nagyvezír

Az oszmán birodalom rangban második méltósága; a szultán "legfőbb szolgálója", teljhatalmú helyettese, az államapparátus feje. Felelősséggel tartozott az oszmán társadalmi és politikai rend (oszmán szóhasználattal: a "világrend") megőrzéséért. Ezen belül különösképpen öt terület tartozott az illetékességébe: 1. kül- és belpolitika; 2. felső szintű igazságszolgáltatás; 3. a főváros rendjének és ellátásának megszervezése; 4. az államapparátus és a hadsereg, valamint 5. a vallási méltóságok felügyelete. A szultán távollétében a nagyvezír elnökölt a szultáni tanácsban, s ha az uralkodó személyesen nem vonult hadba, gyakran ő viselte a főparancsnoki tisztséget. A 15. század második felétől kezdve többnyire szerájban felnevelt rabokat neveztek ki nagyvezírré.

FP