Vitéz János, Bakócz Tamás, Tomori Pál
Vitéz János
A szlavóniai Kőrös megyében élő köznemes, Zrednamelléki Dénes fiaként született 1408 körül. 1434-től Zágrábban, majd a bécsi egyetemen tanult. Zsigmond uralma alatt került a titkos kancelláriába előbb írnokként, majd ítélőmesterként. 1438-ban zágrábi őrkanonok, 1440-ben tagja volt a Krakkóban I. Ulászló választási feltételeit megfogalmazó küldöttségnek. 1443-ban váradi prépost lett. Rokoni kapcsolatban állt a Hunyadi családdal. Hunyadi János kormányzósága alatt gyermekeinek nevelője. 1445-ben nyerte el a váradi püspökséget. A kormányzó, majd Mátyás kancellárjaként számos diplomáciai feladatot látott el. 1465-től esztergomi érsek lett. Művelt humanista volt, érsekként 1465-ben megalapította a pozsonyi egyetemet. Unokaöccsét, Janus Pannoniust Itáliában taníttatta, és a pécsi püspöki székhez juttatta. 1471-ben csatlakozott a Mátyás-ellenes összeesküvéshez, annak egyik fő szervezője lett. Mátyás először megbocsátott neki, majd Visegrád várába záratta, végül Esztergomban házi őrizetben tartatta, ahol 1472 nyarán meghalt.
BG-PK-TI
Bakócz Tamás
1442-ben született a Drágffy-család Szatmár megyei Erdőd birtokán, ahol apja kerékgyártó jobbágy volt. A titeli préposttá lett bátyja, Bálint közbenjárására 1459-ben szerzett nemességet. Bolognában jogi doktor lett, ezután kancelláriai jegyző, majd titkár. 1480-tól titeli prépost, 1486-1491 között győri püspök, 1490-től titkos, majd 1491-től fő- és titkos kancellár. 1498-tól esztergomi érsek, 1507-től címzetes konstantinápolyi pátriárka. 1513-ban II. Gyula halála után a pápai trónra is pályázott, de azt Medici János (X. Leó) nyerte el. 1514-ben ő hirdette ki a - később parasztfelkelésbe torkolló - keresztes hadjáratot. 1516 után visszavonultan élt. 1521. június 16-án Esztergomban halt meg. Az Erdődy nevet felvevő rokonainak nagy vagyont szerzett.
TI
Tomori Pál
1475 körül született egy Abaúj megyei köznemesi családban. Kezdetben különböző kincstári tisztségeket viselt és királyi uradalmak várnagyaként szolgált. Két menyasszonya halála után - és mert nem ő lett a vránai perjelség kormányzója - 1520-ban belépett a ferences rendbe. 1523-tól kalocsai érsek és alsó-magyarországi főkapitánynak nevezték ki. Nándorfehérvár eleste után ő szervezte újjá a végvárrendszert. 1526-ban Szapolyai Györggyel együtt a szultáni had ellen vonuló magyar sereg parancsnoka, augusztus 29-én a mohácsi csatában halt meg.
TI |
|