organum, kanció, rekordáció, vágáns költészet, volta-ritmus

Villon
zeneoktatás
Atyaisten
organum

A korai többszólamú éneklés egy bizonyos fajtája, amely a szólamok párhuzamos vagy ellenmozgásán alapul. Csupán a prím, tiszta kvart és kvint, valamint az oktáv megengedett (ún. perfect) hangközök, még a terc és a szext is csupán átmenő, vagy váltóhangként fordul elő. A magyarországi organális zenei emlékek ritmusa, akár a gregorián éneké, szabad, a szöveg által szabályozott ritmus, ütemekbe nem foglalható.

MJ


kanció

Nem liturgikus tartalmú, főként a diákok, később a nép által énekelt latin vagy anyanyelvű strófás egyházi ének.

MJ


rekordáció (emlékeztetés)

Középkori diákszokás, melyben kisebb csoportok házakhoz járva, énekkel emlékeztettek a közelgő ünnepre, vagy köszöntöttek pl. névnap alkalmával.

MJ


vágáns költészet

Olyan jellegzetes, karakteres ritmikai-dallami képletek, motívumok, amelyeknek alapformáit a magyarság már magával hozhatta új hazájába. Ezt az újabb európai hatások (diákdalok, szerelmi és gúnydalok, jokulátor-tréfák, valamint tánczenei hangszeres gyakorlat) még inkább színesíthették, s így e zenei réteg egyrészt szélesebb európai zenei összefüggésbe került, másrészt népzenénk ún. kanásztánc típusának kiformálódásához vezetett.

MJ


volta-ritmus

3 + 2 osztású alapritmus, amely egy késő középkori táncfajtához kötődik. Ennek műzenei változatai éppúgy megtalálhatók (pl. egy 12. századi liturgikus drámában, mint a népzenei variánsok (legismertebb a Kis kacsa fürdik című népdal). Szótagbővüléses (6 szótagú) dallamalakjaival együtt e dallamcsoport az ún. Révész-dallamkört alkotja.

MJ