Alexandriai Szent Katalin verses legendája, Érsekújvári Kódex

Szent Katalin 1.
Szent Katalin 2.
Érsekújvári-kódex 3.
Alexandriai Szent Katalin verses legendája

Az ókori szent vértanúságának történetét a 10. században foglalták írásba. A szenvedéstörténet a 13. században kiegészült Szent Katalin megtérésének, majd születésének regényes históriájával. A történet számos változatban élt, sok közöttük a verses legenda. A 4074 sor terjedelmű magyar fordítást az Érsekújvári Kódex őrizte meg Sövényházi Márta másolatában. A jó ritmusú, páros rímű nyolcasokban íródott elbeszélés verselése a többszöri másolás során sokat romlott.

ME


Érsekújvári Kódex

A 291 levél terjedelmű, vegyes tartalmú, magyar nyelvű kéziratot 1529 és 1531 között állították össze a nyulak-szigeti (Margit-szigeti) domonkos apácakolostorban, legnagyobb részét Sövényházi Márta másolta. Evangéliumi perikopákat, elmélkedéseket, imádságokat, legendákat, példákat, prédikációkat tartalmaz. Forrásai az apokrif Nicodemus-evangélium, Ludolphus de Saxonia, Temesvári Pelbárt és Vincentius Ferrer beszédei, a Legenda aurea és a Gesta Romanorum. Passióját kezdetleges miniatúrák díszítik. Legjelentősebb fejezete Alexandriai Szent Katalin verses legendája. Czech János fedezte fel 1833-ban az érsekújvári ferencesek könyvtárában, ahonnan Golessényi Pantaleo tartományfőnök 1851-ben a Magyar Tudományos Akadémiának adományozta. Kiadása: Érsekújváry codex. Kiadta: Volf György. Budapest, 1888. (Nyelvemléktár 9-10.) Irodalom: Zolnai Gyula: Nyelvemlékeink a könyvnyomtatás koráig. Budapest, 1894, 271-274.

ME