Ábrák a szövegben |
1.1. | Az 1975 és 2001 között született korosztályok létszáma 2002. január elsején (fő) |
1.2. | Az iskolai korosztályok becsült létszáma 2002 és 2010 között (ezer fő) |
1.3. | A népesség iskolázottsága, 1960, 1970, 1980, 1990 és 2001 (%) |
1.4. | A középfokú iskolai végzettséget nem szerzők aránya korcsoportonként néhány európai országban, 2000 (%) |
1.5. | Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) régiónként, 2001 (folyó áron, ezer Ft) |
1.6. | A tanulók kormegoszlása a népességben, 1980, 1990 és 2001 (%) |
1.7. | A foglalkoztatottak és munkanélküliek iskolai végzettség szerinti megoszlása, 2001 (%) |
1.8. | A vállalatok elégedettsége az érettségizett és nem érettségizett pályakezdő szakmunkásokkal 2001-ben (átlagosztályzatok ötfokú skálán) |
1.9. | A magyar felnőtt lakosság elégedettsége különböző közfeladatokkal 1997 és 2002 között (százfokú skálán) |
1.10. | Az oktatás színvonalának alakulásáról alkotott vélemények változása, 1990 és 2002 között (százfokú skálán) |
2.1. | A közoktatás-igazgatási feladatok ellátásának szervezeti keretei a településnagyság függvényében, 2001/02 (%) |
2.2. | A közoktatási intézmények működtetésére kiterjedő társulások száma, 2000-2002 |
2.3. | Az iskolai pedagógiai program módosítása során a különböző szereplők által végzett munka mennyisége 2001/02 (ötfokú skálán) |
2.4. | Állandó megbízású (nem listás) szaktanácsadók és ebből az órakedvezménnyel alkalmazottak száma 1996, 1999 és 2001 (fő) |
2.5. | A pedagógiai méréssel kapcsolatos tevékenységek előfordulási gyakorisága az önkormányzati pedagógiai szakmai szolgáltatók körében, 1997-2001 (%) |
3.1. | A nemzeti össztermékből (GDP) az oktatás egészére, illetve a közoktatásra fordított költségvetési kiadások alakulása, 1990-2001 (%) |
3.2. | A közoktatás (óvoda, alap- és középfokú oktatás) folyó kiadásainak növekedési üteme és a fogyasztói árindex alakulása, 1991-2001 (előző év = 100%) |
3.3. | Az egy tanulóra jutó költségvetési kiadások alakulása az alap- és középfokú oktatásban, 1998-2001 (Ft) |
3.4. | A beruházási kiadások átlagos aránya a közoktatásban (óvodai nevelés, alap- és középfokú oktatás), 1990 és 2001 között (%) |
3.5. | Az alap- és középfokú oktatásra fordított kiadások a nemzeti össztermék (GDP) arányában az Európai Unió országaiban és néhány csatlakozó országban, 1995 és 1999 (%) |
3.6. | A közoktatás állami normatív támogatásának aránya az összes önkormányzati közoktatási kiadáson belül, 1991-2001 (%) |
3.7. | Az 1000 tanulóra jutó pedagógusok száma az alap- és középfokú oktatásban az Európai Unió országaiban és néhány társult országban, 1999/2000 |
4.1. | Nappali tagozaton tanulók aránya korévenként Magyarországon a korcsoport létszámához viszonyítva, 1998/99 és 2001/02 (%) |
4.2. | A gimnáziumi férőhelyek megoszlása a kezdő évfolyamokon megyénként, 2001 (%) |
4.3. | Az általános iskola után középfokon tovább, illetve tovább nem tanulók aránya, 1985/86-1999/00 és 2001/2002 |
4.4. | A középfokon tanulók összlétszámának alakulása programonként, 1985/86-2002/03 |
4.5. | A meghirdetett maximális helyek száma középfokon, megyénként és a program típusa szerint, 2001 (%) |
4.6. | OKJ-s szakképzési programok belépési feltételei, 2002 (%) (összes szakma = 812) |
4.7. | Az általános iskolai oktatás alapvető adatai (nappali tagozat, gyógypedagógiai képzéssel együtt), 1997/98-2002/03 között (1997/98 = 100%) |
4.8. | Az első évfolyamosok létszámának alakulása az általános iskolákban (nappali tagozat, gyógypedagógiai képzés nélkül), 1990/91-2001/02 |
4.9. | A különböző típusú középfokú képzésre jelentkezettek aránya az általános iskola településtípusa szerint, 2001 (%) |
4.10. | A közvélemény alakulása arról, hogy a gyermekek hány éves korukban kezdjék a középiskolát, 1995, 1999 és 2001 (%) |
4.11. | A lakosság véleménye arról, hogy milyen középfokú iskolában érdemes a leginkább tovább tanulni, 1999 és 2002 (%) |
4.12. | A középfokon tanulók számának alakulása programonként, 1985/86-2001/02 (1985 = 100%) |
4.13. | A pedagógusok számának alakulása a középfokon, 1997/98-2002/03 |
4.14. | A szakmunkásképző iskolai és iskolán kívüli gyakorlati képzési helyek számának változása, 1990/91és 2001/02 között |
4.15. | A diplomát szerzők aránya korcsoportonként Magyarországon és az OECD-országokban, 2000 (%) |
4.16. | A felsőoktatás nappali tagozatára jelentkezettek és felvettek számának alakulása, 1990-2002 (ezer fő) |
4.17. | Felvételi arányok a különböző típusú középiskolai programokból a felsőoktatásba, 1991-2001 (%) |
4.18. | A nem tanuló és nem is dolgozó fiatalok aránya korcsoportonként Magyarországon és az OECD-országok átlagában, 2000 (%) |
4.19. | A felnőttképzésben tanulók száma a különböző szintű programokon, 1960/61 és 2000/01 között |
4.20. | Részvétel a felnőttképzésben (%) és ezen belül a diplomások aránya az alacsony képzettségűekhez viszonyítva, a 25-64 éves népesség körében, különböző években |
4.21. | A tanulók, a tanulást tervezők és a nem tanulók aránya a felnőttek körében iskolai végzettség szerint, 2002 (%) |
5.1. | Óratervi arányok az OECD-országokban és Magyarországon a 9-11 éves és a 12-14 éves korosztályok oktatásában, 2000 (%) |
5.2. | A Tantervi Akkreditációs Bizottság döntései |
5.3. | A különböző központi tantervek alapján folyó oktatás aránya évfolyamonként az általános és középiskolákban, 2001/02 (%) |
5.4. | A heti idegen nyelvi óraszámok előfordulási aránya a gimnáziumok és szakközépiskolák a) Nemzeti alaptantantervre alapozott helyi tanterveiben, 9. évfolyam, 1998/99 (%) b) kerettantervre alapozott helyi tanterveiben, (9. évfolyam) 2001 (%) |
5.5. | Az óvodai tanfolyamok iránti szülői igények és az óvodák tanfolyami kínálata, 2001 (%) |
5.6. | A tantárgyi rendszerrel kapcsolatos változások a közoktatási intézményekben az igazgatói említések százalékában; elvárt 1996/97-ben, megtörtént 2001/02-ben |
5.7. | A kulcskompetenciák fontosságának és a gyerekek felkészültségének megítélése ötfokú skálán az általános iskolákban oktató pedagógusok szerint, 2002 (átlag) |
5.8. | A tanulólétszám változása az alapfokú művészetoktatásban négy művészeti ágban, 1998/99 és 2001/02 |
