újkori típusú kormányszervek

A kormányzattörténetben az újkori típusúnak mondott kormányszervek Európában a 15-16. század fordulóján jöttek létre Franciaországban és burgundiai közvetítéssel a Német-római Birodalomban. Magyarországon Habsburg I. Ferdinánd trónrakerülése után került sor az első ilyen jellegű kormányszerv, a Magyar Kamara megszervezésére. Az újkori kormányszervek ismérvei között tartjuk számon a testületiséget (kollegialitást), amelynek értelmében egy tanácsosokból álló testület többségi szavazással hozza meg a kormányszerv illetékességi körébe tartozó ügyekben a döntéseket; a központiságot, amely azt jelenti, hogy a központi, állami érdekek képviseletében a központi, uralkodói akarat utasításai szerint tevékenykednek ezek a kormányszervek, és végezetül az állandóságot, tehát, hogy folyamatosan végzik munkájukat. Az "újkoriság" azt is jelenti, hogy az állam kormányzatában fokozatosan elkülönülnek az egyes igazgatási területek, az egyes kormányzati hivatalokban mindinkább egy kialakulóban lévő szakértő tisztviselőréteg nyer teret, amelynek tagjai az uralkodótól kapják kinevezésüket.

OT