A TÖRTÉNETI BARANYA MEGYE
RÓMAI KATOLIKUS ISKOLAÜGYE
1868-1918 KÖZÖTT
(Különös tekintettel a római katolikus elemi iskolák és tanítóik helyzetére)
Ambrus Attiláné Dr. Kéri Katalin egyetemi docens
Konzulens tanár:
Dr.Katus László egyetemi docens
Bírálók:
Dr. Mészáros István, a Magyar Tudományos Akadémia doktora
Dr. T. Mérey Klára, a történettudományok doktora
Doktori értekezés 1-2. kötet
PÉCS, 1992. január
Az elektronikus változatot készítette
Ambrus Attila József
alex@nostromo.pte.hu
(A dokumentum tartalmazza a mellékletek azon részeit,
melyek karakteres formában átírhatóak voltak.)
"A NÉPNEK ÉRTELMI NEVELÉSÉBEN
FEKSZIK EZEN HAZA EGÉSZ JÖVŐJE."
(b. Eötvös József)
TARTALOM
Részlet az egyik bírálatból:
"Választott témájával kapcsolatban a szerző széleskörű levéltári, könyvtári és hírlaptári egyéni kutatómunkával igen gazdag anyagot tárt fel; e bőséges adatbázis alapján - ezt kellően elemezve, értelmezve és kritikailag értékelve, a neveléstörténeti forrásfeldolgozás korszerű módszereit szakszerűen alkalmazva, a szakirodalomban való alapos tájékozottság birtokában - készítette el disszertációját. Ennek eredményeképpen új tudományos eredményeket tartalmazó értékes munka jött létre.
Benne teljes áttekintést kapunk a Baranya megyei katolikus népiskolákról; ezzel kapcsolatosan minden lényeges vonatkozás bemutatásra kerül. Megfelelő az anyag tagolása, logikus a kidolgozás gondolatmenete; a szöveg gördülékeny, csiszolt, ugyanakkor kellően szakszerű. A mellékletek jól kiegészítik és szemléltetik a törzsszöveg megállapításait..." Mészáros István
Minősítés: summa cum laude
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
Értekezésem végén szeretném több embernek is köszönetemet kifejezni. Mindegyiküknek másért tartozom köszönettel, de mindannyian közösek abban, hogy így, vagy úgy, segítettek nekem.
Mindenekelőtt szeretném kifejezni köszönetemet Ambrus Attila Józsefnek, a férjemnek, aki éveken át hű társam és lelkesítőm volt kutatásaim során, és aki dolgozatom rajzos mellékleteit és névmutatóját elkészítette. Disszertációm gépelésénél és nyomtatásánál nélküle semmire nem jutottam volna. Számomra ennél is fontosabb volt, hogy szerelmével olyan légkört teremtett számomra, melyben öröm volt dolgozni.
Meleg hálával gondolok szüleimre, Kéri Jánosra és Stadler Katalinra, akik becsülettel felneveltek és taníttattak, és egész életükkel hozzájárultak e munka elkészüléséhez.
Köszönöm nekik és férjemnek, hogy mindent megtettek önmegvalósításom érdekében.
Köszönettel tartozom konzulensemnek, dr. Katus Lászlónak, aki nemcsak szakmailag, de emberileg is sok segítséget nyújtott.
Kutatásaim elvégzésében Kersák Pál plébános, a Püspöki Levéltár igazgatója és Kersák Teréz nővér, valamint Selényi Miklós, a Baranya Megyei Könyvtár és Márfi Attila, a Baranya Megyei Levéltár munkatársai segítettek, akik nélkül nehezen boldogultam volna az iratok feltárásával.
Anyaggyűjtésemben Bernics Ferenc és Rajczi Péter segítettek, valamint dr Sándor László, aki szakmai tanácsokkal is ellátott.
Végül, de nem utolsósorban köszönöm Nádi Juditnak, hogy munkámat legépelte, és irántam mindig szeretettel volt, és Gauzer Attilának, hogy a dolgozat megszerkesztésében segédkezett.
Pécs, 1992. január 27.
Ambrus Attiláné Kéri Katalin
I. BEVEZETÉS
Értekezésemben a történeti Baranya katolikus iskolaügyének feltárását végeztem el, az 1868. és 1918. közötti időszakra vonatkozóan. Különös figyelmet szenteltem a katolikus elemi iskolák bemutatásának, valamint ehhez kapcsolódóan a tanítók életkörülményeit, képzésük, önképzésük lehetséges útjait, egyleti életük jellemzőit tártam fel. Külön fejezetben foglalkoztam a korszak baranyai sajtójának tanügyi cikkeivel, amely bemutatás hiánypótló, a magyarosítás problémakörével, mely ebben a megyében különösen jelentős és szerteágazó volt; valamint az I. világháború iskolaügyet érintő hatásaival.
Munkámban az elsődleges és másodlagos források feldolgozásával megpróbálkoztam - szűkebb témámat szem előtt tartva - a megye múlt századi társadalmi, gazdasági, kulturális életének bemutatásával is. Kutatásaim során az embert kívántam bemutatni, aki - akár tanító, akár diák volt - több volt egyszerű statisztikai adatnál. Ezért tartottam fontosnak, hogy az oktatásügyi történések általános bemutatása mellett megemlékezzek beomló iskolaépületekről, az utakat borító, átjárhatatlan sárról, diákcsínyekről, azaz az iskola, az élet mindennapjairól.
Kutatásaimat elsősorban a Pécsett található Püspöki Levéltár (fő)tanfelügyelőségi iratai alapján végeztem, melyek ezidáig feltáratlanok voltak. Ezeket összevetettem a Baranya Megyei Levéltár iratanyagával (tanfelügyelői jelentések, Közigazgatási Bizottság jegyzőkönyvei 1876-tól, tanítóegyletek dokumentumai, valamint községvizsgálati jegyzőkönyvek).
Forrásként tanulmányoztam még a Püspöki Levéltárban levő Praeparandia iratanyagát, és az Országos Levéltár Baranya megyére vonatkozó töredék iratanyagát (a dokumentumok jelentős része egy tűzeset alkalmával megsemmisült).
Statisztikai adatokhoz a schematismusok valamint a népszámlálások eredményeinek feldolgozásával jutottam, ezeket egészítettem ki tanfelügyelői jelentések adataival.
Több tanügyi és közéleti folyóiratot és újságot vizsgáltam át értekezésem elkészítéséhez, elsősorban a Baranya Megyei Könyvtár mikrofilm-anyagát, másrészt az Országos Széchenyi Könyvtárban található újságmásolatokat.
Kutatásaimat nehezítette a Baranya Megyei Levéltár jelenleg folyó rekonstruálása, valamint az, hogy a Püspöki Levéltár iratanyaga a teljes egyházmegyére vonatkozó, ezért tetemes mennyiségű dokumentumból kellett a baranyai falvak iskolaügyére utaló anyagot kiemelnem.
Kutatásaim a történeti Baranya állapotait veszik figyelembe, néhány település tehát, amely ma Baranya megyéhez tartozik, dolgozatomban nem szerepel (pl. Szigetvár). Ugyanakkor számos község, mely egykor Baranyához tartozott, ma másutt található (ezt külön jelzem értekezésem végén). A községek és személyek nevének dolgozatomban előforduló többféle helyesírása abból adódik, hogy minden esetben megőriztem a felidézett forrás helyesírását, de a községek és személyek nevének mai írásmódját munkám végén közlöm.
II. BARANYA MEGYE FÖLDRAJZI SAJÁTOSSÁGAI
1. TERMÉSZETFÖLDRAJZI LEÍRÁS
Baranya megye - miként napjainkban is - a múlt században is változatos földrajzi arculatú tájegységeket foglalt magában. A Duna és a Dráva folyók szögletébe ékelt területet hegyek és síkságok váltakozása jellemezte. A Mecsek-hegység, a Villányi-hegység és a Baranyavári-hegység, a lakosság jelentős részének élet- és munkaformáit meghatározta. Földművelésre alkalmas, termékeny síkvidékei közül kiemelkedett az Ormánság és a mohács- vidéki síkföld. Vízrajzilag jelentős volt a Duna, gazdag szigetvilágával, a Dráva és a Karasica, mely Kiskőszeg fölött ömlött a Dunába.
A megyét É-ÉK-en Tolna megye, K-en Pest, és Bács-Bodrog, Délen Verőce, NY-ÉNY-on pedig Somogy megye határolta. (1. térkép)
2. TELEPÜLÉSFÖLDRAJZI LEÍRÁS
A történeti Baranya településszerkezetét vizsgálva a népszámlálási adatok és a községvizsgálati jegyzőkönyvek tanúsága szerint megállapítható, hogy a megyében az aprófalvak túlsúlya volt jellemző a vizsgált korszakban. Az 1869 után tartott népszámlálások 358 baranyai településről közöltek adatokat, a valóságban azonban ennél lényegesen több volt. Az eltérés oka abban rejlett, hogy a statisztikákat nem településekről, hanem közigazgatási egységekről készítették, így egy-egy adat esetenként két vagy három kistelepülés népességére - illetve egyéb viszonyaira - vonatkozó számot foglal magában. Vargha Dezső az 1891-99 közti időszakra vonatkozóan feldolgozta Baranya legkisebb községeinek helyzetét; a községvizsgálati jegyzőkönyvek alapján 49 községet talált, ahol a lélekszám 300 alatt volt, ezen belül 17-et, ahol 200-nál is kevesebben éltek. (1) (Legtöbb ezek közül a települések közül a hegyháti és a szentlőrinci járásban volt.) Simonffy Emil a települések átlagos nagyságát mérte fel az 1910-es évben. (2) (1. táblázat és 1. kördiagram és 2. térkép)
Baranya megyét is érintették azok a neoabszolutizmus-kori területrendezések, melyek keretében Somogy, Tolna és Baranya megye között kisebb területátcsoportosítást hajtottak végre. (3) Ennek értelmében Baranyához csatolták Sellye és Bogdása községeket, és Tolnához csatolták Zsibrik és Hidas községeket. 1871-ben egy kiküldött bizottság felmérései szerint kiderült, hogy ez utóbbi két település nem akart a tolnai járásbírósághoz tartozni, ugyanígy döntöttek bizonyos somogyszéli községek is, úgymint Sósvertike, Iványi, Bogdása, Oszró, Kiscsány, Becefa, Büdösfa, Botyka, Dencsháza és Katódfa. (4)
Baranya megye települései 7 járást alkottak, a baranyavári, a hegyháti, a mohácsi, a pécsi, a pécsváradi, a siklósi és a szentlőrinci járást, és különálló közigazgatási egységet képezett Pécs törvényhatósági-jogú város. (3. térkép és a településnév-mutató)
III. A MEGYE NÉPESEDÉSI VISZONYAI A VIZSGÁLT KORSZAKBAN
A történeti Baranya vármegye népesedési viszonyai 1867 és 1918 között az adott korszak népszámlálási eredményei alapján rekonstruálhatóak. Az 1869, 1880, 1890, 1900 és 1910. évi népszámlálás járásonként, községek bontásában felmérte a polgári népesség számát. (2. táblázat, és 1. 2. 3. és 4. grafikon)
Általános tendenciaként tapasztalható ezek alapján a népesség növekedése - különösen szembetűnő ez Pécs tj. város esetében, ahol is az 1869-es adat (23863) 1910-re megduplázódott, akkor ugyanis 47844 volt a város lakosainak száma. A népességnövekedésnek megye-szerte számos oka volt - például a gyártelepítések, a vasútépítés, több gazdasági cseléd alkalmazása, betelepülés stb. - ahogyan ezt egyrészt a népszámlálási adatokkal kapcsolatosan a Magyar Statisztikai Közleményekben olvashatjuk (1), másrészt a községmonográfiákban (2), illetve a megyéről íródott tanulmányokban és elemzésekben, ahol ezt többen összefoglalták. (3)
Ezen általános népességnövekedési tendencia azonban korántsem volt jellemző valamennyi baranyai településre, hiszen bizonyos vidékeken - és nem csupán az Ormánságban - átmenetileg vagy tartósan népességfogyás is kimutatható, vagy legalábbis a népességszám stagnálása. (4) Ennek éppúgy több oka volt, mint a népesség növekedésének, például az egy- gyermekrendszer, a XIX. sz. utolsó évtizedeiben a szőlők kipusztulása miatti elvándorlás, a századfordulón felerősödő, megyéből - sőt az országból - való kivándorlás.
Századunk első évtizedében az újságok gyakran cikkeztek a megye népességének állapotáról. Az 1900-as népszámlálás adatainak közzététele után ugyanis számokkal alátámaszthatóvá vált Baranyában a népesedés helyzete: a megye e tekintetben az utolsó helyet foglalta el az ország megyéi között. Míg Magyarországon a 6 évnél fiatalabb népesség aránya 16 % volt, Baranyában ez az arány mindössze 13,1 %. (5) Egy feltáró-elemző vezércikk szerint, mely 1902-ben a Pécsi Közlönyben látott napvilágot, ennek alapvetően két oka volt, az egyke-rendszer és a kivándorlás. (6) A fogyás ugyanis elsősorban a reformátusokra és a görögkeleti felekezethez tartozókra volt jellemző (3. táblázat), az újságcikk azonban figyelmeztetett rá, hogy "nemcsak a reformátusok lakta Ormányságban, hanem Baranyának több tiszta katholikus vidékén is megvan az egy-gyermekrendszer, éppen ellentétül a katholikus népesség másutt tanusitott erkölcsösségének és propagatív erejének." (7)
Az alábbi községekben volt többek között a kisgyermekszám (0-6 év) feltűnően kevés: Baranyavár (1465 főnyi lakosságból 93 kisgyerek), Bános, Tekeres, Bodolya, Kovaczéna, Szatina, Vázsnok, Szakál (140 főből 9 kisgyerek!), Izsép, Puszta-falu és Ellend, valamint a Pécs környéki vidékek, például Hegyalja községei (4. táblázat) stb.
A népességszám változása - különösen ha ez váratlanul érintette a települést - mindig közvetlenül befolyásolta az iskolaügyet is. Ha egy község népessége - átmenetileg vagy tartósan - növekedett, ez gyakran iskolaállítást illetve iskolabővítést tett kívánatossá, hogy az oktatás - a törvény értelmében - megfelelő szinten folyjék. Ha a népességszám apadt, ez szintén több szempontból is érzékenyen érintette az iskolákat. Ilyenkor ugyanis kevesebb családtól lehetett az iskola működéséhez szükséges - különféle címen szedett - anyagi hozzájárulásokat begyűjteni. Ez néha kérdésessé tette az iskola működését, illetve a tanítói járandóság biztosítását.
Az iskolára, a tanítóra nagy feladat hárult abban a tekintetben is, hogy minden lehetséges eszközzel próbálkoznia kellett a népesség megtartására a községben, illetve - katolikus községekben - plébánossal együtt fel kellett keltenie a lakosság figyelmét a népességfogyással kapcsolatos következményekre. A századforduló táján például a királyi tanfelügyelő több ízben fordult a tanítókhoz, azzal a kéréssel, hogy falujukban akadályozzák meg a kivándorlást szervező személyek vagy társaságok tevékenykedését. Újságcikkek sorozata is hasonlóan írt, a tanítóknak illetve a katolikus plébánosoknak "címezve" egy-egy cikket. Többen vélték úgy, hogy a lelki segítség, a hitbeli megerősödés elejét veheti a szegénység miatti elkeseredésnek illetve fékezheti a "fényűzés" iránti növekvő igényeket. (Előbbit a kivándorlás, utóbbit az egyke-rendszer egyik okaként határozták meg a korabeli sajtóban.) A népszámlálási adatok vizsgálatánál végezetül ki kell térnünk a népesség felekezeti és anyanyelvi megoszlására, az iskolák vizsgálatánál ugyanis mindegyik alapvetően fontos.
Nemcsak a katolikus kisiskolák száma volt arányait tekintve igen magas a megyében, de ugyanez mondható el a katolikus vallású népességről is, amely jelenlétének köszönhető volt a tanintézetek számának folytonos emelkedése (5. táblázat, 3. és 5. kördiagram)
1869-ben a római katolikusok száma az össznépesség számához viszonyítva 72,29 % volt, 1880-ban ez 73,08 %-ra, 1890-re pedig 74,60 %-ra növekedett. (8)
A polgári népesség nemzetiségi megoszlása szerint a megyében élő népességnek csaknem fele magyar nemzetiségű volt, második helyen pedig a németség állt, harmadik volt arányát tekintve a horvát-szerb népesség. (9) (6. táblázat és 2. és 4. kördiagram)
A századelőn a németség leginkább az alábbi községekben alkotta a népesség jelentős hányadát: Pécsvárad, Nádasd, Tófű, Ráckozár, Bikal, Mágocs, Szárász, Nagy-Hajmás, Mekényes, Komló, Szopok, Jánosi, Battyán. (10)
[A magyarosítás időszakában - miként ezt alább kifejtem - nem csekély gondot jelentett a nemzetiségi népesség nagy aránya. Ugyanakkor, éppen ezen tény következményeként a magyarosítás Baranyában nem vezetett erőszakos cselekményekhez, gyakran még a nyelvi magyarosítás formáját sem érte el.]
A történeti Baranya területén is - a dunántúli régió más megyéihez hasonlóan - a korszakot jelentős gazdasági változások, és ezekkel szorosan összefüggő társadalmi átalakulások jellemezték. (1) A - több periódusra bontható - gazdasági változások a korszak kulturális életére, nevezetesen az iskoláztatásra is rányomták bélyegüket. A kapitalizálódó uradalmak, az iparosodó városok és nagyközségek kialakulásának, az átalakuló mezőgazdálkodásnak előfeltétele volt a műveltségi szint emelése.
Baranyában az alapfokú iskolázás különösen azokon a területeken volt mintaszerű - vagy legalábbis elfogadható - amely területek gazdasági tekintetben is kitűntek, itt ugyanis az uradalom vagy a község népessége - illetve a földterület birtokosa - már eleve jelentős anyagi eszközökkel tudta az oktatás ügyét támogatni (iskola-állítás, iskolabővítés, tanítói fizetés, taneszközök beszerzése stb.), ugyanakkor az iskolázásra fordított kiadások megtérültek, hiszen az elsajátított ismeretanyag alapja lehetett a gazdasági kibontakozásnak. Ilyen tekintetben élen jártak a 10 ezer holdat meghaladó földterülettel rendelkező birtokosok (1890-ben Frigyes főherceg, Eszterházy Miklós herceg, Lippe Schaumburg herceg, Benyovszky Lajos, a pécsi káptalan, a pécsi püspökség és a vallásalap (2), valamint a német nemzetiségi községek. Szita László kutatásai alapján megállapította, hogy a baranyai svábok "gazdasági mozgékonysága messze felülmúlta valamennyi nemzetiségét." (3) A németség elsősorban a legkedvezőbb, agrártermelésre legalkalmasabb vidékeket foglalta el, és földvásárlásokkal további előnyöket szerzett a magyarok és horvátok rovására. (4)
A tanfelügyelői jelentések alapján látható, hogy a németlakta településeken az elemi (róm. kat.) iskola állapota általában jobb volt, mint másutt. (5)
Ugyanakkor gazdaságilag kevésbé fejlett területeken az iskoláztatás is kevesebb eredményességet mutatott, egy-egy rosszabb termésű év vagy természeti csapás, illetve a századvégen Baranyában is tomboló filoxéra-vész gyakran lehetetlenné tette egy-egy katolikus hitközség számára is az iskola működéséhez szükséges költségek biztosítását. (Mindez természetesen más hitfelekezetek esetében is hasonló képet mutatott.)
A vidékenként, nemzetiségenként, vallásfelekezetek szerint eltérő gazdálkodási viszonyok ellenére megállapíthatóak bizonyos általános tendenciák a történeti Baranya egészére vonatkozóan.
A mezőgazdaságot a nagybirtokok elterjedtsége, a kötött birtokok és nagy birtoktestek jelentős aránya jellemezte; 1893-ban a nagybirtokok területe a megye 49,85 %-át foglalta el (6) (Ugyanakkor ez az arány korántsem volt legmagasabb a régióban, hiszen Somogyban 70,43 %, Tolnában 53,54 és Zalában 55,86 % volt a 100 holdon felüli uradalmak aránya.) A nagybirtokokon - az 1860-as, 70-es években az intenzív művelés térhódítása volt megfigyelhető, amely eleinte elsősorban a termőterületek növelését jelentette, majd gépesítést is. (7) Az 1870-es évektől a közép-kis- és törpebirtokokon is a gazdák ennek megfelelően próbáltak az extenzív gazdálkodási formán túllépni. (8) A parasztgazdaságok munkaeszközkészletét kimutató országos statisztikák alapján például 1871-ben Baranyában még 48 % volt a faeke aránya (ez az országos viszonyokhoz mérten közepes fejlettségről tanúskodott), ugyanekkor a lovas- és gőzcséplőgép tekintetében Baranya - mindkét esetben - a 20-40 db-bal rendelkező megyék közé tartozott. Darabszám tekintetében a századvégre Baranya már előkelő helyre küzdötte fel magát (368 db gőzcséplőgép - 5. hely, 1132 db lovascséplőgép - 13. hely) a megyék között [1895-ös adat]. (9) Gőzcséplőgépek esetében még jobb a megye helyzete, ha a holdankénti összevetést vizsgáljuk: itt 2013 holdra jutott 1 gép, ezzel a megye a 3. helyen állt az országban, és 651 holdra jutott 1 db lovascséplőgép, amely a 17. helyet jelentette Baranya számára. (10)
Az 1871: LII. tc. lehetővé tette, hogy a parasztok birtokaikat teljes tulajdoni és szabad rendelkezési joggal birtokolják, így könnyebbé vált számukra a gazdálkodás.
A gabonatermelésen és állattartáson kívül a megye mezőgazdasági életében - elsősorban a földrajzi adottságoknak köszönhetően - jelentős szerepet játszott a szőlő- illetve bortermelés. 1869-ben a megye szőlőterülete 33886 kat. hold volt, 1882-re pedig már 44628 hold. A holdankénti átlagtermés 12 hektoliter volt ekkor. (11) A borkereskedelem volt az egyik legfőbb jövedelmi forrás a megye élelmiszerárut forgalmazó kereskedői számára, mert az itt termelt gabona és kukorica nem egyenletes minősége akadályozta az eladásából származó haszon növekedését. (12)
Az 1890-es években a filoxéra 296 szőlőtermelő község szőlőföldjeiben okozott mérhetetlen kárt. (13) Baranyában is számos módon próbálkoztak a védekezéssel, amint ez a korabeli sajtóban nyomon követhető, az erőfeszítések azonban csak hosszú évek múltán vezettek eredményekhez.
Az állattenyésztés fejlesztése is hosszas folyamat volt, Baranya több állatfaj tenyésztésében ért el kiemelkedő eredményeket, például a szarvasmarha esetében (simenthali fajta).
A mezőgazdaság fejlődése mellett az iparfejlődés is számottevő volt a megye életében mind gazdasági, mind pedig társadalmi tekintetben. Pécs mögött az önálló iparosok számát illetően "Mohács, Siklós, Pécsvárad, Német-Bóly, Duna-Szekcső, Mágocs és Nádasd" emelkedett ki a múlt század végén. (14) Az 1872-es ipartörvény hatására apadt ugyan az önálló iparosok száma a megyében, de a 80-as években ez újra növekedett, és ebben az évtizedben bontakoztak a gyáripar alapjai is. (15) (7. táblázat)
T. Mérey Klára - fentebb már említett munkájában - elemezte a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara 1876-os statisztikai jelentését, melyből kiderült, hogy Dél-Dunántúl megyéi közül Baranyában volt ekkor a legtöbb az ipari tevékenységgel foglalkozók száma. (16) Első helyen itt az élelmiszeripar állt, a dolgozók számát tekintve. [Ezen belül is kiemelkedő helyet foglalt el a malomipar, Baranyában 744, Pécsett 22 működött ekkoriban.] Jelentős volt még a megyében a vas- és fémipar, a ruházati ipar a kő-, föld-, agyag- és üvegipar (Baranyában ez az ágazat az ipari keresők közel 13 %-át foglalkoztatta), a bőripar, építőipar, szolgáltató- és szállodaipar. (17)
Pécs környékén - elsősorban a szénbányászat igényeinek kielégítése miatt - viszonylag fejlett volt a gépgyártás.
1870 és 1884 között - miként a régió egészében, Baranyában is a gazdasági fejlődés, a kereskedelmi, vasúti, szénbányászati centrumok kiépülése mellett a falvakhoz kötődő kisipar is jelentős volt. Amint T. Mérey Klára írta, az "1880-as években, amikor országszerte megkezdődött a gyáripar fellendülése, Dél-Dunántúl területén is változást jeleztek a gazdasági élet mérőszámai." (18) (8. és 9. táblázat, 4. és 5. térkép)
Az ipartörvények is siettették a fejlődést. Krause Jenő 1907-es összefoglalója alapján is elmondható, hogy a baranyai ipar abszolút központja Pécs volt, ugyanakkor vidéken is több településen volt jelentős az ipari termelés, többnyire a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatosan (gabona, állati anyagok feldolgozása stb.) (19) Baranyában - a régió többi megyéjétől eltérően - nagy jelentősége volt a szénbányászatnak. A századfordulón számos "bányásztelepülésről" beszélhetünk, ezen községek lakosságának sajátos életformája iskoláztatásukban is megnyilvánult. Ezen települések iskoláiban kevesebb volt a mulasztások száma, és ezek az iskolák kissé jobb állapotban voltak a megye más iskoláihoz viszonyítva, mert a bányatársaságok kisebb-nagyobb pénzösszegekkel járultak az iskolák működéséhez. 1907-ben Baranyában - eltartottaikkal együtt - kb. 12 000 bányász élt. (20)
A Várady-féle monográfiában is hosszas leírás olvasható a bányászat és a bányászok múlt század-végi baranyai helyzetéről. Eszerint az 1870-es években a megye bányászata 7 tulajdonos kezében volt, ebből különösen figyelmet érdemlő témánk szempontjából a Dunagőzhajózási Társulat, mely 1856-ban Pécs- bányatelepen alapított iskolát, ahol a katolikus hitoktató mellett 8 tanító és 2 kézimunka-tanítónő dolgozott. 1894-ben 1810 rendes és 292 vasárnapi iskolás tanulója volt ennek az intézménynek. A művelődés más területén is jelentős volt a társulat működése, 1865-ben népkönyvtárat alapított - szintén Pécs-bányatelepen -, mely korszakunkban folyamatosan bővült, 1894-ben 2524 kötete volt. Nagy jelentőségűek voltak még a megye iparára nézve a Pécsi Püspökség szászvári bányái. (21)
Az ipari és mezőgazdasági termelés felfutásának egyaránt előfeltétele volt a vasútvonalak kiépítése, hiszen az árucikkek elszállítása a felvevő piacokra csak így volt biztosítható. 1857-ben nyílt meg a pécs-mohácsi vasút mely "a Duna segítségével Budapesttel" kötötte össze Pécset, "a pécs-nagykanizsai vonal pedig, amely Béccsel és az Adriai-tengerparttal kötötte össze, 1867-ben nyílt meg. Pécset a vasút Budapesttel közvetlenül 1882-ben kapcsolta össze." (22) "Pécs vicinális vasútvonalai közül a pécs-sellyei vasút a horvátországi Slatina felé 1895-ben nyílt meg." (23)
A XX. század elején is folytatódtak a vasútépítkezések, a megye egyre több települését kötötték össze egymással, illetve Péccsel. 1906-ban például a "Pécs-Szászvár-Máza" vonal kiépítésére adtak ki előmunkálati engedélyt, mely a Mecsek északi és déli oldalán fekvő községeket, ipar és bányatelepeket kötötte össze Péccsel. (24)
Baranya megyében tehát a kiegyezés által megteremtett feltételek hozzájárultak a gazdasági fejlődés kibontakozásához - bizonyos megtorpanások ellenére. A gazdasági fejlődés számos társadalmi és kulturális változást vont maga után.
V. MŰVELTSÉGI ÁLLAPOTOK A MEGYÉBEN
A korabeli műveltségi állapotokra ugyan több forrásból következtethetünk, mégis nehezen állítható össze egy - viszonylag egységes - kép. A községek és a megye egykori mindennapjait bemutató munkák gyakran szűkszavúak a műveltségi szint bemutatásánál, illetve nem tartalmaznak egyéb leírást, mint a megye kiemelkedő személyiségeinek - művészek, építészek, kultúra-pártolók stb. - életművének jellemzését. (Például a Várady Ferenc által szerkesztett monográfia.) (1) A népszámlálások alapján nyert adatok sem nyújtanak a műveltségről átfogó képet, hiszen nem követhető nyomon elemzésükkel a megye különböző községeinek, járásainak kulturális élete. Látható azonban segítségükkel bizonyos javuló tendencia a műveltségi állapotokat illetően, amely korszakunkban elsősorban az iskolázásnak köszönhető.
1869-ben a 6 évesnél idősebb népesség %-ában Baranyában az alábbi adatok voltak jellemzőek: írni és olvasni a népesség 41,6%-a tudott (Pécsen 61,8%, országosan 32,8%, az ország más nagyvárosaiban: Szeged - 32,6%, Kecskemét - 42,1%, Sopron - 77,9% Debrecen - 77,2%, Pest - 68%, Buda - 65,8%, Székesfehérvár - 65,6% és Győr - 65,6%) (2) sem írni sem olvasni nem tudott a népszámlálás adatai szerint 41,8% (Dunántúlon 37,2%, országosan 51% volt az arány). Csak olvasni tudott 16,6% (dunántúli adat 16,2%, országos adat 13%) (3)
1870-ben Kanyar József kimutatásai szerint a 6 éves koron felüli népesség műveltségi aránya az alábbi módon alakult: a megye 283506 lakosából az olvasni és írni tudók aránya a férfiaknál 54,24; a nőknél 29,86% volt, összesítve 42%. Csak olvasni tudott a férfiak 7,65 és a nők 25,8%-a, összesítve 16,76%. Sem írni, sem olvasni nem tudott a férfiak 38,11%-a, a nők 44,36%-a, a 6 éven felüli népesség 41,24%-a. A déldunántúli régióban Somogy és Zala adatai elmaradtak Baranya megye mögött, Tolna megyében viszont a népesség műveltségi aránya kedvezőbb volt. (4)
1880-ban a 7 éven felüli népesség (237085) körében a megyében írni- olvasni tudott a férfiak közül 67,5%, a nők közül 45,27%, csak olvasni tudott a férfi lakosság 3,81 és a nők 17,25%-a, sem írni sem olvasni nem tudott a férfiak 28,6%-a, a nők 37,48%-a. (5)
Az analfabéták számaránya a pécsi és a szentlőrinci járásban volt a legmagasabb 1880-ban, a pécsváradiban pedig a legalacsonyabb (itt 55,6%-a tudott írni-olvasni a népességnek).
1890-re a 6 évnél idősebb népesség műveltségi szintje az adatok tükrében az alábbi módon változott: olvasni-írni a férfiak 72,23%-a, a nők 56,52%-a tudott, csak olvasni tudott a férfiak 1,89%-a, a nők 11,41%-a, és sem írni sem olvasni nem tudott a férfiak 25,88 és a nők 32,07%-a. (6)
A változás tehát jelentős mértékű volt, és az írni-olvasni tudók aránya a XX. század elején tovább növekedett a megyében. Ugyanakkor a Dunántúl más megyéihez viszonyítva az emelkedés ütemét illetően, illetve az arányok tekintetében Baranya megye csak Somogyot és Zalát előzte meg. Pécs a 25 város között a 9. helyen állt. (7)
A műveltségi szint emelkedése más jellegű adatok vizsgálatával is kimutatható. Egyrészt a vizsgált korszakban a jelentősen megnövekedett újság- és folyóirat példányszám mutat arra, hogy a megye lakosainak szellemi igényei növekedtek.
A könyvtár-alapítások nagy száma és a kibontakozó könyvkiadás is hasonló tényekről tanúskodnak.
György Aladár abban az 1886-os munkájában, melyben a köz- és magánkönyvtárak statisztikáját készítette el, Baranya megyére vonatkozóan is közölt adatokat. (8) Baranya községeiben ekkor 9 közkönyvtárban 9373 kötet (könyvtáranként 1041), és 5 magánkönyvtárában 8411 kötet (könyvtáranként 1682) volt. A 264712 lakosra ekkor a közkönyvtárakból mindössze 0.035 kötet jutott, ez jóval az országos átlag alatt volt, országosan ugyanez 0,199 kötet.
Később ez az arány javult Baranyában, ezt támasztja alá a különböző helyeken létrejött olvasókörök számának növekedése, valamint a tanítóegyesületek könyvállományának fokozatos gyarapodása is.
A könyvtárnoki teendőket számos községben a tanító látta el, néhol a bíró.
A közművelődési egyletek a vizsgált korszakban mindvégig nagy számmal alakultak a megyében, Móró Mária Anna kimutatásai szerint (9) sok közülük még 1918 után is működött, bár az adattár alapján látható, hogy gyakran bomlottak fel, alakultak újjá ezek az egyletek. Már az 1864: XLIV. tc. lehetővé tette "bármely nemzetiségű honpolgárnak", hogy társulatokba vagy egyletekbe tömörüljön, (10) melyek egy 1873-as belügyminiszteri rendelet szerint alapszabályaikat kötelesek voltak a belügyminiszterhez felterjeszteni. (11)
Baranyában alig akadt község, ahol - ha csak időlegesen is - ne működött volna valamilyen egylet, és gyakorta volt kulturális indíttatású a megalakítása. Római katolikus illetve polgári olvasókörök, társaskörök és gazdakörök működtek szép számmal a megyében. Gerdén például 1902-49 közt állott fenn az a Gazdakör, mely 40 taggal alakult, 1906-ban 36 volt a létszáma, elnöke a tanító volt, az 1905-ös adat szerint 100 kötetes népkönyvtárral rendelkezett. (12)
Pécsváradon 1879 és 1924 között működött az a Társaskör, melynek fennmaradt adatai alapján rekonstruálhatjuk, hogy milyen lapokat olvastak tagjai. Az 1896-os iratok szerint a Borsszem Jankó, a Pécsi Napló, az Egyetértés, a Fliegender Blatter, a Fünfkirchner Zeitung, a Pester Lloyd, a Pesti Hírlap és a Ueber Land und Meer c. újságok szolgálták a kör tagjainak művelődését. (13)
A bellyei uradalomhoz tartozó Laki-pusztán - az 1883-as adatok tükrében - szintén élénk volt a művelődési vágy, bár a korabeli leírások nyilvánvalóan túlontúl ideálisnak festették le a népesség "óriási mérvű tudásvágyát". A település eszerint 46 hírlapot és újságot járatott, melyek közül 18 magyar, 27 német és 1 francia nyelvű volt, ezek közül 16 járt az uradalom számlájára, "30 pedig a Lakon állomásozó hivatalnokok és részben az intelligensebb cselédség számlájára." (14)
[Az 1896-os országos kiállításon az itt létesített iskola kiállított mintája is nagy elismerést és feltűnést keltett.] (15)
Baranya megyében is, amint az országosan is megfigyelhető volt, a népiskolák mellett a közművelődési céllal létrejött legkülönfélébb egyletek voltak a kultúra, a szak- és szépirodalom terjedésének színterei. A tanító pedig akár az egyleti életet tekintjük, akár az iskola "kultúrcentrum" szerepét, mindig kulcspozícióban volt, gyakran személyes elhivatottságán, rátermettségén múlott egy-egy falu kulturális életének megszervezése, a művelődési igények kialakítása, hiszen az egyleteket, könyvtárakat létrehozni nem volt elég, azokat működtetni kellett, és vonzó, érdeklődésre számot tartó programokkal megtölteni.
VI. A KORSZAK SARKALATOS - NÉPOKTATÁSSAL KAPCSOLATOS - TÖRVÉNYEI
Mielőtt Baranya megye dualizmus-kori katolikus elemi iskoláinak bemutatására rátérnék, feltétlenül szükségesnek érzem a korszak oktatásüggyel kapcsolatos törvényei közül azoknak az áttekintését, amelyek a katolikus iskolák és tanítók sorsát ezen időszakban meghatározták, amelyek a korszakban kibontakozó kulturális fellendülés alapjait megteremtették.
Az 1868-as XXXVIII. törvénycikk - bár helyenként később módosították - alapvetően meghatározta a korszakban mindvégig - és azon túlmutatóan - a magyar iskolaügyet. Törvényjavaslatát Eötvös József egyrészt úgy indokolta annakidején, hogy a törvényhozásnak ki kell mondania bizonyos elveket, melyek a népnevelés alapját képezik. "Ilyen például az iskolakötelezettség, ilyenek azon eszközök, melyek által az iskolamesterek ellátásáról, s műveltetéséről gondoskodnunk kell" - mondta Eötvös József a törvényjavaslat parlamenti előterjesztésekor. (1)
A törvény valóban ezen vonatkozásai miatt vált igazán fontos és meghatározó dokumentummá, de nem kevésbé fontos volt II. fejezetének 10. paragrafusa, mely szerint a tanintézetek fenntartói "... a hazában levő hitfelekezetek, társulatok és egyének, községek és az állam" (2) lehettek. A III. fejezete a törvénynek a hitfelekezetek által felállított tanintézetekkel foglalkozott, és ez adott alapot az általam vizsgált katolikus elemi iskolák működéséhez is, hiszen ebben a fejezetben határozták meg a felekezet jogait és kötelességeit 11-15. paragrafusok, a népiskolai tantárgyakat (11. paragrafus (3) pont), a taneszközöket (11 paragrafus (4) p.) a felekezeti tanítóképzés feltételeit (13. paragrafus), a felekezet és az állam viszonyát az iskola ügyeit illetően (14-15. paragrafus.). (3)
Vizsgált témám szempontjából fontos még a törvény VII. fejezete, melyben a tanítóképezdékről intézkedtek (81-111. paragrafus), valamint a VIII. fejezet (116-133. paragrafus), mely a népiskolai hatóságokról rendelkezett, és a IX. fejezet, mely a tanítókra vonatkozó jogokat és kötelességeket foglalta össze (133-148. paragrafus). [Ezen törvénycikk bevezetésének és végrehajtásának körülményeit több kutató vizsgálta meg, (4) dolgozatomban baranyai vonatkozásaira próbálok elsősorban utalni.]
1875-ben cikkelyezték be a következő tanügyet, - szűkebb értelemben a tanítóságot - érintő törvényt a tanítói nyugdíj szabályozásáról (1875: XXXII. tc).
Trefort Ágoston már 1873-ban kitért a tanítói nyugdíjak kérdésére, ezt legalább olyan fontosnak tartotta, mint fizetésük emelését. (5) A törvény elfogadása csak 2 esztendő múlva következett be, ekkor sem fogadták teljes megelégedéssel a tanítók.
Az 1868-as XXXVIII. tc. VIII. fejezetének helyére lépett az az 1876: XXVIII. tc., mely a népiskolai hatóságokról szólt. Ebben pontosan meghatározták a tanfelügyelő kötelességeit (3-5. paragrafus), illetve a közigazgatási bizottságok oktatásüggyel kapcsolatos teendőit, intézkedési jogkörét (az 1876: VI. törvénycikkben foglaltakon felül is) (6-8. paragrafus), valamint az iskolaszékek működését (9-16. paragrafus) (6)
Az 1879: XVIII. tc. a magyar nyelv tanításáról intézkedett a népoktatási tanintézetekben, valamint az ehhez szükséges tanítói képesítés megszerzéséről. Trefort Ágostont több oldalról is támadás érte, mikor ennek a törvénynek a javaslatait benyújtotta a képviselőházhoz. Ő beszédében az alábbiakban foglalta össze érveit:
"Amikor mi azt akarjuk, hogy a magyar nyelv az iskolákban taníttassék, vajon akarjuk-e ezzel a nemzetiségeket elnyomni? Amint nem volt eszünk ágában, úgy ma sincs az, hogy a nem magyar tannyelvű iskolákat bezárjuk, vagy a magyar nyelvet mint tannyelvet rájuk kényszerítsük. Ami pedig az egyházak és vallások szabadságát illeti, valósággal elferdítése a tényeknek, hogy Tisza Kálmán miniszterelnökről és rólam azt állítják, hogy az egyházak autonómiáján és a felekezetek szabadságán akarunk csorbát ejteni." (7)
A törvénycikk 1-3. paragrafusaiban a tanítóképezdék és tanítók ügyéről intézkedett, a magyar nyelv tanítását a képezdékben kötelezővé tette, illetve a tanítóknak elrendelte a magyar nyelv ismeretét, de ehhez türelmi időt is biztosított számukra. A 4. paragrafus rendelkezett arról, hogy valamennyi népiskolában a magyar, mint kötelező tantárgy tanítandó. (8) (Ennek baranyai vonatkozásairól az alábbiakban egy külön fejezetben szólok.)
1891-ben módosították az 1875-ös nyugdíjakról szóló törvényt (9), az 1893: XXVI. törvénycikk pedig a tanítói fizetéseket szabályozta. Mindkét törvény a tanítók rossz anyagi körülményein volt hivatva javítani.
Csáky Albin miniszter a tanítói fizetésrendezésre vonatkozó törvényjavaslatát a következő elvek alapján építette fel:
"... egy minimumnak kötelező kijelentésével ezen a minimumon alul tanítói fizetés ebben az országban egyáltalán ne legyen; ... a második fődiszpozíció pedig az, hogy a korpótléknak törvény által való szabályozásával a tanítók fizetése bizonyos időszakokban emelkedhessék, harmadik fődiszpozíciója az, hogy mivel az iskolafenntartók - úgy a községek, mint a hitfelekezetek - sok helyütt nincsenek abban a helyzetben, hogy e felemelt igényeknek kellően megfelelhessenek, az állam segélyt nyújtson oly célból, hogy a tanítók fizetése bizonyos minimumig kiegészíttessék, és hogy a tanítóknak bizonyos korpótlék biztosíttassék." (10)
A törvény a tanítói minimálbért 300 frt-ban határozta meg. 1906 és 1910 között Apponyi Albert foglalta el a kultuszminiszteri posztot, az ő nevéhez fűződik az az iskolai törvénycsoport, melyet a történészek "Lex Apponyi" névvel foglalnak össze. Apponyi igyekezett a magyar nyelv terjesztését elősegíteni, ezért például az 1907: XXVII. tc. tartalmazta azt a kitételt, mely szerint felekezeti iskolafenntartó csak abban az esetben kaphatott államsegélyt, ha "az iskola tanítási terve, tanulmányi rendje megfelelt a törvény követelményeinek". (11)
A törvény több paragrafusa rendelkezett még az államsegély folyósításának feltételeiről (13, 15, 16, 20. paragrafus) (12)
1908-ban, az országgyűlés május 20-i ülésén Apponyi bejelentette, hogy 10000 folyamodvány érkezett a minisztériumhoz államsegély ügyében, a fenti törvénynek megfelelően. (13)
1908-ban fogadta el a parlament a XLVI. törvénycikként becikkelyezett paragrafusokat, az elemi népiskolai oktatás ingyenességéről. A törvényjavaslat tárgyalásakor Apponyi a következőeket mondta: "... az elemi oktatással összekötött műveltségnek megszerzése nemcsak az egyénnek érdeke, hanem a társadalomnak és az államnak is érdeke..." (14) A törvény elfogadása után az 1891: XLIII. 10. paragrafusában megállapított 30 filléres járulék szedése megszűnt (1. paragrafus). (15) Ez a törvény több ponton kapcsolódott az 1907: XXVII. tc-hez, és azzal együtt értelmezhető.
A Jankovich Béla kultuszminisztersége alatt meghozott törvények tartoznak még korszakunk tanügyének vizsgálatához.
"Benyújtotta és elfogadtatta az ingyenes népoktatás kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot. Végrehajtotta Zichy 1913-ban elfogadott törvénycikkeit az állami és nem állami tanítók fizetésrendezéséről..." (16) Ez utóbbi törvényt 1913. május 12-én szentesítették, azaz Zichy János távozását követő 3. hónapban. (17) A törvény 3. paragrafusa szerint az 1907: XXVII. tc. által szabályozott "alapfizetés" és "korpótlékok" helyére lépett. Az előléptetéshez (5-10. paragrafus) a szolgálati időn kívül szükséges volt az "érdemesség" megállapítása, melyet a királyi tanfelügyelő végzett, és - az általunk vizsgált felekezeti iskoláknál is - az iskolafenntartó hitfelekezet illetékes hatósága is minősítette a tanítót.
A korszak sarkalatos - népoktatásüggyel foglalkozó - törvényei tehát egyrészt az elemi iskoláztatást próbálták megoldani, ennek minél tökéletesebb feltételeit megteremteni, másrészt a tanítók helyzetéről szóltak, illetve ennek javításáról. (Ez köszönhető volt a tanítói mozgalmaknak is.)
A törvények nemcsak "kor-meghatározottak", tehát nem pusztán a körülmények (külső és belső) hatása hozta létre őket, de megszületésük általában azzal is összefüggött, hogy melyik kultuszminiszteri posztot betöltő államférfi látott hozzá a megalkotásukhoz.
Dolgozatomban ezeknek a törvényeknek a segítségével szeretném a baranyai katolikus elemi iskolaügyet bemutatni, és a fentiekben vázlatosan bemutatott törvényeket részletesebben vizsgálni, és megvalósulási körülményeiket leírni.
VII. A BARANYAI TANÜGYIGAZGATÁS ALAKULÁSA
Az 1868: XXXVIII. törvénycikk, figyelembe véve a kiegyezés által megalapozott gazdasági fejlődést, mely megteremtette az igényt a népesség iskolázására, amely a polgári átalakulás feltétele volt, megvetette a modern, polgári iskolarendszer alapját. A törvény, hiányosságai, hézagai ellenére a tanügyigazgatás szervezetét alapjaiban újjászervezte. Ez a szervezeti keret - Balogh István megállapításai szerint - azért nem működött jól, azért nem volt jól kidolgozott, mert kompromisszumok eredményeként jött létre, az állam és a felekezetek kompromisszumai alapján. (1)
Ez a megállapítás - véleményem szerint - nem tárja fel a valódi okokat, hiszen a felekezetek - legalábbis Baranyában - nem hátráltatni, hanem előremozdítani akarták az iskolaügyet, és különösképpen így volt ez a katolikus felekezet esetében, a szervezet azért működött "zökkenőkkel", mert nem volt - a törvényben - pontosan körülhatárolva valamennyi jogkör az államot és a felekezetet illetően, de ez nem csupán kompromisszumos megoldásként alakulhatott így, hanem időre volt szükség ahhoz, hogy a mindenki szempontjából legmegfelelőbben működő tanügyigazgatási rendszer kialakuljon. Ezt a folyamatot számos változás, módosítás jellemezte a vizsgált korszakban, amint az alábbiakban ezt összefoglalni szeretném.
Az iskolai oktatás kiterjesztésére tett kísérletek és próbálkozások - csakúgy, mint a szomszédos Somogy megyében (2) - gyakran futottak zátonyra a katolikus kisiskolák esetében is. Ennek oka, mint alább látható lesz, egyrészt a szülők ellenállása, akik - különösen a falvakban - gyakran a legkülönbözőbb okok miatt gyermekeiket nem - vagy nem mindennap - járatták iskolába. A másik ok ennél fontosabb volt: a katolikus kisiskolák egyrészt az egyházmegyei tanfelügyelőséghez tartoztak, másrészt a megyei közigazgatás tisztviselői (királyi tanfelügyelő és segédtanfelügyelő) közvetlen igazgatása alá, hiszen az 1868: XXXVIII. tc. 124. paragrafusa szerint: "... a hitfelekezeti iskolák felett a tanfelügyelő közbejöttével gyakoroltatik a főfelügyelet." (3) Ez gyakorlatilag annyit jelentett, hogy a tanfelügyelő jelentést tett a felekezeti iskolákról a vallás- és közoktatásügyi miniszternek, illetve 1876-tól minden hónapban a Közigazgatási Bizottság elé tárt jelentésében is - esetenként részletesen - kitért a katolikus iskolák helyzetére. Intézkedéseket azonban nem hozhatott a katolikus felekezet tanintézeteivel kapcsolatosan, szerepe mindössze annyiban "veszélyeztette" a felekezeti iskolákat, hogy ha a törvény 11-13. paragrafusát nem tartották be, akkor arra figyelmeztetnie kellett az iskola főhatóságát - esetünkben a Pécs-egyházmegyei főtanfelügyelőséget -, és háromszori megintés után a 15. paragrafus értelmében - a Minisztérium községivé alakíthatta át az iskolát, mégpedig felekezeti hozzájárulással (iskolaadó formájában). A Püspöki Levéltár iratanyagában számos átirat található, amelyben a királyi tanfelügyelő, illetve jelentése alapján 1876-tól a Közigazgatási Bizottság, egy-egy katolikus iskolával kapcsolatosan valamilyen, törvényben megszabott, de végre nem hajtott tényre figyelmeztette az egyházmegyei tanfelügyelőséget. (Például: az egy tanárra jutó tankötelesek magas száma, az iskolaépület rossz állapota, az alacsony tanítói fizetés stb. témák visszatérőek ezekben a levelekben.)
Az egyházmegyei tanfelügyelőség ezekben az esetekben az első- és másodfokú hatóságokhoz fordult (a plébánoshoz, illetve a kerületi espereshez), és az eset kivizsgálását kérte. Amennyiben a jelentések alátámasztották a világi hatóságok megfigyeléseit, a tanfelügyelőség lépéseket tett a hiányok pótlására, az ügyek megoldása azonban - az iratok tanúsága szerint - sokszor hosszú ideig húzódott. Arra is akadt példa, hogy ha a plébános, esperes más, korántsem a királyi tanfelügyelő véleményével egybevágó tényekről számolt be, akkor az egyházmegye nemlegesen válaszolt az átiratban leírt javaslatokra. Ilyenkor hosszas huzavona kezdődött, a püspök és a minisztérium "bevonásával", gyakran még az újságokban is nyomon követhető volt mindez.
1869. augusztus 7-én Nagy László királyi tanácsost nevezték ki Baranya és Tolna megye tanfelügyelőjévé, aki üdvözlő beszédében kifejtette, hogy "... ő, mint tanférfiú soha sem fogja szem elől téveszteni, mennyi akadállyal és nehézséggel kell a néptanítónak megküzdeni és hogy ő, mint kormányközeg módot fog találni azoknak elhárítására, mert felügyeleti jogánál fogva a kormány kötelessége a törvény rendelkezésének a felekezeti iskolákban is érvényt szerezni..." (4)
Nagy László után Salamon Józsefet nevezték ki a megye tanfelügyelőjévé, az ő munkája elődjénél jobban nyomon követhető, egyrészt az egyházmegyei hatóságoknak írt leveleiből, másrészt a Közigazgatási Bizottság jegyzőkönyveiből, harmadrészt pedig az egyletek történetének dokumentumaiból. (1. szöveges melléklet)
Salamon Józsefet 1906-ban Bolgár Kálmán, őt 1912-ben Ember János követte.
Az 1876: XXVIII. tc., mely a népiskolai hatóságokról rendelkezett, a 4. paragrafusában kimondta, hogy a hitfelekezeti iskolák fölött a tanfelügyelők által gyakorol felügyeletet az állam. (5)
A tanfelügyelő a törvény szerint tekintettel kellett, hogy legyen a fenntartó önkormányzati jogaira, az iskolai tanrendszer és módszer megállapításába nem szólhatott bele. Felügyelt arra, hogy a tanterv kiterjedt-e a törvény által kötelezett tantárgyakra, hogy azt jóváhagyta-e - órarenddel és tankönyvjegyzékkel együtt a főhatóság (5. paragrafus). Az iskolaszék előtt a gyermekeket kikérdezhette, és hiányosság esetében az iskolaszéket és a tanítót figyelmeztette, erről az egyházmegyei főhatóságot - esetenként a minisztert is - értesítette, jelentést küldött (5. paragrafus). A hit- és erkölcstan oktatását figyelemmel kísérte; ahol a felekezeti iskola nem felelt meg a követelményeknek, állami vagy községi iskola állítására szólíthatott fel (6. paragrafus). Ellenőriznie kellett a tanítóegyletek működését, de nem lehetett azok tagja. (6)
1876-ban, ugyanez a törvénycikk oszlatta fel a megyei iskolatanácsokat, melyek felállítását még az 1868-as XXXVIII. tc. rendelte el (125. - 132. paragrafus) Baranyában 1877. február 12-én tartotta búcsúülését az iskolatanács, amelynek működése - csakúgy mint más megyében is - kevesebb eredményt hozott, mint amit megalakításakor vártak. Ennek oka Sirisaka Andor szerint (7) az volt, hogy csak negyedévenként ülésezett a tanács, ezért a hozzá utalt ügyek túlságosan későn nyertek elintézést, ezenkívül a 44 tag közül általában harmada vagy fele vett részt az üléseken, jórészt pécsiek, így a döntések nem vehették figyelembe a megye iskoláinak sokféle gondját, érdekét. A tanácsok működése azonban nem terjedt ki a felekezeti iskolákra, csupán a községiekre. Fennállásuk alatt törekedtek arra, hogy a felekezeti tanintézmények felett is beleszólási jogokat szerezzenek, működési körüket azonban - megszüntetésük miatt - nem tudták kiszélesíteni.
Hasonlóan nem volt először egészen "világos" az iskolaszékek működése. Éveken át csak "tapogatóztak" ezek a szerveződések, később azonban működési területük körvonalazódott, és az 1876: XXVIII. tc. megerősítette létezésüket.
Az 1868: XXXVIII. tc. 116-122. paragrafusa a községi iskolaszékek felállításáról rendelkezett, ennek "mintájára" szaporodtak el aztán az egyházi iskolaszékek is. (8) Az 1876: XXVIII. tc. 9. paragrafusa kimondta, hogy "... ugy a polgári, mint hitközségben, a mely népiskolát tart fenn, legalább 5 választott tagból álló iskolaszék alakittatik. E tagokat a kebelbeli lakosok közül - lehetőleg az oktatásügyhöz értő, de mindenesetre írni-olvasni tudó - egyénekből a község képviselőtestülete, illetőleg a hitközség képviselőtestülete választja. (...) A felekezeti iskolaszéknek az illetékes lelkész mindenesetre tagja." (9)
A felekezeti iskolaszék szervezetét és teendőit a törvény szerint a felekezeti iskolaügyet vezető illetékes főhatóság szabta meg.
A katolikus iskolaszéknek elnöke a község lelkésze volt, de választottak világi elnököt is. Hivatalból tagja volt a hitoktató (segédlelkész), a rendes tanítók vagy a képviselőik. Feladataik közé tartozott az iskolábajárásra felügyelni, a mulasztások miatt eljárni, a tanítók javadalmazását megállapítani, hetenként egyszer iskolát látogatni, a szorgalmi időt megállapítani. Figyelemmel kellett kísérnie a tanító munkáját illetve a tanítóválasztásokat is bonyolítania kellett. (10)
Az iskolaszékek működéséről az egyházmegyei iratanyag pontos metszetet nyújt. Az iskolaszéki ülések jegyzőkönyvei, a tanítóválasztások lefolytatásáról benyújtott jelentések önmagukban képezhetnék külön kutatás tárgyát. Az iskolaszékek létszámai a katolikus iskolák esetében változóak voltak, (11) feladataikat is eltérő mértékben és súlypontozással teljesítették. Általában a tanítóválasztások megrendezése és díjlevelek megállapítása volt a fő tevékenységük, egyes években azonban különösen sok iskolaszéki jegyzőkönyv szólt az iskolaépítés vagy iskolabővítés sürgető végrehajtásáról, például 1893-ban.
A baari iskola részletes leírása az ott működő iskolaszékről is tartalmazott egy rövid leírást, mely általánosnak nem, inkább egyedinek mondható. Az iskolaszék "... első ízben megválasztatott 1889-ben. Egy-két tagját leszámítva, az iskola iránt semmi érdeklődést sem mutattak, sőt az egybehívott gyüléseken meg sem jelentek. Ezért azután később már gyűléseket sem tartottak. Az 1892-ik év őszén ujabb (egyházközségi és iskolai tanács) választatván, az egyházmegyei hatóság által megerősíttetett." (12)
A közigazgatási bizottságokról hozott 1876: VI. tc. kimondta, hogy milyen ügyekben illetékes ez a szerv, így ettől kezdve, számos ügyben ez a bizottság járt el. Felügyelt a tankönyvhasználatra, a tankötelezettség betartására, az épületek állapotára és a tanítói fizetések kiszolgáltatására (30. paragrafus). A hitfelekezeti tanítók járandóságait érintő vitás ügyekben első fokon a járási főszolgabíró, másodfokon a megyei alispán, harmadfokon pedig a közigazgatási bizottság volt illetékes. Ugyanakkor a felekezeti iskolák ügyeibe rendelkezéseivel nem folyhatott bele ez a bizottság (32. paragrafus). A hitfelekezetek hatóságainak határozatát csak úgy hajthatta végre ez a szerv, ha azok törvényesek voltak. (13)
Az 1876: XXVIII. tc. mindezen feladatokra bővebben kitért (14) a bizottságok teendői mellett meghatározta a tanfelügyelői teendőket is, mint arra a fentiekben utaltam. Az egyházmegye főtanfelügyelői tisztét a mindenkori pécsi székesegyházi kanonok látta el, aki mellett egy segéd is tevékenykedett.
A vizsgált korszakban az alábbi tanfelügyelők álltak az egyházmegye - így Baranyának is - tankerületeinek élén: Dobszay Antal (1875-1877), Szeifricz István (1877-1891), Lechner János (1891-1895), Hanny Gábor (1895-1906), Döbrőssy Alajos (1906-1908), Wajdits Gyula (1908-1914) és 1914-től Igaz Béla. (15)
1911-ben a püspöki kar Rendszabályokat adott ki a katolikus iskolák számára, mely szerint ezen iskolák az egyházi főhatóság felügyelete és kormányzata mellett az egyházközség alatt állanak, mely továbbra is az 1876: XXVIII. tc. szerint, a tagjaiból alakult iskolaszék által gyakorolja jogait. (16)
Tanügyigazgatás szempontjából jelentős még az egyházmegye tankerületi beosztása. Ennek mindenkori állapotára a schematismusok felsorolásaiból következtethetünk. A tankerületi beosztás nem igazodott a közigazgatási beosztáshoz, sőt egy-egy tankerület 2 megye 1-1 területét is magában foglalhatta, mint például a Szigetvári tankerület, amely r. katolikus iskoláinak többsége Somogy megye falvaiban működött, sőt maga Szigetvár is Somogyban volt, és alig néhány iskolája tartozott Baranyához.
E tankerületen kívül az alábbiak foglalták egységbe a baranyai r. katolikus elemi iskolákat: pécsi, németi, szentlőrinci, siklósi, dárdai, baranyavári, mohácsi, máriakéméndi, németbólyi, pécsváradi, mágocsi és gödrei tankerület.
VIII. A KATOLIKUS ELEMI ISKOLÁK ÁLLAPOTA BARANYÁBAN
AZ 1868-1914 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN
1. AZ ISKOLÁK EREDETE
Baranya megye kisiskoláinak 1868 előtti történetével számos kutató foglalkozott, akik munkáikban feldolgozták a katolikus iskolák történetét is, némelyek egészen a kezdetektől. (1)
Baranyában az iskolahálózat kiépítése - Sándor László kutatásai szerint - II. József uralkodása alatt vett nagyobb lendületet. "Az elavult, szegényes, düledező iskolaépületeket sok helyen lebontották és egészséges fagerendákból állókat készítettek helyette. Gyakran találkozhatunk kőalapú tömésfalas, sőt égetett téglás iskolákkal is. 1780 és 1845 közt 45 iskola épült." (2)
Kanyar József kimutatásai szerint (3) 1846/48-ban 175, 1869-ben pedig 397 népiskola volt Baranyában, a növekedés 126,85%-os, ami magasan felülmúlta a régió másik három megyéjében tapasztalható fejlődést, valamint ebben a megyében volt legalacsonyabb 1869-ben az egy tanteremre jutó tankötelesek száma, jóllehet még mindig magasabb volt a törvényben előírtnál (64,1 a 6-12 évesek és 94,3 a 6-15 évesek esetében).
Petrovich Ede a Canonica visitatiók alapján vázolta Baranya megye reformkori népoktatásügyi helyzetét, községenként leírva az iskolaalapítás évszámát, az iskola állapotát. (4) 1869-ben - Kanyar József kutatásai szerint - a Pécsi Római Katolikus Egyházmegye Baranyában található kisiskolái eredetüket tekintve különböztek. (10 táblázat)
Érdemes felidézni néhány katolikus iskola építésének körülményeit, alapításának évszámát, hiszen ezek az épületek 1868 után gyakran alkották a felújított vagy kibővített iskolák magvát. Abaligeten például 1787-ben épült az iskola, 1 tanteremmel, Bánban 1798-ban, Bodolyán 1805-ben, Kisfaludon 1797-ben, Sárokon pedig 1817-ben. (5) Bellyén "az épület 1791-ből való, van benne 3 terem, a nagyobb a lakás, a kisebb az iskola számára, a 3. raktár. Náddal van befedve." (6)
Sásdon a plébániának kezdetben egy iskolája volt, az 1820-30-as évek táján keletkeztek a meződi, vargai és hörnyéki iskolák, 1880/1-ben a vásnoki. (7)
Udvardon 1854-ben nyílt meg az első iskola. "Tipikus parasztház volt, amelyet a község némi átalakítás után erre a célra bérelt." (8)
Szemelyben is valószínűleg ebben az évben épült fel az iskola, legalábbis a község kiadásairól tanúskodó dokumentumok szerint. (9)
A baari katolikus iskola eredetéről egy 1893-as irat 1. paragrafusa nyújt tájékoztatást, ennek alapján a községben az első iskolaház 1811-ben épült, ezt azonban plébánia-lakássá alakították, és ekkor a falu "a szomszédos sáros utczában egy paraszt belső telket házzal együtt vásárolt, melyet tanitói lakássá s iskolává alakitott; de a vályogfal és szalmatető csakhamar romlásnak indulhattak", amint erről az 1829. évi egyházlátogatási irat vall. (10) Szent-Dienes és Ranódfa közös iskoláját 1866-ban építette a hitközség, 320 frt költségen, Jakabfaluban 1859-ben (1400 frt), Laskafaluban 1857-ben (6000 frt), Maisson 1864-ben (1000 frt), Borjádon 1860-ban (4861 frt), Kis- Budméron 1868-ban, Rác-Töttösön 1856-ban, Német-Egregyen 1857-ben épült fel az iskola. (11) (11. táblázat és 12. táblázat)
Egerszegen 1860-ban nyílt meg az iskola, Egerszeg, Hegyszentmárton és Tengerin községek építették a kántori lakással összefüggő, egytantermes, közös bejáratú épületet. (12)
2. AZ ISKOLÁK SZÁMA, ÁLLAPOTA, ISKOLAÉPÍTKEZÉSEK ÉS BŐVÍTÉSEK (1868-1914)
A római katolikus elemi iskolák számáról nehéz megállapításokat tenni, ennek legfőbb oka az, hogy a tanfelügyelői jelentések és a népszámlálási adatok nem tüntették fel ezek számát külön, vagy ha igen, akkor népiskolákról készültek összeírások, és nem csak az elemi tanintézetekről.
A schematismusok kezelhetőek legmegbízhatóbb forrásként a katolikus elemi iskolák számát illetően, e szám meghatározása azonban segítségükkel sem könnyű, hiszen bizonyos években hiányzott belőlük az oktatási intézményekről szóló kimutatás.
Az iskolák számát tekintve az 1869-es állapothoz képest az 1870-es évek elején kisebb visszaesés volt tapasztalható. Kanyar József adatai alapján 1869-ben 397 népiskola volt Baranyában, ebből 369 volt felekezeti elemi iskola és 3 községi. (13)
Több elsődleges és másodlagos forrásból kényszerültem adatokat gyűjteni az iskolák számára vonatkozóan, adataim bizonyos esetekben nem pontosak, ennek okát jelöltem. (13. táblázat) (A településnév-mutatóban szereplő települések között színkiemeléssel jelöltem azokat, ahol 1878-ban római katolikus elemi iskola volt. (14. táblázat)
Az 1868: XXXVIII. tc. 27-28 - a részletesen rendelkezett arról, hogy milyen kívánalmaknak kell megfelelniük az iskolák épületeinek, külső és belső állapotuknak. Eszerint "Az ujonnan épitendő iskolaépületek egészséges helyen épültek, szárazak s a gyermekek létszámához mérten (egy teremre 60 gyermeket, s minden gyermekre legalább a 8-12 m2 lábnyi helyet számítva) elegendő számú tágas, világos és könnyen szellőztethető tantermekkel legyenek ellátva." (14)
Baranya megyében a legtöbb kisiskola ekkor még nem érte el a kívánt színvonalat ebben a tekintetben, kivételt valóban csak az újonnan épített iskolák többsége képezett. "A tudás háza" a legtöbb községben - különösen a kis lélekszámú, általános szegénységben, rossz gazdasági viszonyok között tengődő falvakban - nem volt megfelelő állapotú. A legkülönbözőbb forrásokkal alátámasztható az az általános kép, melyet Sirisaka Andor festett 1896-ban - az 1870-es évek baranyai iskoláiról: "Az iskola-épületek, néhány községet kivéve, igen szerények, sőt némely helyen czélszerűtlenek. A legtöbb iskola utobbi időben cserépzsindelyes tetővel, szilárd anyagból készült; de itt-ott találunk még szalma-fedelű viskókat is." (15) A vizsgált korszak iskoláinak állapotáról a Salamon József kir. tanfelügyelő által írott 1874-es jelentés adott elsőként alaposabb áttekintést, bár ez a jelentés nem az egész megyére terjedt ki, mindössze a pécsváradi járás iskoláiról szólt - köztük 28 római katolikus tanodáról -. Az iskolák állapotára és felszereltségére vonatkozó kép ugyancsak mást mutatott, mint amit az 1868-as tc. erre vonatkozóan előirányzott.
"Az épületek állaga sok esetben nem megfelelő, tatarozásra szorul, megvilágítása rossz, a szellőztetés és a fűtés csak részben megoldott. Hiányzanak sok esetben a csatlakozó melléképületek, leggyakrabban az árnyékszék és a kút" - olvasható a jelentésben. (16)
A 28 vizsgált katolikus iskola közül mindössze 11-nek az épületéről írta azt Salamon József, hogy "jó karban van" (Berkesd, Kátoly, Lak, Lovászhetény, Óbánya, Ófalu, Pécsvárad, Pereked, Szenterzsébet, Szilágy és Véménd iskoláiról). A törvény előírásainak azonban még ezek az iskolák sem feleltek meg, hiszen vagy kevés volt a tanterem a gyerekek létszámához viszonyítva (Berkesden, Véménden), vagy rossz volt a termek megvilágítása (Ófalu, Szenterzsébet), célszerűtlen és hiányos volt az iskola berendezése (Berkesd, Kátoly, Ófalu, Pereked). A járás többi 17 katolikus iskolájában még ennél is rosszabb volt a helyzet, az épület gyakran kicsi, egészségtelen, javításra szoruló, a törvény követelményeitől meglehetősen eltérő volt. Hímesházán "Az épület dülékeny, rozzant", Marázán szintén, Pusztafalun "Az iskolaépület rozzant, egészségtelen, alacsony", Varasdon "elhanyagolt, téli ablakok nincsenek. Hiány még, hogy sem kút, sem használható árnyékszék nincs." (17) (6. térkép)
Az általam vizsgált iratanyag évtizedeken keresztül ilyen - és ehhez hasonló jellemzéseket, leírásokat tartalmaz az iskolák állapotáról. (3. szöveges melléklet) Mindezt annak ellenére, hogy 1868-tól folyamatosan mind a királyi tanfelügyelők, mind pedig az egyházmegye tanfelügyelői jelentések "sorozatát" készítették el évről-évre, és intézkedéseket kértek a Közigazgatási Bizottságtól (1876-tól) illetve a püspöktől.
1877-ben Salamon József, aki ekkor már a megye királyi tanfelügyelője volt, több pontban foglalta össze javaslatait a Közigazgatási Bizottság számára az elemi iskoláztatással kapcsolatosan, és szolgabírói intézkedéseket kért. Jelentésében kitért az iskolaépületekkel kapcsolatos problémákra is:
"c.) ... az iskolaépületek a törvény értelmében egészségesek, világosak legyenek és a gyermekek létszámához mérten (egy tanteremre 80 tanulót és egy tanulóra 8-12 □ lábat számitva) épittessenek, a régiek pedig aszerint kibővittessenek." (18) (1. szöveges melléklet)
Még ugyanebben az évben Salamon 40 község iskoláját látogatta meg, mégpedig augusztus hónapban, máskor ugyanis ezeket a községeket "az utak járhatatlansága miatt alig lehetett megközelíteni." (19) A tanfelügyelő tehát nem tanítási idő alatt járt a tanintézetekben, hanem szünidőben, így benyomásai leginkább az iskolák adminisztrációs anyagán alapulhattak. Az épületekről az alábbi gondolatokat közölte jelentésében: "Az iskolaépületek vagy szűkek vagy javítást vagy a tantermek szaporitását igénylik - Szent- Katalinon, Sásdon, Kis-Hajmáson, Kaánban, Gödrén, hol még 2 tanteremre van szükség, mert 238 növendéket oktat egy tanitó egy tanteremben, F. Mindszenten, ... Bükösdön, ... Szent-Erzsébeten: (...) ... az iskolaépületek dolgában történt a legtöbb ... Dinnyeberkin, Gödrén ... új iskolák épületek és kényelmes tanitói lakokat találtam. (...) Szent-György most javítja iskoláját." (20)
A Közigazgatási Bizottságnak 1876-tól kezdve kulcsszerep jutott az iskolaépítések- és helyreállítások koordinálásával, megvalósításával kapcsolatosan. Egyrészt a hozzájuk befutó kérvények alapján, másrészt a tanfelügyelői jelentések, harmadrészt miniszteri leiratok, negyedrészt püspöki átiratok alapján szereztek tudomást az iskolák állapotáról, illetve a falvak igényeiről. A Bizottság gyakorta intézett átiratot a püspöknek ill. az egyházmegyei tanfelügyelőnek sürgetve őket az épületekkel, felszerelésekkel kapcsolatos munkálatok elvégzésére.
Véménd község például 1878-ban a minisztertől halasztást kért az iskolaépület bővítésére. A kérvény a Közigazgatási Bizottsághoz került véleményezésre, a testület azonban nem javasolta a halasztást, tekintve, hogy 235 tanköteles járt a község iskolájába, és őket egy 63 éves tanító tanította. (21)
A minisztérium végül engedélyezett 1 év haladékot, de azzal a feltétellel, hogy az 1879/80-as tanévre az új tanterem elkészül, és új tanítói állást is szerveznek. (22)
Szintén a Közigazgatási Bizottság munkájáról számolt be 1883-ban a Néptanoda hasábjain Szeifricz István, egyházmegyei tanfelügyelő. Az "1868 évi 38. t. cz. 34. paragrafusához képest tantermek és tanerőkben való hiány terjesztetvén elő, ... Babarcz, Mohács, Somberek és Duna-Szekcső hitközségek iskolái is mint olyanok említtetnek, melyeknek haladéktalanul ki kell bővíttetniök", és a tanfelügyelő emiatt további intézkedésekre kérte a püspököt. (23)
A Közigazgatási Bizottság illetve a királyi tanfelügyelő intézkedési szándékai nem mindig találtak megfelelő visszhangra a katolikus hitközségekben. A babarci iskolaszék például 1893-ban a "katolikus eszme és oktatás iránti újabb támadásnak" tartotta Salamon József leiratát az iskolabővítéssel kapcsolatosan, ugyanis, mint kifejtették, csak "1-2 oskolással" van több a megengedettnél. (24)
Az 1870-es és 80-as évtizedek hoztak ugyan változást a megye katolikus elemi tanügyét illetően, iskolaépületek- és építkezések vonatkozásában azonban lassú volt a javulás, mint ahogyan erről a megye katolikus szellemiségű lapjában, a Pécsi Közlönyben Schultz Imre 1893-ban beszámolt. "Tanügyi körképek" címmel több részből álló írásában így tudósított a neves tanár: "Tagadhatatlan tény, hogy az utolsó 20-25 év alatt nem egy új iskolaépület emeltetett egyházmegyénkben, számos helyen bővítések, átalakítások, javítások foganatosíttattak, de tény az is, hogy még sok igen fogyatékos iskolaépület, a törvényes kellékeknek semmikép meg nem felelő tanszoba található egyházmegyénkben." (25) A szerző szólt ebben a cikkében az iskolák túlzsúfoltságáról, az épületek alacsony, düledező állapotáról. Az újságnak egy másik írása is erről a problémáról írt, és kereste az okait is. A falvak szegénysége, a hitközség nemtörődömsége mellett más oka is lehetett az iskolák nyomorúságos állapotának: építkezés vagy iskolabővítés esetén gyakorta nem szakember készítette el a terveket illetve hiányzott a szakbírálat sokszor. Sem a törvénynek sem az építésügyi előírásoknak nem tettek eleget a tervek készítői.
"Világítás, fűtés, szellőztetés, padok stb. most is a legprimitivebb felfogást árulják el. Az iskolai épületeknek megbírálása és a befejezett építkezések felülbírálása egy főtanhatóságilag megbízott építész feladata lenne." (26) olvasható a Pécsi Közlöny hasábjain 1893. júliusában.
Ugyanakkor fentiekkel ellentétes, pozitív visszhangokat is kiváltó iskolaépítések is történtek. Ugyancsak Schultz Imre leírásában szerepelt az alábbi néhány elismerő mondat:" Láttam gyönyörű szép, akár a fővárosba beillő tantermeket (pl. Nyomján); láttam fölszerelést ott is, hol a község keveset tesz, ha a tanító ember a maga talpán, ha szívén hordja a tanügyet (pl. Baánban)." (27)
A Püspöki Levéltár iratanyagában az 1893-as évben feltűnően, kiemelkedően sok az iskolaépítkezéssel bővítéssel kapcsolatos irat, ezek segítségével metszet készíthető a századvég baranyai katolikus kisiskoláinak problémáiról.
Elsődleges gond volt sok község számára az, hogy még ekkor is, a népoktatási törvény végrehajtásának 25. évében jóval magasabb volt az 1 tanítóra jutó tanulólétszám, mint a törvényben előírt. Az iskolák szűkösek, egészségtelenek voltak, a legtöbb épület ugyanúgy bővítésre szorult, mint az 1870-es 80-as években.
Így volt ez Alberfaluban (28). Geresden (29), Sztárán, ahol egy tanteremben 130 tanköteles tanult, (30) Mohácson (31), Villányban (annak ellenére, hogy az itteni római katolikus iskolában 3 tanító is dolgozott) (32), Kővágószőllősön, ahová 62 helybeli és 26 cserkúti diák is járt, (33) Somogyszentlászlón, ahol 1 tanteremben 110 tanköteles tanult (34), Baárban szintén kb. 110 gyermek járt 1 tanítóhoz, 1 tanterembe (35), Németiben, ahová a szalántaiak is jártak. (36)
A Közigazgatási Bizottság 1893. nov. 7-én tartott ülésén a VKM 30747 sz./1893. aug. 4. rendelete alapján próbálták a túltömött elemi iskolákat ismételten rábírni a hiányok orvoslására. (37) Harminckét római katolikus iskola szerepelt a testület felhívásában, melyet az egyházmegyei hatóságoknak megküldtek. (38)
A túlzsúfolt iskola tehát sok községben jelentett megoldásra váró problémát, a bővítéseket, új építkezéseket, illetve új tanítók alkalmazását a lakosság szegénysége, más irányú anyagi terheltsége akadályozta. Az 1893-as év anyaga erről is tanúskodik, a falvak iskolaszéki jegyzőkönyvei a megye különböző részein ugyanolyan gazdasági gondokról számoltak be.
Budafa és Mánfa az alábbi módon indokolta "tehetetlenségét", válaszolva a tanfelügyelő átiratára: "A községek nyomasztó anyagi helyzetben vannak, túlterheltek, tüzifecskendőt kellett beszerezniük, községi építkezéseket teljesítettek." (39)
Sztárán az aránytalanul csekély birtokra (1001 lélek - 140-150 gazdának összesen csak 14 telke van) és a község lakosainak általános szegénységére hivatkozva hárították el az iskolabővítést. (40) Gyürüfü lakosai a már felépített iskola költségeit nem tudták törleszteni, mert "... az alig 300 lélekből álló hegyes és völgyes sovány határral biró ... község szöllőhegyét, melyből a szegény nép egyéb kereset forrás hiányában tengette életét, a philloxa teljesen kipusztitotta..." (41)
Szalántán és Németiben ugyanez volt a helyzet, az ottani iskolaszék jegyzőkönyve szerint a község lakosai "szánandó szegénységben" élnek, egyedüli jövedelmi forrásuk volt ugyanis a káposzta és a bor, a káposzta ára viszont 6-8-10 frt-ról 2-3 frt-ra esett vissza (százáé), a szőlőket pedig elpusztította a phyloxera, ez időben parlagon voltak. (42)
Arra vonatkozóan, hogy ebben az időszakban milyen is volt tulajdonképpen az iskola, csak nagyon kevés leírás áll rendelkezésünkre. (1. kép) Az iratokból általában az derül ki, mi nincs az iskolában, és ez is csak pár szóban kifejtett. Egy - a fentiekben már jelzett - 1893-as, Baar községben keletkezett dokumentum részletes leírást közölt az ottani iskoláról, amely ha általánosnak nem is mondható, egy tipikus képet mindenképpen bemutat az akkori állapotokról. Eszerint a tanító lakásával egy fedél alatt "az épület hátsó részében van az iskolaszoba, hova a bejárat 1 méter széles és 4 méter hosszú folyosócskáról nyílik, mely folyosó amellett, hogy egy padlás- följárati lépcsőt és kenyérsütő-kemencét is magában foglal, a tanítónak nyárikonyha helyiségül szolgál, megtöltvén az iskolaszobát konyhaszaggal s a legyek ezreivel. (...)
Az iskolaház idő folytán cseréppel lett födve. (...) Az 1891. évben az iskolaszoba korhadt felső padozata éjjel leszakadván ... 100 frt-tal megújíttatott.
Kutja az iskolának nincsen; szintúgy kerítéseket majdnem teljesen nélkülözi." (43)
A dokumentum az iskolaszobáról is tartalmaz adatokat, ennek alapján "... hossza: 8 1/2 méter, szélessége 5,60 cm. magassága = 2,65 ctm. azaz összes térfogata 126 köbméter. (...) A tankötelesek közül bejár átlag 110. És így jut egy-egy tanulóra 1,24 köbctm. térség, a kályhát, asztalt, szekrényt, padokat nem számítva. A tanulók egy része a földön üldögél, másrésze ideiglenesen alkalmazott deszkákon foglal helyet, sőt a téli hónapokban még a kályhasarokba is kerül." (44)
Azok a községek, amelyeknek a lakossága az égető szükség és a törvény ellenére sem tudott új iskolát állítani - szegénysége miatt - gyakran folyamodtak halasztásért, ezt gyakran meg is kapták, és nagyon gyakori az iratok szerint az olyan eset, amikor az 1-2-3 stb. évi haladék után újabb haladékot kértek, hiszen ennyi idő általában kevésnek bizonyult arra, hogy a lakosság anyagilag felkészüljön az iskolaépítésre. Így sikerült hosszú évekig (néha egy egész évtizedig) elodázni az építkezést. Így volt ez például Illocska (45), Szajk és Versend (46), Jágonak (47), Albertfalu (48) esetében.