5.9. | Az ép tanulók szüleinek véleménye a fogyatékosokkal való együttnevelésről, 2001 |
5.10. | Nemzetiségi oktatásban részt vevő, nemzeti identitásukat vállaló 5. és 8. osztályos tanulók aránya aszerint, hogy milyen anyanyelvűnek vallják magukat, 1999/00 (%) |
5.11. | Az egyes idegen nyelveket tanuló diákok arányának megoszlása az általános, a középiskolákban és a szakiskolákban, 1992/93, 1997/98 és 2001/02 (%) |
5.12. | A 8. évfolyamos tanulók idegen nyelvi teszteredményei az anya iskolai végzettsége szerinti bontásban, 2000 (a teljesítmény %-a) |
5.13. | A felsőoktatásba jelentkezők nyelvvizsgájának aránya (Ny/J) 1991 és 2001 között |
5.14. | Az egy számítógépre jutó tanulók átlagos száma a felső középfokú iskolákban az OECD-országokban, 2000 |
5.15. | Az önálló számítógép-használat kezdetének ideje életkor szerint Magyarországon a diákok beszámolója alapján, 1999 |
5.16. | Az oktatási épületek megoszlása az építés időszaka szerint, 2001 |
5.17. | Az általános iskolák ellátottsága a rendeletben előírt helyiségekkel az iskolaigazgatók véleménye alapján, 2002 (az igen válaszok %-os aránya) |
5.18. | A 12 legnagyobb, tankönyvkiadással is foglalkozó kiadó részesedése a tankönyvpiacon megrendeléseik összértékének arányában, 2002/03 (%) |
5.19. | A tankönyvkiadás és -vásárlás támogatásának alakulása, 1992-2000 |
5.20. | A megrendelt tankönyvek megoszlása árkategóriák (Ft) szerint (külön kinagyítva a két legdrágább árkategória) az 1999/00-es és a 2002/03-as tanévben (millió, illetve ezer darab) |
5.21. | A nyertes mobilitási projektek kedvezményezettjeinek száma a Leonardo-programban, 1997-2002 |
6.1. | Problémák az iskolában, 2001/02 (átlagosztályzatok ötfokú skálán) |
6.2. | Különböző tanórán kívüli tevékenységeket végzők aránya néhány évfolyamon, 2002 (az említések százalékában) |
6.3. | Tananyag- és tanulásszervezési módok az iskolai gyakorlatban, 2002 (%) |
6.4. | A versengő és a kooperatív tanulás indexe az OECD-országokban, 2000 (OECD-átlag = 0) |
6.5. | Szülői elvárások az iskolával szemben, 2002 (átlagos rangpozíció) |
7.1. | A pedagógus- és tanulólétszámok változásai képzési programok szerint, 1990/91 és 2001/02 között (1990/91 = 100%) |
7.2. | Átlagos osztálylétszám az egyes OECD-országokban a különböző iskolafokozatokon, 2000 |
7.3. | A különböző oktatási szinteken foglalkoztatott pedagógusok életkor szerinti megoszlása, 2001 (%) |
7.4. | A közoktatásban foglalkoztatott pedagógusok megoszlása életkor és nem szerint, 2001 |
7.5. | A reálkeresetek növekedési ütemének alakulása a nemzetgazdaságban és a közoktatásban, 1992-2001(%) |
7.6. | A 2002. évi alapilletmény-emelés várható hatása a kereseti arányokra a gyakorlati idő függvényében |
7.7. | A közvélemény a pedagógusok anyagi megbecsüléséről, 1990, 1995, 1999 és 2002 (%) |
7.8. | A pedagógusképzésben és a nem pedagógusképzésben részt vevő nappali tagozatos hallgatók száma, 1990/91-2002/03 (ezer fő) |
7.9. | A pedagógusképzésben részt vevő hallgatók, a képzés típusa szerint, 1990/91-2002/03 (ezer fő) |
7.10. | Az adott tanévre érvényes továbbképzési programok megoszlása tartalmuk szerint, 2000/01-2002/03 (%) |
8.1. | A különböző iskolai osztályzattal értékelt tanulók eredményei matematikából a 2000. évi PISA-vizsgálatban településtípus szerint (standard pontszám) |
8.2. | A 8. évfolyamos tanulók olvasási és matematikai teljesítményének az országos átlagtól való eltérése települési kategóriánként, 1991és 2001 között (standard pontszám) |
8.3. | A különböző olvasási teljesítményszinteket elérő 15 éves tanulók aránya a 2000. évi PISA-vizsgálatban, országok szerint (%) |
8.4. | A 4. évfolyamos tanulók olvasási-szövegértési képessége a PIRLS-vizsgálatban részt vett országokban, 2001 (standard pontszám) |
8.5. | A 15 éves tanulók olvasási átlagos teljesítménye iskolatípusok szerint a PISA-vizsgálatban, 2000 (standard pontszám) |
8.6. | A nemzetközi átlagtól való eltérés nagysága matematikából az 1999-es TIMSS-R- (8. évfolyamosok) és a 2000. évi PISA-vizsgálatban (15 évesek) néhány ország esetében (standard pontszám) |
8.7. | A nyolcadikos tanulók átlagos természettudományos teljesítményei különböző országokban a TIMSS- és a TIMSS-R-felmérések szerint, 1995 és 1999 (standard pontszám) |
8.8. | A magyar tanulók IKT-val kapcsolatos attitűdjei, szokásai és alapismeretei az anya iskolai végzettségének függvényében, 2001 (pontszám 1-től 25-ig terjedő skálán) |
8.9. | A nyelvvizsgával rendelkezők aránya az érettségizők körében a képzés típusa szerint, 2002 (%) |
8.10. | A különböző érettségi jegyet szerző tanulók megoszlása a matematika tantárgyban aszerint, hogy milyen tantárgyakat preferálnak, 2001 (%) |
8.11. | Az egyes középiskola-típusok 12. évfolyamán végzettek közül a felsőoktatásba felvettek aránya, 1991-2001(%) |
8.12. | A középiskolák szociokulturális és eredményességi mutatói alapján számolt "hozzáadott érték" megyék szerint |
8.13. | Az eredeti iskolai értékelők és az országos szakértők által adott pontszámok közötti eltérés megoszlása a matematika írásbeli érettségi dolgozatok országos újraértékelése során, 2001 (%) |
8.14. | Az 1000 12. évfolyamos tanulóra jutó OKTV 1-10. helyezett tanulók száma megyék szerint (2001. és 2002. évek átlaga) |
8.15. | A részt vevők száma a különböző tanácsadó cégek által iskolák számára szervezett minőségügyi képzéseken, 2000-2001 |
8.16. | Az 5. és 9. évfolyamos tanulók olvasásmegértési és matematikai teljesítménye településtípus szerinti bontásban, 2001 (standard pontszám) |
9.1. | Az anya iskolai végzettsége szerinti teljesítménymegoszlások a 15 éves tanulók olvasási eredményeiben néhány OECD-országban, 2000 (standard pontszám) |
9.2. | A 15 éves tanulók kombinált szövegértési teljesítményének iskolák közti és iskolán belüli varianciája az OECD-országokban, 2000 |
9.3. | Az olvasási átlagteljesítmény és a legjobban, valamint a leggyengébben teljesítő tanulók szüleinek foglalkozási indexe közötti különbségek összefüggései |
9.4. | A 15 éves fiúk és lányok átlagos teljesítménye (szövegértés, matematika, természettudomány) Magyarországon és az OECD-országokban, 2000 |
9.5. | A különböző tanításszervezési módszerek elfogadottsága a lakosság körében, 2002 |
