hosszú hadjárat, várnai csata, rigómezei csata

Hunyadi János jelképes kivégzése
Ulászló
Hunyadi János 2.
törökellenes hadjáratok
Hunyadi János balkáni hadjáratai
várnai csata 1.
hosszú hadjárat

I. Ulászló által az oszmánok ellen indított hadjárat, amelynek célja a főváros, Drinápoly (ma Edirne) elfoglalása volt. 1443. július 22-én Budáról indult a lengyel-magyar sereg, melynek létszáma a havasalföldiek csatlakozása után 35 ezer fő lett. A hadvezér Hunyadi János erdélyi vajda volt. A Morava völgyében előrenyomulva októberben csatát nyertek Krusevácnál, elfoglalták Nist és Szófiát. A tél beállta nehezítette az előrehaladást, a táborban lópestis tört ki. A Szlatica-szorosnál nem tudták a török védelmet áttörni. Ezután visszavonultak, az üldözésükre induló oszmán seregeket két csatában megverték, 1445. január 25-én érkeztek vissza Nándorfehérvárra.

TI


várnai csata

I. Ulászló király által az oszmánok ellen indított keresztes hadjárat része, amelynek célja a Balkán elfoglalása volt. 1444. szeptember 22-én lépték át a lengyel-magyar csapatok Orsovánál a határt, a havasalföldiek csatlakozása után 20 ezren lettek. Október 16-án elfoglalták Nikápoly várát, november 9-én Várnát. A tengerszoroson átkelt anatóliai csapatok egyesültek a ruméliaikkal (európaiakkal), a kb. 50 ezer fős oszmán sereg vezére II. Murád volt. Október 10-én került sor a csatára, mely reggeltől estig tartott. Kezdetben a keresztesek értek el sikereket, a magyar király halála után azonban a törökök győztek, a visszavonulókat azonban nem üldözték. A keresztesek négyezer halottat és ugyanannyi foglyot veszítettek, az oszmán emberveszteség ennél nagyobb volt.

TI


rigómezei csata

Hunyadi János kormányzó által az oszmánok ellen 1448-ban indított hadjárat döntő csatája. A hadjárat célja az albán Szkander béggel való egyesülés és a Balkán elfoglalása volt. A jól felszerelt magyar-havasalföldi sereg létszáma kb. 30 ezer fő lehetett. Szeptember 28-án hagyták el a Dunát, Krusevác után Albánia felé vonultak. II. Murád szultán felkészülten, 70-80 ezer főnyi sereggel várta a támadást. Október 16-án Koszovo poljénél (Rigómezőn) találkoztak, ahol hajnalban Hunyadi kezdte a csatát, estig azonban nem sikerült döntést elérni, az éjjeli rajtaütések is eredménytelenek voltak. Másnap a lovasság nem tudta a janicsárok vonalát áttörni, a keresztények a csatát elvesztették, számos előkelő meghalt. Szekérvárba húzódva a gyalogosok fedezték a visszavonulást, a menekülőket a szultáni had nem üldözte.

TI