bécsi egyetem, krakkói egyetem, pozsonyi egyetem

Szent László és a kun
pozsonyi egyetem
bécsi egyetem

Közép-Európa harmadik egyeteme, melyet 1365. március 12-én IV. (Habsburg) Rudolf, osztrák herceg alapított testvéreivel együtt, s V. Orbán pápa hagyott jóvá, de a teológiai kar felállítását nem engedélyezte. Mivel az első alapítás az alapító halála után elsorvadt, az egyetemet 1384-ben III. Albert hercegnek újra kellett alapítania, s ekkor már a teológiai kar is létrejött. Ekkortól az új statútumok a 'natio Hungarica'-hoz sorolták az összes közép- és kelet-európai nép fiait. Az anyakönyvek folyamatosan 1453-tól maradtak fenn, az egyetemen 1500-ig csaknem háromezer hallgató és oktató fordult meg Magyarországról. A jómódú klerikusok kánonjogot, a nemesi és polgári származású hallgatók inkább a szabad művészeteket hallgatták. A magyar anyakönyv címlapjának iniciáléját Szent László és a leányrabló kun párharcának jelenete díszíti.

SzK


krakkói egyetem

Az egyetemet V. Orbán pápa jóváhagyásával III. (Nagy) Kázmér lengyel király alapította 1364. május 12-én. Nagy Lajos lengyelországi uralma alatt a teológiai karral nem rendelkező egyetemen az oktatás megszűnt, végül Lajos leányának, Hedvig királynőnek az uralkodása idején alakult újjá az oktatás, melyhez IX. Gergely pápa engedélyéből a század végén teológiai kar is csatlakozott. Az egyetem nagykancellárja a krakkói püspök volt. Igen népszerű volt az intézmény a magyarországi tanulnivágyók körében. 1493-1506 között az egyetem 4180 hallgatója közül 750, 1507-1515 között a 2615 diákból 390 fő volt magyar. Főleg a Felvidék közeli tájairól tódultak az ifjak Krakkóba.

SzK


pozsonyi egyetem

A pozsonyi egyetem (Universitas Histropolensis, közkeletűbb nevén Academia Istropolitana) szervezésében Vitéz Jánosnak döntő szerepe volt. A létesítésére vonatkozó kérvényt Mátyás nevében fogalmazták, és 1465. évi követségén Janus Pannonius adta át II. Pál pápának. Vitéz kora jeles tudósait, pl. a csillagász Regiomontanust, Galeotto Marziót, Janus olasz barátját stb. hívta tanárnak. A tanárok személyéből úgy tűnik, hogy az egyetem humanista alapképzettséget adott a fakultásain oktatott szaktudományok mellé. Hallgatói magyar polgár- és kisnemes ifjak mellett az ország társadalmi elitjének fiai voltak. Vitéz és Janus 1472. évi halála után a külföldi tanárok hazamentek, az egyetem sorvadni kezdett, és 1474-ben megszűnt működni.

PK