fejedelem (princeps Transsilvaniae)

A fejedelmi cím először a speyeri szerződésben jelenik meg, ahol János Zsigmond lemond a választott királyi (electus Rex) címről, és helyette fölveszi az Erdély és Magyarország hozzákapcsolt részeinek fejedelme címet. Az erdélyi rendek 1567-ben kinyilvánítják szabad fejedelemválasztási jogukat, és akkor élnek ezzel először, amikor 1571-ben megválasztják Báthori Istvánt, bár ekkor még csak vajdává, a fejedelem címet csak lengyel királlyá választása (1575) után viseli. A fejedelmek kijelölésében rendszerint a Portával is megegyezés történik, és a választás után akkor lépnek trónra, amikor megkapják a török szultántól a kinevező okiratot, az athnamét. Emellett a Portáról a szultáni kegy jeleként fejedelmi jelvényeket, aranyos zászlót, botot, lovat is küldenek a fejedelem megerősítéseképpen. A fejedelem kezében van a főhatalom, tehát a külügy, belügy, hadügy, pénzügy kérdéseiben ő határoz. A hatalmat a beiktatásakor jelképesen is megkapja, amikor esküt tesz azokra a feltételekre (conditio-kra), amelyek megtartását a rendek kérik tőle. Ugyanakkor a rendek is kötelesek hűségesküt tenni az új fejedelem személyére.

OT