tárnoki és személynöki városok, alsó-magyarországi bányavárosok, Szász Egyetem
tárnoki városok
A magyar szabad királyi városok ama része, amelyek fellebbezett pereiket a tárnokmester bírósága elé vitték, ahol a budai jog alapján összeállított tárnoki jog szerint ítélkeztek ügyeikben. Folyamatos fejlődés eredményeképpen a 15. századra alakult ki, hogy mely városok tartoznak közéjük. Számuk eredetileg hét volt: Buda, Pozsony, Nagyszombat, Sopron, Kassa, Bártfa, Eperjes, a középkor végén csatlakozott hozzájuk Pest és Újlak.
TI
személynöki városok
Azok a szabad királyi városok, melyek fellebbezett pereiket a királyi személyes jelenlét előtt tárgyalták. A középkor legvégén Székesfehérvár, Esztergom, Lőcse, Kisszeben, Szakolca tartoztak ide.
TI
alsó-magyarországi bányavárosok
A Garam-vidék szabad királyi jogú, bányászattal foglalkozó városai. Selmecbánya, Besztercebánya, Libetbánya, Bakabánya, Bélabánya, Körmöcbánya, Újbánya.
TI
Szász Egyetem
Az Erdélyben élő szászok 1486-ban, az Andreanum megerősítésével létrejött és 1876-ig fennálló igazgatási egysége, amelynek hatásköre a jogi, közigazgatási, gazdasági és egyházi élet szinte minden területére kiterjedt. Élén a szebeni polgármester és királybíró állt, akit a 17. századtól kezdve szász grófnak neveztek. A Szász Egyetemhez tartozott a valójában nyolc széket magában foglaló "hét szék", a "két szék", Beszterce vidéke és a Barcaság.
TI |
|