Balassi Bálint élete

1554. október 20-án született Zólyom várában egy gazdag, művelt főúri család első gyermekeként. Házitanítója Bornemisza Péter, a család udvari prédikátora volt. Később külföldön - pl. Nürnbergben - folytatta tanulmányait (valószínűleg egyetemeken is), de nem tudósnak készült, hanem művelt, udvarképes fiatalembernek. 1575-ben apja megbízásából részt vett egy Erdély elleni hadjáratban, megsebesült és fogságba esett. Báthory István fejedelmi udvarában azonban nem fogolyként élt, befogadta őt a rangos, kulturált nemesség, különösen a hölgyek. Ebben az időszakban születtek első jelentős versei. A magyaron kívül nyolc nyelven tudott: latinul, szlovákul, horvátul, lengyelül, románul, törökül, németül és olaszul.

Apja halála után (1577) perek és zavaros anyagi ügyek maradtak hátra, s ezeket a költő élete végéig nemhogy tisztázni nem tudta, hanem inkább tovább rontotta. Vagyoni helyzetét házassággal lehetett volna rendezni, de ebben nem volt sikeres. 1578-ban ismerkedett meg Losonczy Annával, élete nagy szerelmével, aki ekkor még férjes asszony volt (ekkor születtek az Anna-versek). Kapcsolatuk első szakasza 1584-ben ért véget, mert Balassi ekkor hozományáért feleségül vette saját unokatestvérét, Dobó Krisztinát, akitől azonban három év múlva elvált. Ekkor megpróbálta a már özvegy Annával feleleveníteni kapcsolatukat (Julia-versek), de Anna másnak adta kezét (és vagyonát). Ezeket az éveket, de a későbbieket is kalandok hosszú sora tarkította, melyek némelyikét versek, a kétesebbekét pedig periratok örökítették meg.

A szerelem és a pereskedés mellett a katonáskodás is végigkísérte életét. Az erdélyi és a lengyelországi hadjáratok után Egerben harcolt (1579-1582) hadnagyként, ám várkapitányi rangot nem sikerült kapnia a Habsburg udvartól, kegyvesztett maradt, hiába katolizált (1586). Részt vett a török elleni hosszú hadjáratban, s több sikeres csata után Esztergom ostrománál 1594. május 19-én mindkét lábán megsebesült, május 30-án vérmérgezésben meghalt.

ÁP-SzJú