9.6. | A különböző tanításszervezési módszerek elfogadottsága a lakosság körében a megkérdezett legmagasabb iskolai végzettsége szerint, 2002 (%) |
9.7. | A szülők és a pedagógusok véleménye arról, hogy hogyan kellene a cigány gyerekek általános iskolai oktatását megoldani, 2002 (%) |
Színes ábra |
| A középfokú és a nem felsőfokú posztszekunder képzés szerkezete Európában, 2000/2001 |
Térképek |
5.1. | A magyarországi Waldorf-iskolák, az Értékközvetítő és képességfejlesztő programmal és a komprehenzív programmal működő iskolák |
5.2. | A két tanítási nyelvű általános iskolák, gimnáziumok és szakközépiskolák, 2001/02 |
5.3. | Az IKT-val kapcsolatos megközelítések az alsó középfokú oktatásban az OECD-országokban, 2000/01 |
Táblázatok a szövegben |
1.1. | A Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programjának prioritásai és tervezett intézkedései |
2.1. | A magyar közoktatás irányítási rendszere: szintek, funkciók és szereplők |
2.2. | A közoktatási irányítás területi szintű szereplői |
2.3. | A különböző szintű közoktatási feladatokat ellátó önkormányzatok száma, 1994/95, 1999/00 és 2001/02 |
4.1. | A magyar képzési formák, nevelési, oktatási programok ISCED (nemzetközi osztályozás) szerinti besorolása |
4.2. | Az elmúlt évtized fő változásai a középfokú programok funkcionális tagoltságában |
4.3. | A középiskolák felsőoktatási felvételekkel kapcsolatos eredményességi mutatói, 1991-2001 |
8.1. | A Magyarországon végzett átfogó tanulói teljesítménymérések, 1999-2002 |
8.2. | Az állampolgári ismeretek, elkötelezettség és attitűdök mutatóinak eltérése a nemzetközi átlagtól egyes országokban, 1999 |
9.1. | A nem cigány és cigány népesség iskolázottsága, 1994 (%) |
9.2. | A speciális oktatási igények különböző kategóriáiba sorolt általános iskolás korú gyermekek aránya néhány európai országban, 1996 (%) |
9.3. | A szervi fogyatékosságon alapuló speciális oktatási igényű gyermekek oktatásának helyszíne néhány európai országban, 1996 (%) |
Táblázatok a függelékben |
1.1. | A közoktatásra fontos hatást gyakorló hatályos törvények és egyéb jogszabályok válogatott listája |
1.2. | Az 1975 és 2001 között született korosztályok létszáma 2002. január elsején |
1.3. | Az iskolai korosztályok becsült létszáma 2002 és 2010 között (ezer fő) |
1.4. | A népesség iskolázottsága, 1930, 1960, 1970, 1980, 1990 és 2001 |
1.5. | A középfokú iskolai végzettséget nem szerzők aránya korcsoportonként néhány európai országban, 2000 (%) |
1.6. | Gazdasági növekedés az OECD-térségben és a rendhszerváltó országokban, 1993-2004 (változás az előző évhez képest) |
1.7. | A fogyasztói árindexek visszatekintő idősorai, 1990-2002 (előző év = 100%) |
1.8. | Az államháztartási kiadások a GDP százalékában, 1991-2001 |
1.9. | A 15-74 éves korú népesség gazdasági aktivitása, 2001 (ezer fő) |
1.10. | Népesség és foglalkoztatottság, 1980, 1990 és 2001 |
1.11. | A tanulók kormegoszlása a népességben, 1980, 1990 és 2001 |
1.12. | Regisztrált munkanélküliségi ráta régiónként, 1997-2002 (%) |
1.13. | A foglalkoztatottak és munkanélküliek iskolai végzettség szerinti megoszlása nemenként, 2001 (ezer fő) |
1.14. | Az ifjúsági munkanélküliség alakulása, 1992-2001 |
1.15. | Az alkalmazottak havi bruttó átlagkeresete, 1998-2002 (Ft) |
1.16. | A vállalatok elégedettsége a pályakezdő szakmunkásokkal, 2001 (átlagosztályzatok ötfokú skálán) |
1.17. | A családok száma és összetétele, 1970., 1980., 1990. és 2001. január 1-jén (%) |
1.18. | A barátok számának megoszlása különböző társadalmi jellemzők szerint, 2000 (%) |
1.19. | Az oktatásügyi témák előfordulása a magyar sajtóban, 2000-2001 |
1.20. | A magyar felnőtt lakosság elégedettsége különböző közfeladatokkal 1990 és 2002 között (százfokú skálán) |
1.21. | Az egyes intézmények színvonalának alakulásáról alkotott vélemények változása 1996 és 2002 között (százfokú skálán) |
1.22. | Az oktatás színvonalának alakulásáról alkotott vélemények változása, 1990 és 2002 között (százfokú skálán) |
1.23. | Különböző közfeladatok pénzügyi támogatásával kapcsolatos lakossági vélemények, 1997, 1999 és 2002 (az egy-egy feladatra fordítható összeg az elosztható összes forrás %-ában) |
1.24. | Az oktatással szembeni attitűdök változásai, 1990, 1995, 1999 és 2002 (az adott állítással egyetértők százaléka) |
2.1. | Az intézmények száma településméret szerint, 1999/00 és 2001/02 |
2.2. | A közoktatás-igazgatási feladatok ellátásának szervezeti keretei a településnagyság függvényében, 2001/02 (%) |
2.3. | A közoktatási intézmények működtetésére kiterjedő társulások száma, 2000-2002 |
2.4. | Feladatmegosztás az iskolai pedagógiai program módosítása során, 2001/02 |
2.5. | A megyei pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények és szervezetek által működtetett szaktanácsadás jellemző adatai, 1996, 1999 és 2001 |
2.6. | A megyei pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények és szervezetek által szervezett 30 órás vagy ennél hosszabb tanfolyamok jellemző adatai megyei bontásban, 1998/99 és 2000/01 |
2.7. | A pedagógiai méréssel kapcsolatos tevékenységek előfordulása az önkormányzati pedagógiai szakmai szolgáltató szervezeteknél, 1997-2001 |
3.1. | A nemzeti össztermékből (GDP) az oktatásra fordított költségvetési kiadások alakulása képzési szintenként, 1990-2001 (%) |
3.2. | A költségvetés oktatási kiadásai szakfeladatonként, 1990 és 1995-2001(folyó áron millió Ft-ban) |
3.3. | A közoktatás (óvoda, alap- és középfokú oktatás) folyó kiadásainak alakulása, növekedésének üteme és a fogyasztói árindex alakulása, 1991-2001 (előző év = 100 %) |
3.4. | A költségvetés oktatási kiadásai forrás szerint, 2001 (folyó áron millió Ft-ban) |
3.5. | Az egy tanulóra jutó költségvetési kiadások az alap- és középfokú oktatásban és az egy főre jutó GDP alakulása, 1998-2001 |
3.6. | A személyi juttatások és a dologi kiadások növekedési üteme az önkormányzati költségvetésből a közoktatásban, 1995-2001 (előző év = 100%) |
3.7. | A költségvetés oktatásra fordított kiadásaiból a beruházások aránya szakfeladatonként, 1990 és 1997-2001 (%) |