Az építkezés megkezdése előtt tervrajzokat kellett készíttetnie az iskolaszéknek, és ezeket véleményezésre benyújtani az egyházmegyéhez. (49) (1. és 2. rajz és 2. szöveges melléklet)
A jágonaki és a herczeg-mároki iskola tervrajza, valamint az előbbiről készült mérnöki vélemény alátámasztja azt a leírást, amelyet 1896-ban közölt Baranya megye iskoláiról a Várady által szerkesztett munka. Valószínűnek látszik, hogy a kevés fellelhető adat szerint az új iskolaépület valóban "egészséges helyen épültek, szárazak s a gyermekek létszámához mérten ... elegendő számú, tágas, világos és könnyen szellőztethető tanítási termekkel" bírtak. (50)
A mérnöki ellenőrzésen kívül az egyházmegyei tanfelügyelő is megtekintette az új iskolát átadás előtt. (Pl. Udvardon, 1897-ben.) (51)
A Közigazgatási Bizottság 4360. sz. határozata alapján 1896-ban a mohácsi járás népiskoláit közegészségügyi szempontból felülvizsgálták. A római katolikus kisiskolák állapota általában ebben a járásban sem volt kielégítő, amint a felvett adatok ezt tanusítják, fentebb említett falvakhoz hasonló gondokkal küszködtek több helyen. Liptódon a terem 63 négyzetméter volt, 2,8 m magas, ez legföljebb 50-55 gyermek számára lett volna elég, ezzel szemben több, mint 100 gyermek tanult itt. Rác-Görcsönyben 44 négyzetméteren 96, Baarban 40 négyzetméteren 99, Kisnyárádon 43 négyzetméteren 96, Babarcon 2, egyenként 55 négyzetméteres tanteremben összesen 176, Mais 45 és 38 négyzetméteres termében 263 tanuló tanult. Ez utóbbi községben volt legrosszabb a helyzet illetve Dunaszekcsőn, ahol egy 90 négyzetméteres alapterületű tanteremben 244 tanuló tanult (!). Ez "nemcsak tanügyi, hanem közegészségi tekintetben is valóságos botrány!" (52) - olvasható a korabeli feljegyzésben. Jelentése végén a járási főorvos az alábbiakban foglalta össze következtetéseit a megvizsgált iskolákban tapasztalt siralmas állapotokkal kapcsolatosan: "Vagy hát hol tanulja meg azt a nép, hogy a saját legfőbb java: az ő egészsége, az ő munkaképessége érdekében lehetőleg mindent megtegyen, ha az mindent még az iskolában, a község legelső közintézményében sem látja sohasem, ha sőt azt tapasztalja, hogy a közegészségügy követelményeit még ott sem veszik komolyan?!" (53) Szintén 1896-ban született egy másik orvosi jelentés a bicsérdi iskoláról, mely azt kifogásolta, hogy az iskolaterem túl sötét, ezért 2 ablakot kell vágatni a falba. (54) A kékesdi tanító ugyanebben az évben a tanterem lepadlózásáért esedezett, mert mint írta, "télviz idején ... a tanterem hideg." (55)
1903-ban ismét általánosan felmérték az iskolák állapotát, csak néhány leírást kiragadva, a helyzet az alábbiakban vázolható: Magyaregregy iskolája "felszereletlen" volt, "hasznavehetetlen padokkal" (56)
Kárászon az iskola rozzant volt, kályhája rossz. A malom-utcai iskola tanterme szűk volt, kerítés nélkül állt az iskola. (57) Abaligetről az iskolaszéki tagok ezt írták: "az iskola épület ily állapotban tovább nem maradhat." (58)
A községek általánosan rossz gazdasági helyzete miatt a századvégen számos példát találhatunk arra, hogy az uradalom, egyházmegye vagy magánszemélyek (plébános, esperes, kereskedő, földtulajdonos, iparos stb.) tetemes összeggel vagy építőanyaggal járultak az iskolák felállításához, de arra is akadt precedens, hogy vállalt kötelezettségeik ellenére sem biztosították az iskolának járó pénzt. (59)
1907-ben például a pécsi püspök, mint kegyúr saját költségén felújíttatta az elhanyagolt kékesdi iskolát. (60) A kiskőszegi iskola építéséhez is részben a püspök, részben pedig Frigyes királyi herceg biztosították a költségek egy részét (a 20000 koronából 1600 koronát vállaltak magukra) (61) Szintén gróf Zichy Gyula, pécsi püspök 1000 K költséggel járult a liptódi iskola építéséhez, amely 24 ezer koronába került. (62)
Ugyanakkor például Benyovszky Lajos kegyúr nem volt hajlandó hozzájárulni a görcsönyi iskola helyreállításához, amikor 1901-ben a katonaság teljesen tönkretette - egy hadgyakorlat alkalmával - az iskola berendezését ("2 pad végképen eltűnt és 15 pad fióktáblája is, mert a főzéshez eltüzelték"). (63)
Az iskolaépítést általában több mesterember vezetésével végezték el, velük jó előre, az építkezés megkezdését megelőzően megegyeztek, építési szerződésben fektették le pontosan, melyik fél mivel tartozik. 1906-ban Lapáncsán a szerződés 2. paragrafusa szerint a kőművesmunkát Schmidt Józsefre és társára, Ripszám Györgyre bízták, 1336 korona fizetségért, az ácsmunkát 1186 koronáért Schmidt Jakab, az asztalosmunkát 867 koronáért Scwell József és társa, az Metzing János végezték el. (64)
Az iskolák építésénél több útmutató, rendelkezés és javaslat állt rendelkezésre az épület megtervezéséhez, az iskolatelek kiválasztásához. (65) (16. szöveges melléklet)
A XX. század elején a gazdasági fejlődés ellenére - mintha megállt volna az idő az iskolaépítkezéseket illetően. A tanfelügyelői jelentések, az iskolaszéki kérelmek és az újságcikkek alig változtak tartalmukat tekintve a múlt század utolsó harmadában íródottakhoz képest.
A királyi tanfelügyelő 1906-ban túlzsúfoltként említette pl. a szászvári, a hercegmároki, a darázsi, a vásárosdombói, a ligeti, a vargai, a mecsekpölöskei és a nagybodolyai iskolákat, ezen községekben iskolaépítésre szólított fel. (66) A gyakorta kért és kapott államsegélyek (67) ellenére az iskolaszékek panaszkodtak, a községek szegénységére hivatkoztak, csakúgy, mint 15-20 éve. (68)
1906-ban a Pécsi Közlönyben gúnyos hangvételű cikk jelent meg a baranyai iskolák állapotáról, melyben a szerző (név nélkül) elmarasztalta a dél-baranyai falvakat állandó "siránkozásuk" miatt. "Ne mondja senki, hogy szegény a nép, nem képes az iskolákat fentartani, mert éppen itt Dél-baranyában, hol a nép a leggazdagabb, hol még most is valóságos tejjel és mézzel folyó kánaán van, hol a korcsmárosok sorban meggazdagodnak, ...hatszor annyi iskolát lehetne föntartani, mint amennyi van." (69) A cikk szerzője szerint pontosan azokban a falvakban, ahol a nép szegény, az iskolaügy rendben van, mert ott hallgatnak a papra és a tanítóra. Kácsfalu, Nagybodolya, Hímesháza, Kis-Kőszeg és Püspöknádasd túlzsúfolt iskoláit említette példaként. (70)
Ez a cikk valószínűleg nagy visszatetszést keltett a megyében, mert 4 nappal később az újság közölte a reagálásokat, melyek vádaskodásnak minősítették a fentebb leírtakat, és ecsetelték a falvak nagyfokú szegénységét. (71)
Az 1909-es évben számos község iskolaszéki tagjai határozták el az iskolaépítést. Lőcsön új iskolát emeltek, (72) két tanteremmel; Peterden, (73) Vókányban, (74) Liptódon, (75) Gerdén, (76) Lánycsókon, (77) Dárdán, (78) Nagybodolyán, (79) Hímesházán, (80) Karancson (81) és Lotárdon (82) készültek el ebben az évben az új iskola tervei és kezdték meg az építkezést. A század első évtizedében tehát jelentős fellendülés volt tapasztalható az iskolaépítkezéseket illetően, s bár a Pécsi Napló 1909. aug. 14-i közleménye szerint "sok Lotárd van még Baranyában (t. i. sok túlzsúfolt, kicsi iskola - K.K.), de lassan lassan valamennyire rá kerül a sor", (83) a Pécsi Közlönyben megjelentetett ellenvélemény szerint az egyházmegyében az elmúlt 5-6 év alatt 150 új tantermet építettek és ugyanennyi tanítói állást szerveztek. Példaként hozta fel a cikk szerzője a szentlőrinci, sásdi, kiskőszegi, dunaszekcsői, monyoródi, karancsi, bükkösdi, lőcsi, megyefai, gerezsdi, nagybodolyai, hímesházai, dárdai, illocskai, ujbezdáni stb. "legtöbb esetben palotaszerü iskola-épületeket, amelyekre az egyházmegyei főhatóság segélyek alakjában százezer koronán felül s kamat nélküli és más kölcsönök alakjában pedig több százezer koronát áldozott." (84)
Valószínűleg ennek oka lehetett az iskola-államosítási hullám, mely 1905/06-os tanévtől Baranyában is erősödött, több levél utal arra, hogy amikor a VKM leiratban fordult a püspökhöz 1-1 újjáépítésre szoruló iskola ügyében, akkor a püspök inkább választotta azt a megoldást, hogy az adott iskolát helyreállította, mintsem hagyta volna államosítani. (85)
A tanítást nemcsak az zavarhatta, hogy az iskolaépületek szűkösek, düledezőek voltak, hanem akadt jócskán arra a példa, hogy az épület nemcsak tanintézményként funkcionált. Baaron például az iskolához építették hozzá a községi pajtát és bikaistállót, és az itt tartott bikák a gyerekeket riogatták. (86) Bükkösdön a r. k. iskolaépületben egy postahivatal- és távirda működött. Az iskolaszék 1909-ben panaszos levéllel fordult az egyházmegyei főtanfelügyelőséghez, melyben beszámoltak arról, hogy a sok ügyfél miatt a gyermekek nem férnek el az udvaron, és emellett még erkölcsileg is rosszul hat rájuk a sok ember, mert "számtalanszor előfordul, hogy kamasz legények a nőcselédeket az iskolaudvarán vagy annak kapujában ... az iskolások szemükláttára összemarkolásszák..." (87)
Az iskolaszék sürgős vizsgálatokat és a posta megszüntetését követelte.
3. AZ ISKOLÁK BELSŐ FELSZERELTSÉGE, TANSZEREKKEL VALÓ ELLÁTOTTSÁGA
Az 1868-as XXXVIII. tc. 30. paragrafusa értelmében - az iskolaépítkezések fellendülésével egy időszakban - Baranyában is megindult az iskolák felszerelése taneszközökkel, szemléltető tárgyakkal. A törvény szerint az iskolát "földgömbbel, térképpel, táblákkal, természetrajzi ábrákkal s minden szükséges és elegendő számú taneszközzel" (88) kellett felszerelni. Ez nem csupán azért zajlott nehézkesen, mert az iskolák anyagi keretei szűkösek voltak, hanem legfőbb oka az volt, hogy a tanítók nem vagy alig ismerték a szemléltető eszközök alkalmazásának színes lehetőségeit, a "szemléleti tanmód" csak lassacskán szivárgott be a falusi kisiskolákba. Az eszközök beszerzése sem volt mindig könnyű feladat, legalábbis az 1870-es években. A múlt századvég és a századelő újságai már gyakran közöltek hirdetéseket taneszközgyártók termékeiről, és pl. egy 1908-as utasítás szerint az iskolák bizonyos eszközöket kaptak, más felszereléseket kérésükre ingyen küldtek a Minisztériumból. (89) (17. szöveges melléklet)
A legtöbb évben nem voltak falvakra kiterjedő felmérések a taneszközökkel való ellátottságról, leírásokra csak a királyi tanfelügyelő jelenléteiben bukkanhatunk, melyek a megye összes iskoláira vonatkozó adatokat összesítve közölték. Hagyatkozhatunk még az iskolalátogatási jegyzőkönyvekre, melyek gyakorta csak a hiányosságokról szóltak, ugyanez a helyzet az egyházmegyei tanhatóságokhoz beérkezett panaszos levelekkel kapcsolatosan, melyek feladói az iskolaszékek voltak. Esetenként - például az 1881-es évben - a schematismusok adatait is felhasználhatjuk az általános kép kialakításához a katolikus kisiskolák felszereltségére vonatkozóan.
A fentebb már említett 1874-es - Salamon József kir. másodtanfelügyelő által írott - jelentésben a pécsváradi járás iskolái az alábbi módon voltak felszerelve: hiányoztak az alapvető iskolaszerek Berkesden, Bozsokon, Ellenden, Fazekas-Bodán, Fekeden (itt még szivacs és kréta sem volt), Geresden, Himesházán, Kátolyban, Kékesden (itt 40 tanulónak könyve sem volt), Nagy-Palon, Óbányán, Ófaluban, Perekeden, Puszta-faluban, Ráczmecskén, Szebényben, Szellőben (itt csak fali olvasótábla volt), Szent- Erzsébeten, Szürön, Varasdon (itt mindössze egy nem használható földgömb volt) és Véménden. (90)
Csupán Kéménden, Lovász-Hetényben, Márokon, Nádasdon, Pécsváradon, Szilágyon és Nyomjában volt valamennyire kielégítő a tanszerekkel való ellátottság, bár Kéméndet kivéve minden falu iskolájában hiányzott néhány eszköz. (91) Testgyakorlati tér csak a nyomjai iskolában volt, és Kéménden tervezték az elkészítését. Ilyen tér és tornaszerek hiányában testgyakorlatokat a legtöbb iskolában nem folytattak, az órarendben és a tantervben sem szerepelt ilyesmi. Ugyanez volt a faiskolák helyzete is, alig néhány helyen volt, de ott is bérbeadva vagy elhanyagolt állapotban. (92) Az iskolai könyvtárak száma is elenyésző volt a járásban: Lakon 30-40 kötetből álló könyvtár volt, Nádasdon 180 kötetes, Nyomján 60, Óbányán 45 kötetes könyvtár javította a tanítás feltételeit. (93)
A Várady által szerkesztett munkában Sirisaka Andor elsősorban az 1870-es és 80-as évtizedekre utalt, amikor az alábbi leírást adta az iskolák tanítási eszközeiről: "... (közülük) csak a fekete tábla volt meg. Időközönként a tanítási szerek, fölszerelések és bútorok pótoltattak, gyarapíttattak, de azért mindezek még ma is (t. i. 1896) több kívánni valót hagynak fönn, a mennyiben sok iskolában a számoló-gépen, fölolvasó-táblákon és térképeken kívül más tanítási eszközt alig találunk." (94)
Salamon tanfelügyelő 1877-es jelentésében megerősítette ezt a képet, Goricza község iskoláját említette a Közigazgatási Bizottságnak példaként, amely iskolában semmilyen taneszköz nem volt, csak akkor készíttették el az évek óta "betervezett" számolótáblát, amikor hírét vették a tanfelügyelői látogatásnak. A tanfelügyelő ebben a jelentésében is nyomatékosan kifejtette, hogy testgyakorló terek és szerek valamint faiskola dolgában a megye helyzete elkeserítő. A faiskolákban gyakran "... kukoriczát, kendert, káposztát, burgonyát" termeltek. (95)
A Néptanoda c. lapban éveken át megjelentetett kimutatások - Baranya megye tanügyi állapotáról - rendszeresen tartalmazták a taneszközökre vonatkozó adatokat is. (96) Sajnos, nem bontották le ezt a különböző iskolatípusokra, de annyi bizonyosnak látszik, hogy - a központi és megyei rendelkezések hatására - a taneszközök száma évről-évre valamicskét emelkedett. Más források alapján belátható ez a tendencia a katolikus kisiskolák esetében is. A fekete írótábla, fali olvasó tábla, fali térkép, földgömb, természetrajzi és természettani eszközkészlet a század utolsó két évtizedében ezekben az elemi iskolákban is egyre gyakrabban segítette az oktatómunkát.
Az 1881-es schematismus a legtöbb iskolánál bizonyos utalásokat tett a felszerelésre vonatkozóan, ez azonban nem egészen teljes. Annyi kiderül belőle, hogy a szemléltetés nem volt túl elterjedt a katolikus iskolákban sem. (97)
"A szemléltetés hasznosságát bizonygató számos cikk, leírás és beszámoló eredményeként az iskolák felekezeti különbség nélkül, sőt községi, állami támogatással megkezdték a taneszközök beszerzését. Ezekből a millenium évében, 1896. július 13-án kelt tanszerjegyzék mintegy ezerfélét sorol föl a különböző tantárgyak sorrendjében" (98) - olvasható a VKM egyik Hivatalos Közlönyében.
A lassú javulás ellenére, a "szemléleti tanmód" fokozatos előretörése mellett is az 1880-as és 90-es évek katolikus kisiskolái közül jónéhány még mindig hiányt szenvedett a legalapvetőbb eszközökben is. Baarban például az iskola egész felszerelése "néhány szakadozott földabroszból s falitáblából" állt. A nyomtatványokat a plébános, az írószereket a tanító szerezte be, a szivacs ismeretlen volt, krétát pedig mindenki tartott magánál, vagy kölcsönkért. (99)
Schultz Imre is hasonló állapotot villantott fel - a szintén 1893-ban kelt cikkében, melyben kifejtette, hogy a kopott fali olvasótáblán kívül sok katolikus kisiskolában kár is mást keresni, helyenként a kereszt is hiányzik. Ő ekkor azt javasolta, hogy Pécsen létesüljön megyei tanszermúzeum, melyben az eszközök egyrészt megtekinthetőek, másrészt megvásárolhatóak lettek volna. (100)
A taneszközökön kívül nagy problémát jelentett az iskolaszékek számára kevés pénzből - néha gyakorlatilag pénz nélkül - bútorokat beszerezni a tantermekbe. A Várady-féle monográfia szerint a századvég baranyai katolikus iskolái közül 120 bútorzatban hiányos. Sőt "egypár helyen a nemrég mult időkig is közönséges falusi korcsmai asztalokon és lóczákon kívül minden egyéb fölszerelés, bútorzat hiányzott. Volt olyan község is, hol az iskolás gyermekek háromlábu kis székeket vittek magukkal otthonról az iskolába, a melyeken tanitás alatt ültek." (101)
A kékesdi tanító 1896-ban a tanfelügyelőhöz fordult, mivel tanévkezdéskor nem kapta meg a község elöljáróitól a tanításhoz szükséges eszközöket (nyomtatványokat, valamint "1 kgr krétát, 1 l tentát és 20 ív írópapírt") (102)
Az iskolák tanszerellátottságáról gyakran készült jelentés, 1904-ben például a dárdai r. katolikus elemi iskolának az alábbi taneszközöket küldték Pécsről:
Az 1. tanteremben helyezték el: "1 drb nagy feszület, 24 drb magyar falitáblát, Mócsy, Petrovácz stb. 4 drb falitáblát és 1 számológépet" az I-II. osztály számára, a 2. tanteremben pedig a III-VI. osztályosoknak "1 nagy feszületet, 40 bibliai képet, 8 drb térképet (a magyar korona országairól, az Osztrák-Magyar Monarchiáról, Európáról, Ázsiáról, Észak- és Dél- Amerikáról, Ausztráliáról és Polinéziáról), 25 drb természettani taneszközt és 1 földgömböt." (103)
4. AZ ISKOLÁK JÖVEDELMI VISZONYAI
A katolikus iskolák bevételi forrásaikról és kiadásaikról minden évben zárszámadást készítettek és ezzel együtt a következő tanév költségvetését is benyújtották az egyházmegyei tanfelügyelőséghez, jóváhagyásra. A bevételi források országos szinten általában az alábbiak voltak: "földbirtok és tőkepénz" jövedelme, alapítványok, ajándékok, tandíj, segély (egyházi állami vagy községi). Kiadásai pedig a következőek lehettek a kisiskoláknak: tanítói fizetés, lakbér, fűtés, világítás, tisztogatás, kisebb helyreállítások, iskola felszerelése, és szegény gyermekek könyveire, segélyezésekre, tőkésítésre, vásárlásokra és építkezésre fordított összegek. (104)
A tanfelügyelői éves jelentésekben évről-évre megtalálhatóak a baranyai kisiskolák bevételeinek és kiadásainak végösszegei, termények és készpénz bontásban. Finomabb, aprólékosabb megállapítások ezek alapján nem vonhatóak le, hiszen valamennyi iskola adatai - fenntartójától függetlenül - összegeződnek, és nincs lehetőség a katolikus kisiskolákkal összefüggő megállapításokat tenni az iskolavagyon esetében. Több támpontot nyújtanak azok az iratcsomagok, melyek a zárszámadások és költségvetések aprólékos tételeit sorolják fel.
Ezen iratok tanulmányozása alapján megállapítható, hogy a baranyai katolikus kisiskolák főbb jövedelmi forrásai az alábbiak voltak:
1. párbér 2. ismétlő iskolai tandíj 3. tandíj (1908-ig) 4. földbérlet díja 5. községi adók és pótadók 6. szőlőtermés jövedelme 7. iskolai törzsvagyon kamatja. 8. államsegély 9. községi segély 10. telkes házak fapénze 11. alapítvány kamatja.
Az iratok szerint az iskolák fenntartására szolgáló fedezet tág határok között mozgott vizsgált korszakunkban.
Ezen összegeket az alábbi főbb kiadásokra fordították:
1. kántortanító fizetése 2. káplántartás- és fizetés 3. plébánosi járandóság 4. tüzifa az iskola fűtésére (ill. favágatás, fahordatás) 5. iskola tisztogatására 6. nyomtatványok és taneszközök beszerzése 7. épületjavitásra - és tatarozásra 8. biztosításra 9. adóra 10. kölcsöntörlesztésre stb.
1893 előtti költségvetések általában nem voltak részletezőek, a föld- és a készpénzjövedelemre tértek ki csupán. A schematismusok bizonyos években (pl. 1881-ben) számot adtak 1-2 mondat erejéig az iskolák vagyonáról, ilyen azonban gyakran nem is létezett. (105) (15. táblázat)
Hasonló módon rögzítették az adatokat más korabeli dokumentumokban is. A baari iskola vagyona 389/1600 hold föld volt (1891-ben 223 fr 03 kr.) és ehhez járult még az 1892-es évre járó bérösszeg, 73 frt 50 kr. A tanítót a községi pénztár és a hitközség tagjai fizették. (106)
A XX. század elején - és különösen a 10-es években - pontosabb, részletezőbb leírások készültek, a helesfai iskola 1915-ös zárszámadása például az alábbi adatokat tartalmazta:
"Szükséglet (azaz kiadás):
1. Kántortanító fizetése 900 K. 2. Tanítói nyugdíj 24 K. 3. Irószerek 20 K. 4. Tűzbiztosítás 6 K. 5. Iskolatisztitás és fűtés 70 K. 6. 12 fa szállítása és falvágása 108 K. 7. Illemhely tisztitás és javitás 20 K. 8. Kályha, kéménytisztitás 10 K. 9. Iskola meszelés, zsurolás 10 K. 10. Iskolai újságokra 5 K. 20 f. 11. Kuttisztitás 10 K. 12. Iskolai fuvarok 80 K. 13. Kölcsön kamata 50 K. 14. Helyettes tanító fizetése 360 K. 15. Előre nem látott kiadásokra 26 K. 8 f. Összesen 1700 K.
Fedezet: tanítói párbér 900 K, politikai községtől segély 800 K." (107)
A zárszámadások gyakran arról tanúskodnak, hogy az iskolák kiadásait a bevételek éppen hogy fedezték, ritkán találhatunk példát hogy az újabb év költségvetésében maradványpénz nyitotta a bevételek sorát.
Az iskolák gyakran legalapvetőbb igényeik teljesítéséhez is segélyért folyamodtak.
IX. TANULÓLÉTSZÁM ÉS ISKOLÁBAJÁRÁS
Baranya megye elemi iskoláinak tanulólétszámára vonatkozóan - különösen, ha a római katolikus kisiskolák esetét tekintjük - nagyon nehéz megbízható forrásokat találnunk, illetve azok adatait összevetni, csakúgy, mint az elemi iskolák számának a meghatározásánál. A legnagyobb probléma abból adódik, hogy más és más szempontok alapján készítettek kimutatásokat a vizsgált korszakban tanulólétszámra vonatkozóan, ezért az adatok tükröznek ugyan egy általános képet a megye oktatásügyi helyzetéről, mégsem fűzhetőek fel egy egységes gondolatmenetre.
Annyi megállapítható, hogy a korszakban általánosan növekedett az iskolába ténylegesen eljáró tankötelesek számaránya, ezzel egyenes mértékben csökkent a mulasztók aránya. Ez elsősorban a felügyeleti szervek - egyházmegyei tanfelügyelőség, királyi tanfelügyelőség, 1876-tól pedig a közigazgatási bizottság - munkájának köszönhető, bár nem mindig pusztán ennek.
Salamon József 1885-ös jelentésében például kifejtette, hogy Pécsbányatelepen azokat a munkásokat, akik gyermekeiket nem járatták rendesen iskolába, a Duna-gőzhajózási Társaság "makacsság esetén" akár elbocsátással is sújthatta. (1)
(A tanulólétszám alakulását hátravetve, táblázatban közlöm, ezek az adatok azonban csak hozzávetőlegesek, különösen a schematismusok esetében, megfigyelhető ugyanis, hogy egymás után következő évek esetében több falu is az előző tanév számadatait küldte be ismét, illetve az, hogy ahonnan nem küldtek adatokat, ott megismételték az előző összeírás számait. Próbáltam ezekben az esetekben - amennyiben lehetőségem volt rá - a községvizsgálati jegyzőkönyvek adataival összevetni a schematismus adatait, a végső eredmények azonban így is csak közelítő értéket mutatnak. (16. és 17. táblázat))
A korszakon át mindvégig az oktatás kerékkötője volt az iskolai mulasztások gyakori előfordulása. Bár a XX. sz. első évtizedére jelentősen csökkent a mulasztások száma, az első világháború évei alatt újra - addig nem tapasztalt - nagy mulasztási arány volt jellemző. (4. szöveges melléklet)
Az 1868-as törvény bevezetése után, az 1. paragrafus alapján valamennyi szülő és gyám köteles volt gyermekeit vagy gyámoltjait 6-tól 12-ik illetve 15-ik életévük betöltéséig nyilvános iskolába járatni, hacsak magánúton történő nevelésükről nem gondoskodtak. (2) A törvény ellenére számos szülő nem vette egészen komolyan ezt az intézkedést, ennek sok oka volt. Sirisaka Andor szerint a legfőbb ok az volt, hogy a szülők - ragaszkodva régebbi szokásaikhoz - gyermekeiket nem szívesen küldték iskolába, hanem inkább otthon, a gazdaság körüli munkákban használták fel őket. (3) Egy másik okként azt hozták fel a korabeli sajtó cikkírói, hogy a gyermekeknek a szülők nem tudnak sem tankönyveket, sem taneszközöket biztosítani, valamint problémát jelentett sok szegény család számára a szükséges ruhanemű és lábbeli biztosítása. Szintén alapvető gond volt a kisgyermekes szülők számára az iskola nagy távolsága, különösen őszi és tavaszi esőzések idején, amikor a kisebb földutak a települések között szinte járhatatlanná váltak. Számos szülői panaszlevél és tanfelügyelői jelentés egybehangzóan szólt ezekről a problémákról, az újságcikkek azonban - gyakorta - kemény hangon bírálták a hanyag szülőket illetve az 1868-as törvényt, mely az 1. fejezet 4. paragrafusában rendelkezett ugyan a mulasztások esetén alkalmazandó eljárásokról, első lépésként azonban "erkölcsi eszközök" felhasználását rendelte el, és csak ezután következett a pénzbüntetés kiszabása. A figyelmeztetés gyakran nem vezetett rögtön eredményre, azonban - miután ezt a törvény nem zárta ki egyértelműen - újra és újra alkalmazták, bízva hatásosságában.
Somogyi Sándor 1878-ban, a Néptanoda hasábjain az alábbi módon elemezte a mulasztások okait: "... fájdalommal kell tapasztalnunk, miszerint a szegényebb néposztályok, különösen napszámosok, föld- és kézművesek ma is ép oly rendetlenül és hanyagul járatják - ha ugyan járatják - gyermekeiket, mint a régi jó időkben. - Az egyik azért nem küldi őket, mert nemcsak hogy könyveket és taneszközöket, de még a nélkülözhetetlen ruházatot sem képes számukra beszerezni, - holott minden vasárnap eldorbézol legalább egy pár forintot a korcsmában. A másik azért tartja otthon gyermekét, mivel beteg - noha talán épen akkor libákat, malaczokat, borjukat őriz, vagy futkároz a mezőn. A harmadik ismét más okkal áll elő. ... Sőt vannak olyanok is ... akik magát a tanítót gyanusitják azzal, hogy nem tudja, vagy nem akarja a gyermekeket kellően oktatni, mert már 5, már 6 év óta járnak iskolába és - még nem tudnak semmit." (4)
A cikkíró javasolta, hogy új rendelkezések szükségesek, hogy a szülők ne bújhassanak ki a büntetés alól. A szolgabírók más képről számoltak be a Közigazgatási Bizottságnak jelentéseikben, rendszeresen jelentették ugyanis, hogy az iskolát mulasztó gyermekek szüleit megbírságolták, és így az oktatás rendben folyik, a mulasztás megszűnt. (5)
Ezzel ellentmondóak a mulasztott tanórák óriási számáról valló tanfelügyelői jelentések. (6)
Még a századvég utolsó évtizedére sem változott meg gyökeresen a helyzet, Schultz Imre még 1893-ban is azt írta le, hogy csak az járt faluhelyen iskolába, aki akart, a többi otthonmaradt, és mindezért ő akkor elsősorban a világi hatóságokat okolta. (7) Ő tárta fel azt is, több község esetében, hogy az iskolabővítésnek és új tanítói állás létrehozásának az elrendelése azért volt nehézkes, mert a kimutatott tankötelesek száma ugyan magas, de a valóságban ez nem jelentett túlságosan nagy megterhelést és zsúfoltságot, mert mind a tanító mind pedig az iskolaszék tagjai tudták, hogy a ténylegesen iskolába járók számaránya jóval kisebb a "statisztikai adatoknál".
Szentkúton például a tanító elmondta, hogy 300 tanulóból 200-nál sosem jár több iskolába, sőt nyáron alig 50. (8)
1895-ben a Pécsi Közlöny egy új rendelkezésről tudósított, (9) mely szerint - mivel az 1893/94-es tanév kimutatásai szerint a baranyai iskolákban 217822 félnapi mulasztást jelentettek be, és mindössze 15750 esetben ítélték a szülőket pénzbüntetésre (235 frt 15 kr erejéig) - 1895. március 1-től utasították a községi bírákat, hogy a mulasztók esetében a községi elöljáróságok kötelesek a megbírságolást végrehajtani, és a bírságpénzeket az iskolaszék elnökéhez kézbesíteni. (10)
Ennek ellenére a következő években sem csillapodtak a mulasztások, az államosításról folyó vitákban is gyakorta előkerült ez a téma, egyrészt úgy, mint a felekezeti iskolák egyik nagy gondja, másrészt úgy, mint a közigazgatási közegek nemtörődömségének a bizonyítéka. (11)
"A nép egy része még manap is ovodának tekinti iskoláját, melybe téli hónapban elküldi, ha küldi gyermekét, de legkisebb ok miatt napokig otthon tartja ismét. Ily folytonos mulasztások mellett pedig nem lehet valami fényes a taneredmény." (12) - olvasható egy 1897-ben kelt vezércikkben. A Közigazgatási Bizottság - a kir. tanfelügyelő indítványára - többször tűzte napirendre a mulasztások témáját, de gyakorta nem jutottak tovább a határozathozatalban, mint ismét és ismét leszögezték a községi elöljárók nagy felelősségét az ügyet illetően. (13)
A XX. század első évtizedében alig volt változás a mulasztások kérdését illetően a baranyai kisiskolákban, ennek nyilvánvalóan az volt az oka, hogy hiányzott egy határozott(abb) állásfoglalás a törvénykezés részéről.
A tanévet 1909-ben is keserű cikkben köszöntötte a Pécsi Közlöny egyik munkatársa, (14) amikor is a mulasztások okait sorolta fel - immár sokadszor: "... betegség, családi ünnepély, gyász, vagy a szülők betegsége folytán, amikor a tanköteles gyermek nélkülözhetetlenné válik a családra." (Ezek a mulasztások a törvény értelmében igazoltak voltak.)
"A tapasztalat bizonysága szerint még olyan iskolamulasztások is vannak, amelyek a szülők kenyérkeresetével, szegénységével és nemtörődömségével vannak ... kapcsolatban. Ez utóbbiak már nemcsak az előmenetelre, hanem az egészségre és az erkölcsre is káros hatásúak." (15)
[Az I. világháború megnövekedett terheket rótt a gyermekekre is, ezért a háború idején a mulasztások száma növekedett, ennek okaival a XIX. fejezetben részletesen foglalkozom.]
A mulasztásoknak - fentieken kívül - volt még egy másik oka: a járványok, betegségek. Az egészségtelen tantermek, a sok összezsúfolt gyermek - már önmagukban a különböző fertőző betegségek melegágyai voltak, ehhez járult még az alultápláltság, a szülők nemtörődömsége, az őszi-téli hónapok rossz időjárása. A főispán folyamatosan jelentést intézett a miniszterelnökhöz a járványokról és az ezekkel kapcsolatos iskolai mulasztásokról, (16) a tanügyi- és napilapok is rendszeresen közöltek a megyében tomboló járványok pusztításairól szóló statisztikákat illetve az ezek miatti iskolabezárásokat. A bárányhimlő, a toroklob, a vörheny, a vérhas legnagyobbrészt az iskoláskorúak - vagy a még kisebb gyermekek - köréből szedte áldozatait, általában ha egy község iskolájában felütötte fejét valamelyik járvány, annak nem lehetett másként útját állni, csak úgy, ha az iskolát bezárták (gyakran másfél-két hónapra is, amíg a veszély el nem múlt). (17)
A jelentések szerint például 1901-ben, a tanév második felében 16 baranyai kisiskolában szünetelt járvány miatt a tanítás, (18) 1902-ben 7, (19) 1903-ban pedig 9 iskola zárt be emiatt. (20)
1879-ben a VKM rendeletet adott ki, amely az iskolai tanítókat s az iskolai hatóságokat utasította az iskolákban végrehajtandó teendőkkel kapcsolatosan, melyek a tanulóifjúság egészségének megóvását szolgálták volna. (21) Minderre az Oroszországban kitört pestis-járvány szolgáltatta az alapot.
A rendeletben - többek között - az alábbi utasítások szerepeltek: "Mindenek fölött a tantermek, folyosók s általában az iskolai összes helyiségek tisztán tartassanak, nevezetesen a portól, pókhálóktól s minden a ragályozási anyagokat bevenni s tovább terjeszteni alkalmas rondaságtól, mindennap megtisztittassanak, a padló, ajtók, ablakok, padok hetenként megmosattassanak; a falak gyakrabban meszeltessenek, s a mint kisebb községi (falusi és pusztai) iskolákban sok helyt még szokásban van, a tantermek mag- és éléstárakul, lomtárakul s általában oda nem tartozó tárgyak rakodó helyéül soha semmi szin alatt ne használtassanak. Az iskola környéke és udvara szintén tisztán tartassék, nehogy az ott roskadó anyagok kigőzölgésével a levegő megfertőztessék. - Különös gond fordíttassék az árnyékszékre; a kutakra." (22)
Ezeket és más hasonló utasításokat betartani és betartatni azonban nem volt könnyű feladat, hiszen a tanító és diákjai gyakran közös erővel sem tudtak környezetükön felülemelkedni, önmagukat és egymást a járványoktól megvédeni.
X. A TANÍTÓK HELYZETE
1. A TANÍTÓK SZÁMA
Az 1868-as törvény 38. tc.-ének végrehajtását a történeti Baranya katolikus kisiskoláiban nehezen lehetett teljesíteni. Ennek egyik oka volt csak az iskolák állapota, a tanítás tárgyi feltételeinek elégtelensége. A" személyi feltételek", azaz a néptanítók, akik vállukon viselték nemcsak a tanítás, de a falusi, városi népnevelés ügyét is, csak nehezen tudtak életkörülményeiken túllépni, és üggyel-bajjal, legalább részben végrehajtani az oktatási törvényt.
Létszámukat vizsgálva a megyében 1868 és 1914 között, tapasztalható lassú létszámnövekedésük, ez általában is elmondható, és a katolikus iskolák tanerőiről is. A másik tendencia, mely a népszámlálási adatok, tanfelügyelői jelentések, illetve a schematismusok alapján kimutatható: a női tanítók létszáma - nagyon lassú ütemben - emelkedett, pályára kerülésükben mintegy lökést adtak azok az időszakok, amikor valamilyen hadi esemény miatt a férfi tanítók egy részét besorozták (pl. 1878-ban, 1914-18-ban). Érzékelhető javulás tapasztalható a vizsgált időszakban a tanítók képzettségét illetően, az évek múlásával egyre több és több tanító kezdte oklevéllel a kezében a pályafutását. (1) (5. szöveges melléklet)
2. A TANÍTÓK FIZETÉSE
Az 1868-as XXXVIII. tc. a rendes tanító fizetésének minimumát 300 forintban, a segédtanítókét 200 frt-ban állapította meg, az iskolaszék döntött a fizetés összegéről, a tankerületi iskolatanács jóváhagyásával és a helyi viszonyokhoz igazítva. (2)
Ez utóbbi kitételből következett, hogy - Baranyában is - falvanként más és más, gyakran óriási különbségeket tükröző volt a tanító fizetése. Általánosságban elmondható - a schematismusok feljegyzései alapján -, hogy a városi tanítók és a nagyobb községek több osztályos iskoláiban tanítók magasabb fizetésben részesültek. A római katolikus tanítók fizetése Baranyában átlagát tekintve a reformátusok illetve a községi iskolák tanítóinak fizetéséhez állt közel, és messze megelőzte a helvét ill. görög- katolikus iskolák tanítóinak fizetését.
Ha a tanítói díjleveleket - vagy akár az újságokban megjelent pályázatok szövegeit - vizsgáljuk, megállapítható, hogy évtizedeken át a katolikus iskolák tanítóinak jövedelme jórészt feudális természetű volt, azaz a fizetésüket csak részben kapták készpénzben (általában negyedéves előlegként vagy havi utólagos részletekben), és nagyrészt természetbeni juttatásokban részesültek. Mind a készpénz, mind pedig a különböző termények, illetve a tanítói lakás megszerzése, "behajtása" gyakran nehézségekbe ütközött. Az iskolaszék - a díjlevélben leírt - tanítói javadalmakat a legtöbb faluban nem tudta begyűjteni és tanítójának adni, a néptanító egész vizsgált korszakunkban végtelenül kiszolgáltatott volt ebben a tekintetben. Bár a korszak gazdasági viszonyainak függvényében a tanítói fizetés is állandóan változott, a javulás tendenciái inkább csak a XX. sz. első évtizedében voltak érezhetőek, ám az I. világháború ezt a folyamatot megakasztotta. A javulás, a korszakban többször is módosuló törvények a tanítók bérharcainak is köszönhetőek, az oktatás fontosságának a felismerésén kívül.
A változások ellenére elmondható, hogy a vizsgált korszak bármelyik időszakára találó jellemzést fogalmazott meg Sirisaka Andor a tanítók fizetésével kapcsolatosan 1896-ban, mely szerint jövedelmük "... sok helyen a megélhetésre kevés s a meghalásra sok." (3) Hasonló állapotokról tanúskodott egy vers bizonyos "Hegyháti" tollából, mely a Pécsi Közlönyben jelent meg, "Én tanító vagyok" címmel. A tanító nyomorán kívül ez a vers a tanítói önérzetet, gondolkodásmódot is felvillantotta. (18. szöveges melléklet)
"Kincsem, mi van, nem féltem,
Ha ajtóm tárva bár,
És tolvaj éj sötétben
Préda után ha jár:
Elkerüli az házam,
Én nyugton alhatok.
Nem lop meg engem senki,
Hisz tanító vagyok." (4)
A római katolikus iskolákban munkálkodó tanítók iskolai elfoglaltságaik mellett - gyakran azok rovására is - a legtöbb faluban fizetéskiegészítő tevékenységek után néztek. Egyrészt gazdálkodással foglalatoskodtak, vagy saját földjükön termeltek különböző haszonnövényeket, vagy az iskolához tartozó gyakorlókertben, néha faiskolában vagy egyszerűen az udvarban - mindezt annak ellenére, hogy fegyelmi vétségnek számított. Foglalkoztak méhészettel (5) és selyemhernyó-tenyésztéssel, ez utóbbi tevékenységnek "élharcosai" voltak Baranyában a tanítók. (6)
A legtöbb tanítói állást úgy írták ki az iskolaszékek, hogy a tanítónak a kántori teendőket is el kellett látnia, valamint sekrestyési, harangozói teendőket láttak el, esketéseken és temetéseken szerepeltek, ezenkívül ostyasütést, harangöntést is végeztek. A kántori állást általában - az erkölcsös életmódon kívül - egy kritériumhoz kötötték: a tanítónak szép énekhanggal és némi orgonálásban való jártassággal kellett rendelkeznie.
Baranya tanítóira - csakúgy, mint az ország más vidékein is - mindezek az elfoglaltságok nagy terhet róttak, és gyakran nem állt ezzel arányban díjazásuk.
Az általam vizsgált - több száz - díjlevél szerint a tanítók kötelességei nagyon sokrétűek voltak iskolai működésüket illetően is. (óriási az eltérés abban a tekintetben, hogy a díjlevél megszövegezői mennyire pontosan és részletesen írták le a tanítóval szemben támasztott igényeiket. A pontatlan fogalmazás esetenként vitákat is szült.) (6. és 7. szöveges melléklet)
1894-ben a vallás- és közoktatásügyi miniszter 59781/84. sz. leirata értelmében a plébánosok, mint iskolaszéki elnökök számára elrendelték, hogy a kántortanítói pályázatok kihirdetésénél illetve a díjlevelek megszövegezésénél szem előtt kell tartaniuk a Visita Canonicát és a vegyes bizottság által megállapított fizetést, és elkülönítve kell szerepelnie a tanítói és a kántori fizetés tételeinek. (7)
A díjlevelek egy jelentős csoportja csak annyit írt le, hogy mely osztályokat kell a tanítónak vezetnie és hogy a kántoriakban segédkeznie kell. (8)
Más esetekben a tanítói teendőket részletezték, Bakócára 1900-ban olyan tanítót kerestek, aki köteles "mindennapi- és ismétlő iskolás fiúkat ... oktatni, őket vasár- és ünnepnapokon, valamint - a téli hónapok kivételével - hétköznapokon is templomba vezetni, ott reájok felügyelni ... (és a) kántori teendőket elvégezni." (9)
Izsépen 1900-ban a tanító kötelességeként jelölték meg: az egyik vegyes osztály és az ismétlő iskolások oktatását és nevelését, a k. teendők elvégzését, beszámítva a hétköznapi orgonálást és ostyasütést. Mint iskolaszéki jegyzőnek feladata volt továbbá a hitközségi és iskolai írásbeli teendők elvégzése, mint pl. a hitközségi és iskolai pótlékok kivetése, elkönyvelése stb. (10)
Berkesden 1904-ben elvárták a tanítótól, hogy vezesse a kijelölt osztályokat, a gazdasági ismétlő iskolát (elméletileg és gyakorlatilag), a kántorságban szorgalmi idő alatt segédkezzen; a felsőbb osztályokat egyházi énekre oktassa, adminisztrációs teendőket végezzen díjtalanul. (11)
Németbólyban német és magyar nyelven kellett elvégeznie a kántori teendőket, a kijelölt osztályokat és iparostanoncokat lelkiismeretesen oktatni, vallás-erkölcsös nevelésben részesíteni és egyházi énekekre oktatni. (12) Megyefán vallástant is kellett tanítania, (13) Kisdárdán szintén. (14) Baranyaszentlőrincen a tanítónő kézimunkát is oktatott. (15)
Több iskolában kötötték az állás betöltését bizonyos nyelvismerethez, képesítéshez illetve a századelőn a Pécsegyházmegyei Tanítóegyesületbe való belépéshez.
A katolikus kisiskolák tanítói díjleveleiben a kántori vagy "stóla"-jövedelem is szerves elemként szerepelt. Esetenként sokat tudhatunk meg a tanítói lakás állapotáról is, hiszen a díjlevelek és pályázatok szövegében erre is kitértek.
A baari iskola példája jól mutatja, hogy milyen lassú emelkedést mutatott a tanítói fizetés egy-egy község esetében, illetve jó példa arra is, hogy milyen tételekből állt a javadalom.
1. díjlevél (részint az 1829. évi Visita Canonica alapján, részint szokás folytán behozott ... fizetés)
"1, A községtől készpénzben 21 frt 2, A vasárnapi iskoláért 21 frt 3, Lélekpénzből körülbelül 17 frt 20 kr 4, 3 hold földnek használati jövedelme 24 frt 5, Ezen földnek szántása és a gabona vagy egyéb termények behordása pénzértékben 8 frt 6, 654 □ rét évi jövedelme 15 frt 7, 224 □ belsőség 5 frt 8, Legelő illeték: Donovried = 1296 □, Mühlbusch = 382 □, Gelsengipfel 148 □ 12 frt 9, Buza 14 mérő á 3 frt= 52 frt 10, Rozs 16 mérő á 2 frt 50 kr= 53 frt 11, 400 liter bor á 6 kr= 24 frt 12, 4 öl kemény tüzifa helybe állitva és rakva 40 frt Összesen: 274 frt 20 kr
Ezekhez járul:
a) lakás b) malomfuvarok (2 frt) c) Legeltetési jog (2 frt) stola = 15 frt. Marad még az iskola részére 3 öl fa a fütésre." (16)
2. Díjlevél (1893) (Ebner István) kántortanító fizetését módosították:)
"1, Készpénzben a községtől 1/4 éves utólagos részletekben 300 frt 2, Az eddig élvezett földeknek használata 20 frt 3, Ezen földeknek szántása vetése és a termés hazahordása 8 frt 4, 654 □ rét használata 12 frt 5, Legelőilleték 12 frt 6, Négy bécsi öl lágy hasábfa, melyet a község behord 30 frt 7, Lakás; malomfuvarok és legeltetési jog 8, Stoláris illeték Összesen: 382 frt." (17)
A - kissé eltérő megszövegezés ellenére - látható, hogy a 2. díjlevél tételei között nagyobb összeg szerepelt, melyet a tanító készpénzben kapott, hiányzott viszont a gabona- és bor illetmény. Az eltelt idő ellenére a tanító fizetése Baarban alig emelkedett 100 frt-tal, és a századvég baranyai katolikus kisiskoláiban az egyik legrosszabb fizetés volt. Ugyanakkor, a gazdasági visszaesést tekintetbe véve, ez a látszólag kis fizetésemelés vásárlóértékét illetően jelentős volt.
Ezek a díjlevelek nem részletezték, mit is takar a "stoláris illeték" címszó. Egy másik, Rácz-Töttösön 1887-ben felvett jegyzőkönyv szerint díjlevélen a stóla-illeték az alábbi bontásban szerepelt:
"Keresztelésnél tett szolgálatáért kap 5 krajczárt; avatásnál tett szolgálatáért kap 5 krajczárt; esketésért ha misével van 60 kr; nagy temetésért mise nélkül 65 kr; kistemetésért mise nélkül 48 kr; - minden nagy miséért a községi ünnepeken vagy kivánatra köznapokon 40 kr." (18)
A kántortanító helyettese mindenkor jóval alacsonyabb javadalmazásban részesült, általában gondoskodnia kellett lakásáról és önmaga ellátásáról. (19)
Néha - a törvény előírásaitól teljesen elrugaszkodva - egészen furcsa kérelmek futottak be az iskolaszékektől az egyházmegyei főtanfelügyelőséghez. Szebényben például 1900-ban a nagyfokú szegénység miatt nem tudták a megüresedett osztálytanítói hely jövedelmét biztosítani, ezért a kérelmezték, hogy a kántortanító mellé Goda Rózsa okleveles óvónőt választhassák meg, akit a k. tanító élelmezne, cserében azért, hogy az ő fiát meg Mohácson az óvónő szülei élelmeznék és adnának neki lakást. (19)
Az osztálytanítói állások bérezését az 1893. 26 tc. nem rendezte, valószínűleg azért, mert ebben az időben ez még nem volt elterjedt állásforma. Baranyában is - éppen ezért - nagy probléma volt ezeknek az állásoknak a betöltése, gyakran cserélődött az iskoláknál az osztálytanító személye, hiszen a jövedelem csekély volt, illetve bizonytalan. Éppen emiatt a püspök 2018/1500-as körlevelében utasította a katolikus kisiskolákat, hogy amennyiben az ilyen fajta állást betöltik, kötelesek a javadalmat az 1893:26. tc. 1. paragrafusa alapján adni. (20)
A tanítók helyzetére, javadalmi viszonyaira nemcsak a püspök figyelt oda a megyében, hanem maguk a tanítók is sokat tettek saját életkörülményeik megjavításáért. Itt - az iratok tanúsága szerint - elsősorban nem püspökükkel illetve egyházmegyei főhatóságukkal kellett szembeszállniuk, hanem - egyrészt közvetlen környezetükkel gyakran diákjaik szüleivel, akiktől nem ritkán sajátkezűleg szedték be járandóságaikat. (19. szöveges melléklet) Másrészt az országos politika alakulását próbálták befolyásolni, szervezeteik útján vagy magánemberként memorandumokkal vagy újságcikkekkel igyekeztek a törvényhozást befolyásolni, a tanítóság pártjára állítani. Ennek legközvetlenebb módja volt az, amikor az országgyűlési képviselőjükhöz fordultak a tanítók. Erre számos példát idézhetünk fel, az egyik ilyen az 1893-ban - még a törvény meghozatala előtt kelt levél, melyet pécsi tanítók írtak. A levél elsősorban a tanítói terhek felsorolásával próbált hatást kelteni, illetve azzal, hogy összehasonlította helyzetüket a tisztviselőkével. A tanítótól elvárják eszerint, hogy "... a népet szellemileg képezze, erkölcsileg nevelje, a magyart hazafiassá tegye, a más nyelvűeket magyarosítsa, legyen tanácsadója, oktatója az okszerű gazdálkodásnak, fatenyésztésben, a szőllők ujjáteremtésében, baromfi- és selyemtenyésztésben, méhészetben, háziiparban, tanitsa az egészségtant, buzgólkodjék járványok esetében, alapítson népkönyvtárakat, iskolai takarékpénztárakat s.a.t.". (21) (20. szöveges melléklet)
Ebben a levélben a 300 forintos minimum-fizetés helyett 600-at követeltek, és ezen felül lakást (ill. lakbért) a segédtanítók részére. (22) Az országos nyomás eredményeként megszavazott fizetések is (1893) kevésnek bizonyultak hamarosan. 1902-ben íródott egy memorandum a képviselőházhoz, melyet országosan, nyomtatott formában terjesztettek, és melynek tartalmával a néptanítók Baranyában is azonosultak. Ez a dokumentum első részében azt vizsgálta, hogyan élhet meg családjával a tanító kevéske fizetéséből, második részében összehasonlította a magyarországi tanítók helyzetét, bérezését Európa más országainak hasonló adataival, illetve az itthoni más közalkalmazottak helyzetével. (23) (8. szöveges melléklet)
Az általam vizsgált időszakban több alkalommal is készült kimutatás arról, hogy mely községek r. katolikus iskoláiban nem éri el a tanítói fizetés a törvény által előírt minimálisat. 1894-ben 10 ilyen tanítói állást találtak. (18. táblázat) Az egyházmegyei főtanfelügyelőség hiába utasította a hitközségeket a fizetésrendezésre, a plébánosok és esperesek csak a nép elkeseredését tolmácsolhatták. (24) Csak később, 1896-ban számoltak be néhány községből fizetésjavításról. (25)
A tanítóságot alacsony fizetésén és számos elfoglaltságain kívül is sújtotta több rendelkezés. 1905-ben például a VKM. kimondta (államköltség hiányára hivatkozva), hogy csakis úgy engedélyez szabadságot a tanítóknak, ha a helyettes díjat maguk fizetik. A Pécsi Közlöny egyik cikke azonnal reagált erre az intézkedésre, és óva intette a tanítókat, hogy "... meg ne betegedjenek, mert nemcsak orvost és patikát, de helyettest is fognak ezentul fizetni." (26)
1906-ban újabb sérelem érte a tanítókat, egy körlevél - melyet a kir. tanfelügyelőségekhez intéztek - ugyanis megtiltotta nekik, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez forduljanak magántermészetű ügyeikkel. (27)
A fentebb már említett Lex Apponyiba tartozott az az 1907: XXVII. tc., mely a felekezeti elemi iskolák tanítóinak javadalmazásáról is intézkedett. alapfizetésük 1200-1100 és 1000 koronában állapíttatott meg, attól függően, hogy a község, ahol éltek, milyen lakbérosztályba soroltatott, és a szolgálati évek után korpótlékban is részesültek. (28)
A kiváló eredményeket elért néptanítók (4. paragrafus) személyi pótlékban részesülhettek, katolikus iskolák esetében az egyházi főhatóság és a kir. tanfelügyelő együttes javaslatára. Ha a hitközség 1910. jún. 30-ig nem tudta a szükséges fedezetet előteremteni a tanító fizetésére, 1910. szept. 30-ig államsegélyért kellett fordulnia a VKM-hez (5. paragrafus). E folyamodásnak azonban feltételei voltak, több kutató Apponyi erőszakos magyarosítási törekvéseit látja érvényre jutni ezek megfogalmazásánál.
A 15. paragrafus b, pontja a tanító képesítettségéhez, magyar állampolgárságához és magyar nyelvtudásához kötötte az államsegély folyósítását, illetve eskü (32. paragrafus) letételéhez. A 19. paragrafus is ezt erősítette meg, hiszen a járandóságok tárgyalásán túlmutat a benne megfogalmazott kívánalom:
"A nem magyar tanítási nyelvű iskolában ... a nem magyar anyanyelvű gyermek a negyedik évfolyam bevégeztével gondolatait magyarul élőszóval és írásban érthetően ki tudja fejezni." (29)
A Püspöki Levéltár iratanyaga több tucat határozatot tartalmaz, melyekben a VK miniszter baranyai katolikus tanítók- és tanítónők részére elrendelte az államsegély folyósítását.
A tanítók - magánemberként általában nem voltak képesek panaszaikra orvoslást nyerni, érdekeik érvényesítése csak bizonyos csoportjaiknak sikerült. 1910-ben is így történt Baranyában, amikor a Pécsegyházmegyei Tanítóegyesület Baranyavári esperesi köre tagjainak nevében kérte az ostyasütési kötelezettség eltörlését. Amit nem sikerült elérniük a tanítóknak - egyenként - sok évtized alatt, az - mikor együttesen léptek fel - most teljesült. A püspök, bár sajnálkozását fejezte ki a jelenség miatt, mégis eltörölte - ezt a tanítói munkához sehogyan sem tartozó kötelezettséget. (30) (21. szöveges melléklet)
Ez a levél is példa arra a küzdelemre, amelyet a katolikus kisiskolák tanítói vívtak Baranyában (is) tanítói ügyködésük kiszélesítésére ugyanakkor egyházi kötelezettségeik szűkítésére. A kérdés nem a hit, a valláserkölcs oldaláról merült fel, hiszen a tanítók nagy többsége az iratok és újságcikkek tanúsága szerint - példás katolikus életvitelt folytatott és a reá bízott gyermekeket is ilyen szellemben nevelte. Alig-alig találhatunk olyan dokumentumot, amely ennek ellenkezőjét igazolta. Ennek ellenére elmondható, hogy a tanítók és az egyház - egészen pontosan a tanító és a község plébánosa közti viszony nem volt felhőtlen.
A falvakban gyakorta az iskolában "csak egy tanító volt, és ezeken a helyeken sem igazgató, sem tantestület nem volt. "Az igazgatói czímet a kath. iskoláknál sok helyen az illető plébánosok maguknak vindikálják." (31) A tanító és a plébános közti barátságtalan viszony oka egyrészt ebben keresendő, másrészt abban, hogy a tanítók próbálták iskolán kívüli terheiket lerázni, ezt a plébánosok azonban nehezen engedték, hiszen szükségük volt a tanító segédkezésére, a hagyományok is ezt a megoldást kínálták. A hitközségek lakosai többször fordultak panaszos levéllel az egyházmegyei főtanfelügyelőhoz, például 1897-ben a kiskőszegiek, akik leírták, hogy "az iskolánk és gyermekeinknek tanulásaik kellemetlen és hanyatlik" (32) a tanító és a pap közötti rossz viszony miatt, ezért kivizsgálást kértek.
Ugyanakkor arra is volt példa, hogy a plébános a tanfelügyelővel szemben is kiállt a község r. k. iskolájának tanítója mellett, például 1900-ban Kisnyárádon, ahol a jelentés szerint Faubl Alajos tanító elhanyagolta a magyarosítást és általában gyatrák az eredményei, ezzel szemben a plébános védelmébe vette az idős, jólelkű tanítót. (33)
A tanító és a községi elöljáróság közti kapcsolat sem volt mindig "rózsás", ahogyan ez az iratokban tükröződik. 1894-ben például a kátolyi tanító 8 pontban kifogást emelt a község ellen, mivel szerinte - az 1886-os díjlevelében foglaltakhoz képest - a község megkárosította. Az iratanyagból kiderül, hogy mindezt azért tette, mert a község feljelentette őt iszákossága miatt. A tanító levelét tehát a bosszú motiválhatta, ugyanakkor többszöri megkárosításáról olyan részletességgel számolt be, hogy valószínűleg panaszainak volt alapja.
Ha a község nem jelentette volna fel, bizonyára hallgatott volna sérelmeiről, melyeket az alábbi módon foglalt össze:
1) 1886-ban fájából 1 ölt a bíró elvett 18 frt 2) 6 pár elköltözött, így párbére 18 frt 50 kr-ral csökkent 3) 1888-tól 1892-ig a juhász folyamatosan 700 birkát legeltetett a tanító kaszálóján, ezért csak fele szénája lett, mint másoknak ugyanekkora területen 60 frt kár és 3 frt 50 kr. költség 4) 1893-ban a bíró 2 m-t elvitetett a tanító fájából 7 frt 5) 1893-ban a község megtagadta a trágya-kihordást 20 frt 6) a mulasztó gyermekek miatt a bírót büntették meg, erre ő a szolgabírónál feljelentette a tanítót, hogy az udvaron nyomtatott, pedig a tanító szerint a "fél falu" így tett 3 frt 50 kr perköltség 7) 1894-ben a deputatum-fából megint 3 m-rel kevesebbet hoztak 10 frt 50 kr 8) 1889-1894 között "a kisbíró, a kanász, a bákter, a juhász és a csordás" nem fizetett, mert a község felmentette őket a tanítói fizetés alól 78 frt 20 kr.
A tanító összes kára 1886-1894. között 219 frt 20 krajcár volt. (34)
Fentebb sorolt esetekre másutt is akadt példa, gyakori volt többek között az, hogy a falu pásztorai nem fizettek a tanítónak. (35)
Másutt a borjárandóságot nem fizették az emberek (mert a szőlők pusztulása miatt erre képtelenek voltak, ugyanakkor a tanító így jelentős pénztől esett el.) (36)
1913-ban a XVI. tc. újra rendezte a nem állami elemi iskolai tanítók és tanítónők illetményeit. 3 fizetési osztályt állapított meg a törvény, 6 fokozattal, az 1907: XXVII. tc. által szabályozott alapfizetés és korpótlék helyett. (19. és 20. táblázat)
A 22. paragrafus utasította a községeket és hitfelekezeteket is, hogy tanítóik járandóságát egészítsék ki. Amennyiben erre nem voltak képesek, az 1907: XXVII. tc. szerint a minisztériumhoz fordulhattak államsegélyért.
3. TANÍTÓI NYUGDÍJ
A tanítók, bármennyire is problémát jelentett számukra kevéske járandóságukból megélhetést biztosítani önmaguk és családjuk számára, igazán nehéz helyzetben nem szolgálati éveik alatt voltak. Nyugdíjba vonulásuk jelentette számukra az igazi megpróbáltatást.
Az 1868: XXXVIII. tc. nem rendelkezett megnyugtatóan sem az idős, munkaképtelenné vált tanítók, sem az elhalt tanítók árvái, özvegyei megélhetéséről. (37)
A rendes tanítók évi fizetésének 2%-át tartotta vissza a község a segélyezési pénztár számára, és azt beszolgáltatták a megyei iskolatanácsnak. A miniszter kezelte a pénzt, segélyezésre fordíthatta.
Szivér János, a budai-külvárosi tanító levele, melyben 1869-ben a városi tanácsi közgyűléshez fordult, tipikusnak mondható ebből az időszakból. 22. év szolgálat után 52 Ft 50 kr. évi nyugdíjat kapott, "kérvényében leírta, hogy elmúlt 70 éves, nyomorúsága miatt csekély jövedelmet hozó szőlőjét el kellett adnia, s ebből a nyugdíjból megélni lehetetlenség." (38)
Az 1875: XXXII. tc. hatályon kívül helyezte az 1868-as XXXVIII. tc-t, és rendelkezett a tanítói nyugdíjak ügyében, illetve az özvegyek és árvák gyámolításáról. (39) A törvény 7. paragrafusa szerint nyugdíj járt annak a tanítónak, aki 65. életévét betöltötte vagy 40 éven át volt tanító (segéd- vagy rendes). A 8. paragrafus szerint a "szolgálati évek tanítókra nézve 21-ik, a tanítónőkre nézve legalább 20-ik életévük betöltése után történt alkalmaztatásuktól fogva számíttatnak." (40)
A nyugdíj- és gyámpénztár jövedelmeit a 27-37. paragrafusok határozták meg, minden óvó-, segédtanító és elemi rendes tanító(nő) évenként köteles volt a nyugdíj-összeg 2%-át, azaz 6 forintot befizetni. Ezt az 1891. XLII. tc. 16. paragrafusa hatályon kívül helyezte.
A későbbi módosítások sem elégítették ki a tanítóságot, ennek egyik oka volt, hogy a kántori jövedelmet különválasztották a tanítói fizetéstől, és nyugdíj csak ez utóbbi alapján járt. (41)
A sajtóban is jelentek meg ezzel kapcsolatos cikkek, például 1903-ban a következő:
"... nagy hibája az 1893-iki nyugdíjtörvénynek az, hogy a kántortanitónak, a kiknél a kántori fizetés külön meg nem állapítható, csak fele fizetésük számittatik nyugdíj alá. Még csak megjárná ez a zsírosabb kántortanitói állomásokon, hol a kántori mellékfoglalkozás jövedelmezőbb s hol ez sokszor - valljuk meg - a tanítói kötelmek teljesítésében hátrányul is szolgál, de mit szóljunk a kisebb, filialbeli tanitóknál, a hol a kántorság nem áll egyébből, minthogy vasárnap délután odatérdelnek a dobogóra, rákönyökölnek az asztalra és elmondják az iskolában összegyűlt hivekkel a rózsafüzért s utána énekelnek velök egyet-kettőt." (42)
A tanítói tanácskozmányok egyes jegyzőkönyvei is arra engednek következtetni, hogy nem minden esetben volt ez a fajta nyugdíjmegállapítás igazságos.
Siklóson például a tantestület 1893-ban Bunyevácz Ferenc, petárdai tanító ügyét tárgyalta, akinek a nyugdíját 56 évi buzgó munkálkodás után a miniszter - fellebbezés hatására - a fizetésének felében, 268 forint 50 krajcárban állapította meg. A testület egybehangzó véleménye szerint ez méltánytalanság volt öreg kartársukkal szemben. (43)
A megállapított nyugdíjhányadot tehát a "minisztérium közölte a közigazgatási bizottsággal, az pedig a járás vezetőjének feladatává tette a tanító részére járó nyugdíj fizetésének biztosítását." (44)
1894-ben például a miniszter utasítása szerint Báltin János, munkaképtelenné nyilvánított bodolyai tanító részére 1895. február 1-től 113 frt 52 kr-t kellett évente folyósítani. (45)
A munkát abbahagyó, nyugdíjba vonuló tanítók számításai gyakran vallottak kudarcot, azaz a vártnál kisebb nyugdíjat kaptak, esetleg elestek a nyugdíjtól. így járt az a komlói tanító is (Köberling Nándor), aki nyugdíjaztatását kérte. Nyugdíj helyett csak 1600 korona végkielégítést kapott, ezért elment a sásdi temetőbe és kilátástalan jövője miatt főbelőtte magát. (46)
4. A TANÍTÓ LAKÁSA
A tanító munkavégzése szempontjából, egészségének megőrzése miatt egyáltalán nem volt közömbös számára az, hogy milyen és mekkora lakásban élt. Jövedelmének egy részét képezte a lakása, illetve ennek hiányában a lakbér, bár ez utóbbira Baranyában alig akadt példa. A néptanító lakása szinte mindig az iskolaépület szerves részét képezte, nagysága függött a község vagyoni állapotától (és nem mindig a törvényes előírásokat követte, ahogy a tanítók szerették volna).
Az 1868: XXXVIII. tc. 124 paragrafusa alapján a tanítónak "... tisztes lakás... és egy negyed holdnyi kert..." járt. (47) Egy későbbi rendelkezés szerint: "A tanító lakása álljon legalábbis két tágas (25-30 m2) szobából, konyhából, (20 m2) kamrából, (12 m2) pinczéből, (20 m2) saját padlás és külön árnyékszékből; a szolgalakás: egy szoba (25-30 m2), konyha (15 m2), kamra (10 m2), padlás és árnyékszék." (48)
Az 1913: XVI. törvénycikk 17. paragrafusa is rendelkezett a nem állami tanító lakásáról:
"A természetben nyujtott lakásnak legalább két rendes padlózott szobából, konyhából, kamarából, és a legszükségesebb mellékhelyiségekből kell állania. Ezenfelül ott, ahol az iskolafenntartó megfelelő ingatlannal rendelkezik, egy negyedholdnyi kert használatára, kert nem létében pedig 20 K kert- illetményre van a tanítónak igénye. Természetbeni lakás hiányában a tanítónak - az élvezett fizetésre való tekintet nélkül - a 4. paragrafusban feltüntetett és állomáshelyének megfelelő lakáspénzre van igénye. (...) A tanító abban a községben tartozik lakni, ahol állomáshelye (iskolája) van." (49) (19. táblázat)
A tanítói pályázatokból és díjlevelekből csak keveset tudhatunk meg a tanítói lakások állapotáról. Az iratokban erre vonatkozóan általában azt az információt rögzítették, hány helyiségből állt a tanító lakása, illetve azt, hogy bútorozott vagy bútorozatlan volt-e.
Részletesebb leírásra csak ritkán bukkanhatunk, a tanító lakásáról íródott - fellelhető - iratok pedig gyakran az átlagosnál rosszabb képet tükröznek lévén panaszos levelek vagy figyelemkeltő újságcikkek. Ez utóbbira példa a kékesdi tanító lakásáról 1900-ban íródott cikk: "... a rozoga istálló padlásán takarmánya jó része elromlik az istállóból följáró gőz által. A düledező gerendákat pedig saját költségén vett fával volt kénytelen alátámasztani, különben már régen agyonütötte volna szerves jószágait a szuette gerendákat. Az istállóból a ganélé a rossz (azaz semilyen) padlózat miatt lefolyt a pinczébe, a hol a tanító kénytelen - éléstár hiányában - többféle élelmi szereit tartani, pl. burgonyát, kenyerét, tejét stb. (...) A tanítói lakáshoz nincs konyha." (50)
A kékesdi tanító tehát - minden törvény és rendelkezés ellenére (51) - nem kapta meg a megfelelő lakást, hiányzott a kamrája és konyhája, és melléképületei is csak a papíron álltak, a valóságban inkább hátráltatták, mint előmozdították a gazdálkodást. Ugyanez a tanító már 1896-ban levélben fordult a királyi tanfelügyelőhöz különböző problémáival, melyek között fontos volt az a kérése, hogy nyári konyháját télivé alakítsák át, mert azt már 1894 óta sürgette a járásnál, és a főszolgabírótól ígéretet is kapott a munkálatok megkezdésére.
A kékesdi tanító esete jó példája annak, milyen nehézkesen történtek intézkedések a megyében annak ellenére, hogy a hatóságok is szükségesnek tartották az intézkedéseket. (52)
A baari iskola tanítója a századvégen sokkal jobb lakásban lakott, két szobája volt, melyeket a konyha választott el, ebből nyílt az éléskamrája. "A szobák padlózottak, a konyha téglával burkolt" volt. (53)
Több község r. kath. iskolája biztosított jó állapotú, törvényes kívánalmaknak is megfelelő tanítói lakást. (Pl. Izsép - 2 szoba, konyha, éléskamra, félszer, istálló, disznóól, baromfiól, pincze, házikert (54). Kisdárda (55), Regenye (56), Bakócza (itt a kántortanítói lakot a község meszeltette és tartotta karban) (57), Kis-Budmér (58), Hosszúhetény (59), Magyarszék (60), Dinnyeberki (61), Ivánbattyán (62), Baranya-Szentlőrinc (63) stb.)
A tanítók gyakran fordultak levélben az egyházmegyei főtanfelügyelőséghez, hogy lakásuk javítására, karbantartására utasíttassék az iskolaszék illetve a község. 1898-ban például Laskafalun kántortanító lakásában 143,30 frt-ért végeztek javítási munkálatokat (asztalos- és kőművesmunkát, festést, 2 új kályhát vásároltak, az árnyékszékben vízvezetéket szereltek be, és 1 ablakot befalaztak). (64)
Udvardon is 1898-ban építették át a tanítói lakást, a régi istállóból mosó- és sütőkonyhát alakítottak ki, és megvastagították a túlságosan vékony falakat. (65)
Az osztálytanítók nem lakásokat, csak bútorozott szobát kaptak a községektől, a díjlevelek alapján leírható a korabeli bútorzat: Rácpetrén 1 asztal, 1 szék, 1 nyoszolya, 1 szekrény és 1 fali fogas volt a szobában, (66) Vörösmarton 1 ágy (ágynemű nélkül), 1 ruhaszekrész, 1 asztal és 2 szék. (67)
Az iratok alapján megállapítható, hogy a tanítók elég szűkös lakásokban éltek, különösen igaz ez, ha arra gondolunk, hogy átlagosan 2-3 gyermekük volt, ugyanakkor elmondható, hogy jobb körülmények között laktak, mint sokat a korabeli Magyarországon.
XI. A TANÍTÓK OKTATÓ-NEVELŐ MUNKÁJA
Baranya megye katolikus kisiskolái is küszködtek azokkal a problémákkal, amelyek országosan is jellemezték a magyar népoktatásügyet a dualizmus időszakában. Az oktatás személyi és tárgyi feltételei - mint fentebb látható volt - olyanok voltak, hogy a tantervek végrehajtása - a tanítók java részének lelkesedése és emberfeletti munkája ellenére - csak részben valósulhatott meg, sok tekintetben hagyott kívánni valót maga után az oktatás.
"Quem Dii odere, paedagogum fecere" - olvasható egy múlt századi baranyai tanügyi lapban, és ebben a mondatban benne rejlett több száz tanító panasza. (1) Ugyanakkor a dokumentumok és újságcikkek alapján feltárható az a törekvés, mely szerint az itteni tanítók nagyobb része minden lehetséges módot és alkalmat megragadott annak érdekében, hogy az általuk vezetett - általában osztatlan - tanulócsoportok a lehető legjobb taneredményt produkálják.
1869. szeptember 15-én jelent meg az első népiskolai tanterv, mely a tantárgyak és tananyag sorolásán túl alig tartalmazott tartalmi kifejtést. Az egyházi hatóságok - a baranyai katolikus iskolák számára is - ez alapján készítették el saját iskolájuk tantervét. (2) E tanterv (illetve az 1868-as törvény) végrehajtásáról 1876-ban Salamon József jelentést készített, mely szerint jónak volt mondható az elért eredmény olvasás - és írásból, számolásból (különösen az új méter - mértékek ismeretében), valamint földrajz, történelem, alkotmánytan és nyelvtan tárgyakból. Rosszabb eredmény mutatkozott "terményrajz", természettan, beszéd - és értelem -, valamint a gazdasági és kertészeti gyakorlatokban. A tanfelügyelő mindennek okát az alábbi tényekben látta: a hanyag iskolalátogatás, a népoktatási törvény hiányos rendelkezései, a tantermek túlzsúfoltsága, a sokszor vegyes tannyelvű tanelőadások, és ide sorolta a tanítók esetenkénti hanyagságát, képzetlenségét, idős korát, torna-helyiségek és gyakorlókert hiányát. (3)
1877. augusztus 26-án a 21678. sz. VKM rendelettel újabb tantervet vezettek be, melybe átkerültek az 1869-es tanterv tárgyai, de - részben - más elnevezéssel. A rendelet szerint az alábbi módon épült fel a tantárgyak rendszere:
1. Hit- és erkölcstan. 2. Magyar nyelv a./beszéd- és értelemgyakorlatok, b./írás és olvasás, c./magyar nyelvtan. 3. Mennyiségtan a./számtan b./mértan. 4. Történelmi tárgyak a./földrajz b./történelem c./polgári jogok és kötelességek. 5. Természettudományi tárgyak a./természetrajz b./természettan c./gazdasági és kertészeti gyakorlatok. 6. Testgyakorlás. 7. Művészeti tárgyak a./éneklés b./rajzolás. (4)
Az elemi iskolákban tanított tárgyak köre kiszélesedett, és a tanterv részletes útmutatója valóban elég tetemes mennyiségű ismeret elsajátítását irányozta elő. Azok az irányelvek, melyeket a katolikus érzelmű Haragó József 1870-ben papírra vetett az iskola feladatával kapcsolatosan, nem évültek el az évtized végére, ugyanakkor új tartalmat nyertek. Munkájában ő 1870-ben így írt:
"Az iskola feladata az embert emberileg gondolkodni és érezni megtanítani, vagyis az emberi észt és szivet, annak minden tehetségeivel, ennek minden hajlamaival összhangzatosan, hivatás - és czélszerűen kifejleszteni." (5)
Ahogyan az idő telt, az általa leírt, sokak által hirdetett oktatási - nevelési elvek közül az "ész" művelésének, azaz az ismeretek átadásának a térnyerése vált jellemzővé, ezt nem pusztán a tanügyi dokumentumok, hanem a baranyai tanítók (és aggódó plébánosok) által írott levelek, újságcikkek is tanusították. "Üröghi" például féltette a katolikus iskolákat a valláserkölcsi nevelés elsorvadásától. (6)
Az 1879:XVIII. tc., mely a magyar nyelv tanításáról intézkedett, maga után vonta egy új tanterv kibocsátását, mely a nem magyar ajkú népiskolák részére készült, és csak annyiban tért el az 1877-es tantervtől, hogy a magyar nyelvet is tartalmazta.
1882-ben az 12196/1881-es számú rendelettel - előírták a kézimunka, 1885-ben pedig - a 48580. sz. rendelettel - a mezei gazdaság és kertészet elméleti oktatását, illetve ugyanebben az évben az egészségtan is bekerült a tantervbe. (7)
1896-ban Döbrössy Alajos intézményének értesítőjében közölt néhány oldalnyi gondolatébresztő tanulmányt az új tantervről és szervezeti szabályzatról, mely a magyarországi latin- és görög szertartású római katolikus népiskolák számára készült. Ebben az értekezésben üdvözölte ezt az új tantervet, mely véleménye szerint jelentősen emelni fogja a katolikus oktatási intézmények színvonalát. Korának nézeteit idézte fel, midőn a fiúk és lányok számára előírt tananyagról szólt: szükségesnek és ésszerűnek tartotta, hogy a fiúk terjedelmesebb ismeretkörre tegyenek szert, hiszen "...a fiúknál az ész, a leányoknál a kedély viszi az uralkodó szerepet... (ezért) a tananyag megválasztásánál egyforma mértéket használni nem lehet." (8)
Az oktatás magasszintű biztosítása, a kifogástalan tanítói munka elvégzése számos akadályba ütközött. A fentebb már említett okok miatt, a rossz feltételek mellett nagy problémát jelentett az iskolák rendkívüli túlzsúfoltsága (9), az osztatlan tanulói csoportok, a hiányos évfolyamok, a megkurtított szorgalmi időszak, a rendetlen iskolába járás, megannyi mulasztás, a járványok stb.
A Pécsi Közlöny 1902. decemberében közölt egy vezércikket "A népiskola teljes kifejlesztéséről" címmel, amely részletesen elemezte a fennálló helyzetet. Hetyey Sámuel püspök a tanfelügyelőséghez beterjesztett jelentésekből arról győződhetett meg, hogy egyházmegyéjének legtöbb kisiskolájában az V. és VI. osztály nincs felállítva, gyakran még ennél is több évfolyam hiányzott. Ha akadt is V. és VI. osztály, a tanterve minimális ismeretanyagra zsugorodott össze. A cikk szerint az előírt szorgalmi időt csak kevés helyen tartják be; a kisgyermekeket túl későn iratják be az iskolába, ugyanakkor hamar kimaradoznak. A taneszközökkel való rossz ellátottság, a szülők (vagy a tanító) közönye, a megcsonkított tanév együttesen okozzák a siralmas eredményeket bizonyos iskolákban. (10)
Amennyiben ez a cikk elmarasztalta a tanítóságot, úgy feltétlenül ellenpontként állítható Döbrössy írása, melyben 1903-ban az egyházmegyei tanhatósághoz fordult a tanítók tantervírását illetően. A 608 tanítóból 140 nem küldte be tanterv-tervezetét véleményezésre, ugyanakkor bár "...a számbeli kiválóság még sok kivánnivalót hagy (...) hátra, a tartalmi rész tanítóságunk szellemi gazdaságának oly bőséges tárházát nyújtotta, melylyel mindenki meg lehet elégedve." (11) - írta Döbrössy, és első helyen kiemelte a pécsváradi tankerület tanítóit, utánuk a baranyavári, dárdai, mohácsi és siklósi tankerületeket. (12)
A tanterven kívül a tanítók az órarendeket is évente beküldték ellenőrzésre. (1., 2. és 3. órarend)
A jó tantervek, felkészült tanárok és elégséges szemléltető eszköz mellett az oktatás tartópillére volt a tankönyv. A dualizmus korszakában a tankönyvkiadás addig soha nem látott lendületet vett.
Eötvös József - még az 1868:XXXVIII. tc. elfogadása előtt - már 1868 nyarán létrehozta a tankönyvbizottságot. (13)
A témánk szempontjából fontos felekezeti iskolák számára "saját egyházi tanügyi hatóságuk pontosan előírta a használandó tankönyveket.(...) A katolikus tanügyi szervek külön tankönyvkiadót hoztak létre: az 1848-ban alapított Szent-István Társulat tankönyvkiadó részlegét. Katolikus iskolákban csakis az itt megjelentetett tankönyvek voltak használhatóak." (14)
Baranya megyében is ez így volt, ha ettől egy-egy római katolikus elemi iskola tanítója eltért, azonnal figyelmeztette őt a plébános vagy az esperes. Az egyházmegyei tanhatóság évenként jelentést kért az iskoláktól a használt tankönyvek jegyzékével. (9. és 10. szöveges melléklet)
A megyében is éltek olyan jeles tanítóegyéniségek, akik tankönyvírással és ötleteikkel segítették a katolikus tanítóságot is.
Schultz Imre például 1896-ban tanügyi körúton járt a megyében, és eközben terjeszteni próbálta saját könyveit, ahogyan ő maga írta: "... körutamat falusi népiskolák használatára szerkesztett képes reál-olvasókönyvem s új kiadású többsorozatbeli számolókönyveim ismertetésével kötém össze (...) Baánban, Herceg-Szöllősön, Dárdán, Monostoron, Szajkon, Hímesházán, Nyomján és Rácpetrén." (15) (2. kép)
Egy 1906-os esperesi jelentés szerint az iskolák tankönyveiket többnyire a Szent István Társulattól szerezték be, amelyeket pedig nem, azokat is a katolikus tankönyvbíráló bizottság fogadta el és ajánlotta az iskoláknak. (16)
1905-ben jelent meg az új tanterv, melynek új vonása volt, hogy részletes utasításokat közölt a pedagógiai célokról, módszerbeli útmutatásokat adott, és korszerű, széleskörű tananyagot, valamint utasításokat tartalmazott a részben osztott és az osztatlan népiskolák számára. (17)
A tanterv részletessége maga után vonta a bőséges terjedelmet, ami, amint sok más jelenség, azonnal anekdotákat szült, melyek közül például az alábbi megjelent a megyei lapokban is:
"I. tanitó: Meghozattad már az uj tantervet s a hozzá való utasítást?
II. tanitó: Meg, annyi bizonyos, hogy vaskos kötet. Le is pecsételtem
azonnal.
I. tanitó: Ugyan, ne tréfálj. Lepecsételted?
II. tanitó: Attól tartok, hogy még végig olvasom." (18)
A tanítók munkájáról, elért eredményeikről illetve sikertelen próbálkozásaikról, kudarcaikról a kerületi esperesek évente jelentést írtak az egyházmegyei tanfelügyelőséghez. Ezekből illetve a királyi tanfelügyelő leírt tapasztalataiból kiolvasható, hogyan is folyt az oktató munka a megye kat. kisiskoláiban. Az 1906-os évről például metszet készíthető az esperesi jelentések segítségével. A pécsváradi kerület esperese szerint (19) a tanítók közt csak kevés olyan akadt, akit nagyobb szorgalomra és intenzívebb tanításra kellett biztatni. A kerületben minden tanító tanterv szerint, órarenddel és pontosan vezetett osztálykönyvvel dolgozott. A tanév minden iskolában 9 és fél hónap volt. Ismétlő iskola mindegyik községben volt, Nádasdon, Hosszúhetényben és Berkesden gazdasági ism. iskola, Pécsvárdadon pedig ipariskola is volt.
