kuruc

Eleinte a Wesselényi-összeesküvés leleplezése (1670) után Erdélybe vagy a Tiszántúlra menekült bujdosókra használt fogalom. Később azon fegyveres katonákat értettek a kuruc elnevezés alatt, akik Thököly Imre bujdosó-vezér, majd felső-magyarországi fejedelem pártján, azután az 1697. évi hegyaljai felkelésben, végül pedig II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának (1703-1711) hadseregében vettek részt. Többségüket olyan paraszti és kisnemesi származású, katonáskodásból élő személyek alkották, akik vagy a végvári katonaság átszervezése (1670-es évek), vagy később elbocsátása (1690-es évek) következtében vesztették el kenyérkeresetüket.

PG