vakuf

Vallási kegyes alapítvány, amely dzsámik, mecsetek, derviskolostorok, sírkápolnák, iskolák, könyvtárak, szegénykonyhák és más vallási és szociális intézmények fenntartását, valamint az ott dolgozók illetményének fedezését volt hivatva biztosítani. A vakuf-birtokok és vakuf-jövedelmek eredetileg magánvagyonok, amelyeket az alapítványozó az alapító okiratban meghatározott céllal, a kedvezményezett intézmény üzemeltetésére és fenntartására rendelt. A vakuf-jövedelmek ettől kezdve sértetlenek voltak, azokra még a kincstár sem tehette rá a kezét. Ezeket eladni vagy örökölni nem lehetett. A legismertebb alapítványozók a szultánok és családtagjaik, nevesebb pasák és bégek, akik az általuk építtetett vallási intézmények fennmaradásáról ezúton gondoskodtak. A török időkben Magyarországon is ilyen alapítványi jövedelmek biztosították számos dzsámi, derviskolostor, medresze-iskola és ingyenkonyha működését.

ÁG