székely felkelés

1562-ben a székely társadalom fellázadt szabadságaik elvesztése, az egyre növekvő adóterhek, a közszékelység jobbágyi szolgálatra való kötelezése ellen. János Zsigmond azonban Kisgörgény mellett megverte az összesereglett székelyeket, majd Segesvárra gyűlést hívott össze 1562 júniusában, hogy rendezze a székelyek dolgát. Az itt hozott segesvári végzések teljesen megfosztották a székelységet korábbi szabadságaiktól, és immár véglegesen rögzítették a székely jobbágyság létét is. Eltörölték a székely földek mentességét a jus Regium alól, kimondták, hogy a székely előkelők a továbbiakban úgy birtokolják földönlakóikat, mint a vármegyékbeli földesurak az ő jobbágyaikat. A főnépek és lófők mentesültek a dézsmafizetés alól, viszont megmaradt a személyes katonáskodás kötelezettsége. A közszékelység elveszítette személyes szabadságát, és a fejedelem birtokában lévő, adófizetésre kötelezett kincstári jobbágyokká váltak, amit a fejedelmi végzés így fejez ki " a székely község a mi szabad birodalmunkban légyen". A székelység fékentartására két várat építettek, Udvarhelyen Székelytámadt várát és a háromszéki Várhelyen Székelybánja várát.

OT