társaskáptalan, kolostor, káptalanterem
társaskáptalan
A püspök vagy érsek papi környezetéből kialakult munkatársi és tanácsadó testület (az ún. székeskáptalan), illetve a fenti vezetők nélkül, plébániai környezetben a világi (tehát nem szerzetes) papok együtt élő és munkálkodó közössége, akik a jogi és adminisztratív tevékenységen túl a közös, énekes imádságot (a zsolozsmát) is rendszeresen együtt végezték. A káptalan tagjai, a kanonokok az énekes liturgiát végző kórus magját alkották, s ezt egészítették ki a káptalan által fenntartott iskola fiú énekesei. Az egyes káptalanoknak a középkor végéig fontos szerepe volt a liturgikus hagyomány megőrzésének szempontjából.
MJ
kolostor
A visegrádi ferences templom és kolostor legfontosabb részei:
1. templom
A) szentély
az oltár helye, itt mutatják be a Szentmisét
B) kórus
a szerzetesek helye, itt mondják naponta nyolcszor, kb. három óránként a zsolozsmát
C) szentélyrekesztő
az egyházi és világi személyek helyének határa; latin eredetű neve a lettner, mely a lectoriumból származik, ugyanis innen olvasták az olvasmányokat
D) hajó
a hívek helye, innen hallgathatták a szentélyben folyó szertartásokat és a prédikációkat. A szentbeszéd eredetileg nem volt a mise része, éppen ezért gyakran (főleg ha egy-egy híres hitszónok érkezett) nem is a templomban, hanem az előtte lévő téren, állandó vagy ideiglenes szószékről hangzott el.
2. kolostor
a) sekrestye
a templom szentélye mellett található nagyobb helyiség, mely az oltárszerek, a liturgikus öltözékek, valamint a könyvek tárolására szolgál. A későközépkorban kápolnaként is működött. A templommal egy kis folyosón keresztül közvetlen kapcsolata volt. Visegrádon eredetileg egy emeleti helyiségbe is fel lehetett jutni innen, ahol talán a kolostor értékeit, főleg az gyúlékonyakat őrizték. Később erre épült rá a
b) torony
a harangok helye; a ferenceseknél, mint itt is, többnyire csak egy torony van, a szentély és a hajó találkozásánál.
c) káptalanterem
eredetileg a szerzetesek napi gyülekezőhelye, ahol az elöljáró a konvent tagjaival megbeszéli a napi teendőket, a kolostor élete szempontjából fontos eseményeket, megfeddi a vétkeseket. Már korán megjelenik a keleti falánál egy kis kápolna, a későközépkorban pedig lényegében az egész helyiség kápolnává alakul. A korai időktől kezdve ez a kolostorok egyik legszebb része. Visegrádon is a káptalanterem kapta a leggazdagabban díszített boltozatot.
d) kerengőfolyosó
a kolostorok a 12. századtól általában a kolostornégyszög köré szerveződtek. Az egyes helyiségeket a kerengőfolyosóról lehetett megközelíteni, mely egyben a szerzetesek gyakori tartózkodási helye is volt, ahol egyedül vagy kettesével sétáltak, vagy éppen ültek le egy-egy könyvvel. Erre a célra szolgáltak az ablakmélyedésekben, illetve helyenként a fal mentén kialakított kőpadok.
RB
káptalanterem
Kolostorok, székes- vagy társaskáptalanok gyűlésterme, ahol az egész közösséget érintő ügyeket tárgyalják meg. A gyűlések előtt a közösség életszabályzatának (regulájának) egy-egy fejezetét, azaz capitulumát olvasták fel, amiről a terem elnevezését nyerte. A káptalanteremben tartották a közös imák (zsolozsmák) nagyobb részét is, ezért általában kápolnaként alakították ki, vagy külön kápolnát csatoltak hozzá.
BG |
|