Kéri Katalin: Mi a neveléstörténet? (JPTE Tanárképző Intézet, Pécs, 1997.)
II. GONDOLATOK A TÖRTÉNELEMRŐL
2. Történeti tények és kultúrtörténeti egységek


A történelmi kutatások tárgyát a történeti tények illetve az ú. n. kultúrtörténeti egységek különböző szempontból és célból történő vizsgálata jelenti. Ahogyan a történeti érdeklődés koronként változik, úgy változik e tények értékelése is. A történetírás tehát történetileg meghatározott, hiszen más-más korok embereinek jelene különbözik. Bárki, aki a múltat vizsgálja, mivel saját korában él és önálló személyiséggel rendelkezik, történeti kutatásai során másoktól valamelyest eltérő utat jár be. A történeti tények egyrészt tehát múltbeli sajátosságok, másrészt viszont napjaink tényeit meghatározó mivoltuknál fogva, mai érdeklődésünk és szemléletmódunk alapján nyerik el értelmüket a történeti kutatásban.

A "kultúrtörténeti egységek" mind a történeti, mind pedig a neveléstörténeti kutatások során igen fontos szerepet játszanak. E fogalom nem mást takar, mint szervesen összefüggő történések, történeti tények együttesét, olyan események csoportját, amelyek szövevénye változásokat idézett elő. A történetfilozófia gondolkodói különböző nevekkel illették ezeket a többé-kevésbé komplex korszakokat vagy jelenségegyütteseket: az idő "karaktereiről" beszéltek (Fichte), a kor "légköréről" (Jaspers), a kultúra "stílusáról" (Spengler). Ezen egységek konkrét, elemeikhez való viszonya úgy írható le, mint az egész és rész kapcsolata. a reneszánsz kor például - mint kultúr-történeti egység - magában foglalja az alábbi történeti tényeket: a könyvnyomtatás európai feltalálása és elterjedése, görög tudósok és művek Itáliába kerülése, mecenatúra stb.[14] A kultúrtörténeti egységek nem lezárt sejtek, vannak ablakaik, időben és térben is van befolyásuk más kultúrákra, jelenünkre. A világtörténet az elképzelhető legtágabb egység.

A jelen nem a történelem végpontja, hanem köztes állapot múlt és jövő között. Az ember, miközben folyamatosan éli jelenét, újjáépíti a múltját és tervezi a jövőjét, és ez így együttesen maga a történelem.