Filelfo, Traversari, Bracciolini, Vergerio, Veronese
Francesco Filelfo (1398-1481)
Olasz humanista, Firenzében tanított, hosszú ideig működött Milánóban a fejedelem szolgálatában és támogatását élvezve. Irodalmi munkái mellett kortársai görög tudományát becsülték nagyra (hét évig tanult görögül Konstantinápolyban). 1423-ban Ioannész Palaiologosz görög császárral érkezett Budára, majd hónapokat töltött Zsigmond udvarában. 1424 februárjában Zsigmondot Krakkóba, a lengyel király esküvőjére kísérte, és ott humanista orációkat mondott. I. Ulászló magyar királyhoz terjedelmes episztolát írt, melyben a török megtámadására buzdította a magyarokat. Kapcsolatban állt Vetési Lászlóval, dicsérte a magyar humanista műveit.
PK
Ambrogio Traversari (1386 körül - 1439)
Firenzei humanista, camalduli szerzetes, görög műveket fordított latinra, s héberül is megtanult. 1437 előtt firenzei követként járt Magyarországon, hazatérve leveleiben magasztalta Zsigmond budavári építkezéseit.
PK
Poggio Bracciolini (1380-1459)
Olasz humanista, a pápai kancellária alkalmazottja, 1453-tól Firenze kancellárja volt. A konstanzi zsinaton (1414-1418), melyen Zsigmond kíséretében szép számban vettek részt magyarok - köztük az óbudai egyetem tanárai -, buzdító levelet írt a császárnak. A zsinat befejezése után Magyarországra készült, ahová felolvasónak hívták, de ez a terv meghiúsult. Hunyadi Jánossal is kapcsolatban állt, mint ezt egy hozzá címzett levele tanúsítja.
PK
Pier Paolo Vergerio (1370-1444)
Capodistriai születésű humanista, az újkori pedagógia atyja. Bölcsész-, orvos- és jogi doktor, felszentelt pap volt, Itáliában működött. A konstanzi zsinaton Zsigmond császár érdekeit képviselte, majd 1418-tól az ő szolgálatában élt Magyarországon. Budán hunyt el. Zsigmond számára Arrianosz Nagy Sándorról szóló könyvét és Hérodotosz történeti művét fordította latinra, királya életét is megörökítette (ez utóbbi munkája lappang vagy elenyészett). Antik példák nyomán megújította a szónoki beszédet, az episztolát és a komédiát. Az ifjúság nemes erkölcsei és a szabad tudományok (De ingenuis moribus et liberalibus adolescentiae studiis, 1402) című könyve az első humanista nevelési mű, melyen nemzedékek nevelődtek.
PK
Guarino Veronese (vagy Guarino da Verona, 1374-1460)
Kiváló humanista, Vergerio és Vittorino da Feltre mellett a 15. század legnagyobb pedagógusa volt. Firenzében és Velencében működött, 1436-ban Ercole d' Este fejedelem Ferrarába hívta, ahol haláláig tanított. Az Este család nevelője és oktatója volt, emellett az egyetemen tanított. Iskolájába Itáliából és egész Európából özönöltek a hallgatók, Janus Pannonius magyar nemzedéktársai szinte mind nála tanultak Itáliában. Janus - csaknem családtagként - az ő házában lakott Ferrarában.
PK |
|