vasvári béke

Török kori történelmünk legellentmondásosabb békekötése, amely már a kortársak között is óriási felháborodást keltett, s melyet általában szégyenletesnek neveztek. I. Lipót császár nevében Simon Reniger követ és Köprülü Ahmed török nagyvezér megbízottai kötötték 1664. augusztus 10-én a Vas megyei Vasváron. Annak ellenére, hogy Zrínyi Miklós téli hadjárata idején sikereket ért el a török ellen, majd a Raimundo Montecuccoli vezette császári sereg augusztus 1-jén Szentgotthárdnál győzelmet aratott a nagyvezér főseregén, a béke mégis a vereséget szenvedett török félnek kedvezett. A szultán ugyanis megtarthatta az elmúlt esztendőkben elfoglalt két fontos végvárat, Váradot (1660) és Érsekújvárt (1663), és Új-Zrínyivár is török kézen maradt. A császáriak ugyanakkor kötelesek voltak lerombolni a Váradhoz közeli Székelyhíd várát, valamint csapataikat kivonni az Erdélyi Fejedelemségből, mellyel Erdélyt a szultán fennhatósága alatt álló területnek ismerték el.

PG-OT