Kazinczy-kódex, Szent Barlám és Jozafát legendája

remete
Mária halála
Szent Egyed
Kazinczy-kódex

A 101 levél terjedelmű magyar nyelvű prédikáció-, legenda- és példagyűjteményt 1521 és 1541 között másolták az óbudai klarisszák számára. A Tihanyi- és a Horvát-kódex mellett ez a kódex a leggazdagabb a Szűz Máriának szentelt szövegekben (prédikáció Mária haláláról, példa a Máriával jegybe került magyar királyfiról, Szent Anna élete, prédikáció Mária nevének betűiről). Elek legendája és a Mária haláláról szóló prédikáció a Tihanyi Kódex szövegéhez igen közel áll, Barlám és Jozafát legendája kódex-irodalmunk egyik kiemelkedő darabja. Fő forrásai Temesvári Pelbárt prédikációi és a Legenda aurea. A kódexet a török elől a klarisszák pozsonyi kolostorába menekítették. A rend 1782-es feloszlatása után Egerbe került, itt Vitkovics Mihály fedezte fel.. Jankovich Miklós gyűjteményének megvételével 1836-ban jutott a Nemzeti Múzeum tulajdonába. Toldy Ferenc nevezte el Kazinczy Ferencről, a nyelvújítás vezéralakjáról. Jelenleg az Országos Széchényi Könyvtárban, Budapesten őrzik. Kiadása: Kazinczy codex. Kiadta: Volf György. Budapest, 1877. (Nyelvemléktár 6.) Irodalom: Zolnai Gyula: Nyelvemlékeink a könyvnyomtatás koráig. Budapest, 1894, 260.

ME-SHA


Szent Barlám és Jozafát legendája

A Kazinczy-kódexnek ez a regényes legendája indiai eredetű; a Legenda Aurea latin fordításából került a kódexbe. Avennirnek, India pogány fejedelmének megjósolták, hogy születendő fia kereszténységre fog térni. Hogy ezt megakadályozza, fiát, Jozafátot elzárva tartja palotájában. Fia azonban megismerkedik egy Barlám nevű remetével, aki megtéríti és megkereszteli. Amint uralomra kerül, Jozafát megtéríti egész népét, majd Barlámhoz csatlakozik a pusztában. Irodalom: Horváth János: A magyar irodalmi műveltség kezdetei. Magyar Szemle Társaság. Budapest, 1944; reprint: Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988, 211.

SHA