A jelentés iskolánként, személy szerint is szólt a tanítókról, néhányat közülük elmarasztalt az esperes. Schnell Antal, aki a pécsváradi r. k. iskola IV-V-VI. osztályait vezette, "csak ímmel-ámmal" végezte munkáját, a tanulói képzetlenek és fegyelmezetlenek voltak az esperes szerint. Kary Zoltán, a szellői iskola tanítója sem ért el jó eredményeket, az esperes szerint azért, mert a tanító és a község bírája, illetve az iskolaszék között olyan viszályok dúltak, melyek demoralizálták a tanulókat és a tanítót is. Esperes javasolta a tanító állásváltoztatását. Lovászhetényben a tanító "fáradt embernek" látszott.
Baranyabánból Zádor Alajos ugyanebben az évben az alábbi tényeket jelentette esperesi kerületéről: (20)
A kidolgozott tantervet sehol nem teljesítették. Ennek elsősorban az volt a magyarázata, hogy az iskolák növendékeinek 90%-a nem magyar ajkú volt. Másrészt óriási volt a mulasztások száma ebben az esp. kerületben, de Baranyabán, B. kisfalu és Pélmonostor kivételével sehol nem büntették meg a mulasztók szüleit. Harmadrészt okozta az eredménytelenséget a vörhenyjárvány, több iskolát 1-2 hónapra bezártak. Ráadásul több község iskolája vált hetekre megközelíthetetlenné a "feneketlen sár" miatt (Darázson, Izsépen, Nagybodolyán). Az esperes - ilyen gátló körülmények ellenére is - kiemelte a katolikus tanítók helytállását, emberfeletti munkáját. Egyetlen tanítót említett csak a jelentés, aki "nem mulaszt, nem ostoba, de végtelenül közönyös... szinte bamba némasággal hallgatja a gyermekek hadarását és nincs egy szava a rendetlenkedők ellen." (21)
A főherczeglaki iskolát és tanítókat mint a "kerület gyöngyét" említette az esperes, az uradalom által támogatott r. k. tanintézményben az oktatás mintaszerűen zajlott. (22) (11. szöveges melléklet)
Ugyancsak 1906-ban kelt Halvay József mágocsi plébános, kerületi alesperes jelentése, melyben a mecsekjánosi iskolát illetve tanítót elmarasztalta a számolástanítás sikertelensége miatt, és erről átiratot küldött az iskolaszéknek is. A többi iskolában ugyanakkor kielégítőnek találta a tanítók munkáját, minden hátráltató tényező ellenére. (23)
A jelentések alapján néha érezhető, hogy írója szubjektív módon - egyéni érzéseire támaszkodva, vagy egy-egy község plébánosának, iskolaszékének véleményére hagyatkozva - ítélte meg néhány tanító munkáját. A jelentések gyakorta csak általánosító, hangulatos jelzőket tartalmaztak a tanítók munkájáról, ritkán írták le pontosan, tényszerűen az elért (vagy el nem ért) eredményeket. Az az általános kép, mely így kibontakozik a megye r. kat. iskoláiról, egészében véve kielégítő színvonalúnak festi le a baranyai tanítóság munkáját a vizsgált korszakban. Tény, hogy a tanítók zöme - túlterheltsége és iskolán belüli-kívüli feladatai ellenére - igyekezett munkáját valóban jól ellátni, a törvények szellemében dolgozni. Az már egy másik kérdéskört érint, hogy munkájuk - azaz az iskoláztatás - értelmét illetően a szülőket, családokat nem sikerült igazán meggyőzniük, legalábbis erről tanúskodik a mulasztások óriási száma.
XII. TANÍTÓK ISKOLÁZOTTSÁGA, TANÍTÓKÉPZÉS
Az 1868: XXXVIII. törvénycikk IX. fejezetének 133. paragrafusa úgy rendelkezett, hogy "ezentúl" csak képesítéssel bíró egyének választhatóak tanítóvá, ugyanakkor türelmes volt a törvény a nem képesített tanítókkal szemben is, hiszen ha "tanításbeli jártasságukat és ügyességöket" igazolni tudták, vagy nyári póttanfolyamon vettek részt, megmaradhattak hivatalukban. (1)
E törvény megjelenése után Baranyában is kiemelt helyen szerepelt a közoktatáspolitikai tervek között a képzett tanítók alkalmazása, illetve a tanítóképzés fejlesztése. A megvalósítás azonban nehezen volt kivitelezhető. 1868-ban a Kalauz c. lap szó szerint közölte Eötvös József sorait, melyeket a Néptanítók Lapjában írt - a helyzet ugyanis Baranyában sem volt másmilyen, mint az ország többi részén:
"A népiskolákban működő tanítók nagyrésze nemcsak, hogy rendes tanítóképezdei tanfolyamot nem végzett, hanem az alsó elemi osztályokon felül semmi nemű középtanodai oktatást sem nyert... az iskolában nemcsak pedagógiai képzettséget nem szerzett, de még azon tantárgyak némelyikéből sem tanult semmit, amelyeket tanítania kellene... Tanítóink legnagyobb részének pedig a mindennapi kenyeret is alig biztosító csekély fizetésök és társadalmi elszigeteltségök miatt nem volt sem módjuk, sem alkalmuk akár olvasásból, akár más úton iskolai tanulmányuk hiányát utánpotolni." (2)
A Néptanoda még 1878 telén is gúnyos hangvételű cikkben számolt be arról a tényről, hogy sok baranyai iskolában képezdei bizonyítvány nélküli a tanító, és a legkirívóbb eseteket is felsorolta, úgymint: "... Szőkéden és Átán, a népnevelés veszélyére s a tisztes tanítói kar méltó megbotránkozására egy vagyonbukott aranyműves, illetve egy édes mesterséget megunt bábos kontárkodik. Hát Ráczpetrén? - ... ott a segédtanítói állást a ... katonaságnál a közlegénységig felvitt trombitás fujja..." (3) Salamon többször is kérte a Közigazgatási Bizottságot, hogy hasson oda, és ne engedélyezze felekezeti iskolákban sem a képesítés nélküli tanítók alkalmazását. (4)
Szuly József a Praeparandia akkori igazgatója 1878-ban levelet írt a vallás- és közoktatásügyi miniszternek, melyben annak engedélyezését kérte - az egyházmegyében érezhető nagy tanítóhiány miatt -, hogy azok a növendékek, akik a képezde 3. évfolyamát jó sikerrel végzik, az 1868-as törvény 102. paragrafusa ellenére tanképességi vizsgát tehessenek. Kérelmét a minisztérium engedélyezte. (5)
Az ilyen - és más hasonló - intézkedések ellenére a tanítóhiány még a századvégen is problémát jelentett a megyében, az újságokban néha évekig hirdették egy-egy iskola tanítói állását.
A nem képesített tanítók is szép számmal szerepeltek a kimutatásokban még az 1890-es években is, a törvény és a tanügyi hatóságok minden igyekezete ellenére. (21. táblázat)
Salamon József kir. tanfelügyelő a püspökhöz fordult a képesítés nélküli tanítók ügyében, akik szerinte nagy kárára voltak az iskolaügynek. A csekély fizetést tartotta legfőbb oknak az áldatlan helyzet kialakulásában, és arra kérte a püspököt, hogy esperesei és plébánosai munkáját felhasználva a fizetéseket a szükségleteknek megfelelő módon állapítsa meg és javítsa, ugyanakkor az oklevéllel nem bíró tanítókat távolítsa el. (6) (Az elhatározott intézkedési formáról a táblázat áttekintést nyújt.) Javulás történt a tanítói állások betöltését illetően, de a probléma nem szűnt meg, az 1901-es átirat szerint, melyet a Közigazgatási Bizottság küldött az egyházmegyei tanfelügyelőnek, 11 község római katolikus iskolája még mindig képesítetlen tanítót alkalmazott, köztük Bisztricze, Szatina, Okorvölgy, ahol már 1893-ban változtatásokat kellett volna eszközölni. (7) A VKM 17545 sz. a. rendelete értelmében ezek az állások - ha okleveles tanítók nem jelentkeznek - okleveles tanítónőkkel esetleg okleveles óvónőkkel is betölthetőek voltak. (8)
Sok - szegényebb - hitközség tehát éveken át nem talált iskolájába tanítót, vagy csak képzettség nélkülit. Az érem másik oldala volt ugyanakkor az a jelenség, hogy a gazdagabb falvak - ahol esetleg az uradalom vagy magánszemély hozzájárult a tanítói fizetéshez - több jelölt közül is válogathattak egy-egy megüresedett állás meghirdetése után. A tanítóválasztások - több, de legalább két jelölt esetében gyakran megyei hírű botrányokba fulladtak, de legalábbis községi szinten alaposan felkavarták a kedélyeket. Itt, ezeken a választásokon a legkülönbözőbb érdekek csaptak össze, de legritkább esetben vették figyelembe a jelölt rátermettségét, valódi felkészültségét az iskolaszéki jegyzőkönyvek szerint.
A választások kapcsán helyenként fellángoltak nemzetiségi villongások; máskor rokoni- vagy egyéb kapcsolatok döntöttek egy-egy tanító javára, és a többi jelölt rovására. Nagy port kavaró újságcikkek, viták is megjelentek a választásokkal kapcsolatosan, például 1897-ben a Pécsi Közlöny hírt adott a málomi tanítóválasztásról, ahol is Svarda Gyula "győzött", Somsich ózdi tanító pedig ezért nem kapta meg az állást. A Pécsi Naplóban Somsich kirohanást intézett Andrin Gergely keszüi plébános ellen, akit a történtek miatt okolt. A Pécsi Közlönynek ez jó alapot szolgáltatott arra, hogy a tanítói harcot "lapok harcává" duzzassza fel. (9)
Szintén a Pécsi Közlöny jelentetett meg elgondolkodtató cikket a tanítóválasztások tisztaságáról, melyben leleplezte az áldatlan állapotokat.
"Tanitóink igen jól tudják, hogy a minimumot felül haladó állásokra csak termet és hang kvalifikálnak... városi iskolaszékeink legtöbbjénél pedig a barátság, az érdek és a befolyás játsza a fő szerepet nagy dicsőségére a tanügynek és a tanitói névnek." (10)
A cikk - névtelen - szerzője úgy vélte, a törvényhozás, az egyház és a tanítóság együttesen segíthetne ezen a helyzeten, a megoldás az lehet, ha a nem eléggé művelt falusi iskolaszékek kezéből kiveszik a választás jogát. Addig is, amíg nincs változás, javasolta a katolikus kántortanítók választásánál szereplő próbaéneklés eltörlését, mert "Aki volt már ilyen próbaénekléssel egybekötött tanítóválasztáson, undorral kellett eltelnie azon erölködés felett melylyel egyik a másikat nem éneklésben, hanem orditásban felülmúlni törekedett. (...) ... a pályázókat zenéhez nem értő iskolaszék vagy nép bírálata alá vetni, első sorban bizalmatlanság a tanitóképezde tanári kara és a vizsgálóbizottság iránt, másodsorban a tanitói önérzet megsértése, megalázása." (11)
Ez a tény, hogy a kántori "képességeket" a tanítói képességek elé helyezték, határt szabott a női tanerők munkába állításának is. Számos választási jegyzőkönyvben szerepeltek női jelöltek is, de őket még abban az esetben sem választották tanítóvá, ha rajtuk kivül egyáltalán nem akadt okleveles jelölt. A tanítóválasztási huzavonák gyakran úgy elhúzódtak, hogy a tanítás hónapokig szünetelt - tanító híján. (12) A XX. sz. elején számos pályázatban előre kikötötték, hogy a tanító tanév közben nem hagyhatja el állását, a gyakorlat azonban azt mutatta, hogy amennyiben év közben találtak jobb állást, pénzáldozatoktól sem riadtak vissza a tanítók, és elhagyták korábbi álláshelyüket.
A képzettségre, okleveles tanítók alkalmazására óriási igény volt Baranya megyében is, és a törvényes állapotok kielégítéséhez szükség volt a minél magasabb szintű és szélesebb körű tanítóképzésre.
A Pécsi Püspöki Tanítóképző, mely nemcsak a megyét látta el képesített tanítókkal, már a XVIII. század végén is fönnállt, 3 hónapos nyári oktatásban részesültek a magyar, német és horvát növendékek, évente kb. negyvenen. Tanultak módszertant, ének-zenét és orgonálást. (13)
1828-ban bezárták a Pécsett lévő intézményt, 1831-ben azonban Szepesy Ignác püspök újjászervezte, 5 hónapossá bővítette a képzési időt. (14)
Szántó Károly kimutatásai szerint az 1830-as években 386, a 40-es években 124, az 50-es években 183, a 60-as években pedig 330 fő volt a képző növendéke. (15) Korszakunk tekintetében a hallgatók létszáma az alábbi módon alakult: az 1870-es években 335, a 80-as években 385, a 90-es években pedig 390 fő. (16) (22, 23. és 24. táblázat)
Az intézet 1848/49-ben ideiglenesen megszűnt (17), 1855-ben nyitotta meg újra Girk György, pécsi püspök. (18)
"Az oklevélnélküli tanítók képesítése czéljából időnként póttanfolyamokat tartottak.
Igy 1870-ben Pécsett rendezett képezdei póttanfolyamon résztvett 183 néptanitó, kik csekély 50 kr. napidíjat kaptak. Az 1871-ik évi póttanfolyamon részt vett 228 és az 1872-iki évben 92 tanitó. Ez volt az utolsó tanitóképesítő póttanfolyam." (19)
A Praeparandiát 1871-ben szervezték újjá, amikor is katolikus jellegét nyomatékosan megerősítették. Ez amiatt volt szükséges, mert így továbbra is biztosítható volt a katolikus népiskolák - így az elemi iskolák - katolikus érzelmű tanítókkal való ellátása, és így a katolikus szellemiség, az iskolák jellegének megőrzése. (20) Kívánatos volt továbbá a képezde katolikus jellegének megőrzése amiatt is, mert nemcsak a pécsi, de a veszprémi, székesfehérvári és szombathelyi egyházmegyéket is elsősorban ez a képző látta el tanítókkal. (21)
Az 1870-es értekezlet így összegezte a tanulmányi állapotokat: "... minden második évben nyittatik egy, két évig tartó tanfolyam úgy, hogy folyton csak egy osztály van, minden második év végén megtartatván a törvényes képesítő vizsgálat, kikerülnek belőle a néptanítók." (22)
1872-73-as tanévben Kovács Zsigmond pécsi püspök három évfolyamúvá bővítette a képzőt, ugyanebben az évben nyílott meg "az önálló, osztatlan négy osztályú gyakorló-iskola, melyben 1885-ig ők maguk teljesítették az oktatást." (23)
1878-ban Halász István is összefoglalta a képző addigi történetét, eszerint az intézménynek az alábbi igazgatói voltak: Dobszai Antal, Szauter Antal (3. kép), Waldfogl Károly, Szuly József. (24) Az intézetnek 1878-ban volt 4 tanterme, egy zeneterme, irodája, szertára és gazdasági gyakorlatokra szánt kertészete. (25)
A képzőben neves tanáregyéniségek tanítottak, és az órarendek alapján változatos képzésben volt részük a hallgatóknak. (4. órarend)
A gyakorlóiskolában a tanulók létszámviszonyai az iratok tanúsága szerint 1872/73 és 1895/96-os úgy alakultak, hogy a képezdei hallgatók jórészt magyar anyanyelvű és katolikus vallású kisgyermekekkel találkoztak. (26) A német és horvát nemzetiségű tanulók száma kevés volt, ezért a tanítójelölteket a képezde nem tudta kellőképpen felkészíteni arra, hogy hogyan tanítsanak nem magyar nemzetiségű diákokat magyarra - illetve neveljenek magyarrá -, pedig erre a képezdéből kikerülve nagy szükségük lett volna a baranyai viszonyokat figyelembe véve. (25. táblázat)
Schultz Imre 1883-ban fordult a püspökhöz levélben, melyben kifejtette, hogy mi hátráltatja a tanítóképzés sikerét. Ennek legfőbb okát abban látta, hogy a képezdébe "a középtanodák alsó osztályaiból csak a legcsekélyebb észtehetséggel bíró és rendesen erkölcsileg (főleg szorgalomra nézve) is selejtes elemek lépnek, kik hozzá még a leendő kántortanítóra nézve oly fontos zenében sem képesek előismereteket fölmutatni, de legtöbbször hivatással sem birnak a tanítási pályára." (27) Schultz úgy gondolta, a problémákon nem segíthetne a képző kibővítése 4 évfolyamra, de az sem lehetett megoldás, hogy a tanítói állomás jövedelmét általánosan emelték volna. Szerinte a falusi lelkészek és tanítók alkalmasak arra, hogy kiszemeljék azokat a fiúkat, akik alkalmasak a tanítói pályára, és őket képezdébe küldjék. (28)
Eleinte a tanítónőjelöltek is ebben a képezdében jelentkezhettek "tanképesítési vizsgálatokra", ezekre a képezde tanárai készítették fel őket, magánúton. (29)
A tanítónők képzése korszakunkban - eleinte - nem volt megoldott, ennek is köszönhető, hogy nők - a múlt század végéig - alig tűntek fel a tanítói pályán.
Scitovszky János püspök 1851-ben telepítette Pozsonyból Pécsre a "Miasszonyunk" női kanonokrend apácáit, és 1895. szept 1-jén nyílt meg - Dulánszky Nándor és Hetyey Sámuel segítségével - a tanítónőképző. (30)
1898/9. tanévre lett a képző teljes 4 évfolyamú. A tanítójelöltek általában "bentlakásra vannak kötelezve, ... a házi dolgokban is segédkeznek s az idősebbek az internátus konyhájában a főzést is tanulják." (31)
1900-ban Hetyei rendelete szerint a Praeparandiát együtt kellett igazgatni a tanítónőképzővel, ekkor Döbrössy lett mindkét intézet igazgatója. "... a pécsi Miasszonyunkról nevezett nőzárdabeli tanitóképző intézet első osztályába csak olyan egészséges testalkatú lányok vétetnek fel, kik 14. életévüket már betöltötték, de 18 évesnél nem idősebbek, és a polgári iskola négy osztályát, vagy a felső népiskola két osztályát sikerrel elvégezték, és ezt hiteles bizonyítvánnyal igazolni tudják." (32) (22. szöveges melléklet és 5. órarend)
XIII. TANÍTÓEGYLETEK, TOVÁBBKÉPZÉS, ÖNKÉPZÉS
A képezde, kiváló tanárai, felszereltsége és módszerei ellenére sem jelentette a tanítók képzésének lezárását, hiszen az egyre változó tantervek, taneszközök és oktatási viszonyok állandóan a tanító újabb és újabb alkalmazkodását kívánták.
A tanító sohasem tekinthette véglegesnek tudását, sem a tananyagot sem a módszereket illetően, és mindehhez járult még az a tény, hogy a környezete - elsősorban igaz ez a falvak lakosaira - mindig elvárta a tanítójától, hogy naprakész információkkal szolgáljon bármiről, és a legkülönfélébb ügyekben - panaszos levelek megfogalmazásával, gazdálkodási problémákkal stb. - a tanítóhoz fordultak.
Már 1867 decemberében a Néptanoda című lap arról írt, hogy a képezdék csak alapot nyújtanak a tanítók tudásához, de nem adnak az élet igényeinek megfelelő képzettséget. (1) A tanítói továbbképzés illetve önképzés tehát óriási fontosságú volt a vizsgált időszakokban is. 1871-ben a VKM póttanfolyamok szervezését rendelte el országszerte - 42 helyen, köztük Baranyában is. A részvétel ezeken a kurzusokon jelentkezés alapján történt, és nagy sikerük volt ezeknek a továbbképzéseknek. (2) Ezeknek a tanfolyamoknak a tantervátadására való alapos felkészítés volt a céljuk, ugyanakkor pl. a gazdasági tanfolyamok oktatóinak - melyeket szintén a tanítóknak szerveztek - 4 héten át az volt a feladatuk, hogy a gazdasági ismétlő iskolák vezetésére kiképezzék a tanítókat. Egy 1902-es irat szerint a tanfolyamra felvett tanítókat 100-100 korona segélyben részesítették, így próbálták meg rábírni őket a részvételre. (3)
A püspök rendszeres pályázati kiírásokkal próbálta meg egyházmegyéje tanítóit alkotó gondolkodásra, pályamunkák elkészítésére rábírni, ugyanakkor az általa kitűzött témák mindig aktuálisak, az adott helyzetnek megfelelőek voltak. Ezeken a pályázatokon az évek során több száz r. k. tanító vett részt, - ugyan az ösztönzés valószínűleg más lehetett kerületenként, legalábbis a pályamunkák egyenetlen eloszlása erre enged következtetni -, néhány tanító neve évenként szerepelt a kitüntetettek vagy jutalmazottak között, míg mások csak ímmel-ámmal készítették el munkáikat. (23 szöveges melléklet)
A kidolgozásra ajánlott pályatételek közül az első, módszertani mindegyik évben az iskola, az oktatás valamilyen problémájára irányította a tanítók figyelmét, akik lehetőséget kaptak arra, hogy gondolataikat olyan témákról, mint tanterv, osztott és osztatlan iskola, szabadtanítás, törvénymódosítás, papírra vessék, és így ötleteikkel elképzeléseikkel befolyásolni tudták - ha nem is jelentős mértékben - egyházmegyei elöljáróikat, és írásműveik visszatükrözték a baranyai kisiskolák helyzetét, megannyi gondját. A tételek közül a benyújtott dolgozatok mennyisége szerint - ezek a módszertani - oktatáselméleti kérdések voltak a népszerűbbek, jobban megmozgatták a tanítók fantáziáját, mint a második tárgykörhöz tartozó gazdasági földműveléssel kapcsolatos témák.
Ez érthető, hiszen közvetlen hivatásuknak az oktatást érezték és bár gazdasági oktatást is folytattak valamilyen szinten, felvilágosítással gyakran szolgáltak mezőgazdasági kérdésekkel kapcsolatosan is, mégis ez a terület - láthatóan - távolabb állt a tanítóságtól. Gyakori példa volt az is, hogy egy-egy pályázó tanító egyidejűleg két dolgozatot is benyújtott. A dolgozatok értékelésében a főtanfelügyelőség minden évben következetesen járt el, a legkiemelkedőbb dolgozatokat rövid értékeléssel látták el, és a nyertesek munkáiról a helyi sajtó is mindig hírt adott, esetenként azokból részleteket is közölt.
Ezek a tanügyi tételek is fontos szerepet töltöttek be a tanítóság katolikus hitének erősítésében, a valláserkölcs javításában. Másik módja volt a hitbeli élet ápolásának az a lelki-gyakorlat sorozat, amelyet a múlt század végén rendszeresen - általában Pécsett papnevelő-intézetben - tartottak az egyházmegye katolikus tanítói számára, és melyeken főleg baranyai tanítók vettek részt. 1898-ban például 58 résztvevő közül 41 baranyai volt. (4) A lelkigyakorlat általában több napig tartott, és a résztvevők ezalatt együtt laktak. A közös szentmiséken kívül magán beszélgetésekkel és előadásokkal is erősítették, ápolták vallásos érzelmeiket.
A tanítói önképzésnek - csakúgy, mint az ország más megyéiben - alapvető színterei voltak Baranyában is a tanítói tanácskozmányok illetve a különféle tanítóegyletek. Az - általában szorgalmi időben tartott - összejövetelek jó alkalmat kínáltak a tanítók számára arra, hogy mindennapi problémáikat megbeszéljék, hogy módszereket és ötleteket cseréljenek, illetve az alkotó munkát is lehetővé tették, hiszen a legtöbb tanácskozmányt vagy egyleti gyűlést felolvasásokkal tették színesebbé. A tehetséges tanítók így színteret kaptak munkáik bemutatására. A jegyzőkönyvek és újságlapok színes és folyamatos tevékenységekről számoltak be, s bár a tanítóknak csak egy - látszólag a nagyobb - része vett részt rendszeresen az önképzések eme formáin, a testületi és egyleti mozgalom hatásai jelentősek.
A tanítóegyletek alakulása és működése ebben a megyében is az országos viszonyoknak megfelelően alakult. "A népnevelés ügyének felvirágoztatásában" és az 1868-as törvény végrehajtásában fontos szerep hárult az egyletekre. (5)
Baranyában is jellemző volt, hogy az egyletek tagjainak száma erősen eltérő volt, ugyanez elmondható tevékenységükről, vagyoni állapotukról, létezésük időtartamáról is. Általános egyletek is léteztek a katolikus és más felekezetek egyletein kívül, és Baranyában volt a legerősebb mozgalom - az óbudai egylet tevékenységén kívül - egy országos szövetség létrehozásáért. (6)
A Néptanoda c. lap már 1867. decemberében hírt adott tanító-egylet létrehozásáról. (7) "Eötvös József a nagy miniszter lelkes szavai megtették a kivánt hatást." (8) Az egylet célja az volt, hogy tapasztalatcsere, tudományos felolvasások és írásművek benyújtása teremtsen alapot a tanítói önképzéshez.
Eötvös felhívásáról a megyében először a Pécsi Lapok 1867. aug. 18-i száma adott hírt. Eötvös felhívólevelét báró Lipthay Béla baranya megyei főispánnak is megküldte, de ez csak 3 hónap múlva, október 9-én került a megyei közgyűlés elé. (9)
A Kalauz c. lap ugyanebben a hónapban "Egyesüljünk" című cikkével buzdított egyletalapításra. (10)
Az első egylet, amelyik megalakult Schneider István vezetésével, nem katolikus egylet volt, hanem a "szabad általános" egyesület, 1867-ben 66 taggal, (11) és Pécsi Tanítóegyesület néven működött. Ugyancsak általános jelleggel alakult továbbá a Baranyamegyei Tanítótestület (Pécs, 1882), a Baranyavárvidéki Tanítóegylet (1869 illetve 1873, Baranyavár) és a Pécsváradvidéki Általános Tanítóegylet (1872-1914) és a Siklósvidéki Általános Tanítóegyesület (1870). (12)
Korán megszűntek a szigetvárvidéki (1868) és a Szentlőrinczvidéki Általános Tanítóegyesületek, ennek oka bizonyára az volt, hogy tagjaik más - megyei érdekszférájú - egyesületbe léptek át.
Római katolikus jellegű egyletek közül Peres Sándor kettőt említett 1896-ban készített összefoglalójában (a megszűnt egyleteken kívül) a Mohácsvidéki Római Katholikus Tanítóegyesület és a Siklósvidéki R. K. Tanítóegyletet. (13) Előbbi 1883-ban Mohácson alakult, a kéméndi, mohácsi, német-bólyi tanítói körök részvételével, 99 fős tagsággal. Könyvtára 37 műből állt, alapvagyona pedig 541 frt 76 kr-ból. 1883-ban az elnöke Bőhm János volt.
A másik egylet is 1883-ban alakult Siklóson, 55 taggal. Könyvtára 88 kötetből és 190 füzetből állt a beküldött adatok szerint, vagyona pedig 362 frt 31 krajcár volt. 1883-ban elnöke Khon András, 1894-ben pedig Pámmer Péter volt. (14)
Peres művében nem szerepelhetett, vizsgált korszakunk történetéhez azonban szorosan hozzátartozott a Pécsegyházmegyei Római Katholikus Tanítóegyesület, mely 1907. júl. 3-án alakult meg. (15) Alapszabályai 1908-ból valók. (12. szöveges melléklet)
Ez az egyesület a XX. sz. első évtizedétől egybeolvasztotta az egyházmegye tanítóságát.
A Mohács-Vidéki Tanítóegyesület például már 1907-ben belépett az egyesületbe, 92 tagjával. (16) Ebbe az egyesületbe olvadtak azok a tankerületi egyesületek is, melyek 1873-74-ben jöttek létre. Halász István kimutatásai szerint 1878-ban 6 ilyen működött Baranyában: a pécsi egylet (40 taggal), a pécsváradi (26 taggal), a siklósi (17 taggal), a szent-lőrinczi (32 taggal) a mohácsi (37 taggal) és a baranyavári (56 taggal). (17)
A belépést a Pécsegyházmegyei Római Katholikus Tanítóegyesületbe általában feltételül szabták egy-egy új tanítói állás elfoglalása előtt a pályázóknak. Ez az egyesület ügyelt a katolikus szellemiség ápolására, és a szakmai képzésre egyaránt. A megalakulást már 1902-től erősen szorgalmazták (18), alapszabályzatában régen megfogalmazott célokat fektettek le. A 2. paragrafusa szerint az egyesület fő célja volt:
"a) A pécsegyházmegyei tanitók szellemi, erkölcsi és anyagi erejének a katholikus magyar nevelés és tanitás-ügyi célra egységes szervezetbe való foglalása.
b) Pályadíjak kitűzése által a tanítók szellemi és szakszerű tökéletesedésének ügyét szolgálni." (19) (12. szöveges melléklet)
Az egyesület elnöke Wajdits Gyula, egyházmegyei tanfelügyelő volt. Az alapszabályzatot mind gr. Zichy Gyula püspök, mind pedig Várady A. miniszteri tanácsos jóváhagyta.
1906-ban Pécs központtal, Futima Sarolta elnökletével megalakult a Pécsi Tanítónők Egyesülete. (20) Az egyesület már 1906 előtt is létezett, Pécsvidéki Tanítónők Egyesülete néven, ám mindössze 1 vidéki tagja volt, ezért mind nevét, mind feladatait 1906-ban az egyesület megváltoztatta.
Az 1913-as alapszabályok szerint nemcsak a város, de a megye tanítónőit is szándékoztak - újra - ezen egyesületben összefogni. Az alapszabályzat sok pontjában hasonlított a fentiekben említett Pécsegyházmegyei Római Katholikus Tanítóegyesületének szabályaihoz, ez nem csupán véletlen, hiszen a tanítónők egyesületének védnökei az előbbi egyesület tagjai közül kerültek ki. A tanítónők azonban speciális, az előbbi egyesületétől eltérő célokat is tűztek maguk elé, nevezetesen a nőnevelés és az önképzés előmozdítását. (21)
A tanítóegyletek működési körének témaanyagának vizsgálatakor nem hagyatkozhatunk pusztán a katolikus jellegű egyletek anyagára, hiszen az általános egyletek tagjai között is számos katolikus elemi iskolai tanító tevékenykedett. Az egyleti összejöveteleken megye-szerte visszatérő téma volt a tanítók életkörülményeinek javítását célzó javaslatok, észrevételek megvitatása, tervezetek kidolgozása. Ezt a kérdéskört érintette például a tanítói fizetés és nyugdíj problémája. (22)
A Pécsi Közlöny c. katolikus lap rendszeresen tudósított az egyletek összejöveteleiről, az újság általában kapott a részletes programot tartalmazó meghívókból. Elsősorban ezen újság közleményei alapján rekonstruálhatóak azok a módszertani problémák, amelyek a leginkább foglalkoztatták a tanítóságot. Éveken át - amint ez a fentebb már említett pályatételekből és a később bemutatandó sajtó-vitákból is kiderül - a tanterv-készítés, illetve az, hogy szükséges- e az osztatlan népiskolák részére külön tantervet készíteni - izgalomban tartották a tanítókat, egyleti gyűléseiken is gyakran volt ez a fő kérdés. (23) Állandó téma volt - 1879 után, de különösen 1905- és 1906-ban a magyarosítás kérdése. (24)
Gyakran felmerült a tanító feladatainak, ehhez kapcsolódóan a tanítóképzésnek a megvitatása, ezzel kapcsolatos viták. (25) Sokszínű volt a módszertani-tárgyú előadások palettája. Néhány téma "bejárta" a megyét, több helyszínen, több egyleti összejövetelen is sor került pl. az "olvasástanítás fonomimikai módszerrel" c. előadásra, melyet Möhler György pélmonostori tanító tartott. (26) További témák: slöjd-oktatás a népiskolában (27), énektanítás (28), a nevelésről szóló előadások (29), gazdasági és földműveléssel kapcsolatos értekezések (30) stb.
Az egyleti összejövetelek általános napirendjéhez tartozott a nyitó- és záróbeszéd, a tagdíjbeszedés, a jegyzőkönyv hitelesítése és időnként - az alapszabályoknak megfelelően - a tisztújítás. A napirendbe gyakran iktattak közös éneklést, egy-egy szavalatot vagy együttes imát. A rendszeres egyleti találkozások révén gyakran szövődtek barátságok a tanítók között, és a jó hangulatban eltöltött - általában közös ebéddel záruló - összejövetelek sok tanító számára, az önképzésen kívül, igazi "ünnepet" jelentettek. Az újságok gyakran felidézték a gyűlések utáni hangulatot is, pl. a németi-esperes kerület tanítósága 1907. július 22-én Csonka Nándor keszüi plébános házában "magyaros vendégszeretettel fűszerezett" ebéden vett részt, és "a megjelentek késő délutánig együttmaradtak a legjobb hangulatban." (31)
A tanítóegyleti gyűlésen részt venni nem minden tanító számára volt könnyű, hiszen ez gyakran hosszú utazást rótt rájuk, melyet saját költségükből kellett fedezniük, és sokszor a napi étkezést is. Az utak járhatatlansága - nagyobb esőzés vagy havazás idején - bizonyos községek tanítói számára lehetetlenné tette a "kimozdulást" falujából. (32)
Az utazás akkor is nagy gondot jelentett a tanítók számára, ha például országos rendezvényen kívántak részt venni. 1896-ban az ezredéves kiállítás igazgatósága ezen problémát enyhítendő a II. országos és egyetemes tanügyi kongresszus tagjainak utazási- és ellátási kedvezményeket nyújtott, és kedvezményes belépőjegyeket a kiállításra. (33) A valóságban ezen rendelkezések ellenére sem utazhatott el sok tanító a fővárosba, hiszen "sovány" pénztárcájuk számára ez óriási érvágás lett volna.
Az esperes kerületek tanácskozmányai tartalmas és értékes beszédekben, fölolvasásokban bővelkedtek, a jegyzőkönyvek írói gyakran részleteket vagy egy-egy dolgozat rövidített vagy teljes formáját lemásolták, és az egyházmegyei tanfelügyelőségnek utólag megküldték. A szövegeket átvizsgálva kitűnik a kor szónok és tudományos értekezési stílusának valamennyi jellemző vonása.
A tanítók, akik előadásokat tartottak, mondanivalójukat gyakran "igazították" nagy elődeik illetve kortárs példaképeik szavaihoz, gondolataihoz, Eötvös József beszédeinek és számos országos és megyei hírű tanférfiú cikkeinek, fölolvasásainak hatása lehetett az, hogy a tanácskozmányokon előadó tanítók stílusa, szóképei gyakran hasonlítottak egymáshoz. A tanító maga ezekben a beszédekben fényhez, lánghoz, sugárhoz hasonlatos, mint például egy 1893-as beszéd szövegében:
"... csalódik tehát az, ki azt hiszi, hogy kötelességének eleget tett, ha 4-5 órát tölt az iskolában. A tanítónak az iskolán kívül is kell tanítani, legalább is jó példájával. Ő bármikor és bárhol ott áll hivatásának szentélyében. Az ő személye hasonlít a naphoz a község láthatárán, tudományával világit és jó példával melegit és növeszt." stb. (34)
A Pécsi Általános Tanítóegylet története jó példát szolgáltat a megye egyleti életére általában. 1907-ben az egylet megalakulásának 40 éves évfordulója alkalmából bízták meg a rövid történeti összefoglaló megírásával Klingenberg Jakabot, aki hosszú éveken át volt az egylet alelnöke. (35) Ő végig figyelemmel kísérte az egylet működését és a jegyzőkönyvek segítségével megírta ennek összefoglalását. is. A szokásos gyűléseken kívül egy nagyon fontos eseményt említett meg a tagság múltjából: az 1870-es évet, amikor Eötvös József személyesen látogatott el Pécsre, október 6-án. Klingenberg részletes leírást adott erről a napról, mely szerint a minisztert fogadta a szentszék, a városi törvényhatóság, a megyei hatóság, a Pécsi Tanítóegylet a Pécsi Dalárda és a Pécsi Dalkör. Este pedig fáklyásmenetet tartottak. Eötvös beszédéből - többek között - az alábbi részt idézte:
"... azon legnagyobb kincset, melyet a Gondviselés adott, az észbeli tehetséget lehetőleg fejlesszük, mert a valódi szabadság, egyenlőség és testvériség csak a kulturában s minden tehetségünk egyenlő kifejtésében fekszik." (36)
A baranya megyei katolikus tanítók nemcsak megyei, de valamennyi, az időszakban megrendezésre került országos eseményen képviseltették magukat, arra azonban ritkán nyílott lehetőség, hogy tömegesen vegyenek részt ilyen rendezvényeken. 1907-ben erre sokaknak nyílt közülük lehetősége, hiszen Pécsett rendezték meg a katolikus tanítók országos bizottságának és a dunántúli tanítóegyesületeknek a kongresszusát. A helyi lapok szerint a baranyai katolikus tanítóság óriási érdeklődést tanusított az esemény iránt. Különösen a rendezvény 2. napjának programja tartott számot nagy érdeklődésre, a gazdag kínálat sok érdeklődőt vonzott a budai-külvárosi katolikus kör nagytermébe. A következő volt a program:
1. Reggel közös szentmise. 2. A közgyűlés megnyitása. 3. Kitüntetések. 4. Elnöki, pénztárosi és titkári jelentések. 5. A nőnevelés korszerű kérdései. 6. Az egyház és az iskola. 7. Pedagógia és lélektan. 8. Pedagógiai könyvtárak és tanszer múzeumok. 9. A nép iskola a népjólét kifejezésének szolgálatában: a) a népiskola teendői, háziipari oktatás, slöjd b) gyakorlati földművelés, állattenyésztés, munkaszeretet fejlesztése c) a tanítóképzés teendői. 10. Folyó ügyek, inditványok. stb. (37)
A tanítóság kirándulásokon is részt vett, melyek szintén önképzésüket szolgálták. 1898-ban például a Pécsi Tanítóegylet tagjai meglátogatták az abaligeti barlangot. (38) Gyakoriak voltak a Budapestre szervezett kirándulások, és nem ritkák a horvát, szlavón, illetve olasz területeket végcélul választó néhány napos utazások, ezeken azonban csak kevés baranyai tanító tudott résztvenni, a csoportos utazási kedvezmények ellenére sem tudták ugyanis a szállás- és étkezési költségeket befizetni.
XIV. NEVES TANÍTÓEGYÉNISÉGEK
A tanítók egyénisége, tehetsége, munkássága gyakran "megbújik" a számadatok és a nevek között, az iratok többsége nem szólt másként a tanítókról, csak mint "statisztikai adatokról", néhány elkoptatott jelzővel értékelték legfeljebb a munkájukat. Mozaikszerűen vázolom néhányuk alakját, bár a rendelkezésre álló csekély számú irat alapján ez csak közelítőleg tükrözheti az akkori valóságot.
A történeti Baranya neves pedagógusai közül ki kell emelni azokat, akik nem mint katolikus néptanító tevékenykedtek, hanem tanfelügyelőként, képezdei tanárként segítették a tanítóság munkáját, szálltak síkra - jelentéseikben illetve újságcikkben, könyveikben - a magasabb szintű, a polgári kor igényeinek megfelelő oktatásért és nevelésért, az erkölcsös (vallásos) szemlélet gyermekkori kialakításáért, vagy csak "egyszerűen" a jobb tankönyvek, a szemléltetés, az iskolamulasztások leküzdése érdekében fáradoztak.
Döbrössy Alajos pécsegyházmegyei áldozópap és tanítóképző-intézeti tanár a korszak egyik kiemelkedő személyisége volt. 1846-ban született és 1869-ben szentelték föl misés pappá. 1884-ben lett képzőintézeti tanár, 1885-ben ideiglenes, 1886-ban pedig rendes igazgatója a képzőnek, ahol is sokat tett a leendő tanítók képzése érdekében, a színvonal emeléséért. (1) A képző történetét is összefoglalta egyik munkájában, kiemelve az átalakulások, a fejlődés főbb pontjait. (2)
Döbrössy Alajoshoz hasonlóan Schultz Imre is képezdei tanárként működött, és úgy újságcikkeivel, mint számos - elemi iskolák számára írott - tankönyvével, valamint tanulmányi körútjaival, ismeretterjesztő előadásaival korában nagy hírnévre tett szert nemcsak a baranyai tanítók körében, de országos viszonylatban is. (3)
Számos katolikus tanító neki köszönheti, hogy a neve és tevékenységének rövid leírása fennmaradt, hiszen ő legtöbb tapasztalatáról az újságokban is beszámolt, (4) leginkább a Pécsi Közlönyben, melynek munkatársa volt.
1900-ban - az országos elismerést jelző - kitüntetésben részesítette Schultz Imrét a magyar-óvárvidéki tanító-egylet, ugyanis dísztagjukká választották. (5)
Schneider István, Shultz Imréhez hasonlóan aktív hírlapírói tevékenységet is kifejtett. Ő volt a Néptanoda c. lap szerkesztője 1871-től, (6) az 1872. aug. 17-én létrejött tanügyi Magyarhoni Tanítóegyletek Országos Szövetségének a hivatalos közlönyének a "Magyar Néptanító"-nak ő is munkatársa volt. (7) (A 118 munkatárs között rajta kívül két baranyai tanító dolgozott még a lapnál, Fuchs Ádám pécs-bányatelepi igazgató, aki az egyik rovatvezető volt, és Pámer Péter siklósi tanító, "akinek a számtan körébe vágó birálat" volt a feladata.) (8) Schneider István azonban nem sorolható a katolikus szellemiségű pedagógusok közé, már kortársai kiemelték "szabadelvűségét". Ugyanakkor lapján át mégis befolyást gyakorolt a megye katolikus érzületű tanítóira is, hiszen a nemzeti nevelésről, az oktatás fejlesztéséről, a tanítók szellemi és anyagi érdekeiről is sokat cikkezett. "Sokat utazott, majd minden nyári nagy szünidőt külföldön töltött, sokat olvasott, tanult, látott, tapasztalt..." (9)
Salamon József (1840-1908) a baranyai oktatásügy másik olyan alakja volt, mint Schneider. Szabadelvűségéről híres elsősorban, és mint tanfelügyelő, gyakran a katolikus kisiskolák "ellenére" cselekedett, például amikor egy- egy iskola államosítását szorgalmazta. Ugyanakkor írásai, melyek szintén elsősorban a Néptanoda hasábjain jelentek meg, melynek első szerkesztője is volt, a magukat képező tanítóság hasznos olvasmányai lehettek. (10)
Shultz Károly, a fentebb említett Schultz Imre bátyja, aki 1847-ben született és 1884-től volt a siklósi tankerület felügyelője, szintén írásaival tűnt ki. A Kalauz c. tanügyi lapban kezdett írni, később a Tanügyi Füzetekben publikált. Legtermékenyebb időszak írói munkáságában az 1880-1900 közti két évtized, amikor is egyházpolitikai, tanügyi és hitbuzgalmi cikkek sorát írta. (Kath. Hitoktatás, M. Korona, Religió, Népiskolai Tanügy stb. című lapokban) (11) 1910-ben ünnepelték őt a beremendi tanítóegyleti gyűlésen, 25 éves kerületi tanfelügyelőségének jubileuma alkalmából. (12)
A katolikus egyházmegye tanfelügyelőségének "nagy alakjairól", vezető egyházi tisztviselőiről szóló írásokat, adatokat hiába kerestünk. Az ő tevékenységük nem tárható fel újságcikkek, visszaemlékezések alapján, munkájukat csupán megírt jelentéseik, leveleik minősítik. Ugyanakkor, éppen ők megpróbáltak nagy figyelmet fordítani arra, hogy az a tanítóság, amelyik - a történeti Baranyában is - az irányításuk alá tartozott, ne tűnjön el nyomtalanul és névtelenül a történelem süllyesztőjében. Így maradt fenn néhány tanítóról adat, jellemzés.
1896-ban a Beremenden tanító Kornfeld Károly részesült dicséretben, ugyanis az általa vezetett II. osztályban a tanulók minden tantárgyból "igen jó és értelmes feleleteket adtak" az oda látogató esperes előtt. (13)
Az egyházmegyei tanítók részére kitűzött pályatételeket minden évben elbírálták, és pályadíjjal jutalmazták, nevüket pedig a püspöki körlevelekben megörökítették. 1897-ben például Gergelics József gyakorló iskolai és Ruzsinszky József megyefai tanítók is az egyházmegye kitüntetettjei között voltak, és 10 koronás aranyat nyertek. (14)
A Várady-féle monográfiában a következő sorok olvashatóak: "A régebbi falusi tanítók közül alig találkozunk olyanokkal, akik társadalmi, vagy irodalmi téren kifejtett munkásságuk, tevékenységük által kitűnnének; min nem is lehet csodálkozni, mert egyrészt képzettségük hiányos volt s másrészt önképzésükre a csekély javadalmazásból nemigen tellett." (15)
A századvég - a fentebb már kifejtett számos nehézség, tanítói túlterheltség ellenére - e tekintetben is változásokat hozott. Schultz Imre - többek között - egy 1896-os írásában számos kiemelkedő katolikus tanítóról szólt, mikor tanügyi körútján járt.
"Tollforgató tanítókkal is találkoztam. Legyen elég ezek közül Stefán Péter s Retter Dezső dárdai, Jung Ferenc baltinai, és Amberger Márton német- bólyi tanító urak neveit fölemlítenem. Hát ha majd Bodonyi Nándor sellyei, Kulcsár József mocsoládi, Schöfer Károly szabolcsbányai tanító urakat fölkeresem lakhelyükön, tudom a tollforgatás is képezendi beszélgetésünk tárgyát.
De hogy bizonyítsam be, hogy igaz az, miként jó tanítóból akármi is válhatik, fölemlítem Amberger németbólyi tanítót, ki az orgonálás terén, Stefán Péter dárdai tanítót, ki mint zeneszerző és méhtenyésztő, Rapp Rezső szajki tanítót, ki mint szépíró ritkítja párját. Három tanítóegyleti elnökkel is volt szerencsém találkozhatni (...): Müller Imre, a németmároki, Studer Mátyás babarci s Stefán Péter dárdai tanító urral, kik a siklós-mohács-, illetőleg baranyavárvidéki tanító-egyesületek elnökei s jó iskolájukról, tapintatos modorukról egyaránt általánosan ismertek." (16) Megemlítette még Schultz Strobl Ferenc laskafalui tanítót, aki kiváló botanikus volt, Bingold szent-istváni tanítót, aki zenész, Weininger Kálmánt Karancsról, aki jeles gazdálkodó, Hitzhaus Pétert Albertfaluról, aki irodalomkedvelő és Müller Antal monostori tanítót, aki "magyarositó és igaz hazafi" volt. (17)
Fentebb említett tanítók közül a későbbi időkben is akadtak olyanok, akikről az újságok írtak, például Amberger Márton németbólyi tanítóról, aki községe lakosait hetente tartott felolvasásokkal próbálta korszerű gazdasági ismeretekre okítani.
"Ez volna minden népnevelőnek igazi hivatása, hogy ne szünjenek meg gondjai az ember körül akkor, midőn az iskola porát lerázza, hanem maradjon meg számára atyának, tanácsadónak, buzditónak és vigasztalónak..." (18)
Jóval kevésbé "heroikus" egy másik leírás, melyet 1893-ban a baari iskolaszék készített Ebner Istvánról, az iskola tanítójáról: "53 éves, nős. 33 éves tanító, melyekből 28 évet Baarban töltött. Vallásos, békés, türelmes, mértékletes, józan, kötelességteljesítő, ki évenkint szorgalmasan, hüen eladja tanitványainak ama kevés szellemi kincset, mennyivel rendelkezik. Egyébiránt a sziszifuszi munkát testileg, lelkileg megunta. Egészsége nem teljes, lábai reggeltől estére rendesen földagadnak, s óhajtva várja az időt, melyben a jól megérdemelt nyugdíjba mehessen..." (19)
Liczenburger Ferenc, idős szajki tanító ezzel szemben élete utolsó napjáig dolgozott, tanítói életútja során 300 fiatalt készített elő a tanítóképezdére. (20)
Liebald Béni, szabolcsi tanító is széleskörű népnevelői munkát folytatott, gyümölcstermesztésről tartott előadásai megye-szerte népszerűek voltak, a Pécsi Tanítóegyletben is többször tartott előadást. (21)
Fentebb is említett "tollforgató" tanítók közül kitűnt: Fuchs Ádám, aki az alábbi műveket írta: "Az erkölcs ápolása", "A becsületérzés a népnevelés szolgálatában", "A tanítók bűnlajstroma" és "A házinevelésről", Schmidt Boldizsár, aki "Részletes tan- és óratervet" dolgozott ki, Jung Ferenc, aki elkészítette Kis-Kőszeg (Battina) monográfiáját. (22)
Bodonyi Nándort emelték még ki a korabeli történetírók, aki 1882-ben nyert tanképesítést, Vajszlón és Duna-Szekcsőn volt segédtanító, 1885-től pedig Sellyén tanítóskodott. Író, művész volt egy személyben, az ő idejében (1904) építették fel Sellyén az új iskolát. (23)
Bodonyi Nándor verseket, elbeszéléseket írt, például a "Török János" című 10 énekből álló művet. "A szép kies Ormányságról" című munka is az ő nevéhez fűződik. (24)
A sort folytathatnánk még, és uj adatok felkutatásával tehetnénk teljesebbé a múlt századvég kiemelkedő tanítóinak sorát, akik lelkesedésükkel, alkotásaikkal egyrészt segítették, másrészt buzdították tanítótársaikat is.
XV. TANÍTÓK FEGYELMI ÜGYEI ÉS JUTALMAZÁSUK
A Püspöki Levéltár iratanyaga alapján látható, hogy a vizsgált korszakban mindössze néhány esetben kellett a tanító ellen fegyelmi eljárást indítani a megyében. Az ilyen típusú eljárások személyi iratanyaga azonban - mindegyik esetben - tetemes mennyiségű. A fegyelmi eljárások megindítása általában amiatt történt, hogy egy-egy szülő (vagy szülők csoportja) valamilyen vélt vagy valós sérelem alapján a tanítót az iskolaszéknek bejelentette. A vizsgálati eljárások valamennyi esetben "végeláthatatlan", hetekig, sőt hónapokig tartó pro és contra levelezéseket eredményeztek, általában az egyházmegyei tanfelügyelőség volt a levelek címzettje, írói pedig: a tanító, a lelkész, az iskolaszék illetve a szülő(k).
Verédy enciklopédiája szerint (1) 1886-ban a római és görög katolikus valamint a görög nem egyesült hitfelekezetek tanítói ellen az alábbi módon kellett fegyelmi eljárást lefolytatni (az 1863. nov. 29-i 71112. sz. helytartótanácsi szabályrendelet alapján): a) a helybeli lelkész (iskolaigazgató) köteles volt a vádakat a kerületi esperesnek, mint kerületi tanfelügyelőnek jelenteni; b) a kerületi esperes a járási szolgabírót (szabad királyi városban a városi tanácsot) megkereste és vele egyetértésben a vizsgálat napját kitűzte és a szükséges előintézkedéseket végrehajtotta. c) az esperes és a szolgabíró együtt vezették le a vizsgálatot; d) mindkét felet meg kellett hallgatni tanúkkal együtt; e) a lezárt és hitelesített jegyzőkönyvet - vélemény kíséretében - az egyházmegyei hivatal elé kellett fölterjeszteniük, amely javaslatával együtt azt a kormányhoz küldte el; f) a tanítót a kormány határozata előtt csak "erkölcsi és társadalmi kényszerűség" hatására lehetett felfüggeszteni állásából; g) ha a tanító vétsége miatt fenyítőtörvényszék elé került, az iskolaigazgató az egyházmegyei hatóságnak, az pedig a kormánynak kellett, hogy jelentést tegyen. (2)
Az 1876: XXVIII. tc. 7. paragrafusa sem érintette ezt a fajta eljárási módot, hiszen csak az állami és községi tanítók fegyelmi ügyeit utalta a közigazgatási bizottságok hatáskörébe, a katolikus iskolák tanerői továbbra is az egyházi hatóságok alá tartoztak. Az eljárások - a szükséges eljárási fokozatok megtartása miatt - sokszor túlságosan hosszú időt vettek igénybe, emiatt például 1903-ban törvény született, amely alapján a tanítók ellen indított fegyelmi eljárásokat 30 nap alatt be kellett fejezni, illetve ha ez nem volt lehetséges, akkor a késleltető akadályokról jelentést kellett írni a miniszternek. Az újság szerint így "... a fegyelmi ügyben felfüggesztett tisztviselőnek a becsülete nem lesz annyira közszájon forgó pletyka tárgya, másrészt meg tekintélyes összegek takaríthatóak meg..." (3)
Több eset sorolható a megye tanítóinak köréből, mely alapján fegyelmi eljárást indítottak ellenük. Kevés volt azonban az olyan eset, ahol a tanítót állásából is elmozdították. Erre volt példa az a dárdai eset, amikor is Kovács Hermin tanító nő, aki 1 éves szabadsága után nem tért vissza az állásába, hanem férjhez ment, fegyelmi eljárás eredményeként állását örökre elveszítette. (4)
1910-ben egy hegyháti tanító a népszámlálással kapcsolatos kötelezettségeire panaszkodott, melyre válaszként a Pécsi Közlöny felvilágosította, hogy az 1910. VIII. tc. 3. paragrafusa értelmében ha számlálóbiztossá a tanító kineveztetett, akkor (fegyelmi felelősség terhe alatt) elvállalni és teljesíteni köteles megbízatását. (5)
E fenti két eset azonban csak ritkán előforduló egyedi példa volt a tanítók fegyelmi ügyeire. Gyakoribb panasz volt a tanítók ellen, hogy iszákos, vagy erkölcstelen életet él vagy hanyagolja a tanítói kötelezettségeit illetve hogy feljebbvalójának (az iskolaszéknek) nem engedelmeskedik valamiben.
A leggyakoribb ok azonban, ami miatt több tanítót is "meghurcoltak", az általuk alkalmazott fegyelmezési módszer (verés) volt. 1905-ben például Márkovics Károly villányi lakos feljelentette Kis Vilmos villányi r. k. osztálytanítót, mert szerinte a tanító az ő Verona nevű kislányát súlyos testi fenyitésben részesítette. A tanító hosszas levélben fordult az egyházmegyei tanhatósághoz, melyben tette okát magyarázni próbálta, és eközben számos esettel mutatta be a fiatal gyermekek erkölcsi romlottságát, a tanórai fegyelmezést, a szülők nemtörődömségét. (6)
A tanító nem tagadta le tettét, hiszen amint írta, ő maga küzd a hazugság és tagadás ellen, mely bűnök tanítványai 90%-ának a lelkét terhelik. A tanító arra, hogy miért tette ezt, így válaszolt: "Márkovics Károly Veronika nevü leánya már a tanév eleje óta iskolatársaival állandóan czivakodik s megférhetetlen természetéért már több ízben megintettem de ez mit sem használt. Október hó 25-én olvasási óra alatt 3-szor felhívtam olvasni, de egyszer sem tudta az olvasást folytatni. Ezért megpirongattam. Olvasás után következett a beszédértelem gyakorlati óra, mely alatt a leány rendzavarását folytatta ... azzal, hogy Bleier Erzsébet nevü, különben jó viseletü szegény leányt ököllel halántékán megütötte, s mert ez más alkalommal is megtörtént, és a szép szó nem használt, kénytelen voltam ... bottal megbüntetni. Kijelentem azonban, hogy szoknyáját meg nem feszítettem és más helyre nem ütöttem, mint arra a bizonyos ily esetben megengedett helyre." (7)
A tanító levelében felsorolt számos más esetet, melyekkel bizonyítani szerette volna, hogy tanítványai rendetlen, rossz magaviseletű gyermekek. Egyik leírása szerint fiúk egy csoportja letépte a kőkereszthez szögezett pléhből készült Szűz Mária-képet, és azt a kerítéshez csapkodták, valamint a Krisztus-képet egy hosszú póznával piszkálták.
Néhány "szégyentelen leánynövendék" az iskolapadra, a házfalakra és kapukra "azokat a bizonyos mértani alakokat" rajzolták.
Egy iskolásokból álló "banda" feltörte és kirabolta a Szent-Antal perselyt. A tanító elpanaszolta még, hogy a felsőbb osztályosok nem köszönnek az alsóbb osztály tanítójának.
Az ifjúság erkölcsi romlottságát Kis Vilmos szintén leírta. A búcsú előtti napon meghagyta például növendékeinek, hogy "a korcsmába muzsikához járni" nem szabad. A leányok nem tartották be ezt a kérést, és a búcsú utáni napon, a hitoktató jelenlétében így feleltek: "A szüleink küldtek oda."
A tanító idézte a villányi orvost, aki úgy vélte, hogy Villányban alig- alig van 12-13 éves leány, ki szüzessége birtokában van.
Az elkeseredett tanférfiú végtelenségig sorolta a diákcsínyeket: lökdösődést a vasárnapi miséken, a községben ültetett fácskák megfarigcsálását, a csirkelopásokat. Minden bűn forrásának azt tartotta, hogy a szülők gyermekeikkel mit sem törődnek, sőt egyenesen bíztatják őket a "bűnök" elkövetésére.
Levele végén kétségbeesetten és kiábrándultan írt a Veronához hasonló korú leányokról, akiket "néha nem árt verni", hiszen így talán megmenthetőek a zülléstől. Mint írta: "Az ilyen korabeli leányok muzsika alkalmával a hasonló korban levő legénykék nyakába borulnak, csokolodznak és félrehuzódva az erény sikamlós útjáról lebuknak és állatokká átvedlenek. Talán Azt méltóztatik gondolni, hogy ezen leányok idővel javulnak? A házasulandók nagyobb része utálatos bünük takarására hordja az őket már meg nem illető menyasszonyi koszorút, és rá négy-5 hónapra itt a tiltott bűn jele a magzat. Szent Istenem! Ilyeneket neveljünk bot nélkül?" (8)
Az egyházmegyei tanfelügyelőség nyilván jól megfontolta a tanító szavait, az ügynek ugyanis nem lettek messzemenő következményei.
Hasonló okból emelt vádat Gőbel Jenő magyarhertelendi kántortanító ellen az ottani iskolaszék egyik tagja Igaz Béla főtanfelügyelőnél, 1916-ban ugyanis említett tanító Witzl Teréz iskolakötelest megverte, ezenkívül a panaszos fiát is kukoricán térdepeltette, stb. (9)
A tanító több levélben is elismerte a két vádpontot, a többi vádat azonban koholmánynak minősítette. Durva módszerei miatt lefolytatták ellene a fegyelmi eljárást, de állásából nem mozdították el. "A tanítói pálya igen rögös!" - írta Gőbel Jenő.
"Elég csak annyi, hogy osztatlan falusi iskola tanitója vagyok. Itt meg egyenesen a szülők kivánsága volt a botbüntetés. (...) Ha bünös vagyok, megadással várom a fegyelmi tanács ítéletét." (10)
Szintén lefolytatták a fegyelmi eljárást Resser Lajosné, 30 éves siklósi tanítónő ellen, aki önkényesen vett ki több ízben szabadságot, és a tanítás színvonala az általa vezetett osztályban nem volt kielégítő. Az iskolaigazgató elmondta, hogy a "tanitónő órái alatt a terem ablakain kihajolva az utcára beszélgetett illetve ... cifrán káromkodott." (11) A tanítónőt végül a fegyelmi bizottság dorgálásban részesítette, és a perköltségek (kb. 56 K) megtérítésére kötelezte.
Furcsa véget ért az 1915-ben, Kornfeld János nagyhajmási kántortanító ellen indított eljárás Mindszenti Vilmos, vicarius levelet írt az esperesnek, melyben több pontban összefoglalta Kornfeld vétkeit. (12)
Az első pont szerint a tanító soha nem jelentette be, ha nem tartott iskolát. A hatodikosok osztályvizsgáján 4-ből 3 tanuló elbukott. A nagyhajmásiak szerint a tanító "régi szeretője csak úgy graszál házában - a nép botrányára -, mint fiatal korában, törvényes felesége pedig mellette dezolált állapotban van. Mivel már 35 éve van Nagyhajmáson s mivel egészsége alig fog helyreállni, hogy a következő tanévet kibírná: ámbár ő maga még egy évig akar maradni, legjobb lenne, ha nyugalomba menne." (13)
A vizsgálatot nevezett tanító ellen megkezdték, Kornfeld azonban "a legnagyobb fokú feketesárgaságban" szenvedő, halálos ágyán fekvő beteg volt már ekkor, nyugdíjazásába örömmel beleegyezett, mást - a fenti vádpontokat - siralmas állapotára való tekintettel a kiszállt vizsgálóbizottság nem közölt vele, mert, amint az esperes a tanfelügyelőnek írta, indokoltnak találták az ellene emelt vádat elhallgatni, és "azok felemlítésével lelkét meg nem keseríteni hátralevő rövid napjaira." (14)
Mint ebből az esetből is látszik - de számos példát hozhatnék még rá - a tanító mindig a figyelem középpontjában állt, erkölcsre, vallásos életre csak akkor nevelhetett, ha ő maga példamutató életet élt. Okkal - esetenként ok nélkül - a "falu szája" gyakran kikezdte a tanítót, gyakran hozták őt "hírbe", és ezekben az esetekben - függetlenül attól, hogy vélt vagy valós oka volt a vádaknak - a tanító csak hosszas vizsgálatok után tudta önmagát tisztázni, de a "bélyeg" gyakran rajta maradt, jóllehet gyakran teljesen ártatlan volt, és a vádpontok csak egy-egy szülő bosszúállásának termékei voltak.
Tanítók jutalmazása
A tanítók jutalmazásáról sokkal kevesebb iratanyag tanúskodik, mint büntetésükről. A szóbeli dicséret, munkájuk elismerése két forrásból rekonstruálható: egyrészt a kerületi tanfelügyelők - esperesek - jelentéseiből, amelyek minden esetben, évente valamennyi tanítóról tartalmaztak pár szavas feljegyzést, kiemelve a jó munkát végző tanítókat. (Különösen megszaporodott az elismerések száma az 1880-as és 1890-es években, amikor is a nyelvi magyarosításban elért eredménye alapján ítélték meg azt Baranyában, hogy valaki jó vagy nem jó tanító.) Másrészt írásos feljegyzések - jelentések és néha nyugták - maradtak fenn a pénzjutalmakról. A kiírt pályázatok díjazásán kívül évente nyert el több baranyai tanító is munkájával kisebb-nagyobb pénzösszegeket, 1901-ben például a püspök több tanítót - köztük Helényi Júlia, mágocsi tanítónőt - 50 korona jutalomban részesítette a magyarosításban elért eredményeik miatt. (15)
Több tanító kapott dicséretet vagy jutalmat a selyemtenyésztésben elért eredményes munkájáért, 1904-ben például Paulis Lajos bezedeki, Ikotity Béla hercegszőlősi, Milla Antal bodolyai, Hartvek János kisbudméri, Horváth Kamill (kátolyi?) stb. tanítóknak. (16)
A katolikus szellemű nevelés illetve ennek felügyelete kapcsán több baranyai tanító és tanfelügyelő részesült pápai jutalomban és áldásban. 1906-ban például a pápa Rozsics Sándornak megküldte sajátkezűleg aláírt arcképét, (17) de ugyanebben a kitüntetésben és pápai áldásban részesült munkája elismeréseként Wajdits Gyula, egyházmegyei tanfelügyelő 1912-ben. (18)
Schneider István pedig, aki mind az egyleti mozgalomban, mind a pedagógiai sajtó munkájában tevékeny részt vállalt, 1906-ban elnyerte a Ferenc József-rend lovagkeresztjét, elsőként a magyar tanítók közül. (19)
XVI. NŐI TANERŐK
A női tanerők vizsgált korszakunkban jelentek meg a kisiskolákban Baranya megyében is. Ez nem volt azonban korántsem általános, tanítónők elhelyezkedése a pályán azokban a városi és nagyközségi kisiskolákban volt jellemző, ahol osztott gyermekcsoportokat tanítottak és a leányok tanítását nőre bízták.
Sajátos csoportot képviseltek Baranyában az apácarendek iskolái, ahol - kizárólag leányokat - apácák tanítottak. 1916-ban az egyházmegyei tanhatóság kérdőíveket küldött ezekhez az iskolákhoz, (1) ennek alapján az alábbi falvak iskoláiban volt - legalábbis részben - apácarend kezén az oktatás: Palotabozsokon a római katolikus elemi népiskola IV. sorszámú osztálya a Szent Keresztről elnevezett irgalmas nővérek vezetése alatt állt, és a zsámbéki anyaházhoz tartozott a rend.
Főherceglakon a - Frigyes főherceg által fenntartott - leányiskolát és kisdedóvót az Isteni Szeretetről nevezett nőkongregáció tagjai vezették, akik a budapesti - illetve a bécsi - rendházhoz tartoztak.
Németbólyban és Bakócán a Szent Vince rendhez tartozó apácák tanítottak, akik szintén budapesti országos főnökséghez tartoztak.
Ezen iskolákon kívül a katolikus kisiskolákban - legalábbis a kisebb falvak esetében - még e század elején is alig-alig találunk női tanítót, múlt század végén pedig valósággal ritkaságszámba ment falun a tanítónő alkalmazása. Ennek alapvető oka az lehetett, hogy a nők emancipálódása - más hivatások esetében is - különösen a múlt század utolsó évtizedében és e század elején indult útjára, ennek eredményei csak lassan jelentkeztek. A másik ok - a római katolikus kisiskolák esetében - valószínűleg az volt, hogy a nők nem láthattak el kántori teendőket, s mivel ez szorosan összefüggött - a hitfelekezet igényei szerint - a tanítói állással a legtöbb pályázatban előre kikötötték, hogy csakis férfi tanító pályázhat. Ha egy hitközség mégis tanítónőt alkalmazott a múlt század utolsó harmadában, annak gyakran nyomós oka volt. Egyrészt lehetett ez a falu szegénysége - mivel a tanítónők kevesebb fizetséggel is kénytelenek voltak beérni, és az előírt lakás helyett gyakran egy parányi, bútorozott szobával - ők kisebb anyagi megterhelést jelentettek a községeknek. A tanítói pálya - a városok kivételével - nem kecsegtetett sok jóval a tanítónők szempontjából, ezért különböző "módszerekkel" próbálták szűkös jövedelmüket növelni. Fizetésük a korszakban mindvégig alatta maradt férfi tanítótársaik fizetésének. Az 1913-ban hozott törvény emelte ezt államilag is elfogadott különbséggé, annak ellenére, hogy számos (férfi) tanító is hangot adott ellenvetésének.
A Pécsi Közlönyben például az alábbi cikk jelent meg ezzel kapcsolatosan:
"Ez külföldi minta, mert Magyarország volt csaknem az első állam, ahol a férfi és nő munkáját egyformán taksálták. S most itt is visszatáncolnak. Hogy miért, aligha tudnák megokolni." (2)
Egyik fő indoka a tanítónők alacsonyabb bérezésének az volt, hogy nekik nem kell eltartaniuk a családjukat, nem úgy, mint férfi kortársaiknak. Valószínűleg emiatt olvashatunk - például a fegyelmi ügyek tárgyalásával kapcsolatos iratokban is - arról, hogy egy-egy tanítónő házasság útján "vergődött ki" nyomorúságos helyzetéből, ez nem egyszer pályája elhagyását is jelentette számára.
Olvashatunk olyan esetekről is, amikor a tanítónő az iskola udvarát is bevetette zöldségmagokkal, hogy saját élelmezéséről gondoskodjék.
A Verédy által szerkesztett enciklopédiában a "tanító" címszó alatt tanítónőkről is olvashatunk. A korabeli vélekedést jól tükrözi ez a rövidke gondolatmenet, mely arról szól, alkalmasak-e vajon a nők a tanítói posztra. A cikkíró szerint az elemi leányiskolákban - ahol speciális foglalkozásokat is vezethettek, mint például a kézimunka-oktatás - megállják a helyüket, felsőbb tanintézetekben azonban csak kivételesen. (3) Több egyleti közgyűlés témája volt Baranyában is a tanítónők alkalmazása, például egy 1876-os közgyűlésen, ahol Borsy György tanító arról tartott előadást, mit jelenthet a tanítónő alkalmazása az iskolára nézve. A téma megvitatása azonban függőben maradt, "valószinüleg mert a feminizmus még nem volt napirenden." (4)
A tanítónők térnyerése a tanítói pályán Baranyában is a XX. század elejére tehető, ezen belül is ki kell emelni az első világháború éveit, amikor a katonai szolgálatot teljesítő férfi tanerők helyettesítését nőkkel oldották meg sok kisebb község katolikus iskolájában is. Ezekben az években szinte valamennyi pályázati kiírásban szerepelt a "nők is pályázhatnak" megjegyzés, esetenként még képesített óvónőket is alkalmazott egy-egy iskola.
A tanítónők a megye egyleti mozgalmában csak elvétve tűntek fel a múlt század utolsó harmadában, századunkban térnyerésük e tekintetben is változott. Bár az első tanítónő-egyleti próbálkozások felett mindig férfiak bábáskodtak Baranyában (Salamon József, Schneider István), mégis ily módon nyílt a tanítónőknek első ízben lehetőségük közös problémáik feltárására és közös érdekképviseletre. Baranyában több tanítónőtársa mellett Futima Sarolta nevét kell kiemelnünk, aki pécsi tanítónő volt, és harcos egyéniség, aki a megyében sokat tett a tanítónőkért.
Érdekes jelenség, hogy a megyei sajtó hasábjain korszakunkban mindvégig férfiak fogalmazták meg azt, hogy mi is volt akkoriban a tanítónők érdeke. Albert István 1910-ben például részletesen elemezte női kartársai helyzetét, és sorsuk javításáért szállt síkra, ehhez konkrét javaslatokat is tett. Cikkében a férfi- és női szerepkör hagyományos értelmezéséből kiindulva írta le, hogy "a férfi tanítónak elég alkalma nyílik anyagi sorsán javítani; módja a rajta esett sérelmet megtorolni; eszköze, visszaütni azt, ki támadólag lép fel ellene. De más a tanitónő." (5)
Írása következő részében kifejtette, hogy mennyiben más képet alkothatunk a tanítónők mindennapjairól ennek alapján:
"Gyenge szervezetét idő előtt öli meg az a napi öt-nyolc tanóra, mit az iskola büzhödt levegőjében eltölt, testi ereje megroppan, a lelke megfásul; szabad idején munkaasztala fölött görnyed, vagy szerényke háztartásának gondjai gyötrik; ha sérelem esik tanítónői mivoltán, női méltóságán, nincs fegyvere, amivel védelmezze magát, amivel megtorolná a rajta esett sérelmet. Csak könnye van." (6)
Albert István több javaslattal is előállt a tanítónők érdekében: női tanfelügyelők kinevezését javasolta, fegyelmi ügyek esetében vegyes (férfiakból és nőkből álló) bizottság felállítását, lakbért vagy ehelyett természetbeni lakást kerttel és udvarral, valamint személyi pótlékot tanítónők részére is.
Már az I. világháború előtt, a tanítók 1 éves önkéntes katonai szolgálata miatt több faluban szükségessé vált a bevonult tanító helyettesítése, a Katolikus Iskola c. lap kérte a tanítónőket, hogy névvel és címmel jelentkezzenek az újságnál, hogy a megfelelő helyre tudják irányítani őket. (7)
Az I. világháború jelentős változásokat hozott a tanítónők életében, hirtelen keresettekké váltak, és mindezt az iskolaszékek illetve a főtanfelügyelőség gyakran még indoklással is alátámasztotta. (Ebben természetesen nemcsak a tanítóhiány játszott szerepet, de a tanítónők térnyerésére irányuló küzdelmek is ekkorra hoztak eredményeket.)
A főtanfelügyelő 1914-ben azt írta az egyik kerületi esperesnél, hogy ne habozzanak a kiskőszegi 4 tanítói állás bármelyikére (akár mindre) nőtanítót alkalmazni, hiszen így a leányosztályokat lehet külön tanítani, és megoldott a kézimunka oktatása is. (8)
A kántori teendőket is ekkor már gyakran nők végezték. Már a világháború előtt, 1914. februárjában buzdították a tanítónőket a kántorképesítés megszerzésére (erre a "Miasszonyunk" női tanítóképzőben volt lehetőség, ahol ez külön tárgy volt), az 1907. évi XXVII. tc. és az 1913. évi XVI. tc. azon intézkedése miatt ugyanis, hogy a kántori fizetés 1000 koronáig a tanítói alapfizetésbe beszámíttatik, gyakran nem akadt férfi jelentkező a meghirdetett állásokra. (9)
XVII. PEDAGÓGIAI SAJTÓ BARANYÁBAN 1868-1918.
A múlt századi és e század eleji sajtó történetének szerves részét képezi a pedagógiai sajtó története. A megyében - vizsgált korszakunkban - megjelentett tanügyi lapok - bár néhány volt csak hosszabb életű - a megyei tanügyi állapotok javítását, pedagógiai képzést tűztek célul maguk elé. Sem a pedagógiai lapok történetének sem tartalmuknak újabb kori, kimerítő feldolgozása ezideig nem történt meg Baranyában, eltekintve néhány kisebb lélegzetű próbálkozástól. (1)
Ha a sajtó általános történetét vizsgáljuk, látható, hogy Baranyában (Pécsett) nagyon korán, már a XIX. sz. első harmadában megindult az újságnyomtatás. Knezevich István lapja, a Fünfkirchner Intelligenz Wochen- Blatt volt az első próbálkozás (1832), a következő szintén német nyelvű lap pedig a Pressfreie Flugblatter (1848. ápr-szept.). Az első magyar nyelvű újságot 1860. július 5-én adta ki Bánffay (Baumholzer) Simon ügyvéd "Pécsi Lapok" címen. (2)
Nagyon hamar ezután, már 1865-ben megjelent a Népnevelők Kalauza c. lap, melyet megelőzött az 1861-től folyamatosan, évkönyvként megjelent hasonló című kiadvány. (3) Ettől az évtől kezdődően a pedagógiai lapok korszakunkban mindvégig kiemelkedő helyet foglaltak el a megye kulturális életében. Az országosan szerkesztett, 1868-tól megjelenő Néptanítók Lapja mellett - melyben szintén gyakorta jelentek meg baranyai tanítók írásai - a megye tanítóságának bőségesen akadtak helyi olvasmányai is. Ez azért volt különösen nagy jelentőségű, mert így nemcsak metodikai, neveléselméleti továbbképzést jelentettek számukra a lapok, hanem hírekhez, információkhoz juthattak szűkebb hazájuk, Baranya oktatásügyi történéseit, egyleti eseményeit illetően is.
A politikai, gazdasági, irodalmi, sport és egyéb karakterű újságok mellett az alábbi pedagógiai tárgyú lapok jelentek meg hosszabb-rövidebb ideig a megyében: Népnevelők Kalauza (1866-tól Kalauz) 1865-től 1870-ig, a Néptanoda 1868-tól 1907-ig, a Tanügyi Füzetek 1874-1878 között, a Nevelés és Közoktatás 1889-1891-ben, a Népoktatás 1910. februárjától (megszűnt ugyanebben az évben), és a Katholikus Iskola 1910-től. (4) A Kalauz szerkesztője Szauter Antal volt, havonta háromszor jelent meg, általános pedagógiai és módszertani cikkeket tartalmazott. A Néptanodának első szerkesztője Salamon József volt, 1870-től pedig Schneider István. Ez a lap általános tanügyi kérdésekkel foglalkozott, valamint egyesületi és hivatalos híreket közölt. A Tanügyi Füzeteket szintén Warga Ferenc szerkesztette, havonta jelentkezett a lap neveléstani értekezésekkel, egyleti hírekkel.
A Nevelés és Közoktatás a Pécs melléklapjaként a megye tanügyéről tudósított, havonta.
A Népoktatás szerkesztője Mátyus István volt, évente 10 számmal jelentkezett (volna), tanügypolitikai és helyi vonatkozású kérdésekkel. A Katholikus Iskola minden hónap 1-én jelent meg, Kórody Miklós szerkesztésében, akinek munkáját 1917. decemberétől Bátér János vette át. Az általános tan- és módszertani kérdéseken kívül a katolikus tanítóság szociális ügyeivel is foglalkozott a lap. (5)
A - kifejezetten tanügyi - lapokon kívül valamennyi nagyobb baranyai hírlap foglalkozott időnként és alkalmanként tanügyi kérdésekkel, például a "Pécsi Napló", a "Pécsi Hírlap", a "Dunántúl", valamint a vidéki lapok "Mohács és Vidéke", a "Siklós és Vidéke" stb... A nem tanügyi lapok közül kitűnt a Pécsi Közlöny, mely 1893-tól jelent meg, markánsan katolikus világnézetű lap volt.
Az 1900-as előfizetési felhívásban az alábbiakat közölték a lap szerkesztői: "A Pécsi Közlöny különös figyelmet akar fordítani a tanügyre, igy a szorosan vett katolikus tanügyre, mint az országos állami tanügyre, főleg a népiskolai tanügyre, a tanítók szellemi, de anyagi viszonyainak, érdekeinek is előmozdítására. (...) az egyházmegyei tanügyi közlések ezentúl kizárólag a Pécsi Közlönyben fognak történni. A tanítói állomásokra való pályázatok a tanügyi rovat végén fognak közzététetni. A Pécsi Közlöny tehát a pécsi egyházmegyére nézve tanügyben hivatalos lap jellegével bír 1900. január 1. óta." (6)
A számos tanügyi lap és más sajtótermék a cikkek, értekezések tartalmát tekintve tehát elsősorban módszertani kérdésekkel, másodsorban a tanítóság, az iskolák helyzetével, harmadsorban pedig helyi- és országos történések közvetítésével foglalkozott.
Módszertani kérdéseket illetően a paletta nagyon sokszínű volt, a teljesség igénye nélkül néhány téma a korabeli lapokból: A Kalauz c. folyóirat (az évkönyvekhez hasonlóan) megtartotta az "oktatási czikkek" c. rovatát. A rovat a legkülönbözőbb, a tanórákon gyakorta előforduló problémákról, feladatokról írt elsősorban. Pl.: az írásbeli dolgozatok javításáról, a hitelemzési dolgozatokról, a névelők oktatásáról, a keresztény házi nevelésről, nyelvtani, számtani feladatok összeállításáról (Pl.: törtekkel való számolás, fejszámolás, időmérés stb...) (7)
A Tanügyi Füzetek hasonló cikkeket jelentetett meg, a módszertani közleményeken kívül a lap nagy hangsúlyt fektetett az ismeretterjesztő írások megjelentetésére. A lapot olvasó tanítók és érdeklődők olyan technikai vívmányokról is olvashattak, mint a villanyosság, a telegraph, vagy más érdekességekről, mint például az orgonaépítés. (8)
A Néptanoda c. lap is tartalmazott ugyan metodikai útmutatásokat, a főbb rovatai azonban a tanítóság életkörülményeiről, bér- és egyéb harcairól tudósítottak. (Ennek az oka az volt, hogy a lap mint a Pécsi Tanítóegylet lapja működött, és az egyleti tagok törekvései az újság hasábjain fogalmazódtak meg. (9) A lap indulásakor, 1867. decemberében már első vezércikkben kifejeződött ez a törekvés, mely szerint az újság "a nemzet napszámosainak" akart tért nyitni, "hogy politikai átalakulásukban társadalmi helyzetünk változtával, emberi s polgári-jogaikat érvényesíthessék, hogy így a nemzeti és társadalmi hivatását betölthesse." (10)
A lap fennállása alatt valóban ezen gondolat szellemében működött, és minden jelentősebb - tanítóságot érintő - kérdés setében véleményt nyilvánított. 1877-ben például, Dulánszky Nándor püspöki beiktatását kemény hangú vezércikkben kommentálták, felszólították ugyanis az új püspököt a felekezeti iskolák rendbehozatalára, a törvény által megkívánt színvonalat követelték a tanítók, iskolák, iskolaszékek esetében. A vezércikk siralmas képet festett a katolikus felekezethez tarozó iskolák általános helyzetéről, a "dohos, nedves, sötét pinczelyukak"-ról, melyeket tanszobáknak csúfoltak", (11) a plébánosokról, akik azt képzelik, hogy "a tanítók zsarnokai", a hiányzó tantermekről és tankönyvekről, az ésszerűtlenül művelt vallásoktatásról, a magyar nyelv tanításában tapasztalható hiányosságokról, a gyakran haszontalan tanítói tanácskozmányokról valamint a pécsi katholikus tanítóképezdéről, mely az újság szerint "... nem rendelkezik elegendő tanszerekkel, szakkönyvtárral; nincs önálló gyakorló iskolája, iskolakertje, s mi a fő, hiányzik benne a szakszerű felügyelet és vezetés s részben oly tanerők vannak alkalmazva, kiknek erre sem hivatásuk sem képességük." (12)
1878 őszén a lap határozottan fellépett a Boszniában katonai szolgálatot teljesítő 35-40 baranyai tanító hazatérése érdekében, mert - mint a lap írta -, "addig, míg nevelőink czivilisatió tisztben Boszniában működnek, saját földünkön honosul meg a boszniai kultura." (13)
A lapot főszerkesztője, Schenider István csak nagy anyagi áldozatok árán tudta fenntartani, mégis a korszak leghosszabb életű baranyai tanügyi lapja volt. 1907-ben, 40 évi működés után szűnt meg, "a pártolás hiánya miatt." (14)
A Pécsi Közlöny - már megjelenésétől, 1893-tól kezdve, de különösen 1900-tól - számos tanügyi témát tárgyalt cikkeiben. Valamennyi közoktatást érintő miniszteri intézkedést, törvényt vagy püspöki körlevelet kommentárral kísért, és minden írásával a katolikus szellemű oktatást, a felekezet szerepének növelését kívánta elérni a lap. "Mindenek felett az iskolát kell biztosítanunk az egyháznak; biztosítanunk a katholikus iskolák fennmaradását, azok fejlesztését, s ha lehetséges, színvonalát a más jellegű iskolák fölé emelni" (15) - írta a lap egyik 1907-es vezércikkében. Ennek a gondolatnak a szellemében javasolták tanítók házának a létrehozását (16); országos gyermekvédő liga felállítását a szegény sorsú vagy árva gyermekek érdekében (17); a tanfelügyelet reformját (18), az iskolatermek át alakítását, világítás és szemléltetés megoldását. (19)
1908-ban, az ingyenes népoktatás bevezetése kapcsán, szintén számos elgondolkodtató és figyelemfelkeltő cikk jelent meg e lap hasábjain is. (20)
Szintén a Pécsi Közlöny volt az a lap, mely a tanügyet - különösen a tanítók körülményeit - illetően gyakran humoros, anekdotikus formában közölt bizonyos információkat. Ez általában, a politikai hírek kommentálását illetően is elmondható e napilapról. Ezeknek az anekdotáknak az összegyűjtése és feldolgozása egy külön értekezés témája lehetne, itt most mindössze néhány jellemző írást emelek ki.
