délnémet későgótikus építészet, regensburgi páholykonferencia

Regensburg, dóm 1.
Nördlingen, plébániatemplom
Nürnberg, Lorentzkirche
Dinkelsbühl, plébániatemplom
délnémet későgótikus építészet

A 14. század közepén a Schwäbisch Gmünd-i Parler műhely által kialakított stílust továbbfejlesztő 15. századi építészek számos nagy szentélykörüljárós csarnoktemplom építését kezdték meg, amelyek jobbára a 16. századig elhúzódtak. Svábföld körzetében Schwäbisch Hall, Nördlingen, Dinkelsbühl, Frankföldön Nürnberg, Amberg, Dél-Bajorországban és környékén Landshut, München, Ingolstadt, Salzburg plébániatemplomai e stíluskör jellegzetes csoportjainak legfontosabb képviselői.

BG


regensburgi páholykonferencia

1459. április 25-én a német-római birodalom területének nagy építőpáholyaiból - Szászország kivételével - számos építőmester és kőfaragólegény gyűlt össze. Ez az első ismert páholynap. Itt rögzítették a páholyok egymás fölé rendeltségi viszonyait. Erre elsősorban a páholyok vitás, peres ügyeinek szakmán belüli döntőbíráskodással való elsimítása miatt volt szükség. Négy főpáholy tekintélyét ismerték el, amelyek közül a legelsőnek a strassburgit tartották. A másik három Köln, Bern és Bécs volt. A Laurentz Spenyng által vezetett bécsi főpáholy fennhatósága alá tartozott Lambach, Steyr, Waidhofen és Magyarország, valamint az egész Duna-menti vidék.

BG