik kötelességüket nem telyesítik.
Kelt a főhadiszálláson Beszterczén Julius 3án 1849.
Az erdélyi magyar hadsereg fővezére
Bem J. altábornagy
Nyílt rendelet
Csík Tusnád Julius 7én 1849.
Bem altábornagy Úr rendeletéből az összes Székelység kivévén Aranyos széket hadi kormányom alá van ideiglenesen téve mellynél fogva ezennel rendelem.
1. Hogy minden Székely megyében a térparancsnokság mellett egy rögtön ítélő hadi törvényszék alakuljon.
2. Minden Közönségek a meg szökött fegyveres katonákat haladék nélkül Csík Szeredába utasítsák, a melly Közönség a fegyveres katonákot visszá nem kísérteti hadi törvény szerént fog büntettetni.
3. Minden térparancsnok egy erélyes élelmi biztost fog ki nevezni. Csík Székben táborom élelmezésénél Macskási százados úr bízatik meg.
4. Minden Közönség köteleztetik az élelmek szállítására a kellő előfogatokot pontosan kirendelni.
5. Szóval mindenki, - a ki rendeleteimet pontosan nem telyesíti, akár ki légyen az - rögtön ítélő katonai törvényszék elébe állítatik.
Gál Sándor, Ezeredes.
Közli a Csík megyei Térparancsnok és Csík Szeredai hadbíróság
Csík Szereda Julius 7én 1849.
Fodor István m. k. Térparancsnok
Incze József m. k. százados hadbíró
HL 1848/49: 52a/264
Magyar nyelvű nyomtatvány.
225 Főhadiszállás Bábolna, 1849. július 3.
Haynau cs. kir. táborszernagy 4. hadijelentése a magyar hadsereg visszavonulásáról Komárom felé, valamint az ószőnyi és az újszőnyi harcokról.
A dunai fősereg 4. hadijelentése
Győr bevétele után az ellenség valamennyi ponton oly gyorsan vonult vissza, hogy az utána nyomuló csapataink nem tudták beérni.
Hogy bizonyosságot szerezzünk az ellenség erejéről, amit Komáromnál 40-től 50 000 főben adnak meg 12-14 üteggel, elhatároztam, hogy megtámadom.
Július 2-án előnyomultattam a tartalék hadtestet Igmándról Pusztacsémre, báró Bechtold altábornagy lovashadosztályát pedig a tartalék hadtesttől jobbra.
Panyutyin altábornagy orosz hadosztálya tartalékként követte őket, miközben gróf Schlik altábornagy 1. hadteste Ácsról és Pusztalovadról előrehatolt Komárom felé.
Mivel az állásaik elleni támadással csak az erejük felfedésére akartam kényszeríteni a felkelőket, ezért a parancsban kifejezetten megtiltottam a sáncvonalak elleni támadást.
A Bechtold-lovashadosztály a jobb szárnyon bontakozott ki Ószőny felé, hogy gyors előnyomulással visszaverje az ellenséget, amely ezt a sáncvonalakon kívül fekvő helységet erősen megszállta és számos üteggel fedezte.
A Benedek-dandárnak az volt a feladata, hogy a Simbschen-lovasdandár által támogatva bevegye Ószőnyt.
Ez alkalomból az ellenséges huszárokat a mi derék lovasságunk több sikeres roham által sok veszteséget okozva visszaverte, és a Lichtenstein-könnyűlovasság alezredesi osztályának és a császár-ulánusok egy osztályának sikerült egy lovassági üteget lőszerkocsival és fogatolással zsákmányolnia.
Eközben gróf Schlik altábornagy az 1. hadtesttel győzelmesen előrenyomult az ácsi úton Újszőny felé, - a legszélső bal szárnyon előremenő Raischach-dandárt elragadta a hősiessége; a Parma-gyalogezred pedig hős dandárnokával az élen kiemelkedő merészséggel rohamozta meg a két első sáncot.