Az 1906-os tavaszi lapszámokban a tanítókkal alig foglalkoztak, csak azt emelték ki, mennyire sújtja őket is a kormány rossz működése. Már ezt megelőzően is több gúnyos írás jelent meg az akkori politikai vezetőkről. 1905-ben például az újságban az alábbi frappáns módon szerkesztett névsor jelent meg a kormány tagjairól:
FeilitZSch KrIstófy Vörös FejérvÁry LáNYi KOvácsevics LuKács (21)
Az 1906-os májusi választások előtt, hangulatkeltés céljából az alábbi gúnyos írás jelent meg a Pécsi Közlönyben: "Kormánybiztosi Kurzus: Elemi tantárgyak: Törvénytan, Csürés-csavarástan, Felfüggesztéstan, Népbolonditástan és népboldogitástan, Germanizálástan. Gyakorlati tantárgyak: Koszorúzástan, Testedzés (az ovációk elviselésére...), Maszkírozás, Arcbőr preparálás, Derékhajlás, Csuszás-mászás. Feltételek: 1. Törvény nem tudás 2. Német nyelv birása (a magyar nyelv nem tudása nem képez akadályt) 3. Megkivántatik, hogy a jelentkező feltétlenül hive legyen az összmonarchia és a militarizmus eszméjének. Olyanok, akiknek a törvénytiprás terén némi gyakorlatuk van, előnyben részesülnek" (22)
A választásokra készülődve a lap gyakran a tanító személyét középpontba állító adomákat közölt, hiszen a lakosság többsége tanítóját példaképének is tartotta. Az alábbi kis írás egyrészt a nemzetiségekkel való megbékélésre, másrészt a 48-as Kossuth párt követésére ad példát - a tanítók viselkedésén keresztül:
"Egy hegyháti faluban néhány 48-as érzelmü tanító beszélgetett, természetesen a választásról. Egyszer csak közéjük toppan egy pecsovics (jujj, de rosszul esett kiírni) tanitó, aki eladdig valósággal művészettel gyakorolta - természetesen saját hasznára - a köpönyeg forgatást.
- Barátaim - szólt, veletek tartok. Hiába, csak a Kossuth-párt az igazi.
A 48-as tanítók orrukat fintorgatták.
- Vegyük be a kompániába, - szóltam én -, hiszen ennyi becsületes magyar tanitó között egy pecsovics meg se kottyan." (23)
A választások kapcsán született a következő - a tanítóság állapotát jól tükröző - anekdota, melyet szintén 1906. áprilisában írtak:
"- Te, elhiszed, hogy Kossuth megadja a községi és felekezeti tanitóknak a féláru vasuti jegyet.
- Ezt már nem hiszem.
- Miért nem.
- Mert akkor a tanítók minden héten háromszor is felutaznának Budapestre zaklatni Apponyit, fizetés javitásért." (24)
Fentieken kívül a tanügyi- és napilapok a vizsgált korszakban kiemelkedően sokat foglalkoztak - az elemi iskolákat illetően - három kérdéskörrel. Az első az osztott és osztatlan tanítás - illetve ezzel kapcsolatosan a tanterv kérdése volt. A második probléma - 1879 után - a magyarosítás; a harmadik, nagy érdeklődést kiváltott kérdéskör pedig az iskolaállamosítási törekvések előrehaladása (és ennek megakadályozása) volt.
Az első problémával nemcsak a sajtó, de a tanitói tanácskozmányok és a pedagógiai pályázatok tételei is a századfordulón gyakran foglalkoztak. Országszerte, így Baranyában is, ekkor az osztatlan iskolák óriási aránya volt jellemző az osztottakkal szemben. Ez utóbbiak általában a városokban és nagyközségekben működtek, ahol a lakosság - így a diákság - száma magas volt, és így nemcsak igény, de anyagi háttér is volt az iskolák bővítéséhez, több tagból álló tantestület alkalmazásához (Pécsen, Siklóson, Mohácson, Nádasdon, Mágocson stb.).
Schultz Imre hosszas cikkben foglalkozott ezzel a kérdéssel, felvázolta az osztatlan iskolák tanítóinak kilátástalan helyzetét. Azt javasolta, hogy mivel az "osztatlan iskolában kevesebb lévén az egyes tantárgyakra fordítható idő, mint a több tanítós iskolában: világos, hogy az egytanítós iskolában egyszerűbb tantervre, kevesebb, rövidebb tankönyvre van szükség... Másnak kell lennie a tanmenetnek minden tantárgy kezelésében az osztatlan s megint másnak az osztott iskolákban." (25)
Deutsch Kálmán is csatlakozott kartársa vélekedéséhez, szerinte a vidéki tanító nem taníthat az egységes tanterv szerint, mert 30 év alatt (1860 óta) bebizonyosodott, hogy így nem lehet jó eredményeket elérni. Deutsch szerint ez volt minden rossz (az erkölcstelenség, a szocializmus és a kommunizmus) okozója. A "földmívelés" érdekében azt javasolta, hogy a leendő földművelőknek csak a legszükségesebb ismereteket kell megtanítani, úgymint a hittant, a Bibliát, az írás-olvasást, némi nyelvtant, történelmet és földrajzot, alapos számolás-beli jártasságot és mindenekelőtt gazdasági ismereteket. (26)
A sajtóban - talán legnagyobb - vihart kavart a magyarosítás kérdése a múlt század végén, erre azonban alább külön fejezetben térek ki.
A magyarosítás problémaköréhez hasonlóan nagy vihart kavart a korszak sajtójában az iskolaállamosítások kérdése, mely a magyarosítással is természetesen összefüggött. A cikkek egyrészt a felekezeti iskolákat próbálták megvédeni az államosító törekvésekkel szemben, másrészt éppen ellenkezőleg, az államosítás különböző előnyeit taglalták.
Az államosítási törekvések a XIX. század utolsó évtizedében és a XX. sz. első évtizedében voltak különösen erőteljesek. A felekezetek - és itt elsősorban kell kiemelnünk a római katolikusokat - Baranyában is minden lehetséges módon ellenálltak az állami politika törekvéseinek, és már 1893-ban mozgalmat hirdettek a tanügyi politika ellen, egyházmegyei összefogást szorgalmaztak. (27) Döbrössy 1895-ös írásában óva intette a kormányt az államosítások keresztülvitelétől. Egyrészt arra figyelmeztetett, mindez milyen óriási pénzáldozatba kerülne a kétes sikerhez képest, másrészt úgy látta, a békés fejlődés veszélybe kerül akkor, ha a felekezetek így az állammal szembekerülnek. "A katolikus iskolák és intézmények eddig is melegágyai voltak a tudományos haladásnak és európai civilizációnak. (...) A népek egyetemes történetének tanúsága szerint, a pozitív vallásos elvek, ezek letéteményese, az egyház képezi az állam talpkövét.
Ezek szerint minden államosítási kísérlet a tanügy terén, alapjaiban rendítené meg magát - az államot!" (28)
Más cikkek is a felekezeti - katolikus - oktatás ezredéves hagyományaira hivatkozva védték a római katolikus kisiskolákat az államosítástól. Egy másik érv a katolikus autonómiára tett kormány-ígéretre támaszkodva kérte az iskolák felekezeti jellegének megtartását, mert enélkül "... végzetes bonyodalmakra lehetne kilátásunk." (29) Egy következő gondolatmenet szerint az iskolák államosítása azért lenne káros, mert luxus, eredményt nem hozhat. (30) Az egyház jogai mellett emberi jogokra hivatkozva támadt egy 1896-os cikk az államosítás hirdetőire.
"Az iskolafenntartás jogát elkobozni csupán a szabadelvűségnek jutott eszébe, mely nehéz markát ráteszi mindenre, hogy a szabadság érzetét kiölje és az embert állami eszközzé lealacsonyítsa. Szerinte nem is lehet az emberi lénynek más hivatása és célja, mint adót fizetni, katonáskodni és a politikai hatalmat kézben tartó körnek szekerét tolni." (31)
Megint más érvelők a vallásos szellemű nevelést látták veszélyeztetve az államosítás által. (32) Több cikk foglalkozott a katolikus tanítóegyletek sorsával, melyek a katolikus hit megerősítését is szolgálták, emiatt szintén nem kerülték el a kormányzat figyelmét. (33)
A Pécsi Közlöny folyamatosan beszámolt azokról a történésekről, melyek Baranyában az iskolaállamosítással összefüggtek. 1898-ban például Kiskőszeg az elmúlt évi árvíz-csapásra hivatkozva kérte a Közigazgatási Bizottságtól állami iskola felállítását, mely illetékes szerv a kérvényt pártoló véleménnyel küldte tovább a minisztériumhoz. (34) 1898-ban a közoktatásügyi miniszter adatokat gyűjtetett - a járási főszolgabírák végezték el ezt a munkát - a községekről, az államosítások előmozdítása érdekében. Több - katolikus iskolával bíró - község nem foglalt állást egyértelműen az államosítás ellen, a cikkek szerint ennek oka abban állt, hogy így várták az oktatás színvonalának emelését, illetve a lakosságra jutó kiadások csökkenését (pl. Német-Palkonya, Jakabfalu, Torjánc, Petárda, Kássád és Uj-Bezdán). (35)
Emiatt figyelmeztetett a Pécsi Közlöny egyik munkatársa arra, hogy "Fölötte szükséges, hogy faluhelyeken, az értelmiség független képviselői a népet fölvilágosítsák a dolog mibenlétéről, mielőtt a községek magukat holmi igéretekkel lekötik. Figyelmeztessék a népet, hogy az állam mi, polgárok vagyunk s az adófizetők az iskolafentartás terheitől nem szabadulnak meg azzal, ha az (állam) veszi át az iskolát. (...) Másrészt rá kell mutatni, hogy a gyermeknevelés a szülőknek természetes joga, melynél az iskola segitségükre van; az pedig lehetetlen, hogy okos szülő gyermekeinek vallásos szellemben, istenfélelemben való neveléséért ne hozna meg minden lehető áldozatot. És ezt a nevelést a katolikus iskola adja meg, nem az állami..." (36)
Az államosítás mellett szólt az a közgyűlés, melyet a Baranyamegyei Tanítótestület tartott a népiskolai törvény kihirdetésének 30. évfordulóján, és melyre a Pécsi Közlöny munkatársait is meghívták. A gyűlés fő témája a törvény megváltoztatását célzó javaslatok megvitatása volt. Javasolták az iskola-kötelezettség 7-14 éves korig való kiterjesztését, az ismétlőiskola 14 és 16. év közt tartandó 2 éves tanfolyamát, valamint az iskolák lehetőség szerinti államosítását, kizárólagos állami tanítóképzést, ugyanakkor emellett azt, hogy az iskola különböző jellege, úgymint "közös", "felekezeti" és "állami" szűnjék meg, és minden népiskola "nemzeti népiskola" elnevezést nyerjen. (37) Amint ez a cikk megjelent, néhány napon belül az újság vezércikkben foglalkozott ismét az államosítás elleni harccal. "Ha a katolikus társadalom jólrendezett csatasorba nem áll, egy-két évtized múlva katolikus iskolák már csak (voltak). Mert hát majd lesz pénz nemcsak a választásokra, hanem az iskolákra is - persze a mi pénzünk..." (38) olvasható a cikkben, és ez utóbbi mondat felhangosította a választások tisztátalanságával kapcsolatos mendemondákat. Az újság ugyanezen számában külön is foglalkozott a fent említett közgyűléssel, ahol Schmidt Boldizsár pécs-bányatelepi igazgató volt a téma referense. Független tanítót (nyolc középiskolai osztállyal és két év egyetemi kurzussal kiképezve) és államosított iskolákat kívánt. (39) Az újság válasza szerint a "függetlenség" 27000 népiskolai tanítót tenne "akaratlan eszközzé a mindenkori kormány kezében", a tanítói képzési szint emelésével kapcsolatban pedig azt írták, hogy "tudós prelekciókra népiskolákban bizony szükség nincs, de meg sem értenék azok az apró gyerekek; a népiskolai tantervhez nem kell doktorátus." (40)
Ez a közgyűlés még további vitákat és reagálásokat is kiváltott, az újságok többször is visszatértek a testület határozataira. A legtöbb cikkíró, aki a katolikus iskolák fennmaradása mellett érvelt, megpróbálkozott felkutatni annak okát, hogy a tanitók - és községek - egy része, mely rész a századvégre növekedett, miért az államosítás mellett foglalt állást. Többen vélték közülük úgy, hogy ennek oka az, hogy a tanítók az államosítás segítségével akarnak megszabadulni a községi iskolaszékek befolyása alól. (41) Uray Atala baáni esperes elnök egy tanítói tanácskozmányon szintén azt fejtegette, hogy a tanítók azért vannak gyakran az államosítás mellett, mert azt saját személyükre nézve előnyösebbnek vélik. (42)
Döbrössy is választ fogalmazott a közgyűlés állásfoglalására, szükségtelennek vélte a tanítóképzés államosítását, és rámutatott a katolikus kisiskolák nagyarányú fejlődésére, sőt virágzására. (43)
A sajtó külföldi példákat is idézett a katolikus iskolák védelmében (ugyanakkor arra is többen külföldi példákat soroltak, hogy milyen fontos az államosítás...)
A Pécsi Közlöny hasábjain M. L. a franciák hitért hozott áldozatairól szólt, kiemelte, hogy e nép nemcsak az istennélküli iskolák terheit viseli a vállán, de emellett, saját pénzén, katolikus intézeteket is állít, melyre a magyar hivőket is buzdította a cikk szerzője. (44)
Kórody Miklós képezdei tanár 1906-ban a III. egyetemes tanítógyűlésen kifejtette, hogy miféle hátrányokkal járnak az államosítási törekvések a magyar népoktatásügyre. (45) A miniszter 1900. évi jelentése szerint a századfordulón egy állami iskola 3899 K-ba, egy felekezeti pedig 1463 K-ba került. Kórody szerint főleg azért, mert a felekezeti iskolákat kormányzó és vezető szervezet díjtalanul működött, valamint a felekezeti tanítóság fizetése is jóval alacsonyabb az állami iskolákban alkalmazott kortársaikénál. "25 ezer nem állami tanító az államosítás utópiája miatt 40 esztendő óta nyomorog, éhezik, fázik, sinylődik, kér, könyörög s testi és lelki erejét a megélhetés gondjaiban emészti fel." - írta Kórody. (46) A római katolikus tanítók II. egyetemes gyűlésén emlékiratot is megfogalmaztak a jelenlevők, melyet a törvényhozás embereinek megküldtek, ebben elsősorban a felekezeti és községi tanítók helyzetének és fizetésének rendezésével kapcsolatos javaslataikat foglalták össze. (47)
Természetesen nem volt véletlen, hogy a sajtó illetve a különféle szintű tanítói tanácskozások éppen a múlt század utolsó éveiben illetve 1906-ban és 1907-ben foglalkoztak sokat az iskolaállamosítás kérdésével. 1898 és 1906 volt ugyanis a két határkő ebben a vonatkozásban. 1898-ban iratták össze Baranyában is azokat a községeket, ahol a magyarosítás érdekében szükséges lett volna az államosítás, a főispán által összeírt 127 község esetében azonban meglehetősen irreális volt az a vágy, hogy ezen községek iskoláit államosítani lehet, erre a kormányzatnak sem pénze sem egyéb eszközei nem voltak, és a falvak által tett nyilatkozatok sem tanúskodtak szilárd elhatározásokról.
Szita László kutatásai szerint (48) a kormányzat csak az országos tájékozódás miatt kért adatokat a községekről. Az állami népiskolák 1898-99-ben a minisztériumi döntések ellenére sem valósultak meg.
1906-ban érkezett az államosítási akció újabb szakaszához, amint ez a baranyai sajtó ismét fellángoló vitái alapján is leolvasható.
Vizsgált korszakunk utolsó évtizedére vonatkozóan - az általános sajtó írásain kívül - egyetlen tanügyi lap, az 1910. jan. 15-étől megjelent Katolikus Iskola szolgáltat adalékokat. Ez a lap a Pécsegyházmegyei Római Katolikus Tanitóegylet lapja volt, ebből következik, hogy havonta megjelenő számaiban elsősorban az egyházmegye egyleti életéről számolt be, gondos részletességgel felsorolva valamennyi közgyűlés napirendi pontjait, főbb tartalmát. Rendszeresen közölt értekezéseket tanítók tollából, elsősorban a tanítóság helyzetére és a katolikus szellemű nevelésre vonatkozóan.
A lap 2. számában írta Nagy Béla, hogy "Minden bűn oka a vallástalanság. Aki vallásos, erkölcsös, az csak jót cselekszik. (...) Használják fel tehát a tanitók a nap minden óráját a vallásos nevelésre, mert e nélkül nem élhetünk." (49)
Ez visszatérő téma volt az újságban, 1910-ben tudósítottak az 1909. nov. 4-i pécsi esperes kerületi tanítógyűléséről, ahol szintén ezt tárgyalták, de 1911. febr. 15, márc 15-ös számokban is erről közöltek cikksorozatot "Lehetséges-e a népiskolában igazi nevelés vallásoktatás nélkül?" (50) - 1912-13-ban is folytatódott ezen gondolatkör kibontása. (51)
A tanítók rossz életkörülményei, ezek javításának lehetőségei kerültek még gyakori és részletes megvitatásra az újság hasábjain - csakúgy, mint az egyleti gyűléseken.
"Vajjon kinek az érdeke az iskola létele, az országé vagy a tanítóé? Nem elég csak az iskolákat államköltségen felszereltetni, de a tanítónak is biztos megélhetést kell nyujtani, mert ez is a népnevelési ügyhöz tartozik" - szögezte le a lap vezércikke 1911-ben - korszakunkban sokadszor - a katolikus tanítóság véleményét. (52)
A lap évente részletes lebontásban közölte az egylet költségvetési adatait, a tanítónők helyzetét a lelki-gyakorlatok és tanítói önképző- továbbképző tanfolyamok helyét, idejét, mint azt a fentiekben - a megfelelő helyen - kifejtettem.
XVIII. MAGYAROSÍTÁS BARANYÁBAN
A tanterv és az államosítások kérdésénél jóval hevesebb vitát váltott ki a magyarosítás kérdése a múlt század végétől kezdve Baranyában, és természetesen nemcsak a sajtó hasábjain. Baranya - lévén soknemzetiségű vármegye - valamennyi tanulójával és tanítójával az országosan keltett "magyarosítási hullámok" színtere volt. Az 1879. évi XVIII. tc. végrehajtása - a nem magyar nyelvű népesség körében - nagymértékben a tanítón múlott. Ezért utasították rögtön a törvény megjelentetése után a tanfelügyelőket arra, hogy felmérjék tankerületükben azokat az iskolákat, ahol a tanítási nyelv részben vagy egészen nem magyar, és összeírják azokat a tanítókat, akik nem vagy csak valamelyest tudnak magyarul. (1)
1893-ban Salamon József tanfelügyelő a Közigazgatási Bizottsághoz intézett jelentésében azt írta, hogy "... a magyar nyelv-tanítás tekintetében tapasztalt bajok orvosoltassanak... (a Közigazgatási Bizottság) állapítsa meg, hogy ... melyik magyarul nem tudó tanító alkalmazása tekintendő semmisnek s érvénytelennek." (2)
Ugyanebben az évben íródott püspöki körlevél elismerően szólt a tanítók magyarosításban elért eredményeiről, ugyanakkor kitért a királyi tanfelügyelő által is jelzett problémákra, és utasította a lelkészeket és a kerületi tanfelügyelőket, hogy "a hol kell erélyesebb fellépéssel, de sőt netáni mulasztások esetében a kötelességmulasztóknak az egyházmegyei tanfelügyelőségnél való feljelentésével e fontos ügy előbbre vitelét biztosítani törekedjenek." (3)
Szita László több munkájában megállapította, hogy "a magyarosítás elsősorban nyelvi magyarosítás (nem jelentkeztek más brutális formái) volt." (4) Baranyában. Kutatásaim alapján úgy látszik, sok esetben még ez a nyelvi magyarosítás sem következett be, mert a nemzetiségi falvak lakosai saját nyelvüket használták, és iskoláikban is - legalábbis ami a r. k. elemi iskolákat illeti - anyanyelvükön tanultak, a magyar nyelv - a törvény szerint - pusztán egy tantárgy volt. A nemzetiségi kisdiákok - és szüleik - nyelvtudása, nyelvhasználata nagyban függött a tanító buzgalmától, tanítási módszereitől és nyelvismeretétől. Ezen kívül azon is múlott, milyen típusú településen élt a lakosság, a kutatások szerint a kis falvakban élt a nemzetiség legerőteljesebben és legtovább nyelvében, míg a városokban és nagyközségekben a nyelvi magyarosodás hamarabb, gyorsabb ütemben következett be. (5)
A tanügyi sajtó 1879-től kezdve egészen a XX. század elejéig mindig jelentős teret szentelt a magyarosításban eredményeket produkált tanítók bemutatásának. Az erről szóló híradások gyakorta inkább propagandisztikus célokat szolgáltak, semmint igazi híreket közvetítettek, legalábbis sok cikk visszhangja, a reá írott "ellencikk" erre enged következtetni. A Néptanoda például 1879-ben tudósított Kerner János, kéméndi tanítóról, "ki már rég időtől feladatául tűzte ki a magyarosítást és fáradozása nagy sikerre vezetett: a sváb gyermekek magyarul beszélnek, tőlük a szülők is eltanulták s most már az egész falu tud magyarul s - felejti a németet -" (6) szólt a lelkesítő hír, de hamarosan cáfolatát is közölték, azaz azt, hogy a tanító ugyan fáradozik Kéménden, de az idézett cikk második feléből egy szó sem igaz. (7)
Szintén a Néptanodában jelent meg Salamon József átirata, a VKM törvénykezésének helyi megvalósítását illetően, mely szerint - mivel 1879/80-as tanévtől olyan tanító, aki a magyar nyelvet oltatási szinten nem beszélte, nem volt alkalmazható az iskoláknál, csak akkor, ha magyarul tudó tanító nem jelentkezett, és 1883-tól még ebben az esetben sem - Salamon József kérte az iskolákat, hogy a pályázatokra jelentkező tanítók névsorát és képességét tanusító okmányokat a királyi tanfelügyelői hivatalhoz "betekintésre" küldjék meg. (8)
A törvény rendelkezései ellenére országosan problémát jelentett a magyar nyelvű tanítók alkalmazása, hiszen minden intézkedés és vizsgálat ellenére számos, magyarul nem vagy csak alig beszélő tanító maradt állásában, újabb jelentkezők híján. Áthidaló lépésként szerveztek a századvégen magyar nyelvi kurzust ezeknek a tanítóknak a felkészítésére, hiszen elbocsátásuk nem hozhatott végleges megoldást, mivel személyüket legtöbbször nem lehetett pótolni. Az újságok híradásai szerint ezek a tanfolyamok sem népszerűek, sem túl eredményesek nem voltak, hiszen egyrészt illúzió volt az az elképzelés, hogy 6-8 hét alatt felnőtt embereket megtanítsanak egy - számukra részben idegen - nyelvre, másrészt ezek a kurzusok az iskolafenntartó (község, hitközség v. egyéb) számára anyagi megterhelést is jelentettek, miért a tanító utazási költségeit köteles volt megtéríteni vagy ingyen fuvarról gondoskodni. (9) 1894-ben az országban 10 helyen szerveztek magyar nyelvi kurzust, a baranyai tanítókat Csurgóra osztották be, és a részt vevő tanítók 70 krajcár napidíjat kaptak az államtól, július 9. és aug 25. között, a jelentkezés önkéntes alapon történt. (10)
A baranyai sajtó magyarosítással kapcsolatos cikkei elsősorban a nyelvi magyarosítás problémáival foglalkoztak, mivel ebben a megyében (is) ez látszott elsődleges problémának. Schmidt tollából 1899-ben volt olvasható az a vélemény, mellyel akkor Baranya-szerte sokan egyetértettek: "... privát nézetem az, hogy tisztán idegenajku iskolában a nyelvben való magyarosítást erőszakolni, helytelen dolog. Ilyen iskolában meg kellene elégedni azzal, ha a gyermeket főleg szívben tesszük magyarrá." (11)
Más szerzők tollából - mintegy feleletként - ugyanakkor olvasható volt annak az alátámasztása, miért szükséges feltétlenül, valamennyi nemzetiségű kisdiák számára a magyar nyelv elsajátítása. A legtöbb cikk írója úgy vélte, ennek haszna akkor válik majd érzékelhetővé, ha mindenki, aki Magyarországon él, képessé válik gondolatait környezetével magyar nyelven közölni, valamint helyesen ír és olvas magyarul. (12)
Több esetben ismételték a cikkek szerzői, hogy a magyar nyelvű tanítás, a heti óraszámok felének magyar nyelvű írásra, olvasásra fordítása a felekezeti iskolákban is elrendelendő, hiszen, mint többször írták, a "kitűzött cél az összes nem magyar tannyelvű, tehát a hitfelekezeti iskolákra nézve is kötelező, mert a törvény által megkívánt taneredmény minden jellegű iskolára nézve csak ugyanaz lehet." (13)
Egyes vélemények szerint a magyarosodást az 1868: XXXVIII. tc. 18. paragrafusa gátolta, hiszen ennek értelmében valamennyi hitfelekezet állíthatott és tarthatott fenn tanítóképzőt, akár román, akár német stb. nyelvvel. "Az idézett kiköt ugyan sok föltételt, de a legfontosabbat, a magyar szellemben való nevelést nem. (...) - Ez oly hiba, melyet semmi rendelet nem tehet jóvá, csak a törvény reviziója magyar, hazafias szellemben." (14)
Mások éppen a képzés alsóbb fokán javasoltak változtatást, azaz magyar nyelvű óvodák felállítását vélték szükségesnek; illetve jól felszerelt iskolákat, a célnak megfelelő olvasókönyvek alkalmazását a tanítás során (pl: megegyező tartalmú német és magyar nyelvű könyveket), szemléltetőeszközök és képek használatát, hogy a magyar nyelvű fogalomalkotás fejlődjön valamint a magyar nyelven történő imádkozást és egyházi énekeket javasoltak a tanítók. (15)
Az újságok cikkeiben leírtak kissé sötétebb képet festettek a magyarosítás helyzetéről, eredményeiről, mint az egyházmegyei tanfelügyelőséghez - a tankerületekből befutó jelentések. Ennek oka valószínűleg az volt, hogy minden esperes próbált saját kerületének iskoláiról jó benyomást kelteni, általában csak néhány szóval jellemezték egy-egy tanító működését, és a nyelvi magyarosítás eredményeiről is csak röviden szóltak, gyakran a pozitívumokat kiemelve. (24. és 13. szöveges melléklet)
Országos átlagot figyelembe véve különösen a görög katolikus (470) és görög keleti (500) felekezethez tartozó iskoláknál volt sikertelen a magyarosítás, de a probléma élő volt a római katolikus iskolák esetében is (269 iskolában). Az országos kimutatások szerint az 1596 tanító közül, akik magyarul nem tudtak, 241 volta a római katolikus. (16)
A magyarosítás kérdése szorosan összefüggött az iskolák államosításának fentebb kifejtett problémájával, illetve az iskolaépítkezések kérdésével. A katolikus tanhatóságok saját iskoláikban biztosítottnak vélték a magyar nyelv megtanítását bármilyen anyanyelvű kisdiák számára, ugyanakkor a hitoktatást - akár anyanyelven is - biztosították. Több irat tanúskodik arról az aggodalomról, mely az államosítások kérdését érintette, és a plébános gyakran éppen a katolikus iskola magyarosításában elért eredményeivel érvelt a felekezeti iskola fenntartása mellett.
1903-ban például a gödrei plébános levélben fordult a kerületi espereshez, melyben kifejtette, hogy a gödrei iskolában időszerű 2. tantermet felállítani, ugyanis ha ez nem történik meg, akkor a kiskereszturiak állami iskolát emeltetnek, mert gyermekeiket nem hajlandóak továbbra is a túlzsúfolt gödrei iskolába járatni. (17)
A plébános szerint ez nagy hiba lenne, "a gödrei iskolában ugyanis nemcsak a tannyelv tisztán magyar, nemcsak magyarul imádkoznak és énekelnek köznapokon, kis misék alatt, hanem rendesen 20-25 magyar anyanyelvü gyermek is látogatja, kikkel akarva- nem akarva kénytelenek magyarul társalogni, ellenben ha Kiskeresztúron állami iskola létesül, ezt kivétel nélkül német anyanyelvü gyermekek látogatván az iskolában ugyan magyarul tanulhatnak, de az iskolán kivül magyar szót csak akkor fognak hallani, ha nagy ritkán valamely vasár- vagy ünnepnapon a gödrei templomba jönnek." (18)
Az iskolák tanítási nyelvéről a schematismusok bizonyos években kimutatásokat közöltek. Az 1880-as években ezek szerint a magyar tannyelvű katolikus iskolák száma 71-76 között mozgott, a magyar-német vegyes tannyelvű iskolák száma 60-ról 84-re emelkedett, ezzel párhuzamosan a német tannyelvű iskolák száma 46-ról 23-ra apadt. Valamelyest növekedett a magyar- horvát és a magyar-német-horvát tanítási nyelvű iskolák száma, a horvát tannyelvűeké viszont csökkent. 1900-ban 113 magyar, 99 magyar-német és 12 magyar-horvát tannyelvű katolikus iskola volt Baranyában, és mindössze 4 kisiskolánál nem tüntették fel a magyar nyelvet (26. táblázat) A királyi tanfelügyelő éves jelentései is tartalmaztak adatokat a megye kisiskoláinak tanítási nyelvére vonatkozóan, melyek alapján ugyanez a tendencia figyelhető meg, de ezek a jelentések nem szóltak külön a katolikus elemi iskolák nyelvhasználatáról.
XIX. A KATOLIKUS ELEMI ISKOLÁK HELYZETE AZ I. VILÁGHÁBORÚ ALATT (1914-1918)
Az első világháború éveinek történetét, országos és megyei vonatkozásait számos munkában feldolgozták már. Bőséges számú és értékes könyv segítéségével bepillantást nyerhetünk a háborús évek politikatörténetébe, gazdaságtörténetébe, társadalmi vetületeit is tanulmányozhatjuk, olvashatunk visszaemlékezéseket egykori katonák tollából. Van valami azonban, amit hiányolok a négy és fél év eseményeinek tárgyalása során, ez pedig nem más, mint annak a részletesebb, alaposabb feltárása, hogyan is éltek az emberek "itthon", mennyiben változtatta meg mindennapjaikat a háború.
Különösen hiányosnak érzem a világháború hatásainak vizsgálatát az oktatásügyre vonatkozóan, pedig az események neveléstörténeti szálainak feltárása is fontos és szükséges a hiteles történelmi kép kialakításához. A történeti Baranya falvainak és városainak esetében is jórészt hiányzik az I. világháború hatásainak bemutatása az elemi iskolákra vonatkozóan, bár számos községmonográfia tárgyalja ezt a témát, mindezt csak néhány mondat erejéig teszi.
Ebben a fejezetben megpróbálkozom annak bemutatásával, hogy milyen volt a baranyai katolikus elemi iskolák helyzete az I. világháború idején.
1. AZ 1914-ES ÉV
A trónörökös pár meggyilkolásának híre 1914. június 28-án a déli órákban érkezett Pécsre. (1) Az újságok hétfői, rendkívüli kiadásban számoltak be az eseményről és a gyásszal kapcsolatos megyei és pécsi intézkedésekről. (2) A Dunántúl című napilap egyik fontos célja volt rendszeresen beszámolni a megyében működő katolikus iskolák helyzetéről, lévén a lap katolikus szellemű újság. Éppen ezért, július 2-án a merénylet leírását a lap olyan vezércikkben közölte, amelyben a szerző, Falussy György a gyilkosságot összefüggésbe hozta az iskolaállamosítási törekvésekkel, a hitoktatás háttérbe szorításával. Méltatta Ferenc Ferdinánd példás katolikus életvezetését és szembeállította ezzel Gavrilo Princip sorsát, "... ki nem tanult hittant, inkább a Boszna partjára járt lövöldözni...". "Ott a szarajevoi diák a koronatanunk, hogy inkább robbantsuk fel az összes iskolákat, semmint a vallást kiszorítsuk a falai közül." (3)
Amikor 1914 júliusának első két hetében így és egyéb módon kommentálták az eseményeket, a háborúról még nem esett szó az újságban. Július 11-e után az események kezdtek más fordulatot venni, a sajtó napról napra részletezte a nagyhatalmak állásfoglalását, illetve a Monarchia lépéseit. Nyomon követte a háború kitörésének és az első hadműveleteknek a történéseit, iskola ügyről 1914 szeptemberéig nem esett szó, lévén szünidő. 1914 őszétől, a tanévkezdéstől megsokasodtak a kisiskolákról szóló híradások, és a levéltár tanfelügyelői iratai között is számos található, mely a változásokat tükrözi, melyeket a hadi események okoztak.
Az 1914-es évben - a schematismus adatai szerint - Baranyában 248 katolikus elemi iskola volt, és 4 iskola felállítása volt folyamatban. A katolikus kisiskolákban összesen 310 tanító - ebből 68 volt a nő - tanított 24434 mindennapi tankötelest és 8780 ismétlő iskolást. (4)
A háború megindulása tehát igen nagyszámú tanítót, tanulót illetve iskolát érintett. Az 1914-es szeptemberi évkezdés sok baranyai kisiskolát talált nagyon nehéz helyzetben. A tanítók jelentős része bevonult, elsősorban a szerbiai hadszíntéren teljesítettek szolgálatot, ahogyan látható az esperes-kerületek jelentéseiből. Tanító nélkül maradt többek között az alábbi falvak iskolája: Kisherend, Peterd, (5) Hird, Nagypal, (6) Vékény, (7) Kiskeresztúr, Gödreszentmárton, Meződ, (8) Gyürüfű, (9) stb. A tanítók helyettesítésének megoldása, a rendes tanévkezdés mindenütt óriási terheket rótt az egyházközségekre. Az 1914-es év rossz termése illetve a hadi állapotok miatt - a legtöbb családból hiányzott a családfő - nem volt pénz helyettes tanító alkalmazására. Az ócsárdi iskolaszék például a következő levélben számolt be a főtanfelügyelőnek a község terheiről: "Helyettest szívesen alkalmazna az iskolaszék, de az akadály nagy. Ugyanis: 1. I., II. osztályú gyermek alig lenne 10. Ezen 10 gyermek miatt az egész hitközséget megterhelni az iskolaszék nem tartja méltányosnak. 2. A helyettesnek élelmezését senki sem vállalhatja el, mivel az egész község földművelőkből áll, kiknél rendes főzés nincs, többnyire csak este főznek meleg ételt. (...) 3. Az egész községre rendkívül súlyosan nehezedik a háború okozta munkaerőhiány, a gabonatermés rossz volt, a szőlőtermés a megmunkálására fordított költséget sem fedezi, a legnagyobb megeröltetésökbe kerül a híveknek, hogy rendes kiadásaikat, fizetési kötelezettségeiket tudják fizetni, így helyettes tanító fizetésére képtelenek." (10) Többek között a málomi iskolaszék is hasonló gondokról írt, hivatkoztak a község adósságaira, a hadbavonultakra és a falu 12 sebesültjére és 1 halottjára, amikor a főtanfelügyelő felszólította őket a tanítás újraindítására. (11)
Aki önként vonult be, annak fizetéséből 800 koronát helyettesítésre fordítottak, ez havi 66 K 66 fillér volt. Az elemi iskolai oktatás megindítása - minden nehézség ellenére - a háború többi évét tekintve 1914-ben aránylag jól sikerült. A kisgyermekek tanítását a következő módon próbálták megoldani:
1) Nyugdíjas tanítókat hívtak vissza az iskolába. Pl.: Mecsekpölöskén Fischer Adolf helyettesített, Abaligeten és Godisán is hasonló módon oldották meg az oktatást. (12)
2) A megfogyatkozott számú tanítóság körében arányosan elosztották az osztályokat, ezt nagyobb iskoláknál alkalmazták, elsősorban a városokban, de néhány községben is, pl.: Németbólyban a gyermekek tanítását itt 1914 szeptemberétől 6 helyett 4 tanító végezte. (13) Siklóson 4 tanító 1-1 vegyes osztályt vezetett, átlag 90 tanulóval. (14)
3) Váltakozó tanítással is próbálkoztak úrrá lenni a helyzeten, pl.: Szászváron, (15) Szentlászlón. (16)
4) Számos községben a plébános vállalta el a katolikus kisdiákok tanítását, pl. Tékesen a kisvaszari plébános oktatott. (17)
5) Gyakori megoldás volt, hogy a szomszéd falu iskolájába járatták a gyerekeket iskolába.
6) Ritkábban más felekezet iskolájába, pl. "Borjádon a hét tanköteles az ottani lutheránus iskolában tanulta a profán tárgyakat..." (18) Nagypallról is néhány gyermek (4-5) református iskolába járt, aggódott is emiatt az iskolaszék és a következő szavakkal írtak a tanfelügyelőnek: "... (a ref. iskolában) azonban a lelkész tanít, akinek nevelése élete folytán nem lehet hasznos a gyermekekre." (19)
7) Néhány községben az iskolaszék azzal próbálkozott, hogy a hadbavonult tanító nejét megnyerje az oktatásügynek, és az iskolai teendők ellátására bírja, ezt a módot azonban a főtanfelügyelő szigorúan megtiltotta, a kisbudméri jelentésre például ezt válaszolta az esperesnek: "A kisbudméri iskolaszék abbeli jelentését, hogy az I-III. osztályokat a tanító felesége fogja tanítani, szintén nem vehetem tudomásul, mert azt megengedem, hogy a II-III. osztályosokat valami kezdetleges módon az olvasás, írás és számolásban gyakoroltathatná, de az I. osztályosoknál olyan egyén, aki az írás-olvasás tanítását módszeresen nem ismeri, csak ronthat." (20)
8) Mellőzték az ismétlő osztályok foglalkoztatását számos iskolában, például Lánycsókon, (21) Siklóson. (22)
Az 1914/15-ös tanév indulásakor csak kevés faluban fordult elő olyan eset, hogy a gyermekek betakarítással kapcsolatos ténykedései (kukoricatörés, szüret) miatt eltolták a tanévkezdést. Erre a háború további éveiben számos példa akadt, ugyanúgy a tanév végén esedékes vizsgálatok előrehozatalára is.
Szintén csak a községek egészen kis hányadánál találkozhatunk azzal a problémával, amely később súlyos megindulásakor ugyan Baranyában is igénybe vettek néhány iskolaépületet katonai célokra (csapatok beszállásolása, kórház létesítése miatt), de ez még nem volt olyan mértékű, mint később. Sásdon már ekkor lefoglalták az iskola két tantermét, ahol tartalékkórházat létesítettek, a tanítás emiatt a község régi tanácstermében folytatódott, (23) Jankovich Béla kultuszminiszter augusztusban kiadott körrendeletének 2. pontja értelmében. (24)
Az új tanév kezdésével kapcsolatos cikkeket a helyi és az országos sajtó is közölt, gyakoriak voltak - és a háború során mindvégig azok is maradtak - a tanítók tollából származó, gyakran lírai hangvételű hazaszeretettől áthatott cikkek. Idézzünk most egy ilyenből:
"Nekünk mindenféle rendű tanítóknak, különösen megnehezedett a feladatunk. S ennek teljesítése nem csak akkor kezdődik meg újra, amikor iskolánk ajtaján nem katonák, hanem megint tanítványaink tódulnak be. Nem szabad azt hinnünk, hogy ebben a lelkesedéssel is, kétséggel is teljes időben felesleges és meddő a neveléssel törődjünk. (...) ... addig is, míg tanító-székünkbe újra felülhetünk, igen nagy nevelő hivatás vár ránk. (...) Most módunk van arra, hogy erősítsük és tisztúltabbá tegyük a gyermek értékéről való felfogást, fokozzuk a különböző társadalmi osztályok között a kölcsönös érdeklődést és megbecsülést, a bizalmat magunk és általunk a tanult emberek iránt, ami a népünkben oly kismértékű. (...)" (25)
Az ilyen és ehhez hasonló lelkesítő, hazafias cikkekre nagy szükség volt, hiszen már az 1914-es év végére látszott: a háború hosszadalmas lesz, a várt gyors győzelmek elmaradtak. Baranyában a vármegye Hivatalos Lapja szerint a háború első öt hónapjában 8500 család részesült hadisegélyben, (26) ami már önmagában is mutatja az akkori nehéz helyzetet, különösen, ha tekintetbe vesszük azokat az anyagokat, melyek a segély-folyósítások késéséről, elmaradásáról tudósítanak. (27)
2. A KISISKOLÁK 1915-1918 KÖZÖTTI HELYZETE
A baranyai falvakban a megfelelő szintű oktatás biztosítása a hónapok múlásával egyre nehezebbé vált. A korabeli dokumentumok tanúsága szerint ennek egyik oka - a tanítók hadbavonulásán és az iskolák helyenkénti lefoglalásán kívül - a lakosság gyors mértékű elszegényedése, mely nem csupán helyettes alkalmazását tette lehetetlenné, mint fentebb említettük, de jelentősen csökkentette az iskolák költségvetését is. Az iskolaszéki ülések jegyzőkönyvei "mentegették" a családokat, 1915-től gyakori volt, hogy az iskola bezárt, a tanítási idő rövidítését kérték.
Az iskolák külső és belső állapota egyaránt megsínylette az ínséges időket. A főtanfelügyelő gyakorta kényszerült sürgős intézkedésekre a községi iskolákkal kapcsolatosan, utasításainak végrehajtása azonban sokszor évekig késlekedett, amin a háború okozta gondok miatt nem lehet csodálkozni.
A megyefai (ma Bükkösd) katolikus kisiskola épületének hiányairól például 1915 márciusában így számolt be az alispán, Zichy Gyula püspöknek (aki a levelet továbbküldte a tanfelügyelőnek): "Azonnal foganatosítandó javítási munkálatok: az istálló, fészerek, kapu, rozoga, düledező. Tatarozandó az árnyékszék - elégtelen, rongált, piszkos, - bővítendő, rendbehozandó. A kerítések korhadtak, rongáltak, hiányosak. (...) A vacatio folyamán a főépület tatarozandó s a tanterem és lakás folyosó (tornác:) sűlyedő padlója fölszedendő és a helyiségek ujra padlózandók, illetve téglával kirakandók. Az iskola fölszereléséből hiányzik: Magyarország térképe, a meglevő ugyanis használhatatlanúl rongyos, nemlétezőnek tekintendő." (28)
Ezzel az 1915-ben kelt levéllel kapcsolatosan a tanfelügyelő még 1918. május 8-án írt levelében is úgy számolt be, hogy a háborús helyzet miatt megfelelően intézkedni nem tud, Felvér Ferenc plébános, iskolai gondnok csak néhány apróbb munkát tudott elvégezni Megyefán.
Nagymányokon például a régi, rozoga padok kicserélése ügyében próbált meg eljárni a tanfelügyelő, hasonlóan kevés sikerrel, hiszen mindez itt is együttjárt a költségvetési szükségletek emelkedésével, (29) aminek viszont nem volt meg itt sem a fedezete. A háború másfajta problémákat is okozott, pl.: Szabolcs-bányatelepen "visszatérő panasz... a délutáni tanításhoz szükséges petróleum nehézkes kiutalása." (30)
A világháború évei alatt az oktatás rendes menetét nemcsak a pénzhiány, tanítóhiány akasztotta meg, hanem jelentős mértékben közrejátszott az elemi iskolások részvétele a mezőgazdasági munkában. Már 1915-től kezdve rövidült az oktatási idő, a májusi hónap már a földeken találta az iskolások jórészét, és gyakran októberig vettek részt a különböző munkálatokban. A tanév kezdése - és gyakran befejezése is - nem volt mindig pontosan előírva, azt az iskolavezetésre bízta a minisztérium. Ez gyakorta visszatetszést keltett a szülők körében, hiszen visszaélésekre is lehetőséget adott. Az országos és a megyei sajtó lapjai is bőségesen tartalmaznak információt erre és a gyermekmunkára vonatkozóan. A Dunántúl című lap 1916. augusztus 31-i vezércikke például keserű gúnnyal írt arról, hogyan kurtította meg a miniszter a tanévet, amely rendelkezés következményeképpen "... jönnek a panaszok, hogy az egyik intézet rendesen, a másik két héttel később, a harmadik valamivel előbb vagy még néhány nappal később kezdi meg a tanítást..." (31)
A miniszteri határozatlanságot egy anekdotával is kifigurázta a korabeli lap:
"Kisdiák: Apám, csak szeptember 15-én kezdődik az iskola
Apa: Honnan tudod?
Kisdiák: Itt az újság, a miniszter "elrendelte".
Az apa olvassa a rendeletet, fejét csóválja, mintha nem értené egészen s így szól magában:
- Fiam, mért nem bízta a miniszter terád ennek a rendeletnek a megfogalmazását?" (32)
A gyermekek munkájával a "Világháború Heti Postája" című, 1914. dec. 6-tól Pécsett megjelenő hetilap is foglalkozott, egyik 1915-ös számában. A cikk szerzője, az akkori királyi tanfelügyelő, Ember János elismerően szólt a 10. életévüket betöltött gyerekek szerepvállalásáról, és cikkében megnyugtatni igyekezett azokat a kétkedőket, akik a szántást, gépkaszálást, igás állatok vezetését, kapálást, gyűjtést, gyomlálást és rovarirtást a gyermekek fejlődésére nézve károsnak tartották. A munkálatok erkölcsi és testi nevelő hatásáról írt, bár nem tagadta azt, hogy mindez az iskolai munkát hátráltatja, de szerinte "csak a betűt fogja kissé szűkebb korlátok közé szorítani (iskolai tanév rövidülése). Ellenérték fejében felnyitja az élet könyvét,..." (33)
Baranya Vármegye Hivatalos Lapjában is hasonló információt olvashatunk.
"A hiányzó felnőtt munkát a gyermekkezek szorgos munkája pótolja. (...) A tömegmunkálatok végzésére kirendelendők a tizedik életévüket betöltött mindkét nemű gyerekek. (...) ... a végzett munka arányában napi 40 filléres díjazásban részesülnek." - írta Szily Tamás főispán. (34)
Részben a fentiek miatt vetődött fel országszerte az a panasz, hogy az iskolakerülés a háborús években megnövekedett, helyenként ijesztő méreteket öltött. Mind a kultuszminiszter, mind pedig az egyházmegyei tanfelügyelő, Jankovich Béla, számos rendelettel próbálta jelentéstételre, tankötelesek összeírására vagy egyszerűen fokozott odafigyelésre bírni a vezetése alá tartozó iskolák elöljáróit. 1915-ben a tanfelügyelő kérte a püspököt, hogy körlevelében rendelje el az iskolai igazgatóságnak az adminisztráció pontos vezetését, a jelentéstételt, mivel ezt "... a háború története szükségessé teszi." (35) 1916 tavaszán a kultuszminiszter elrendelte a tankötelesek újbóli összeírását, az 1907. évi utasítás alapján. (36)
A háború során valamennyi tanévben gondot jelentett az iskolák számára a tankönyvek beszerzése. A költségvetésekbe gyakran iktatták tankönyvek vásárlását, és ezeket szétosztották a szegény családok gyermekeinek. 1918 volt az az év, amikor a tankönyvek gyártása sem volt már megoldott, az újsághírek szerint ennek oka a papírhiány volt. A Dunántúl hasábjain egy szerző így írt:
"Meg kell alkudni a helyzettel. Tanítani kell annyit és úgy, amennyit és a hogyan az adott helyzetben tanitani lehet." (37)
A számos gondot csak tetézte, hogy a háború évei alatt állandóan járványok tizedelték a lakosságot, különösen a rosszul táplált, legyöngült szervezetű kisgyermekeket. A katonai csapatmozgások, lakossági utazások stb. következtében községről községre hurcolták a betegségeket, és sokszor az élelmiszerek is terjesztették a járványt (pl. 1918-ban Pécsett sokan megbetegedtek a felvizezett tejtől). Egy 1915-ös jelentés szerint 1 hónap leforgása alatt Bolmányon 11, Siklóson és Kácsfaluban 1-1, himlős megbetegedés történt, Mohácson és vidékén 10 embert ölt meg a kanyaró, agy- és gerinchártyalob lépett fel ugyancsak Mohácson, valamint Mágocson, Mecsekszabolcson és Nagyharsányban. Kolerát észleltek Villányban, Magyarbólyban és Virágoson. (38)
1917 nyarán súlyos vérhasjárvány pusztított megye-szerte, de még ez is eltörpült az 1918-as spanyol nátha mellett, mely az utolsó háborús év őszén egész Európában tombolt. Csak Pécsen néhány nap leforgása alatt 3000 embert fertőzött meg a vírus, és már az első héten 12 halottat "produkált" a járvány.
3. A TANÍTÓK HELYZETE
A tanítás - valamennyi gondjával együtt - Baranya néhány száz tanítójának a vállaira nehezedett, akik gyakran végső energiáik kimerítésével próbálták a legjobbat tenni kis tanítványaik érdekében. Hétköznapjaikat, életkörülményeiket éppúgy sújtotta a háború, mint diákjaikét, azok családjáét, és mindehhez járultak még megsokasodott feladataik.
A tanítók fizetését jórészt államsegélyből egészítették ki - az 1913: XVI. tc. rendelkezéseinek megfelelő összegre. így volt ez többek között Szebényben, (39) Birjánban, (40) Gyódon, (41) Kiskőszegen, (42) Szabadszentkirályon, (43) Magyarhertelenden, (44) és még hosszan folytathatnánk a felsorolást.
1918-ban a tanítók gyermekenként évi 400 korona családi pótlékot kaptak, 1917. júl. 1-ig visszamenőleg (24 éven aluli gyermekeik után). Az egyre magasabbra szökő árak ugyanis indokolttá tették ezt a rendelkezést, hiszen például az iparcikkek (ruhafélék, lábbeli) árait az újságok csak elrettentő példának közölték, de az élelmiszerárakkal sem volt jobb a helyzet.
Néhány községben csak bútorozott szobát tudtak biztosítani a tanítónak, így pl. Szentdienesen, (45) Bogdásán, (46) Kővágótöttösön (47) és Virágoson. (48)
Konkrét adatok nélküli, furcsa pályázatot közölt 1916 nyarán a Dunántúl, valószínűleg egy jó humorú tanító tollából: "Egyik kis falu tanítói állására érdekes pályázat érkezett be. A pályázó nem kíván egyetlen fillér fizetést se, csupán teljes ellátást. Igényeit a következőkben körvonalazza: Mosásról, vasalásról, ágyneműről, takarításról, kiszolgálásomról, kisebb jövendő szakadásaimról, vagyis azok bevarásáról a község asszonyai felváltva mind gondoskodjanak. Hetenként egyszer a község részéről leborotváltatásomról is történjék gondoskodás. Az élelmezés felváltva egyes családoknál akként történjék, hogy minden nap külön-külön fejenként számítva, annyi nap egymásután lássanak el étellel, a hány tanköteles fiu vagy leány van az illető házban. Megjegyzem azonban, hogy az én részemre külön vagy mást ne főzzenek, csak azt és annyit főzzön mindenki, amit és amennyit eddig is főzött." (49)
Ami különösen feltűnő a pályázatok szövegével kapcsolatosan, (1914-18 között) az az, hogy az 1914-es évet megelőzően ritkán fordult elő, hogy női tanerőnek ajánlották volna az állást, a háború éveiben viszont nagy változás volt ezzel kapcsolatosan: a hirdetmények zömének a végén feltüntették az alábbi információt: "Nőtanítók is pályázhatnak." Például Szentdienesen, (50) Dinnyeberkin, (51) Sombereken, (52) Hetvehelyen (53) stb.
Alig akadt már olyan katolikus iskola, ahová kifejezetten férfi tanítót kerestek (pl. Kishajmáson (54)), az iskolavezetők tudták, hogy a háborús helyzetben hónapokig nem akadt volna férfi jelentkező a megüresedett tanítói állásokra. Ennek köszönhetően jelentősen megnövekedett a női tanerők száma a baranyai kisiskolákban, mint erről fentebb írtam. Erről kimutatás is készült a Pécsi egyházmegye egész területére vonatkozóan, melyben összeírták a tanítónőket, községük megjelölésével. Az egyházmegyében 169 tanítónő tevékenykedett 1916-ban, ebből 67 Baranyában. (55)
A közvélemény nem fogadta el egykönnyen a tanítói pálya "elnőiesedését" Baranyában, de az országos tapasztalat is ugyanezt mutatta. Gyulai Aladár pl. a Néptanítók Lapja hasábjain így írt: "Tanítónőink, bármely lelkes munkatársai férfikollégáiknak, egyik-másik tárgyban nem képesek őket teljesen pótolni. Így például férfihelyettesek hiányában sok helyütt megtörtént, hogy a fiúk tornázását is nőkre kellett bízni." (56)
Az iratok között ugyanakkor találhatunk ellentétes értelműeket is, például a kiskőszegi iskolaszéket az egyházmegyei főtanfelügyelő úgy utasította, hogy a 4 tanítói állás közül legalább 2 tanítónővel töltessék be, hogy a leányok a fiúktól elkülönítve taníttathassanak, valamint így látta biztosítottnak a kézimunka tanítását. Indokai voltak még: "... a leányok neveléséhez a nők jobban értenek" és "most fennforgó háborús idők alatt nehezen kapnának férfi tanítót." (57)
Az Eötvös-alap azon kérelmét viszont, melyben a püspöktől támogatást kért a Tanítók Házához hasonló leányinternátus felállításához, melyben a tanítók főiskolára járó leányai tanulnának, a püspök mindössze 200 korona segélyt utalt át, nem utolsósorban Igaz Béla főtanfelügyelő tanácsait szem előtt tartva, aki levélben kifejtette, hogy az internátus katolikus szempontból teljesen közömbös. (58)
A tanítókra és tanítónőkre a háború ideje alatt mindvégig az oktatáson, nevelésen, kántori teendőkön kívül számos más feladat is várt, melyeknek többé-kevésbé eleget is tettek. 1914-től folyamatosan miniszteri körrendeletek egész sora jelent meg, melyek a legkülönfélébb gyűjtési akciók szervezésére szólították fel a tanítóságot. Gyűjtöttek gubacsot, mert "bőriparunk a külföldi cserzőanyagok behozatalának megszűnte következtében kizárólag a hazai cserzőanyagokra s ezek sorában nagy mértékben gubacsra van utalva", (59) szederleveleket, mert "... a levelekből kifogástalan teapótló anyag került ki, melyet az egészségügyi intézetekben és fogolytáborokban kiterjedt mértékben és szívesen fogyasztottak", (60) csalánt, mert "... a gyapotbehozatal megszünte következtében iparunknak gyapotpótló-anyagokra van szüksége. Ilyen anyag elsősorban a csalán", (61) gyógynövényeket, mert "... vitéz hadseregünknek nagy mennyiségű gyógynövényre van szüksége...". (62) Gyűjtöttek háborús emlékeket, azokból kiállításokat rendeztek, hogy mindezt "... a történelem számára megőrizzék." (63) (14. szöveges melléklet)
Fentieken kívül 1915-től kötelezték a tanítókat a közigazgatási munkákban való részvételre. Hazaszeretetükre, lelkesedésükre apelláltak, kifogást csak kellő indoklással fogadtak el. (64) Segítkezniük kellett az új termés átvételében (rekvirálás). (65) Hadibélyegeket árultak, házról-házra jártak elesett társaik családjainak megsegítésére gyűjtve, gyakran saját fizetésüknek egy részét is felajánlották. A Dunántúl többször is beszámolt a tanítók áldozatkészségéről, már rögtön a háború elején: "... ha a háború hosszabban találna tartani, a tantestület minden tagja részt vesz azon emberbaráti munkában, mely szegély éhező gyermekeket étellel, ruhával kívánja ellátni". (66)
Megnövekedett terheik ellenére gyakoriak voltak a tanítóság körében az egyéni kezdeményezések, pl. Somssich Sándor, keszüi igazgatótanító javasolta, hogy "... a faiskolák minden üres területét, a fasorok közeit is ültessék, vetessék be élelmiszerül alkalmas növénypalántákkal, gumókkal, magokkal, minők: paradicsom, bab, borsó, burgonya stb... E hazafias cselekedetben jó példával ő maga szolgált, mert a kezelése alatt álló keszüi faiskola minden üres területét bevetette babbal..." (67)
Tanítói külön feladatokat jelentett - bár a neveléshez szorosan kapcsolódott - a miniszter által elrendelt napok megtartása illetve az azokról való írásos jelentés elkészítése, melyet a főtanfelügyelőnek küldtek meg. Ilyen napok voltak a Madarak és fák napja, az Alkoholellenes nap, valamint a hadi győzelmekhez kapcsolódó rövid iskolai megemlékezések alkalmai. (15. szöveges melléklet)
A bőséges, a programot pontokba szedő jelentések sokszor formálisak, semmitmondóak. Szellemes gondolatokat tükröző kivételek azonban tarkítják a sort: Szűts Róza r. k. tanítónő az alábbi jelentést küldte a megtartott alkoholellenes napról:
"No, gyerekek, ki ivott ma közületek pálinkát? Ezen kérdéssel fordultam a tanulókhoz húshagyó kedden reggel. Nem volt egyetlen gyermek sem, aki jelentkezett volna. S miért nem ittatok? - kérdeztem tovább. Feleletül azt a választ kaptam, amit előre gondoltam. (Mert nem volt). Ezen feleletet alapul véve kezdtem meg alkoholellenes előadásomat, arra kérve a gyermekeket, hogy ne csak akkor ne éljenek vele, mikor nincsen, de soha." (68)
A tanítógyűlések a háború ideje alatt is megtartásra kerültek, de lényegesen ritkábban, mint azelőtt, hiszen megtartásuk számos akadályba ütközött. Míg a háború kitörését megelőző hónapokban számos újságcikk számolt be a gyűlésekről, később alig-alig találni ilyen tudósítást. Közvetlenül a háború kitörését megelőző napokban jelent meg a titkári jelentés a pécsegyházmegyei tanítóegyesület éves működéséről, a jelentésen nyoma sincs a közelgő eseményeknek, pályázatok írására buzdít, témákat ajánl az előadásokhoz, kirándulást szervez a vakációzó tanítók számára, Fiume, Abbázia, Velence, Trieszt, stb. érintésével. A háború elsöpörte a szép, békebeli terveket, a gyűlések témái megváltoztak, a szokásos módszertani, neveléssel foglalkozó felolvasások helyett ide is betört a háború, az értekezletek gyakran a háborús problémák megoldását próbálták keresztülvinni. Mágocson pl. az elhunyt tanítótársakért tartottak misét, ezt követte a "Háború pedagógiai tanulságai" (69) című felolvasás. Baranyabánon ismertették a VKM és a megyéspüspök tanüggyel kapcsolatos rendeleteit, többek között azt, amely elrendelte, hogy a "tanítók növendékeikkel szellemi fejlettségükhöz mérten ismertessék meg ... a világháborút", (70) valamint azt, amely utasította a tanítóságot hogy hadi beszédek megtartásában "szerezzék be az iskolakönyvtár részére hazánk legkiválóbb írói és szónokai a háborúról történt megnyilatkozásait..." (71)
Szászváron a "háború vérzivatara" ellenére 1917-ben az összegyűlt tanítók fejenként 50 koronás részjeggyel járultak hozzá a pécsi Tanítók Házának építéséhez.
A tanfelügyelőséghez befutó levelek között számos olyan akadt, melyben az esedékes testületi ülések elhalasztását kérik háborús okok miatt. Ilyen volt például az az esperesi levél, melyben ez az ok közelebbről: a rossz közlekedés.
"A közlekedési viszonyok olyan kedvezőtlenek, hogy még a legkedvezőbb fekvésű Villányon sem lehet megjelenni úgy, hogy ez csak egy napot vegyen igénybe, Siklós, Beremend irányából nem lehet jönni-menni vasuton egy napon. A kocsi fuvar pedig csak Siklós és Villány közt 100 korona. Erre pedig sem tanító, sem község nem kötelezhető. De még az étkezésről is kell gondoskodni. Ez pedig szintén 10-20 korona a vendéglőben." (72)
Láthatjuk tehát, mennyi kisebb-nagyobb problémával kellett küszködniük az itthon maradt tanítóknak. Tanterem- és tankönyvhiány, sokszorosan túlzsúfolt osztályok, fáradt, testileg-lelkileg gyötört tanítványok, iskolán kívüli számtalan kimerítő teendő - ezt jelentették a világháborús évek a baranyai tanítóság számára. Nagyon nehéz körülmények között kellett teljesíteniük a reájuk bízott kisgyermekek hazafias és vallásos szellemű nevelését. Mindent megtettek, hogy harctérre vonult társaikat pótolják, sőt gyakran még tanítványaik "pótszülei" is voltak.
Az itthonmaradt tanítókon kívül feltétlenül kell néhány szót ejtenünk a hadbavonultakról, illetve a hősi halott tanítókról. Pontos számadatok nincsenek arra vonatkozóan, hogy hány tanító vonult be Baranyából, annyi bizonyos, hogy az első évben sok volt köztük az önkéntesek száma. (73) Ugyanakkor arra is találhatunk példákat, hogy többen - egészségi állapotukra, családjukra, iskolájukra - hivatkozva felmentésüket kérték a szolgálat alól. (74) A helyi lapok, valamint a Néptanítók Lapja folyamatosan közölték a hősi halott tanítók neveit, így megtudhatjuk például, hogy a baranyai katolikus iskolai tanítók közül elesett: Polka József, páléi tanító, aki egyéves önkéntes szolgálatra vonult be, Novák Károly meződi tanító, póttartalékos, Kreutzer Nándor, babarci tanító, önkéntes szakaszvezető, Heil Ede, villányi póttartalékos őrvezető, (75) Szántó Imre Károly, egerági 25 éves tanító, (76) Hauk Antal szajki és Geigl Ernő versendi tanító, hadnagy. (77)
XX. ZÁRSZÓ
Az 1867-es kiegyezés, valamint az Eötvös József-féle 1868-as törvény a történeti Baranya megyében is megteremtette az alapot a társadalmi-gazdasági illetve kulturális kibontakozáshoz. A dualizmus korszaka - fellendülések és hanyatlások váltakozása ellenére - a fejlődés előmozdítója volt.
Az iskolaügy - az általam vizsgált katolikus különösen - az új viszonyok közepette sem szakadt el hagyományaitól, 1868 után is visszanyúltak gyökerei a megelőző időszakba. Ezért is volt nehéz az "átállás", az új tantervek, tankönyvek és tanítási módszerek bevezetése sem volt mindig zökkenőmentes. Az iskolaügy, az elemi iskolai oktatás nemcsak Baranyában járt új utakon, hanem országosan is nagy változásokat hordozott az 1868-1918 közötti időszak, melyet tanügyi törvények és rendelkezések egész sora szegélyezett.
A katolikus kisiskolák ügye szorosan összefüggött az állam és egyház viszonyának alakulásával, a hitbeli nevelés kérdésével, és - a többi felekezet iskoláihoz hasonlóan - nem volt elválasztható a társadalmi-, gazdasági-, kulturális folyamatoktól.
A tanítóság életkörülményeinek vizsgálata olyan eredményekre vezetett, melyek alapján látható a folytonosság az 1868 előtti idők vonatkozásában, másrészt ugyanez érzékelhető 1918 után, bizonyos jelenségek napjainkig nyúlóak a tanítók megítélésével, bérezésével kapcsolatosan. A tanítóképzés kibontakozását is jelentette a dualizmus korszaka, évről- évre egyre inkább tökéletesedett a képzés rendszere, tartalma és formája egyaránt.
Szintén erre a korszakra tehető a sajtótermékek hihetetlen mértékű megszaporodásának ideje, és ugyanekkor vált mindenki számára elérhetővé - ha megvehetővé még nem is - az újság. Ez - tanügyet tekintve is - nagy jelentőséggel bírt, egyrészt a közvélemény befolyásolása (például a magyarosítás vagy az iskolaállamosítás kérdését illetően) másrészt a tanítói önképzés szempontjából.
Az I. világháború felborítani látszott az addigra kialakult rendet az iskolákban, és csak az azt - illetve a szerb megszállást - követő időszak hozhatott újra kibontakozási lehetőséget.
Kutatásaim alapján megállapítható, hogy Baranya megye - országos mutatókat figyelembe véve - a régióban egyik kulturálisan leginkább fejlődőképes megye volt, és az elért eredményeket jórészt a római katolikus kisiskoláknak, illetve az ott tevékenykedő római katolikus tanítóinak köszönhette. A korszak elején - az iratok tanúsága szerint - ezek az iskolák is meglehetősen elhanyagolt állapotban voltak, a századvégre azonban - az iskolaépítési - és bővítési hullámnak köszönhetően - a helyzet számottevően megváltozott, és az államosítási törekvések ezen még javítottak.
A tanítóság, mely 1868-ban részben képzetlen és alulfizetett volt, a korszak végére óriási fejlődést ért el önképzése tekintetében, a sajtó, az egyleti élet és a szervezett tanfolyamok és tanulmányi utak segítségével, valamint a magas szintre emelt tanító- és tanítónőképzéssel.
A fizetés- és nyugdíjrendezések kapcsán a baranyai tanítóság is kivette a részét a bérharcokból, érdekeik érvényesítése elsősorban egyleteik erejének köszönhető, elsősorban a Pécsi Tanítóegyletnek, valamint - e századtól - a Pécsegyházmegyei Római Katolikus Tanítóegyletnek.
A tanítóság áldozatos munkájának illetve a közigazgatási és egyházmegyei szervek együttes fellépésének eredményeként a korszak végére jelentősen lecsökkent a mulasztások száma az iskolákban, és ennek következtében az analfabéták számaránya is csökkent a megyében.
A soknemzetiségű Baranya katolikus iskoláiban - és falvaiban -, ahol főleg horvát és német nemzetiségű gyermekek tanultak a magyarokon kívül, a magyarosítás - mely országosan úgy felkavarta a kedélyeket - nem zajlott brutális formában, s - bár sok tanító igyekezett látványos eredményeket produkálni - sokszor nem érte el a nyelvi magyarosítás szintjét sem.
Összegzésképpen megállapítható, hogy az oktatásügy mindig, így a vizsgált időszakokban is nagyrészt a rendszer különböző szinten álló embereinek (tisztviselők, tanítók, tanfelügyelők, illetve diákok ) akaratának, teljesítőképességének, érdekeinek függvénye, bár ezen kívül számos más társadalmi, politikai törekvés is lecsapódik az iskolákban.
Annyi bizonyos, hogy a legmagasabb szinten megfogalmazott tervek a legalsó szinten állók cselekedeteitől függenek, ezért próbáltam az iratok és adatok rengetegében a tanítókat és a diákokat felkutatni, azt, hogy ők hogyan éltek és tanítottak - tanultak, hogyan népesítették be az iskolát. A római katolikus tanítóknak feltétlenül erőt adott a hitük, és talán ebben rejlik a titok, hogy miért tudtak - a sokszor nyomorúságos körülmények ellenére is - megfelelő, nemegyszer kiváló szinten tanítani, és számos elfoglaltságuk mellett falvaik kulturális életét is egyengetni, fejleszteni.
Néhányukat név szerint is kiemeltem, ők csak a legkiválóbbak voltak, de több száz társuk "névtelenül" tűnt el az idők forgatagában, elsősorban nekik ajánlom ezt a dolgozatot.
XXI. RÖVIDÍTÉSEK
PLT = Püspöki Levéltár BMK = Baranya Megyei Könyvtár BMLT = Baranya Megyei Levéltár OSZK = Országos Széchenyi Könyvtár OLT = Országos Levéltár VKM = Vallás- és Közoktatási Minisztérium TFI = Tanfelügyelői iratok Közig. Biz. = Közigazgatási Bizottság CIH = Corpus Iuris Hungarici MSK = Magyar Statisztikai Közlemények jkv = jegyzőkönyv PK = Pécsi Közlöny BHTI = Baranyai Helytörténetírás BvM = Baranya vármegye Kat. Isk. = Katholikus Iskola NTL = Néptanítók Lapja
XXII. JEGYZETEK
II. A MEGYE FÖLDRAJZI SAJÁTOSSÁGAI
(1) Vargha Dezső: Baranya megye legkisebb községeinek helyzete az 1891-1899 közti községvizsgálati jegyzőkönyvek alapján (In = A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete; Zalai Gyűjtemény 27. sz. Zalaegerszeg, 1987. 71-78. o.)
(2) Simonffy Emil: Dél-Dunántúl településszerkezetének történeti változásai és a kutatás problémái (In = A dél-dunántúli aprófalvak ... i. m. 7-21.o.)
(3) Szita János: Területrendezési törekvések Baranyában (1867-72) (In = PAB-VEAB IV. kötet, Veszprém, 1982. 139. o.)
(4) Uott. 143. o.
III. A MEGYE NÉPESEDÉSI VISZONYAI A VIZSGÁLT KORSZAKBAN
(1) Magyar Statisztikai Közlemények (továbbiakban: MSK) új sorozat - 1910. évi népszámlálás Például: a szénbányászat fejlődése okozott népességnövekedést Komlón, Szászváron, Mecsekszabolcson, Vasason; betelepülések és természetes szaporodás idézett elő népességnövekedést Rácgörcsönyben, Udvaron; másutt a vasút megépítése, például Beremenden, egyes esetekben több gazdasági cseléd alkalmazása, például Goricán, stb.
(2) Többek között az alábbi munkákban: - A Pécsett 1942-től 1944-ig kiadott "Községi adattár" füzeteiben (Villány, Dunaszekcső, Magyarbóly, Peterd, Kisasszonyfa, Majs községek adataival); - Balatinácz Jeromos: Kátoly és környéke (Kátoly, Erzsébet, Szellő és a Kátolyi "új Élet" Tsz. története) (Pécs, 1975.) - Bezerédy Győző: Dunaszekcső és Bár története (Pécs, 1975.)
(3) Dr. Kolta János: Baranya megye népesedésére ható tényezők 1900 és 1949 között (Adatok a megye lakosságföldrajzi vizsgálatához) (Bp. 1958. Klny.) - Baranya múltja és jelenje I-II. kötet (Szerk.: Várady Ferenc) (Pécs, 1896.) (továbbiakban: Várady: BMJ)
(4) Például Izsépen, 1890 és 1910 között Rácmecskén, továbbá Bogdása, Csonkamindszent, Botyka, Dinnyeberki, Alsóegerszeg, Babarcszőllős, Bakonya, Becefa, Gerde, Zók stb. esetében. A problémával számos újságcikk és több tanulmány foglalkozott, többek között: Hídvégi János: Hulló magyarság és Buday Dezső: Az egyke Baranya vármegyében c. munkái (mindkettő megtalálható a Baranya Megyei Könyvtár - továbbiakban: BMK - kutatótermében, C1460 illetve C1426 számon.)
(5) "Baranyamegye népesedése" - vezércikk 1. o. (In = Pécsi Közlöny - továbbiakban: PK - 1902. szept. 27. X/158.)
(6) Uott.
(7) Uott.
(8) MSK 1891.
(9) Uott.
(10) Krause Jenő: Baranya vármegye településföldrajzi vázlata (Bp.1907.)
IV. A MEGYE GAZDASÁGI ÉLETE
(1) Katus László: A Dunántúl gazdasági és társadalmi fejlődésének fő vonásai 1848-1867. (In: A Dunántúl településtörténete III. 1848-1867. Székesfehérvár, 1987. 6-7. o.) - T. Mérey Klára: A Dél-Dunántúl iparának története a kapitalizmus idején (Bp., Akadémiai Kiadó, 1985.) - Rúzsás Lajos: A kapitalista iparfejlődés útja a Délkelet- Dunántúlon 1848-1900.( Pécs, 1957.)
(2) Várady: BMJ i. m. I. k. 498. o.
(3) Szita László: Adatok a baranyai nemzetiségek kulturális törekvéseihez a 19. század második felében (In: Baranyai Helytörténetírás - továbbiakban: BHTI -, Pécs, 1979. 519. o.)
(4) Uott. 521-522. o.
(5) Például Mágocs, Nádasd, Németbóly esetében.
(6) T. Mérey Klára: Adatok a déldunántúli uradalmak gazdasági cselédségének életviszonyaihoz a századforduló idején (Pécs, 1957. 3-4. o.)
(7) Uott. 4. o.
(8) Várady: BMJ i. m. I. k. 494-495. o.
(9) A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848-1914. (Szerk.: Szabó István, Bp., Akadémiai Kiadó, 1972. 327-332. o.)
(10) Uott. 330-332. o.
(11) Rúzsás Lajos: A kapitalista iparfejlődés... i. m. 7. o.
(12) Uott. 7-8. o.
(13) Baranyamegye és Pécs szabad királyi város közigazgatási almanachja (Szerk.: Katics Antal, Pécs, 1933. 19. o.)
(14) Várady: BMJ i. m. I. k. 585. o.
(15) Uott. 583-584. o.
(16) T. Mérey Klára: Dél-Dunántúl iparának... i. m. 22-23. o.
(17) Uott. 23-24. o.
(18) Uott. 37-41. o.
(19) Krause J.: Baranya vármegye... i .m. 33. o.
(20) Uott. 33. o.
(21) Várady: BMJ i. m. I. k. 578. o.
(22) Rúzsás Lajos: A városi fejlődés a Dunántúlon a XVIII-XIX. században (Bp., 1963. Klny. 290. o.)
(23) Rúzsás L.: A kapitalista iparfejlődés... i. m. 5. o.
(24) "Pécs-szászvár-mázai vasút" - vezércikk (In = PK 1906. márc. 30. XIV/27. 1. o.)
V. MŰVELTSÉGI ÁLLAPOTOK A MEGYÉBEN
(1) Várady: BMJ i. m. I. k.
(2) Bernics Ferenc: Pécs város elemi népoktatása a neoabszolutizmus korában (In = BHTI 1987/88. Pécs, 1988. 224. o.)
(3) Katus László: A Dunántúl gazdasági és társadalmi ... i. m. 25. o., 3. táblázata.
(4) Kanyar József: Népoktatás a Dél-Dunántúlon a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet időszakában 1770-1868. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1989. 420. o.)
(5) Várady: BMJ i. m. 689-690. o.
(6) MSK 1891. 224. o.
(7) Várady: BMJ i. m. 689-690. o.
(8) György Aladár: Magyarországi köz- és magánkönyvtárak statisztikája (Bp., Athenaeum Kiadó, 1886.)
(9) Móró Mária Anna: Olvasóegyletek és népkönyvtárak Baranyában 1914-ig (In = BHTI 1977. Pécs, 1979. 169. o.)
(10) Corpus Iuris Hungarici (továbbiakban: CIH) 1864: XLIV. törvénycikk (továbbiakban: tc.)
(11) 1873. ápr. 29-én kelt 1394. sz. belügyminiszteri rendelet (idézi: Móró M. A.)
(12) Móró M. A. i. m. 180-182. o.
(13) Uott. 184. o.
(14) Albrecht főherczeg Ő Fensége Bellyei uradalmának leírása (Bécs, 1883. Kiadta: az Orsz. Magyar Gazdasági Egyesület 81. o.)
(15) Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota 1000 éves fennállásakor 1-2. kötet (Szerk.: Matlekovits Sándor, Bp., 1897-98.)
VI. A KORSZAK SARKALATOS - NÉPOKTATÁSSAL KAPCSOLATOS - TÖRVÉNYEI
(1) Oktatáspolitikai koncepciók a dualizmus korából (Szerk.: Mann Miklós, Bp., Tankönyvkiadó, 1987. 16-17. o.)
(2) CIH 1868: XXXVIII. tc. a népiskolai közoktatás tárgyában 451. o.
(3) Uott. 451-452. o.
(4) Például: Felkai László: Neveléstörténeti dolgozatok a dualizmus korából (Bp., Tankönyvkiadó, 1983.) - Köte Sándor: Közoktatás és pedagógia az abszolutizmus és a dualizmus korában (1849-1918) (Bp., Tankönyvkiadó, 1975.) - Balogh István: A művelődés intézményes útjai és eredményei 1870-1914. (In = A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában I-II. Szerk.: Szabó István, Bp., 1972.) - Felkai László: Eötvös József közoktatásügyi tevékenysége (Bp., 1979.) - Kelemen Elemér: Somogy megye népoktatása közoktatásunk polgári átalakulásának időszakában 1868-1918. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1985.) valamint számos további elemzés, feldolgozás.
(5) Trefort Ágoston: Emlékbeszédek és tanulmányok (Bp., 1881. 324-325. o.)
(6) CIH 1876: XXVIII. tc. a népiskolai hatóságokról 464-473. o.
(7) Trefort Ágoston: Beszédek és levelek (Bp., 1888. 17-24. o.)
(8) CIH 1879: XVIII. tc. a magyar nyelv tanításáról a népoktatási tanintézetekben 85-87. o.
(9) CIH 1891: XLIII. tc. a népoktatási nyilvános tanintézetek s nyilvános kisdedóvó intézetek tanítóinak s nevelőinek nyugdíjazásáról, valamint azok özvegyeinek és árváinak gyámolításáról szóló 1875: XXXII. tc. módosítása tárgyában 512. o.
(10) Oktatáspolitikai koncepciók... i. m. 88-89. o.
(11) Uott. 181-182. o.
(12) 1907: XXVII. tc. a nem állami elemi iskolák jogviszonyairól és a községi és hitfelekezeti néptanítók járandóságairól (In = Dokumentumok a magyar nevelés történetéből 1849-1919. Bp., Tankönyvkiadó, 1979. 348- 352. o.)
(13) Oktatáspolitikai koncepciók... i. m. 198. o.
(14) Uott. 211. o.
(15) Dokumentumok a ... i. m. 353-355. o. (1908: XLVI. tc. az elemi népiskolai oktatás ingyenességéről)
(16) Oktatáspolitikai koncepciók... i. m. 228. o.
(17) CIH 1913: XVI. tc. a községi és hitfelekezeti elemi népiskolai tanítók illetményeinek rendezéséről 279-291. o.
VII. A BARANYAI TANÜGYIGAZGATÁS ALAKULÁSA
(1) A parasztság Magyarországon ... i. m. 527. o.
(2) Kelemen Elemér: Somogy megye népoktatása ... i. m. 62-66. o.
(3) CIH 1868: XXXVIII. tc. 124. paragrafus, 466. o.
