Drágfiak, Beriszló Péter, Ernuszt-család, Nagylúcsei Orbán
Drágfiak
Román származású, a 15. századra elmagyarosodott főnemesi család. Őse egy moldvai vajda fia, Drág (†1400), aki Magyarországra telepedve katolizálása után tisztségeket és birtokokat kapott. Bertalan (1447-1501) pohárnokmester, majd erdélyi vajda révén a Tiszántúl leggazdagabb, 1498-tól bandérium tartására jogosult főúri családja. Bertalan fia, János (†1526) tárnokmester, majd országbíró, a Jagelló-kor egyik vezető személyisége. Korának egyik legműveltebb főura, sajátkezűleg írt levelei és iratai (pl. két végrendelete) a magyar nyelv legkorábbi levéltári emlékei közé tartoznak. Fiának, Gáspárnak (†1544 vagy 1549) fontos szerepe volt a reformáció tiszántúli elterjesztésében. Katolizálásuk után is kegyurai maradtak a görögkeleti rítusú körtvélyesi monostoruknak.
RGy
Beriszló Péter (1475-1520)
Délszláv patricius eredetű magyar főpap, diplomata, hadvezér. Váradi Péter kalocsai érsek udvarából került kanonokként a királyi kancelláriába. Diplomáciai tevékenysége jutalmául fehérvári prépost (1507-1511), majd veszprémi püspök (1511-1520) lett. 1513-ban a király kinevezte horvát-dalmát és szlavón bánnak, valamint királyi kincstartónak. E tisztségek mellé megkapta a zenggi kapitányságot, a vránai perjelséget, és a jajcai bánságot is alája rendelték. Legnevezetesebb győzelmét a dubicai csatában aratta a török felett (1513). Miután II. Ulászló halálát követően a kincstartóságtól megvált, többnyire a török veszélynek kitett bánságokban tartózkodott. Ha kellett, püspöki jövedelmét fordította hadikiadásokra. Bíborosi kinevezése is szóba került, amikor a korenicai ütközetben a megvert törökök üldözése közben elesett.
RGy
Ernuszt-család
Bécsi zsidó eredetű magyar főnemesi család. János (†1476) budai kereskedőből lett Mátyás király kincstartója. Ő volt a kincstári reform megszervezője. Mátyás nagybirtokossá, szlavón bánná tette. Házasságaival beolvadt a magyar arisztokráciába. Vagyonát két fia örökölte. Az egyik, Zsigmond (1450-1504) 1473-tól haláláig pécsi püspök volt. 1494-1496-ban kincstartó is, működése idejéből maradt ránk a becses Ernuszt-féle számadáskönyv, amely feltehetően az ellene emelt hűtlen kezelési vád miatt készült és 14 megye kivételével tartalmazza az egész ország adóösszesítését. Végrendeletében Nándorfehérvár és Szabács várának megerősítésére jelentős összegeket hagyott. Másik fia, ifj. János (†1519 után) bárói méltóságokat viselt, 1498-ban a bandériumtartó zászlósurak között említik. A család 1540-ben halt ki. Vagyona először a sógor Keglevicheké, majd Zrinyi Miklósé lett.
RGy
Nagylúcsei Orbán (†1491)
Jobbágy származású volt, 1470-től Ernuszt-familiárisként dolgozott a kincstartói hivatalban. Hamarosan alkincstartó, majd kincstartó (1479-1490), de az egyházi hierarchiában is emelkedett. Eleinte kanonok, prépost, majd győri (1481-1486) és egri püspök (1486-1491), a bécsi püspökség kormányzója (1487-1490). Mátyás halálakor a nádor helyetteseként II. Ulászló mellett foglalt állást. Régebben, tévesen Dóczy névvel is említették.
RGy |
|