humanizmus, humanista társaságok: "akadémiák", Dunai Tudós Társaság
humanizmus
A megnevezést eredetileg azokra a tanárokra alkalmazták, akik a középkori tanintézetekben a studia humanitatis-t (az ember mivoltára vonatkozó) tudományokat oktatták, a grammatikától kezdve a retorikáig és a szövegelemzésekig. A studia humanitatis vagy humaniora körébe a grammatika, retorika, költészet (és az egész irodalom), történelem, erkölcsfilozófia tartozik, a humanista ezeknek az oktatója és tudósa volt, illetve ezekben végzett alkotó munkát.
A humanizmus központi gondolata az ember méltósága az univerzumban, az ember nemessége jó és balsorsában, léte nagyszerűségében és tragédiájában. A humanisták nagy hangsúlyt helyeztek az ember önmagába vetett hitére, amelyet arra a meggyőződésükre alapoztak, hogy az ember minden változás és körülmény közepette képes megőrizni emberi mivoltát, humanitását. Az ember belső értékei közül az erényt és a tudást, megszerezhető értékei közül a földi dicsőséget, hírnevet tartották a legtöbbre. Az előbbieket neveléssel, példaadással és oktatással vélték elérhetőnek, az utóbbiak biztosítékát az alkotómunkában és a közösségért való nagy tettekben látták. Az Istenre és transzcendens értékekre irányuló szemlélődő élet helyett a cselekvőt (vita activa) részesítették előnyben. Nagyra értékelték a szellemi alkotást és a művészeteket, valamint az élet valamennyi területén megnyilvánuló kultúrát.
PK
humanista társaságok: "akadémiák"
"A középkorban a tudomány tűzhelyei a kolostorok és az egyetemek voltak, vagyis egyházi, illetve az egyház által ellenőrzött intézmények. A humanisták által hirdetett új világi műveltségeszmény az intellektuális alkotómunka új módszerét és új szervezeti formáit igényelte." "Kezdtek lassan kialakulni a kolostoron és egyetemen kívüli intellektuális társas élet megfelelő alkalmai és formái. Az élet teljességét és szépségét igénylő reneszánsz életérzés jegyében a szellem művelését antik példákat követve szerették egybekapcsolni a lélek és a test felfrissülésével; a tudós társalgás kerete gyakran egy-egy lakoma, azaz convivium vagy symposion, ahol irodalmi, filozófiai eszmecsere mellett helye volt a zenének, játéknak is, ahol a komoly vitát vidám, olykor frivol szórakozás fűszerezte." "A társadalmi és műveltségi feltételek ezek számára legelőször Firenzében érlelődtek meg, ahol már a 14. század vége óta léteztek állandóbb jellegű baráti körök egyes kiváló humanista társaságok ... 'akadémiák'-nak kezdték magukat nevezni, felújítva annak a közösségnek a nevét, melyet Apollón és a múzsák tiszteletére, vagyis a tudomány és a művészet ápolására alapított Platón i.e. 385-ben." Forrás: Klaniczay Tibor: A magyarországi akadémiai mozgalom előtörténete. Balassi Kiadó, Budapest, 1993, 8-9.
PK
Dunai Tudós Társaság
1497-ben alakult Bécsben, kb. 1511-ig állt fenn. Tudományos működése nem jelentős, legfőbb tevékenysége a tagok műveinek bírálata, kiadásra való előkészítése volt.
PK |
|