(4) Klingenberg Jakab: A Pécsi Tanítóegylet 40 éves vázlatos története (Pécs, 1907.) 4. o.
(5) CIH 1876: XXVIII. tc. a népiskolai hatóságokról 4. paragrafus 465. o.
(6) Uott. 466-470. o. 5-9 paragrafus és Verédy Károly: Paedagogiai Enciklopedia (Bp., 1886.) 842-843. o. - a " tanfelügyelő " címszó alatt.
(7) Várady: BMJ i. m. I. k. 317. o.
(8) Kelemen E.: Somogy megye népoktatása... i. m. 79. o.
(9) CIH 1876: XXVIII. tc. 9. paragrafus 470-471. o.
(10) Komlósi Sándor: A községi és felekezeti népiskolák iskolaszékei, az állami népiskolák gondnokságai (In: Nevelés- és Művelődéstörténeti Közlemények, szerk.: Komlósi Sándor, Kaposvár, 1990.) 11-12. o.
(11) Az 1893-as év iratanyaga szerint: Görcsönyben 13 (177/1893 irat), Hirden 7 (205/1893), Pellérden 13 (246 /1893), Arányoson 10 (246/1893), Püspök-Szent-Lászlón 10 (251/1893), Bolmányban 8 (265/1893), Vókány-Kistótfaluban 14 tag és 2 póttag (410/1893). Püspöki Levéltár, Pécs (továbbiakban: PLT) Tanfelügyelőségi iratok (továbbiakban: TFI)
(12) Baar 379/1893 PLT, TFI
(13) 1876: VI. tc. (In = A magyarországi népoktatásügy kereskedelmi és ipari szakoktatás szervezete és közigazgatása I. kötet: Kisdedóvás és népoktatás (Bp., 1893.) Szerk.: Lévay Ferenc - Morlin Emil - Szuppán Vilmos) 286-291. o.
(14) Tegzes Ferenc: Baranya vármegye Közigazgatási Bizottságának tanügyigazgatási tevékenysége a dualizmus időszakában (In = A Dunántúl településtörténete VII. Veszprém) 467. o.
(15) Schematismus cleri diocesis Quinque-ecclesiensis pro anno 1875-1914. (továbbiakban: schematismus)
(16) Kőrösi László - Szabó Henrik: Az elemi népoktatás enciklopédiája II. k. (Bp., 1912.) 105-106. o.
VIII. A KATOLIKUS ELEMI ISKOLÁK ÁLLAPOTA BARANYÁBAN
AZ 1868-1914 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN
(1) Kanyar Józsefen kívül foglalkozott ezzel a témával pl.: Sándor László, Petrovich Ede, Bernics Ferenc.
(2) Sándor László: Adatok a baranyai népoktatás történetéhez 1770-1848 (In = BHTI 1977. Pécs, 1977.)
(3) Kanyar József: Népoktatás a Dél-Dunántúlon ... i. m. 413-415. o.
(4) Petrovich Ede: Baranya megye népoktatása a reformkorban (1810-1848) (In = BHTI 1974-75. Pécs, 1976.) 263. o.
(5) Uott. 263. o.
(6) Uott. 263. o.
(7) Gundy Miklós: A sásdi plébánia vázlatos története (In = PK 1896. szept. 9. 1. o.)
(8) Sarosácz György: A Pécs környéki bosnyák falvak iskolaügyének és közművelődésének kezdetei (In = BHTI 1985-86. 515-537. o.)
(9) Uott. 524. o.
(10) Baar 379/1893. PLT, TFI
(11) Schematismus 1881.
(12) Bérczi József: A hegyszentmártoni általános iskola 100 éves történetéből (In = Művelődésügyi Tájékoztató 1961. április 84-90. o.)
(13) Kanyar József: Népoktatás a Dél-Dunántúlon ...i. m. 413. és 422. o. (Adatai a VKM jelentésén alapulnak - Buda, 1872. 52-53. o.)
(14) CIH 1868: XXXVIII. tc. 27. paragrafus 454. o.
(15) Várady: BMJ I. k. 317. o.
(16) Laki János: A pécsváradi járás iskoláinak helyzete 1874-ben Salamon József kir. másodtanfelügyelő jelentése alapján. Forrásközlemény. (In = BHTI 1979. 373-384. o.)
(17) Uott. 378-383. o.
(18) Vármegyei Közigazgatási Bizottság általános iratai 1876., 1877. IV/418. (továbbiakban: VMK Biz) 181/163. Baranya Megyei Levéltár (továbbiakban: BMLT)
(19) VMK Biz. ált. iratai IV/418. 1876., 1877. 134/ 1344. (1877) BMLT
(20) Uott.
(21) Közigazgatási Bizottság jegyzőkönyve (továbbiakban: jkv) 886/1878. BMLT (Idézi: Tegzes Ferenc: Baranya vármegye Közigazgatási Bizottságának tanügyigazgatási tevékenysége a dualizmus időszakában c. művében. In = A Dunántúl településtörténete VII. szerk.: Somfai Balázs, Veszprém, 1989. 475. o.)
(22) Közigazgatási Bizottság jkv. 1184/1878. BMLT
(23) In = Néptanoda 1883. jan. 27. XVI/20. 160. o.
(24) Babarc 547/1893. PLT, TFI.
(25) "Schultz Imre: Tanügyi körképek" (In = PK 1893. ápr. 2. és ápr. 9. 4. o.)
(26) "Szünidő alatt" (In = PK 1893. júl. 9. 4. o.)
(27) "Schulz Imre: Tanügyi körút " (In = PK 1896. aug. 15. 3. o.) (28) Albertfalu 342/1893. PLT, TFI.
(29) Geresd 310/1893. PLT, TFI.
(30) Sztára 684/1893. PLT, TFI.
(31) Mocsolád 82/1893. PLT, TFI.
(32) Villány 309/1893. PLT, TFI.
(33) Kővágőszőllős és Cserkút 281/1893. PLT, TFI.
(34) Somogyszentlászló 343/1893. PLT, TFI .
(35) Baar 379/1893. PLT, TFI.
(36) Németi és Szalánta 264/1893. PLT, TFI.
(37) 1292 - 1285/1893. és 147/1895.
(38) Uott. A felhívásban az alábbi falvak róm. katolikus elemi iskolái szerepeltek: Albertfalu, Baar, Birján, Bodolya, Darázs, Dunaszekcső, Magyaregregy, Geresd, Himesháza, Hosszúhetény, Jágonak, Izsép, Kárász, Kátoly, Kisasszonyfa, Kiskőszeg (Battina), Kisnyárád, Lapáncsa, Lancsuk, Lipova, Liptód, Mágocs, Mais, Mánfa, Herczegmárok, Mocsolád, Mohács, Nagybicsérd, Nagykozár, Nádasd, Ófalu, Petárda, Somogy, Szalatnak, Szentiván, Szűr, Vásárosdombó.
(39) Budafa és Mánfa 79/1893. PLT, TFI.
(40) Sztára 684/1893. PLT, TFI.
(41) Gyürüfü 839/1893. PLT, TFI. (Ibafa és Korpád elöljárói által írt levél, melyben tanusították a gyürüfüi lakosok szegénységét.)
(42) Szalánta és Németi 264/1893. PLT, TFI.
(43) Baar 379/1893. PLT, TFI.
(44) Uott.
(45) Illocska 532/1893. PLT, TFI.
(46) Szajk és Versend (In = PK 1895. jan.1. 2. o.)
(47) Jágonak 147/1895. PLT, TFI.
(48) Albertfalu 596/1896. PLT, TFI.
(49) In = PK 1903. jan. 21. XI/16. 7. o.
(50) Várady: BMJ i. m. 353. o.
(51). Udvard 813/1897. PLT, TFI.
(52) 2/1896. PLT, TFI.
(53) Uott.
(54) Bicsérd 705/1896. PLT, TFI.
(55) Kékesd 1104/1896. PLT, TFI.
(56) Magyaregregy 2141 - 42/1903. PLT, TFI.
(57) 2143/1903. PLT, TFI.
(58) Abaliget 2222/1903.
(59) "Levél Pécsvárad tájáról" (In = PK 1900. aug. 5. VIII/63. 4. o.)
(60) "Kékesdi iskola" (In = PK 1907. szept. 12. XV/208. 3. o.)
(61) "A kiskőszegi iskola ügye" (In = Pk 1908. máj. 12. XVI/109. 6-7. o.)
(62) In = PK 1909. szept. 7. XVII/179. 3. o.
(63) Görcsönyi iskolaszék jegyzőkönyve 1677/1901. okt. 15. PLT, TFI.
(64) Lapáncsa 1676/1906. aug. 16. PLT, TFI.
(65) Magyar közigazgatási törvények Grill - féle kiadása I. kötet: Közoktatás és művészet (Szerk.: Halász Ferenc, Bp. 1910.) 268-273. o.
(66) Botyán Károly jelentése az iskolalátogatásokról 1378 - 1381/1906. jún. 23. PLT, TFI.
(67) Maráza 4000 K államsegélyt kapott. (In = PK 1908. jún. 3. XVI/127. 5. o.)
(68) Baranyajenő 1571/1906. aug. 1. PLT, TFI.
(69) "Amiben Baranya igazán utoljára vagyon" (In = PK 1906. máj. 4. XIV/101. 1-2. o.)
(70) Uott.
(71) In = PK 1906. máj. 9. XIV/105.
(72) Lőcs 1559/1909. és 1212/1909. PLT, TFI.
(73) Peterd 1208/1909. ápr. 17. és 1492/1909. máj. 29. PLT, TFI.
(74) Vókány 1252/1909. ápr. 23. PLT, TFI.
(75) Liptód 1563/1909. jún. 7. PLT, TFI. és PK 1909. szept. 7. XVII/179. 3. o.
(76) Gerde 1351/1909. máj. 5. PLT, TFI.
(77) Lánycsók 1438/1909. PLT, TFI.
(78) Dárda 1458/1909. máj. 19. PLT, TFI.
(79) Nagybodolya 1792/1909. jún. 25. PLT, TFI.
(80) Himesháza 2024/1909. júl. 22. PLT, TFI.
(81) Karancs 2046/1909. júl. 23. PLT, TFI.
(82) Lotárd PK 1909. aug. 16. XVII/164. 8. o.
(83) In = Pécsi Napló 1909. aug. 14.
(84) "új községi népiskola Baranyában" (In = PK 1909. aug. 16. XVII/164. 8. o.)
(85) Tóth államtitkár levele Zichy Gyula püspöknek 1498/1909. máj. 22. PLT, TFI.
(86) Baar 379/1893. PLT, TFI.
(87) Bükkösd 1006/1909. márc. 26. PLT, TFI
(88) CIH 1868: XXXVIII. tc. 30. paragrafus 454. o.
(89) Utasítás a törvényhatósági közigazgatási bizottságok számára a nem állami elemi népiskolák jogviszonyairól és a községi és hitfelekezeti néptanítók járandóságairól szóló 1907. évi XXVII. törvénycikk végrehajtása tárgyában (Bp., 1908.) V. Függelék 108 - 109. o.
(90) Laki János: A pécsváradi járás... i. m.
(91) Uott.
(92) Uott. A faiskola Berkesden, Fazekas-Bodán, Fekeden, Kékesden, Lakon, Márokon, Nagy-Palon, Nyomján elhanyagolt volt; Perekeden bérbe adták; Rácz-Mecskén túl messze volt az iskolától; Lovász-Hetényben, Nádasdon és Óbányán volt kielégítő állapotban.
(93) Uott.
(94) Várady: BMJ i. m. I. k. 317-318. o.
(95) Közig. Biz. ált. iratai IV/418. Rh.: 57. 734/1344-1877. BMLT
(96) In = Néptanoda 1878. február 16. XI/23. 180-182. o. 1879. febr. 22. XII/24. 197. o. és 1880. márc. 20. XIII/28. 238-239. o.
(97) Schematismus ... 1881.
(98) Hivatalos Közlöny (kiadja a Magyar Vallás- és Közokt. ügyi Minisztérium, 1896. júl. 13. 16. sz.) 303. o.
(99) Baar 379/1893. PLT, TFI.
(100) "Schultz Imre: Tanügyi körkép " (In = PK 1893. ápr. 9.) 5. o.
(101) Várady: BMJ I. k. i. m. 317-318. o.
(102) Kékesd 1104/1896. PLT, TFI.
(103) Dárda 3222/1904. dec. 13. PLT, TFI.
(104) Verédy Károly: Paedagógiai Enciklopédia - Az "iskolák javadalmazása" címszó (Bp., 1886.) 460. o.
(105) Schematismus ... 1881.
(106) Baar 379/1893. PLT, TFI. "5. paragrafus, Az iskolának vagyona és jövödelme"
(107) Helesfa 856/1915. ápr. 17. PLT, TFI. zárszámadás
IX. TANULÓLÉTSZÁM ÉS ISKOLÁBAJÁRÁS
(1) 1885. évi királyi tanfelügyelői jelentés BMLT (Jelzés nélküli tisztázat, Bernics Ferenc szíves adatközlése)
(2) CIH 1868: XXXVIII. tc. 1. fejezet 1. paragrafus
(3) Várady: BMJ I. k. i. m. 319. o.
(4) "Somogyi Sándor: Hogyan lehetne a tanulók rendes iskolábajárását és a teljes hatosztályu népiskola bevégzését biztosítani?" (In = Néptanoda 1878. febr. 2. XI/21. vezércikk 161-163. o.)
(5) Például: A pécsváradi járás szolgabírájának jelentése Közig. Biz. ált. iratai 376/565. sz. BMLT
(6) Például: 1885 és 1886. évi királyi tanfelügyelői jelentés BMLT
(7) "Schultz Imre: Tanügyi körkép" (In = PK 1893. ápr. 9. 5. o.)
(8) Uott.
(9) "Mulasztások" (In = PK 1895. febr. 4. 4. o.)
(10) Uott.
(11) "Népiskoláink" - vezércikk (In = PK 1897. febr. 18. 1. o.)
(12) Uott.
(13) "Iskolamulasztások" (In = PK 1899. júl. 13. 3. o.)
(14) "A tanév küszöbén" (In = PK 1909. szept. 7. XVII/179. sz. 1-2. o.)
(15) Uott.
(16) Közig. Biz. jelentései - Vármegyék jelentései: Baranya megye 1900-1926. 1678. cs. K 26. Országos Levéltár (továbbiakban: OLT)
(17) "Járvány" (In = PK 1905. okt. 22. XIII/123. 4. o.)
(18) Tormay alispán levele a miniszterelnöknek - 1901. aug. 13. 527/2139. 1678. cs. K26. OLT
(19) Vármegyei főjegyző a min. elnöknek - 1902. 488/2210. 1678. cs. K26. OLT
(20) Fejérváry főispán a min. elnöknek - 1903. aug. 11. 49/1903 és 1289/902. 1678. cs. K26. OLT
(21) A járványok megelőzése (Vallás - és Közoktatásügyi Minisztérium (továbbiakban: VKM)) 1879/3844. márc. 1. rendelete; Közig. Biz. ált. iratai 1879/1. 516/703. BMLT
(22) Uott.
X. A TANÍTÓK HELYZETE
(1) Például: Képezdei Bizonyítvány 1879-ből Közig. Biz. 1879/148. b. Rh.: 21-911. BMLT
(2) CIH 1868: XXXVIII. tc. 142. paragrafus 468. o.
(3) Várady: BMJ I. k. i. m.
(4) "Hegyháti": Én tanító vagyok c. vers (In = PK 1905. okt. 13. XIII/215. 2-3. o.)
(5) Méhészet - TFI, BMLT 1886 - 1907. 70640/1892.
(6) Erre vonatkozó adatok találhatóak pl. a következő kötetben: Jelentés Nagyméltóságú Tallián Béla M. kir. földmívelésügyi miniszter úrhoz Baranya vármegye selyemtenyésztésének állapotáról az 1904. évben (Szekszárd, 1904.) és PK 1900. ápr. 1. VII/26. sz.
(7) In = PK 1894. dec. 23. 5. o.
(8) Például: Ráczpetre 245/1893., Monostor 132/1893., Horvát-hertelend 98/1896., Hosszúhetény 140/1897., Villány 96/1898., Izsép 1091/1894., Gyűd 708/1900., Beremend 1153/1900., Németpalkonya 986/1900., Somberek 1356/1900., PLT, TFI. illetve a Pécsi Közlöny pályázati kiírásai alapján: Görcsöny 1900. márc. 1., Kis-Budmér 1900. márc. 11., Nagy-Nyárád 1900. márc. 18., Somberek 1904. okt. 2., 1906. ápr. 7. Kisfalud 1904. szept. 25., Véménd 1904. nov. 27., Martonfa 1904. nov. 13., Jágonak 1906. ápr. 20., Baranyakisfalud 1906. szept. 7., Görcsöny 1906. okt. 2., Hosszúhetény 1906. okt. 30., Vasas 1906. okt. 30., Baranyavár 1907. jan. 16., Himesháza, Mecsekszabolcs 1907. aug. 14. stb.
(9) Bakócza (In = PK 1900. márc. 1. VIII/17. 6. o.)
(10). Izsép (In = PK 1900. aug. 12. VIII/65.)
(11) Berkesd (In = PK 1904. nov. 27. XII/111. 7. o.)
(12) Németbóly (In = PK 1906. okt. 5. XIV/226. 6. o.)
(13) Megyefa (In = PK 1907. febr. 28. XV/49.)
(14) Kisdárda (In = PK 1907. ápr. 7. XV/80.)
(15) Baranyaszentlőrinc (In = PK 1907. szept. 5. XV/202. 6. o.)
(16) Baar 379/1893. PLT, TFI.
(17) Uott.
(18) Rácz-Töttös Kivonat az 1887. ápr. 26-án felvett egyházlátogatási jegyzőkönyvekből (az eredeti szöveg német)
(19) Szebény 972/1900 PLT, TFI.
(20) Püspöki utasítás az osztálytanítói állások szervezése, fizetés- rendezés és a sűrű cserék megszüntetése tárgyában 2018/1900. körlevél, vmint.: PK 1900. júl. 15. VIII/57. 6. o.
(21) TFI 1886-1907. 109. k. /1893. BMLT
(22) Uott.
(23) "Magyarország mélyen tisztelt Képviselőházának Budapesten A bent írt országgyülési képviselőt választó kerület tanitóinak alázatos memoranduma a tanitói fizetés és más ügyek méltányos rendezése tárgyában - 1902." BMLT
(24) 568/1894. PLT, TFI.
(25) 256/1896. PLT, TFI.
(26) "Nincs szabadság a beteg tanítók részére" (In = PK 1905. nov. 12. XIII/240. 4. o.)
(27) "Ismét a tanítókat!" (In = PK 1906. márc. 20. XIV/63. 4. o.)
(28) In = Dokumentumok a ... i. m. 349. o.
(29) Uott. 351. o.
(30) 4625/1910. püspöki körlevél (In = Litterae circulares ad Venerabilem Clerum Almae Diocesis Quinque-Ecclesiensis 1898 -1918) BMK
(31) Várady: BMJ I. k. i. m. 319. o.
(32) Kiskőszeg 132/1897. febr. 8. PLT, TFI.
(33) Kisnyárád 1224/1900. aug. 3. PLT, TFI.
(34) Kátoly 1894. ápr. 21. (1896-os csomag) PLT, TFI.
(35) Szabadszentkirály 145/1896. PLT, TFI.
(36) Magyarhertelend 1816/1896. nov. 26. PLT, TFI. (az r. k. tanító a főszolgabíróhoz fordult) (37) CIH 1868: XXXVIII. tc. 145-146. paragrafus 468-469.o.
(38) Szivér János kérvénye Pécs szabad királyi város közgyűléséhez IV/1106. b. Pécs v. tan. I. kt. iratok 1869. 4958 - 8182. Rh.:I. 11. 205. BMLT (In = Bernics Ferenc: Pécs város elemi népoktatása a neoabszolutizmus korában, BHTI 1987-88. Pécs, 1988. 181 - 225. o.) 217. o.
(39) CIH 1876: XXXII. tc. 1-48. paragrafus
(40) Uott.
(41) Várady: BMJ I. k. i. m. 319. o.
(42) "A filiális tanítók nyugdíjügye" (In = PK 1903. jan. 23. XI/18. 2. o.)
(43) Petárda szám nélkül /1893. PLT, TFI.
(44) Tegzes Ferenc: Baranya vármegye ... i. m. 474-475. o.
(45) Közig. Biz. jegyzőkönyve 566/1895. BMLT
(46) "Öngyilkos tanító" (In = PK 1908. jún. 10. XVI/132. 6. o.)
(47) CIH 1868: XXXVIII. tc. 142. paragrafus
(48) Magyar közigazgatási törvények Grill-féle kiadása ... i. m. 72370/97. sz. IX. 288.o.
(49) CIH 1913: XVI. tc. 17. paragrafus 284-291. o.
(50) "Levél Pécsvárad tájáról" (In = PK 1900. aug. 5. VII/63. 4. o.)
(51) Például: VKM 73653/1898. sz. rend.: "A tanítói lakás a javadalom kiegészítő részét képezvén, az éppen oly kevéssé rövidíthető meg, akár a tanítói javadalom maga."
(52) Kékesd 1104/1896. PLT, TFI.
(53) Baar 379/1893. PLT, TFI.
(54) Izsép 1091/1894. PLT, TFI.
(55) Kisdárda - Tanítói pályázat (In = PK 1894. jan. 23.)
(56) Regenye 777/1895. és 707/1900. PLT, TFI.
(57) Bakócza - Tanítói pályázat (In = PK 1900. márc. 1.)
(58) Kis-Budmér - Tanítói pályázat (In = PK 1900. márc. 18.)
(59) Hosszúhetény 3/1900. PLT, TFI.
(60) Magyarszék - Tanítói pályázat (In = PK 1904. okt. 6.)
(61) Dinnyeberki (In = PK 1906. febr. 25.)
(62) Ivánbattyán (In = PK 1907. nov. 17.)
(63) Baranya-Szentlőrinc (In = PK 1909. aug. 11.)
(64) Laskafalu 188/1898. PLT, TFI.
(65) Udvard 925/1898. PLT, TFI.
(66) Rácpetre 939/1896. PLT, TFI.
(67) Vörösmart 983/1896. PLT, TFI.
XI. A TANÍTÓ OKTATÓ - NEVELŐ MUNKÁJA
(1) "Töredék egy desperátus veteránus paedagogus jegyzeteiből " (In = Néptanoda 1878. okt. 5. XII/4. 27-29. o.)
(2) Regős János: Népiskolai tanterveink az 1868. évi XXXVIII. törvénycikk megjelenésétől 1905-ig
(3) Salamon József jelentése az 1876-os iskolai állapotokról TFI, BMLT. (Bernics Ferenc szíves adatközlése)
(4) Tanterv a népiskolák számára - 1877. aug. 26. /21678. sz. rendelet (VKM)
(5) Haragó József: A katholikus iskolakérdés tekintettel korunk s hazánkra (Pécs, 1870.)
(6) "Üröghi: A népoktatás elhanyagoltsága" (In = PK 1895. okt. 20. 1-2. o.)
(7) Regős J.: Népiskolai tanterveink... i. m. 151-166. o.
(8) Döbrössy Alajos: Észrevételek (In = A Pécsi Püspöki tanítóképző- intézet Értesítője 1896/97. Pécs, 1897. 3-7. o.)
(9) A királyi tanfelügyelő beadványa szerint a megye területén 68 olyan iskola volt - ebből 51 római katolikus -, melyben az 1 tanárra jutó diákok száma a törvényben előírt számot meghaladta. Közig. Biz. jkv. 103/36. 1876. jan 8. BMLT. A Közig. Biz. ugyanezen év márciusában hozott határozata értelmében: " ... utasíttatnak az albertfalui, baáni, baranyavári, bodolyai, beremendi, bakóczai, babarczi, berkesdi, bicsérdi, császtai, darázsi, dr. szt. mártoni, egregyi, f. mindszenti, fekedi, görcsönyi, geresdi, izsépi, jágonaki, jenői, kácsfalui, kisfaludi, laskafalui, lancsuki, mároki, monostori, maissi, n. nyárádi, pécsváradi, p. laki, r. töttösi, r. mecskei, szabolcsi, szt. istváni, szalatnaki, szászvári, sombereki, szabari, szajki, szebényi, vörösmarthi vókányi, várdombói, versendi róm. kath. hitfelekezetek még egy tanterem és tanítói állás; továbbá a bozsoki, gödrei, kiskőszegi (batinai), nádasdi, véméndi ugyancsak róm. kath. hitfelekezetek még két tanterem és két tanítói állás; továbbá a dun. szekcsői, mágocsi ugyancsak róm. kath. hitfelekezetek még három tanterem és három tanítói állás ... felállítása és szervezése iránt haladéktalanul intézkedni. " Közig. Biz. jkv. 247/237. 1877. márc. 5. BMLT
(10) "Horváth Ignác: A népiskola teljes kifejlesztéséről" (In = PK 1902. dec. 17. X/225. 1-2. o. vezércikk)
(11) Döbrössy Alajos: Tantervekről 2190/1903. PLT,TFI.
(12) Uott.
(13) Mészáros István: A tankönyvkiadás története Magyarországon (Bp.-Dabasi Nyomda Tankönyvkiadó 1989.) 103. o.
(14) Uott. 111. o.
(15) "Schultz Imre: Tanügyi körút" (In = PK 1896. aug. 15. 2-3. o.)
(16) Pécsváradi kerület 1214/1906. máj. 22. PLT, TFI.
(17) Regős J.: Népiskolai tanterveink... i. m. 166. o. és Dokumentumok a magyar nevelés ...i. m. 337-345. o.
(18) "Tanterv" (In = PK 1906. szept. 26. XIV/219.)
(19) 1214/1906. máj. 22. PLT, TFI.
(20) 1270/1906. jún. 5. PLT, TFI.
(21) Uott. (Kovács László, darázsi osztálytanítóról van szó.)
(22) Uott. Főherczeglak "Utoljára hagytam a főherczeglaki iskolát, a kerületnek ezen gyöngyét, mely mindenben megfelel a törvény követelményeinek. A tanítók és a szerzetes tanítónő is mintaszerüek; de másrészt a viszonyok is páratlanok. Van ovója, külön fiu és leányiskolája, három tanerőre annyi tanuló jut, mint máshol egyre; a gyermekeket az uradalom látja el taneszközökkel, szereli fel az iskolát, az iskolábajárás példás. stb."
(23) Halvay József jelentése a mecsekjánosi, kisbattyáni, bikali, hegyhátmaróci, szalatnaki, tékesi, györei és mázai iskolákról. 1346/1906. jún. 16. PLT, TFI.
XII. TANÍTÓK ISKOLÁZOTTSÁGA, TANÍTÓKÉPZÉS
(1) CIH 1868: XXXVIII. tc. IX. fej. 133. paragrafus 467. o.
(2) "A nagyméltóságú vallás- és közoktatási miniszter úr nagyhorderejű vívmánya" (In = Kalauz 1868. dec. 24. 9. sz. 140. p.) Idézi: Bernics Ferenc: Pécs város elemi népoktatása... i. m. 213. o.
(3) "Gyöngyállapotok Baranyamegyében" (In = Néptanoda 1878. febr. 9. XI/21.) 175-176. o.
(4) Vármegyei Közig Biz. általános iratai IV/418. 181/163-1877
(5) Praeparandia iratai, 876/1878. PLT Szuly József levele a VKM-nak
(6) Salamon József levele a püspöknek BMLT (szám nélkül) - 1892.
(7) 1563/1901. szept. 25. (A Közigazgatási Bizottság jegyzőkönyvi kivonata a képesítés nélküli tanítókról, 671/2394. kl. 1901.) PLT, TFI. "Azon hitközségek, melyekben tanitók igényeltetnek, ezek: A hegyháti járásban: Bános, Orfü, Szent-Katalin, Okorvölgy, Kaán, Bizstricze, Gyümölcsény, Szatina. A pécsváradi járásban: Szellő, Birján. A mohácsi járásban: Doboka."
(8) Uott.
(9) "A málomi tanitóválasztás" (In = PK 1897. dec. 2. és dec. 5. és Pécsi Napló 1897. dec. 1.)
(10) "A tanitóválasztások tisztasága" (In = PK 1894. szept. 9.) 2-3. o.
(11) Uott.
(12) A főispán levele a miniszterelnöknek. K26/1678. cs. Baranya vármegye iratai 11/1913. Kl. OKT
(13) Várady: BMJ. i. m. I. k. 326. o.
(14) Szalon újság 1906. szept. 1. XI. sz.
(15) Szántó Károly: Adalékok a tanítóképzés történetéhez Pécsett, a 18. és a 19. században (Pécs, 1964. Pécsi Tanítóképző Főiskola Tudományos Közleményei, Klny.)
(16) Uott. 49. o.
(17) Petrovich Ede: Baranya megye népoktatása... i. m. (In = BHTI,1874-75) 315. o. (18) Várady: BMJ. i. m. 326. o.
(19) Uott. 326-329. o.
(20) Praeparandia iratai 438/1871. márc. 1. PLT
(21) Döbrössy Alajos: A pécsi püspöki tanítóképző intézet történelmének rövid vázlata (Pécs, 1896.) 49-51. o.
(22) Uott.
(23) Várady F.: BMJ. i. m. I. k. 328. o.
(24) Halász István: Baranyamegye tanügyi állapota... i. m. 13. o.
(25) Uott.
(26) Döbrössy A.: A pécsi püspöki tanitóképző... i. m. 85. o.
(27) Praeparandia iratai 157/1883. PLT
(28) Uott
(29) Döbrössy A.: A pécsi püspöki tanitóképző... i. m. 38. o.
(30) Rajczi Péter: A Miasszonyunkról nevezett női kanonok rend pécsi róm. kat. Tanítóképző Intézetének története 1895-1948. (In = BHTI 1989.) 439-474. o.
(31) Várady F.: BMJ. I. k. 329. o.
(32) Rajczi Péter: A Miasszonyunkról... i. m. 441. o.
XIII. TANÍTÓEGYLETEK, TOVÁBBKÉPZÉS, ÖNKÉPZÉS
(1) "A tanítók önképzéséről" (In = Néptanoda 1867. dec. I/1.) 7-8. o.
(2) Praeparandia iratai 642/1871. márc. 22. PLT
(3) "Gazdasági tanfolyam a tanítók számára" (In = PK 1902. máj. 15. X/48.) 6. o.
(4) Püspöki körlevél 1936/1898. 78. o.
(5) Lantos István: A magyarhoni tanítóegyletek országos szövetsége (1872-1874.) (In = Tanulmányok a magyar nevelésügy XVII-XX. sz-i történetéből; Budapest, Akadémiai Kiadó, 1980. Szerk: Mészáros István) 169-184. o.
(6) Uott., illetve Pécs szabad királyi város összes községi népoktatási tanintézeteinek értesítője 1908/09. tanév VI. o. (Továbbiakban PÉRT Schneider Istvánról szóló megemlékezés)
(7) "A tanítók önképzéséről" (In = Néptanoda 1867. dec. I/1.) 7-8. o.
(8) 1908/09. tanév VI. o. i. m. PÉRT
(9) Komlósi Sándor: Az Eötvös-féle népnevelési egyletek alakítására irányuló törekvések sora Baranyában (In = Baranyai Művelődés 1972/1. 75-83. o.)
(10) Rubus: "Egyesüljünk" (In = Kalauz 1867. okt. 29. IV/1.) 5. o.
(11) Peres Sándor: A magyarországi tanitó-egyesületek története (Budapest, 1896) 262.o.
(12) Uott. 262-263. o. és "Márfi Attila: Baranya vármegye egyesületei (1867-1914)" c. tanulmánya (In = BMTI 1985-86. Pécs) 193. o.
(13) Peres S. i. m. 277-278. o.
(14) Uott.
(15) In = PK. 1907. jún. 15. XV/135. 5. o.
(16) "Tanítóegyesületek fuzionálása" (In = PK. 1907. jún 11. XVÖ131.) 4. o.
(17) Halász István: Baranya megye tanügyi... i. m. 108-109. o.
(18) "Egyházmegyei általános tanítóegyesület" (In = PK 1902. jún. 25. X/31.) 1. o. - vezércikk
(19) A Pécsgyházmegyei Római Katolikus Tanító-Egyesület alapszabályai (Pécs, 1908. Püspöki Könyvnyomda) 17918. dz., Egyetemi Könyvtár, Pécs 1. o.
(20) Tanfel. iratok, 1906. márc. 12. BMLT
(21) Pécsi Tanítónők Egyesületének Alapszabályai 1913. (Tanítóegyletek c. csomag, szám nélkül BMLT)
(22) például: Pécsi Tanítóegylet 1902. nov. 19-i választmányi ülése Tanfel. iratok 8/1902. és 1907. márc. 7. BMLT és Tanitói gyűlés (In = PK 1907. okt. 3. XV/226.) 4. o.
(23) "Tanító-egyleti közgyűlés (Baranyavár-vidéki tanitóegylet)" (In = PK 1900 márc. 22. VIII/23) 4. o. és "Tanitógyülés" (In = PK 1905. okt. 7. XIII/210) 3. o.
(24) "Tanitói gyűlés (Baranyavár-vidéki r. k. egylet kiskőszegi gyűlése)" (In = PK 1905. okt. 31. XIII/230) 4.o.
(25) "A németi esperes kerület" (In = PK 1907. jún 22. XV/141.) 4. o.
(26) "Egyleti élet" (In = Pk 1904. nov. 3. XII/104.) 6. o. és "Siklósi r. kath. tan. egylet" (In = PK 1906. máj. 3. XIV./100.) 5. o. és Baranya megye ált. tan. egylet pécsváradi járáskörének gyűlése, 1906. márc. 8. Olasz Jegyzőkönyv, Tanfel. iratok, 1906. BMLT
(27) "Siklósi" r. kath. tan. egylet (In = PK 1906. május 3. XIV/100) 5. o. és "Tanitó gyűlés" (In = PK 1906. máj. 3. XIV.100) 4. o.
(28) Uott és "Baranya megyei ált. tanitóegylet pécsváradi járáskörének gyűlése 1907. márc. 7-én Hidorban." (Tanfel. iratok, 1907 BMLT) és "A Baranyavidéki Tanító Egylet" (In = PK 1908. jún. 8. XVII/115.) 5. o.
(29) "Tanitógyűlés" (In = PK 1905. okt. 7. XIII/210) 3. o. (értekezés a gyermekek rossz tulajdonságairól) és "A pécsegyházmegyei róm. kath. tanitóegyesület" (In = PK 1908. jún. 11. XVI/133.) 5. o. (vallásos nevelésről Wajdits Gyula megnyitója) és "Siklósi r. kath. tan. egylet" (In = PK 1906. máj. 3. XIV/100.) 5. o. (értekezés az alkoholellenes nevelésről)
(30) Bar. megyei ált, tan. egylet olaszi gyűlése 1906. márc. 8. Tanfelügyelői iratok, 1906. BMLT (a gyümölcsfanevelésről) és 1907. márc. 7. (a tyúktenyésztésről) stb.
(31) "A németi esperes kerület..." (In = PK 1907. jún. 22. XV/141.) 4. o.
(32) "Tanítóegyleteink reformálásáról" (Somsich Sándor) (In = PK 1902. máj. 31.) X/60) 1-2. o.
(33) "Kedvezmény tanítóknak" (In = PK 1896. febr. 6.) 2. o. "Utazás a vasúton harmadosztályú jegygyel a második osztályon; fél másodosztályú jegygyel a harmadik osztályon. 2. olcsó lakás; közös teremben elfüggönyözött ágy teljes felszereléssel napi 30 krajcárért és tisztogatási díjért; közös teremben elfüggönyözött ágy teljes felszereléssel napi 30 krajcárért és tisztogatási díjért; deszkafallal elkülönített szobák egyenként 60 krajcárért és a tisztogatási díjért; 3. kedvezményes bemenet a kiállításra: 5 jegyből álló füzet 5 korona helyett 2 koronáért. 4. Kedvezményes étkezés..."
(34) A siklósi esperes kerület a r. kath. tanítótestület 1893. évi tanácskozmányi jegyzökönyve 944/1893. PLT, TFI. (Schully Károly esp. ker. tanfelügyelő)
(35) Klingenberg Jakab: A Pécsi Tan.egylet... i. m. 7. o.
(36) Uott.
(37) "A katholikus tanítók országos bizottságának és a dunántúli tanitóegyesületeknek..." (In = PK 1907. jún. 8. XV/129 és PK 1907. jún. 11. XV/131.) 5. o.
(38) Klingenberg Jakab i. m. 10. o.
XIV. NEVES TANÍTÓEGYÉNISÉGEK
(1) Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. k. 1044-1045. o. (Bp., 1894.)
(2) Döbrössy Alajos: A pécsi püspöki tanítóképzőintézet történelmének rövid vázlata (Pécs, 1896.)
(3) Bárdossy Ildikó: A reáliákról, az értelemmel-olvasásról és a csoportosításról (Schultz Imre tankönyvei) (In = Nevelés- és Művelődéstörténeti Közlemények 3. sz. szerk. Sándor László, Kaposvár, 1990.) 34-44. o. Szinnyei József: Magyar írók... i. m. XII. k. 673-680. Verédy Károly: Paedagógiai Encycl... i. m.
(4) Például: "Tanügyi körút" (In = PK 1896. aug. 15.) 3-4. o. és "Tanügyi körkép" (In = PK 1893. ápr. 9.) 4. o. és "Tanügyi levél" (In = PK 1893. 1893. aug. 15.) 3. o. stb.
(5) "Schultz Imre kitüntetése" (In = PK 1900. jún. 3. VIII/44.) 5. o.
(6) A magyar nevelésügyi folyóiratok bibliográfiája 1841-1936. (dr. Felkay Ferenc előszavával., Baranyai M. és Keleti A. gyűjtése. Budapest, 1947. Fővárosi Pedagógiai Könyvtár) 31. o.
(7) Bodó László: Tanitómozgalmak Baranyában 1867-1870 között (In = Iskolatörténeti monográfiák Baranya megyéből Pécs, 1975.) 7-31. o.
(8) Uott. 10. o.
(9) Schneider Istvánról szóló értekezés (In = Pécs szabad királyi város összes községi népoktatási tanintézeteinek értesítője 1908/09.) VI. o.
(10) Uott. (Salamon Józsefről szóló írás)
(11) Szinnyei József: Magyar írók... i. m. XII. k. 681. o.
(12) In = Katolikus Iskola 1910. IX. 15. II/2. 3. o.
(13) "Iskolalátogatás" (In = PK 1896. ápr. 14.) 2. o.
(14) Püspöki körlevelek 1849/1898. 59-63. o.
(15) Várady F.: BMJ. i. m. I. k. 318. o.
(16) Schultz Imre: "Tanügyi körút" (In = PK 1896. aug. 15.) 3-4. o.
(17) Uott.
(18) "Igazi néptanító" (In = PK 1900. febr.) 5-6. o.
(19) Baar 379/1893. 12. A tanító PLT, TFI
(20) Schultz Imre: Szülőföldisme (Pécs, 1878.) 40-41. o.
(21) Klingenberg Jakab: A pécsi Tanítóegylet... i. m. 9. o.
(22) Várady F.: BMJ. i. m. I. k.
(23) Baranyavármegye és Pécs szab. kir. város közigazgatási almanachja. (szerk. Katics Antal, Pécs, 1933.) 57-58. o.
(24) Várady F.: BMJ. i. m. I. k.
XV. TANÍTÓK FEGYELMI ÜGYEI ÉS JUTALMAZÁSUK
(1) Verédy Károly: Paedagogiai Encycl... i. m. "Fegyelmi eljárás"
(2) Uott.
(3) "A tanítókkal szemben meggyorsított fegyelmi eljárás" (In = PK 1903. jan. 23. XI/18.) 5. o.
(4) "Ahol nincs elég tanító" (In = PK 1910. nov. 20. XVIII/267.) 3. o.
(5) Viszhang "Egy hegyháti tanító" panaszára (In & PK 1910. dec. 2. XVIII/277.)
(6) Kis Vilmos villányi tanító fegyelmi ügye 3505/1905. nov. 29. PLT, TFI
(7) Uott.
(8) Uott
(9) Gőbel Jenő magyarhertelendi tanító fegyelmi ügye 347/1915. febr. 17. PLT, TFI
(10) 785/1915. PLT, TFI
(11) 1994/1916. PLT, TFI
(12) 1207/1915. PLT, TFI
(13) Uott
(14) Uott
(15) Jutalom a magyar nyelv tanításában elért eredményért a tanítóknak (In = Püspöki Körlevelek 213/1901.) 21-22. o.
(16) Selyemtenyésztésben részt vett tanítók (In = Jelentés Nagyméltóságú Tallián Béla... i. m.) 12. o.
(17) Klingenberg Jakab: A pécsi Tanítóegyletek... i. m. 17. o.
(18) "Tanitógyűlés" (In = PK 1912. jún. 16. XX/91.) 6. o.
(19) Klingenberg Jakab: A pécsi Tanítóegylet... i. m. 17. o.
XVI. NŐI TANERŐK
(1) Apácarendek iskolái 857/1916. PLT, TFI
(2) "Tanító és tanítónő" (In = PK 1912. márc 28. XX/68.) 3. o.
(3) Verédy Károly: Paedagogiai Encycl. 865. o. "Tanító" címszó
(4) Klingenberg Jakab: A pécsi Tanítóegylet... i. m. 7. o.
(5) Albert István: A tanitók mozgalmához (In = PK 1910. nov. 27. XVIII/273.) 3-4. o.
(6) Uott.
(7) In = Katolikus Iskola 1912. nov. 15. IV/9. 5. o.
(8) 1155/1915. PLT, TFI
(9) "Nők kántorképesítése" (In = Katolikus Iskola 1914. febr. 15. VI/2.) 6. o.
XVII. PEDAGÓGIAI SAJTÓ BARANYÁBAN 1868-1918.
(1) Rónai Béla: A pedagógiai sajtó Baranyában (In = Művelődésügyi Tájékoztató 1963. jún. 128-131. o.) vagy: Geri Csaba: Népnevelők Kalauza (1860-70) (Kézirat)
(2) "A sajtó története Pécsett és Baranyában", Dr. Máté Károly cikke In = Pécs-Baranyai Ismertető (szerk. Kalotai László, Pécs, 1934.) 41-43. o.
(3) Népnevelők Kalauza. Kerületi tanfelügyelők, igazgatók, hitelemzők s tanítók használatára írt évkönyv. (kiadta Szauter Antal és Warga Ferenc)
(4) A magyar nevelésügyi folyóiratok bibliográfiája 1841-1936. (dr. Felkay Ferenc előszavával, Baranyai Mária és Keleti Adolf gyűjtése; Bp., 1937. Főv. Ped. Könyvtár) 31. o.
(5) Uott.
(6) "Felhivás az előfizetésre" In = PK 1900. jan. 4. VIII. 1. sz. 2. o.
(7) Geri Csaba i. m.
(8) Tanügyi Füzetek (Nevelészeti havi szakközlöny) 1875, 1876. évf. számai
(9) A Néptanoda - az 1877/78-as tanévben leírtak szerint - "a bonyhád-, szigetvár-, szentlőrinc-, siklós-, baranyavár-, pécsvárad-, mohács-, zombor-, dombovárvidéki és vértesalji tanitóegyletek rendes közlönye" volt, amely minden szombaton jelent meg.
(10) Néptanoda 1867. dec. I/1. vezércikk
(11) "Sch(neider) I(stván): Mit várunk mi az új püspöktől a tanügy terén" (In = Néptanoda 1877. dec. 15. XI/15. 114-115. o.)
(12) Uott.
(13) "Kérvényezzük a tanitók hazabocsátását Boszniából" (In = Néptanoda 1878. szept. 28. XII/3. 24. o.)
(14) "Megszűnt tanügyi lap" (In = PK 1907. dec. 28. XV/287. 4-5. o.)
(15) "Tanitók házát Pécsre" - vezércikk (In = PK XV/283. 1907. dec. 10. 1-2. o.)
(16) Uott.
(17) "Kemény János: Népoktatásunk jövője" (In = PK 1908. ápr. 8. XVI/82. 3-4. o.)
(18) "Hegyháti": A tanfelügyelet reformja - vezércikk (In = Pk 1908. aug. 12. XVI/184.) 1. o.
(19) "Megnyilnak az iskolák" - vezércikk (In = PK 1908. aug. 26. XVI/194. 1. o.)
(20) "Ingyenes népoktatás!" - vezércikk (írta Dr. Egry Béla orsz. gy. képviselő) (In = PK 1908. jan. 3. XVI/127. 1. o.)
(21) In = PK 1905. okt. 25. XIII/266. 4. o.
(22) In = PK 1906. ápr. 8. XIV/60. 4. o.
(23) In = PK 1906. ápr. 28. XIV/95.
(24) PK 1906. ápr. 28. XVI/95. 5. o.
(25) "Schultz Imre: Kell-e az osztatlan népiskolában külön tanterv?" (In = PK 1900. jan. 20. VIII/6.) 2-3. o.
(26) "Deutsch Kálmán: Tanterv háború" - vezércikk (In = PK / 1900. aug. 5. VIII/63.) 1. o.
(27) "Szünidő alatt" (In = PK 1893. júl 9.) 3-4. o.
(28) "Döbrössy Alajos: A kormány népoktatásügyi programja" - vezércikk (In = PK 1895. febr. 2.) 1-2. o.
(29) "Egyházi birtok és felekezeti iskola" (In = PK 1895. nov. 24.) 1-2. o. és "Szommer Gyula: Felekezeti tanszabadság" - vezércikk (In = PK 1896. febr. 25.) 1. o.
(30) "Közoktatási vita" - vezércikk (In = PK 1896. febr. 20.) 1. o.
(31) Uott
(32) "Népiskoláink" - vezércikk (In = PK 1897. febr. 18.) 1. o.
(33) "Népiskoláink a közoktatásügyi vitán" - vezércikk (In = PK 1897. márc. 7.) 1. o.
(34) "Iskolák államosítása" (In = PK 1898. ápr. 17.) 3. o.
(35) "Csöndes államosítás" - vezércikk (In = PK 1898. máj. 22.) 1. o.
(36) Uott
(37) "Iskola-államosítás" (In = PK 1898. dec. 4.) 4. o.
(38) "Harc az iskoláért" - vezércikk (In = PK 1898. dec. 11.) 1. o.
(39) "Tanítótestületi közgyűlés" (In = PK 1898. dec. 11.) 4. o.
(40) Uott
(41) "Államosítás" - vezércikk (In = PK 1898. dec. 28.) 1-2. o.
(42) "Tanitók tanácskozmánya" (In = PK 1899. okt. 22.)
(43) A Pécsi Püspöki tanítóképző-intézet Értesítője 1897/98. (Pécs, 1898.)
(44) "M.L.: Áldozzunk az iskoláért!" - vezércikk (In = PK 1899. júl. 16.) 1. o.
(45) "Kórody Miklós: Az államosítási törekvéseknek a magyar népoktatásügyre vonatkozó hátrányai s ezzel szemben fontos teendőink iskoláink fejlesztése körül" (In = PK 1906. szept. 5. XIV/202. sz.) 3-4. o. és 1906. szept. 7. XIV/204. sz.) 3-4. o.
(46) Uott
(47) (In = PK 1906. szept. 11. XIV/206) (Budapest, 1906. aug. 27-28. r. k. tanítók egyet. gyűlésének emlékirata)
(48) Szita László: A dualizmuskori iskolaállamosítási törekvések nemzetiségpolitikai vonatkozásai Baranyában (1898, 1906.) (In = BHTI 1980.) 445-495. o.
(49) "Nagy Béla: A tanító két fő kötelessége" (In = Katholikus Iskola, Pécs 1910. febr. 15. I/2.sz.) 1. o. - vezércikk (OSZK, mikrofilm) Továbbiakban: Kat.Isk.
(50) "Lasányi János: Lehetséges-e a népiskolában igazi nevelés vallásoktatás nélkül?" (In = Kat. Isk. 1911. febr. 15. és márc. 15. III/2-3. sz.)
(51) - Ruzsinszky Irén írása ugyanerről (In = Kat. Isk. 1911. jún. 15. III/6.) és - Herbert Gáspár, bükkösdi tanító írása: "A valláserkölcsi nevelés az oktatás egész vonalán és minden ágában, mint korunk szükséglete" (In = Kat. Isk. 1912. dec. 15. IV/10.) 3. o. és ( 1913. jan. 15. V/1.) és Onczay Géza: A keresztény kath. hitoktatásról (In = Kat.Isk. 1913. jan. 15. V/1.) 1. o. - vezércikk
(52) "Helyzetünk tarthatatlansága" - vezércikk (In = Kat. Isk. 1911. ápr. 15. III/4. sz.) 1. o.
XVIII. MAGYAROSÍTÁS BARANYÁBAN
(1) 17284/1879. jún. 29. kelt utasítása Bp., 1879. VKM
(2) Salamon József a Közig Biz-hoz, 1893. okt. 15. BMLT/Tisztázat (szám feltüntetése nélkül)
(3) A magyar nyelv tanítása 1893. évi 2568. sz. püspöki rendelet (Circ. XVII. 140. (az 1907: XXVII. tc. ezt elavulttá tette!)
(4) Szita László: Adatok a baranyai nemzetiségek kulturális törekvéseihez a 19. század második felében. (In = BHTI/1979.) 521. o. (*) és Szita László: A dualizmuskori iskolaállamositási törekvések nemzetiségpolitikai vonatkozásai Baranyában (1898, 1906.) (In = BHTI/1980.) 445-495. o. és Sarosácz György: A Pécs környéki bosnyák falvak iskolaügyének és közművelődésének kezdetei. (In = BHTI/1985-86.) 515-537. o.
(5) Uott. (*)
(6) "Egy sváb falu elmagyarosodása" (In = Néptanoda 1879. szept. 27. XIII/3.) 23-24. o.
(7) Uott
(8) "Magyarul nem tudó tanító nem alkalmazható" (In = Néptanoda 1882. jan. 28. XV/21.) 173-174. (Salamon József 1512. sz. átirata és 1879. jún. 29/17284. sz. 6. - VKM)
(9) "Magyarul nem tudó tanitók magyar tanfolyama" (In = PK 1894. jún. 24.) 3. o.
(10) Uott.
(11) "Magyarositás és hiterkölcs" (Schmidt) (In = PK 1899. ápr. 5.) 2. o.
(12) "A magyar nyelv kötelező tanítása" (In = PK 1902. jún. 19. X/76. sz.) 3. o.
(13) Uott.
(14) "A magyarosodás a statistika világánál" (In = PK 1902. jún. 26. X/82.) 1. o. vezércikk
(15) Németbóly - tanítói tanácskozmány a magyarosításról Tanfel. iratok 1901. okt. 28. PLT
(16) "A magyarosodás a statistika világánál" (In = PK 1902. jún. 26. X/82.) - 1. o. - vezércikk
(17) Gödre 731/1903. máj. 15. PLT, TFI.
(18) Uott
XIX. A KATOLIKUS ELEMI ISKOLÁK HELYZETE AZ I. VILÁGHÁBORÚ ALATT (1914-18)
(1) (In = Dunántúl 1914. júl 1. IV/148.) 2. o.
(2) (In = Dunántúl 1914. júl. 28. IV/146.) 1. o. - vezércikk
(3) (In = Dunántúl 1914. júl 2. IV/149.)
(4) Schematismus... 1914.
(5) Peterd, Kisherend 1158/1915. PLT, TFI
(6) Hird, Nagypall 1159/1915. PLT TFI
(7) Vékény 1160/1915. PLT, TFI
(8) Kiskeresztúr, Gödreszentmárton, Meződ 1161/1915. PLT,TFI
(9) Gyürüfü 1162/1915. PLT, TFI
(10) Ócsárd
(11) Málom
(12) 1161/1915. PLT, TFI
(13) Németbóly 1158/1915. PLT, TFI Dévai Gyula kántortanító és 3 irgalmas tanítónővér végezte a tanítást.
(14) Siklós 1153/1915. PLT, TFI
(15) Szászvár 1160/1915. PLT, TFI
(16) Szentlászló 1162/1915. PLT, TFI
(17) Tékes 1160/1915. PLT, TFI
(18) Borjád 1158/1915. PLT, TFI
(19) Nagypall 1159/1915. PLT, TFI
(20) Kisbudmér 1158/1915. PLT, TFI
(21) Lánycsók 1156/1915. PLT, TFI
(22) Siklós 1153/1914. PLT, TFI
(23) Sásd 1161/1915. PLT, TFI
(24) Jankovich Béla 3930/1914. sz. körrendelete (In = Néptanítók Lapja (= továbbiakban NTL) 1914. aug. 21. XLVII/34.) 15. o.
(25) Uott. 4-5. o. "Tennivalóink"
(26) Baranya Vármegye Hivatalos Lapja 1915. márc. (Idézi: Horgas Klára: Pécs város és Baranya megye szervezeti és kulturális élete a századfordulótól a szerb megszállás végéig c. szakdolgozatában, Pécs, 1970.) 25-26. o. Pécsi járás: 912 Pécsváradi j.: 1054 Mohácsi J.: 1510 Baranyavári j.: 2055 Siklósi j.: 1367 Szentlőrinci j.: 671 Hegyháti j.: 931. család
(27) Uott 26. o. Tábori postai levelezőlap 1915-ből "Malek Ottó pécsi katona levele a frontról: "... azt írja a feleségem, hogy a hadbavonultak otthon maradottjainak járó segélyt nem akarják kiadni neki. Ez gyalázat..."
(28) Megyefa 872/1915. és 1089/1918. PLT, TFI valamint Közigazg. Bizottság ált. iratai 440/1915. BMLT
(29) Nagymányok, iskolaszéki ülés jegyzőkönyve 812/1915. febr. 14. PLT, TFI
(30) Dr. Rajczi Péter: A népoktatás története Szabolcs-bányatelepen (In = A Pécs-szabolcs-Bányatelepi Általános Iskola Jubileumi évkönyve 1877-1977. szerkesztette: Istvánder József)
(31) "Az iskolaév" - vezércikk (In = Dunántúl, 1916. aug. 31. VI/199.) 1. o.
(32) Uott.
(33) "Ember János: A gyermek munkája" - vezércikk (In = Világháború Heti Postája II. évf. 11. 1915. márc. 14.) 1-2. o.
(34) Baranya vármegye Hivatalos Lapja 1915. márc.
(35) 896/1915. ápr. 21. PLT, TFI
(36) "Az iskolakerülés meggátlása" (In = Dunántúl 1916. aug. 27. VI/196.) 3. o.
(37) "Ember János: Az új tanév" - vezércikk (In = Dunántúl 1918. aug. 27. VIII/191.) 1. o.
(38) "Közegészség Baranyában" (In = Dunántúl 1915. jún. 9. IC/130.)
(39) Szebény 1059/1916. PLT, TFI
(40) Birján 1060/1916. PLT, TFI
(41) Gyód 1077/1916. PLT, TFI
(42) Kiskőszeg 1079/1916. PLT, TFI
(43) Szabadszentkirály 1184/1915. PLT, TFI
(44) Magyarhertelend 2191/1916. PLT, TFI
(45) Szentdienes (In = Dunántúl, 1915. aug. 17.)
(46) Bogdása (In = Dunántúl, 1915. szept. 11.)
(47) Kővágótöttös (In = Dunántúl, 1915. szept. 22.)
(48) Virágos (In = Dunántúl, 1915. aug. 11.)
(49) "Tanítói járandóság" (In = Dunántúl 1916. aug. 19. VI/189.)
(50) Szentdienes (In = Dunántúl, 1915. aug. 17. IV/188.)
(51) Dinnyeberki (In = Dunántúl, 1915. aug. 26. IV/195.)
(52) Somberek (In = Dunántúl, 1915. ok. 6. IV/230.)
(53) Hetvehely (In = Dunántúl, 1918. júl, 10. CIII/152.)
(54) Kishajmás (In = Dunántúl, 1915. okt. 16. IV/239.)
(55) 997/1917. PLT, TFI Tanítónők az egyházmegyében (felsorolás)
(56) "Gyulai Aladár: A háború és a népiskola" (In = NTL 1915. febr. 18. XLVIII/7.) 1. o.
(57) 1155/1915. jan. 2. PLT, TFI
(58) 1045/1918. jún 26. PLT, TFI
(59) 8941/1915. körrendelete VKM (In = NLT 1915. szept. 16. XLVIII/37.) 14-15.
(60) Uott. 4456/1914. és 8972/1915. körrendelete VKM
(61) In = Dunántúl 1915. nov. 20. IV/269.
(62) 1702/1916. aug. 3. PLT, TFI
(63) 952/1916. ápr. 8. PLT, TFI
(64) In = Dunántúl 1915. jún. 3. IV/126. 5. o.
(65) 2156/1916. PLT, TFI
(66) "A pécsi tanítók áldozatkészsége" (In = Dunántúl 1914. aug. 9.) 67. "Községi faiskolák hadi szolgálatában" (In = Dunántúl 1915. május 29. IV/22.)
(68) 487/1918. PLT, TFI
(69) Tanítói gyűlés Mágocson (In = Dunántúl, 1915. okt. 30. IV/251.) 4. o.
(70) Baranyában - tanítótestületi gyűlés jegyzőkönyve 1046/1915. május 12. PLT, TFI
(71) Uott
(72) 1179/1918. PLT, TFI
(73) 1162/1915. PLT, TFI Például: Bóna Sándor, abaligeti tanító
(74) 1136/1918. PLT, TFI és Heiszinger János, majsi tanító, 1190/1918. PLT, TFI
(75) "Emléktábla elesett hőseinknek" - vezércikk (In = NTL 1915. ápr. 22. XLVIII/16.) 1-2. o.
(76) In = Dunántúl, 1915. júl. 17. IV/162.
(77) In = NTL 1915. júl. 29. XLVIII/30.
XXIII. MELLÉKLETEK
1. TÉRKÉP
Baranya megye települései - 1907.
(Forrás: Krause Jenő: Baranya vármegye településföldrajzi vázlata, Bp., 1907., )
2. TÉRKÉP
Baranya megye népsűrűsége 1907-ben
["Krause J.: Bar. vármegye telep.földrajzi vázlata" alapján]
3. TÉRKÉP
Baranya megye járásai és székhelyük - 1907
[Baranya megye térképe alapján - BMK-C-3760]
4. TÉRKÉP
A lakosság és a vállalatok száma Baranya megye iparosodó településein 1876-ban
(Forrás: T. Mérey Klára: A D.-Dtúl iparának... 267. o.)
5. TÉRKÉP
A lakosság és a vállalatok száma Baranyában az iparosodó településeken 1900-ban
(Forrás: T. Mérey Klára: A D.-Dtúl iparának... 268. o.)
6. TÉRKÉP
Salamon József által 1877-ben meglátogatott r. kat. iskolák a pécsváradi járásban
1. TÁBLÁZAT
A jelenlévő népesség megoszlása településnagyságok szerint 1910-ben (%-ban)
[A városok és a járási székhelyek nélkül]
---------------------------------------------------------------------------- | Baranya |Bar.vári|Hegyháti|Mohácsi|Pécs-Pécs|Pécsváradi|Siklósi|Szentlőr.| |vármegye | járás | járás | járás | tjv. | járás | járás | járás | ---------------------------------------------------------------------------- |(a) ---- ---- ---- ---- ---- ---- ---- ---- | |(b) 16,7 25,6 7,2 33,6 17,3 21,3 6,8 ---- | |(c) 24,2 40,0 27,9 38,9 11,9 26,2 13,5 4,8 | |(d) 29,6 14,0 35,0 12,6 39,9 39,8 33,6 37,0 | |(e) 22,2 10,6 24,0 8,7 22,3 8,7 38,5 49,1 | |(f) 7,4 9,8 6,0 6,7 8,5 3,4 7,6 9,0 | ---------------------------------------------------------------------------- |(g) 59,2 34,4 65,0 27,9 70,8 52,0 79,7 95,2 | ---------------------------------------------------------------------------- Jelmagyarázat: (a) - 5000 felett; (b) - 2000-4999; (c) - 1000-1999; (d) - 500-999; (e) - 200-499; (f) - 1-199; (g) - 1-999; (Forrás: A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok tel. és társ. tört.-e, Zalaegerszeg, 1987. 17. o.)
2. TÁBLÁZAT
A községek polgári népessége a legutóbbi öt népszámlálás szerint.
---------------------------------------------------------------------------- |Folyó| Vármegye, | Jelenlévő polgári népesség | |szám | járás, község; | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | | | rt. és tj. város | végén | ------+------------------+-------------------------------------------------- | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | ------+------------------+---------+---------+---------+---------+---------- | | Magyarország. | | | | | | | |a) Duna j. partja.| | | | | | | | I. Baranya vm. | | | | | | | | | | | | | | | | 1. Baranyavári j.| | | | | | | 1 |Albertfalu .......| 768| 978| 1.174| 1.208| 1.294| | 2 |Baranyabán .......| 2.233| 2.248| 2.584| 2.471| 2.554| | 3 |Baranyaszentistván| 864| 846| 882| 926| 962| | 4 |Baranyavár .......| 1.812| 1.569| 1.547| 1.401| 1.496| | 5 |Bellye ...........| 1.242| 1.227| 1.265| 1.210| 1.191| | 6 |Benge ............| 476| 477| 527| 516| 500| | 7 |Bezedek ..........| 647| 644| 660| 627| 649| | 8 |Bolmány ..........| 1.696| 1.658| 1.837| 2.032| 1.969| | 9 |Csúza ............| 1.077| 1.079| 1.149| 1.130| 1.262| | 10 |Dárda ............| 2.358| 2.418| 2.723| 2.898| 3.362| | 11 |Hercegszentmárton | 207| 227| 270| 303| 331| | 12 |Hercegszőllős ....| 2.665| 2.684| 2.691| 2.553| 2.802| | 13 |Illocska .........| 668| 637| 642| 579| 591| | 14 |Ivándárda ........| 1.165| 1.375| 1.345| 1.397| 1.372| | 15 |Jenőfalva ........| 435| 314| 367| 365| 374| | 16 |Kácsfalu .........| 2.212| 2.064| 2.282| 2.274| 2.486| | 17 |Karancs ..........| 1.525| 1.474| 1.679| 1.674| 1.665| | 18 |Keskend ..........| 436| 501| 523| 547| 638| | 19 |Kisdárda .........| 226| 233| 281| 249| 302| | 20 |Kiskőszeg ........| 1,752| 1.963| 2.346| 2.548| 2.741| | 21 |Kislippó .........| 346| 358| 419| 417| 482| | 22 |Kopács ...........| 1.412| 1.355| 1.284| 1.251| 1.183| | 23 |Kő ...............| 446| 473| 447| 390| 369| | 24 |Lapáncsa .........| 485| 446| 500| 441| 479| | 25 |Laskafalu ........| 1.298| 1.267| 1.369| 1.477| 1.565| | 26 |Laskó ............| 1.358| 1.431| 1.560| 1.781| 1.861| | 27 |Lippó ............| 978| 1.037| 1.067| 1.006| 1.073| | 28 |Lőcs .............| 1.172| 1.119| 1.133| 1.111| 1.138| | 29 |Magyarbóly .......| 1.164| 1.116| 1.375| 1.442| 1.497| | 30 |Németmárok .......| 493| 449| 526| 544| 619| | 31 |Pélmonostor ......| 1.532| 1.475| 1.584| 1.720|(1) 2.443| | 32 |Sárok ............| 439| 490| 469| 519| 491| | 33 |Sepse ............| 1.014| 1.034| 1.083| 1.072| 1.047| | 34 |Várdarócz ........| 970| 1.034| 990| 1.088| 1.079| | 35 |Villány ..........| 1.745| 1.805| 2.193| 2.468| 2.546| | 36 |Virágos ..........| 341| 312| 346| 364| 430| | 37 |Vörösmart ........| 2.200| 2.278| 2.490| 2.419| 2.244| | | ----------+---------+---------+---------+---------- | | Összesen ....| 41.857| 42.095| 45.609| 46.418| 49.087| | | | | | | | | | | 2. Hegyháti járás| | | | | | | 1 |Abaliget .........| 670| 706| 777| 743| 726| | 2 |Ág ...............| 553| 527| 570| 518| 597| | 3 |Alsómocsolád .....| 759| 761| 774| 749| 811| | 4 |Bakócza ..........| 819| 834| 880| 905| 907| | 5 |Bános ............| 251| 263| 250| 244| 224| | 6 |Baranyajenő ......| 831| 866| 826| 785| 844| | 7 |Baranyaszentgyörgy| 419| 517| 573| 504| 462| | 8 |Barátúr ..........| 274| 264| 248| 242| 241| | 9 |Bikal ............| 1.210| 1.145| 1.082| 1.050| 1.048| | 10 |Császta ..........| 578| 524| 616| 573| 535| | 11 |Csikóstöttös .....| 1.260| 1.319| 1.394| 1.465| 1.513| | 12 |Egyházbér ........| 282| 277| 313| 335| 318| | 13 |Felsőegerszeg ....| 306| 287| 288| 313| 307| | 14 |Felsőmindszent ...| 813| 865| 895| 869| 906| | 15 |Gerényes .........| 690| 696| 713| 728| 700| | 16 |Godisa ...........| 360| 334| 407| 393| 450| | 17 |Gödre ............| 829| 980| 1.096| 1.124| 1.176| | 18 |Gödreszentmárt.(2)| 295| 250| 258| 329| 497| | 19 |Gyümölcsény ......| 246| 259| 251| 233| 262| | 20 |Hegyhátmarócz ....| 471| 380| 456| 467| 501| | 21 |Hetvenhely .......| 454| 425| 565| 531| 598| | 22 |Hörnyék ..........| 399| 381| 433| 422| 573| | 23 |Husztót ..........| 220| 168| 210| 241| 206| | 24 |Jágónak ..........| 899| 1.006| 1.109| 1.115| 1.163| | 25 |Kán ..............| 354| 385| 381| 379| 422| | 26 |Kaposszekcső .....| 1.166| 1.242| 1.277| 1.488| 1.608| | 27 |Karáczodfa .......| 137| 120| 120| 109| 145| | 28 |Kárász ...........| 507| 533| 599| 529| 516| | 29 |Kisbattyán .......| 203| 197| 211| 207| 218| | 30 |Kisbesztercze ....| 264| 257| 279| 267| 246| | 31 |Kisbodolya .......| 189| 176| 186| 162| 173| | 32 |Kishajmás ........| 415| 398| 470| 475| 486| | 33 |Kishertelend .....| 98| 92| 107| 110| 106| | 34 |Kisvaszar ........| 655| 593| 610| 728| 560| | 35 |Komló ............| 421| 417| 427|(3) 988|(3) 1.509| | 36 |Kovácsszénája ....| 303| 285| 290| 276| 271| | 37 |Köblény ..........| 504| 442| 516| 498| 527| | 38 |Liget ............| 517| 554| 609| 616| 706| | 39 |Mágocs ...........| 3.436| 3.620| 3.711| 3.610| 3.618| | 40 |Magyaregregy .....| 1.090| 1.090| 1.265| 1.276| 1.332| | 41 |Magyarhertelend ..| 640| 656| 701| 752| 622| | 42 |Magyarszék .......| 585| 537| 566| 649| 687| | 43 |Mánfa ............| 529| 585| 687| 689| 647| | 44 |Mecsekjánosi .....| 464| 409| 473| 510| 550| | 45 |Mecsekpölöske ....| 340| 340| 390| 415| 447| | 46 |Mecsekrákos ......| 240| 315| 260| 244| 267| | 47 |Mecsekszakál .....| 154| 156| 150| 140| 124| | 48 |Mekényes .........| 1.133| 1.105| 1.244| 1.223| 1.230| | 49 |Meződ ............| 443| 487| 574| 612| 612| | 50 |Nagyhajmás .......| 1.073| 1.092| 1.161| 1.160| 1.136| | 51 |Németszék ........| 365| 398| 402| 381| 375| | 52 |Okorvölgy ........| 154| 146| 145| 144| 192| | 53 |Orfű .............| 246| 242| 296| 289| 243| | 54 |Oroszló ..........| 419| 408| 463| 441| 464| | 55 |Palé .............| 171| 197| 198| 189| 206| | 56 |Pécsbudafa .......| 283| 308| 361| 417| 405| | 57 |Ráczkozár ........| 1.361| 1.416| 1.447| 1.265| 1.305| | 58 |Sásd (4) .........| 463| 491| 705| 814| 1.137| | 59 |Szágy ............| 304| 422| 424| 425| 462| | 60 |Szalatnak ........| 653| 660| 764| 823| 839| | 61 |Szárász ..........| 331| 339| 326| 317| 394| | 62 |Szászvár .........| 1.141| 1.104|(3) 1.569| 1.699| 1.796| | 63 |Szatina ..........| 235| 174| 218| 200| 204| | 64 |Szentkatalin .....| 346| 260| 375| 368| 417| | 65 |Szopok ...........| 267| 270| 255| 258| 250| | 66 |Tarrós ...........| 324| 304| 318| 294| 263| | 67 |Tekeres ..........| 175| 169| 179| 167| 160| | 68 |Tékes ............| 542| 573| 692| 652| 642| | 69 |Tófű .............| 361| 332| 340| 299| 295| | 70 |Tormás ...........| 637| 670| 736| 698| 686| | 71 |Varga ............| 442| 417| 503| 471| 476| | 72 |Vásárosdombó .....| 846| 855| 867| 742| 834| | 73 |Vázsnok ..........| 283| 296| 333| 276| 282| | 74 |Vékény ...........| 297| 291| 316| 309| 280| | | ----------+---------+---------+---------+---------- | | Összesen ....| 40.394| 40.859| 44.480| 44.928| 46.837| | | | | | | | | | | 3. Mohácsi járás | | | | | | | 1 |Babarcz ..........| 1.236| 1.321| 1.507| 1.380| 1.495| | 2 |Bár ..............| 720| 676| 799| 701| 766| | 3 |Baranyakisfalud ..| 1.425| 1.405| 1.534| 1.447| 1.509| | 4 |Borjád ...........| 897| 912| 913| 925| 916| | 5 |Cseledoboka ......| 158| 164| 186| 182| 233| | 6 |Dályok ...........| 1.948| 1.952| 1.969| 1.927| 1.913| | 7 |Darázs ...........| 1.817| 1.882| 2.129| 2.237| 2.259| | 8 |Dunaszekcső ......| 4.683| 4.897| 5.385| 5.602| 5.876| | 9 |Herczegmárok .....| 1.203| 1.179| 1.304| 1.310| 1.266| | | |(1) A feltünő szaporodást a baranyavári czukorgyár építése idézte elő; a| | munkások legnagyobb része ugyanis a szomszédos Pélmonostoron iratott| | össze. | |(2) 1911-ben alakult községgé, azelőtt mint puszta Baranyaszentgyörgyhöz| | tartozott. | |(3) A gyors növekedést a szénbányászat fejlődése okozta. | |(4) Járási székhely; ez magyarázza a gyors fejlődést. | ---------------------------------------------------------------------------- (folytatás) ---------------------------------------------------------------------------- |Folyó| Vármegye, | Jelenlévő polgári népesség | |szám | járás, község; | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | | | rt. és tj. város | végén | ------+------------------+-------------------------------------------------- | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | ------+------------------+---------+---------+---------+---------+---------- | 10 |Hercegszabar .....| 687| 738| 962| 918| 1.063| | 11 |Izsép ............| 1.655| 1.702| 1.817| 1.722|(1) 1.600| | 12 |Kisnyárád ........| 505| 464| 638| 586| 621| | 13 |Kölked ...........| 930| 905| 859| 867| 938| | 14 |Lánycsók .........| 1.954| 1.988| 2.232| 2.170| 2.404| | 15 |Liptód ...........| 856| 798| 1.943| 1.853| 1.003| | 16 |Majs .............| 1.870| 1.821| 1.921| 1.910| 1.949| | 17 |Mohács ...........| 12.140| 12.385| 14.403| 15.812| 17.060| | 18 |Nagybodolya ......| 999| 976|(6) 1.243| 1.314| 1.313| | 19 |Nagynyárád .......| 1.605| 1.746| 1.954| 1.900| 2.043| | 20 |Németbóly ........| 2.596| 2.589| 3.032| 2.941| 3.293| | 21 |Pócsa ............| 360| 372| 412| 395| 413| | 22 |Ráczgörcsöny .....| 563| 556| 689| 643|(2) 783| | 23 |Rácztöttős .......| 1.117| 1.208| 1.286| 1.260| 1.235| | 24 |Somberek .........| 2.182| 2.082| 2.240| 2.131| 2.102| | 25 |Szajk ............| 710| 803| 889| 819| 916| | 26 |Udvar ............| 223| 267| 314| 340|(2) 408| | 27 |Versend ..........| 1.216| 1.294| 1.434| 1.361| 1.475| | | ----------+---------+---------+---------+---------- | | Összesen ....| 46.255| 47.082| 52.994| 53.653| 56.852| | | | | | | | | | | 4. Pécsi járás | | | | | | | 1 |Áta ..............| 270| 257| 335| 367| 420| | 2 |Belvárd ..........| 735| 723| 765| 735| 712| | 3 |Birján ...........| 497| 524| 632| 599| 625| | 4 |Bosta ............| 297| 327| 320| 327| 305| | 5 |Cserkút ..........| 406| 362| 385| 382| 381| | 6 |Egerág ...........| 844| 781| 826| 868| 886| | 7 |Garé .............| 516| 532| 495| 495| 456| | 8 |Görcsöny .........| 773| 771| 864| 743| 730| | 9 |Gyód .............| 306| 325| 391| 449| 528| | 10 |Hásságy ..........| 488| 498| 561| 548| 579| | 11 |Hird .............| 586| 606| 605| 618| 609| | 12 |Hosszúhetény .....| 2.206| 2.214| 2.367| 2.511| 2.717| | 13 |Keménygadány .....| 170| 173| 191| 186| 196| | 14 |Keszű ............| 611| 614| 647| 610| 656| | 15 |Kisbudmér ........| 313| 326| 351| 370| 375| | 16 |Kisgyula .........| 181| 175| 210| 194| 252| | 17 |Kisherend ........| 400| 360| 406| 415| 396| | 18 |Kiskassa .........| 779| 785| 822| 794| 851| | 19 |Kiskozár .........| 725| 735|(7) 938| 1.028| 1.036| | 20 |Kisújbánya .......| 327| 337| 321| 298| 314| | 21 |Kökény ...........| 560| 519| 645| 690| 735| | 22 |Kővágószőllős ....| 915| 852| 871| 796| 768| | 23 |Kővágótőttős .....| 615| 542| 584| 491| 499| | 24 |Lothárd ..........| 551| 552| 633| 654| 626| | 25 |Magyarsarlós .....| 592| 517| 654| 619| 660| | 26 |Magyarürög .......| 430| 414| 435| 451| 450| | 27 |Málom ............| 465| 492| 521| 508| 538| | 28 |Martonfa .........| 397| 398| 369| 361| 352| | 29 |Mecsekszabolcs ...| 1.206|(3) 2.969|(3) 3.530| 3.924| 4.077| | 30 |Mecsekszentkút ...| 128| 179| 149| 170| 171| | 31 |Misleny ..........| 366| 404| 435| 426| 406| | 32 |Nagyárpád ........| 390| 468| 587| 625| 707| | 33 |Nagybudmér .......| 510| 490| 571| 526| 549| | 34 |Nagykozár ........| 761| 809| 931| 982| 1.022| | 35 |Németi ...........| 322| 343| 380| 423| 406| | 36 |Ócsárd ...........| 577| 564| 597| 607| 546| | 37 |Patacs ...........| 687| 631| 777| 752| 816| | 38 |Pécsaranyos ......| 527| 544| 518| 504| 487| | 39 |Pécsdevecser .....| 286| 288| 313| 283| 313| | 40 |Pécsudvard .......| 530| 521| 600| 674| 686| | 41 |Pellérd ..........| 1.283| 1.290| 1.432| 1.502| 1.321| | 42 |Peterd ...........| 601| 548| 615| 601| 584| | 43 |Pogány ...........| 732| 743| 871| 937| 968| | 44 |Püspökbogád ......| 699| 730| 717| 678| 648| | 45 |Püspökszentlászló | 116| 132| 112| 108| 107| | 46 |Ráczpetre ........| 1.096| 1.173| 1.241| 1.236| 1.317| | 47 |Ráczváros ........| 301| 293| 358| 327| 371| | 48 |Regenye ..........| 392| 346| 390| 390| 362| | 49 |Romonya ..........| 535| 494| 527| 482| 450| | 50 |Somogy (3) .......| 646| 855| 1.053| 1.386| 1.734| | 51 |Szalánta .........| 611| 629| 747| 798| 782| | 52 |Szemely ..........| 462| 419|(7) 570| 609| 543| | 53 |Szilvás ..........| 310| 304| 332| 334| 309| | 54 |Szőke ............| 305| 340| 369| 393| 387| | 55 |Szőkéd ...........| 423| 386|(8) 544| 596| 627| | 56 |Vasas ............| 804|(8) 1.215| 1.303| 1.512| 1.433| | | ----------+---------------------------------------- | | Összesen ....| 31.561| 33.818| 37.713| 38.892| 39.781| | | | | | | | | | | 5. Pécsváradi j. | | | | | | | 1 |Apátvarasd .......| 378| 389| 407| 372| 398| | 2 |Berkesd ..........| 1.258| 1.214| 1.340| 1.288| 1.263| | 3 |Ellend ...........| 538| 519| 555| 562| 503| | 4 |Fazekasboda ......| 331| 337| 420| 415| 509| | 5 |Feked ............| 696| 666| 802| 812| 901| | 6 |Geresd ...........| 645| 663| 778| 754| 804| | 7 |Hidas ............| 2.572| 2.597| 2.813| 2.486| 2.573| | 8 |Hidor ............| 300| 286| 328| 353| 385| | 9 |Himesháza ........| 1.458| 1.455| 1.637| 1.691| 1.600| | 10 |Kátoly ...........| 713| 672| 704| 712| 808| | 11 |Kékesd ...........| 470| 517| 589| 554| 522| | 12 |Lovászhetény .....| 481| 491| 546| 475| 490| | 13 |Maráza ...........| 595| 554| 679| 738| 731| | 14 |Máriakéménd ......| 917| 987| 1.212| 1.093| 1.260| | 15 |Monyoród .........| 513| 530| 602| 578| 678| | 16 |Nagypall .........| 541| 558| 594| 566| 621| | 17 |Nyomja ...........| 410| 416| 533| 513| 564| | 18 |Óbánya ...........| 357| 377| 390| 358| 379| | 19 |Ófalu ............| 599| 694| 820| 707| 800| | 20 |Olasz ............| 492| 500| 603| 597| 631| | 21 |Palotabozsok .....| 1.591| 1.575| 1.695| 1.740| 1.863| | 22 |Pécsvárad ........| 2.753| 2.848| 3.016| 2.735| 2.769| | 23 |Pereked ..........| 459| 447| 441| 422| 399| | 24 |Pusztakisfalu ....| 123| 127| 154| 130| 166| | 25 |Püspöklak ........| 767| 815| 883| 893| 976| | 26 |Püspökmárok ......| 535| 521| 609| 581| 597| | 27 |Püspöknádasd .....| 2.470| 2.717| 2.819|(9) 2.484| 2.620| | 28 |Püspökszt.erzsébet| 711| 698| 712| 723| 694| | 29 |Ráczmecske .......| 1.066| 1.069| 1.236|(10)1.077| 1.110| | 30 |Szebény ..........| 1.121| 1.072| 1.254| 1.255| 1.377| | 31 |Szederkény .......| 561| 662| 760| 707| 802| | 32 |Szellő ...........| 404| 378| 409| 383| 417| | 33 |Szilágy ..........| 717| 705| 742| 704| 720| | 34 |Szűr .............| 533| 551| 631| 631| 657| | 35 |Véménd ...........| 2.049| 1.992| 2.208| 2.255| 2.387| | 36 |Zengővárkony .....| 731| 736| 770| 703| 662| | 37 |Zsibrik ..........| 343| 328| 350| 295| 340| | | ----------+---------+---------+---------+---------- | | Összesen ....| 31.198| 31.663| 35.041| 33.342| 34.976| | | | | | | | | | | 6. Siklósi járás | | | | | | | 1 |Adorjás ..........| 311| 318| 309| 306| 305| | 2 |Alsószentmárton ..| 874| 791| 856| 959| 1.015| | 3 |Baranyahidvég ....| 479| 434| 414|(4) 501| 388| | 4 |Beremend .........| 1.803| 1.734| 1.983| 2.123|(5) 2.570| | 5 |Besencze .........| 332| 364| 343| 339| 343| | 6 |Bisse ............| 588| 643| 750| 730| 727| | 7 |Csarnóta .........| 315| 271| 291| 290| 274| | 8 |Czún .............| 517| 517| 456| 462| 467| | 9 |Diósviszló .......| 686| 673| 727| 700| 718| | 10 |Drávacsehi .......| 426| 413| 359| 387| 354| | 11 |Drávacsepely .....| 456| 439| 437| 457| 414| | | |(1) A fogyást az egy-gyermekrendszer okozza. | |(2) Betelepülések és természetes szaporodás idézték elő a feltünő| | növekedést. | |(3) A gyors népnövekedést a szénbányászat fejlődése okozta. | |(4) Vándorczigányok növelték meg ideiglenesen a lélekszámot | |(5) Czementgyár és a vasút okozta a feltünő szaporodást. | |(6) A hegyi szőllőkbe betelepedés történt Bács-Bodrog vármegyéből. | |(7) Több gazd. cseléd alkalmaztatott. | |(8) Németek telepedtek be. | |(9) Szőllők pusztulása folytán elvándorlás. | |(10) A magyarok visszavándoroltak Tolnába, szerbek kihalóban. | ---------------------------------------------------------------------------- (folytatás) ---------------------------------------------------------------------------- |Folyó| Vármegye, | Jelenlévő polgári népesség | |szám | járás, község; | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | | | rt. és tj. város | végén | ------+------------------+-------------------------------------------------- | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | ------+------------------+---------+---------+---------+---------+---------- | 12 |Drávapalkonya ....| 687| 644| 625| 716| 640| | 13 |Drávapiski .......| 283| 287| 264| 259| 246| | 14 |Drávaszabolcs ....| 510| 459| 473| 447|(1) 636| | 15 |Drávaszerdahely ..| 409| 350| 357| 333| 312| | 16 |Egyházasharaszti .| 560| 494| 448| 424| 427| | 17 |Gordisa ..........| 493| 479| 455| 423| 515| | 18 |Gyűd .............| 704| 693| 720| 700| 730| | 19 |Harkány ..........| 619| 700| 689| 713| 797| | 20 |Hirics ...........| 644| 699| 685| 669| 702| | 21 |Ipacsfa ..........| 490| 459| 426| 389| 417| | 22 |Ivánbattyán ......| 328| 338|(9) 482| 434| 407| | 23 |Kásád ............| 746| 666| 717| 752| 757| | 24 |Kémes ............| 454| 463| 454| 470| 421| | 25 |Kisharsány .......| 645| 645| 607| 577| 517| | 26 |Kisjakabfalva ....| 338| 345| 414| 403| 467| | 27 |Kisszentmárton ...| 439| 408| 372| 338| 315| | 28 |Kistapolcza ......| 171| 158| 172| 193| 200| | 29 |Kistótfalu .......| 369| 340| 378| 358| 371| | 30 |Kórós ............| 683| 726| 716| 717| 675| | 31 |Kovácshida .......| 364| 416| 382| 392| 385| | 32 |Lúzsok ...........| 393| 350| 341| 338| 329| | 33 |Márfa ............| 270| 215| 255| 247| 231| | 34 |Matty ............| 707| 657| 628| 597| 580| | 35 |Nagyharsány ......| 1.456| 1.304| 1.243| 1.195| 1.400| | 36 |Nagytótfalu ......| 563| 534| 527| 478| 497| | 37 |Németpalkonya ....| 423| 391| 472| 511| 532| | 38 |Old ..............| 528| 488| 490| 545| 502| | 39 |Páprád ...........| 345| 298| 308| 324| 351| | 40 |Petárda ..........| 1.072| 1.027| 1.059| 1.066| 1.007| | 41 |Rádfalva .........| 618| 617| 609| 654| 578| | 42 |Sámod ............| 350| 337| 316| 301| 302| | 43 |Siklós ...........| 4.296| 4.345| 4.956| 4.959| 5.787| | 44 |Siklósnagyfalu ...| 678| 633| 592| 496| 457| | 45 |Szaporcza ........| 558| 505| 520| 523| 455| | 46 |Szava ............| 573| 607| 610| 545| 538| | 47 |Terehegy .........| 546| 472| 466| 465| 452| | 48 |Tésenfa ..........| 367| 364| 393| 400| 383| | 49 |Torjáncz .........| 684| 668| 709| 770| 769| | 50 |Túrony ...........| 446| 380| 369| 389| 346| | 51 |Újbezdán .........| 415| 521| 511| 608| 596| | 52 |Vajszló ..........| 1.187| 1.216| 1.205| 1.249| 1.370| | 53 |Vejti ............| 475| 535| 523| 490| 439| | 54 |Villánykövesd ....| 412| 426| 498| 462| 553| | 55 |Vokány ...........| 1.065| 1.103| 1.295| 1.385|(2) 1.685| | | ----------+---------+---------+---------+---------- | | Összesen (8) .| 35.150| 34.359| 35.656| 35.958| 37.651| | | | | | | | | | | 7. Szentlő. járás| | | | | | | 1 |Alsóegerszeg .....| 298| 301| 291| 265| 276| | 2 |Babarczszőllős ...| 265| 276| 266| 270| 238| | 3 |Bakonya ..........| 618| 565| 585| 546| 571| | 4 |Baksa ............| 706| 653| 772| 678| 785| | 5 |Bánfa ............| 559| 537| 495| 567|(3) 472| | 6 |Beczefa ..........| 344| 326| 315| 319| 317| | 7 |Boda .............| 737| 673| 694| 663| 688| | 8 |Bogdása ..........| 993| 930| 1.000| 999|(4) 895| | 9 |Botyka ...........| 496| 508| 544| 541| 490| | 10 |Bükkösd ..........| 807| 746| 797| 825| 809| | 11 |Csebény ..........| 385| 278| 324| 327| 376| | 12 |Cserdi ...........| 304| 302| 306| 335| 346| | 13 |Csonkamindszent ..| 338| 329| 345| 315| 267| | 14 |Czinderybogád ....| 219| 246| 269| 274|(4) 227| | 15 |Dencsháza ........| 657| 894| 1.073| 1.019|(5) 1.527| | 16 |Dinnyeberki ......| 416| 372| 388| 454| 401| | 17 |Drávaiványi ......| 648| 643| 622| 599| 486| | 18 |Gerde ............| 399| 365| 355| 311| 320| | 19 |Gilvánfa .........| 351| 371| 378| 349| 375| | 20 |Goricza ..........| 130| 139| 165| 142|(6) 234| | 21 |Gyűrűfű ..........| 274| 270| 280| 305| 283| | 22 |Hegyszentmárton ..| 302| 269| 287| 295| 275| | 23 |Helesfa ..........| 588| 594| 639| 640| 590| | 24 |Hernádfa .........| 133| 135| 128| 166| 187| | 25 |Horváthertelend ..| 298| 273| 282| 273| 275| | 26 |Ibafa ............| 587| 578| 702| 674| 625| | 27 |Kacsóta ..........| 499| 501| 512| 485| 426| | 28 |Kákics ...........| 508| 516| 547| 549| 611| | 29 |Katádfa ..........| 382| 406| 441| 438| 472| | 30 |Kemse ............| 352| 378| 375| 353| 400| | 31 |Kisasszonyfa .....| 426| 439| 522| 487| 415| | 32 |Kisbicsérd .......| Lásd Nagybicsérd | 517| 529| 527| | 33 |Kiscsány .........| 629| 569| 540| 551| 528| | 34 |Kisdér ...........| 310| 318| 326| 312| 280| | 35 |Kispeterd ........| 331| 337| 377| 344| 344| | 36 |Kisvarjas ........| 185| 164| 136| 136| 139| | 37 |Korpád ...........| 226| 206| 222| 195| 204| | 38 |Magyarmecske .....| 566| 597| 616| 570| 563| | 39 |Magyarszentiván ..| 640| 598| 679| 746| 747| | 40 |Magyartelek ......| 466| 429| 427| 412| 390| | 41 |Marócsa ..........| 311| 333| 381| 429| 399| | 42 |Megyefa ..........| 534| 539| 634| 662| 776| | 43 |Mónosokor ........| 212| 278| 274| 317| 364| | 44 |Monyorósd ........| 276| 248| 248| 272| 232| | 45 |Nagybicsérd ......|(7) 1.257| 1.188| 698| 649| 628| | 46 |Nagycsány ........| 321| 299| 311| 309| 251| | 47 |Nagypeterd .......| 558| 619| 631| 615| 589| | 48 |Nagyváty .........| 490| 463| 504| 477| 477| | 49 |Nyugodtszt.erzséb.| 369| 378| 389| 441| 440| | 50 |Okorág ...........| 442| 609| 924| 938|(5) 403| | 51 |Oszró ............| 595| 582| 630| 647| 621| | 52 |Ózdfalu ..........| 518| 529| 539| 530| 503| | 53 |Pázdány ..........| 123| 114| 113| 101| 99| | 54 |Pécsbagota .......| 182| 184| 176| 167| 172| | 55 |Piskó ............| 572| 540| 550| 547| 467| | 56 |Rónádfa ..........| 304| 262| 240| 237| 225| | 57 |Rózsafa ..........| 681| 680| 671| 657| 612| | 58 |Rugásd ...........| 229| 257| 235| 227| 215| | 59 |Sellye ...........| 1.558| 1.566| 1.652| 1.834| 2.094| | 60 |Siklósbodony .....| 270| 273| 273| 279| 272| | 61 |Sósvertike .......| 481| 454| 451| 429| 458| | 62 |Sumony ...........| 635| 573| 636| 710| 713| | 63 |Szabadszentkirály | 838| 801| 760| 848| 849| | 64 |Szentdienes ......| 1.069| 1.069| 1.083| 1.078| 1.043| | 65 |Szentlőrincz .....| 1.529| 1.651| 1.821| 2.349| 2.720| | 66 |Tengeri ..........| 251| 249| 232| 232| 248| | 67 |Téseny ...........| 646| 631| 658| 673| 636| | 68 |Újmindszent ......| 282| 216| 234| 213| 227| | 69 |Vásárosszentgál ..| 673| 666| 678| 634| 599| | 70 |Velény ...........| 321| 288| 310| 333| 319| | 71 |Zaláta ...........| 856| 843| 847| 862| 858| | 72 |Zók ..............| 473| 423| 403| 374| 349| | | ----------+---------+---------+---------+---------- | | Összesen (8) .| 35.228| 34.836| 36.725| 37.328| 37.239| | | | | | | | | | | Összesítés | | | | | | | | | | | | | | | 1 |Baranyavári járás | 41.857| 42.095| 45.609| 46.418| 49.087| | 2 |Hegyháti járás ...| 40.394| 40.859| 44.480| 44.928| 46.837| | 3 |Mohácsi járás ....| 46.255| 47.082| 52.994| 53.653| 56.852| | 4 |Pécsi járás ......| 31.561| 33.818| 37.713| 38.892| 39.781| | 5 |Pécsváradi járás .| 31.198| 31.663| 35.041| 33.342| 34.976| | 6 |Siklósi járás ....| 35.150| 34.359| 35.656| 35.958| 37.651| | 7 |Szentlőrinczi j. .| 35.228| 34.836| 36.725| 37.328| 37.239| | | ----------+---------+---------+---------+---------- | | Vármegyei összeg| 261.643| 264.712| 288.218| 290.519| 302.423| | | | | | | | | | |Pécs tjv. ........| 23.863| 28.702| 34.067| 42.252| 47.844| | | |(1) A feltünő szaporodást kendergyár létesítése okozta. | |(2) Erdőterület mezőgazdasági üzembe vétele s a vasúti forgalom| | emelkedése okozta a nagy szaporodást. | |(3) Vándorczigányok elköltözése. | |(4) Gazd. cselédek számának apasztása s vándorczigányok elköltözése. | |(5) A feltünő változás magyarázata, hogy Kárászpuszta időközben Okorágtól| | Dencsházához csatoltatott. | |(6) Több gazd. cseléd alkalmazása. | |(7) 1869-ben és 1880-ban Kisbicsérddel együtt. | |(8) A több községben mutatkozó feltünő fogyást az egy-gyermekrendszer és| | újabban a kivándorlás okozza. | |(9) Betelepülés történt Somogy vármegyéből. | ---------------------------------------------------------------------------- (Forrás: MSK, 1910. 757-759. o.)