3.8. | A különböző oktatási szintekre fordított összes (magán- és közösségi) kiadások a nemzeti össztermék (GDP) arányában az OECD-országokban, 1995 és 1999 (%) |
3.9. | A főbb központi közoktatási normatív támogatások összege, 1991-2003 (tanuló/év/Ft) |
3.10. | Az önkormányzatok közoktatási normatív támogatásának alakulása, 1997-2001 (millió Ft) |
3.11. | A közoktatás számára biztosított ágazati céltámogatások és kötött felhasználású normatív támogatások összege, 2001 (millió Ft) |
3.12. | A központi költségvetés és a helyi költségvetések közoktatási kiadásai, 1991-2001 (milliárd Ft) |
3.13. | Az önkormányzatok bevételeinek összetétele, 1994-2001 (%) |
3.14. | Különböző forrásokból származó iskolai saját bevételek átlagos nagysága és előfordulásuk gyakorisága, 1999-2001 |
3.15. | A nem önkormányzati, nem állami oktatás normatív állami támogatásának alakulása, 1992-2001 (millió Ft) |
3.16. | Az oktatási kiadások1 aránya az önkormányzatok kiadásain belül fő kiadási típusonként, 1994-2001 (%) |
3.17. | A tanulók és a pedagógusok száma az alap- és középfokú oktatásban (ISCED 1, 2, 3) az Európai Unió és az EFTA országaiban, illetve néhány társult országban, 1999/00 |
3.18. | Egy tanulócsoportra jutó tanulók száma az óvodákban és általános iskolákban az összes tagozaton megyék és régiók szerint, 1990/91 és 1999/00-2001/02 |
3.19. | Egy tanulócsoportra jutó tanulók száma a gimnáziumokban és szakközépiskolákban az összes tagozaton megyék és régiók szerint, 1990/91 és 1999/00-2001/02 |
3.20. | Egy tanulócsoportra jutó tanulók száma a szakiskolákban és speciális szakiskolákban az összes tagozaton megyék és régiók szerint, 1990/91 és 1999/00-2001/02 |
3.21. | Az egy gyermekre, nappali tagozatos tanulóra jutó költségvetési kiadások alakulása képzési szintenként és programonként, 1990 és 2001 között (Ft) |
3.22. | Egy pedagógusra jutó tanulók száma az óvodákban és általános iskolákban az összes tagozaton megyék és régiók szerint 1990/91 és 1999/00-2001/02 |
3.23. | Egy pedagógusra jutó tanulók száma a gimnáziumokban és szakközépiskolákban az összes tagozaton megyék és régiók szerint 1990/91 és 1999/00-2001/02 |
3.24. | Egy pedagógusra jutó tanulók száma a szakiskolákban és speciális szakiskolákban az összes tagozaton megyék és régiók szerint 1990/91 és 1999/00-2001/02 |
4.1. | Az egyes korcsoportokban az adott munkaerő-piaci státusban lévő fiatalok százalékos megoszlása néhány OECD-országban, 2000 |
4.2. | A tanulók aránya korévenként a korcsoport létszámához viszonyítva az összes (felnőttképzés is) és csak a nappali tagozaton, 1998/99 és 2001/02 (%) |
4.3. | Óvodások, tanulók és hallgatók száma korévenként az összes képzési szinten a nappali és a felnőttoktatásban, 2001/02 |
4.4. | Óvodások, tanulók és hallgatók száma korévenként az összes képzési szinten, csak nappali tagozaton, 2001/02 |
4.5. | Népességprognózis néhány fiatal korosztályt tekintve, 1995-2020 |
4.6. | Az érettségizettek és felvételizők összefoglaló adatai, 1990-2002 (ezer fő) |
4.7. | A 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokba járók száma és aránya (csak nappali tagozaton) a gimnáziumban továbbtanulókon belül, 1993/94-1999/00, valamint 2001/02 és 2002/03 (%) |
4.8. | A 6 és 8 osztályos gimnáziumok 5-8. évfolyamos osztályai és tanulólétszámai, 1991/92-2002/03 |
4.9. | A különböző gimnáziumi programok férőhelyszámának alakulása megyénként a kezdő évfolyamokon, 2000 és 2001 |
4.10. | A szakközépiskolákban a 13-15. évfolyamon (nappali tagozaton) tanulók számának változása, 1995/96-1999/00, és 2001/02 |
4.11. | Az általános iskolát végzettek száma és a továbbtanulók aránya, 1985/86-1999/00 és 2001/02 |
4.12. | A kilencedik évfolyamosok száma a gimnáziumokban és szakközépiskolákban (nappali tagozaton), 1985/86-2002/03 |
4.13. | A középfokon tanulók számának alakulása nappali tagozaton programonként, 1985/86-2002/03 |
4.14. | A középfokú oktatási intézmények kínálata a program típusa szerint, megyénként, 2001 |
4.15. | A nappali tagozaton szakképzettséget szerzett fiatalok száma a különböző szintű programok szerint, 1990 és 2001 között |
4.16. | OKJ-s szakképzési programok belépési feltételei, 2002 |
4.17. | Általános iskolai felnőttoktatással foglalkozó intézmények és tanulóik száma, 1970/71 és 2001/02 között |
4.18. | A középfokú esti és levelező képzésben tanulók életkor szerinti megoszlása, 2001/02 |
4.19. | A bölcsődei nevelés alapvető adatai, 1990 és 1997- 2000 |
4.20. | Az óvodák alapadatai, 1990/91 és 2001/02 között |
4.21. | A 3-6 évesek beíratási arányai az iskola előtti nevelési intézményekben és az iskolákban az OECD-országokban életévek szerint, 2000 (%) |
4.22. | Az óvodai jelentkezés elutasításának legjellegzetesebb és leggyakoribb okai az intézményvezetői válaszok tükrében, 2001 (%) |
4.23. | Bölcsőde, óvoda, napközi otthon igénybevétele a 10 évnél fiatalabb gyermeket (is) nevelő háztartásoknál, 2001 |
4.24. | Az általános iskolai oktatás alapvető adatai, 1960/61, 1970/71, 1980/81, 1990/91 és 1997/98-2002/03 |
4.25. | A fajlagosok alakulása az általános iskolákban, 1990/91 és 2002/03 között |
4.26. | Az általános iskolai programot (vagy azt is) folytató intézmények főbb jellemzői iskolanagyság szerint, 1999/00 és 2001/02 |
4.27. | Általános iskolák, tanulók, pedagógusok száma, aránya fenntartók szerint, 2001/02 |
4.28. | A nappali tagozatos általános iskolai oktatás területi alapadatai, 1990/91 és 2001/02 között |
4.29. | Tanév eleji létszám az általános iskolákban évfolyamonként, 1990/91-1999/00 és 2001/02 (általános iskolai felnőttoktatás és gyógypedagógiai oktatás nélkül) |
4.30. | Az általános iskolai első osztályos tanulók korcsoport szerinti összetétele, 1991/92-1999/00 és 2001/02 |
4.31. | Az általános iskolák jellemzői a beiskolázás stratégiája szerint, 2002 (%) |
4.32. | Buktatás és értékelés Európában |
4.33. | Az osztályismétlők aránya évfolyamonként az általános iskolákban (nappali tagozat), 1990/91-1999/00 és 2001/02 (%) (előző tanév végi adatok) |
4.34. | Az általános iskolát a tanköteles kor végéig befejező tanulók a 16 éves népesség százalékában, 1990/91-1999/00 (%) (előző tanév végi adatok) |
4.35. | A különböző típusú középfokú képzésre jelentkezők és bejutottak aránya az általános iskola településtípusa szerint, 2001 (%) |
