dákoromán elmélet

Maior román története
Trajanus-oszlop
A román és a latin nyelv rokonságán alapuló elmélet, amely szerint az erdélyi románok az egykori római Dácia lakóinak, a romanizált dákoknak és a római telepeseknek leszármazottai, tehát ők Erdély őslakói. Először itáliai, magyar és erdélyi szász humanisták fogalmazták meg a 15-16. században, majd tőlük vette át a 18. században az unitus (görögkatolikus) román papság, amely az erdélyi jezsuita gimnáziumokban megtanult latinul. A dákoromán elmélet részletes kifejtését, nyelvészeti és történeti megalapozását a 18. század végén az ún. erdélyi triász (Samuil Micu-Klein, Gheorghe Sincai és Petru Maior) végezte el, akik megírták a dákorománok történetét, és elkészítették a nem latin eredetű elemeitől megtisztított román nyelv grammatikáját. A 20. század második felében mintegy román "hivatalos" elméletté vált, a magyar történetírás azonban nem fogadja el, mert tudományosan nem látja kellően bizonyítottnak a dákoromán kontinuitást.

KL