3. TÁBLÁZAT
Hitfelekezetek lélekszámának szaporodása százalékban
------------------------------------------------------- | Hitfelekezet | 1870-1880 | 1880-1890 | 1870-1890 | ------------------+-----------+-----------+------------ | római katolikus | 3,88 | 12,13 | 16,49 | ------------------+-----------+-----------+-----------| | görög keleti | -7,19 | 6,69 | -1,05 | ------------------+-----------+-----------+-----------| | ágostai | 6,3 | 12,67 | 19,85 | ------------------+-----------+-----------+------------ | református | -2,31 | -2,02 | -4,29 | ------------------+-----------+-----------+-----------| | zsidó (*) | 14,89 | 17,45 | 34,95 | ------------------------------------------------------- (*) Számuk 1881-90 évtizedeiben a Duna jobb partján csak Baranyában emelkedett számottevően. (Forrás: Magyar Statisztikai Közlemények 1891.)
4. TÁBLÁZAT
Kimutatás a Hegyalja azon községeiről, ahol a népesség fogyott (1869-1900)
------------------------------------------------------------------------- | | Népességszám | 6 éven aluli népesség száma | | Község ----------------------------+------------------------------- | | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1900 | -------------+------|------|------|------+------------------------------| | N. ürög | 301 | 293 | 358 | 327 | 31 | -------------+------+------+------+------+------------------------------- | M. ürög | 430 | 414 | 435 | 451 | 42 | |------------+------+------+------+------+------------------------------- | Patacs | 687 | 631 | 777 | 752 | 74 | |------------+------+------+------+------+------------------------------- | Cserkút | 406 | 362 | 385 | 382 | 32 | -------------+------+------+------+------+------------------------------| | K. szőllős | 915 | 852 | 871 | 796 | 64 | -------------+------+------+------+------+------------------------------- | Töttős | 615 | 542 | 684 | 491 | 42 | -------------+------+------+------+------+------------------------------- | Bakonya | 618 | 565 | 585 | 546 | 49 | -------------+------+------+------+------+------------------------------- | Boda | 737 | 673 | 694 | 663 | 54 | ------------------------------------------------------------------------- (Forrás: "Baranyamegye népesedése" c. vezércikk melléklete In = Pécsi Közlöny 1902. szeptember 27. X/158. 1. o.)
5. TÁBLÁZAT
Hitfelekezetek az összes népesség %-ában
------------------------------------------- | Hitfelekezet | 1869 | 1880 | 1890 | ------------------|-------|-------|-------| | Római katolikus | 72,29 | 73,08 | 74,60 | ------------------+-------+-------+-------- | Görög katolikus | 0,08 | 0,10 | 0,07 | ------------------+-------+-------+-------- | Görög keleti | 4,74 | 4,28 | 4,15 | ------------------+-------+-------+-------- | Ágostai | 4,02 | 4,15 | 4,26 | ------------------+-------+-------+-------- | Református | 16,53 | 15,71 | 14,02 | ------------------+-------+-------+-------- | Unitárius | --- | --- | 0,01 | ------------------+-------+-------+-------- | Zsidó | 2,28 | 2,55 | 2,72 | ------------------+-------+-------+-------- | Egyéb | 0,06 | 0,13 | 0,17 | ------------------------------------------- (Forrás: Magyar Statisztikai Közlemények, 1891.)
6. TÁBLÁZAT
Nemzetiségek száma és aránya az összes népességhez viszonyítva
------------------------------------------------------------------------- | Nemzetiség | 1880 | 1890 | | | szám % | szám % | ---------------|--------+-------|--------------------+------------------- | magyar | 132000 | 49,86 | 143108 | 49,65 | ---------------+--------+-------+--------------------+------------------- | német | 95920 | 36,24 | 106388 | 36,91 | ---------------+--------+-------+--------------------+------------------- | tót | 606 | 0,23 | 301 | 0,10 | ---------------+--------+-------+--------------------+------------------- | oláh | 496 | 0,19 | --- | --- | ---------------+--------+-------+--------------------+------------------- | rutén | 3 | --- | 2 | --- | ---------------+--------+-------+--------------------+------------------- | horvát-szerb | 33180 | 12,53 | 18732 h. 16209 sz. | 6,85 h. 5,62 sz. | ---------------+--------+-------+--------------------+------------------- | vend | 132 | --- | 292 | --- | ---------------+--------+-------+--------------------+------------------- | egyéb | 2375 | 0,95 | 2186 | 0,87 | ------------------------------------------------------------------------- (Forrás: Magyar Statisztikai Közlemények, 1891.)
7. TÁBLÁZAT
Foglalkozási viszonyok 1870-ben
-------------------------------------------------------------------------- | Terület | Baranya megye | Péccsel | Magyarország | [Erdély és Fiume | | | (1) | (2) | (1) | nélkül (2)] | ------------|---------------+---------|--------------+-------------------- | Mezőgazd. | 119145 | 42,0 | 3560598 | 31,8 | ------------|---------------+---------+--------------+-------------------- | Bányászat | 1285 | 0,5 | 39412 | 0,4 | ------------|---------------+---------+--------------+-------------------- | Ipar | 14137 | 4,9 | 534533 | 4,8 | ------------|---------------+---------+--------------+-------------------- | Ker., | | | | | | hitel., | 1984 | 0,7 | 112794 | 1,0 | | közl. | | | | | ------------|---------------+---------+--------------+-------------------- | Egyéb | 34402 | 12,1 | 1156697 | 10,3 | ------------|---------------+---------+--------------+-------------------- | Össz.nép. | 283506 | 60,2 | 11188502 | 48,3 | -------------------------------------------------------------------------- (1) A népesség száma és a keresők foglalkozás szerinti megoszlása 1870-ben (2) Keresők aránya az összes népességből, (%) (Forrás: T. Mérey Klára: Dél-Dunántúl iparának története a kapitalizmus idején, Akadémiai, Budapest, 1985., 204. o.)
8. TÁBLÁZAT
A dél-dunántúli gyárak iparági megoszlása 1898-ban
[In = T. Mérey Klára: A Dél-Dunántúl iparának története a kapitalizmus idején, Akadémiai, Budapest, 1985.]
-------------------------------------------------------------------------- | Iparág | Baranya megye | Dél-Dunántúl | | | Péccsel | (Baranya, Somogy, Tolna, Zala) | ------------------------|---------------|--------------------------------- | Vas- és fémipar | 2 | 4 | ------------------------+---------------+--------------------------------- | Gépipar | 3 | 5 | ------------------------+---------------+--------------------------------- | Vill. energia ipar | 1 | 4 | ------------------------+---------------+--------------------------------- | Kő-, föld-, agyagipar | 13 | 35 | ------------------------+---------------+--------------------------------- | Faipar | 7 | 11 | ------------------------+---------------+--------------------------------- | Bőripar | 3 | 5 | ------------------------+---------------+--------------------------------- | Fonó-szövő ipar | --- | 2 | ------------------------+---------------+--------------------------------- | Ruházati ipar | 1 | 4 | ------------------------+---------------+--------------------------------- | Vegyipar | 3 | 4 | ------------------------+---------------+--------------------------------- | Nyomdaipar | 2 | 2 | ------------------------+---------------+--------------------------------- | Élelmiszeripar | 8 | 28 | ------------------------+---------------+--------------------------------- | Összesen | 43 | 104 | -------------------------------------------------------------------------- (Forrás: A magyar korona országainak gyáripara az 1898. évben I-XV. füzet, Szerk.: Szterényi József, Budapest, 1898-1901.)
9. TÁBLÁZAT
A népesség foglalkozás szerinti megoszlásának alakulása 1890 és 1910 között
Baranya megye Péccsel ---------------------------------------------------------------- | | Év | | ---------------------------------------------------- | Terület | 1890 | 1900 | 1910 | | | népesség száma | népesség száma | népesség száma | | | fő % | fő % | fő % | ------------+----------------+----------------+----------------- | Mezőgazd. | 223112 68,8 | 216927 64,8 | 211897 60,1 | ------------|----------------+----------------+----------------- | Bányászat | 7760 2,4 | 11952 3,6 | 12644 3,6 | ------------|----------------+----------------+----------------- | Ipar | 47563 14,7 | 49,959 14,9 | 64008 18,1 | ------------|----------------+----------------+----------------- | Ker., | | | | | hitel., | 10122 3,1 | 15180 4,5 | 20014 5,7 | | közl. | | | | ------------|----------------+----------------+----------------- | Egyéb | 35676 11,0 | 40746 12,2 | 43915 12,5 | ------------+----------------+----------------+----------------- | Összesen | 324233 100,0 | 334764 100,0 | 352478 100,0 | ---------------------------------------------------------------- Magyarország Erdéllyel és Fiuméval ---------------------------------------------------------------- | | Év | | ---------------------------------------------------| | Terület | 1890 | 1900 | 1910 | | | népesség száma | népesség száma | népesség száma | | | fő % | fő % | fő % | ------------+----------------+----------------+----------------- | Mezőgazd. | 10800205 70,8 | 11193807 66,5 | 11399122 62,4 | ------------|----------------+----------------+----------------| | Bányászat | 124036 0,8 | 161233 0,3 | 210409 1,2 | ------------|----------------+----------------+----------------- | Ipar | 1877816 12,3 | 2401924 14,3 | 3106039 17,0 | ------------|----------------+----------------+----------------| | Ker., | | | | | hitel., | 596272 3,9 | 928067 5,5 | 1259874 6,9 | | közl. | | | | ------------|----------------+----------------+----------------- | Egyéb | 1863535 12,2 | 2153224 12,8 | 2289089 12,5 | ------------+----------------+----------------+----------------- | Összesen | 15261864 100,0 | 16838255 100,0 | 18264533 100,0 | ---------------------------------------------------------------- (Forrás: T. Mérey Klára: Dél-Dunántúl iparának története a kapitalizmus idején, Akadémiai, Budapest, 1985., 204. o.)
10. TÁBLÁZAT
A Pécsi Római Katolikus Egyházmegye Baranya megye területén levő
népiskoláinak száma, alapításuk időszakai
--------------------------------------------------------------------------- | Tankerület |Népisk.|1777|1777-1806|1807-1848|1849-1868|1869|ismeretlen| | neve | száma | | | | | | | ---------------+-------+----+---------+---------+---------+----+----------- |Pécsi | 11 | 2 | 2 | 3 | --- | 1 | 3 | ---------------+-------+----+---------+---------+---------+----+----------- |Németi | 17 | 2 | 3 | 8 | 2 | 2 | --- | ---------------+-------+----+---------+---------+---------+----+----------- |Szentlőrinci | 16 | 3 | 4 | 5 | 2 | 2 | --- | ---------------+-------+----+---------+---------+---------+----+----------- |Siklósi | 23 | -- | 6 | 8 | 4 | 2 | 3 | ---------------+-------+----+---------+---------+---------+----+----------- |Dárdai | 17 | 1 | 1 | 6 | 4 | 3 | 2 | ---------------+-------+----+---------+---------+---------+----+----------- |Baranyavári | 11 | 2 | 3 | 1 | 2 | 3 | --- | ---------------+-------+----+---------+---------+---------+----+----------- |Mohácsi | 16 | 1 | 2 | 6 | 1 | 2 | 4 | ---------------+-------+----+---------+---------+---------+----+----------- |Kéméndi | 16 | 1 | 3 | 7 | --- | -- | 5 | ---------------+-------+----+---------+---------+---------+----+----------- |Németbólyi | 20 | 3 | 4 | 7 | 4 | 1 | 1 | ---------------+-------+----+---------+---------+---------+----+----------- |Pécsváradi | 20 | 1 | 2 | 7 | 1 | 2 | 7 | ---------------+-------+----+---------+---------+---------+----+----------- |Mágocsi | 20 | 6 | 4 | 3 | 1 | 1 | 5 | ---------------+-------+----+---------+---------+---------+----+----------| |Gödrei | 45 | 2 | 4 | 30 | 4 | 4 | 1 | ---------------+-------+----+---------+---------+---------+----+----------- |Szigetvári (*)| 16 | 2 | 3 | 9 | --- | 2 | --- | --------------------------------------------------------------------------- (*) Nemcsak baranyai iskolákra vonatkozó adatok [pl. Potony, Lakócs, Tótújfalu, Almásk., Boldoga.fa] (Forrás: Kanyar József: Népoktatás a Dél-Dunántólon a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet időszakában, (részlet), 278. o.)
11. TÁBLÁZAT
Kimutatás az iskolák építéséről, átalakításáról
[az 1881-es schematismus alapján]
--------------------------------------------------------------------------- | Év | Iskola | Átlag- | Iskola- | Átlag- | Iskola- | Átlag- | | | építés | költség | bővítés | költség | javítás | költség | -------+--------+--------------+---------+---------+---------+------------- | 1868 | 1 | * | --- | --- | --- | --- | -------+--------+--------------+---------+---------+---------+------------- | 1869 | --- | --- | --- | --- | --- | --- | -------+--------+--------------+---------+---------+---------+------------- | 1870 | 3 | 5500 ** (2) | --- | --- | --- | --- | -------+--------+--------------+---------+---------+---------+------------- | 1871 | --- | --- | --- | --- | --- | --- | -------+--------+--------------+---------+---------+---------+------------- | 1872 | 3 | * | 1 | 10000 | --- | --- | -------+--------+--------------+---------+---------+---------+------------- | 1873 | 3 | 7000 ** (1) | 2 | 2300 | --- | --- | -------+--------+--------------+---------+---------+---------+------------- | 1874 | 2 | 2000 ** (1) | --- | --- | --- | --- | -------+--------+--------------+---------+---------+---------+------------- | 1875 | 6 | 10765 ** (4) | --- | --- | --- | --- | -------+--------+--------------+---------+---------+---------+------------- | 1876 | 4 | 16600 ** (3) | --- | --- | --- | --- | -------+--------+--------------+---------+---------+---------+------------- | 1877 | --- | --- | --- | --- | 1 | * | -------+--------+--------------+---------+---------+---------+------------- | 1878 | --- | --- | --- | --- | --- | --- | -------+--------+--------------+---------+---------+---------+------------- | 1879 | 3 | 6900 ** (2) | 2 | * | 1 | 523,27 | -------+--------+--------------+---------+---------+---------+------------- | 1880 | 3 | 3797 | --- | --- | 1 | * | -------+--------+--------------+---------+---------+---------+------------- | *** | 2 | * | 1 | * | 2 | 105 ** (1) | --------------------------------------------------------------------------- * Az átlagköltség adata nem ismert ** Zárójelben a költség ismert összetevőinek száma *** A vizsgált adatok pontos évszáma nem ismert
12. TÁBLÁZAT
Település szerinti kimutatás az iskolák építéséről, átalakításáról
[az 1881-es schematismus alapján]
---------------------------------------------------------------- | Év | Település | Jelleg | Költség | -------+-----------------------------------+---------+---------| | 1868 | Kis-Budmér | építés | * | -------|-----------------------------------+---------+---------| | 1869 | ---- | --- | --- | -------|-----------------------------------+---------+---------- | 1870 | Daróczyhalma | építés | * | | | Herceg-Szőllős | építés | 3000 | | | Szent-Iván, Szent-Gál, Gustáv-M. | építés | 2500 | -------|-----------------------------------+---------+---------- | 1871 | ---- | --- | --- | -------|-----------------------------------+---------+---------- | 1872 | Hörnyék | építés | * | | | Mágocs | bővítés | 10000 | | | Németi | építés | * | | | Szent-Katalin, Karácsodfa | építés | * | -------|-----------------------------------+---------+---------- | 1873 | Hosszúhetény | építés | * | | | Keseős, Jessef., Tapolca, Sebesér | építés | 7000 | | | Mohács (külváros) | építés | * | | | Püspök-Bogád | bővítés | 700 | | | Rácz-Petre | bővítés | 1600 | -------|-----------------------------------+---------+---------- | 1874 | Szabar | építés | * | | | Szágy | építés | 2000 | -------|-----------------------------------+---------+---------- | 1875 | Dinnyeberki | építés | * | | | Hímesháza | építés | 5600 | | | Nádasd | építés | 1500 | | | Német-Palkonya | építés | 1665 | | | Pogány | építés | * | | | Töttős | építés | 2000 | -------|-----------------------------------+---------+---------- | 1876 | Dunaszekcső | építés | 14000 | | | Hetvehely | építés | 600 | | | Nagy-Budmér | építés | * | | | Tormás | építés | 2000 | -------|-----------------------------------+---------+---------- | 1877 | Pölöske ** | javítás | * | -------|-----------------------------------+---------+---------- | 1878 | ---- | --- | --- | -------|-----------------------------------+---------+---------- | 1879 | Battina | bővítés | * | | | Birján | építés | 1900 | | | Boda | javítás | 523,2 | | | Szent-Lőrinc, Csonka M.sz., Kacs. | bővítés | * | | | Herend | építés | * | | | Vókány, Kis-Tótfalu, Trinitás | építés | 5000 | -------|-----------------------------------+---------+---------- | 1880 | Egerszeg | építés | 815 | | | Kövesd | építés | 1786 | | | Pölöske ** | javítás | * | | | Varga | építés | 1196 | -------|-----------------------------------+---------+---------- | *** | Bogdása | bővítés | * | | | Káán | javítás | 105 | | | Kátoly | építés | * | | | Udvar | építés | * | | | Virágos | javítás | * | ---------------------------------------------------------------- * A költség nem ismert ** Pölöske iskoláját kétszer javították, á 700 Ft. *** A vizsgált adatok pontos évszáma nem ismert
13. TÁBLÁZAT
Római katolikus elemi iskolák száma a schematismusok alapján
[Zárójelben az összes népiskolák száma Baranyában]
----------------------------------------------------------------------- | Tanév | Római Katolikus iskolák száma | [Összes népiskolák száma] | ----------|-------------------------------|---------------------------| | 1877/78 | 218 | [407] | ----------+-------------------------------+---------------------------- | 1881/82 | 224 | [406] | ----------+-------------------------------+---------------------------- | 1883/84 | 226 | | ----------+-------------------------------+---------------------------- | 1884/85 | 229 | [409] | ----------+-------------------------------+---------------------------- | 1886/87 | 230 | | ----------+-------------------------------+---------------------------- | 1888/89 | 226 | | ----------+-------------------------------+---------------------------- | 1890/91 | 232 | | ----------+-------------------------------+---------------------------- | 1892/93 | 236 | | ----------+-------------------------------+---------------------------- | 1894/95 | 236 | | ----------+-------------------------------+---------------------------- | 1895/96 | 234 | | ----------+-------------------------------+---------------------------- | 1897/98 | 232 | | ----------+-------------------------------+---------------------------- | 1898/99 | 234 | [424] | ----------+-------------------------------+---------------------------- | 1900/01 | 232 | [423] | ----------+-------------------------------+---------------------------- | 1901/02 | 231 | [423] | ----------+-------------------------------+---------------------------- | 1904/05 | 233 | [422] | ----------+-------------------------------+---------------------------- | 1905/06 | 232 | [420] | ----------+-------------------------------+---------------------------- | 1906/07 | 239 | [420] | ----------+-------------------------------+---------------------------- | 1907/08 | 239 | [420] | ----------+-------------------------------+---------------------------- | 1913/14 | 251 | | -----------------------------------------------------------------------
14. TÁBLÁZAT
Községek iskola nélkül 1878-ban
---------------------------------------------------------------------------- | | Lakosai | Tanköteles | Község neve | Faiskola v. | | Község neve | száma | gyerekek | mellyel iskolát | kert | | | | száma | tart | | --------------------+---------+------------+-----------------+-------------| | Babarcz-Szőllős | 245 | 22 | Bodony | ----- | --------------------+---------+------------+-----------------+-------------- | Bagota | 182 | 12 | Szent-Király | ----- | --------------------+---------+------------+-----------------+-------------- | Bodolya | 194 | 26 | Egyházbér | 40 □° | --------------------+---------+------------+-----------------+-------------- | Bosta | 296 | 42 | Garé | ----- | --------------------+---------+------------+-----------------+-------------- | Budafa | 260 | 26 | Mánfa | 200 □° | --------------------+---------+------------+-----------------+-------------- | Cserdi | 304 | 33 | Helesfa | 370 □° | --------------------+---------+------------+-----------------+-------------- | Cserkut | 372 | 32 | Kővágó-Szőllős | 20 □° | --------------------+---------+------------+-----------------+-------------- | Csonka-Mindszent | 340 | 30 | Szent-Lőrinc | 800 □° | --------------------+---------+------------+-----------------+-------------- | Egerszegh | 247 | 57 | Sásd | 60 □° | --------------------+---------+------------+-----------------+-------------- | Gadány | 168 | 10 | Arányos | ----- | --------------------+---------+------------+-----------------+-------------- | Gyula | 195 | 16 | Olasz | ----- | --------------------+---------+------------+-----------------+-------------- | Hegyi-Szt. Márton | 306 | 24 | Egerszegh | 200 □° | --------------------+---------+------------+-----------------+-------------- | Herczeg-Márok | 1200 | 96 | Darázs | 1200 □° | --------------------+---------+------------+-----------------+-------------- | Hernádfa | 71 | 9 | Rónádfa | ----- | --------------------+---------+------------+-----------------+-------------- | Husztót | 197 | 27 | Kovaczéna | 300 □° | --------------------+---------+------------+-----------------+-------------- | Kacsóta | 494 | 58 | Szent-Lőrinc | 500 □° | --------------------+---------+------------+-----------------+-------------- | Karáczodfa | 134 | 24 | Szent-Katalin | 128 □° | --------------------+---------+------------+-----------------+-------------- | Kis-Dér | 305 | 27 | Görcsöny | 1200 □° | --------------------+---------+------------+-----------------+-------------- | Kis-Hertelend | 102 | 19 | Magyar-szék | 20 □° | --------------------+---------+------------+-----------------+-------------- | Kis-telek | 417 | 35 | Kisasszonyfa | 10 □° | --------------------+---------+------------+-----------------+-------------- | Lipovicza | 256 | 45 | Lipovicz-puszta | ----- | --------------------+---------+------------+-----------------+-------------- | Magyar-ürög | 389 | 65 | Német-ürög | 50 □° | --------------------+---------+------------+-----------------+-------------- | Megyefa | 471 | 72 | Bükösd | 400 □° | --------------------+---------+------------+-----------------+-------------- | Monyorósd | 288 | 24 | Bodony | ----- | --------------------+---------+------------+-----------------+-------------- | Német-szék | 321 | 63 | Magyarszék | 140 □° | --------------------+---------+------------+-----------------+-------------- | Oszró | 334 | 50 | Kis-Csány | ----- | --------------------+---------+------------+-----------------+-------------- | Pázdány | 127 | 12 | Arányos | ----- | --------------------+---------+------------+-----------------+-------------- | Rugásd | 244 | 18 | Gerde | ----- | --------------------+---------+------------+-----------------+-------------- | Szabás | 150 | 25 | Csebény | 900 □° | --------------------+---------+------------+-----------------+-------------- | Szalánta | 501 | 78 | Németi | 150 □° | --------------------+---------+------------+-----------------+-------------- | Szaporcza | 444 | 20 | Tésenfa | 800 □° | --------------------+---------+------------+-----------------+-------------- | Szatina | 200 | 9 | Kis-Hajmás | 20 □° | --------------------+---------+------------+-----------------+-------------- | Szent-Gál | 647 | 106 | Szent-Iván | 900 □ | --------------------+---------+------------+-----------------+-------------- | Szőke | 236 | 27 | Szilvás | 100 □° | --------------------+---------+------------+-----------------+-------------- | Tapolcza | 294 | 40 | Nagyfalu | ----- | --------------------+---------+------------+-----------------+-------------- | Tengerin | 256 | 23 | Egerszegh | 50 □° | --------------------+---------+------------+-----------------+-------------- | Uj-Mindszent | 220 | 26 | Czinderi-Bogád | ----- | --------------------+---------+------------+-----------------+-------------- | Varjas | 185 | 18 | Szent-Király | ----- | --------------------+---------+------------+-----------------+-------------- | Vékény | 285 | 32 | Kárász | 500 □° | --------------------+---------+------------+-----------------+-------------- | Velény | 321 | 52 | Szent-Király | ----- | --------------------+---------+------------+-----------------+-------------- | Vázsnok | 293 | 57 | Sásd | 300 □° | --------------------+---------+------------+-----------------+-------------- | Zoók | 479 | 69 | Bicsérd | ----- | ---------------------------------------------------------------------------- (Forrás: Halász István: Baranya megye tanügyi állapota... i. m. 105-106. o.)
15. TÁBLÁZAT
Iskolavagyon az 1881-es schematismus rendelkezésre álló adatai alapján
---------------------------------------------------------------------------- | Római katolikus elemi iskola | Földterület | Pénzvagyon | ---------------------------------------------------------------------------- | I. Pécsi tankerület | ---------------------------------------------------------------------------- | Árpád | 3 hold szántó | 40 frt | -------------------------------+----------------------+--------------------- | Püspök-Bogád | 2 h. föld, 1 h. kert | 43 frt 7 kr | -------------------------------+----------------------+--------------------- | Magyar-Soóros | 3 h. föld, 1 h. rét | ---- | -------------------------------+----------------------+--------------------- | Somogy | 17 3/4 hold föld | ---- | ---------------------------------------------------------------------------- | II. Németi tankerület | ---------------------------------------------------------------------------- | Görcsöny | 2 1/2 hold föld | ---- | -------------------------------+----------------------+--------------------- | Ócsárd | 3 hold föld | ---- | -------------------------------+----------------------+--------------------- | Arányos-Gadány, Pázdány | ---- | 100 frt | ---------------------------------------------------------------------------- | III. Szentlőrinci tankerület | ---------------------------------------------------------------------------- | Bicsérd | ---- | 600 frt alap. | -------------------------------+----------------------+--------------------- | Kisasszonyfa, Kistelek | 10 hold föld | 855 frt 18 kr | -------------------------------+----------------------+--------------------- | Szent-Iván | 2/4 hold föld | 500 frt | ---------------------------------------------------------------------------- | IV. Siklósi tankerület | ---------------------------------------------------------------------------- | Uj-Bezdán | ---- | 1366 frt 97 kr | -------------------------------+----------------------+--------------------- | Lipova | 1 hold föld | 45 frt 76 kr | -------------------------------+----------------------+--------------------- | Sárok | 1 hold föld | ---- | -------------------------------+----------------------+--------------------- | Herceg-Szent Márton | 0,6 hold föld | ---- | -------------------------------+----------------------+--------------------- | Jakabfalu | ---- | 52 frt 62 kr | -------------------------------+----------------------+--------------------- | Kövesd | 6 hold föld | 408 frt 51 kr | ---------------------------------------------------------------------------- | V. Dárdai tankerület | ---------------------------------------------------------------------------- | Laskafalu | ---- | 70 frt | -------------------------------+----------------------+--------------------- | Keskend | 1 hold föld | ---- | ---------------------------------------------------------------------------- | VI. Baranyavári tankerület | ---------------------------------------------------------------------------- | Baranyavár | ---- | évi 20-25 frt | | | | + 50 frt adomány | -------------------------------+----------------------+--------------------- | Darázs | 28 380/1200 hold | ---- | ---------------------------------------------------------------------------- | VII. Mohácsi tankerület | ---------------------------------------------------------------------------- | Kis-Nyárád | 4 3/4 hold | ---- | -------------------------------+----------------------+--------------------- | Liptód | 3 1/4 hold | ---- | -------------------------------+----------------------+--------------------- | | 19 3/4 hold rét és | | | Mohács | 91 32/100 | 15482 frt 39 kr | | | szigeti föld | | -------------------------------+----------------------+--------------------- | Somberek | 5 hold föld | ---- | -------------------------------+----------------------+--------------------- | Doboka | 1 1/2 hold föld | ---- | ---------------------------------------------------------------------------- | VIII. Kéméndi tankerület | ---------------------------------------------------------------------------- | Bozsok | 6 hold föld | 25 frt 45 kr | -------------------------------+----------------------+--------------------- | Feked | 6 h 442/1000 □-öl | ---- | -------------------------------+----------------------+--------------------- | Hímesháza | 8 hold | ---- | -------------------------------+----------------------+--------------------- | Püspök-Márok | 2 hold | ---- | -------------------------------+----------------------+--------------------- | Maráza | 4 hold föld | ---- | -------------------------------+----------------------+--------------------- | Püspök-Lak | 5 hold föld | ---- | -------------------------------+----------------------+--------------------- | Geresd | 5 hold föld | ---- | -------------------------------+----------------------+--------------------- | Rácz-Mecske | 8 hold szántóföld | 350 frt | -------------------------------+----------------------+--------------------- | Szebény | 9 hold föld | ---- | -------------------------------+----------------------+--------------------- | Véménd | 9 5/8 hold föld | ---- | ---------------------------------------------------------------------------- | IX. Németbólyi tankerület | ---------------------------------------------------------------------------- | Borjád | 4 hold föld | 800 frt | -------------------------------+----------------------+--------------------- | Kis-Budmér | ---- | 50 frt kötvény | -------------------------------+----------------------+--------------------- | Nagy-Budmér | 3 hold föld, | 62 frt 92 kr kötv. | | | 2 1/2 hold erdő | | -------------------------------+----------------------+--------------------- | Herend | 2 1/2 hold | ---- | -------------------------------+----------------------+--------------------- | Szemely | 1 hold | ---- | -------------------------------+----------------------+--------------------- | Szőkéd | 2 1/2 hold | ---- | -------------------------------+----------------------+--------------------- | Birján | 2 hold | 60 frt | -------------------------------+----------------------+--------------------- | Rácz-Petre | 2 1/2 hold erdő | 379 frt | -------------------------------+----------------------+--------------------- | Német-Palkonya | 3 hold föld | ---- | -------------------------------+----------------------+--------------------- | Vókány | 3 hold föld | 335 frt | ---------------------------------------------------------------------------- | X. Pécsváradi tankerület | ---------------------------------------------------------------------------- | Berkesd | 9 hold | 326 frt 91 kr | -------------------------------+----------------------+--------------------- | Ellend | 5 hold | ---- | -------------------------------+----------------------+--------------------- | Pereked | 2 3/4 hold | ---- | -------------------------------+----------------------+--------------------- | Szilágy | 3 hold | 92 frt 20 kr | -------------------------------+----------------------+--------------------- | Vasas | 4 hold | ---- | -------------------------------+----------------------+--------------------- | Hosszú-Hetény | 4 hold | 621 frt 70 kr | -------------------------------+----------------------+--------------------- | Nádasd | 14 hold föld | ---- | -------------------------------+----------------------+--------------------- | Pécsvárad | ---- | 12 frt 60 kr év. | -------------------------------+----------------------+--------------------- | Püspök-Szent László | 2 3/8 hold | 185 frt 93 kr | -------------------------------+----------------------+--------------------- | Uj bánya | 640 □-öl | 193 frt 38 kr | ---------------------------------------------------------------------------- | XI. Mágocsi tankerület | ---------------------------------------------------------------------------- | Bikal | 2 hold föld | ---- | -------------------------------+----------------------+--------------------- | Nagy-Hajmás | 5 hold föld | ---- | -------------------------------+----------------------+--------------------- | Kárász | 4 hold föld | ---- | -------------------------------+----------------------+--------------------- | Magyar-Egregy | 4 hold föld | ---- | -------------------------------+----------------------+--------------------- | Mocsolád | 2 hold föld | ---- | -------------------------------+----------------------+--------------------- | Szalatnak | 2 hold föld | ---- | -------------------------------+----------------------+--------------------- | Császta | 2 hold föld | ---- | ---------------------------------------------------------------------------- | XII. Gödrei tankerület | ---------------------------------------------------------------------------- | Bános | 2 h. f., 1/4 h. kert | ---- | -------------------------------+----------------------+--------------------- | Rákos | 12 h. f, 1 házi kert | ---- | -------------------------------+----------------------+--------------------- | Kaán | 1 hold föld | ---- | -------------------------------+----------------------+--------------------- | Varga | ---- | 298 frt | -------------------------------+----------------------+--------------------- | Magyar- és Németszék | ---- | 403 frt | -------------------------------+----------------------+--------------------- | Vásáros-Dombó | ---- | 38 frt évente | -------------------------------+----------------------+--------------------- | Csikós-Töttős | 4 1/2 hold föld | ---- | ---------------------------------------------------------------------------- | XIII. Szigetvári tankerület | ---------------------------------------------------------------------------- | Bogdása | ---- | 40 frt | -------------------------------+----------------------+--------------------- | Sellye | 2/4 telek és | | | | 5 1/2 hold legelő | 2000 frt | ----------------------------------------------------------------------------
16. TÁBLÁZAT
Baranya megye tanulólétszámának - különböző szempontú - megállapítása
1875-1885 között, különböző források felhasználásával
---------------------------------------------------------------------------- | | Baranya megye | | | | | |összes tanköteles |Iskolába járó| Róm. kat. isk. | | | Év |gyermekeinek száma| gyermekek | járók száma | Forrás | | -------------------- száma |(minden n + ism.)| | | |mindennapi|ismétlő| | | | -----|----------+-------|-------------|-----------------|------------------- |1875| 30525 | 11711 | nincs adat | 26709 | Tanfel. jelentés | | | | | | |1876.XII.31. BMLT | -----+----------+-------+-------------+-----------------+------------------- |1878| 30117 | 12831 | nincs adat | 28813 | Tanfel. jelentés | | | | | | | 1879. BMLT | -----+----------+-------+-------------+-----------------+------------------- |1880| 28427 | 11981 | 36654 | 27640 | Néptanoda | | | | | | |1881.IV.2. XIV/30.| -----+----------+-------+-------------+-----------------+------------------- |1881| 29278 | 12491 | 37478 | 28444 | Néptanoda | | | | | | |1882.II.11. XV/23.| -----+----------+-------+-------------+-----------------+------------------- |1882| 30492 | 12848 | 39101 | 29630 | Néptanoda | | | | | | |1883.I.27. XVI/20.| -----+----------+-------+-------------+-----------------+------------------- | | | | | | Tanfel jelentés | |1884| 32265 | 11153 | 32511 | nincs adat | 1885. BLT | | | | | | | (Bernics a.) | -----+----------+-------+-------------+-----------------+------------------- |1885| 33602 | 11127 | 31857 | 24975 (*) |Schematismus 1885.| | | | | | |és Tanf. jel. BMLT| ---------------------------------------------------------------------------- (*) Ez az adat sokszorosan hiányos. Mohács külvárosi iskoláinál a forrás nem jelöli a 13-15 éves tanköteleseket, hiányoznak Püspöklak, Fazekas Boda, Geresd, Bóly, Tékes és Vaszar adatai.
17. TÁBLÁZAT
Római katolikus iskolák tanköteleseinek száma 1887-től 1914-ig
----------------------------- | Év | Tankötelesek száma | -------|--------------------- | 1887 | 26546 | | 1889 | 27206 | | 1891 | 30491 | | 1893 | 32303 | | 1895 | 31313 | | 1900 | 26528 | | 1906 | 29550 | | 1908 | 30812 | | 1910 | 30955 | | 1912 | 31390 | | 1914 | 32686 | ----------------------------- (Forrás: A fenti években készült schematismusok)
18. TÁBLÁZAT
Kimutatás a 300 ill 200 Ft alatti tanítói fizetésekről Baranyában - 1894
--------------------------------------------------------------- | Község neve | Borjád | | A tanító v. segédtanító neve | Hirtenreiter Mihály | | Tisztán tanítói fizetés | 150 | | Kántori fizetés | 50 | | Összesen | 200 | | Van-e term. beni lakása | igen | | Van-e 1/4 holdnyi kertje | nincs | | Ha nincs lakása, van-e lakbére | 100 f | | Ha nincs kertje, van-e kertilletménye | nincs | ----------------------------------------+---------------------- | Jegyzet | | | Itt megemlítendő, hogy | 1 szoba, 1 konyha | | a lakás miből áll | | --------------------------------------------------------------- ------------------------------------------------------------------------- | Község neve | Doboka | | A tanító v. segédtanító neve | Kiel Ágoston | | Tisztán tanítói fizetés | 176 | | Kántori fizetés | 5 | | Összesen | 181 | | Van-e term. beni lakása | van | | Van-e 1/4 holdnyi kertje | van | | Ha nincs lakása, van-e lakbére | 119 f | | Ha nincs kertje, van-e kertilletménye | ----- | ----------------------------------------+-------------------------------- | Jegyzet | | | Itt megemlítendő, hogy | 1 padlózatlan szoba és konyha | | a lakás miből áll | | ------------------------------------------------------------------------- ---------------------------------------------------------------- | Község neve | Góricza | | A tanító v. segédtanító neve | A tanítói állás üres | | Tisztán tanítói fizetés | 62 f 22 | | Kántori fizetés | 54 f 37 | | Összesen | 121 f 59 | | Van-e term. beni lakása | nincs, eldült | | Van-e 1/4 holdnyi kertje | van | | Ha nincs lakása, van-e lakbére | 178 f 41 | | Ha nincs kertje, van-e kertilletménye | ----- | ----------------------------------------+----------------------- | Jegyzet | | | Itt megemlítendő, hogy | ----- | | a lakás miből áll | | ---------------------------------------------------------------- -------------------------------------------------------------- | Község neve | M. Hertelend | | A tanító v. segédtanító neve | Schreer János | | Tisztán tanítói fizetés | 162 f 35 | | Kántori fizetés | 103 f 35 | | Összesen | 265 f 70 | | Van-e term. beni lakása | igen | | Van-e 1/4 holdnyi kertje | igen | | Ha nincs lakása, van-e lakbére | 34 f 30 | | Ha nincs kertje, van-e kertilletménye | ----- | ----------------------------------------+--------------------- | Jegyzet | 2 szoba, 1 konyha | | Itt megemlítendő, hogy | 1 kamara, 1 pincze | | a lakás miből áll | 1 istálló, 1 pajta | -------------------------------------------------------------- ------------------------------------------------------- | Község neve | Gyürüfü | | A tanító v. segédtanító neve | Frank János | | Tisztán tanítói fizetés | 149 f 05 | | Kántori fizetés | 146 f 80 | | Összesen | 295 f 85 | | Van-e term. beni lakása | igen | | Van-e 1/4 holdnyi kertje | igen | | Ha nincs lakása, van-e lakbére | ----- | | Ha nincs kertje, van-e kertilletménye | ----- | ----------------------------------------+-------------- | Jegyzet | | | Itt megemlítendő, hogy | í | | a lakás miből áll | | ------------------------------------------------------- ---------------------------------------------------------------------- | Község neve | Hegyszentmárton | | A tanító v. segédtanító neve | Barbélyi János | | Tisztán tanítói fizetés | 120 f 91 | | Kántori fizetés | 93 f 34 | | Összesen | 214 f 22 | | Van-e term. beni lakása | igen | | Van-e 1/4 holdnyi kertje | igen | | Ha nincs lakása, van-e lakbére | 85 f 78 | | Ha nincs kertje, van-e kertilletménye | ----- | ----------------------------------------+----------------------------- | Jegyzet | | | Itt megemlítendő, hogy | 2 szoba, 1 konyha, 1 kamra | | a lakás miből áll | | ---------------------------------------------------------------------- -------------------------------------------------------------- | Község neve | Ivandárda | | A tanító v. segédtanító neve | Trapp Bálint | | Tisztán tanítói fizetés | 163 f 70 | | Kántori fizetés | ----- | | Összesen | 163 f 70 | | Van-e term. beni lakása | igen | | Van-e 1/4 holdnyi kertje | igen | | Ha nincs lakása, van-e lakbére | 136 f 30 | | Ha nincs kertje, van-e kertilletménye | ----- | ----------------------------------------+--------------------- | Jegyzet | 1 szoba, 1 konyha, | | Itt megemlítendő, hogy | 1 kamara, 1 pince, | | a lakás miből áll | 1 istálló | -------------------------------------------------------------- -------------------------------------------------------------- | Község neve | Sárok | | A tanító v. segédtanító neve | Krisztanics Nándor | | Tisztán tanítói fizetés | 152 f 80 | | Kántori fizetés | 133 f 90 | | Összesen | 286 f 70 | | Van-e term. beni lakása | igen | | Van-e 1/4 holdnyi kertje | igen | | Ha nincs lakása, van-e lakbére | 13 f 30 | | Ha nincs kertje, van-e kertilletménye | ----- | ----------------------------------------+--------------------- | Jegyzet | | | Itt megemlítendő, hogy | rendes | | a lakás miből áll | | -------------------------------------------------------------- ------------------------------------------------------------------------- | Község neve | Hosszuhetény Pusztafalu | | A tanító v. segédtanító neve | ifj. Nagy Mihály | | Tisztán tanítói fizetés | 250 f ----- | | Kántori fizetés | ----- ----- | | Összesen | 250 f 191 f 76 | | Van-e term. beni lakása | igen ----- | | Van-e 1/4 holdnyi kertje | nincs ----- | | Ha nincs lakása, van-e lakbére | ----- ----- | | Ha nincs kertje, van-e kertilletménye | nincs ----- | ----------------------------------------+-------------------------------- | Jegyzet | Van egy padlózott szobája | | Itt megemlítendő, hogy | 50 frt-ért a kántor tanítónak | | a lakás miből áll | köteles teljes ellátást adni. | ------------------------------------------------------------------------- (Forrás: PLT, Tanfelügyelői iratok, 471/1894.)
19. TÁBLÁZAT
Tanítói fizetés és lakáspénz
[1913: XVI. tc.]
---------------------------------------------------------------------------- | | | | Évi lakáspénz az I-VII. osztályba sorozott| |Fizetési | Fizetési | Évi | állomáshelyeken [koronában] | | osztály | fokozat | fizetés --------------------------------------------- | | | | I. | II. | III.| IV. | V. | VI. | VII. | ---------------------|---------+------+-----+-----+-----+-----+-----+------- | Kezdő javadalmazás | 1200 | 600 | 540 | 480 | 420 | 360 | 300 | 240 | ----------+----------+---------+------+-----+-----+-----+-----+-----+------- | | 3. | 1400 | 800 | 720 | 640 | 560 | 480 | 400 | 320 | | -----------+---------+------+-----+-----+-----+-----+-----+------- | III. | 2. | 1600 | 800 | 720 | 640 | 560 | 480 | 400 | 320 | | -----------+---------+------+-----+-----+-----+-----+-----+------- | | 1. | 1800 | 800 | 720 | 640 | 560 | 480 | 400 | 320 | ----------+----------+---------+------+-----+-----+-----+-----+-----+------- | | 3. | 2000 | 900 | 810 | 720 | 630 | 540 | 450 | 360 | | -----------+---------+------+-----+-----+-----+-----+-----+------- | II. | 2. | 2200 | 900 | 810 | 720 | 630 | 540 | 450 | 360 | | -----------+---------+------+-----+-----+-----+-----+-----+------- | | 1. | 2400 | 900 | 810 | 720 | 630 | 540 | 450 | 360 | ----------+----------+---------+------+-----+-----+-----+-----+-----+------- | | 3. | 2600 | 1000 | 900 | 800 | 700 | 600 | 500 | 400 | | -----------+---------+------+-----+-----+-----+-----+-----+------- | I. | 2. | 2900 | 1000 | 900 | 800 | 700 | 600 | 500 | 400 | | -----------+---------+------+-----+-----+-----+-----+-----+------- | | 1. | 3200 | 1000 | 900 | 800 | 700 | 600 | 500 | 400 | ---------------------------------------------------------------------------- (Forrás: "Körösi M. - Szabó L.: Az elemi népokt. encikl." alapján)
20. TÁBLÁZAT
A nem állami tanító fizetése szolgálati évek szerint
------------------------------------------------------------------- | Szolgálati | A község v. felekezeti tanító fizetési | Összege | | ------------------------------------------ | | év | osztálya | fokozata | koronában | -------------|----------------------------------------|-----------| | 1-2 | Kezdő fokozat | 1200 | -------------+----------------------------------------+------------ | 3-7 | | 3. | 1400 | | | | | | | 8-12 | III. | 2. | 1600 | | | | | | | 13-17 | | 1. | 1800 | -------------+-------------------+--------------------+------------ | 18-21 | | 3. | 2000 | | | | | | | 22-25 | II. | 2. | 2200 | | | | | | | 26-29 | | 1. | 2400 | -------------+-------------------+--------------------+------------ | 30-33 | | 3. | 2600 | | | | | | | 34-37 | I. | 2. | 2900 | | | | | | | 38-40 | | 1. | 3200 | ------------------------------------------------------------------- A nem állami tanítónő fizetése szolgálati évek szerint --------------------------------------------------------------------- | Szolgálati | A község v. felekezeti tanítónő fizetési | Összege | | -------------------------------------------- | | év | osztálya | fokozata | koronában | -------------|------------------------------------------|-----------| | 1-4 | Kezdő fokozat | 1200 | -------------+------------------------------------------+------------ | 5-9 | | 3. | 1400 | | | | | | | 10-14 | III. | 2. | 1600 | | | | | | | 15-19 | | 1. | 1800 | -------------+-------------------+----------------------+------------ | 20-23 | | 3. | 2000 | | | | | | | 24-27 | II. | 2. | 2200 | | | | | | | 28-31 | | 1. | 2400 | -------------+-------------------+----------------------+------------ | 32-35 | | 3. | 2600 | | | | | | | 36-39 | I. | 2. | 2900 | | | | | | | 40 | | 1. | 3200 | --------------------------------------------------------------------- (Forrás: "Körösi M. - Szabó L.: Az elemi népokt. encikl." alapján)
21. TÁBLÁZAT
Kimutatás a nem képesített róm. kat. felekezeti tanítókról az 1891/2 tanév végén Baranyában
------------------------------------------------------------- | A tanító neve | Hermesz Márton | | A község neve | Ráczmecske | | Hány év óta tanít? | 1 | | Előtanulmánya | Tanitóképezde 4. o. | | Előbbi foglalkozása | ----- | ----------------------+-------------------------------------- | | | | Jegyzet | A kép. vizsga letételére szorítandó | | | | ------------------------------------------------------------- ------------------------------------------------------------- | A tanító neve | Wachtler József | | A község neve | Gödre | | Hány év óta tanít? | 1 | | Előtanulmánya | Tanitóképezde 4. o. | | Előbbi foglalkozása | ----- | ----------------------+-------------------------------------- | | | | Jegyzet | A kép. vizsga letételére szorítandó | | | | ------------------------------------------------------------- ------------------------------------------------------------- | A tanító neve | Koleszárics Ferencz | | A község neve | Nagy-Peterd | | Hány év óta tanít? | 7 | | Előtanulmánya | Tanitóképezde 3. o. | | Előbbi foglalkozása | állítólag kőműves | ----------------------+-------------------------------------- | | | | Jegyzet | A vizsga letételére min. engedélye | | | nincs | ------------------------------------------------------------- ------------------------------------------------------------- | A tanító neve | Hervanek Gyula | | A község neve | Bozsok | | Hány év óta tanít? | 1 | | Előtanulmánya | Gymn. 1. o. | | Előbbi foglalkozása | ----- | ----------------------+-------------------------------------- | | Oszt. vizsga Szegeden; min. | | Jegyzet | engedélye állítólag van, képesitő | | | vizsgára szorítandó | ------------------------------------------------------------- ------------------------------------------------------------- | A tanító neve | Ikotity Béla | | A község neve | Bozsok | | Hány év óta tanít? | 1 | | Előtanulmánya | Tanitóképezde 3. o. | | Előbbi foglalkozása | ----- | ----------------------+-------------------------------------- | | | | Jegyzet | Képesitő vizsgára szorítandó | | | | ------------------------------------------------------------- ------------------------------------------------------------- | A tanító neve | Frank János | | A község neve | Gyürüfü | | Hány év óta tanít? | 10 | | Előtanulmánya | Semmi | | Előbbi foglalkozása | ----- | ----------------------+-------------------------------------- | | Állítólag van engedélye, | | Jegyzet | oszt. vizsgát tett 1890-ben, | | | képesítő vizsgára szorítandó | ------------------------------------------------------------- ------------------------------------------------------------- | A tanító neve | Birnbauer György | | A község neve | Sárok | | Hány év óta tanít? | 15 | | Előtanulmánya | Elemi 6. o. | | Előbbi foglalkozása | iparos | ----------------------+-------------------------------------- | | | | Jegyzet | Nincs engedélye, elmozdítandó | | | | ------------------------------------------------------------- ------------------------------------------------------------- | A tanító neve | Trapp Bálint | | A község neve | Iván-Dárda | | Hány év óta tanít? | 7 | | Előtanulmánya | Elemi 4. o. | | Előbbi foglalkozása | czipész | ----------------------+-------------------------------------- | | Állítólag engedélye van, | | Jegyzet | a vizsga letevésére szorítandó | | | | ------------------------------------------------------------- ------------------------------------------------------------- | A tanító neve | Roth Gertrud | | A község neve | Feked | | Hány év óta tanít? | 2 1/4 | | Előtanulmánya | Állítólag 4 polg. | | Előbbi foglalkozása | ----- | ----------------------+-------------------------------------- | | | | Jegyzet | Elmozdítandó | | | | ------------------------------------------------------------- ------------------------------------------------------------- | A tanító neve | Breczkó Antal | | A község neve | Bisztricze | | Hány év óta tanít? | 5 | | Előtanulmánya | Gymn. 3. o. | | Előbbi foglalkozása | ----- | ----------------------+-------------------------------------- | | A képezde 4 évfolyamát | | Jegyzet | elvégezte, | | | a vizsga letételére szorítandó | ------------------------------------------------------------- ------------------------------------------------------------- | A tanító neve | Szikora Ferenc | | A község neve | Szakál | | Hány év óta tanít? | 7 | | Előtanulmánya | Elemi 6. o. | | Előbbi foglalkozása | iparos | ----------------------+-------------------------------------- | | Min. engedéllyel bír, | | Jegyzet | a vizsga letevésére szorítandó | | | | ------------------------------------------------------------- ------------------------------------------------------------- | A tanító neve | Gräcz János | | A község neve | Áta | | Hány év óta tanít? | 8 | | Előtanulmánya | Elemi 6. o. | | Előbbi foglalkozása | ----- | ----------------------+-------------------------------------- | | | | Jegyzet | Min. engedélye nincs, elmozdítandó | | | | ------------------------------------------------------------- ------------------------------------------------------------- | A tanító neve | Kispál András | | A község neve | Uj-Bezdán | | Hány év óta tanít? | 34 | | Előtanulmánya | Elemi 6. o. | | Előbbi foglalkozása | földmíves | ----------------------+-------------------------------------- | | A tanítóiállás a törvénynek | | Jegyzet | megfelelő módon szervezendő | | | | ------------------------------------------------------------- ------------------------------------------------------------- | A tanító neve | Polcz Péter | | A község neve | Okorvölgy | | Hány év óta tanít? | 11 | | Előtanulmánya | Elemi 5. o. | | Előbbi foglalkozása | ----- | ----------------------+-------------------------------------- | | Állítólag a tanitóképezde 3. | | Jegyzet | osztályát elvégezte magánuton | | | még 1889-ben | ------------------------------------------------------------- ------------------------------------------------------------- | A tanító neve | Felsmann Ferencz | | A község neve | Rákos | | Hány év óta tanít? | 8 | | Előtanulmánya | Elemi 4. o. | | Előbbi foglalkozása | iparos | ----------------------+-------------------------------------- | | | | Jegyzet | Elmozdítandó | | | | ------------------------------------------------------------- ------------------------------------------------------------- | A tanító neve | Mérey Vilmos | | A község neve | Pölöske | | Hány év óta tanít? | 17 | | Előtanulmánya | Gymn. 7. o. | | Előbbi foglalkozása | ----- | ----------------------+-------------------------------------- | | Vizsgálati engedélyt kérjen s | | Jegyzet | aztán vizsgázzon vagy távozzék | | | | ------------------------------------------------------------- ------------------------------------------------------------- | A tanító neve | Hutter János | | A község neve | Véménd | | Hány év óta tanít? | 12 | | Előtanulmánya | Elemi 6. o. | | Előbbi foglalkozása | földmives | ----------------------+-------------------------------------- | | | | Jegyzet | Elmozdítandó | | | | ------------------------------------------------------------- ------------------------------------------------------------- | A tanító neve | Alma Lajos | | A község neve | Goricza | | Hány év óta tanít? | ----- | | Előtanulmánya | ----- | | Előbbi foglalkozása | ----- | ----------------------+-------------------------------------- | | | | Jegyzet | Elmozdítandó | | | | ------------------------------------------------------------- ------------------------------------------------------------- | A tanító neve | Czéh Pál | | A község neve | R. Görcsöny | | Hány év óta tanít? | ----- | | Előtanulmánya | ----- | | Előbbi foglalkozása | ----- | ----------------------+-------------------------------------- | | | | Jegyzet | Elmozdítandó | | | | ------------------------------------------------------------- ------------------------------------------------------------- | A tanító neve | Frikker Ignácz | | A község neve | Szatina | | Hány év óta tanít? | ----- | | Előtanulmánya | ----- | | Előbbi foglalkozása | ----- | ----------------------+-------------------------------------- | | | | Jegyzet | Elmozdítandó | | | | ------------------------------------------------------------- ------------------------------------------------------------- | A tanító neve | Banyák Jenő | | A község neve | Szebény | | Hány év óta tanít? | ----- | | Előtanulmánya | ----- | | Előbbi foglalkozása | ----- | ----------------------+-------------------------------------- | | | | Jegyzet | Elmozdítandó | | | | ------------------------------------------------------------- (Forrás: Püspöki Levéltár Tanf. ir. 622/1893.)
22. TÁBLÁZAT
A Pécsi Püspöki Tanítóképző Intézet tanárai és tanulói (1866-1871)
------------------------------- | Tanév | Tanárok | Tanulók | ----------|---------|---------| | 1866/67 | 6 | 74 | ----------+---------+---------- | 1867/68 | 5 | 74 | ----------+---------+---------- | 1868/69 | 5 | 77 | ----------+---------+---------- | 1869/70 | 5 | 77 | ----------+---------+---------- | 1870/71 | 5 | 16 | ------------------------------- (Forrás: VKM jelentése, Buda, 1972.)
23. TÁBLÁZAT
A Pécsi Püspöki Tanítóképző Intézet tanulói 1884-1914 közötti években
----------------------------- | Tanév | Tanulólétszám | ------------|---------------| | 1884/1885 | 58 | | 1886/1887 | 45 | | 1888/1889 | 46 | | 1890/1891 | 74 | | 1892/1893 | 70 | | 1894/1895 | 74 | | 1899/1900 | 111 | | 1905/1906 | 96 | | 1907/1908 | 119 | | 1909/1910 | 130 | | 1911/1912 | 109 | | 1913/1914 | 132 | ----------------------------- (Forrás: Schematismusok [1884-1914])
24. TÁBLÁZAT
A Praeparandia növendékei származási hely, születési év és a szülők foglalkozása szerint
----------------------------- | A növendékek | Száma | | származási helye | | --------------------+-------| ------------------------ | Baranya megye | 48 | | Születési év | Száma | | Somogy megye | 11 | ---------------|-------| | Tolna megye | 8 | | 1876 | 1 | | Bács-Bodrog megye | 1 | | 1877 | 5 | | Csongrád megye | 1 | | 1878 | 12 | | Fehér megye | 1 | | 1879 | 15 | | Komárom megye | 1 | | 1880 | 18 | | Nyitra megye | 1 | | 1881 | 18 | | Pest megye | 1 | | 1882 | 6 | | Zala megye | 1 | ------------------------ | Alsó-Ausztria | 1 | --------------------+-------| | Összesen | 75 | ----------------------------- ---------------------------------------------------------------------------- | A szülők | | | | | | | polgári állása | Tanitó | Iparos | Földműves | Hivatalnok | Egyéb állású | -----------------|--------+--------+-----------+------------+--------------- | Száma | 12 | 26 | 8 | 6 | 23 | ---------------------------------------------------------------------------- (Forrás: A Pécsi Püspöki Tanitóképző Intézet Értesítője [1896/97. tanév])
25. TÁBLÁZAT
A gyakorlóiskola létszámviszonyai 1872-1896
---------------------------------------------------------------------------- | | Nemzetiség szerint | Vallás szerint | | | Tanév --------------------------+------------------------------ Összesen | | | magyar | német | horvát | r. kath. | reform. | evang. | | --------|--------+-------+--------+----------+---------+--------|----------- |1872/73| 22 | --- | ---- | 22 | --- | ---- | 22 | --------+--------+-------+--------+----------+---------+--------+----------- |1873/74| 34 | 1 | ---- | 35 | --- | ---- | 35 | --------+--------+-------+--------+----------+---------+--------+----------- |1874/75| 38 | 1 | 1 | 36 | 3 | 1 | 40 | --------+--------+-------+--------+----------+---------+--------+----------- |1875/76| 47 | --- | 1 | 45 | 2 | 1 | 48 | --------+--------+-------+--------+----------+---------+--------+----------- |1876/77| 28 | 1 | 1 | 28 | 1 | 1 | 30 | --------+--------+-------+--------+----------+---------+--------+----------- |1877/78| 24 | --- | ---- | 24 | --- | ---- | 24 | --------+--------+-------+--------+----------+---------+--------+----------- |1878/79| 29 | 1 | ---- | 29 | 1 | ---- | 30 | --------+--------+-------+--------+----------+---------+--------+----------- |1879/80| 40 | 6 | 2 | 42 | 3 | 3 | 48 | --------+--------+-------+--------+----------+---------+--------+----------- |1880/81| 44 | 1 | ---- | 45 | --- | ---- | 45 | --------+--------+-------+--------+----------+---------+--------+----------- |1881/82| 30 | 1 | ---- | 27 | 1 | 3 | 31 | --------+--------+-------+--------+----------+---------+--------+----------- |1882/83| 26 | --- | ---- | 25 | 1 | ---- | 26 | --------+--------+-------+--------+----------+---------+--------+----------- |1883/84| 15 | --- | ---- | 15 | --- | ---- | 15 | --------+--------+-------+--------+----------+---------+--------+----------- |1884/85| 14 | --- | ---- | 14 | --- | ---- | 14 | --------+--------+-------+--------+----------+---------+--------+----------- |1885/86| 11 | --- | ---- | 11 | --- | ---- | 11 | --------+--------+-------+--------+----------+---------+--------+----------- |1886/87| 25 | --- | ---- | 24 | 1 | ---- | 25 | --------+--------+-------+--------+----------+---------+--------+----------- |1887/88| 20 | 1 | ---- | 20 | 1 | ---- | 21 | --------+--------+-------+--------+----------+---------+--------+----------- |1888/89| 30 | 1 | 1 | 30 | 2 | ---- | 32 | --------+--------+-------+--------+----------+---------+--------+----------- |1889/90| 45 | 1 | ---- | 45 | --- | 1 | 46 | --------+--------+-------+--------+----------+---------+--------+----------- |1890/91| 37 | 4 | 1 | 40 | 1 | 1 | 42 | --------+--------+-------+--------+----------+---------+--------+----------- |1891/92| 34 | 6 | ---- | 38 | 1 | 1 | 40 | --------+--------+-------+--------+----------+---------+--------+----------- |1892/93| 37 | 7 | 1 | 44 | --- | 1 | 45 | --------+--------+-------+--------+----------+---------+--------+----------- |1893/94| 36 | 4 | ---- | 38 | 2 | ---- | 40 | --------+--------+-------+--------+----------+---------+--------+----------- |1894/95| 39 | 1 | ---- | 39 | 1 | ---- | 40 | --------+--------+-------+--------+----------+---------+--------+----------- |1895/96| 33 | 7 | ---- | 37 | 2 | 1 | 40 | ---------------------------------------------------------------------------- (Forrás: Döbrössy... i. m. 85. o.)
26. TÁBLÁZAT
Tanítási nyelv a római katolikus kisiskolákban [A schematismusok alapján]
--------------------------------------------------- | | Év | | Nyelv ----------------------------- | | 1884 | 1887 | 1889 | 1900 | ----------------------+------+------+------+------- | Magyar | 76 | 74 | 71 | 113 | ----------------------+------+------+------+------- | Magyar-Német | 60 | 64 | 83 | 99 | ----------------------+------+------+------+------- | Magyar-Horvát | 12 | 13 | 15 | 12 | ----------------------+------+------+------+------- | Magyar-Német-Horvát | 15 | 22 | 19 | 3 | ----------------------+------+------+------+------- | Német | 46 | 42 | 23 | 1 | ----------------------+------+------+------+------- | Horvát | 4 | 1 | -- | 2 | ----------------------+------+------+------+------- | Német-Horvát | 3 | 2 | 1 | 1 | ---------------------------------------------------
1. GRAFIKON
A népességszám alakulása 1869-1910 közt a megyében, Pécsen és járásonként
[népszámlálások alapján]
| 302 423 300 000 -+- 288 218 290 519 === | 264 712 ___ === === | 261 643 ___ === === === | === === === === === | === === === === === 200 000 -+- === === === === === | === === === === === | === === === === === | === === === === === | === === === === === 100 000 -+- === === === === === | === === === === === | === === === === === | === === === === === | === === === === === -+----------===---------===---------===---------===---------===--- 1869 1880 1890 1900 1910 Vármegyei összeg (Pécs nélkül)
2. GRAFIKON
| 49 087 50 000 -+- 46 418 | 45 609 === | 42 095 ___ === | 41 857 === === === | ___ === === === === 40 000 -+- === === === === === | === === === === === | === === === === === | === === === === === | === === === === === 30 000 -+- === === === === === | === === === === === | === === === === === | === === === === === | === === === === === -+----------===---------===---------===---------===---------===--- 1869 1880 1890 1900 1910 Baranyavári járás | 50 000 -+- 46 837 | 44 928 | 44 480 === | 40 859 ___ === === | 40 394 === === === 40 000 -+- ___ === === === === | === === === === === | === === === === === | === === === === === | === === === === === 30 000 -+- === === === === === | === === === === === | === === === === === | === === === === === | === === === === === -+----------===---------===---------===---------===---------===--- 1869 1880 1890 1900 1910 Hegyháti járás 56 852 === 53 653 === | 52 994 ___ === 50 000 -+- === === === | 47 082 === === === | 46 255 ___ === === === | === === === === === | === === === === === 40 000 -+- === === === === === | === === === === === | === === === === === | === === === === === | === === === === === 30 000 -+- === === === === === | === === === === === | === === === === === | === === === === === | === === === === === -+----------===---------===---------===---------===---------===--- 1869 1880 1890 1900 1910 Mohácsi járás
3. GRAFIKON
| 50 000 -+- | | | | 40 000 -+- 39 781 | 38 892 ___ | 37 713 ___ === | 33 818 === === === | 31 561 ___ === === === 30 000 -+- === === === === === | === === === === === | === === === === === | === === === === === | === === === === === -+----------===---------===---------===---------===---------===--- 1869 1880 1890 1900 1910 Pécsi járás | 50 000 -+- | | | | 40 000 -+- | 35 041 | 34 976 | 31 663 === 33 342 ___ | 31 198 ___ === === === 30 000 -+- === === === === === | === === === === === | === === === === === | === === === === === | === === === === === -+----------===---------===---------===---------===---------===--- 1869 1880 1890 1900 1910 Pécsváradi járás | 50 000 -+- | | | | 40 000 -+- 37 651 | 35 150 35 656 35 958 ___ | 34 359 ___ === === | === ___ === === === | === === === === === 30 000 -+- === === === === === | === === === === === | === === === === === | === === === === === | === === === === === -+----------===---------===---------===---------===---------===--- 1869 1880 1890 1900 1910 Siklósi járás
4. GRAFIKON
| 50 000 -+- | | | | 40 000 -+- 37 328 37 239 | 35 228 36 725 ___ | 34 836 ___ === === | === ___ === === === | === === === === === 30 000 -+- === === === === === | === === === === === | === === === === === | === === === === === | === === === === === -+----------===---------===---------===---------===---------===--- 1869 1880 1890 1900 1910 Szentlőrinci járás | 50 000 -+- 47 844 | ___ | === | 42 252 === | === === 40 000 -+- === === | === === | 34 067 === === | ___ === === | === === === 30 000 -+- === === === | 28 702 === === === | === === === === | 23 863 === === === === | === === === === === -+----------===---------===---------===---------===---------===--- 1869 1880 1890 1900 1910 Pécsi tvj.
1. KÖRDIAGRAM
Települések megoszlása népességszám szerint - 1880
4,21% . . . 5,89%. 3,65% . . . 0,84% . . . . 10,39% . . . . . . 0,28% . . . . . . . . . . . . . . 10,67% _ - .0,28% . . . . . . . _ - . . . . . . . _ - . . . . . . . . _ - . . . . . . . _ - 10,95% _ . . .. . . _ - _ - . ... _ -_ - + - - 28,93% - 23,87% - - --------------------- ----------------- ------------------ |100 lélekig = 0,28%| |101-200 = 5,89%| |201-300 = 10,95%| --------------------- ----------------- ------------------ ------------------ ------------------ ------------------- |331-500 = 28,93%| |501-700 = 23,87%| |700-1000 = 10,39%| ------------------ ------------------ ------------------- -------------------- ------------------- ------------------- |1001-1500 = 10,67%| |1501-2000 = 4,21%| |2001-3000 = 3,65%| -------------------- ------------------- ------------------- ------------------- -------------------- ---------------------- |3001-5000 = 0,84%| |5001-10000 = nincs| |10000 felett = 0,28%| ------------------- -------------------- ---------------------- Települések megoszlása népességszám szerint - 1890 4,48% . . . 5,04%. 4,20% . . . 1,40% . . . . 8,96% . . . . . . 0,28% . . . . . . . . . . . . . . 10,08% _ - .0,28% . . . . . . . _ - . . . . . . . _ - . . . . . . . . _ - . . . . . . . _ - 15,12% . . .. . . _ - _ - . ... _ - _ - + - . - . 26,89% . . 23,25% . . . . --------------------- ----------------- ----------------- |100 lélekig = nincs| |101-200 = 5,04%| |201-300 = 8,96%| --------------------- ----------------- ----------------- ------------------ ------------------ ------------------- |331-500 = 26,89%| |501-700 = 23,25%| |700-1000 = 15,12%| ------------------ ------------------ ------------------- -------------------- ------------------- ------------------- |1001-1500 = 10,08%| |1501-2000 = 4,48%| |2001-3000 = 4,20%| -------------------- ------------------- ------------------- ------------------- -------------------- ---------------------- |3001-5000 = 1,40%| |5001-10000 = 0,28%| |10000 felett = 0,28%| ------------------- -------------------- ----------------------
2. KÖRDIAGRAM
Baranya lakosságának anyanyelvi megoszlása - 1900
. . . . 4,61% . . 3,84% . . . . . . 3,54% . . . . . . . _ 0,16% . . . . - _ . . . . 33,17% _ . . . . _ . . . . - _ . . . . - _ . . . . _ . + - - - - - - - - - - - - - - 54,67% ------------------------- ----------------- ------------------ |tót, oláh, rutén = 0,16| | szerb = 3,84% | | horvát = 4,61% | ------------------------- ----------------- ------------------ ------------------ ------------------- ----------------- | német = 33,17% | | magyar = 54,67% | | egyéb = 3,54% | ------------------ ------------------- -----------------
3. KÖRDIAGRAM
Baranya lakosságának vallás szerinti megoszlása - 1900
. . . . 4,25% . . 4,03% . . . . . 12,85% - . 2,76% . . . . . . . - _ 0,30% . . . . - _ . . . . - _ . . . . _ . . . . - - _ . . . . - _ . . . - . _ . - + 75,78% --------------------- ------------------- ------------------- | róm. kat. = 75,78 | | reform = 12,85% | | ágostai = 4,25% | --------------------- ------------------- ------------------- --------------------- ------------------- ------------------------------- |gör. keleti = 4,03%| |izraelita = 2,76%| |g. kat., unit., egyéb = 0,30%| --------------------- ------------------- -------------------------------
4. KÖRDIAGRAM
Baranya lakosságának anyanyelvi megoszlása - 1910
. . . . 4,78% . . 3,70% . . . . . . 2,88% . . . . . . . _ 0,12% . . . . - _ . . . . 31,86% _ . . . . _ . . . . - _ . . . . - _ . . . . _ . + - - - - - - - - - - - - - - 54,64% ------------------------- ----------------- ------------------ |tót, oláh, rutén = 0,12| | szerb = 2,88% | | horvát = 3,70% | ------------------------- ----------------- ------------------ ------------------ ------------------- ----------------- | német = 31,86% | | magyar = 56,64% | | egyéb = 4,78% | ------------------ ------------------- -----------------
5. KÖRDIAGRAM
Baranya lakosságának vallás szerinti megoszlása - 1910
. . . . 4,14% . . 4,00% . . . . . 11,68% - . 2,50% . . . . . . . - _ 0,24% . . . . - _ . . . . - _ . . . . _ . . . . - - _ . . . . - _ . . . - . _ . - + 77,41% --------------------- ------------------- ------------------- | róm. kat. = 77,41%| | reform = 11,68% | | ágostai = 4,14% | --------------------- ------------------- ------------------- --------------------- ------------------- ------------------------------- |gör. keleti = 4,00%| |izraelita = 2,50%| |g. kat., unit., egyéb = 0,24%| --------------------- ------------------- -------------------------------
1. RAJZ
Az 1. rajz a Hercegmárok r. k. hitközség részére építendő 2. tantermes iskola tervezetét ábrázolja.