A heves tűz miatt azonban, amit a felkelők a domináló hátsó védművekből ide intéztek, csakhamar el kellett hagyni a két védművet, de előbb beszögezték az ott található ágyúkat, egy mozsarat és egy lőszerkocsit kézi erővel elvontattak, a sáncok védőrségét lemészárolták az ostromlók, ámde sajnálatosan számottevő veszteséget szenvedett a derék Párma- és a Hartmann-ezred is.
Miután a Raischach-dandár ismét bevonult a csatasorba, az ellenség felfedte az erejét. Tíz-tizenkét zászlóalj kísérelte meg számos löveggel megkerülni a legszélső bal szárny állását a Dunánál, és megerősített lovasegységek, mintegy öt huszárezred, kísérelték meg az első hadtest pusztaharkályi állásai felé a csatasorunkat áttörni.
Miközben az első hadtest szemből feltartóztatta az ellenséget, ezalatt Panyutyin altábornagy orosz hadosztálya annak a szárnyába nyomult. A felkelők számára gyilkos tűz kezdődött meg száznál több löveggel.
Az ellenséges lovasságot, amely a Panyutyin-hadosztály szárnyába jönni szándékozott, a Simbschen-lovasdandár egy része jelentős veszteséggel menekülésre kényszerítette. Pusztaharkályt a mieink ismét bevették, és az ellenség annál inkább kénytelen volt ágyútüze hatókörén belülre visszahúzódni, mivel a tartalék hadtest éle fenyegetni kezdte a bal szárnyát.
Erős gyalogos egységek, amelyek eközben megkerülték az Ács előtti erdőben az első hadtest bal szárnyát, a Bianchi-dandár jól alkalmazott kartácstüze következtében vad futással menekültek, és itt jelentős veszteséget szenvedett az ellenség halottakban és foglyokban. Fellelkesülve szeretett császárunk és urunk jelenlététől valamennyi cs. kir. osztrák, de a cs. orosz csapatok is újból a legfényesebben igazolták a hősiességüket.
Őfelsége többször keresztül lovagolt a csatamező legszélső vonalán, és mindenkor a csatarendbe felállott vagy éppen előnyomuló tömegek leírhatatlan ujjongása fogadta.
Az isteni gondviselés láthatóan védelmezte Ausztria lovagias és kegyes uralkodóját a körülötte becsapódó golyóktól, ami népeinek újból igazolja itt is, amit Itáliában már igazolt, hogy barátságos kedélye a hűséges hadserege élén, nem riad vissza birodalma és trónja fennállásáért semmilyen veszélytől sem.
A derék hadtestparancsnokaink, gróf Schlik és báró Wohlgemuth, valamint a tapasztalt lovassági vezérek, báró Bechtold altábornagy és báró Simbschen v[ezér]ő[rnagy] dicséretesen kitüntették magukat. Különösen kiemelkedő érdemeket szerzett magának Panyutyin császári orosz altábornagy az éppoly határozott, mint megfelelő időben történő előrenyomulásával.
A nap győzelmi jelvényei: egy lovassági üteg kocsival és fogatolással, egy mozsár és az első honvéd zászlóalj zászlója, amelyet Schaumburg főhadnagy a Hess-gyalogságból zsákmányolt nyolc emberrel a felkelők soraiból.
Azonkívül 500 főnél több halottat veszített az ellenség, akik befedték a csatateret, több mint 200 foglyot, közöttük több tisztet.
Görgei felkelővezér egy horzsoló lövés által megsebesült a fején.
Haynau táborszernagy és hadsereg-főparancsnok
HL 1848/49: 52a/266.
Korabeli német nyelvű nyomtatvány fordítása.
226 Pest, 1849, július 4.
Mészáros Lázár altábornagy utasítása Vetter Antal altábornagynak, hogy küldjön jelentős számú csapatot Temesvárra és Aradra, mivel az oroszok azzal a szándékkal vonulnak Polgáriból Debrecen felé, hogy elvágják Erdélyt.
A magyar hadsereg főparancsnoka
Vetter Antal altábornagy úrnak, Szegeden
Egy minisztertanács eredményeként e hó 2-án valamennyi magyar sereg főparancsnokává neveztettem ki. A szükséges utasítások a parancsnokoknak már elmentek.
