ÖSSZEGZÉS
Ez a könyv megpróbált áttekintést adni a középkori
muszlim nevelés- és művelődéstörténetről, valamint a főbb korabeli tudományos
eredményekről. Az iszlám vallás, melynek tanításai között kiemelt helyen
szerepel a tanulás, a tudás, Allah teremtett világának minél alaposabb
megismerését a hitbeli megerősödés és kiteljesedés egyik legfontosabb
eszközének tekinti. Tudatlan ember az iszlám szerint nem lehet igaz muszlim,
hiszen akkor nem ismeri jól a Korán szövegét, a hadíszokat, s így végső soron a
legfőbb életvezetési elvek, viselkedési módok és vallásos kötelezettségek
maradnak rejtve számára. Ezek ismerete és gyakorlása nélkül pedig nem lehet
értékes tagja a hívők közösségének, márpedig az iszlám kifejezetten közösségi
vallás, társadalom- és közösségszervező gondolati rendszer.
Az iszlám világában a középkor elején szóban, majd írásos formában is
továbbadott ismeretek átíveltek a földrajzi határokon, és képesek voltak
egymástól távol élő híveket szellemi síkon összekapcsolni. Az iszlám
keletkezése pillanatától más népek felhalmozott ismereteit is felhasználta, és
módszereikkel együtt azokat beépítette saját rendszerébe. Lehetővé tette ezt
az a környezet, ahol a Mohamed által hirdetett vallás terjeszkedni kezdett, a
perzsa, szír és indiai tudósok kutatói és fordítói munkája. A muszlimok az
ókori és kora középkori ismeretegyüttes hatalmas és szilárd alapjára építhették
fel kultúrájuk palotáját. Tették azonban mindezt úgy, hogy saját
tapasztalataikkal és eredményeikkel is kiegészítették a korábbiakat, gyakran
komoly kritikáját nyújtva elődeik vagy kortársaik műveinek.
Így jött létre az a bámulatos eredményeket produkáló, Európát is inspiráló,
folytonosan fejlődő tudás-együttes, mely jóval több volt, mint az antikvitás
és kora középkor anyagának puszta kompilációja. Számos - bár kétségkívül
nem minden - esetben régi források közt kutatva szemtanúi lehetünk a
középkori muszlim tudósok saját felfedezéseinek, nóvumként felfogható
kijelentéseinek. Ehhez természetesen sok-sok, jelenleg az európaiak szeme
előtt többnyire rejtve maradó forrás feltárása szükségeltetik még, nehéz és
hosszadalmas összehasonlító és hatásvizsgálatok lefolytatása. Ugyanez
vonatkozik az európai és muszlim neveléstörténet kapcsolódási pontjainak
világosabb feltárására is. A muszlim nevelés- és művelődéstörténet, illetve a
tudományok históriájának hiteles és részletesebb feltárásához tehát akkor
juthatunk majd még közelebb, ha a témáról írt másodlagos forrásnak tekinthető
feldolgozások mellett számot vetünk még több eredeti kútfő tartalmával is.
A kulturális értékek középkorban élt muszlim közvetítői munkájukkal és
eredményeikkel kétségkívül nagyban hozzájárultak az emberiség fejlődéséhez,
Európa szellemi felvirágzásához.
A világban a 3. évezredben felélénkülő Kelet-kutatás várható, és a bölcseleti
tudományok művelői között ismét akadnak majd olyanok is - a magyarországi
lángelme, Goldziher kései utódaiként -, akik jelentős eredményeket érnek
el az iszlám megismerése kapcsán. Az is sejthető, hogy mindez szerves részét
képezi majd egy, a bolygó egészére figyelő gondolkodásnak, hiszen a világ
kultúrái folyamatosan és kölcsönösen hatnak egymásra, nem pedig elzártan,
egymástól elszigetelten léteznek, és valamennyi közösség jelentős értékekkel
rendelkezik. A tudományos vizsgálódások eredményességét jelentősen javíthatná
a muszlimok és nem muszlimok, Kelet és Nyugat között kiszélesedő párbeszéd,
átgondolt és közösen végigvitt történeti és egyéb tárgyú kutatások.
"Tudjátok meg, hogy a tudás olyan nyomot
és illatot hagy maga után, amely hirdeti létezését
annak, aki nyomában jár; a tudást
mindig körbeveszi egy fénysugár és csillogás
övezi, mely felragyogtatja."
(Abdul Latíf al-Bagdadí)
|