4.36. | Az általános iskola befejezése után a középfokra első körben sikeresen, illetve sikertelenül pályázók aránya a megcélzott program és az általános iskola helye szerint, 2001 |
4.37. | A közvélemény alakulása arról, hogy a gyermekek hány éves korukban kezdjék a középiskolát, 1995, 1999 és 2002 (%) |
4.38. | A lakosság véleménye arról, hogy milyen középfokú iskolában érdemes a leginkább tovább tanulni, 1999 és 2002 (%) |
4.39. | Az osztályok száma programonként a középfokú oktatásban, 1985/86-2002/03 (nappali, nem felnőttoktatás) |
4.40. | Az egy osztályra és egy pedagógusra jutó tanulók száma középfokon programonként (nappali tagozaton, kisgimnazistákkal), 1980/81 és 2001/02 között |
4.41. | A nappali tagozatos tanulók megoszlása a gyakorlati képzés helyszíne és formája szerint, 2001/02 |
4.42. | Szakmunkásképző tanműhelyi képzési helyek számának változása, 1990/91 és 2001/02 között |
4.43. | A középfokú oktatásban tanító (főállású) pedagógusok száma programonként, 1960/61 és 2002/03 között |
4.44. | Tanulók létszámának megoszlása fenntartók szerint, 2002/03 (%) |
4.45. | Évfolyamismétlők a tanulók százalékában, 1999/00 és 2001/02 (%) |
4.46. | Felsőfokú diplomát szerzettek aránya korcsoportok szerint, 2000 (%) |
4.47. | A felsőoktatási intézmények hallgatói létszáma tagozatok szerint, egyetemi és főiskolai képzés, 1986/87-2002/03 |
4.48. | A felsőfokú oktatás főbb mutatói, 1990/91 és 1996/97-2002/03 |
4.49. | Felvételi arányok a különböző típusú középiskolai programokból a felsőoktatásba, 1991-2001 |
4.50. | Korábbi, átlagosan három évvel ezelőtt végzett átlagos szakiskolai osztály végzőseinek sorsa az osztályfőnök (311 fő) ismerete/becslése alapján, 2002 (%) |
4.51. | A szakképesítések négy kategóriája és néhány ebbe a kategóriába sorolt szakképesítés |
4.52. | Felnőttoktatás keretében tanuló általános iskolások, középiskolások és hallgatók száma, ezen belül a lányok aránya, 1960/61 és 2001/02 között |
4.53. | Az iskolarendszeren kívüli szakmai képzések és a beiratkozottak száma, 1995-2000 |
4.54. | A beiratkozottak aránya tanulmányi területek szerint az iskolarendszeren kívüli képzésben, 1996-2000 (%) |
4.55. | A beiratkozottak száma iskolai végzettség szerint az iskolarendszeren kívüli szakképzésben, 1996-2000 (%) |
4.56. | A hagyományos szakmai képzésben részt vevők aránya a foglalkoztatottak százalékában, az egy főre eső képzési órák száma és a képzési költség a munkaerőköltség százalékában, létszámkategóriák szerinti megoszlásban, 1999 |
4.57. | A 25-64 évesek részvétele a felnőttképzésben végzettségük szerint az OECD-országokban, különböző években |
4.58. | A tanulók, a tanulást tervezők és a nem tanulók aránya a felnőttek körében iskolai végzettség szerint, 2002 (%) |
4.59. | A normál és a gyógypedagógiai oktatásban részt vevők száma, valamint a gyógypedagógiai oktatásban részt vevők aránya megyénként és képzési program szerint, 2001/02 |
4.60. | Az integrált képzésben részt vevők aránya a gyógypedagógiai képzésben megyénként és képzési program szerint, 2001/02 |
4.61. | A nemzetiségi oktatás adatai, 1990/91, 1995/96-1999/00 és 2001/02 |
4.62. | Nemzetiségi oktatásban részt vevő általános iskolások száma évfolyamonként, 1985-1999 között |
4.63. | A kollégiumok fenntartó, működési mód és tanulói összetétel szerinti megoszlása, 1999 és 2002 (%) |
4.64. | Az egyházi és alapítványi oktatás aránya az intézmények, tanulók és pedagógusok számát tekintve, 2001/02 |
4.65. | Az alapítványi és egyéb fenntartású iskolák, tanulóik és a pedagógusok száma, 1992/93 és 2001/02 között |
4.66. | Az egyházi intézmények főbb adatai (nappali tagozaton) 1992/93 és 2001/02 között |
5.1. | Óratervi arányok az OECD-országokban a 9-11 éves korosztályok oktatásában, 2000 (%) |
5.2. | Óratervi arányok az OECD-országokban a 12-14 éves korosztályok oktatásában, 2000 (%) |
5.3. | A kerettantervek hatása a magyar iskolarendszerre az igazgatók véleménye szerint, 2001/02 (%) |
5.4. | Az akkreditálásra benyújtott tantervek és tantárgyi programok megoszlása, 2001/02 (db) |
5.5. | A tantervi akkreditációs bizottság döntései |
5.6. | A különböző központi tantervek alapján folyó oktatás aránya évfolyamonként az általános iskolákban, 2001/02 (%) |
5.7. | A különböző központi tantervek alapján folyó oktatás aránya évfolyamonként a gimnáziumokban és a szakközépiskolákban, 2001/02 (%) |
5.8. | A tantárgyankénti heti óraszámok egyszerűsített eloszlása a gimnáziumok és a szakközépiskolák 9. osztályaiban a NAT (1998/99) és a kerettantervek (2001/02) alapján készített helyi tantervekben |
5.9. | A heti idegen nyelvi óraszámok előfordulási aránya a gimnáziumok és szakközépiskolák NAT-ra alapozott helyi tanterveiben, 9. osztály, 1999 (%) |
5.10. | A heti idegen nyelvi óraszámok előfordulási aránya a gimnáziumok és szakközépiskolák NAT-ra alapozott helyi tanterveiben, 9. osztály, 2001 (%) |
5.11. | A napi óvodai tevékenységek átlagos aránya és az óvodavezetők elégedettsége a tevékenységek arányaival, 2001 (%) |
5.12. | Az óvodai tanfolyamok iránti szülői igény, az óvodák tanfolyami kínálata és a különórák költségei az említések százalékában |
5.13. | A tantárgyi rendszerrel kapcsolatos változások a közoktatási intézményekben az igazgatói említések százalékában, 1996/97 és 2001/02 |
5.14. | Kötelező éves tanulói óraszámok az OECD-országokban azokban az osztályokban, ahová a 9-10, a 11-12 és a 13-14 éves gyerekek járnak, 2000 |
5.15. | Iskolán kívüli foglalkozásokra (különórákra) járók aránya (%) és a házi feladatok elkészítésére fordított heti óraszám a 15 éves tanulóknál az OECD-országokban, 2000 |
5.16. | A kulcskompetenciák fontosságának és a gyerekek felkészültségének megítélése ötfokú skálán az általános iskolában oktató pedagógusok szerint, 2002 (átlag) |
5.17. | A Magyarországi Waldorf-iskolák, 2002/03 |
5.18. | Az Értékközvetítő és képességfejlesztő program és pedagógia (ÉKP) alapján működő iskolák, 2002/03 |
5.19. | Komprehenzív iskolák Magyarországon, 2002/03 |
5.20. | A szakmai orientáció, a szakmai előkészítés, a szakmai alapozás és a pályaorientáció előfordulási gyakoriságai, 2002 (N = 355) |