Küldjön ön egy tisztet Paksra, ahol a hajóhíd holnap már készen lesz. Ez megvárja míg a főseregtől elvágott Kmety-hadosztály 6000 emberrel be nem fejezi a visszavonulását.
Mihelyt ez megtörtént, rendeljen egy megfelelő számú csapatot Temesvárra és Aradra, mivel hirek szerint az oroszok főereje e hó 2-án Polgáron keresztül Debrecen felé [megy], azzal a világos szándékkal, hogy lerombolja az összeköttetést Erdéllyel.
Perczel tábornok a Tisza bal partján egy színlelt hadmozdulatba fog, önnek azonban nem szabad felszámolni az összeköttetést Erdéllyel a Maros bal partján.
Parancsok mentek, hogy a feldunai hadseregtől 20 000 ember 7-8-áig érkezzék be Pestre.
A Wysocki-hadtesttől 12 000 emberem lesz Abonyban vasúton, és mihelyt a 20 000 ember Buda felé közeledik, Szegedre utasítom és az ön parancsai alá helyezem.
Szegeden élelemről kell gondoskodni a csapatok számára, és Pancsovánál és Erdélyben fenn kell tartani az összeköttetést Törökországgal.
HL 1848/49: 36/196.
Német nyelvű, eredeti fogalmazvány fordítása.
Egykori bécsi jelzet: KAW 186. fasc. 1849 - 7 - 54.
227 Szeged, 1849. július 6.
Monti Alessandro honvéd ezredes jelentése a magyar hadügyminisztériumnak az olasz légió szelleméről, valamint arról, hogy milyen feltételek mellett vette át a légió parancsnokságát, és ezek milyen mértékben valósultak meg.
Olasz légió*
A hadügyminisztériumnak
Van szerencsém beküldeni a hadügyminisztériumnak a légió mellékelt bemutatását, amelyből kitűnik, hogy milyen szellem uralkodik annál. Egyidejűleg emlékezetbe kell idéznem azokat a feltételeket, amelyeket a légió parancsnokságának átvétele előtt állítottam.
Önállóság a kinevezésben és azoknak a tiszteknek az eltávolítása, akiket már az elődöm nevezett ki; valamennyi idegen nemzetiséghez tartozó tiszt áthelyezése; egy olasz könnyűdandár harcászati megalakítása piemonti mintára, figyelembe véve a magyar hadi körülményeket.
A hadtest szabad megválasztása, amelyben a dandár működni fog.
Jó ruházat és felfegyverzés, részben puskával, részben karabéllyal. A magyar hadseregben szolgáló valamennyi olasz és egyedülálló részleg átadása a légió parancsnokságának, beleértve a Zanini-zenekart is. Sajnos arról győződtem meg, hogy ami a feltételek megvalósítását illeti, a légió minél előbbi megszervezését gátló akadályokat kell leküzdenem, és amelyek például másfelől a minisztérium erélyes közbelépésére azonnal megszüntethetők lettek volna. A kiadott minisztériumi rendeletre támaszkodva tiszteket küldtem a különböző hadtestekhez katonáim elhozatalához. Dolgavégezetlenül kellett visszajönniük, vagy azzal mentegették magukat az egyes parancsnokok, hogy még nem kaptak ez ügyben rendelkezést, vagy a tetszésük szerint értelmezték azt. Az ígért 1000 puskát és 200 karabélyt még nem utalták ki nekem. A Zanini-zenekart már ide lehetett volna rendelni. Én és a legénység tisztikara eltökéltek vagyunk, hogy erről a drága tulajdonunkról semmi szín alatt se mondjunk le.
A Lukács biztos úr által szóban megígért 1000 nemzeti egyenruhához elegendő piros és zöld vásznat most, Fedrigoni őrnagy Pest, folyó év június 30-i jelentése szerint megtagadták.
Az itteni kereskedő, Schönfeld József és társa kötelezettséget vállalt, hogy abban az esetben, ha Pesten nincs vászon a légió felruházásához, akkor ő ezt a lehető legméltányosabb áron beszerzi.