1/a -- Metszet A, B; 1/b -- Metszet C, D; 1/c -- Földszint alaprajz 1/d -- Földszint alaprajz 1/e -- Homlokzat rajz (Építész: Mayer József)
2. RAJZ
A 2. rajz a Jágónaki r. k. iskola tervrajzát ábrázolja.
2/a -- Hossznézet 2/b -- Keresztmetszetek, Alaprajz
(Forrás: 280/1895. PLT., TFI.)
1. KÉP
A kép a baari iskola épületét ábrázolja
(Forrás: Bezerédy Gy.: Dunaszekcső és Bár tört.)
2. KÉP
A kép a Szülőföldisme c. könyv borítólapját ábrázolja
------------------------------------------------------------------- | | | 53580 | | | | | | S Z Ü L Ő F Ö L D I S M E | | | | BARANYA MEGYE | | | | | | FÖLDIRATI, TÖRTÉNELMI, TERMÉSZETRAJZI, KÉZMŰ- | | TANI ÉS GAZDASÁGI ISMERTETÉSE | | | | ------------ | | | | A PÉCSI TANÍTÓEGYLET MEGBÍZÁSÁBÓL | | | | NÉPISKOLAI HASZNÁLATRA | | | | ÍRTA | | | | SCHULTZ IMRE, | | | | KÉPEZDEI TANÁR, A NEVEZETT EGYLET ALELNÖKE | | | | ------------- | | |Ára: 30 kr.| | | ------------- | | K 750 | | | | PÉCSETT, 1878. | | PÉCSI TANÍTÓEGYLET TULAJDONA | | | ------------------------------------------------------------------- (Forrás: BMK, Kutató)
3. KÉP
A 3. kép Szauter Antal tanférfiút ábrázolja
(Forrás: Baranya múltja és jelene I. 327. o., 1896.)
1. ÓRAREND
Órarend -------- a szászvári róm. kath. elemi népiskola I-II. vegyes osztálya részére. ------------------------------------------------------------------------- | D é l e l ő t t | ------------------------------------------------------------------------| | Órák | 8-½9 | ½9-9 | 9-½10 | ½10-10 | 10-½11 | ½11-11 | --------------------+--------+-------+-------+--------+-----------------| | | I. oszt.|Számtan |Számfel|Olvasás| Irás | | | Hétfő ----------+--------+-------+-------+--------| Hittan elemzés | | |II. oszt.|Számfel |Számtan| Irás |Olvasás | | ----------+---------+--------+-------+----------------+-----------------| | | I. oszt.|Számtan |Számfel| Beszédértés | | | Kedd ----------+--------+-------+----------------| Játék-torna | | |II. oszt.|Számfel |Számtan| Figyel | | ----------+---------+----------------+----------------+-----------------| | | I. oszt.| |Számfel| Számtan| | | Szerda ----------| Hittanelemzés --------+--------| Kézimunka | | |II. oszt.| |Számtan| Számfel| | ------------------------------------------------------------------------| |Csütörtök | ------------------------------------------------------------------------| | | I. oszt.|Számtan |Számfel| Figyel |Olvasás | Irás | | Péntek ----------+--------+-------+----------------+--------+--------| | |II. oszt.|Számfel |Számtan| Beszédértés | Irás |Olvasás | ----------+---------+--------+-------+----------------+-----------------| | | I. oszt.|Számtan |Számfel| Irás |Olvasás | | | Szombat ----------+--------+-------+-------+--------+-----------------| | |II. oszt.|Számfel |Számtan|Olvasás| Irás | Nyelvtan | ------------------------------------------------------------------------- ------------------------------------------------------- | D é l u t á n | ------------------------------------------------------| | Órák | 2-½3 | ½3-3 | 3-½4 | ½4-4 | --------------------+----------------+----------------| | | I. oszt.| Olvasás | Irás | | Hétfő ----------+----------------+----------------| | |II. oszt.| Nyelvtan dolg. | Olvasás | ----------+---------+----------------+----------------| | | I. oszt.| | Irás |Olvasás | | Kedd ----------|Hittan magyaráz.--------+--------| | |II. oszt.| |Olvasás| Irás | ----------+---------+----------------+-------+--------| | | I. oszt.|Olvasás | Irás |Számtan|Számfel | | Szerda ----------+--------+-------+-------+--------| | |II. oszt.| Irás |Olvasás|Számfel|Számtan | ------------------------------------------------------| |Csütörtök | ------------------------------------------------------| | | I. oszt.| |Olvasás| Irás | | Péntek ----------|Hittan magyaráz.--------+--------| | |II. oszt.| | Irás |Olvasás | ----------+---------+----------------+----------------| | | I. oszt.| | | | Szombat ----------| Kézimunka | Ének | | |II. oszt.| | | ------------------------------------------------------- Aláírás, pecsét: Szabó Géza (pápai káplán, plébános, igazgató) Sebestyén Paula (tanítónő) Szászvár, 1916 június 21.-én
2. ÓRAREND
A 2. órarend a szászvári róm. kath. népiskola (3. 4. 5. 6. o.) tanítási órarendjét tartalmazza
(Forrás: 1696/1916. dec. 4., PLT.)
3. ÓRAREND
(Forrás: 1696/1916. dec 4. PLT., TFI.)
----------------------------- ----------------------------- | H é t f ő | | K e d d | ----------------------------| ----------------------------| |oszt. |III. IV.|| V. VI. | |oszt. |III. IV.|| V. VI. | -------+--------++----------| -------+--------++----------| |8-8½ | || Föld- | |8-8½ |Hittan- ||Természet-| -------|Számtan || rajzra | -------| ra || tan | |8½-9 | || készül | |8½-9 | készül || | -------+--------++----------| -------+--------++----------| |9-9½ | Föld- || | |9-9½ | || | -------| rajzra || Számtan | -------| Hittan || Figyel | |9½-10 | készül || | |9½-10 | || | -------+--------++----------| -------+--------++----------| |10-10½|Földrajz||F. készül | |10-10½| || | -------+--------++----------| -------| Figyel || Hittan | |10½11 |Figyel || Földrajz | |10½11 | || | -------+--------++----------| -------+--------++----------| |11-11½| || | |11-11½| || | -------+--------+| Olvasás | -------+--------++----------| |11½-12| || | |11½-12| || | -------+--------++----------| -------+--------++----------| |1½-2 | || | |1½-2 |Nyelvtan|| Figyel | -------|Olvasás || Szépírás | -------+--------++----------| |2-2½ | || | |2-2½ | Figyel || Nyelvtan | -------+--------++----------| -------+--------++----------| |2½-3 | || | |2½-3 | Figyel ||Termész.r.| -------|Szépírás||Történelem| -------+--------++----------| |3-3½ | || | |3-3½ | || | ----------------------------- ----------------------------- ----------------------------- ----------------------------- | S z e r d a | | C s ü t ö r t ö k | ----------------------------| ----------------------------| |oszt. |III. IV.|| V. VI. | |oszt. |III. IV.|| V. VI. | -------+--------++----------| -------+--------++----------| |8-8½ | || Számtani | |8-8½ |Földrajz|| Figyel | -------|Számtan || felad- | -------+--------++----------| |8½-9 | || vány | |8½-9 | Figyel || Földrajz | -------+--------++----------| -------+--------++----------| |9-9½ |Számtani|| | |9-9½ | || | -------| felad- || Számtan | -------|Olvasás || Szépírás | |9½-10 | vány || | |9½-10 | || | -------+--------++----------| -------+--------++----------| |10-10½| || | |10-10½| || | -------+--------++----------| -------|Rajzolás|-----------| |10½11 | || | |10½11 | || | -------+--------++----------| -------+--------++----------| |11-11½| || | |11-11½| || | -------+--------++----------| -------+--------++----------| |11½-12| || | |11½-12| || | -------+--------++----------| -------+--------++----------| |1½-2 | || | |1½-2 |Nyelvtan|| Figyel | -------+--------++----------| -------+--------++----------| |2-2½ | || | |2-2½ | Figyel || Nyelvtan | -------+--------++----------| -------+--------++----------| |2½-3 | || | |2½-3 | || | -------+--------++----------| -------| Torna |-----------| |3-3½ | || | |3-3½ | || | ----------------------------- ----------------------------- ----------------------------- ----------------------------- | P é n t e k | | S z o m b a t | ----------------------------| ----------------------------| |oszt. |III. IV.|| V. VI. | |oszt. |III. IV.|| V. VI. | -------+--------++----------| -------+--------++----------| |8-8½ | || Hittanra | |8-8½ | || Számtani | -------| Hittan || készül | -------|Számtan ||feladvány | |8½-9 | || | |8½-9 | || | -------+--------++----------| -------+--------++----------| |9-9½ | || | |9-9½ |Számtani|| | -------| Figyel || Hittan | -------| felad- || Számtan | |9½-10 | || | |9½-10 | vány || | -------+--------++----------| -------+--------++----------| |10-10½| || | |10-10½| ||Alkotmány | -------| Olvasás|| Szépírás | -------|Rajzolás|-----------| |10½11 | || | |10½11 | || | -------+--------++----------| -------+--------++----------| |11-11½| || | |11-11½| || | -------|Szépírás|| Olvasás | -------+--------++----------| |11½-12| || | |11½-12| || | -------+--------++----------| -------+--------++----------| |1½-2 |Nyelvtan||T. készül | |1½-2 | || | -------+--------++----------| -------+--------++----------| |2-2½ |Nyelv f.||Termész.r.| |2-2½ | || | -------+--------++----------| -------+--------++----------| |2½-3 | || | |2½-3 | || | -------| Ének |-----------| -------+--------++----------| |3-3½ | || | |3-3½ | || | ----------------------------- ----------------------------- Aláírás, pecsét: Szabó Géza (pápai káplán, plébános, igazgató) Horváth Mihály (tanító) Máza (*), 1916. junius hó (*) - Megjegyzés: A vizsgált időben nem tartozott a megyéhez.
4. ÓRAREND
Órarend a Pécsi Püspöki Tanítóképzőben - 1896
(Forrás: Döbrössy Alajos i. m. 52. oldal)
------------------------------------------------- | D é l e l ő t t | ------------------------------------------------| | Nap | 8-9 | 9-10 | 10-11 | 11-12 | ----------+--------+--------+----------+--------| | | | | Nevelés | Ének | | Hétfő |Rajzolás|Szépírás| és | és | | | | |oktatástan| Zene | ----------+--------+--------+----------+--------| | | | | Nevelés | | | Kedd |Számtan | Magyar | és | Szünet | | | | nyelv |oktatástan| | ----------+--------+--------+----------+--------| | | | | | | | Szerda |Számtan |Rajzolás| Német |Földrajz| | | | | nyelv | | ----------+----------------------------+--------| | | | | |Csütörtök| Szünet | Test | | | |gyakorl.| ----------+----------------------------+--------| | | |Nevelés | Ének | | | Péntek |Szépírás| és | és |Földrajz| | | |okt.tan.| Zene | | ----------+--------+--------+----------+--------| | |Nevelés | | | | | Szombat | és |Számtan | Magyar | Test | | |okt.tan.| | nyelv |gyakorl.| ------------------------------------------------- ------------------------------- | D é l u t á n | ------------------------------| | Nap | 2-3 | 3-4 | ----------+---------+---------| | | | | | Hétfő | Német |Természet| | | nyelv | rajz | ----------+---------+---------| | | | Ének | | Kedd | Hittan | és | | | | zene | ----------+---------+---------| | | | Ének | | Szerda | Magyar | és | | | nyelv | zene | ----------+-------------------| | | | |Csütörtök| Szünet | | | | ----------+-------------------| | | | | | Péntek | Német |Természet| | | nyelv | rajz | ----------+---------+---------| | | | Ének | | Szombat | Hittan | és | | | | zene | ------------------------------- --------------------------------------------------------- | Nap | T a n á r i s z e m é l y z e t | ----------+---------------------------------------------| | | Dr. Woldfolgl Károly | | Hétfő | | | | hittan és neveléstan tanára | ----------+---------------------------------------------| | | Bokor Ferenc | | Kedd | | | | magyar ny. és számtan tanára | ----------+---------------------------------------------| | | Puksch Ferenc | | Szerda | | | | ének- és zenetanár | ----------+---------------------------------------------| | | Fingernagel J. | |Csütörtök| | | |német nyelv, természetrajz és földrajz tanára| ----------+---------------------------------------------| | | Pflanczer Gábor | | Péntek | | | | szépírás- és rajztanár | ----------+---------------------------------------------| | | Testgyakorálás | | Szombat | a pécsi | | | torna-egylet helyiségeiben | ---------------------------------------------------------
5. ÓRAREND
Órarend a "Miasszonyunk"-ról nevezett női Rend pécsi róm. kath. tanítóképző-intézetében 1916-17.
(Forrás: 2149/1916. okt. 9. PLT., TFI.)
-------------------------------------------------------------- | Osztályfő: | M. VALÉRIA | -----------------+-------------------------------------------| |Napok | Órák | I. o s z t á l y | ----------+------+-------------------------------------------| | | 8-9 | Magyar nyelv. M. Valéria | | | 9-10 | Mennyiségtan M. Xavéria | | |10-11 | Történelem M. Paula | |Hétfő |11-12 | Gazdaságtan Csúcs Margit | | |12-1 | Gazdaságtan Csúcs Margit | | | 3-4 | Női kézimunka M. Ignácia | | | 4-5 | Női kézimunka M. Ignácia | ----------+------+-------------------------------------------| | | 8-9 | Német nyelv dr. Jakab Béla | | | 9-10 | Földrajz M. Paula | | |10-11 | Természetrajz M. Emerika | |Kedd |11-12 | Rajz M. Filoména | | |12-1 | Rajz M. Filoména | | | 3-4 | ---- | ----------+------+-------------------------------------------| | | 8-9 | Mennyiségtan M. Xavéria | | | 9-10 | Magyar nyelv M. Valéria | | |10-11 | Hit- és erkölcstan Gábor György | |Szerda |11-12 | Rajz M. Filoména | | |12-1 | Testi élet ismertetése M. Paula | | | 3-4 | Ének és zene M. Foréria | | | 4-5 | Szlöjd M. Filoména | ----------+------+-------------------------------------------| | | 8-9 | Mennyiségtan M. Xavéria | | | 9-10 | Magyar nyelv M. Valéria | | |10-11 | Német nyelv dr. Jakab Béla | |Csütörtök|11-12 | Szépírás M. Valéria | | |12-1 | Történelem M. Paula | | | 3-4 | Természetrajz M. Emerika | | | 4-5 | Testgyakorlat, játék Özv. dr. Gulyásné | ----------+------+-------------------------------------------| | | 8-9 | Mennyiségtan M. Xavéria | | | 9-10 | Földrajz M. Paula | | |10-11 | Magyar nyelv M. Valéria | |Péntek |11-12 | Hit- és erkölcstan Gábor György | | |12-1 | Ének és zene M. Foréria | | | 3-4 | ---- | ----------+------+-------------------------------------------| | | 8-9 | Természetrajz M. Emerika | | | 9-10 | Történelem M. Paula | |Szombat |10-11 | Ének és zene M. Foréria | | |11-12 | Testgyakorlat, játék Özv. dr. Gulyásné | | |12-1 | Testi élet ismertetése M. Paula | -------------------------------------------------------------- ---------------------------------------------------------------- | Osztályfő: | M. FORÉRIA | -----------------+---------------------------------------------| |Napok | Órák | II. o s z t á l y | ----------+------+---------------------------------------------| | | 8-9 | Mennyiségtan M. Xavéria | | | 9-10 | Hit- és erkölcstan Gábor György | | |10-11 | Szépírás M. Filoména | |Hétfő |11-12 | A lelki élet ismertetése M. Valéria | | |12-1 | Történelem M. Paula | | | 3-4 | Szlöjd M. Filoména | | | 4-5 | Ének és zene M. Foréria | ----------+------+---------------------------------------------| | | 8-9 | Természetrajz M. Emerika | | | 9-10 | Magyar nyelv M. Foréria | | |10-11 | A lelki élet ismertetése M. Valéria | |Kedd |11-12 | Ének és zene M. Foréria | | |12-1 | Földrajz M. Paula | | | 3-4 | ---- | ----------+------+---------------------------------------------| | | 8-9 | Magyar nyelv M. Foréria | | | 9-10 | Mennyiségtan M. Xavéria | | |10-11 | Történelem M. Paula | |Szerda |11-12 | Gazdaságtan Csúcs Margit | | |12-1 | Gazdaságtan Csúcs Margit | | | 3-4 | Női kézimunka M. Ignácia | | | 4-5 | Női kézimunka M. Ignácia | ----------+------+---------------------------------------------| | | 8-9 | Természetrajz M. Emerika | | | 9-10 | Mennyiségtan M. Xavéria | | |10-11 | Hit- és erkölcstan Gábor György | |Csütörtök|11-12 | Német nyelv dr. Jakab Béla | | |12-1 | Rajz M. Filoména | | | 3-4 | Ének és zene M. Foréria | | | 4-5 | Testgyakorlat, játék Özv. dr. Gulyásné | ----------+------+---------------------------------------------| | | 8-9 | Földrajz M. Paula | | | 9-10 | A lelki élet ismertetése M. Valéria | | |10-11 | Magyar nyelv M. Foréria | |Péntek |11-12 | Rajz M. Filoména | | |12-1 | Rajz M. Filoména | | | 3-4 | ---- | ----------+------+---------------------------------------------| | | 8-9 | Magyar nyelv M. Foréria | | | 9-10 | Természetrajz M. Emerika | |Szombat |10-11 | Történelem M. Paula | | |11-12 | Testgyakorlat, játék Özv. dr. Gulyásné | | |12-1 | Német nyelv dr. Jakab Béla | ---------------------------------------------------------------- ---------------------------------------------------------------- | Osztályfő: | M. FILOMÉNA | -----------------+---------------------------------------------| |Napok | Órák | III. o s z t á l y | ----------+------+---------------------------------------------| | | 8-9 | Magyar nyelv M. Foréria | | | 9-10 | Földrajz M. Paula | | |10-11 | Természetrajz és kémia M. Emerika | |Hétfő |11-12 | Rajz M. Filoména | | |12-1 | Rajz M. Filoména | | | 3-4 | Ének és zene M. Foréria | | | 4-5 | Testgyakorlat, játék Özv. dr. Gulyásné | ----------+------+---------------------------------------------| | | 8-9 | Tanítási gyakorlat | | | 9-10 | Mennyiségtan M. Xavéria | | |10-11 | Hit- és erkölcstan Gábor György | |Kedd |11-12 | Fizika M. Emerika | | |12-1 | Ének és zene M. Foréria | | | 3-4 | Kántori teendők M. Xavéria | ----------+------+---------------------------------------------| | | 8-9 | Történelem M. Paula | | | 9-10 | Német nyelv dr. Jakab Béla | | |10-11 | Magyar nyelv M. Foréria | |Szerda |11-12 | Neveléstan M. Valéria | | |12-1 | Szlöjd M. Filoména | | | 3-4 | Természetrajz és kémia M. Emerika | | | 4-5 | Testgyakorlat, játék Özv. dr. Gulyásné | ----------+------+---------------------------------------------| | | 8-9 | Földrajz M. Paula | | | 9-10 | Természetrajz és kémia M. Emerika | | |10-11 | Neveléstan M. Valéria | |Csütörtök|11-12 | Gazdaságtan Csúcs Margit | | |12-1 | Gazdaságtan Csúcs Margit | | | 3-4 | Női kézimunka M. Ignácia | | | 4-5 | Női kézimunka M. Ignácia | ----------+------+---------------------------------------------| | | 8-9 | Tanítási gyakorlat | | | 9-10 | Fizika M. Emerika | | |10-11 | Hit- és erkölcstan Gábor György | |Péntek |11-12 | Német nyelv dr. Jakab Béla | | |12-1 | Történelem M. Paula | | | 3-4 | ---- | ----------+------+---------------------------------------------| | | 8-9 | Mennyiségtan M. Xavéria | | | 9-10 | Neveléstan M. Valéria | |Szombat |10-11 | Természetrajz és kémia M. Emerika | | |11-12 | Magyar nyelv M. Foréria | | |12-1 | Ének és zene M. Foréria | ---------------------------------------------------------------- ---------------------------------------------------------------- | Osztályfő: | M. XAVÉRIA | -----------------+---------------------------------------------| |Napok | Órák | IV. o s z t á l y | ----------+------+---------------------------------------------| | | 8-9 | Alkotmánytan M. Paula | | | 9-10 | Gyakorlati kiképzés: tanítás | | |10-11 | Hit- és erkölcstan Gábor György | |Hétfő |11-12 | Fizika M. Emerika | | |12-1 | Ének és zene M. Foréria | | | 3-4 | A nevelés története M. Valéria | | | 4-5 | Testgyakorlat, játék Özv. dr. Gulyásné | ----------+------+---------------------------------------------| | | 8-9 | Mennyiségtan M. Xavéria | | | 9-10 | Német nyelv dr. Jakab Béla | | |10-11 | Ének és zene M. Foréria | |Kedd |11-12 | Magyar nyelv M. Valéria | | |12-1 | Gyakorlati kiképzés: előkészítés | | | 3-4 | ---- | ----------+------+---------------------------------------------| | | 8-9 | Gazdaságtan Csúcs Margit | | | 9-10 | Hit- és erkölcstan Gábor György | | |10-11 | Gyakorlati kiképzés: tanítás | |Szerda |11-12 | Fizika M. Emerika | | |12-1 | A nevelés története M. Valéria | | | 3-4 | Szlöjd M. Filoména | | | 4-5 | Testgyakorlat, játék Özv. dr. Gulyásné | ----------+------+---------------------------------------------| | | 8-9 | Magyar nyelv M. Valéria | | | 9-10 | Alkotmánytan M. Paula | | |10-11 | Rajz M. Filoména | |Csütörtök|11-12 | Rajz M. Filoména | | |12-1 | Gyakorlati kiképzés: bírálat | | | 3-4 | Egészségtan dr. Bahula József | | | 4-5 | Ének és zene M. Foréria | ----------+------+---------------------------------------------| | | 8-9 | Fizika M. Emerika | | | 9-10 | Mennyiségtan M. Xavéria | | |10-11 | Női kézimunka Csúcs Margit | |Péntek |11-12 | Női kézimunka Csúcs Margit | | |12-1 | Gyakorlati kiképzés: előkészítés | | | 3-4 | Kántori teendők M. Xavéria | ----------+------+---------------------------------------------| | | 8-9 | Német nyelv dr. Jakab Béla | | | 9-10 | Mennyiségtan M. Xavéria | |Szombat |10-11 | Gazdaságtan Csúcs Margit | | |11-12 | Magyar nyelv M. Valéria | | |12-1 | Gyakorlati kiképzés: bírálat | ---------------------------------------------------------------- Szombat d.u. 3-kor felváltva kongregáció és karének. - Ősszel és tavasszal az I., II. és III. osztályban a gazdasági gyak. órákat a kézimunkával cseréljük fel.
SZÖVEGES MELLÉKLETEK
(A mellékletek az eredeti kézírással készült iratokat tartalmazzák. A mellékletek sokasága miatt, itt csak néhány érdekesebbet közlünk, a többinél csak a forrást jelöljük)
1. SZÖVEGES MELLÉKLET
(Forrás: 181/163. (1877) Közig Biz. ált. ir. BMLT)
2. SZÖVEGES MELLÉKLET
(Forrás: 280/1895. PLT., TFI.)
3. SZÖVEGES MELLÉKLET
Távirat:
Iskolaház leszakadással fenyeget, kérem a mérnököt azonnal küldeni.
Fekete plébános
4-5. SZÖVEGES MELLÉKLET
(Forrás: Közig . Biz. 1879. 21-911. Rh: 59. BMLT)
6. SZÖVEGES MELLÉKLET
(Forrás: 1369/1898 PLT., TFI.)
7. SZÖVEGES MELLÉKLET
(144/1897., 457/1897)
8. SZÖVEGES MELLÉKLET
Motto: A tanító, ki őre, jótevő, Az embereknek, - a ki zajtalan Munkálva kincseket fejt, mint a bányász Arany-temető bércz mély aknáiban: A tanító, csufjára századunknak, Ma is mi még? Üresfejü, sivár, Semmittevők ragyognak Krőzusokként, S a tanítóra - alamizsna vár! Ábrányi Emil
Mélyen tisztelt Képviselőház!
Mint a közmüvelődés szerény munkatársai fordulunk a képviselőházhoz, hogy orvosolja bajainkat. Nekünk kenyér kell, hogy tisztességesen dolgozhassunk. Türhetetlen a helyzetünk, tegye a törvényhozás elviselhetővé, nehogy a kétségbeesés a tanitóság legtöbbjét az állami irányzatok elleni müködésre sarkalja. Miért vagyunk mi a magyar állam mostoha gyermekei?
Az igazság, jog és törvényesség korszakában egyenlően igazságos kormányzatot kívánunk, mely ép ugy karolja kebelére a tanítót, mint más tisztviselőt és olyan mértékkel mérjen a tanítónak, mint más tisztviselőnek, ne pedig olyan mértékkel, mint a szolgáknak, mert a tanitó nem szolga, nemzet nevelő hivatása a hazafias tisztségek legszemélyibb tisztségét ruházta reá. A hazafias érzés és a tanítás szeretete tartja csak a tanitóságot még e pályán, különben a nyomorúságos fizetés mellett rég elszéledtek volna más pályára, a hol szebbek a remények, dusabbak a jövedelmek, a hol az agyat és a tüdőt nem veszi annyira igénybe a szellemi munka. De mind e mellett a szükség, azaz a megélhetés, halomra dönti az ideál törvényét. Az élet gondjai másfelé vonják a tanítót. Az iskola kezd a tanitó mellékfoglalkozása lenni. Ezen a minister ur kegyelmessége rendeletekkel, tanitóképzés reformjával, járási tanfelügyelettel, tantervekkel nem segithet. Azt csak nem kivánhatja humánus ember, hogy vizen és száraz kenyéren éljen a tanitó és koplalva, teljes lélekkel az iskolát szolgálja azért az alamizsna fizetésért, a mellett urasan ruházkodjék.
A tanitó tiszti feladata és képzettsége bizonyos igényekkel lépnek fel, melyet kielégiteni az államnak és a társadalomnak legszebb kötelessége, ha jó iskolát akar. De az a kérdés merül fel, hogy mik lehetnek a tanitó szerény igényei? Tehát szerény igényeinket felsoroljuk és fejtegetjük. Kérjük becses figyelmöket!
Felveszünk számitásunk alapjául egy kis családu tanitót, a milyen néhány ezer kinlódhatik e hazában 600 korona minimum mellett.
1. A férfi-tanitó ruházata: 3 rend ruha, nyári, őszi és téli 200 korona; a felöltő, télikabát 2 évi tartamra számitva egy évi részlete 60 korona; 3 pár czipő 33 korona; kalap és nyakkendő 10 korona; összesen: 303 korona.
2. A tanitó feleségének ruházata: 3 rend ruha és stb. ruhák 120 korona; télikabát vagy gallér 40 korona; 3 pár czipő 24 korona; kalap 2 drb 12 korona; összesen: 196 korona.
3. A gyermek ruházata: 4 pár czipő 16 korona és egyéb ruházat 40 korona; összesen: 56 korona.
4. Közös költségek: fehérnemü és ágynemü évi átlagos költsége 40 korona; nyugdij, adó, tanitóegyesületi és más egylet vagy köri tagság és tanitóegyesületi gyülésen származó napidijon felüli költség 70 korona; fütésre 40 köbméter fa 144 korona értékben, fuvar 24 korona, cselédbér 72 korona; szivar, dohány és bélyeg 36 korona; könyvekre, irószerekre és lapokra 20 korona; orvos és gyógyszertár 20 korona; rendkivüli kiadások 8 korona; összesen: 561 korona.
5. Élelmi költségek: a tanitó, felesége és cselédje reggelije naponta 60 fillérrel, évente 219 korona; a vacsora naponta 1 korona 60 fillérrel, évente 584 korona, az ebéd naponta 1 korona 60 fillér, 584 korona évente; összesen: 1387 korona.
6. Egy gyermek reggelije, ebédje és vacsorája 60 fillérrel, évente 219 korona.
A 6 tétel összesen: 2722 korona, ezzel szemben a tanitónak, ha 600, 800, 1000 vagy 1200 korona fizetése van, ki van-e igénye elégitve?
De kiséreljük meg a 600 korona szétosztását 4 személyből álló tanitó-család közt. A tanitónak reggelire 4 fillér, ebédre 4 fillér, vacsorára 4 fillér. 4 filléren egy kiflit vagy darab kenyeret vehet, összesen naponta 12 fillér, évente 43 korona 80 fillér, 4 személynek 175 korona 20 fillér. A többi 424 korona 80 fillér kell ruházatra és közös költségekre, melyek a fenti számitás szerint 1116 koronát tesznek ki. Hogy lehet 1116 koronát 424 korona 80 fillérre redukálni ugy, hogy tisztességesen ruházkodjék a tanitó és a közös költségek is fedezve legyenek?
Ezen számitás szerint 600 koronából nem lehet élni, de lehet koldusosan ruházkodni.
Most osszuk ugy el a 600 koronát 4 személy közt, hogy a tanitó-család élhessen, vagy jobban mondva vegetálhasson. Emeljük a tanitó reggelijét 10 fillérre, ebédjét 10 fillérre és vacsoráját is 10 fillérre, összesen 30 fillér. Tehát a tanitó reggel 3 pereczet vagy egy darab kenyeret, délben és este szintén ennyit vehet, hogy éhségét olthassa. Évente kell ily nyomoruságos élet mellett 109 korona 50 fillér egy személy után, négy személy után 438 korona. Marad még 162 korona ruházatra és közös költségekre. De e maradt összegből fedezzük a cseléd évi 72 korona bérét; 12 korona nyugdij-illetéket, 2 korona tanitó-egyesületi dijt, a tanitó 3 pár czipőjének az árát 33 koronát, a felesége 3 pár czipő költségét 24 koronát; a gyermek 4 pár czipője árát 16 koronát, az utadót 3 koronát; összesen 162 korona. Marad még semmi. Ebből tessék a többi költségeket fedezni. Vagy vegyük a fizetést 800 koronára, akkor a fenti számitás szerint ezen 800 koronából állami tanitói fizetés minimumából 200 koronánk marad, ebből 2 korona a keresetadóre, 8 korona a IV. osztályu adóra; világitásra 48 korona, meszelés, szappan és suszter-reparatió 35 korona, fehérnemü és ágynemü költség 40 korona, orvos és gyógyszertár 20 korona, szivar, dohány és nyugtabélyeg 36 korona, könyvekre, irószerekre és lapokra 20 korona, összesen 209 korona, összesen tehát még 9 koronával több kell, mint a mennyi rendelkezésre áll. De még 809 koronából nem fedeztük a fütési 212 korona költséget, nem fedeztük 3 rend férfiruhát, 3 rend női ruhát, a gyermek ruházatát, a férfi és női kabátokat, a férfi és női kalapokat, az iskoláztatási költséget, melyek minimum 482 koronát tesznek ki, melyet 212 korona fütési költséghez adunk: lesz 701 korona költség, melyet 600 és 800 koronás fizetésbe a fenti számitás szerint be nem illeszthettünk, pedig nélkülözhetetlen költség. De a fenti 809 koronához 701 koronát teszünk, lesz 1510 korona. Ebből az említett ruházatok, közös költségek fedezhetők, de a koszt pedig a 600 és 800 koronás fizetésüvel egyenlő. A 800 koronás kosztja egyenlő a 600 koronással, igy mind a három minimumos kosztja egyenlő.
Ezen számítás szerint lehet tisztességesen ruházkodni, de nem lehet mellette élni. Ha pedig élünk mellette, nem ruházkodhatunk tisztességesen. Szóval helyzetünk türhetetlen! De nem folytatjuk tovább e számitást, pedig a tanitói nyomort még jobban feltüntethetnők 6-8 gyermekkel megsokasitott tanitónál, a hol se élelemre, se ruházatra nem telik még 1510 koronából sem.
Nemcsak a hitfelekezet, de a község és az állam is koplaltatja a tanitókat! Nem szégyen e ez az országra? Vagy könyöradományokért forduljunk a külföldi országokhoz a magyar állam és ország nagyobb dicsőségére? 1870-ben a porosz iskolamesterek megverték a franczia iskolamestereket, de a magyar iskolamesterek ily koldus fizetés mellett kit fognak megverni egy bekövetkezhető háborúban?
Mélyen tisztelt képviselőház!
A tisztviselő-kongresszuson az álami tanitók is résztvettek, de az ország tanitóságának nagyrésze még nem is mozgolódhatott, mert arra nem jutott a csekély 600 koronából. Művelt külföld rég tul van azon, hogy jó népiskola első alapfeltétele a tisztességes javadalmazás, de nem is találunk ott oly nyomoruságos állapotot, mint itt, pedig ott a megélhetési viszonyok aránylag olcsóbbak mint itten.
A legtöbb müvelt állam vagy tartomány 1200 korona vagy 1000 korona kezdő fizetést és rohamos emelkedést biztosit a tanitónak. Igy a 4000 koronánál nagyobb tanitói fizetésekkel is találkozunk.
Tisztelettel ide mellékeljük az összehasonlitó táblázatot, melyből látható, hova került Magyarország. Az adatok egyrésze a »Nemzeti Iskola« 1895. 1896. és 1897-ik évfolyamai alapján lett összeállitva:
-------------------------------------------------------------------------- | Sorszám | Ország, tartomány | A minimum korona | A maximum korona | | | és város neve | értékben | értékben | ----------+------------------------+------------------+------------------- | 1 | London . . . . . . . . | 2600 | 6400 | | 2 | Manheim . . . . . . . | 2478 | 4612 | | 3 | Lipcse . . . . . . . . | 2478 | 4248 | | 4 | Berlin . . . . . . . . | 1888 | 3878 | | 5 | Bécs . . . . . . . . . | 1600-2600 | 3800 | | 6 | Budapest . . . . . . . | 1200 | 3000 | | 7 | Alsó-Ausztria . . . . | 1400-1800 | 3400 | | 8 | Badenherczegség . . . | 1298 | 2360 | | 9 | Felső-Ausztria . . . . | 1200-1600 | 2400 | | 10 | Sz.-Coburg és Gotha h. | 1180-1239 | 2950 | | 11 | Braunschweig her. . . | 1180-1416 | 2832 | | 12 | Belgium . . . . . . . | 1140-2280 | 2865 | | 13 | Románia . . . . . . . | 1126-2565 | 4320 | | 14 | Szász-Weimar . . . . . | 1121-2950 | 3658 | | 15 | Steinerország . . . . | 1100-1800 | 3140 | | 16 | Francziaország . . . . | 1050-3800 | 4180 | | 17 | Csehország . . . . . . | 1000-1600 | 2900 | | 18 | Szilézia . . . . . . . | 1000-1400 | 2640 | | 19 | Salzburg . . . . . . . | 1000-1600 | 2560 | | 20 | Morvaország . . . . . | 1000-1200 | 2320 | | 21 | Karinthia . . . . . . | 960-1400 | 2300 | | 22 | Krajna . . . . . . . . | 900-1400 | 2160 | | 23 | Isztria . . . . . . . | 800-1200 | 2480 | | 24 | Görcz Grádiska . . . . | 800-1200 | 2120 | | 25 | Bukovina . . . . . . . | 800-1200 | 1900 | | 26 | Brazilia . . . . . . . | 800-1400 | 1800 | | 27 | Horvátország . . . . . | 800 | 1500 | | 28 | Dalmátia . . . . . . . | 700-1000 | 1950 | | 29 | Galiczia . . . . . . . | 600-1800 | 2500 | | 30 | Voralberg . . . . . . | 600-1200 | 1950 | | 31 | Tirol . . . . . . . . | 600-1200 | 1680 | | 32 | Magyarország . . . . . | 600-800 | 1100-1300 | --------------------------------------------------------------------------
Ime a táblázatból látható; hogy a világvárosok közt Budapest, a kultur államok és tartományok közt pedig Magyarország az utolsó helyre jut, daczára annak, hogy a 800 koronás állami minimumot és az ötödédes öt pótlékot is mint részben a jövő reményét maximumul felvettük, pedig nem lett volna szabad, mert a többi felsorolt országoknál és tartományoknál az országosan egyformán rendezett állapotok vannak feltüntetve, igy Magyarország maximuma csak 1100 koronára vehető.
Külföldön a tanitó fizetéseket osztályokba sorozzák a község lakóinak számaránya szerint, vagy pedig fizetési fokozatokat állapitanak meg. Az előbbi szerint több minimummal találkozunk, az utóbbival egygyel. A fenti táblázatban látható a minimum hullámzások, látható, hogy meddig emelkednek a tanitói fizetések, az adatok 5 évesnél régibbek, azóta már többhelyt emelkedhetett a kiirt összeg.
9. SZÖVEGES MELLÉKLET
(Forrás: 61/1918., PLT. TFI.)
10. SZÖVEGES MELLÉKLET
(Forrás: 1666/1916. júl. 26. PLT., TFI.)
11. SZÖVEGES MELLÉKLET
(Forrás: 1270/1906., PLT., TFI.)
12. SZÖVEGES MELLÉKLET
17918
A "PÉCSEGYHÁZMEGYEI RÓM. KATH. TANÍTÓ-EGYESÜLET" ALAPSZABÁLYAI
I FEJEZET
1. paragrafus
Az egyesület cime: "Pécsegyházmegyei Róm. Kath. Tanító-Egyesület." Az egyesület pecsétjén és 1907. évszámmal e cím használandó.
2. paragrafus
Az egyesület célja:
a) A pécsegyházmegyei tanítók szellemi, erkölcsi és anyagi erejének katholikus magyar nevelés és tanítás ügyi célra egységes szervezetbe való foglalása.
b) Pályadíjak kitűzése által a tanítók szellemi és szakszerü tökéletesedésének ügyét szolgálni.
II. FEJEZET
Az egyesület tagjai:
3. paragrafus
Az egyesület tagjai ötfélék u. m.: a) Rendes, b) Pártoló, c) Alapító, d) Tiszteletbeli és e) Disztagok.
4. paragrafus
Rendes tagokul fölvétetnek a Pécsegyházmegye hatósága alá tartozó összes esperes-ker.-tanfelügyelők, iskolaigazgatók, hitoktatók, elemi és polgári iskolai tanítók, világi óvónők, tanítónők és a pécsi püspöki tanítóképző intézet tanárai, kik az egyesületbe való belépésüket önként bejelentik.
5. paragrafus
Önként jelentkező pécsegyházmegyei felszentelt papokat, továbbá az egyházmegye kötelékébe nem tartozó r. kath vallású óvónőket, tanítókat, tanítónőket, tanárokat és tanügy barátokat az igazgatóság rendes tagokul titkos szavazás utján felvehet.
6. paragrafus
a) Pártoló tag az, ki az egyesület segélyalapja javára akár egyszerre, akár egymásutáni öt évi részletben 50 koronát, azaz ötven koronát lefizet.
b) Alapító tag az, ki az egyesület segélyalapja javára egyszer és mindenkorra, akár kötvény utján biztosított évi 20 koronás részletekben 100 korona, azaz száz korona összeget lefizet.
c) Pártoló és alapító tagok lehetnek: az állam, egyházmegyék, vármegyék, városok, községek, társaságok, egyesületek és bárminemű testület, melyek a r. kath. anyaszentegyház törvényeivel ellentétben nem állanak.
d) Valláserkölcsi tekintetben kifogás alá nem eső bel- vagy külföldi, főképen a keresztény nevelés és tanügy terén kitünt róm. kath. férfiakat vagy nőket 10 rendes tag irásbeli inditványára az igazgatóság és választmány egyértelmű javaslata alapján a közgyülés tiszteletbeli, esetleg disztagokul választhat. Ily választás fölött a közgyülésen tanácskozásnak helye nincs. A választás titkos szavazás utján történik. Külföldi egyén tiszteletbeli v. disztagságának érvényessége a minisztérium jóváhagyásától függ.
e) A pártoló és alapító tag jogai élvezetébe akkor lép, ha akár összes tagsági diját, akár a hátralékban levő részletek 5%-os kamatját lefizette.
f) A tagok felvételéről s létszámáról az igazgatóság a közgyűlésnek minden évben jelentést tesz.
III. FEJEZET
Tagság megszünik
7. paragrafus
a) A tag halálával.
b) A rendes tagságot megszüntetni az egyházmegye kötelékéből, való avagy az igazgatóságnál a ciklus vége előtt 1/4 évvel előre bejelentett önkéntes kilépés.
c) A pártoló és alapító tagságot megszünteti egy évi részlet meg nem fizetése. A c) pont tekintetében az igazgatóság esetről-esetre határoz.
8. paragrafus
Az egyesületnek nem lehet tagja:
a) Aki gyámság, gondnokság, csőd alatt áll, avagy jogerős fegyelmi ítélet által állásából elmozdíttatott és aki az egyház által kárhoztatott valamely társulatnak tagja.
b) Aki büntetett, nyereségvágyból elkövetett vétség, vallás és közszemérem elleni bűnös cselekmény miatt bíróilag vagy fegyelmi uton jogérvényesen elitéltetett.
c) Ha valakit a közgyülés az igazgatóság inditványára titkos szavazás utján a tagok sorából törül. A c. pont alapján kimondott határozat csak a megyéspüspöknek, illetőleg szék üresedés esetében a káptalani helynöknek, az egyesület védnökének, a felterjesztett jegyzőkönyvre vonatkozó leirata után foganatosítható.
IV. FEJEZET
A tagok jogai
9. paragrafus
a) Minden rendes tag cselekvő és szenvedő választói s a közgyülésen tanácskozási és szavazati joggal bir.
b) A tagok mindazon kedvezményekben részesülnek, amelyeket az egyesület nyujthat.
c) Az alapító és tiszteletbeli tagok a rendes tagok jogait élvezik, s ha az alapító tag valamely testület, akkor jogait egy igazolt képviselője által gyakorolhatja.
d) A pártoló tag, ha a 10 paragrafus értelmében az elnöktől arra engedélyt nyer, a közgyüléseken tanácskozási joggal bír, de szavazati joga nincs.
e) Az 5. paragrafusban meghatározott rendes tagok továbbá a pártoló és alapító tagok azon esperesi körben gyakorolják az ott őket megillető jogaikat, a mely körnek területén laknak. Az egyházmegye területén kivül lakó egyesületi tagoknak tetszésükre bizatik, hogy melyik körhöz tartozzanak, de egy cikluson át más körbe át nem léphetnek.
10. paragrafus
A pártoló tag azt, hogy a tanácskozásban részt akar venni, az elnöknél köteles előre bejelenteni, aki az igazgatóság meghallgatásával a részvételre engedélyt ad, de azt meg is tagadhatja.
V. FEJEZET
A tagok kötelességei
11. paragrafus
A rendes tagok kötelesek évi 3 kor. tagsági díjat minden év utolsó negyedében, okt.-decemberben a köri pénztárosnál lefizetni. A tagdíjak közigazgatási bírói úton is behajthatók.
12. paragrafus
Az egyesület nem a képviselet, hanem a személyes részvétel elve szerint alakul meg. A gyűlésen való megjelenés azonban mindaddig, míg a tanítóság anyagi helyzete és a közlekedés meg nem javul, továbbá, míg a gyűlések fuvarügye véglegesen nem rendeztetik, minden ciklusban, tehát 5 évben csak egyszer kötelező. A körök minden ciklus első évében tagjaikat 5 csoportba osztják és sorshúzás utján előre kijelölik, hogy mely csoport, a ciklus mely évében tartozik a közgyülésen megjelenni. A közgyülésen azonban minden rendes tagnak akár a kör által kiküldött csoportba tartozik, akár önszántából jelent meg, összes, tehát tanácskozási s szavazati, valamint egyéb jogai fennállanak, s a csoportok kiküldése csupán azon célt szolgálja, hogy a közgyülés eredménnyel legyen megtartható, de a tagok jogait nem érinti.
VI. FEJEZET
Az egyesület működő szervei
13. paragrafus
a) Közgyülés. b) Választmány. c) Igazgatóság. d) Esperesi körök. e) Szakosztályok. f) Védő bizottság.
14. paragrafus
Az egyesület minden évben egyszer rendes közgyülést tart.
15. paragrafus
Rendkívüli esetekben, avagy 50 rendes tag kívánságára az igazgatóság rendkívüli közgyűlést hív össze.
16. paragrafus
Nagyobb egyházi vagy magyar történelmi események alkalmára az igazgatóság és választmány egyetértő határozata értelmében diszközgyűlés hívható össze.
17. paragrafus
a) A közgyűlés mindig maga határoz a felett, hogy következő ülését hol tartja.
b) Bármely közgyűlésre a meghívók a közgyűlés napját megelőzőleg 30 nappal szétküldendők. - A közgyűlés idejéről a kir. tanfelügyelő, kinek kerületébe esik a gyűlés helye, kellő időben értesítendő.
c) Rendkívüli és diszközgyülések rendesen Pécsett, de kivételesen másutt is tarthatók.
d) A meghívón a közgyűlés programmja mindig közzé teendő.
18. paragrafus
A választmány tagjai:
1. Az egyházmegyei főtanfelügyelő, a mennyiben e tisztet vállalja és a kerületi esperes tanfelügyelők hivatalbol tagjai a választmánynak.
2. Az egyesület világi elnöke.
3. Az egyesület két alelnöke.
4. Az egyesület titkára.
5. Az egyesület két jegyzője.
6. A főpénztárnok.
7. Az esperesi körök világi elnökei.
8. A pécsi püspök férfi tanító-képző intézet igazgatója.
19. paragrafus
A választmány évenkint legalább 2-szer gyűlést tart.
20. paragrafus
Az igazgatóság tagjai:
1. Az egyházmegyei főtanfelügyelő, a mennyiben e tisztet vállalja, hivatalból tagja az igazgatóságnak.
2. Az egyesület világi elnöke.
3. A két alelnök.
4. A titkár.
5. A két jegyző.
6. A főpénztárnok.
7. Négy a közgyűlés által választott világi igazgatósági tag.
8. A pécsi püspök férfi tanító-képző intézet igazgatója.
21. paragrafus
Az igazgatóság és választmány elnöke a mindenkori egyházmegyei főtanfelügyelő, akadályoztatása esetén az egyesület világi elnöke, avagy korban idősebb alelnöke. Az igazgatóság székhelye: Pécs.
22. paragrafus
Vidéki igazgatósági és tanító-választmányi tagok az egyesület pénztárából számla szerint, nyugta ellenében vasuti vagy más fuvardíjakat az igazgatósági vagy választmányi gyűlésen való megjelenésért felvehetik.
23. paragrafus
Az egyesület annyi esperesi körre oszlik, ahány esperesi kerület van az egyházmegyében.
24. paragrafus
Szakosztályok a szükséghez és viszonyokhoz képest minden ciklusra a ciklus első közgyűlése által alakíttatnak.
25. paragrafus
A szakosztályok a következők:
a) Hit- és erkölcstani.
b) Neveléstudományi, módszertani és gazdasági.
c) Irodalmi és történelmi.
d) Mennyiség- és természettudományi.
e) Zenei.
f) Képzőművészeti és
g) Társadalomtudományi.
VII. FEJEZET
A közgyűlés hatásköre
26. paragrafus
a) Megválasztja a XV. és XVI-ik fejezetben foglalt tisztségviselőket.
b) Megválasztja a 20. paragrafusban előírt 4 világi igazgatósági tagot.
c) Megalakítja a szakosztályokat.
d) Meghallgatja az igazgatóság, választmány, körök és szakosztályok működéséről szóló jelentéseket s azoknak tudomásul vétele fölött dönt.
e) Az évi költségvetést megállapítja, a számadásokat átvizsgálja s a felmentést a választmány véleménye kapcsán vagy megadja, vagy pedig megtagadja.
f) A közgyűlésről jegyzőkönyv vezetendő, melyet a közgyűlés által kiküldött két tag hitelesít és aláírják: egyházi elnök, világi elnök, titkár. A hitelesített jegyzőkönyv a megyéspüspök, védő elnökhöz, szék üresedés esetében a káptalani helynökhöz fölterjesztendő és a hozott határozatok csak a védők jóváhagyó leirata után foganatosíthatók.
g) Az igazgatóság és választmány által a közgyűlési tárgysorozatba felvett ügyeket tárgyalja.
h) A tagok inditványait és interpellációit, melyek a közgyűlést megelőzőleg 8 nappal az elnöknél írásban bejelentendők, nemcsak meghallgatja, hanem azok felett szótöbbséggel határoz is. (...) ha azonban a közgyűlés határozatképesség hiányában szétoszlik, ugyanezen közgyűlés másodszori összehívása esetén a tagok számára való tekintet nélkül határozatképes. Ez alól kivételt képeznek a XVIII. fejezet esetei, mikor az alapszabályok módosításáról s az egyesület feloszlatásáról hozatnak határozatok, mely esetekben első ízben az összes tag 2/3-ának, másodízben legalább 1/5-ének jelenléte kivántatik. A közgyűlés mindenkor szótöbbséggel határoz; egyenlő szavazat esetén az elnök dönt. Kivánságra a kisebbségi vélemény is jegyzőkönyvbe foglalandó.
VIII. FEJEZET
A választmány teendői
27. paragrafus
a) Jelöli a közgyűlés által választható tisztviselőket és 4 igazgatósági tagot és 3 tag számvizsgáló bizottságot.
b) A közgyűlés tárgysorozatát megállapítja.
c) Határoz egyesek, körök, szakosztályok és igazgatóság inditványa fölött s ezeket, valamint a bejelentett interpellációkat a közgyűlés elé terjeszti.
d) Más testületek inditványait, átiratait és egyéb megkereséseit tanulmányozza és a közgyűlés elé terjeszti.
e) Pályatételeket tűz ki és a beérkezett pályamunkákat az illetékes szakosztályok véleménye alapján elbírálja s véglegesen dönt a pályadíjak odaítélése iránt.
f) Az esperes kerületi körök előterjesztéseit felülvizsgálja s a közgyűlés elé terjesztendőket előkészíti.
g) A zárszámadásokat megvizsgálja s az évi költségvetésre az előmunkálatokat teljesíti.
h) Az igazgatóságban többséget kapott tiszteletbeli tag megválasztása ügyében titkos szavazással dönt.
i) Az egyesület működéséről minden ciklus végén a közgyűlés kimerítő jelentést készít.
j) A választmány tagjai közül a köri elnökök a választmány határozatairól a körnek időszakonkint jelentést tesznek.
k) A választmány határozat képességéhez az elnökökön kívül a választmányi tagok 1/4 részének jelenléte szükséges. Határozatát szótöbbséggel hozza és egyenlő szavazat esetén a gyűlést vezető elnök dönt, kivánatra a kisebbség véleménye jegyzőkönyvbe foglalandó.
l) Az elnök köteles a választmányi ülés meghívóját és tárgyát a választmány tagjainak, az ülés napját megelőző 14 nappal megküldeni.
m) A választmány határozatai ellen a közgyűléshez lehet föllebbezni.
IX. FEJEZET
Az igazgatóság teendői
28. paragrafus
a) Az igazgatóság a közgyűlés, választmány, szakosztályok és körök határozatainak végrehajtó közege.
b) Ez okból az igazgatóság igazolja, vagy szükség esetén meginti a köz- és köri gyűlésekről elfogadható ok nélkül távolmaradottakat.
c) Behajtja vagy behajtatja a hátralékban lévő tagdíjakat.
d) A választmány számára a költségvetési adatokat beszerzi s hozzá az előmunkálatok teljesítése végett átteszi.
e) Kezeli az egyesület irattárát.
f) Érintkezik egyesekkel és testületükkel.
g) Elsősorban szavaz a tiszteletbeli tag választása fölött.
h) Rendes, pártoló és alapító tagokat fölvesz.
i) Tudomásul veszi a szabályszerű kilépéseket.
j) Törli az önként megszünt tagokat.
k) Inditványozza a tagok kizárását.
l) Az évi költségvetés keretében kiadásokat és bevételeket eszközöl. Sürgős szükség esetén a választmány és közgyűlés utólagos jóváhagyása reményében fontos indokok alapján az igazgatóság az évi költségvetést 100 koronáig tul is lépheti, de ez a választmány és közgyűlés legközelebbi ülésén bejelentendő.
m) Önállóan inditványoz a közgyűlés, a választmány, a körök és a szakosztályok számára.
n) A segélyalapoknak segélyezésére szorultakat ajánl, miért is a segélyért folyamodók folyamodványaikat az igazgatósághoz intézik.
o) Az igazgatóság annyi ülést tart, amennyit szükségesnek lát, de évenkint legalább 2 ülést köteles tartani.
p) Az igazgatóság határozóképességéhez az elnökön kívül 5 igazgatósági tagnak jelenléte szükséges és a határozat hozatalnál szótöbbség dönt. A kisebbségi vélemény kivánatra jegyzőkönyvbe veendő. (...)
29. paragrafus
Ugy a közgyűlés, mint a választmány és igazgatóság, valamint a körök és szakosztályok jegyzőkönyveinek hitelesítésére az illető elnök az ülés elején két jegyzőkönyvi hitelesítőt jelöl ki.
X. FEJEZET
Az esperesi körök és teendőik
30. paragrafus
a) A kerületi esperes tanfelügyelők a hatóságok alá tartozó esperesi köröknek egyházi elnökei s az elnöklést a b) pont értelmében választott világi körelnökökkel együttesen teljesítik.
b) Minden kör saját kebeléből kizárólag és mindenkor titkos szavazás utján 5 évi megbízással világi elnököt, alelnököt, jegyzőt, pénztárnokot és három tagból álló pénztárvizsgáló bizottságot választ.
c) A kör egyházi elnöke a világi elnökkel egyetértőleg évenként egy köri ülés összehívására van feljogosítva, de kör határozatából kétszer is (ősszel és tavasszal) hívhat össze köri gyűlést.
d) A kör mindig maga határozza meg, hogy a következő ülését hol tartja meg.
e) A közgyűlések tárgysorozatának szigoruan a helyiérdekű nevelés és tanítás kérdéseit kell felölelnie. Minta tanítások s ezek megbírálása a körgyűlés tárgysorozatából soha sem hiányozhatnak.
f) Inditványok a körelnöknek irásban beadatnak, aki azokat a köri üléseken tárgyaltatja és a kör határozatához képest mint előadó a központi választmány elé terjeszti.
g) Ugyancsak joga van a körnek az orsz. tanterv keretén belül a részletes tanterv minimuma tekintetében elvileg megállapodni.
h) A köri ülés jegyzőkönyvének egy példánya az igazgatóságnak megküldetik.
i) A kör pénztárnoka kezeli az egyesületi tagsági díjakat és számadás kíséretében az egyesület főpénztárnokához annak 2/3-át beküldi.
j) A körök a segélyalap javára igyekezzenek évenkint legalább egy jótékonycélu mérsékelt belépődijjas műkedvelői előadást rendezni, lehetőleg változtatva az előadások helyét és idejét a kör területén lévő városok és községek szerint. Az előadások tárgyát mindig a katholikus vallásosság és közerkölcsiség emelését célzó felolvasások, szavalatok, szinielőadások és hangversenyek képezzék.
k) A körök kötelessége a legmesszebbmenő intézkedéseket tenni, hogy a nép minden rétegében a katholikus iskolaügy és katholikus nevelés iránt az érdeklődés felélesztessék. A körök igyekezzenek alapító és pártoló tagokat gyüjteni.
XI. FEJEZET
A szakosztályok teendői
31. paragrafus
a) A szakosztályok feladata a tudományos, vallásos és népies irodalmat, valamint a művészet minden ágát szakadatlanul figyelemmel kisérni, ezeknek a népre való hatását ellesve és önálló feldolgozás által odahatni, hogy a népben egyház és haza, vallás- és tudomány, irodalom és művészet, valamint a gazdálkodás és társadalmi tevékenység iránt meleg érdeklődés támadjon, ébren tartassék és fejlesztessék. Előadásaik nyomtatásban is megjelenhetnek és működésük a helybeli vagy környéki kath. körök és más kath. szervezetek munkájában való részvételre is kiterjedhet.
Viszont figyelemmel kisérendő a nép vallásos, hazafias, gazdasági és más szellemi élete, az eképpen létesült szellemi termékek gondosan összegyűjtendők és a közjó számára nyomtatásban is értékesítendők.
b) A szakosztályoknak minden tagja, saját tehetsége szerint egészen önálló munkásságot fejt ki, munkásságának eredményeiről előadások, felolvasások, szavalatok, zenedarabok által s egyéb szakmájához illő módon számol be.
c) A szakosztályok mindenike egy elnököt, egy alelnököt, egy jegyzőt és egy aljegyzőt választ.
d) A hittudományi szakosztályban nemcsak lelkészek, hanem világiak is helyet foglalnak, főleg azon tanítók, kik hivatásszerűleg hitoktatással is foglalkoznak.
e) A szakosztályok évenkint saját tetszésük szerint annyi ülést tartanak, amennyit akarnak, mégis tekintettel kell lenniök a hozzájuk utalt szakkérdések tömegére, vagy fontosságára s ezért az elnökök a szükség szerint többször is összehívhatják a szakosztályokat. Az ülések nem kötelezők, mert a tagok munkássága inkább azok egyéniségéhez fűződik.
f) A közgyűlést megelőző napon azonban minden szakosztály ott, ahol a közgyűlés tartatik, egy rendes ülést tart, melyre az egyesület igazgatósága a gyűlés helyének szakok szerint való pontos megjelölésével az érdeklődő közönséget meghívja.
g) A szakosztályok tisztviselőiket egy évre választják és ezen választás közfelkiáltással is történhetik.
XII. FEJEZET
A tisztviselők megbizatásának és az egyesület működő szerveinek időtartama
32. paragrafus
A pécsegyházmegyei rk. tanító-egyesület a közgyűlések, körök és szakosztályok működési idejét, valamint az igazgatóság, választmány és tisztviselők megbízatásának tartamát ciklusba foglalja; egy ciklus alatt öt esztendő értendő, mely azon év január 1-én veszi kezdetét, melyben az egyesület végleges megalakulását kijelenti.
33. Paragrafus
A szakosztályok tisztviselőit kivéve minden más egyesületi tisztviselő a körök tisztviselőit sem véve ki, egy ciklusra választatik.
XIII. FEJEZET
A választás módja
34. paragrafus
A pécsegyházmegyei róm. kath. tanító-egyesületben minden tisztviselő s az igazgatóság négy választott tagja mindenkor kizárólag titkos szavazás utján választatik, s ezen egyesületben a szakosztályok tisztviselőit kivéve, soha semmiféle tisztviselő közfelkiáltás utján meg nem választható.
35. paragrafus
A minden ötödik évben tartandó tisztujitó közgyűlés programmja ugy állítandó össze, hogy a közgyülésnek bőséges ideje legyen a választás nyugodt keresztülvitelére.
36. paragrafus
A szavazatszedő bizottságokat az elnök, vagy akadályoztatása esetén az egyik lelépő alelnök nevezi ki. A szavazatszedő bizottságok az egyes körök tagjai közül állítandók össze. Kisebb szomszédos körök tagjai közül egy közös szavazatszedő bizottság alakítható.
37. paragrafus
A szavazatszedő bizottságok az összegyűjtött szavazatokat még a közgyűlés folyamán össze számlálják s a közgyűlést vezető elnöknek összesítés és kihirdetés céljából átadják. A választások eredménye még a közgyűlésen kihirdetendő.
XIV. FEJEZET
Az egyesület védnöke
38. paragrafus
A mindenkori megyéspüspök, vagy széküresedés esetén a káptalani helynök az egyesület védnöke, amennyiben e tisztet vállalja, aki egyuttal az egyesület diszelnöke is, ki ha az egyesületnek akár közgyülését akár igazgatóságát, akár választmányát, vagy szakosztályát magas megjelenésével kitünteti, ott az elnöklést tetszés szerint átveheti. A közgyűlés hitelesített jegyzőkönyve a megyéspüspök, széküresedés esetén a káptalani helynökhöz, az egyesület védnökéhez, felterjesztendő és a határozatok a védnök jóváhagyó leiratával jogerőssé válnak.
XV. FEJEZET
Tisztviselők
39. paragrafus
Az egyesületnek mindenkori egyházi elnöke a pécsegyházmegyei főtanfelügyelő, a mennyiben e tisztet vállalja.
40. paragrafus
Az egyházi elnök képviseli az egyesület a hatóságokkal, testületekkel, magánosokkal szemben és az egyesület pénztárából 100 koronáig utalványozási jog biztosíttatik részére.
41. paragrafus
A közgyűlés világi elnököt, két alelnököt, egy titkárt, két jegyzőt és egy főpénztárnokot választ. A közgyűléseket az egyházi és világi elnök együttesen vezetik.
42. paragrafus
A titkár legfontosabb feladata, hogy az egyesület összes szerveinek működéséről nyomtatásban is megjelenő jelentést készítsen. A jelentés jelesebb az egyesületi tagok által készített dolgozatokat részben vagy egészben is magába foglalhat. Ezenkívül a két jegyzővel együtt vagy felváltva vezeti a közgyűlés és választmány jegyzőkönyvét. Az igazgatóságban a jegyzői teendők végzése s az irattár kezelése a titkár hivatalához tartozik. A titkár számára a közgyűlésen díjazás állapíttatik meg.
43. paragrafus
A főpénztárnoknak, ki az igazgatóságnak és választmánynak rendes tagja, kötelessége oda hatni, hogy a tagsági és elmaradási díjak, - miután az, ki a közgyűlésről előzetes bejelentés, avagy utólagos kimentés nélkül elmarad, 1 kor. elmaradási díjat fizet a pécsegyházmegyei kath. tanítók háza javára, - minden év első negyedében befolyjanak; joga van a körök pénztárnokainak számadásait bármikor felülvizsgálni és intézkedni, hogy ez évenkint legalább egyszer megtörténjék és eljárásának eredményéről a választmányt kellőképen tájékozza. Továbbá gondoskodik arról, hogy akár ő hozzá egyenesen, akár a köri pénztárnokok utján a hátralékos tagdíjak befizettessenek, esetleg közigazgatási v. bírói uton behajtassanak. Az egyesület jövedelmeiről és kiadásairól rendes naplót vezet és ennek alapján elkészíti az évi költségvetést, valamint a közgyülésen teendő pénztári jelentést is. Csak elnöki utalványra fizethet. Gondoskodik az egyesület pénzkészleteinek gyümölcsöző elhelyezéséről. A folyó kiadások fedezésére legföllebb 100 koronát tarthat magánál.
XVI. FEJEZET
A számvizsgáló- és védő-bizottság
44. paragrafus
A választmány jelölése alapján a közgyülés három tagból álló számvizsgáló bizottságot választ.
45. paragrafus
Ennek feladata a pénztárnok évi számadásait bármikor, de az évi közgyülést megelőző napon okvetlenül fölülvizsgálni, s erről a közgyülésnek jelentést tenni. Ugyanezen szakasz értelmében járnak el a köri pénztárnokokkal szemben a körök számvizsgáló bizottságai is.
46. paragrafus
A számvizsgáló bizottság hatáskörébe tartozik az elnök és igazgatóság utalványozásait is figyelemmel kisérni s ha a szükség úgy kivánná ezekről a közgyűlésnek véleményes jelentést tenni.
47. paragrafus
a) Az egyesület világi elnöke, titkára és az összes tanitói körök egy-egy tagja önálló védő bizottságot képez, olyan képpen, hogy előforduló esetekben ezek közül mindig csak az elnök, titkár, a 4 igazgatósági tag (*) és az érdekelt tanító körének tagja foglalkozik a benyujtott üggyel.
(*) Lásd a 20. paragrafus 7-ik pontját.
b) Egyesületi tag vagy hozzátartozói (özvegyek és árvák) bármi viszonyokban jogos érdekeik megóvása, vagy annak keresése körül támogatásra szorulnak. A védőbizottság semmiféle joghatósági jelleggel nem bír s működési köre az egyesület tagjainak és hozzátartozóinak szükségszerű gyámolításában áll. Tevékenységéről a titkár a közgyűlésnek évről-évre jelentést tesz, de e fölött a közgyűlésen tanácskozásnak helye nincs.
c) A védőbizottság a hozzá irásban előterjesztett ügyeket tanulmányozza és az ügy természete szerint esetről-esetre elhatározza, hogy a hozzáfordultak ügyében miként érvényesíti nemes missióját.
d) A védő bizottság üléseit az igazgatósági ülésekkel egyidejűleg, lehetőleg azokat megelőzőleg tartja.
e) A beérkezett panaszok természete szerint a bizottság elnöke önállóan is intézkedik, de ehhez utólagos jóváhagyást kér a bizottságtól.
XVII. FEJEZET
Az egyesület vagyona és segélyalapja
48. paragrafus
Az egyesület vagyonát képezik: az alapító tőkék, ezek utáni kamatok, a tag és pártolási díjak s a kegyes adományok, valamint az elmaradási díjak.
49. paragrafus
A tagsági díjak kétharmad részben az egyházmegyei egyesület céljaira 1/3 részben a körök adminisztrációjára fordíthatók. Ami ebből megmarad, az minden év végén a segélyalap vagyonához csatolandó.
50. paragrafus
Az egyesület egy segélyalap, egy pécsi tanítók háza és egy kántori nyugdijalap létrehozását elvben már ezen alapszabályok keretében elhatározza, s annak gyakorlati megvalósítása iránt a szükséges mozgalmat megindítja.
XVIII. FEJEZET
Az alapszabályok megváltozásáról és az egyesület feloszlásáról
51. paragrafus
Az egyesület alapszabályai s mindazon közgyűlési határozatok, melyek az alapszabályok módosítását célozzák, életbelépés, illetve foganatosítás előtt az egyházmegyei hatóság utján a vall. és közokt.-ügyi magy. kir. minisztériumhoz felterjesztendők.
52. paragrafus
Az egyesület felosztása esetén annak minden vagyona a pécsi püspöki egyházmegye területén működő munkaképtelen róm. kath. tanítók vagy azok özvegyeinek és árváinak segélyezésére fordíttatik, mely vagyonnak miként leendő elhelyezéséről és kezeléséről az utolsó közgyűlés határoz és határozatát az egyházmegyei hatósághoz további szabályszerű intézkedés végett felterjeszti.
XIX. FEJEZET
Záradék az alapszabályok megtartásáról
Az esetben, ha az egyesület az alapszabályokban meghatározott célt és eljárást, illetőleg hatáskörét meg nem tartja, az egyházmegyei hatóság és a nm. vall. és közoktatásügyi m. kir. miniszter által, amennyiben további működésével az állam, az egyház vagy egyesületi tagok érdeke veszélyeztetnék: haladéktalanul felfüggesztetik s felfüggesztés után elrendelendő szabályszerű vizsgálat eredményéhez képest végleg fel is oszlattatik, vagy esetleg az alapszabályok megtartására különbeni feloszlatás terhe alatt köteleztetik.
Pécsett, 1908. évi julius hó 1-én, a közgyűlés napján.
Wajdits Gyula, | Báter János, |
egyházmegyei tanfelügyelő egyesületi elnök | egyesületi titkár |
(P. H.)
Jóváhagyom.
2770 1908. isk. sz. Pécs, 1908. évi augusztus hó 1-én.
(P. H.)
Gróf Zichy Gyula
püspök
111701. sz.
Jóváhagyom.
Budapesten, 1908. évi október hó 7-én
A miniszter meghagyásából:
(P. H.)
Dr. Várady A.
miniszteri tanácsos
13. SZÖVEGES MELLÉKLET
(Forrás: 1214/1906. PLT., TFI.)
14. SZÖVEGES MELLÉKLET
1790/1916. sz. A pécsegyházmegyei főtanfelügyelőtől.
Tisztelendő Plébánia Hivatal!
Mult évi november 15-iki kelettel 2521/1915. sz. alatt megkerestem Plébános urat, hogy a nagymélt. vallás- és közoktatásügyi minister úr 12421/1915. eln. sz. rendelete értelmében sziveskedjék intézkedni, hogy a Plébános úr vezetése alatt álló iskolák növendékei a rendeletnek megfelelő módon gyüjtsenek csalánt.
A nagymélt. vallás- és közoktatásügyi minister úr az idecsatolt 10051/1916. eln. sz. rendeletében a csalángyüjtést ujból elrendeli az 1916. évre is, minekfolytán az idecsatolt rendelet példányt azzal küldöm meg a Plébános urnak, hogy annak értelmében akár mint iskolaszéki elnöknek, akár mint iskolaigazgatónak vezetése alatt álló iskolákra nézve a csalángyüjtés tekintetében a legmegfelelőbb módon intézkedni sziveskedjék. Megjegyzem, hogy ez évben a gyüjtött csalán beküldése a bizalmi férfiu hatáskörébe tartozik, miért is kérem Plébános urat, hogy e tekintetben a bizalmi férfiuval egyetértőleg eljárni sziveskedjék. Általában pedig az egész ügyre nézve a ministeri rendelet veendő irányadónak.
Pécs, 1916. augusztus 18.
Dr. Igaz Béla
ehm. főtanfelügyelő
15. SZÖVEGES MELLÉKLET
Jelentés az alkoholnapról
Alulírott beszéltem arról, hogy miért tartjuk az alkoholnapot hushagyó kedden.
Azután beszéltem az alkohol mértéktelen élvezetéről és rámutattam példákban hogy mily káros és csúnya és mily szerencsétlen és szánandó azon ember ki az alkoholt mértéktelenül élvezi.
Felvilágosítottam öket, hogy nem igaz némelyeknek azon állítása, minek a szesz melegitene és táplálna. Továbbá azon esztelen felfogás, hogy a szesz a kis gyermeket erősiti.
Rámutattam a tébolydákra, korházakra és börtönökre, hogy mily nagy azoknak száma, kik az alkohol mértéktelen élvezetéből kifolyólag jutottak ezen siralmas helyekre.
Azután elmagyaráztam nekik a képen, hogy lássák azon különbséget, mikép néz ki azon ember ki nem iszik szeszes italt, vagy ha iszik is mértékletesen iszik és hogy néz ki azon ember aki az alkoholt tulságosan élvezi.
Azután "Ne igyunk szeszes italt" c. olvasmányt elolvastattam. Majd két-három szavalás után mégegyszer rámutattam arra, hogy a szesz valóságos méreg és a Himnusz eléneklése után hazabocsátottam őket.
Kelt Vasason, 1916 március 7én
Üdvözlettel:
Horváth Lajos
k. tanitó
(Forrás: 833/1916. márc. 28. PLT., TFI.)
16. SZÖVEGES MELLÉKLET
AZ ISKOLA TELKE
(Az országos közegészségi tanács javaslata alapján)
"Alkalmas telek lényeges kellék a czélszerű és egészséges iskola épitéséhez. A rosszul választott telek minden időre megronthatja az iskolát.
A telek oly helyen feküdjék, hogy a tanulók mennél könnyebben elérhessék. (...)
A telek környezetére is ügyelni kell, hogy ne legyen a telek vásártér, vasut (országut) avagy folyó, záporárkok mellett, ahol a gyermekek élete veszélyben foroghat; ne legyen zajos, büdös gyár, rakodó hely, pocsolya; ne korcsma, vágóhíd, kovácsmühely, sertésölő-hid, mén-, bikatelep, bordélyház és efélék közelében, ami zajt, büzt, port okozhatna, avagy erkölcsileg ronthatná a gyermekeket. Ellenben figyelembe veendő, hogy pl. a kisdedóvó lehetőleg egy utirányba essék az iskolával (a templom könnyen elérhető legyen). (...)
Legczélszerűbb a minden oldalról teljesen szabad telek, mert ilyenen lehet leginkább úgy építeni az iskolát, hogy annak bőséges világossága és levegője legyen s a tanítás zavartalanul folyhasson."
AZ ISKOLAÉPÜLET
72.370/97. sz. r. 1
"Iskola épitése csakis terv alapján engedhető meg, amelyet a hatóságnak be kell mutatni. Egy osztályu iskolában szükséges helyiségek a) tanterem b) az előcsarnok, illetőleg folyosó, c) az árnyékszék. Czélszerű, ha van az iskolának d) mosdó- és ruhaszobája.
Több osztályú iskolában ugyanazok a helyiségek többszörösen szükségesek, illetve kivánatosak; (...)
Egy vagy két osztályú iskolában csak egy tanítói lakás lehet az iskolaépületben. Több osztályú földszintes iskolánál nem czélszerű, ha a tanitók és a szolga benn laknak az iskolaépületben.
Iskolának legczélszerűbb a földszintes épület. Több osztályú iskolánál azonban gazdaságosabb az emeletes építés. Két emeletnél magasabb az épület nem lehet. (...)
Az iskolát ne épitsék ki az utcza vonalára, hanem legalább 6 méternyire az utcza-vonalon belül, különösen akkor, ha az iskola előtt szük az utcza, avagy ha az zajos, poros."
"Az iskola ablakai legczélszerűbben északkeletre vagy északnyugatra, avagy délre tekintsenek. Kevésbbé előnyös a keletnek vagy nyugatnak fekvés, mert nagyon forró és napos. Legrosszabb az északi fekvés, mert hideg, nyirkos és sötét.
(...) Az iskola szilárd és tüzbiztos anyagból épüljön. (...) Az iskolát tartós és nem tüzveszélyes fedéllel (cseréppel, palával vagy kátrányozott fazsindelylyel) födjék.
Különösen gondoskodni kell oltó berendezésről és arról, hogy a gyermekek tűz esetén gyorsan menekülhessenek, ajtón, folyosón ne torlódjanak. Zsuppal, náddal egyáltalán nem szabad iskolát födni.
(...) A tanterem legfölebb 12 m hosszu lehet, (6,30-6,50 m mély). Magassága legalább 3,80-4,00 m. (A magasság a hosszúsághoz oly arányban álljon, mint 1:2,0-hez, vagy legfölebb 25-höz).
Az alapterület jól szellőzött iskolában és kisebb tanulók számára legalább 1,0; kevésbé jól szellőzöttben s nagyobbak számára 1,20 négyzetmétert tegyen ki minden tanulóra.
A falzat lehetőségig simára vakoltassék, egyszersmind a szegleteket mindenütt gömbölyitsék le. (...)
A terem mennyezete teljesen sima és a falzattal egyszinű legyen. (...)
A padlózat portalansága és könnyű tisztítása fontos egészségi követelmény. Ennek az aszfalt- és a czementpadlózat felel meg a legjobban. (...) Fapadlózatot igen czélszerü lenolajjal, forrón itatni... (...)
Tégla, sáragyag padló, vert, tapasztott padló nem egészséges, mert poros, nehezen tartható tisztán s a fertőző anyagokat magába veszi, azért iskolákban nem alkalmazhatók.
(...) Az ajtó kifelé nyiló, egy szárnyu és tágas legyen.
(...) ... a tanitó asztala közelében, az osztálynak első harmadában legyen.
(...) A fűtést és szellőztetés ugy kell berendezni, hogy üde és egészséges levegőt biztosítsanak a tanulóknak minden évszakban."
(Forrás: HF-KÖM1910. 268-273. o.)
17. SZÖVEGES MELLÉKLET
AZ ELEMI NÉPISKOLÁK KÖTELEZŐ TANSZERBELI FÖLSZERELÉSÉNEK JEGYZÉKE
Az iskolák fölszerelése
Egytanítós és egytantermes hatosztályú népiskola részére.
* 1) Magyar nemzeti zászló és cimer 2) Fali olvasótábla ** 3) Számológép, golyokkal ** 4) Métermértékek gyüjteménye 5) Mértani testek 6) Vármegye térképe ** 7) Magyarország fali térképe ** 8) Európa fali térképe ** 9) Földgömb 10) Kisebb rovargyüjtemény 12) Ásvány és közetgyüjtemény 13) Ásványtani kísérletező szerek 14) Víztartókád üvegből 15) Üvegtölcsér 16) Csiga 2 db 17) Kalmármérleg 18) Közlekedő edények 19) Rézgolyó, karikával 20) Hőmérő 21) Gőzgép mintája (falikép) 22) Siktükör 23) Gyüjtőlencse állványon 24) Prizma 25) Mágnespatkó 26) Üvegrud, hancsukrud, amalgált bőr és dörzsölő posztó 27) Elektromos inga * 28) Himnusz (falitábla)(Egyéb mérési és rajzolási segédeszközök) - táblavonalzó, mérőpohár,
18. SZÖVEGES MELLÉKLET
Én tanító vagyok ("Hegyháti" verse) Kérdik felőlem néha: Vaj', ki e vakmerő, Erős-e, gazdag-e, vagy... Vagy hitvány kérkedő?! Megfelelek én mindenre, Nem bujkálgatok: Nevem van, mégis névtelen, S csak tanitó vagyok Előre nem kacsintok, Felnek én nem török; Több úgy sem lesz belőlem Megkötnek a rögök. Elértem a tetőre Megállapodhatok. Nincs ut már én előttem, Hisz tanitó vagyok. Járok, kelek nyugodtan Éjt, nappal merre bár, Gonosz haramjáktól, ha Hemzseg is a határ: Biztos az utam, éltem, Békén haladhatok; Szegény barátja, semmi más, Csak tanitó vagyok. Kincsem, mi van, nem féltem, Ha ajtóm tárva bár, És tolvaj éjsötétben Préda után, ha jár: Elkerüli az házam, Én nyugton alkatok; Nem lop meg engem senki, Hisz tanító vagyok. Nagy, fényes társaságba Én nem tolakodom, Szerepre, feltünésre Oh, nem vágyakozom; De bármi helyt, mit sorsom Részemre megszabott, Betöltöm emberül, hisz: Én tanitó vagyok. Ha nagy urak portáján Hiába zörgetek, S népem javáért esdve Kőszivekre lelek, Nem bánt a nagyok gőgje, És ujra kopogok, Nem önmagamnak kérek; Hisz tanitó vagyok. Népemnek érdekében Bármit is, ha teszek, Jutalmat érte földi Javakban nem veszek. A földi kincs ma meg van, Holnap tán elfogyott, Amit teszek, óh, mért hát? Mert tanitó vagyok. És ha tanitó társam Nyomorog s szégyenkezik, Szivében, ha a bánat Búval ölelkezik: A lelkemet odadnám,... Mind, mind mivel birok, Csak könyét, oh, ne lássam: Hisz tanitó vagyok. De hogyha üres jellem, Tekintet, megvető, Vagy gőg, hatalmas, büszke Mosoly kecsegtető: Megszégyeníteni vágyna, Adós nem maradok: - Tudjátok meg rongy népség, Én tanitó vagyok. A hetyke kérkedőnek, Ki lenéz engemet, Az üres fejü nagynak Mást mint felelhetek? - Tudás, ha szól és ihlet, Bölcsen hallgassatok. Én büszke vagyok arra, Hogy tanitó vagyok. Igaz uton ki nem jár, Üres hivalkodó, A népem ki zsarolja, A gyengén rugdozó: Kezem súlyát megérzi, Ütök rajta nagyot, Kitől sem tartok, pedig: Csak tanitó vagyok Uralkodó ha meghal: - Éljen az uj király! - A milljomos sirhantján: Örökségi viszály. Az én siromon egykor Ha majdan meghalok: Imát fakaszt a könyü, Mert tanitó vagyok.
(Forrás: Pécsi Közlöny 1905. október 13., XIII/215. sz. 2-3. o. BMK, mikrofilm)
19. SZÖVEGES MELLÉKLET
TANÍTÓI FIZETÉSRENDEZÉSEK
"... (Ivandárdán és Sárokon) ... a nép elkeseredve folytonos zaklatás miatt se nem bir se nem akar magasabb összegről hallani, mert Ivandárdára és Sárokra, vallomásuk szerint, képesitett tanitó ugy se jön, és azért - különösen sárokiak mondják - legyen náluk "zsidó" iskola is - avval sem törődnek! Ily körülmények közt vad néppel beszélni is nehéz feladat." Modrosic Balázs lelkész
"... (Herczeg-Szent-Márton) ... előre tudtam, hogy fáradságomnak nem lesz más eredménye, mert ismerem a népet, mely az ilyen kis községekben ... többnyire a leghitványabb elemekből áll, kik nem igen lelkesednek iskolájuk katholikus jellegéért... - a nép szegény és irtózik nagyobb áldozatok hozatalától!" (Schultz Károly ker. esp.)
"... (Pusztafalu)... lehetetlen volt czélt érni a kevés számu kis község lakóival, a mostan uralkodó túlszegénység és az eddigi fizetés csekélysége miatt...