5.21. | Az Országos képzési jegyzékben szereplő szakmák száma szakmacsoportonként, 2001 |
5.22. | Az alapfokú művészetoktatásban tanulók létszámadatai képzési szerkezet szerint, 1998/99 és 2001/02 |
5.23. | Az alap- és középfokú zeneoktatásban hangszeres zenét tanulók száma, 1986/87-1998/99 és 2001/02 |
5.24. | Az alapfokú művészetoktatásban dolgozó pedagógusok adatai képzési szerkezet szerint, 2001/02 |
5.25. | A sajátos nevelési igényű gyerekek tankönyvei, fogyatékossági típusonként, 2002/03 |
5.26. | Az ép tanulók szüleinek véleménye a fogyatékosokkal való együttnevelésről, 2000/01 |
5.27. | Beszédjavító tanfolyamok részvételi adatai beszédhiba szerint évfolyamonként, 2000/01 |
5.28. | A nemzetiségi kisebbségi/regionális nyelvoktatáshoz való hozzáférés feltételei az Európai Unió országaiban és a társult országokban, 1998/99 |
5.29. | A nemzetiségi oktatás különböző szintjein tanulók számának változása, 1995/96 és 2001/02 |
5.30. | A nemzetiségi oktatásban részt vevő általános iskolások számának változása kisebbségi nyelvek szerint, 1990/91 és 2001/02 között |
5.31. | A kisebbségi/regionális nyelvhasználati módok oktatási szintenként, nyelvenként az Európai Unió országaiban és a társult országokban, 1998/99 |
5.32. | Nemzetiségi oktatásban részt vevő, nemzeti identitásukat vállaló 5. és 8. osztályos tanulók aránya aszerint, hogy milyen anyanyelvűnek vallják magukat, 1999/2000 (%) |
5.33. | A nemzetiségi oktatásban részt vevő, nemzetiségi identitásukat vállaló 5. és 8. osztályos tanulók nemzetiségi nyelvismerete, 1999/00 (%) |
5.34. | A magyar népesség nyelvtudása nyelvenkénti bontásban a népszámlálási adatok tükrében, 1960, 1990 és 2001 |
5.35. | Az általános iskolai idegennyelv-oktatás mutatóinak alakulása, 1992/93 és 2001/02 között |
5.36. | Az idegen nyelvet tanulók és az egy tanulóra jutó nyelvek változása a középfokú iskolákban, 2001/02-ben, 1992/93-hoz és 1998/99-hez képest |
5.37. | A tanulólétszám és az idegen nyelvet tanulók számának változása a szakmunkásképzésben, 1989/90 és 2001/02 között |
5.38. | Az egyes idegen nyelveket tanuló diákok számának és arányának megoszlása az általános, a középiskolákban és a szakiskolákban, 1992/93, 1997/98 és 2001/02 |
5.39. | Az adott nyelvet képesítés nélkül tanító pedagógusok aránya az adott nyelvet tanító összes pedagógushoz képest, az összes képzési szint és iskolatípus átlagában, 2001/02 (%) |
5.40. | Az adott nyelvet tanító tanárok száma és az egy pedagógusra jutó, adott nyelvet tanuló gyerekek száma minden iskolatípus és képzési szint átlagában, 1992/93, 1998/99 és 2001/02 |
5.41. | Alap, átlagos és emelt óraszámban idegen nyelvet tanuló általános iskolások száma nyelvenként, 2001/02 |
5.42. | Alap, átlagos és emelt óraszámban idegen nyelvet tanuló középiskolások száma nyelvenként, 2001/02 |
5.43. | A két tanítási nyelvű gimnáziumok és szakközépiskolák jegyzéke a 2001/02-es tanévben |
5.44. | A két tanítási nyelvű általános iskolák a 2001/02-es tanévben |
5.45. | A 8. évfolyamos tanulók idegen nyelvi teszteredményei nemek szerinti bontásban, 2000 (a teljesítmény %-a) |
5.46. | A 8. évfolyamos tanulók idegen nyelvi teszteredményei az anya iskolai végzettsége szerinti bontásban, 2000 (a teljesítmény %-a) |
5.47. | A 14-19 éves diákok száma és aránya az államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványt szerzők között nyelvenként, 2002 |
5.48. | A felsőoktatásba jelentkezők (J) száma, a jelentkezők nyelvvizsgáinak (Ny) száma és nyelvvizsgaaránya (Ny/J), 1991 és 2001 között |
5.49. | Az egy számítógépre jutó tanulók száma a felső középfokú iskolákban az OECD-országokban, 2000 |
5.50. | Középiskolai igazgatók elégedettsége az iskola számítógépekkel és multimédiás eszközökkel való ellátottságával az OECD-országokban, 2000 (%) |
5.51. | Számítógép-használati módok előfordulási gyakorisága a magyar iskolákban iskolatípusonként, 1999 és 2002 (%) |
5.52. | A számítógép-használat gyakorisága a 15 évesek körében otthon és az iskolában néhány OECD-országban, 2000 (%) |
5.53. | Számítógépek átlagos száma a beszerzés forrása és az iskola típusa szerint, 2002 (darab) |
5.54. | Az önálló számítógép-használat kezdetének ideje életkor szerint Magyarországon a diákok beszámolója alapján, 1999 (átlag) |
5.55. | Az általános és középfokú iskolák különbsége néhány fontos ellátottsági és pedagógiai célú alkalmazási mutató tekintetében, 2002 |
5.56. | Az oktatási épületek megoszlása az építés időszaka szerint, 2001 |
5.57. | Az általános iskolák ellátottsága a rendeletben előírt helyiségekkel 2002-ben az iskolaigazgatók véleménye alapján (az igen válaszok %-os aránya) |
5.58. | A közoktatási tankönyvkiadásban részt vevő kiadók és könyvek száma, 1991/92 és 1996/97-2002/03 |
5.59. | A 12 legnagyobb tankönyvkiadással is foglalkozó kiadó részesedése a tankönyvpiacon megrendeléseik összértékének arányában (%) és a tankönyvlistán szereplő könyvcímeik (db) szerint, 1999/00 és 2002/03 |
5.60. | A közoktatási tankönyvek 1999/00-es és 2003/04-es tanévre érvényes legmagasabb beszerzési ára (Ft) |
5.61. | A tankönyvkiadás és -vásárlás támogatásának alakulása, 1992-2000 |
5.62. | A tankönyvlistáról megrendelt könyvek megoszlása árkategóriák szerint, 1999/00 és 2002/03 (db) |
5.63. | A tankönyvrendelések megyénkénti megoszlása, 2002/03 |
5.64. | Az oktatáshoz kapcsolódó néhány pályáztató alapítvány elérhetősége |
5.65. | Közoktatási közalapítványok költségvetési támogatása 1998-2002 (E Ft) |
5.66. | A Közoktatási Modernizációs Alapítvány pályázóinak száma, az általuk igényelt és elnyert összeg, 2001-2002 |
5.67. | A Socrates közoktatás számára hozzáférhető Comenius- (régebben részben Lingua-) programjainak eredményei, 2001 |
5.68. | A Magyarországon beadott és támogatott Leonardo mobilitási, illetve kísérleti pályázatok száma, a növekedés aránya (%), valamint a megítélt támogatás, 1997-2002 |
5.69. | A nyertes mobilitási projektek kedvezményezettjeinek száma a Leonardo-program I. és II. szakaszában, 1997-2002 |
6.1. | A tanáraikról pozitív véleményt nyilvánító tanulók aránya évfolyamonként, 1997 és 2002 (az említések százalékában) |