Ami az olasz könnyűlovasságot illeti, mivel ez az olasz névre csak becsületet hoz, és hadműveletekben van, ezért nem rendelem Szegedre, annál inkább gondolok arra, hogy a légióval, amilyen gyorsan csak lehet, hozzájuk csatlakozzam. Kérek azonban egy minisztériumi rendeletet, amely szerint ezt az osztályt a légió integráns részének tekintik.
Mivel a légió több fiatal egyéne a lovassághoz jelentkezett, és jelenleg 15 jó kiképző van szintén a Kress-ezredtől, ezért létrehozok egy telepet, amelynek a parancsnokságát Del Bene kapitányra bízom, és kérem 40-50 darab remonda** kiutalását a felszereléssel együtt. Merlo százados úr átveszi az 1. zászlólalj parancsnokságát, ezért kérem az előléptetését őrnaggyá, valamint az idemellékelt előléptetési javaslat*** jóváhagyását, továbbá a légiónál található és az idecsatolt jegyzékben megnevezett idegen nemzetiségű tiszt urak áthelyezését honvéd zászlóaljakhoz.
A magyar kormánynak teljes bizalommal kellett lennie velem és a honfitársaimmal szemben, amikor a légió parancsnokságával tiszteltek meg, ezért veszem most igénybe a hadügyminisztérium tevékeny támogatását, amiről már bizonyítékokat szereztem.
Az én és az alárendeltjeim óhaja, hogy - mihelyt csak lehet - a harctérre vonuljanak. Azonnal elállok azonban a [parancsnokság] átvételétől, ha nem kapom meg az eszközöket, hogy igaz célhoz vezessem őket.
Monti ezredes
Elküldöm Beltrame százados légió-segédtisztet teljhatalommal ellátva mind a még Pesten található valamennyi ember összegyűjtésére, mind az összes szükséges felszerelési tárgy felvételezésére.
Monti ezredes****
HL 1848/49: 36/345.
Német nyelvű, eredeti tisztázat fordítása.
Egykori bécsi jelzet: KAW 186. fasc. 1849 - 7 - 57c.
* Az irat nyomtatott fejlécén kurzív írással a következő szöveg áll: Viva l`unione dei popoli, viva l`Ungheria, viva l`Italia!, majd valamivel lejjebb, az irat bal oldalán, szintén nyomtatott kalligrafált majuszkulával írva: LEGIONE ITALIANA.
** Fiatal, még betanítatlan katonaló.
*** A javaslat nem található az irat mellett.
**** Az iratban az aláírás: Monti Colonello.
228 Budapest, 1849. július 6.
"Kossuth és a kormány utasítása Klapka tábornokhoz: hajtsa végre erélyesen az előző napi minisztertanácsi határozatot, kezdje meg a sereg levonulását Szegedhez, és akadályozza meg, hogy a haditanácsban a kormány rendeletei fölött vitatkozzanak".
Klapka Tábornok Hadtestparancsnok és ideiglenes hadseregvezér úrnak
Visocki tábornok ma seregével Cegléden megérkezett. Holnap útját Kőrös, Kecskemét és onnan egyenesen Szabadkára folytatandó.
Perczel tábornok - kinek ma már 10 000 embert teremtettünk össze - holnapután a Tiszán átkél. Ma már előőrsei Kisújszállásig, némi ereje T.Sz.Miklóson és Szolnokon van.
Az ellenség túl a Tiszán Debrecenben van. A népfelkelés azonban erélyesen munkában; amint Perczel a Tiszán átlép, az egész tömeg segíti őt. Nvárad előtt 1200 honvéddel, 350 huszárral, 5600 fegyveres nép már is ott áll 8 álgyúval.
Tiszántúlra nézve nincs aggodalmam, annyival kevésbbé, minthogy Erdély dolga javult. Azon Muszkák, kik Brassó felől Háromszékbe betörtek, s KézdiVásárhelyt elfoglalták; - onnan nyakrafőre - még Szepsiszentgyörgyön élelmiszereiket is hátrahagyva visszavonultak Brassó felé, egész a Háromszéki határon túl. Így írják hivatalosan július 3ól.
