Apáczai Csere János (Apáca, 1625-Kolozsvár, 1659)

A gyulafehérvári református középiskolát a kiváló tudós, Heinrich Bisterfeld tanítványaként végezte. Ösztöndíjjal Hollandiába utazott, ahol doktori fokozatot szerzett, s meg is házasodott (felesége Aletta van der Maet volt). 1653-ban tért haza, Gyulafehérvárott kapott állást. Puritánus szellemben kívánta megreformálni az erdélyi oktatási rendszert, törekvései azonban sikertelenek maradtak. Életművében egységes rendszert alkot a korszak valamennyi korszerű szellemi irányzata: az enciklopédizmus, puritanizmus, kartezianizmus. 1654-ben jelent meg Magyar logikácska című műve, amelyben megkísérelte a filozófia szaknyelvének magyarítását. Fő műve, a Magyar encyclopaedia (Utrecht, 1655) Bisterfeld és Alsted munkáin és eredményein nyugszik; célja, hogy magyar nyelven, iskolai használatra összefoglalja korának teljes tudományosságát. Művének nagy érdeme gondolkodásának erősen természettudományos jellege és a tudományok magyar szókincsének megalkotása. Orthodox református nézeteket valló ellenfelei nyilvános vitában megalázták, II. Rákóczi György pedig elbocsátotta állásából (1655). Lorántffy Zsuzsanna befolyásának köszönhetően egy év múltán Kolozsvárott juthatott tanári álláshoz. Egészsége ekkorra már - ahogy tanítványa, Bethlen Miklós írja, a "szörnyű tanulás" miatt - meggyengült, s rövidesen meghalt.

ÁP-SzJú-UG