6.2. | A megkérdezett diákok által említett negatív iskolai élmények, 2002 (az említések százalékában) (N = 1447) |
6.3. | A 15 éves tanulók véleménye az iskoláról néhány OECD-országban, 2000 |
6.4. | A társaikról pozitív véleményt nyilvánító tanulók aránya évfolyamonként, 1997 és 2002 (az említések százalékában) |
6.5. | Néhány, a közoktatáshoz kapcsolódó mentálhigiénés program |
6.6. | A háztartások megoszlása a gyerekek idegennyelv-tanulása, számítógép-használata és különórára járása szempontjából, 2001 |
6.7. | Tanórán kívüli tevékenységek megoszlása tartalmuk, évfolyamok és pedagógiai program szerint, 2002 (az említések százalékában) |
6.8. | Innovációk az iskolában az elmúlt 3-4 évben, 2001/02 (%) |
6.9. | Tanóra-, tananyag- és tanulásszervezési módok a helyi tantervekben és az iskolai gyakorlatban, 2001/02 (%) |
6.10. | Nem kötelező foglalkozások feladatellátási hely szerint, 2001/2002 |
6.11. | Nem kötelező foglalkozások településtípus szerint, 2001/2002 |
6.12. | A számítógép rendszeres használata felső középfokon, 2001 (N = 299 iskola) (%) |
6.13. | Versengő és kooperatív tanulás az OECD-országokban és hatásuk a szövegértésre, 2000 |
6.14. | Az iskola önértékelése megadott szempontok alapján, 2001/02 (ötfokú skálán, az egyes értékekre adott válaszok százalékában) |
6.15. | Szülői elvárások az iskolával szemben annak függvényében, hogy a gyermek hányadik évfolyamra jár és milyen programtípus szerint tanul, 2002 (átlagos rangpozíció) |
6.16. | Az iskolák partnerei, szakmai kapcsolatai, 2001/02 (a válaszok százalékában) |
7.1. | A pedagógus-munkaerő foglalkoztatottsága az egyes OECD-országokban, 1999 |
7.2. | A pedagógus- és tanulólétszámok változása iskolatípusok szerint (nappali tagozaton, felnőttoktatás nélkül) 1990/91 és 2001/02 között (1990/91 = 100%) |
7.3. | A pedagógusok létszámának változása iskolatípusok szerint, 1990/91 és 1997/98-2001/02 |
7.4. | Az egy pedagógusra jutó tanulók száma az állami és a magánfenntartású iskolákban, különböző iskolafokozatokon az egyes OECD-országokban, 2000 |
7.5. | Átlagos osztálylétszám az egyes OECD-országokban a különböző iskolafokozatokon, 2000 |
7.6. | Az éves tanítási órák száma az egyes OECD-országokban a különböző iskolafokozatokon, 2000 |
7.7. | A szakképzett pedagógusok átlagos és medián életkora, 1989 és 2001 között |
7.8. | A szakképzett pedagógusok korcsoportok szerinti megoszlása a közoktatásban, 1992 és 2001 között (%) |
7.9. | A közoktatásban foglalkoztatott pedagógusok megoszlása életkor és nem szerint, 2001 |
7.10. | A közoktatásban foglalkoztatott pedagógusok életkor szerinti megoszlása néhány kiemelt fenntartó típusa szerint, 2001 |
7.11. | A különböző oktatási szinteken foglalkoztatott pedagógusok életkor szerinti megoszlása, 2001 |
7.12. | Az aktív foglalkoztatottak, az értelmiségi-szellemi foglalkozásúak és a pedagógusok korösszetétele, 2001 |
7.13. | A nők százalékos aránya a pedagógus-munkaerőben az egyes OECD-országokban a különböző oktatási szinteken, 1999 |
7.14. | A pedagógusok nemenkénti megoszlása a fenntartó típusa szerint, 2001 |
7.15. | A közoktatásban foglalkoztatottak iskolai végzettség szerinti összetétele, 1992 és 2001 között (%) |
7.16. | A pedagóguslétszámok alakulása képesítések szerint, 1989/90-1999/00 és 2001/02 |
7.17. | A pedagóguslétszám és ezen belül a képesítés nélküliek aránya a különböző típusú településeken, 2001/02 (%) |
7.18. | A közoktatásban foglalkoztatottak foglalkozási csoportok szerinti összetétele, 1992 és 2001 között (%) |
7.19. | Új pedagógusstátus létesítése, 1996/97-2001/02 |
7.20. | Pedagógusstátus elvonása, 1996/97-2001/02 |
7.21. | Betöltetlen álláshelyről nyilatkozó iskolák aránya, 2001/02 |
7.22. | Betöltetlen álláshelyeket meghirdető iskolák aránya, 2001/02 |
7.23. | A közoktatásban foglalkoztatott pedagógusok és a regisztrált pedagógus-munkanélküliek száma, 1993/94 és 2001/02 között |
7.24. | A regisztrált pedagógus-munkanélküliek számának alakulása végzettségük szerint, 1993-2002 |
7.25. | A közoktatásban dolgozó tanárok törvényben garantált éves fizetése 15 év gyakorlat után az egy főre eső GDP-hez és a kezdő fizetéshez viszonyítva különböző oktatási szinteken, 2000 |
7.26. | A közoktatásban, az alap- és középfokú oktatásban foglalkoztatottak bruttó átlagos keresete a nemzetgazdasági bruttó átlagkeresetek arányában, 1992 és 1994-2001 (%) |
7.27. | A reálkeresetek növekedési ütemének alakulása a nemzetgazdaságban és a közoktatásban, 1992-2001 (%) |
7.28. | A bruttó átlagkeresetek növekedése a költségvetési szférában, 2000-2002 |
7.29. | A közoktatásban foglalkoztatottak átlagkeresete iskolai végzettség szerint, valamint a nemzetgazdasági átlag százalékában, 1992 és 2000 között |
7.30. | A pedagógus foglalkoztatottak átlagos bruttó keresete képesítés szerint, illetve az általános iskolai pedagógusok keresetéhez viszonyítva, 1992 és 2001 között |
7.31. | Bruttó átlagkeresetek településtípusonként a közoktatásban, 1992 és 2000 között (Ft) |
7.32. | A különböző kereseti elemek aránya a szakképzett pedagógusok bruttó teljes keresetében korcsoportonként, 2000 (%) |
7.33. | A szakképzett pedagógusok bruttó átlagkeresete az alapilletmény százalékában iskolai végzettség szerint, 2000 |
7.34. | A 2002. évi alapilletmény-emelés várható hatása a kereseti arányokra a gyakorlati idő függvényében |
7.35. | A magyar felnőtt lakosság elégedettsége különböző iskolai jellemzőkkel, 1999 és 2002 (százfokú skálán) |
7.36. | A tanulói teljesítményt befolyásoló tényezők a közvélemény szerint, 2002 (ötfokú skálán) |
7.37. | A közvélemény arról, hogy mennyire vonzó a pedagóguspálya, 1999 és 2002 (%) |
7.38. | A közoktatással kapcsolatos lakossági preferenciák változásai, 1990 és 2002 között (rangpozíció 1-től 7-ig 1990, 1995, 1997 és 1999, 1-8-ig 2002) |
7.39. | A pedagógusképzésben részt vevő nappali tagozatos hallgatók száma, 1990/91-2002/03 (ezer fő) |
7.40. | A pedagógus-továbbképzési programok megoszlása a képző intézmények típusa és az alapítási kérelem időpontja szerint, 1998-2001 (%) |
7.41. | A pedagógus-továbbképzési programok megoszlása a képző intézmények típusa és a program tartalmi besorolása szerint, 1998 és 2001 között összesen (%) |