Bem pedig Tekéről a Besztercei Menség ellen előre nyomult erősítést húzva magához; mellyekkel - hátrulról már nem fenyegetve - az előtte lévő ellenséggel biztosan meg mérkőzhetni hiszem.
A haza megmentése tehát Tábornok úrnak mai működéséről s holnapi marschának szerencsés végrehajtásától függ.
De függ főképpen attól, hogy a felső hadseregben a politicai és katonai mesterkedések megszünjenek.
Ennek következtében a nemzet nevében pontos végrehajtást követelve rendelem a mint következik.
1. Hadi tanácsnak egyedüli tárgya csak oly ügy lehetvén, mely a hadviselésre vontkozik; Tábornok úrnak gondja leend arra, hogy a hadi tanács tisztán e körben tanácskozzék, s ki ne terjeszkedjék a nemzetgyűlés és kormány rendelkezéseinek akkénti bírálgatására, mely a hadviselés természetével tökéletesen ellentétben áll.
Tábornok úr e szabályt, felelet terhe alatt fogja megtartani és megtartatni. Sajnálom, hogy ez eddig elé meg nem tartatott.
2. Ludwig János tábori k.biztos urat a seregtől visszahivatván, helyébe Bónis Sámuel álladalmi titkár úr neveztetik ki, kinek kötelessége a hadi tanácsban részt venni, nem azért, hogy a katonai, tacticai, strategiai dispositiókba ereszkedjék, hanem hogy a kormány a seregnél is képviseltessék, eképpen a politicai és tacticai működésbe egyenlő lépést tartó összehangzás hozattassék be.
Magában értesítik, hogy midőn a korm.biztos egyrészről őrködni fog, hogy az érdemet dicsőség koronázza, másrészről arra is felügyel, hogy az ország törvényei, a kormány rendeletei, az kormányzólag megállapított hadjárati tervek s a polgári közszabadság szent érdekei híven megtartassanak.
Mint a kormány képviselője, önök Bónis S. urat oly bánásmódban fogják részesíteni, melyet állása igényel.
3. Szükségesnek látom az ide rekesztett szózatot napi parancs képpen a hadseregnek kiadni.
A nemzet és a nemzet akaratjából származó kormány a hálának mély érzésével becsüli, tiszteli és méltányolja a hős vitézséget, mert ez menti meg a hazát az ellenségtől. De a haza nem csak ellenség által vesztett el, hanem belső visszavonás által is elveszhet. És ama halál lehet dicső, de ez csak szégyenteljes, mert ez a nemzetnek öngyilkolása.
Tábornok úrban római jellemet tapasztalék, s önben nemcsak a vitéz katonát, hanem a szabadságot szerető polgárt is tanultam tisztelni. És erősen hiszem, hogy ön a kormányt segíteni fogja, mind a hazát megvédeni, mind a hazában a szabadságot fenntartani.
Budapest Jul.6.1849.
HL 1848/49: 36/346, 347.
Magyar nyelvű, eredeti fogalmazvány.
KAW SchA AFA KiU 186. fasc. 1849 - 7 - 68, 69.
Megjegyzés: az utasítást az 1. ponttól a befejezéséig Szemere Bertalan írta.
229 Komárom, 1849. július 6.
Klapka György honvéd tábornok jelentése a hadügyminisztériumnak a Duna bal partján lévő ellenségről, a vár pénzellátásáról és a hadseregnek a kormány parancsa szerinti elvonulásáról július 7-én.
Klapka tábornok
A hadügyminisztériumnak Pesten
Az ellenség már megszállta Almást és Neszmélyt, a járőrei már a Duna bal partja mentén is portyáznak, az összeköttetés ezáltal ezen az oldalon is veszélyeztetve van.
