Árpád-házi Szent Margit, Margit-legenda, Ráskai Lea
Árpád-házi Szent Margit
IV. Béla király leánya. 1242-ben született Dalmáciában, Klissza várában, ahová szülei a tatárjárás elől menekültek. A királyi pár születendő gyermekét Istennek ajánlotta. Margitot a szülők fogadalmukhoz híven 4 éves kora körül a veszprémi domonkos zárdába adták, ahonnan 1252-ben a Margit-szigeti (akkor: nyulak-szigeti) klastromba költözött át. 1261-ben tett fogadalmat. 1271-ben a Nyulak-szigetén halt meg; 1943-ban avatták szentté. Irodalom: A szentek élete. Szerkesztette: Diós István. Szent István Társulat. Budapest, 1984, 1, 754-755.
SHA
Margit-legenda (Szent Margit élete)
Az Árpád-házi Szent Margit (1242-1271) életét és csodáit tartalmazó 116 levél terjedelmű kódexet Ráskai Lea másolta a nyulak-szigeti (Margit-szigeti) kolostorban 1510-ben. A magyar legenda forrása Szent Margit gyóntatójának, Marcellusnak Margit-életrajza, a szenttéavatási eljárás jegyzőkönyve és a kolostori hagyomány. A kódexet 1541-ben a törökök elől menekülő apácák magukkal vitték Nagyváradra; onnan Nagyszombatba, majd Pozsonyba, a klarissza rendházba került. Pray György jezsuita történész 1770-ben megszerezte és kiadta. 1836-ban Jankovics Miklós gyűjteményével a Nemzeti Múzeumba jutott, jelenleg az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában őrzik Budapesten. Kiadása: Szent Margit élete 1510. Bevezetőt írta: P. Balázs János. Budapest, 1990. (Régi Magyar Kódexek 10.)
ME-SHA
Ráskai Lea
Előkelő származású, művelt, latinul is tudó domonkosrendi szerzetesnő volt. A Margit-szigeti domonkos kolostorban élt a 16. sz. első felében. A kolostornak 1510-1527 között könyvtárosa lehetett. 1510-1522 között öt kódexet másolt. Ezek: Szent Margit élete, Példák Könyve, Cornides-kódex, Domonkos-kódex, Horvát-kódex. Kéziratainak nyelve közel áll a mai nyelvhez. Irodalom: Domonkos-kódex. 1517. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata bevezetéssel és jegyzetekkel. Magyar Nyelvtudományi Társaság. Budapest, 1990, 9-10.
SHA |
|