... Azért - legyen velök bár mi is - egyhangúlag kimondották, hogy ők a tanitó fizetését 300 frtig nem javitják." (Gött Ádám plébános)
- Borjádon az iskolaalapot emelték és az egyházmegye pénztárából kértek 33 f 29-t, mert a község itt is képtelen volt bármely csekély áldozatra is!"
(Forrás: Püspöki Levéltár/Tanfelügyelői iratok 568/1994.isk.)
20. SZÖVEGES MELLÉKLET
TANÍTÓK HELYZETÉRŐL SZÓLÓ 1893-AS LEVÉL TISZTÁZATA
- RÉSZLET -
"Nagyságos Képviselő Ur!
A magyar Képviselőház most foglalkozik az állami és közigazgatási tisztviselők és tanárok fizetésének rendezésével, javitásával s a mig ezen keretben még az irnokok gépies munkáját is 600 frttal szándékozik jutalmazni, addig a tanitók érdekében semmi sem történik, hanem megmarad az a fizetésök, a mi már ezelőtt 25 évvel is oly megszégyenítőleg kevés volt. Pedig mennyire változtak meg Magyarországon 25 év óta a megélhetési viszonyok s mennyivel több igényt támasztanak jelenleg a néptanitók működéséhez, mint akkor! - Négy középiskolai osztály és négy képezdei évfolyam és egy gyakorló év elvégzése után elvárják a tanítótól, hogy a népet szellemileg képezze, erkölcsileg nevelje, a magyart hazafiassá tegye, a más nyelvűeket magyarosítsa, legyen tanácsadója, oktatója az okszerű gazdálkodásban, fatenyésztésben, a szőllők ujjáteremtésében, baromfi- és selyemtenyésztésben, méhészetben, háziiparban, tanítsa az egészségtant, buzgólkodjék járványok esetében, alapítson népkönyvtárakat, iskolai takarékpénztárakat s.a.t., de a szánalmas 300, illetve 200 frt. évi fizetés marad a régi s nemcsak hogy a cselédekkel és szolgákkal egyenlősitik, sőt még azokon is alul hagyják. És ha a tanítótól egy részt ugyszólván mindent várunk, mi az állam létét erkölcsi, anyagi és nemzeti tekintetben egyedül biztosíthatja, másrészt meg kicsinyeljük, lealázzuk s nyomorban hagyjuk őket, úgy ennek természetes következménye csak az általános elkeseredés és tespedés lehet s okvetlenül be fog következni a tanítóhiány, mi a képzőintézetben már ma is tapasztalható s a mit emberi szempontból majd a magunk részéről is elő kell mozdítanunk; de félünk, hogy a nyomoruságos, örökös tengődésre s megaláztatásra kárhoztatott tanitók legnagyobb része előbb-utóbb is a socialistákhoz és anarchistákhoz fog szegődni, azok kárhoztatandó eszméinek terjesztésétől várva majd azt az elismerést és jobblétet, melyet a kormány és képviselőház tőlük - bár erejüket és idejöket a végsőkig kihasználja - eddig ridegen megtagadott s a jövőben is megtagadni készül.
(...) Törvénynyel fog végrehajtatni a törvény. És ha ez csakugyan megtörténik, ki fogja az ebből származó előnyöket élvezni? Azok a hivatlanok, kasza-kapa és kaptafakerülők, kik a tanitói állásban többet rontanak, mint használnak, mert tanitásról, nevelésről fogalmuk sincsen, hanem csak a munka és éhhalál elől menekülve, foglalták el azokat a 100-200 frt-os állásokat. Maga az ügy ezzel mit sem nyer, mert ezután is csak ilyen egyének fognak ezekre a kormány által segélyezett 200-300 frtos állásokra is vállalkozni. ... kérjük Nagyságodat ... emelje föl szavát ... s követelje, hogy a fizetési minimum az iskola jellegére való tekintet nélkül - tisztességes lakáson vagy megfelelő lakbéren fölül - 600 frtban állapíttassék meg. ... bármi más czímen eddig élvezett pótlék az ötödéves korpótlékba be ne számíttassék; törekedjék arra, hogy a tanitói fizetésbe a földbirtok tiszta jövedelme helyett a földbirtok pénzbeli értékének törvényes kamatai számíttassanak be; szűnjék meg a terménybeli járandóság, mint tanitói fizetés; ez csak készpénzből, a földérték törvényes kamataiból és tüzelőanyag járandóságból álljon; a segédtanitók fizetése pedig természetben kiszolgáltatható lakáson, avagy lakbéren fölül - 400 frtban állapittassék meg; és végül a hol a tanitók kántori, hitoktatói, ismétlőiskolai teendőket is végeznek, ezért kölcsönösen megállapított külön díjazásban részesüljenek. (...)
Reberics Imre, Schneider István (elnökök)
Borsy György, Szvácsek Mihály (jegyzők)
Pécs, 1893. febr. 20."
(Forrás: Baranya Megyei Levéltár Tanfelügyelői iratok 2886-1907. 109 k./1893.)
21. SZÖVEGES MELLÉKLET
"AZ OSTYASÜTÉS"
- részlet a cikkből -
"... a néptanítónak némi megtiszteltetést kell abban látni, hogy ő is közreműködik az uj szövetség vérontásnélküli áldozatának elkészítésében, annyiban - amennyiben az ő kezei hozzák létre azon ostyát, mely a pap fölszentelt kezei közt a megszentelő igék kimondása után az Ur testévé válik. Ez nem lealacsonyító, sőt inkább ez oly fölemelő szolgálat, melyet az angyalok is örömmel teljesítenének, de nem teljesíthetnek. Az ostyasütés talán mégis időt rabló foglalkozás? Dehogy az, oly helyen, hol egy pap van, havonkint legfölebb egyszer, hol több van, kétszer lehet elégséges ostyát sütni; az ostyasütés ugy is a tanidőn kívül történik, sokhelyütt s legtöbbnyire nem is a tanító, hanem neje süti az ostyát, a tanórákon kívül végzendő ostyasütés mellett marad még a tanitónak elég ideje az önképzésre, a szakbavágó nevelészeti munkák és lapok olvasására.
... (arra, hogy) házi szükségre fát vágjon, az istállót kitisztítsa, a tehenet itatni s máshová az utczán át elvezesse, a kertben, a szőlőben munkálkodjék stb.stb., mert ezek csakugyan olyan mellékteendők, melyeket ki sem fog az annyira fölmagasztalt tanitói tekintélylyel összeférhetőknek tartani..."
(Forrás: Kalauz 1868. jún. 16. IV/34. sz. 539. o. Baranya Megyei Könyvtár)
22. SZÖVEGES MELLÉKLET
1899. KÉPESÍTŐ VIZSGA TÁRGYAI:
Hit- és erkölcstan Neveléstan és neveléstörténet Oktatásmódszertan és a népiskolai tanügy szervezete Magyar nyelv és irodalom Hazai és egyetemes történelem Hazai alkotmánytan Földrajz Számtan Természetrajz, vegytan Természettan Háztartástan Gyakorlat és elméleti vizsgálat az énekből és zenéből (zongora, esetleg hegedű) Gyakorlat vagy a testgyakorlásból és vezérlésből Gyakorlat női kézimunka
(Forrás: Rajczy Péter: BMTI/1989. 443. o.)
23. SZÖVEGES MELLÉKLET
PÁLYATÉTELEK
Néhány év pályatételeit kiragadva az alábbi témákat tűzték ki a tanítók számára: 1898-ban:
I. A katholikus népiskolai hitoktatás körül miféle teendői vannak a tanitónak 1) ott, ahol rendes hitoktató van és 2) ott, ahol hitoktató nincs?
II. A gazdasági ismétlő iskolák tanterve a helyi körülményekhez módosíthatók-e és hogyan történjék ez, hogy az intézmény czéljának megfeleljen?
(Püspöki körlevél 1849/1898. 59-63. o.) 1900-ban:
I. Szükséges-e az osztatlan népiskolák számára külön tanterv és miként egyeztethető ez meg a népiskolák egységes természetével?
II. A minta-parasztgazdaságok előnyei a néptanító házi gazdaságára.
(Püspöki körlevél 1226/1901. 75. o.) 1901-ben:
I. Hogyan lehet elkészíteni az osztatlan népiskola részletes tantervét ha a) a gyermekek szorgalmasan járnak iskolába b) ha az iskolalátogatás hiányos?
II. Miként alakítsa át az egyszerű földműves gazdaságát?
(Püspöki körlevél 1225/1901. 83. o.) 1903-ban:
I. Milyen akadályok gátolták az V. és VI. osztályok kifejlődését a népiskolában, és mi a teendő?
II. A tagositás milyen előnyöket és hátrányokat hordoz, és tanítónak milyen feladatai vannak, hogy minél csekélyebb megrázkódtatással menjen végbe a folyamat?
III. Miféle tervezetek tennék lehetővé, hogy a gazdák minél előbb feloldhatnák munkájuk és földjük hasznát a nagy adósságok, tehát a tőke uralma alól?
(Püspöki körlevél 1857/1902. 59-60. o.) 1907-ben:
I. Mik a tanító teendői, hogy a társadalom a szabadgondolkozó és egyéb a katholikus egyház szellemét tönkre tenni akaró áramlattal szemben sikerrel megküzdhessen?
II. Mi azoka, hogy a községi faiskolák rendeltetésüknek nem felelnek meg, és mik a teendők?
III. Mily körülmények okozták hazai selyemtenyésztésünk hanyatlását és mit kell tenni a néptanítónak ezen nagy baj megszüntetése érdekében?
(Püspöki körlevél 3779/1907. 1908-ban:
I. "Pécsegyházmegye földrajza" az elemi iskola III. osztálya számára (gróf Zichy Gyula megyéspüspök 100 K-s pályadíjával).
II. Mely házi iparművészeti ágak lennének meghonosíthatók tanítóegyleteink területén a nép közt a tanítók által?
III. A tejszövetkezetek anyagi és erkölcsi haszna.
IV. Mit tehet a kántortanító az egyházi zene - és éneknek a Szent Atya Motu propio cimű rendelete értelmében való fejlesztése és művelése ügyében?
(Püspöki körlevél 4413/1908. 175. o.) 1911-ben:
"I. Miért és minő irányban és keretben van szükség az 1868. évi XXXVIII. tcz. reviziójára?
II. A tankötelezettségnek egy vagy két évre való kitolása nem vonja-e maga után a városi és falusi iskolák megkülönböztetését tanterv és szorgalomidő szempontjából?
III. Munkatanulás, munkára való edzés és munkabirás, valamint a család bővebb ellátása tekintetéből nem volna-e tanácsosabb faluhelyen hol kizárólag vagy nagyobb részben földmiveléssel foglalkoznak... a tiz éven felül való tankötelesek nyolc hónapi szorgalom idejének hat hónapra leendő redukálása s e végből a tankötelezettségnek két ily tanévvel való meghosszabbitása?
IV. Miben rejlik oka annak, hogy nálunk, katolikusoknál, a nép mindinkább gyérebben kezd a templomban énekelni, holott a protestánsoknál az értelmiség is együtt zsoltároz a néppel? Miként lehetne a régi és kétségtelenül nagy és mély vallásos érzületet keltő és fentartó szokást ujból életre kelteni s vajjon erre feltétlenül szükséges-e a hangjegy ismerete?
V. Mik a tanitóknak kötelezettségei s gyermekvédelem szempontjából különös tekintettel a menhelyekben elhelyezettekre?"
(Püspöki körlevél 721/1911. 14-16. o.)
24. SZÖVEGES MELLÉKLET
JELENTÉSEK A MAGYAROSÍTÁSRÓL (1901)
Az 1901-es jelentések szerint a következő leírások érkeztek a tanfelügyelőséghez:
"Az egerághi plébániában a lotárdi iskolában... Habár nagy számmal vannak a horvát tanulók, a tannyelv magyar. (...) a horvát nyelvü tanulók együtt vannak a magyar ajkuakkal s igy könnyedén elsajátitják a magyar nyelvet.
Éppen igy van ez a szemelyi vegyes iskolában is. ... A német-bólyi plébániában, hol tiszta német ajku tanulók vannak ... ez (itt) már nagy fáradsággal jár."
Siklósi esperes kerület:
"... a német-mároki, a lapáncsai, a villányi és a lipovai iskolákban jó a magyarositás eredménye.
Gyengébb az eredmény az illyr ajkú iskolákban; oka ennek - a hiányos iskolalátogatáson kivül - főleg ama körülményben rejlik, hogy a magyar nyelv tervszerü oktatására alkalmas tankönyvük sincs!"
Lakócsai alesperes tanfelügyelő:
"I. bogdásai plébánia. Vegyes tannyelvű (horvát nemzetiségü iskolák:
1, Dráva-Keresztur:... a magyar nyelv tanitása (...) nemcsak hogy eredményes volt, de ... kiváló (...).
2. Sztára: ... A magyarositás a magyar nyelv elsajátitásában - hanyatlott. (...)
" II. Dráva-Szent-mártoni plébánia: Van neki 1 vegyes (majdnem tisztán horvát) nyelvü 2 tanitóju iskolája. Itt, miután a kántortanitó hibájából az I-ső osztály aránytalan - sőt hallatlan módon felszaporodott, a magyar nyelv ... eredményes tanitásáról ... szó sem lehet (...)." (*)
" III. ibafai plébánia: 1. Csebény: ... A magyar nyelv tanitásának eredménye évről-évre mindegyre több. ... A gyermekek igen szépen fordítanak kevésbé jó hangsulyozással olvasnak, de a magyar nyelven nem társalognak. 2. Horváthertelend: Tanitója ... nem okleveles. Magyarul tanit, de akár kinai nyelven is tanithatna. Tanitványai mit sem tudnak. (...)
3. Korpád (német iskola): Tanitója szép szorgalommal dolgozik. (...) A gyermekek ... magyarul kissé kotyognak.
4. Gyürüfü (vegyes német-magyar iskola)... A tanitó jól tanit, kifogástalan az iskola rendtartása, német ajku gyermekei pedig olyan jól kezelik a felsőbb osztályokban édes nyelvünket, hogy többet kivánni nem lehet."
IV. Lakócsai plébánia. Horvát nyelvű iskolái: (*)
"1. Tótujfalu... Ennek az iskolának annyira sikerült a magyarositás, hogy mi a 2dik osztálytól fogva már majdnem kivétel nélkül csak magyarul érintkezünk a gyermekekkel nemcsak az iskolában, de azon kivül is.
2. Potony... Nincsen gyermek, ki az iskolát elhagyva teljesen magyarul ne tudna...
Az én iskoláimban a magyar nyelvnek megkedveltetése - a tanitás biztositása czéljából, a naponkinti félórai játszás az iskolásokra nézve a tanitók ellenőrzése mellett kötelező. Olyképen azonban, hogy a ki horvátul mond egy szót, az rögtön vissza menni tartozik az iskolába, hol valami kötelező foglalkozást kap. Az eredmény szépen mutatkozik, mert a gyermekek az iskolán kivül is szivesen beszélgetnek egymás közt magyarul."
A jenői, szentgyörgyi, abaligeti, hetvehelyi, felsőmindszenti és magyarszéki iskolákban a sásdi kerületi esperes jelentése szerint az 1900-as tanévben jó előmenetel mutatkozott a magyar nyelv tanítását illetően, némileg gyenge Német-Hertelenden és szinte semmi eredmény nem volt Barátúrban.
A baranya-szászvári esperes kielégitő eredményt tapasztalt Mágocson és Szalatnakon, "gyengébbet" Nagyhajmáson és "közepest" Köblényben.
A berkesdi esperesi kerületben a Máriakéménd, Himesháza, Bozsok, Véménd, Püspöklak és Szakál katolikus iskolája mutatott jó eredményt.
A dunaszekcsői kerület iskolái közül Maison és Nagy-Nyárádon a német ajkú gyermekek jó előmenetelt tanusítottak a magyar nyelvben, Frey János maisi tanítót kitüntetésre javasolta az esperes.
A baáni kerületben Főherceglak, Monostor és Baán iskolája tűnt ki.
A hercegszőllősi kerületből kiemelte az ottani esperes a dárdai és a karancsi tanítókat, ez utóbbi (Weininger Kálmán) minden tantárgyat magyarul adott elő, dacára annak, hogy összesen 6 magyar tanitványa volt. A Szent- dienesi esperesi kerületben a bükösdi iskolát említették példaként ahol szintén mindent magyarul tanítottak, de a német ajkúakat németül is.
Pécs vegyes ajkú katolikus kisiskoláiban jó volt az eredmény, az árpádi iskolát emelték ki, mint a kerület magyar nyelv tanításában legkiemelkedőbb iskoláját. Fenti jelentések részletesen megtalálhatóak a PLT Tanf. 30/1901. csomagjában.
(*) A jelentésben szereplő, de nem a megyéhez tartozó iskolák
25. SZÖVEGES MELLÉKLET
Tekintetes kir. Tanfelügyelőség.
Mecsekjánosiban a rom. kath. iskolában nov. 10-én nem előadást, hanem lakodalmat tartották. Paula kisleányom haza jött és azt mondta, hogy a tanító ur haza küldte őt és a többi gyermeket, mert az iskolába lakodalom lesz.
A padok egymás tetejére lettek dobálva és több hosszu asztalt hoztak a lakodalmas vendégek részére. A tanitó maga teritett és maga szolgálta fel az ételeket. Illik ez egy tanitótol? a musikások is bejöttek ebéd alatt és a "Gott erhalte" játszották. Pipásztak-kártyáztak az iskola-teremben és össze köpködték. Hogyan történhet ilyen egy fölszentelt iskolában, előadási nap volt és nincs tanitás, hanem lakodalom az iskolában. Ez szégyen a többi tanitóra, a kik ilyent nem tesznek; hát ezért kap korpótlékot az államtól a tanitó hogy előadási napon lakodalmas mulatságot rendesz az iskolában.
Kitöl kapott engedélyt? A plébános valoszinü hogy tudott felöle, akkor ha ő adott engedélyt, ő a felelős.
Már többször panaszkottam neki, az időn az egyházmegyei tanfelügyelőségnél tettem panaszt, hogy az oktatás ellesz hanyagolva, az esperes ur nem is volt megelégedve, de hogy történt tovább valami azt nem tudom mai napik. A gyermekek ezután az iskolát még inkább nem fogják becsülni a midön látják, hogy mulató helyet csinálnak belöle. Szünet napon ha fel is használják az iskolát valamire rövid időre, ez nem csinál föltűnést, de egész nap előadás helyet mulatságot tartani nyilvánosan még se járja, a mikor az egész nép tudja és látja.
Mecsekjánosi 1908. nov. 14-én
alázatos szolgája
Schneider Márton
nyug. tanitó
(Forrás: 4113/1908. nov. 25. PLT., TFI.)
26. SZÖVEGES MELLÉKLET
BARANYAMEGYE KIR. TANFELÜGYELŐSÉGE (és címer)
508/909 sz.
Főtisztelendő!
Egyházmegyei Tanfelügyelőségnek
Pécs
A monyorodi és sepsei rk. iskolák az 1876. évi 28 t. e. 5 paragrafusa értelmében meglátogattatván, következő észrevételek merültek fel:
1. A monyorodi iskola tanterme zsufolt, a mennyiben egy tanteremben 105 mindennapi tanköteles gyermek van elhelyezve, a tanitási eredmény pedig elégtelen, mivel az ott alkalmazott Szálas János tanitó kötelmeit elhanyagolja, a tanitás körül a kellö szorgalmat nem fejt ki munkanaplót nem vezet.
2. A sepsei rkath. iskola tanterme ugy egészségügyi mint pedagogiai tekintetben nem felel meg a törvényes követelményeknek az iskola felszereletlen, ugyancsak kifogásolható a tanitó lakása is mely sötét és nedves.
Továbbá személyesen szereztem meggyözödést arról hogy:
3. Csiszár Béla nagypali r. k. tanitó kellő szorgalmat nem fejt ki, az előirt tantervet nem tartja be.
4. Beek Károly véméndi r. k. tanitó által vezetett 1- és 2ik osztályban az előmenetelek felette gyenge és fogyatékos.
5. Majson az i-3 osztályban az előmenetel nem megfelelő.
6. A véméndi iskola egy 3ik tanteremmel sürgösen kibövitendö lenne.
7. A málomi iskola és tanitóilak szinte egészen megnemfelelö sürgösen ujjá épitésre szorul.
8. A vaiszlói r. k. iskola tanterme rozzant tisztátlan, de a tulzsufoltság miatt még egy tanerővel fejlesztendö is.
Eredmény gyenge.
9. Fazekas-bodai iskola épület feltétlenül átalakitandó, illetve ujjá épitendö.
Ezek folytán fölkérem a Ftdö tanfelügyelöséget, hogy a fent elősorolt hiányosságok orvoslása iránt saját hatáskörében intézkedni egyben Szálas János monyoródi tanitót fegyelmi vizsgálat terhe mellett nagyobb ügybuzgalom kifejtésére utasitani és az, eredményrül hivatalomat értesiteni sziveskedjen.
Pécs 1909. IV/27.
(aláírás olvashatatlan)
kir. tanfelügyelő
(Forrás: 1419/1909. máj. 14. PLT., TFI.)
27. SZÖVEGES MELLÉKLET BARANYAMEGYEI KIR. TANFELÜGYELŐSÉG
ÉRK: 908. decz. 3 (pecsét)
Ftdö
Egyházmegyei Tanfelügyelőség
Pécs
Mult ho 23-án hasonló sz. a áttett üggyel leendő együttes további szives eljárás és értesítés végett eredetben v. v. áttennem
Pécs 908. decz. 3.
(vezetéknév olvashatatlan) Károly
kir. tanfelügyelő
4113/1908. dec. 7.
Visszavárólag
Nagyságos Kir. Tanfelügyelö ur
Nem illik minden utcai pletykának hitelt adni, de a mennyiben ismételve volt alkalmunk elég komoly helyekről az esetről hallani szóvá tesszük Nagyságod elött. Itt a városban - egyikünk vasuton - csekély eltéréssel hallottuk hogy mostanában Mecsekjánosiban az iskolában előadás helyett lakodalmat tartottak. Az iskolaigazgató-plébános meghagyta a tanitónak hogy ne tartson előadást, a gyermekeket küldje haza, mert a tanteremben lakodalmat tartanak a falubeliek. A padokat felszedték és teritett asztalokat állitottak, sok vendég jött össze és a plébános-igazgató ur velük mulatott, majd pedig ebéd után bejöttek a muzsikások és a plébános a gott erlaltét muzsikáltatta velük. ... Alig hihető hogy ez meg történt, de valaminek kellett előfordulnia miért is megnyugtatásul méltóztassék utána kutatni, nehogy esetleg alaptalanul rossz hirbe jöjjön az iskola. Nem engedhető azonkívül a hazafias tanitó kar tekintélyén rágalmazó hireszteléssel csorbát ejteni, avatatlanok könnyen egész rém-meséket költhetnek. Hiszen ha a hir való, a legpiszkosabb merényletet követték el az iskola méltósága ellen. A kormány mostanában mindenfelé a magyar cimert függeszti fel az iskolákra, államsegélyt korpótlékot ad a felekezeti iskoláknak, mit érdemel tehát az az iskola, mely papi vezetés alatt se teszem se veszem módra lakodalmas helyiséggé változik át s "gott erhalte" hangzik benne, persze a templomban a Hymnusz-t tiltja a plébános. Ha ez az eset megtörtént, akkor ez az iskola papi vezetés alatt nem maradhat, az államhatalomnak haladéktalanul radikális eszközöket kell alkalmazni, hiszen országos sérelmet képezne különben s a tanügyben éber ellenörzést tenné kritika tárgyává. De hihető, hogy az egyház hatóság is minden tekintet nélkül torolná meg az esetet s példát adna papjainak, hogyan sáfárkodjanak a gondjaikra illetve igazgatásaikra bízott iskolákban. Kiváncsiak volnánk különben az évi nyilvántartási naplókat olvasni ezen iskola minősítéséről, hogyan az egyházi tanhatóságoknál ez gyakorlatban van...
Hazafias üdvözlettel
XXIV. (IRODALOM) BIBLIOGRÁFIA
Albrecht főherceg ő Fensége Bellyei uradalmának leirása
(Bécs, OMGE, 1883.)
Arató Ferenc: Adalék a magyar népiskolai tanterv történetéhez
(1877. évi tanterv)
(In: Magyar Pedagógia 1964/2. 248 - 255. old.)
Ádám Sándor: Taneszközök Magyarországon (iskolai háttérrel)
(1989. Magánkiadás)
Balatinácz Jeromos: Kátoly és környéke
(Kátoly, Erzsébet, Kékesd, Szellő és a Kátolyi «Új Élet»
Termelőszövetkezet története) (Pécs, 1974.)
Balogh István: A művelődés intézményes útjai és eredményei
1870 - 1914.
(In: A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában.
Szerk: Szabó István 2. kiad. II. köt. Bp. 1972. 527 - 564 old.)
Baranya megye földrajzi nevei I. - II. kötet.
(Szerk.: Pesti János, Pécs, 1982.)
Baranya múltja és jelene I. - II. kötet.
(Szerk.: Várady Ferenc, Pécs, 1896.)
Baranyavármegye és Pécs szab. kir. város közigazgatási almanachja
(Szerk.: Katics Antal, Pécs, 1933.)
Bárdossy Ildikó: A reáliákról, az értelemmel - olvasásról és a
csoportosításról (Schultz Imre tankönyvei)
(In: Nevelés - és Művelődéstörténeti Közlemények 3. sz.
Szerk.: Sándor László, Kaposvár, 1990.)
Bernics Ferenc: Pécs város elemi népoktatása a neoabszolutizmus
korában. (In: BHTI/1987 -88. 181 - 225. old.)
Bezerédy Győző: Dunaszekcső és Bár története (Pécs, 1975.)
Bérczy J.: A hegyszentmártoni ált. iskola 100 éves története
(In: Művelődésügyi Tájékoztató 1961. április, 84 - 90. old.)
Bodó László: Az állami népoktatásért vívott harc a XIX. sz.-ban
(In: Baranyai Művelődés 1973. november 79 - 83. old.)
Buday Dezső: Az egyke Baranya vármegyében.
Csekey István: Baranya és Pécs bibliográfiája (Pécs, 1964.)
Csizmadia Andor: A magyar közigazgatás fejlődése a XVIII.
sz.-tól a tanácsrendszer létrejöttéig (Budapest, 1976.)
Dokumentumok a magyar nevelés történetéből 1849 - 1919.
(Budapest, Tankönyvkiadó, 1979.)
Dolmányos István: A "Lex Apponyi" (1907. évi iskolatörvények)
(In: Századok 1968/3 - 4. 484 - 535. old.)
Döbrössy Alajos: A pécsi püspöki tanítóképző intézet
történelmének rövid vázlata (Pécs, 1896.)
A dualizmus közoktatásügyének bírálata a haladó sajtóban
(Szerk.: Felkai László, Budapest, 1959.)
Dunaszekcső szociográfiai adattára (Pécs, 1942.)
Az elemi népoktatás enciklopédiája I - III.
(Szerk.: Körösi Henrik, Szabó László, Budapest, 1911 - 1915.)
Eötvös József: Kultúra és nevelés (Tanulmányok, beszédek)
(Összegy.,szerk.,bev. és jegyz.: Mezei Márta, Budapest, 1976.)
Eötvös József válogatott pedagógiai művei
(Összeáll., szerk. és bev.: Felkay László, Budapest, 1957.)
Fáncsy József: Baranya megye községeinek anyakönyvi és
közigazgatási beosztása 1895 - 1975.
(Módszertani Füzetek 10. szám. Pécs, 1976.)
Felkai László: A pécsi kongresszus haladó gondolatainak
útja 1867 - ig
(In: Baranyai Művelődés 1968. március 100 - 105. old.)
Felkai László: Eötvös József közoktatásügyi tevékenysége
(Budapest, 1979.)
Felkai László: Tanítók helyzete az 1868. évi népoktatási törvény
kibocsátása után (In: Neveléstörténeti Tanulmányok,
Szerk.: Köte Sándor, Budapest, 1970. 447. old.)
Galántai József: Egyház és politika 1890 - 1918. Katolikus
egyházi körök politikai szervezkedései Magyarországon
(Budapest, 1960.)
György Aladár: Magyarországi köz- és magánkönyvtárak
statisztikája (Budapest, Athenaeum kiadó, 1886.)
Haas Mihály: Baranya földirati, statisticai és történeti
tekintetben (Pécs, 1945.)
Halász István: Baranyamegye tanügyi állapota, tekintettel a megye
tanügye emelése körül tett kormányi intézkedésekre a lefolyt
8 - 9 év alatt (Pécs, 1978.)
Hanák Péter: Magyarország a Monarchiában. (Tanulmányok)
(Budapest, 1975.)
Haragó József: A kath. iskolakérdés tekintettel korunk s hazánkra
(Pécs, 1870.)
Hidvégi János: Hulló magyarság (Pécs, ?.)
Horgas Klára: Pécs város szervezeti és kulturális élete ...
(Pécs, 1970, kézirat)
Jelentés Nagyméltóságú Tallián Béla M. kir. földművelésügyi
miniszter úrhoz Baranya vármegye Selyemtenyésztésének
állapotáról az 1904. évben (Szekszárd, 1904.)
Kalotai László: Pécs - baranyai ismertető (Pécs, 1934.)
Kanyar József: A művelődés regionális intézményeinek
városfejlesztő funkciói Dél - Dunántúlon a dualizmus kezdő
évtizedeiben (In: A Dunántúl településtörténete IV.
1867 - 1900., Veszprém, 1982. PAB - VEAB)
Kanyar József: Népoktatás a Dél-Dunántúlon a feudalizmusból a
kapitalizmusba való átmenet időszakában (1770-1868)
(Budapest, Akadémiai kiadó, 1989.)
Karácsonyi János: Magyarország egyháztörténete föbb vonásaiban
970 - től 1900 - ig
(Budapest, 1985. Könyvértékesítő Vállalat)
Katus László: A Dunántúl gazdasági és társadalmi fejlődésének fő
vonásai 1848 - 1867. (In: A Dunántúl településtörténete III.
PAB - VEAB ért. Szerk.: Farkas Gábor, Székesfehérvár, 1978.)
Kelemen Elemér: Az alapfokú oktatás fejlődése a Dél - Dunántúlon
az Eötvös törvénytől napjainkig. (In: A dél - dunántúli
aprófalvak és szórványok település - és társadalom története
203 - 214. old. Zalai Gyűjtemény 27. szám Zalaegerszeg, 1987.)
Kelemen Elemér: A Dunántúl népoktatása az Eötvös - törvény előtti
évtizedben (In: A Dunántúl településtörténete 1848 -1867.
III.k. Szerk: Farkas Gábor,Székesfehérvár, 1978. PAB-VEAB ért.)
Kelemen Elemér: A néptanítók helyzete közoktatásunk polgári
átalakulásának időszakában
(In: Pedagógiai Szemle 1980/1. 47 - 67. old.)
Kelemen Elemér: Somogy megye népoktatása közoktatásunk polgári
átalakulásának időszakában 1868 - 1918.
(In: Budapest, Akadémiai kiadó, 1985.)
Kisasszonyfa szociográfiai adattára (Pécs, 1943.)
Kiss Áron: A magyar népiskolai tanítás története I -II.
(Budapest, 1881 - 1883.)
Klingenberg Jakab: A Pécsi Tanítóegylet 40 éves vázlatos
története (Pécs, 1907.)
Kolta János:Baranya megye népesedésére ható tényezők 1900
és 1949 között (Adatok a megye lakosságának népességföldrajzi
vizsgálatához) (Budapest, 1958. Klny.)
Kolta János: Az Ormánság népesedése 1900 -1945.
(In: Baranyai Művelődés 1958. december)
Komlósi Sándor: Az Eötvös -féle népnevelési egyletek alakítására
irányuló törekvések sorsa Baranyában
(In: Baranyai Művelődés 1972/1. 75 - 83. old.)
Komlósi Sándor: A községi és felekezeti népiskolák iskolaszékei,
az állami népiskolák gondnokságai
(In: Nevelés - és Művelődéstörténeti Közlemények, Szerk.:
Komlósi Sándor, Kaposvár, 1990.)
Kovács Máté: A könyv és a könyvtár a magyar társadalom életében
2. k. 1849-től 1945-ig (Budapest, 1970.)
Köte Sándor: Közoktatás és pedagógia az abszolutizmus és
dualizmus korában. (Budapest, 1975. Egyetemes
neveléstörténet)
Köte Sándor: A közoktatáspolitika alakulása a dualizmus
időszakában (In: 100 éves a kötelező népoktatás, Szerk.:
Arató Ferenc, Budapest, 1968. Tankönyvkiadó)
Krause Jenő: Baranya vármegye településföldrajzi vázlata.
(Budapest, 1907.)
Laki János: A pécsváradi járás iskoláinak helyzete 1874-ben
Salamon József kir. másodtanfelügyelő jelentése alapján.
(In: BHTI/1979. 373 - 384.)
Lantos István: A Magyarhoni Tanítóegyletek Országos Szövetsége
(1872 - 1874.) (In: Tanulmányok a magyar nevelésügy
XVII - XX. századi történetéből. Szerk.: Mészáros István,
Budapest, 1980. 169 - 184. old.)
Litterae circulares ad Venerabilem Clerum Almae Diocesis
Quinque - Ecclesiensis. (Pécs, 1898 -1918.)
Magyarbóly szociográfiai adattára (Pécs, 1942.)
Magyar közigazgatási törvények Grill-féle kiadása I. k.
(Szerk.: Térfy Gyula): Közoktatás és művészet
(Szerk.: Halász Ferenc, Budapest, 1910.)
A magyar nevelésügyi folyóiratok bibliográfiája 1841 - 1936.
(dr. Felkay Ferenc előszavával, Baranyai M. és Keleti A.
gyüjtése. Budapest, 1937. Fővárosi Ped. Könyvtár)
A magyarországi népoktatásügy, kereskedelmi és ipari szakoktatás
szervezete és közigazgatása. Törvények, szabályrendeletek,
utasítások, rendeletek és döntmények gyűjteménye I - II. köt.
(Szerk.: Lévay Ferenc, Morlin Emil, Szuppán Vilmos, Budapest,
1893 - 1896.) I.kötet: Kisdedóvás és népoktatás
Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota 1000 éves
fennállásakor I -II. kötet
(Szerk.: Matlekovits Sándor, Budapest, 1897 - 98.)
Magyarország közoktatásügye az ... évben. Klny. A m. kir. kormány
... évi működéséről és az ország közállapotáról szóló jelentés
és statisztikai évkönyv c. műből 1898 - 1918.
(Budapest, 1898 - 1918.)
Magyarország története 1849 - 1890. I - II. k. (főszerk.:
Kovács Endre, Budapest, 1979.); 1890 - 1918. I - II. k.
(főszerk.: Hanák Péter, Budapest, 1978.)
Magyar pedagógiai lexikon I - II. kötet (Szerk.: Fináczy
Ernő, Kornis Gyula, Kemény Ferenc, Budapest, 1933 -1934.)
Magyar Statisztikai Közlemények
új sorozat - 1910 évi népszámlálás
Majs község szociográfiai adattára (Pécs, 1944.)
Mándoki László: Egyház- és oktatástörténeti adatok Siklósról.
(In: BHTI/1981. 164 - 174. old.)
Márfi Attila: Baranya vármegye egyesületei 1867 - 1914.
(In: BHTI/1985 - 86.)
Márkus Gábor: A XIX. sz. magyar neveléstörténeti irodalom
bibliográfiája 1800 - 1914. (Szeged, 1937.)
Mezei Gyula: A magyar közoktatásirányítás (különösen az
iskolafelügyelet) fejlődésének történeti áttekintése
(Budapest, 1974.)
T.Mérey Klára: Adatok a dél-dunántúli uradalmak gazdasági
cselédségének életviszonyaihoz a századforduló idején.
(Pécs, 1957.)
T.Mérey Klára: A Dél-Dunántúl iparának története a kapitalizmus
idején. (Budapest, Akadémiai kiadó, 1985.)
Mészáros István: A tankönyvkiadás története Magyarországon.
(Dabas-Budapest, Tankönyvkiadó, 1989.)
Mészáros István: Mióta van iskola ?
(Budapest, Móra Kiadó, 1982.)
Mikes Gábor: A népesség műveltségi színvonalának megállapítása
Magyarországon 1869 - 1963.
(In: Demográfia, 1964/2. 244 - 265. old.)
Molnár Aladár: A népiskolai tanfelügyelet külföldön és hazánkban.
(Pest, 1872.)
Molnár Aladár: Néptanítók ismerettára I. köt. A - Cz.
(Budapest, 1873.)
Moró Mária Anna: Olvasóegyletek és népkönyvtárak Baranyában
1914-ig (In: BHTI/1977.)
Nevelésügyi kongresszusok Magyarországon 1849 - 1948. I -II. köt.
(Szerk.: Felkai László, Budapest, 1971.)
Németh B.: Történeti adatok Baranya megye múltjából.
(Pécs, 1900.)
Népiskolai tankönyvek 1867 - 1945.
(Budapest, OPKM, 1984.)
Niederhauser Emil: A nemzeti megújulási mozgalmak Kelet-Európában
(Budapest, 1977.)
Nyaraljunk Baranyában ! (Pécs, 1937.)
Oktatáspolitikai koncepciók a dualizmus korából (Szerk.: Mann
Miklós) (Budapest, Tankönyvkiadó, 1987.)
Paedagogiai encyclopaedia, különös tekintettel a népoktatás
állapotára (Szerk.: Verédy Károly, Budapest, 1886.)
A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848 - 1814
(Szerk.: Szabó István, Budapest, Akadémiai kiadó, 1972.)
Pedagogiai Lexikon I -IV. kötet.
(főszerk.: Nagy Sándor, Budapest, 1976 - 1979.)
Peres Sándor: A magyar népoktatásügy fejlődése 1867 - 1887.
(Budapest, 1890.)
Peres Sándor: A magyarországi tanítóegyesületek története
(Budapest, 1896.)
Peterd szociográfiai adattára (Pécs, 1942.)
Petrovich Ede: Baranya megye népoktatása a reformkorban 1810-1848
(In: BHTI/1974-75.)
Pécs szabad királyi város czímtára 1909.
(Összeáll: Sasvári Béla, Pécs, 1909.)
A pécsegyházmegyei r.kath. tanítók névtára Magyarország
fennállásának ezredik évétől kezdve
(Pécs, 1896. Püsp. lyc. nyomda)
A "Pécsegyházmegyei Róm. Kath. tanitóegyesület" alapszabályai
(Pécs, 1908. Püspöki Könyvnyomda)
Péterfy Sándor: A magyar elemi iskolai népoktatás története I-II.
(Budapest, 1896.)
Rajczi Péter: A Miasszonyunkról nevezett női kanonok rend pécsi
rom. kat. Tanítóképző Intézetének története 1895 - 1948.
(In: BHTI/1989. 439 - 474. old.)
Regős János: Adatok a népiskolai törvény 1868 - 1871. közötti
történetéhez (In: Magyar Pedagógia, 1971/1-2.sz.148 - 158.o)
Regős János: Népiskolai tanterveink az 1868. évi XXXVIII.
törvénycikk megjelenésétől 1905-ig. (In: Tanulmányok a
neveléstudomány köréből Szerk.: Kiss Árpád, Nagy Sándor,
Budapest, 1962 - 63. Akadémiai Kiadó)
Rónai Béla: A pedagógus sajtó Baranyában a XIX.sz. második
felében (In: Művelődésügyi Tájékoztató 1963. jún. 128-131.o.)
Rúzsás Lajos: A kapitalista iparfejlődés útja a
Délkelet-Dunántúlon 1848 - 1900. (Pécs, 1957.)
Rúzsás Lajos: A városi fejlődés a Dunántúlon
a XVIII - XIX. században. (Budapest, 1963. Klny.)
Salamon József: Baranya vármegye tanügye (Pécs, 1882.)
Sarlós Béla: Közigazgatás és hatalompolitika a dualizmus
rendszerében (Budapest, 1976.)
Sarosácz György: A Pécs-környéki bosnyák falvak iskolaügyének és
közművelődésének kezdetei. (In: BHTI/1985-86. 515-537. o.)
Sándor László: Abszolutizmus és dualizmus kora.
(In: Sásd, Szerk.: Füzes Miklós, 1982. 265 -323. old.)
Sándor László: Adatok a baranyai népoktatás történetéhez
1770-1848. (In: BHTI/ 1977.)
Schultz Imre: Szülőföldisme. (Pécs, 1878.)
Schvarcz Gyula: A közoktatási reform mint politikai szükséglet
Magyarországon. (Pest, 1869.)
Sebestyén A.: Statisztikai adatok gyűjteménye a baranyamegyei
községekről. (Mohács, 1898.)
Sipos István: A Pécsegyházmegyei határozmányok és rendeletek tára
(Pécs, 1912.)
Szabolcs Ottó: A magyarországi modern pedagógusréteg kialakulása
(1840 -1914.) (In: Pedagógiai Szemle 1967/3. 263-276. o.)
Szabolcs Ottó: A pedagógusok élete az első világháború előtti
félszázadban (In: Pedagógiai Szemle 1968/9. 830-839. old.)
Szabóki Györgyi: Mit olvastak a népiskolai tanulók a dualizmus
korában (Adalékok a könyv és a nevelés kapcsolatának történeti
vizsgálatához) (In: Magyar Pedagógia 1968/2-3. 245-269.o.)
Szántó Károly: Adalékok a tanítóképzés történetéhez Pécsett, a
18. és a 19. században. (Pécs, 1964. Pécsi Tanárképző
Főiskola Tudományos Közleményei, klny.)
Szinkovich Márta: A baranyai tanítóság múltjából
(In: Baranyai Művelődés 1963. június 123 -127. old.)
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
(Budapest, 1894.)
Szita János: Területrendezési törekvések Baranyában 1867 - 72.
(In: A Dunántúl településtörténete IV. 1867 - 1900. Veszprém,
1982. PAB-VEAB.)
Szita László: Adatok a baranyai nemzetiségek kultúrális
törekvéseihez a 19. sz. második felében. (In: BHTI/1979.)
Szita László: A dualizmuskori iskolaállamosítási törekvések
nemzetiségpolitikai vonatkozásai Baranyában (1898., 1906.)
(In: BHTI/1980. 445 - 495. old.)
Szita László: Nemzetiségi kérdés a Délkelet-Dunántúlon a
kiegyezés és a századforduló közötti időszakban 1867 - 1900.
(In: A Dunántúl településtörténete IV. 1867 - 1900.
Veszprém, 1982. PAB-VEAB.)
Tanítók zsebnaptára az 1877. évre
(Szerk.: György Aladár, Budapest, 1877.)
Tábori J.: Pécs-baranyai katonák szereplése a világháborúban.
(Budapest, 1935.)
Tegzes Ferenc: Baranya vármegye Közigazgatási Bizottságának
tanügyigazgatási tevékenysége a dualizmus időszakában.
(In: A Dunántúl településtörténete VII. Veszprém, 1989.
Szerk.: Somfai Balázs)
Tóth József: Népoktatási törvények és rendeletek tára.
(Budapest, 1884.)
Trefort Ágoston: Beszédek és levelek. (Budapest, 1888.)
Trefort Ágoston: Emlékbeszédek és tanulmányok.
(Budapest, 1881.)
Utasítás a törvényhatósági közigazgatási bizottságok számára a
nem állami elemi népiskolák jogviszonyairól és a községi és
hitfelekezeti néptanítók járandóságairól szóló 1907. évi XXVII.
törvénycikk végrehajtása tárgyában. (Budapest, 1908.)
A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszternek az országgyűlés
elé terjesztett jelentése a népiskolai közoktatás állapotáról
1870-ben. I. rész. (Buda, 1870.)
A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszternek a közoktatás
1870. és 1871. évi állapotáról szóló s az országgyűlés elé
terjesztett jelentése 1872. (Buda, 1872.)
A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszternek a közoktatás
...évi állapotáról szóló s az országgyülés elé terjesztett...
jelentése 1873 - 1897. (Budapest, 1874 - 1897.)
Vargha Dezső: Baranya megye legkisebb községeinek helyzete az
1891 - 1899. közti községvizsgálati jegyzőkönyvek alapján.
(In: A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és
társadalomtörténete, Zalai Gyűjtemény 27. Zalaegerszeg,
1987. 71 - 78. old.)
Verédy Károly: Népiskoláink fölszerelése és a tanszermúzeumok.
(Budapest, 1882.)
Villány szociográfiai adattára (Pécs, 1942.)
XXV. TELEPÜLÉSNÉV MUTATÓ
BARANYA MEGYE TELEPÜLÉSEI 1867 - 1918.
[Az aláhúzott településeken 1878-ban r. kat. elemi iskola volt. ]
[A *-gal jelölt településnevek 1904.jan.12-ig használatosak. ]
[A **-gal jelölt településeket 1945-ben Jugoszláviához csatolták]
Pécs (teljes jogú város) 6,7,8,14,15,16,18,19,58,103,
104,106,110,112,114,117,
118,137,140,141,147,155,
164,171,173,187,
189,190,191,192,195,196,
197,198,214,217,220,222,224,
225,229,230,231,232,235,236,
238,245,246,249,254,255,
256,265,266,290,293,305,313,
315,317,334,337,353,
359,361,362,363,365-377.
1. Baranyavári járás
Albertfalu (Grabovac **)45,48,123,200,201,217,252,259.
Baranyabán (Baán *, Popovac **)38,45,95,97,152,179,217,252, 256,259,329,330,359.
Baranyaszentistván (Szentistván *, Petlovac **)123,218,252,259.
Baranyavár (Branjin **, hozzátartozott még Főherceglak:21,98, 133, 219,252,259,330,359 - ma Knezevo **) 8,112,210,217,252,259,275,329.
Bellye (Bilje **)21,38,192,252,256,259,321,365.
Benge (Sumarina **) 252,259.
Bezedek 133,252,259.
Bolmán (Bolmány *, Bolman **)173,196,252,259,317.
Csúza (Suza **)252,259,317.
Dárda (Darda **)52,53,58,95,122,123,127,204,206,252, 254,255,259.
Hercegszentmárton 252,259,275,280,350.
HercegszŐlős (Kuezevi Vinogradi **)95,133,252,256,259, 270,317,321,322.
Illocska 48,53,201,252,259.
Ivándárda 252,256,259,280,283,350.
Jenőfalva (Eugenfalva *, Podravlje **)252,259.
Kácsfalu (Jagodnjak **)52,173,218,252,256,259,317.
Karancs (Karanac **)52,53,123,204,252,256,259.
Keskend (Kozarac **)252,259,275.
Kisdárda (Tvrdovica **)73,88,211,215,252,259.
Kiskőszeg (Battina *, Batina **)5,50,52,53,81,124,137,122,
150,174,176,201,202,213,218,226,247,252,256,259,271,329.
Kislippó (Lipovica *)252,259,273.
Kopács (Kopacevo **)252,259.
Kő 252,259.
Lapáncsa 51,201,203,252,259,358.
Laskafalu (Ceminac **)38,88,123,216,218,252,259,275.
Laskó (Lug **)252,259.
Lippó (Lipova *)201,252,259,275,358.
Lőcs (Luc **)52,53,203,252,259.
Magyarbóly 173,187,252,259,371.
Németmárok (Márok 1950. márc. 1-től)123,252,259,358.
Pélmonostor (Monostor *, Beli Manastir **) 95,97,115,123,210,218,252,256,259,359.
Sárok 38,252,259,275,280,283,350.
Sepse 252,259,317,361.
Várdarócz (Daróc *, Vardarac **)252,259.
Villány 45,128,129,173,180,187,200,232,252,255,256,259,358,377.
Virágos (Villány 1950. szept. 6-tól)173,174,179,252,259,271.
Vörösmart (Zmajevac **)89,216,218,252,255,256,259.
2. Hegyháti járás
Abaliget 38,50,118,166,202,250,252,259,359.
Ág (Nagyág *)252,259.
Alsómocsolád (Mocsolád *)123,200,201,252,259,277.
Bakócza 72,88,134,211,215,217,252,259.
Bános 8,221,252,259,277.
Baranyajenő (Jenő *)203,218,252,259,359.
Baranyaszentgyörgy (Szentgyörgy *)43,252,259,359.
Barátur 252,259,359.
Bikal 10,219,252,259,277.
Császta (Szászvár 1947. ápr. 1-től)217,252,259,277.
Csikóstőttős (Tolna megyében 1975 jan.1-től)252,259,277.
Egyházbér (Bodolyabér 1950. szept. 6-tól)252,259,273.
Felsőegerszeg (Egerszeg *)39,252,259,271,273.
Felsőmindszent (Mindszentgodisa )42,218,252,259,359.
Gerényes 252,259.
Godisa (Mindszentgodisa, Felsőmindszenthez tartozott 1895.okt.1. - 1951.febr.28-ig)166,252,259.
Gödre 42,43,161,218,243,252,259,283.
Gödreszentmárton (Gödreszentmárton-pusztából 1911-ben alakult, Gödréhez tartozik 1969. jún. 1-től)165,244,252,259.
Gyümölcsény 221,252,259.
Hegyhátmaróc (Maróc *)219,252,259.
Hetvehely 175,248,252,259,271,320,359.
Hörnyék (Sásdhoz tartozik 1936. okt. 1-től)38,252,259,270.
Husztót 252,259,273.
Jágonak 48,200,201,210,218,252,259,302,303,314.
Kán 42,220,252,259,271,277.
Kaposszekcső (Tolna megyéhez tartozik 1975. jan 1-től)252,259.
Karáczodfa 252,259,273.
Kárász 50,200,252,259,274,277.
Kisbattyán (Battyán *, Komlóhoz tartozik 1954.aug.1-től) 10,219,252,259.
Kisbeszterce (Bistricze *)101,221,252,259,284.
Kisbodolya (Bodolya *, Bodolyabér 1950-től,mert Egyházbérrel egyesült)38,133,200,217,252,259,273.
Kishajmás 42,175,248,252,259,274.
Kishertelend (Magyarszék 1931. febr. 11-től)252,259,273.
Kisvaszar (Vaszar *)166,252,259,279.
Komló 10,85,187,252,259.
Kovácsszénája (Kovaczena *)8,252,259,273.
Köblény 252,259,359.
Liget 51,252,259.
Mágocs 10,14,98,133,147,173,179,189,201,218,250,252,255,256, 259,270,359.
Magyaregregy 39,50,200,202,218,252,259,277.
Magyarhertelend 130,174,213,232,247,252,259.
Magyarszék 88,216,252,259,273,274,277,359.
Mánfa 46,201,252,259,273.
Mecsekjánosi (Jánosi *, Komlóhoz tartozik 1954. aug.1-től, beolvadt 1963. jan. 1-én)10,98,219,252,259,360,363.
Mecsekpölöske (Pölöske *)51,252,259,271,284.
Mecsekrákos (Rákos *, Orfűhőz tartozik 1969. jan. 1-től) 166,252,259,284.
Mecsekszakál (Szakál *, Orfűhőz tartozik 1975. jan. 1-től)
8,252,259,284,359.
Mekényes 10,252,259.
Meződ 38,165,180,244,252,259.
Nagyhajmás 10,131,252,259,277,359.
Németszék (Magyarszék 1931 febr. 11-től)252,259,274,277.
Okorvölgy 101,221,252,259,284,320.
Orfű 221,252,259.
Oroszló 252,259.
Palé 180,252,259.
Pécsbudafa (Budafa *, Mánfa 1949.jan.1-től, Komló 1958. nov. 1-től)46,201,252,259.
Ráckozár (Egyházaskozár 1934. ápr. 26-tól)10,252,259.
Sásd 38,42,53,85,168,197,245,252,254,259,273,274,375.
Szágy 252,259,270.
Szalatnak 201,218,219,252,259,277,359.
Szárász 10,252,259.
Szászvár 16,51,166,179,187,191,218,244,252,256,259,307,308.
Szatina 8,16,101,221,252,259,274,284.
Szentkatalin 42,221,252,259,270,273.
Szopok (Mecsekfalu 1928. jan. 1-től, Komlóhoz tartozik 1954. aug. 1-től)10,252,259.
Tarrós 252,259.
Tekeres 8,252,259.
Tékes 166,219,245,252,259,279.
Tófű 10,252,259.
Tormás 252,259,271.
Varga 38,51,252,259,271,277.
Vásárosdombó 51,201,252,259,277.
Vázsnok 8,38,252,259,274.
Vékény 165,244,252,259,274.
3. Mohácsi járás
Babarc 43,44,49,123,180,199,217,252,256,259.
Bár (Baár *)34,38,46,47,49,53,57,60,73,75,88,124,187,196, 198,200,201,205,206,207,211,215,231,252,259,304,366.
Baranyakisfalud (Kisfalud *, Branjina **)38,97,210,218, 252,259,317,329.
Borjád 38,167,245,252,259,276,280,350.
Cseledoboka (Doboka *, Görcsönydoboka 1944 .jan.1-től)221, 252,259.
Dályok (Dubosevica **)252,259.
Darázs (Draz **)51,97,200,217,219,252,259,273,317.
Dunaszekcső 14,43,49,53,124,187,200,218,252,255,256,259,271, 304,359,366.
Hercegmárok (Márok *, Gajic **)48,51,201,218,252,259,273,297, 298,299,300,301.
Hercegszabar (Szabar *, Székelyszabar 1949. nov. 9-től)218, 252,260,270.
Izsép 8,72,88,97,200,210,211,215,218,252,260.
Kisnyárád 49,81,201,213,252,260,276.
Kölked 252,260.
Lánycsók (Lancsuk *)52,167,201,204,218,245,252,256,260.
Liptód 49,50,52,201,204,252,259,276.
Majs (Maiss *)38,49,187,201,218,250,252,256,260,359,362,371.
Mohács 14,45,76,112,147,173,201,252,254,255,256,260,270,276, 317,375.
Nagybodolya (Bodollya *, Podolje **)51,52,53,85,97,133,204, 252,260.
Nagynyárád 210,218,252,256,260,359.
Németbóly (Bóly 1950. márc. 25-től) 14,73,112,122,123,134,166,189,211,243,244,252,255,256,260,278, 317,358.
Pócsa 252,259.
Rácgörcsöny (Cselegörcsöny *, Görcsönydoboka 1944. jan. 1-től)187,252,260,284.
Ráctőttős (Hercegtőttős 1933. márc. 15-től, Töttös 1950. júl. 27-től) 39,75,212,218,252,259.
Somberek 43,175,210,218,248,252,256,259,276.
Szajk 48,95,123,124,180,201,218,252,259.
Udvar (Udvár *)38,187,252,259,271.
Versend 48,180,201,218,252,259.
4. Pécsi járás
Áta 100,252,260,284.
Belvárd (Belvárdgyula néven Kisgyulával egyesült 1928.máj.16-án) 252, 259,273.
Birján 174,200,221,247,252,259,271,276.
Bosta 252,260,273.
Cserkút 45,200,252,260,263,273.
Egerág 180,252,260,317,358.
Garé 252,259,273.
Görcsöny 49,51,196,203,210,218,252,260,273,275.
Gyód 174,247,252,260.
Hásságy 252,260.
Hird 165,196,244,252,260.
Hosszúhetény 88,96,200,210,215,252,255,256,270,277,280,317,335.
Keménygadány (Gadány *, Aranyosgadány néven Pécsarányossal egyesült 1940. dec. 1-én) 252,260.
Keszü 102,115,177,252,260.
Kisbudmér 39,88,133,167,210,215,245,252,260,270,276.
Kisgyula (Gyula *, Belvárdgyula 1928. máj. 16-tól)252,259,273.
Kisherend (Herend *)165,244,252,260,271,276.
Kiskassa (Kassa *)252,260.
Kiskozár + Üszögpuszta (Kozármisleny 1928. szept. 6-tól) 252,260.
Kisújbánya (Újbánya *)252,260,277.
Kökény 252,260.
Kővágószőlős 45,200,252,260,263,273.
Kővágótöttös (Töttös *)174,252,260,263,271,317.
Lothárd 52,204,252,260,358.
Magyarsarlós (Magyarsórós *)252,260,275.
Magyarürög (Mecsekalja 1930. jan. 1-től, ma Pécs) 252,260,263,274.
Málom (ma Pécs)102,221,244,252,260,362.
Martonfa 210,252,259,317,335.
Mecsekszabolcs (Szabolcs 1904. febr. 1-ig, Pécsszabolcs 1954. okt. 1-től, ma Pécs)123,170,173,210,218,246,252, 256,260,325, 326,327.
Mecsekszentkút (Szentkút *, Mecsekalja 1930.jan.1-től, ma Pécs) 65,252,260.
Misleny (Kozármisleny 1928. szept. 6-tól)252,260,317.
Nagyárpád (Árpád *, Pécs 1955. máj. 15-től)252,259,275,359.
Nagybudmér (Nagybudmir *)252,260,271,276.
Nagykozár 201,252,260.
Németi 46,47,200,201,226,228,252,260,270,274.
Ócsárd 165,244,252,260,275.
Patacs (Mecsekalja 1930 jan. 1-től, ma Pécs)252,260,263.
Pécsarányos (Arányos *, Aranyosgadány 1940. dec. 1-től)196, 252,260,273,274,275.
Pécsdevecser (Devecser *)252,260.
Pécsudvard (Udvard *)49,88,202,216,252,260,317.
Pellérd 196,252,260.
Peterd 52,165,187,204,244,252,260.
Pogány 252,260,270,317.
Püspökbogád (Bogád *, Bogád ismét 1950. márc. 1-től) 252,260,270,275.
Püspökszentlászló (Szentlászló *, Hosszúhetényhez tartozik 1941. aug. 18-tól)166,196,244,252,260,277.
Rácpetre (Újpetre 1933. máj. 10-től)89,95,100,210,216,252, 260,270,276.
Rácváros 252,260.
Regenye 88,215,252,260.
Romonya 252,260.
Somogy (Vasas I. 1946. jan. 1-től, ma Pécs)201,252,260,275.
Szalánta 46,47,200,201,252,260,274.
Szemely 38,252,260,276,317,358.
Szilvás 252,260,274.
Szőke 252,260,274.
Szőkéd 100,252,260,276,317.
Vasas (Vasas II., Pécs 1955. jan. 1-től) 187,210,252,260,277,338.
5. Pécsváradi járás
Apátvarasd (Varasd *)41,55,252,257,260.
Berkesd 41,55,73,96,205,211,217,252,257,260,277,359.
Ellend 8,55,252,257,260,277.
Fazekasboda 55,205,252,257,260,276,283,317.
Feked 55,205,218,252,257,260,276,283,317.
Geresd (Geresdlak néven Püspöklakkal egyesült 1968. júl. 1-én)45,53,55,200,218,252,257,276,278.
Hidas (Kishidas + Ráchidas + Némethidas + Magyarhidas)6,252, 255,256,260.
Hidor (Olaszhoz tartozik 1950. szept. 6-tól)227,252,260.
Himesháza 41,52,53,95,200,204,210,252,257,260,270,276,359.
Kátoly 41,55,81,133,187,200,213,252,257,260,271,317,336,365.
Kékesd 50,55,58,87,88,202,205,206,215,252,257,260,317,336,365.
Lovászhetény 41,55,97,205,252,257,260,317.
Maráza 41,203,252,257,260,276,317.
Máriakéménd (Kéménd *)55,112,157,252,260,359.
Monyoród 53,252,260,361,362.
Nagypall 55,165,167,205,244,245,252,257,260,361.
Nyomja (Szederkényhez tartozik 1948. aug. 1-től)45,55,56, 95,205,252,260.
Óbánya 41,55,56,205,252,256,257,260.
Ófalu 41,55,201,252,257,260.
Olasz 226,227,252,260,273.
Palotabozsok (Bozsok *)55,134,218,252,256,257,260,276,283,359.
Pereked 41,55,205,252,257,260,277,336.
Pécsvárad 10,14,21,41,55,96,97,202,215,218,227,252,254-257,260, 277,335.
Pusztakisfalu (Pusztafalu *)8,41,55,252,257,260,280,350.
Püspöklak (Lak *, Geresdlak 1968. júl. 1-től)41,56,205,218,252, 257,260,277,278,317,359.
Püspökmárok (Erdősmárok 1950. márc. 24-től)55,205,252,257,260, 276.
Püspöknádasd (Nádasd *, Mecseknádasd 1950. ápr. 25-től)10,14, 52,55,56,96,147,189,201,205,218,252,255-257,260,270,277.
Püspökszenterzsébet (Szenterzsébet *, Erzsébet 1950.ápr.25-től)
41,42,55,187,252,257,260,317,365.
Rácmecske (Erdősmecske 1934. szept. 24-től)55,187,205,218,252, 256,257,260,276,283,317.
Szebény 55,76,174,212,218,247,252,257,260,276,284.
Szederkény 252,260.
Szellő 55,97,187,221,252,257,260,317,336,365.
Szilágy 41,55,252,257,260,277,336.
Szűr 55,201,252,257,260.
Véménd 41,43,55,210,218,252,256,257,260,276,284,359,361,362.
Zengővárkony (Várkony *) 252,260.
Zsibrik (Mőcsény néven Tolna megyében 1949. szept. 1-től)6,252, 260.
6. Siklósi járás
Adorjás (Aderjás *) 252,260.
Alsószentmárton 217,252,260,277,358.
Baranyahidvég (Hidvég *)252,260.
Beremend (Berement *)121,122,179,187,210,217,252,255,260.
Besence 252,260.
Bisse 252,260.
Cún 252,260.
Csarnóta 252,260.
Diósviszló (Viszló *) 252,260.
Drávacsehi (Csehi *) 252,260.
Drávacsepely (Csepel *) 252,260.
Drávapalkonya 252,261.
Drávapiski (Piski *) 252,261.
Drávaszabolcs 252,261.
Drávaszerdahely (Szerdahely *)252,261.
Egyházasharaszti (Haraszti *) 252,261.
Gordisa 252,261,317.
Gyűd (ma Máriagyűd)210,252,261.
Harkány 252,261,317.
Hirics 252,261.
Ipacsfa 252,261.
Ivánbattyán 88,216,252,261,317.
Kásád 150,252,261.
Kémes 252,261.
Kisharsány 252,261.
Kisjakabfalva (Jakabfalu *)38,150,252,261,275.
Kisszentmárton 252,261.
Kistapolca (Tapolca *) 252,261.
Kistótfalu 196,252,261,271,317.
Kórós 252,261.
Kovácshida 252,261.
Luzsok 252,261.
Márfa 252,261.
Matty 252,261.
Nagyharsány 173,252,261.
Nagytótfalu 252,261.
Németpalkonya (Palkonya 1950. jún. 19-től)150,210,252,261,270, 276.
Old 252,261.
Páprád 252,261.
Petárda (Baranjsko Petrovo selo **)85,150,201,214,252,261.
Rádfalva (Rád *) 252,261.
Sámod 252,261.
Siklós 14,85,112,120,131,147,166,167,173,179,226,227,228,244,245,
252,254,255,256,261,372.
Siklósnagyfalu (Nagyfalu *, ma Siklós)252,261,274.
Szaporca 252,261,274.
Szava 252,261.
Terehegy 252,261,317.
Tésenfa 252,261,274.
Torjánc (Torjanci **)150,252,261.
Túrony 252,261.
Újbezdán 53,150,252,261,275,284.
Vajszló (Vaiszló *)124,252,256,261,362.
Vejti 252,261.
Villánykövesd (Kövesd *)252,261,271,275,328.
Vókány 52,196,204,218,252,261,271,276.
7. Szentlőrinci járás
Alsóegerszeg (Egerszeg *, Hegyszentmártonhoz tartozik 1930-tól)187,252,261.
Babarcszőlős 187,252,261,273.
Bakonya 187,252,261,263.
Baksa + Rádfa-puszta 252,261.
Bánfa 252,261.
Becefa (ma Szigetvár)6,187,252,261,271,277,358.
Boda 252,261.
Bogdása 6,174,187,252,261,271,277,358.
Botyka (Botykapeterd néven Kispeterddel egyesült 1931. jan. 18-án)6,187,252,261.
Bükkösd 42,53,205,241,252,261,274,316.
Cinderibogád (Bogád *, Bogádmindszent néven Újmindszenttel egyesült 1935. okt. 1-én) 252,261,274.
Csebény 252,261,274,358.
Cserdi 252,261,273.
Csonkamindszent 252,261,271,273.
Dencsháza 6,252,261.
Dinnyeberki 43,88,175,187,216,248,252,261,270.
Drávaiványi (Iványi *)6,252,261.
Gerde 21,52,187,204,252,261,274.
Gilvánfa 252,261.
Gorica 56,187,252,261,280,284.
Gyürüfü 46,165,201,244,252,261,280,283,358.
Hegyszentmárton 39,198,252,261,273,366.
Helesfa 60,207,252,261,273.
Hernádfa (Gyöngyfa néven Rónádfával egyesült 1929. dec. 30-án) 252,261,273.
Horváthertelend 210,252,261,280,358.
Ibafa 201,252,261,358.
Kacsóta 252,261,271,273.
Katádfa 6,252,261.
Kákics 252,261.
Kemse 252,261.
Kisasszonyfa 187,200,252,261,273,275,369.
Kisbicsérd 252,261.
Kiscsány (Csányoszróhoz tartozik 1934. szept. 24-től)6,252, 261,274.
Kisdér 252,261.
Kispeterd (Botykapeterd 1931. jan. 18-tól)252,261.
Kisvarjas (Varjas *, Gerde 1929. dec. 31-től)252,261.
Korpád (Sormás, ma Korpád)201,252,261,358.
Magyarmecske 252,261.
Magyarszentiván (Szentiván *, Királyegyházához tartozik 1941. márc. 13-tól)204,252,261,270,274,275.
Magyartelek (Kistelek *)273,275.
Marócsa 252,261.
Megyefa (Bükkösdhöz tartozik 1950. aug. 1-től) 53,73,169,211, 246,252,261,274.
Monosokor 252,261.
Monyorósd (Hegyszentmártonhoz tartozik 1930. febr. 1-től) 252,261,274.
Nagybicsérd (Bicsérd 1950-től)50,201,202,217,252,261,274,275.
Nagycsány 252,261.
Nagypeterd 252,261,283,373.
Nagyváty 252,261.
Nyugotszenterzsébet (Szenterzsébet *)252,261,336.
Okorág 252,261.
Oszró (Csányoszró 1934. szept. 24-től)6,252,261,274.
Ózdfalu (Ózd *)102,252,261.
Pázdány (ma Zók) 252,261,274.
Pécsbagota (Bagota *)252,261,273.
Piskó 252,261.
Rónádfa (Gyöngyfa 1929. dec. 31-től)38,252,261,273.
Rózsafa 252,261.
Rugásd (Gerde 1929. dec. 31-től)252,261,274.
Sellye 6,123,124,252,256,261,277.
Siklósbodony (Bodony *)252,261,273,274.
Sósvertike 6,252,261.
Sumony 252,261.
Szabadszentkirály (Szentkirály)174,213,248,252,261,273,274.
Szentdienes (Szentdénes 1949. okt. 24-től)38,174,175,248,252, 261.
Szentlőrinc 53,73,88,211,216,252,254,256,261,271,273.
Tengeri (Tengerin *)39,252,261,274.
Téseny 252,261.
Újmindszent (ma Bogádmindszent)252,261,274.
Vásárosszentgál (Szentgál *, Királyegyháza 1941. márc. 13-tól) 252,261.
Velény (Velin *) 252,261,274.
Zaláta 252,261.
Zók 187,252,261,274.
BARANYÁN KIVÜLI TELEPÜLÉSEK MUTATÓJA
Abbázia 178,
Alsómedgyes 178,
Bécs 16,192,
Budapest 16,18,118,187,189,190-198,
212,218,224,235,240,334,365-377.
Csurgó 158,
Dabas 372,
Debrecen 18,
Fiume 178,
Győr 18,
Kalocsa 319,
Kaposvár 196,229,365,370.
Kecskemét 18,
Máza 16, 191,219,
Nagykanizsa 16,
Pozsony 106,
Sopron 18,
Szeged 18,372.
Szekszárd 210,368.
Székesfehérvár 18,188,369.
Szigetvár 3,4,6,
Trieszt 178,
Velence 178,
Veszprém 196,199,368,376.
Zalaegerszeg 186,369,377.
FORRÁSOK:
Baranya megye földrajzi nevei I -II. (Szerk.: Pesti János Pécs, 1982.)
Fáncsy József: Baranya megye községeinek anyakönyvi és közigazgatási beosztása 1895 - 1975. (Módszertani Füzetek 10 sz. Pécs, 1976.)
Magyar Statisztikai Közlemények az 1910. évi népszámlálásról
Sándor László: Baranya vármegye községeinek betűrendes és topográfiai sorrendje 1848-ban. (Kézirat)
Halász István: Baranya megye tanügyi állapota, tekintettel a
megye tanügye emelése körül tett kormányi intézkedésekre a lefolyt 8-9 év alatt. (Pécs, 1878.)
XXVI. NÉVMUTATÓ
Albert István 137,138,234,
Albrecht főherceg 192,365,
Alma Lajos 284,
Amberger Márton 122,123,
Andrin Gergely 102,
Apponyi Albert 26,27,79,147,
Arató Ferenc 365,370,
Aschenbrenner Gyula 335,
Ábrányi Emil 323,
Ádám Sándor 365,
Bahula József 311,
Balatinácz Jeromos 187,365,
Balogh István 29,193,365,
Banyák Jenő 284,
Baranyai Mária 230,235,371,
Barbélyi János 280,
Bálint János 85,
Bánffay (Baumholzer) Simon (ügyvéd) 140,
Bárány Ignác 328,
Bárdossy Ildikó 229,365,
Báter János 141,334,
Beck Károly 361,
Benyovszky Lajos 11,51,
Bernics Ferenc 191,197,207,214,217,220,278,365,
Bertalan Vince 328,
Bezerédy Győző 187,304,366,
Bérczy József 198,366,
Bingold (tanító) 123,
Birnbauer györgy 283,
Blejer Erzsébet 129,
Bodonyi Nándor 123,124,125,
Bodó László 230,366,
Bokor Ferenc 310,
Bolgár Kálmán 31,362,
Borsy György 136,353,
Botyán Károly 203,
Bóna Sándor 250,
Bőhm János 112,
Breczkó Antal 284,
Buday Béla 315,
Buday Dezső 188,366,
Bunnyevácz Ferenc 85,
Czéh Pál 284,
Csáky Albin 26,
Csekely István 366,
Csiszár Béla 361,
Csizmadia Andor 366,
Csizmár Nikola 322,
Csonka Nándor 115,
Csúcs Margit 311,
Deutsch Kálmán 148,237,
Dévai Gyula 244,
Dobszay Antal 35,105,
Dolmányos István 366,
Döbrössy Alajos 35,93,94,106,119,120,149,152,217,218,222,223,229,238,288,310,366,
Dulánszky Nándor 106,143,
Ebner István 75,124,
Egry Béla 237,
Elter Mihály 320,
Ember János 31,171,247,
Ember Károly 325,327,328,
Eötvös József 23,94,99,111,116,117,224,367,369,
Eszterházy Miklós herceg 11,
Falussy György 164,
Farkas Gábor 369,
Faubl Alajos 81,
Fáncsy József 367,
Feilitzsch (kormánytag) 145,
Fejérváry (főispán) 145,209,
Felkai László 193,366,367,373,
Felkay Ferenc 230,235,371,
Felsmann Ferenc 284,
Felvér Ferenc 170,
Ferenc Ferdinánd trónörökös 164,
Fináczy Ernő 371,
Fingernagel J. 310,
Fischer Adolf 166,
Frank János 280,283,
Frey János 359,
Frigyes főherceg 11,50,134,
Frikker Ignácz 284,
Fuchs Ádám 120,124,
Futima Sarolta 114,137,
Füzes Miklós 375,
Galántai József 367,
Galina József 320,
Gavrilo Princip 164,
Gábor György 311,325,326,327,
Gergelics József 122,
Geri Csaba 235,
Girk György 104,
Goda Rózsa 76,
Goldberger János 336,
Gőbel Jenő 130,232,
Gött Ádám 350,
Gräcz János 284,
Gulyásné (Özv) 311,
Gundy Miklós 197,
Györffy János 325,328,
György Aladár 20,192,367,376,
Gyulai Aladár 175,249,
Haas Mihály 367,
Haasz Adél 326,
Halász Ferenc 203,371,
Halász István 105,113,222,225,274,368,
Halvay József 98,219,
Hal Viktor 335,
Hanák Péter 368,371,
Hanny Gábor 35,
Haragó József 92,217,368,
Hartvek János 133,
Hauk Antal 180,
Heigl Ernő 180,
Heil Ede 180,
Heiszinger János 250,
Helényi Júlia 133,
Herbert Gáspár 241,
Hermesz Márton 283,
Hervanek Gyula 283,
Hetyey Sámuel püspök 93,106,
Hidvégi János 187,386,
Hirtenreiter Mihály 280,
Hitzhaus Péter 123,
Horgas Klára 245,368,
Horváth Ignác 218,
Horváth Kamil 133,336,
Horváth Lajos 338,
Horváth Mihály 309,
Hutter János 284,
Igaz Béla 35,130,176,337,
Ikotity Béla 133,283,
Istvánder József 246,
Jakab Béla 311,
Jakab Józsa 325,
Jankovicz Béla 27,168,172,245,
II. József 37.
Jung Ferenc 122,124,
Kalotai László 235,368,
Kanyar József 18,37,39,191,197,198,268,368,
Karácsonyi János 368,
Kary Zoltán 97,336,
Katics Antal 190,232,365,
Katus László 188,191,369,
Kelemen Elemér 193,195,369,
Keleti Adolf 230,235,371,
Kemény Ferenc 371,
Kemény János 237,
Kerner János 157,
Khon András 112,
Kiel Ágoston 280,
Kispál András 284,
Kiss Árpád 374,
Kiss Áron 369,
Kis Vilmos 128,129,232,
Klinda Károly 326,
Klingenberg Jakab 117,195,228,229,231,233,234,369,
Knezevich István 140,
Koleszárics Ferenc 283,
Kolta János 187,369,
Komlósi Sándor 196,224,370,
Kossuth Lajos 147,
Kornfeld János 131,
Kornfeld Károly 122,
Kornis Gyula 371,
Kovács Endre 371,
Kovácsevics (kormánytag) 145,
Kovács Hermin 127,
Kovács László 219,
Kovács Máté 370,
Kovács Zsigmond 105,
Kórody Miklós 141,153,240,
Köberling Nándor 85,
Körösi Henrik 281,282,367,
Körösi László 197,
Köte Sándor 193,367,370,
Krammer Károly 335,
Krause Jenő 15,188,190,252,253,370,
Kreutzer Nándor 180,
Kristófy (kormánytag) 145,
Krisztanics Nándor 280,
Kulcsár József 123,
Laki János 198,205,370,
Lantos István 224,370,
Lasányi János 240,
Lányi (kormánytag) 145,
Lechner János 35,
Lévay Ferenc 196,371,
Liczenburger Ferenc 124,
Liebald Béni 124,
Lippe-Schaumburg herceg 11,
Lipthay Béla 111,
Lovász Ádám 322,
Lukács (kormánytag)145,
Malek Ottó 246,
Mann Miklós 193,373,
Matlekovics Sándor 192,371,
Mayer József (építész) 301,
Mayer József (tanító) 335,
Mándoki László 372,
Márfi Attila 225,372,
Márkovics Károly 128,
Márkovics Veronika 128,
Márkus Gábor 372,
Máté Károly 235,
Mátyus István 141,
M. Emerika (nővér) 311,
Merkle Adolf 336,
Metzing János (asztalos)51,
Mezei Gyula 372,
Mezei Márta 367,
(T)Mérey Klára 14,15,189,190,255,256,265,266,267,372,
Mérey Vilmos 284,
Mészáros István 218,224,370,372,
M. Filoména (nővér) 311,
M. Foréria (nővér) 311,
M. Ignácia (nővér) 311,
Mikes Gábor 372,
Miletics Pál 322,
Milla Antal 133,
Mindszenti Vilmos 131,
Modrosic Balázs 350,
Molnár Aladár 372,
Molnár Tivadar 336,
Morlin Emil 196,371,
Moró Mária Anna 20,192,372,
Möhler György 115,
M. Paula (nővér) 311,
Müller Antal 123,
Müller Imre 123,
M. Valéria (nővér) 311,
M. Xavéria (nővér) 311,
Nagy Béla 154,240,
Nagy László 31,
Nagy Mihály (ifj) 280,
Nagy Sándor 373,374,
Német Béla 373,
Niederhauser Emil 373,
Novák Károly 180,
Onczay Géza 241,
Öveges (?) 326,328,
Paulis Lajos 133,
Pámer Péter 112,120,
Peres Sándor 112,224,225,373,
Pesti János 365,
Petrovich Ede 37,197,222,373,
Péterfy Sándor 374,
Pflauczer Gábor 310,
Pilger Antal 318,
Pokorny Emanuel 325,327,328,
Polcz Péter 284,
Polka József 180,
Puksch Ferenc 310,
Radó Dezső 322,
Rajczi Péter 223,246,355,374,
Rapp Dezső 123,
Reberics Imre 353,
Regős János 216,217,219,374,
Resser Lajosné 131,
Retter Dezső 122,
Ripszám György (kőműves)51,
Roth Gertrud 283,
Rozsics Sándor 133,
Rónai Béla 235,374,
Rubus (?) 224,
Rudl József 320,
Ruzsinszky Irén 241,
Ruzsinszky József 122,
Rúzsás Lajos 189,190,191,374,
Salamon József 31,40,41,42,44,55,56,62,90,100,121,137,141,156,158,198,217,220,230,241,242,257,313, 317,370,374,
Sarlós Béla 374,
Sarosácz György 198,242,375,
Sasvári Béla 373,
Sándor László 37,197,229,365,375,
Schmidt Boldizsár 124,151,159,242,
Schmidt Jakab (ács) 51,
Schmidt József (kőműves) 51,
Schneider István 112,120,121,133,137,141,144,224,230,236,353,
Schneider Márton 360,
Schnel Antal 97,335,
Schreer János 280,
Schreyer János 319,
Schöfer Károly 123,
Schully Károly 228,350,
Schultz Imre 44,45,57,65,95,105,106,120,121,122,147,199,200,206,208,218,229,230,231,237,305,328,365,375,
Schultz Károly 121,
Schubert Károly 336,
Schvarcz Gyula 375,
Schwell József (asztalos)51,
Scitovszky János 106,
Sebestyén A. 375,
Sebestyén Paula 307,
Simonffy Emil 6,186,
Sipos István 375,
Sirisaka Andor 32,40,56,63,70,
Somfai Balázs 199,376,
Somogyi Sándor 64,207,
Somsich Sándor 102,178,228,
Stefán Péter 122,123,
Strobl Ferenc 123,
Studer Mátyás 123,
Svarda Gyula 102,
Szabolcs Ottó 375,
Szabó Géza 707,309,
Szabó Henrik 197,
Szabó István 189,193,365,373,
Szabóki Györgyi 375,
Szabó László 281,282,367,
Szauter Antal 105,141,235,306,
Szálas János 362,
Szántó Imre Károly 180,
Szántó Károly 104,222,375,
Szeifricz István 35,43,
Szepesy Ignác 103,
Székely Károly 325,
Szikora Ferenc 284,
Szily Tamás 172,
Szinkroviczh Márta 375,
Szinnyei József 229,230,375,
Szita János 186,376,
Szita László 11,154,157,189,240,241,242,
Szívér János 83,214,
Szommer Gyula 238,
Szterényi József 266,
Sztipánoviczné Krausz M. 327,
Szvácsek Mihály 353,
Szuly József 100,105,220,
Szuppán Vilmos 196,371,
Szüts Róza 178,
Tallián Béla 210,233,368,
Tábori J. 376,
Tegzes Ferenc 196,199,214,376,
Tisza Kálmán 25,
Tormay (alispán) 209,
Tormás József 322,
Tóth (államtitkár) 205,
Tóth József 376,
Trapp Bálint 280,283,
Trefort Ágoston 24,25,193,194,376,
Tropszt Jakab 335,
Uray Atala 152,
Üröghi (?) 92,217,
Varga Dezső 6,186,377,
Várady A. (miniszteri tanácsos) 334,
Várady Ferenc 15,18,48,56,58,113,122,187,189,190,191,195,198,202,206,207,209,213,214,220,222,223, 231,232,365,
Verédy Károly 126,136,195,206,229,232,234,373,377,
Vörös (kormánytag) 145,
Wachtler József 283,
Wajdits Gyula 35,113,133,227,334,
Waldfogl Károly 105,310,
Warga Ferenc 141,235,
Weininger Kálmán 123,
Wiemann (?) 326,328,
Witzel Teréz 130,
Zábori Alajos 335,
Zádor Alajos 97,330,
Zichy Gyula gróf 50,113,169,205,334,356,
Zichy János 27,