Míg erről jelentést teszek a hadügyminisztériumnak, egyúttal kérem, mint mindig - azonban minden áron pénzzel ellátni Komárom várát, mivel ebben érzékelhetően hiányt szenved. A hadsereg a kormány utasításainak megfelelően holnap megkezdi innen az elvonulását.
Klapka tábornok
HL 1848/49: 36/348.
Német nyelvű, eredeti tisztázat fordítása.
Egykori bécsi jelzet: KAW 186. fasc. 1849 - 7 - 70.
230 Főhadiszállás Pest, 1849. július 6.
Mészáros Lázár honvéd altábornagy utasítása Kmety György tábornoknak: Pécs megtámadása helyett igyekezzen Jankovácra, hogy Vetterrel egyesülve megsemmisítsék Jellačićot.
Hadsereg-főparancsnokság
Kmety tábornok úrnak Pakson
Elolvastam a levelét, amelyet helyettesemnek, Dembiński altábornagy úrnak címzett: semmi áron sem szabad vállalkoznia egy Pécs elleni hadmozdulatra. Nincs veszteni való időnk, hogy Jellačić tábornokot megsemmisítsük, azonkívül - amennyire tudom - meglehetősen jelentős ereje van az ellenségnek Zomborban, amellyel találkoznia kellene a bezdáni menete során. Tehát még egyszer tábornok úr, semmi más irány, mint amit tegnap megadtam önnek, azaz Kalocsa, Hajós, Jankovác, ahol már Vetter altábornagytól kapja meg a további irányt, mivel ő fogja vezetni a Jellačić elleni hadműveletet.
A gyorsaság a hadműveleteinkben az egyedüli, ami az ügyünket megmentheti, mivel Bem tábornok nagy túlerő által igen szorongatott [helyzetben] van, és az oroszok már e hó 3-án megérkeztek Debrecenbe.
Ami a ruházatot illeti, ez már elhagyta Pestet, azonban gondoskodni fogunk arról, hogy ön Szabadkán mindent megkapjon, ami csak lehetséges. Ugyanez vonatkozik a pénzre is, azonban azt hiszem, hogy az egész összeget, amit ön [igényelt], nehezen fogja megkapni, mivel a nyomdák már 5 napja elhagyták Pestet.
Mészáros altábornagy hadsereg-főparancsnok
HL 1848/49: 36/355.
Német nyelvű, eredeti tisztázat fordítása.
Egykori bécsi jelzet: KAW 186. fasc. 1849 - 7 - 77.
231 Pest, 1849. július 8. reggel 8 óra
Dembiński Henrik honvéd altábornagy Kossuth Lajoshoz intézett levelében szemrehányást tesz terve megváltoztatásáért.
Országkormányzó Úr!
A minisztertanácsban felolvasták nekem egy határozatát, amelynek következményeként az, ami megvalósítandó tervként már elfogadott volt, meg lett változtatva, és a Wysocki hadtestet, - ahelyett, hogy Vetter tábornokot képessé tették volna Jellačić legyőzésére - máshová rendelték.
Fel kell hívnom a figyelmét tervem Ön általi megváltoztatásának a következményeire, és meggyőződésem, hogy Ön ezt később, azonban már túl későn be fogja látni.
Az osztrák hadsereg minden kétséget kizáróan Eszéken keresztül erősítést fog küldeni Jellačićnak, és akkor olyan erős lesz, hogy ami most a tervemben elegendő volt, annak a kétszerese sem fog itt számunkra fölényt nyújtani.
Az hiszem, ha a háború továbbra is egy szilárd terv nélkül folytatódik, akkor ez csak újabb áldozatokat hoz az országra és semmilyen hasznot sem!, és azt kell hinnem, hogy egy ilyen háborút tanácsadók nélkül is lehet vezetni.*
Teljes tisztelettel
Dembiński Henrik altábornagy
HL 1848/49: 36/455.
Német nyelvű, eredeti tisztázat fordítása.
Egykori bécsi jelzet: KAW 186. fasc. 1849 - 7 - 93b.
* Kossuth július 9-i válasza megtalálható: KLÖM XV. kötet 413. okmány, 694-695. p.