állandó hadsereg

Az abszolút monarchiákban a 17. század második felére megszülető, mintegy 100.000 főnyi, állandóan fegyverben szolgáló, reguláris haderő. A 16. század elejétől, miután a lovaghadseregeket végleg felváltották a zsoldosseregek, az európai nagyhatalmak egyik legfőbb törekvése az állandó hadsereg megteremtése lett. A változást az egész Európát megmozgató harmincéves háború (1618-1648) hozta meg. Ezt követően ugyanis mind Franciaországban, mind Spanyolországban, mind a Habsburg birodalomban megkezdődött az állandó hadsereg szervezése. A 17. század végére a császári állandó hadsereg mintegy 65-80.000 fő volt, amelyben az 1680-as évek végétől már több magyar és horvát reguláris ezred is szolgált. Megjegyezendő azonban, hogy Magyarországon a 15. század második felében már Hunyadi Mátyás király (1458-1490) is kísérletet tett egy állandóbb zsoldossereg megszervezésére, halála után azonban ez hamarosan feloszlott. Ugyan később a 16-22.000 főnyi végvári katonaság is állandó jelleggel teljesített szolgálatot, életformája és török elleni harcmodora azonban nem tette lehetővé, hogy valódi állandó zsoldoshadsereggé válhasson.

PG