Simor-kódex, Virginia-kódex, Nagyszombati Kódex, Kulcsár-kódex
Simor-kódex
Az óbudai klarisszák számára másolt kódex a Ferenc-legendát tartalmazta, mára egy csonka ívfüzetnyi (7 levél) részlet maradt fenn belőle. Ugyanaz a kéz írta 1508 körül, mely a Nádor- és a Nagyszombati Kódexet is másolta s a Debreceni Kódexen is dolgozott. Szövege a Virginia-kódexszel szinte szó szerint megegyezik, az utóbbit a még teljes kódexről másolhatták a domonkos apácák számára. A kódexet Simor János esztergomi érsek adományozta a 19. század közepén a Nemzeti Múzeumnak. Jelenlegi őrzési helye: Országos Széchényi Könyvtár, Budapest. Kiadása: Simor-kódex. Kiadta: Vekerdy Lilla. Budapest, 1988. (Régi Magyar Kódexek 6.)
ME
Virginia-kódex
A 91 levél terjedelmű kézirat a nyulak-szigeti (Margit-szigeti) domonkos apácák számára készült 1515-ben. Egy rövid gyónási tükröt követően Szent Ferenc legendáját tartalmazza, mely szoros rokonságban áll a Simor-kódex legendatöredékével. A kódexet az utolsó ítéletről szóló, félbehagyott prédikáció után egy Szent Jeromosnak tulajdonított regulafordítás zárja. A kódex nevét Dessewffy Virginia grófnőről nyerte, az Akadémia az ő közbenjárásával másoltathatta le. 1851-ben Bartalkovics Albert egri érsek a Magyar Tudományos Akadémiának adományozta. Kiadása: Virginia-kódex XVI. század eleje. Kiadta: Kovács Zsuzsa. Budapest, 1990. (Régi Magyar Kódexek 11.)
ME
Nagyszombati Kódex
A 199 levél terjedelmű kéziratot 1512-1513-ban az óbudai klarisszák számára másolták. Henricus Suso (Seuse) Horologium Sapientiae című párbeszédes szerkezetű misztikus műve egy részének fordítása mellett lelki tükröt, elmélkedéseket, imádságokat, példákat, Pater noster- és Ave Maria-magyarázatot, s a Tízparancsolatot tartalmazza. A kódex Nagyszombatban került az esztergomi káptalan tulajdonába, ma az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárban őrzik. Kiadása: Nagyszombati codex. Kiadta: Komáromy Lajos és Király Pál. Budapest, 1874. (Nyelvemléktár 3.) Irodalom: Molnár József - Simon Györgyi: Magyar nyelvemlékek. Tankönyvkiadó, Budapest, 1976, 151.
ME-SHA
Kulcsár-kódex
A 184 levél terjedelmű zsoltároskönyvet 1539-ben másolta Pápai Pál ferences szerzetes az ozorai beginák számára. A breviárium-típusú psalterium a 150 zsoltár fordítása mellett a himnuszokat és a bibliai canticumokat is tartalmazza. A Keszthelyi Kódexszel közös kéziratról másolták. Tulajdonosáról és első ismertetőjéről, Kulcsár Istvánról kapta nevét. Ma az Országos Széchényi Könyvtárban, Budapesten őrzik. Kiadása: Kulcsár codex. Kiadta: Volf György. Budapest, 1879. (Nyelvemléktár 8.)
ME |
|