7.42. | Az adott tanévre érvényes továbbképzési programok tartalmi terület szerinti megoszlása (%) |
7.43. | További képesítést szerzett, pedagógus-munkakörben alkalmazottak a beszámolási időszakban, 2001 |
7.44. | Pedagógus-munkakörben alkalmazottak részvétele a pedagógusmunkát segítő képzésben, támogatott továbbképzésben a beszámolási időszakban, 2001/02 |
8.1. | A különböző iskolai osztályzattal értékelt tanulók eredményei matematikából a 2000. évi PISA-vizsgálatban településtípus szerint (standard pontszám) |
8.2. | A 8. évfolyamos tanulók olvasási és matematikai teljesítményének az országos átlagtól való eltérése települési kategóriánként, 1991 és 2001 között (standard pontszám) |
8.3. | A különböző olvasási teljesítményszinteket elérő 15 éves tanulók aránya a 2000. évi PISA-vizsgálatban országok szerint (standard pontszám és %) |
8.4. | A 4. évfolyamos tanulók olvasási-szövegértési képessége a PIRLS-vizsgálatban, valamint az IEA 1991-es és a PIRLS keretében 2001-ben megismételt olvasásmegértési felmérésében részt vett országokban, 1991 és 2001 (standard pontszám) |
8.5. | A nyolcadikos tanulók átlagos matematikai teljesítményei a TIMSS- (1995) és a TIMSS-R- (1999) vizsgálatban (standard pontszám) |
8.6. | A nemzetközi átlagtól való eltérés nagysága matematikából az 1999-es TIMSS-R- (8. évfolyamosok) és a 2000. évi PISA-vizsgálatban (15 évesek) néhány ország esetében (standard pontszám) |
8.7. | Az olvasási, matematikai és természettudományos teljesítmény a 2000. évi PISA-vizsgálatban részt vett országokban (standard pontszám) |
8.8. | A nyolcadikos tanulók átlagos természettudományos teljesítménye különböző országokban a TIMSS- és a TIMSS-R-felmérések szerint, 1995 és 1999 (standard pontszám) |
8.9. | Állampolgári ismeretek, elkötelezettség és attitűdök mutatói egyes országokban, 1999 (standard pontszám) |
8.10. | A magyar tanulók IKT-val kapcsolatos attitűdjei, szokásai és alapismeretei az anya iskolai végzettségének függvényében, 2001 (pontszám 1-től 25-ig terjedő skálán) |
8.11. | A különböző szintű nyelvvizsgával rendelkezők aránya a felsőoktatásba jelentkezett és felvett tanulók körében képzési programok és régiók szerint, 2001 (%) |
8.12. | A nyelvvizsgával rendelkezők aránya az érettségizők körében a képzés típusa szerint, 2002 (%) |
8.13. | A különböző érettségi jegyet szerző tanulók megoszlása a matematika tantárgyban aszerint, hogy milyen tantárgyakat preferálnak, 2001 (%) |
8.14. | Az egyes középiskolatípusok 12. évfolyamán végzettek közül a felsőoktatásba felvettek aránya, 1991-2001(%) |
8.15. | Az érettségi évében végző, felvételre jelentkezők és felvettek aránya az iskola fenntartója és településmérete szerint, 2001 (%) |
8.16. | A középiskolák szociokulturális és eredményességi mutatói alapján számolt "hozzáadott érték" megyék szerint |
8.17. | Az iskolák által adott matematika érettségi jegyek megoszlása megyénként, 2001 (%) |
8.18. | Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyeken 1-10. helyezést elért tanulók aránya a 12. évfolyamos tanulók körében, 2002 |
8.19. | Az iskolák értékelése során meghatározott eszközöket alkalmazó önkormányzatok aránya, 2001 (%) |
8.20. | Az iskolaértékelés eredményeit különböző célokra felhasználó önkormányzatok aránya (az adott célt megjelölő önkormányzatok aránya (%) |
8.21. | A részt vevők száma a különböző tartalmú és különböző tanácsadó cégek által iskolák számára szervezett minőségügyi képzéseken, 2000-2001 |
8.22. | A 2001. évi 5. és 9. évfolyamos országos diagnosztikus mérés iskoláknak visszaküldött 1. és 2. sz. tájékoztató táblája és annak magyarázata/I. |
8.23. | A 2001. évi 5. és 9. évfolyamos országos diagnosztikus mérés iskoláknak visszaküldött 4. sz. tájékoztató táblája és annak magyarázata/II. |
8.24. | Az 5. és 9. évfolyamos tanulók olvasásmegértési és matematikai teljesítménye településtípus szerinti bontásban, 2001 (standard pontszám) |
9.1. | Az anya iskolai végzettsége szerinti teljesítménymegoszlások a 15 éves tanulók körében néhány OECD-országban az olvasás, a matematikai és a természettudományos műveltség eredményeiben, 2000 |
9.2. | A 15 éves tanulók kombinált szövegértési teljesítményének iskolák közötti és iskolán belüli varianciája az OECD-országokban, 2000 |
9.3. | Tanulói teljesítmények és a szocioökonómiai státus, 2000 a) A szülők foglalkozási státusindexének értéke a tanulók teljesítményének függvényében |
| b) A tanulók szövegértési teljesítménye a szülők foglalkozási státusának függvényében |
9.4. | A falvakban és nagyvárosokban élő 15 éves diákok átlagos teljesítménye (olvasás, matematika, természettudomány) Magyarországon és az OECD-országokban |
9.5. | A tanulók nemek szerinti aránya a közép- és felsőoktatás nappali tagozatán, 1970 és 2002 között (%) |
9.6. | A 15 éves fiúk és lányok átlagos teljesítménye (szövegértés, matematika, természettudomány) Magyarországon és az OECD-országokban, 2000 |
9.7. | Nemzetiségi általános iskolai oktatásban részt vevő tanulók száma oktatási programok típusa szerint 1990/91 és 2001/02 között (tanévenként) |
9.8. | Anyanyelvű és kétnyelvű nemzetiségi középiskolai oktatást folytató intézményekben tanulók száma nyelvenként és oktatási típusonként, az egyes évfolyamokon, 1999/2000 |
9.9. | Külföldi tanulók száma az általános iskolákban származási országonként, 1995/96-1999/00 |
9.10. | Külföldi tanulók száma a középiskolákban származási országonként, 1995/96-1999/00 |
9.11. | A különböző tanításszervezési módszerek elfogadottsága a lakosság körében a megkérdezett legmagasabb iskolai végzettsége szerint, 2002 (%) |
9.12. | A cigány és a fogyatékos tanulók esélyegyenlőségének fontossága a lakosság körében, 2002 (az egyes válaszlehetőségekre adott értékek átlaga) |
9.13. | Az általános iskolai oktatás optimális módja a cigány és a fogyatékos tanulók esetében a közvélemény szerint, 2002 |
9.14. | A szülők és a pedagógusok véleménye arról, hogyan kellene a cigány gyerekek általános iskolai oktatását megoldani, 2002 (%) |
9.15. | A PHARE-program által támogatott programok és fejlesztések, amelyek a halmozottan hátrányos helyzetű - elsősorban roma fiatalok - társadalmi beilleszkedését segítik |